AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A"

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés Az európai uiós csatlakozást követőe Magyarország is részesévé vált a kevésbé fejlett térségekre iráyuló fejlesztési programokak, amelyek eredméyeképpe vélhetőe felzárkózhatott a yugat-európai országokhoz. Az uiós csatlakozást követőe megőtt a pályázati lehetőségek száma az állami, a forprofit és természetese a oprofit szervezetek számára is. A pályázatírás, a projektek megvalósítása egyre elterjedtebb támogatásszerző formává vált. Magyarország abba a külöleges helyzetbe volt, hogy az Európai Uió külöböző alapjaiból már a csatlakozás előtt részesült támogatásokból. Eze előcsatlakozási programok egyike volt a HU /3 sz. PHARE program 2002 és 2004 között, mely - ek keretébe lehetőség yílt az ú. kísérleti EQUAL megvalósítására. A program fókuszába ekkor a romák mukaerő-piaci esélyeiek javítása állt, amiek keretébe öt Fejlesztési Parterség kapott támogatást a beérkezett 25 pályázatból. (EQUAL Értékelési jeletés 2005). De mi is potosa az EQUAL? A program a gyakorlatba 2001-től 2008-ig tartott és az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretei között működött. Abba külöbözött a többi uiós programtól és közösségi kezdeméyezéstől, hogy a tevékeysége emzetközi szitű együttműködéssel és a bevált gyakorlatok cseréjével is kiegészült. Sarkalatos eleme az iovatív megközelítések kialakítása, de egyedisége legikább alapelveibe ragadható meg. A legfotosabb alapelvek a parterség, a részvétel, a CIVIL SZEMLE 2010/3 61

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 62 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM emzetközi együttműködés, az iováció, a tematikus megközelítés és az eredméyek elterjesztéséek elve. Az EQUAL célja az Európai Bizottság közleméye szerit, hogy az országok közötti együttműködés alapjá megteremtse a mukaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimiáció és egyelőtleség mide formájáak leküzdésére szolgáló új eszközöket. Ezekívül az EQUAL foglalkozik a meedékkérők társadalmi és szakmai itegrációjával is. (idézi Borbély, 2004:6) 2 A közötti programozási időszak pályázati programja júius 11-é került meghirdetésre. A pályázati útmutató az alábbiakba határozta meg a magyar program célját: A magyar EQUAL Program azokat a kísérleti kezdeméyezéseket támogatja, amelyek a hátráyos helyzetű emberek az etikai vagy emi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos hátráyos megkülöböztetés, az alacsoy iskolai végzettség, a szakképzettség hiáya, a befogadó mukahelyi gyakorlatok hiáya, stb. miatt mukát vállali em tudók képzését, mukához jutását, foglalkoztatását, illetve a meglévő mukahelyek megtartását, a mukahelye meglévő hátráyok felszámolását támogatják. (EQUAL pályázati útmutató, 2004) A kísérleti EQUAL haszosságát az is bizoyítja, hogy a közötti időszakba a kísérleti EQUAL-ba részt vettek közül két parterség változatla összetételbe, két szervezet pedig vezető szervezetkét vett részt. A kilec témakörből Magyarország a tervezés sorá az alábbi égyet választotta ki támogatásra: A : A mukaerőpiac szempotjából hátráyos helyzetű emberek mukaerő - piac ra való belépéséek vagy visszailleszkedéséek segítése. E : Az egész élete át tartó taulás és a befogadó mukahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a mukaerő- piaci diszkrimiáció és egyelőtleségek szempotjából éritett emberek álláshoz jutását és mukába maradását segítik. H téma: A emek közötti mukaerő-piaci külöbségek és a foglalkozási szegregáció csökketése. I téma: A meedékkérők társadalmi és mukaerő-piaci beilleszkedéséek elősegítése. (EQUAL pályázati útmutató 2004) Az EQUAL pályázatok beadásáak határideje szeptember 15-é zárult. A 170 beérkező pályázat közül a legtöbb (112) az A területhez kapcsolódott, a legkevesebb (2) pedig az I -hez, hasolóa a többi tagállamba beyújtott pályázati aráyokhoz és 2006 között az igazi programidőszakba összese 39 Fejlesztési Parterség került kiválasztásra. Az EQUAL program mára tevékeységi szite lezárult, így a szervezetek képesek összegezi a megszerzett tapasztalatokat, a felmerült ehézségeket és pozitívumokat. Az EQUAL által lehetőség yílik betekitei az európai uiós projektek hatásaiba is főleg a civil szervezetek szemszögéből. Jeleleg az eredméyek feldolgozása, az értékelés és az összegzés folyik projekt- és teljes program szite. A tapasztalatok 62 CIVIL SZEMLE 2010/3

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 63 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM átültetése folyamatosa zajlik, a megalkotott jó gyakorlatok alkalmasak a későbbi támogatási programokba való átvételére is, hisze egyre több pályázati kiírás evezi meg mitakét az EQUAL-t. Kutatási előzméyek a témába A hazai szakirodalomba még viszoylag kevés taulmáy született a témába. A civil szervezetek pályázási lehetőségeivel és támogatási hajladóságával Kuti Éva foglalkozott A oprofit szervezetek uiós pályázatoko elért eredméyei című 2006-os taulmáyába. Kuti Éva kiemeli, hogy az uiós támogatásokba rejlő egyik hatalmas lehetőség az volt, hogy ezeke keresztül a szervezetek a korábbiál jóval agyobb támogatási összegekhez tudtak hozzájuti. Taulmáyába a projektek leboyolítása sorá felmerülő legfőbb problémákat is összefoglalja: a túlbürokratizálódást, a túlbiztosított szabályredszert a civilek felé, míg a pályáztatói oldalról az elhúzódó dötési és szerződéskötési procedúrát. A midezekből adódó szerződéskötési csúszások a projektek időbei ütemezésébe és szakmai szívoaláak fetartásába is problémákat okoztak. Kuti Éva azoba em csak ebbe látta a problémák gyökerét, em elegedő ahogy ő fogalmaz civilbarátabbá tei a pályáztatási eljárást, haem szerite a civil szervezetek oldaláról hasoló módo elvárható a professzioalizálódás, a magasabb fokú tudatosság kialakítása és a pályázatírói, megva ló sítói ismeretek elsajátítása. (Kuti, 2006:18 20) Két évvel később Arató Krisztia, Bartal Aa Mária és Nizák Péter által elkészített kutatás, a közötti időszakba yertes HEFOP és EQUAL projektek megvalósítása sorá felmerülő ehézségeket vizsgálta. Vizsgálatukba a problémák hátterét tárták fel, melybe három fő okot külöböztettek meg: a projektek időbeli fiaszírozásak kérdését, az előfiaszírozási kéyszert és a projekt megvalósítása sorá felmerülő likviditási problémákat. A további projektmegvalósítási ehézségeket (túlzott admiisztráció, parterségi elletétek) ezek folyomáyaikét írták le. A feti vizsgálatoko túl az EQUAL értékelési jeletéseire (2005; 2008) támaszkodtam. A 2005-ös jeletésbe a legfőbb godot a emzetközi parterségek létrejöttéek akadályoztatásába látták főkét az eltérő időbeli ütemezés miatt, mely problémát később az egységes Iteretes adatbázis segítségével küszöböltek ki. További ehézséget jeletett ekkor még az összeférhetetleség (a Moitorig Bizottság tagjai maguk is yújthattak be EQUAL pályázatot), melyek szabályozása szité megváltozott. A 2007-es értékelési jeletés már felhívja a figyelmet az egyéb problémacsoportokra is. Ekkor a programmegvalósítási problémák jeletős része a szerződéskötések és szerződésmódosítások csúszásából adódott, ami miatt késtek a kifizetések, amelyek sok esetbe likviditási problémákat okoztak a Fejlesztési Parterségekek. További godot jeletettek az iformációs (tájékoztatásbeli), az admiisztrációs ehézségek és a projektmeedzsmet szitjé tapasztalható szakmai hiáyosságok. A pézügyi CIVIL SZEMLE 2010/3 63

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 64 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ehézségek hátráltatták a program szitű végrehajtást, így előfordult, hogy a jobb gazdasági képességekkel redelkező parter vállalta magára a fiaszírozást a támogatás megérkeztéig, ha megtehette. A kutatás céljai, hipotézisei, módszerei Célom, hogy egy már lezárult uiós program az EQUAL példájá mutassam be a szervetek pályázatírás és projekt megvalósítás sorá szerzett tapasztalatait: milye sikereket értek el és milye problémákkal kerültek szembe, hisze a pályázat megírása csak a jéghegy csúcsa sok megvalósító akkor döbbe rá, hogy mire is vállalkozott, amikor kiderül: elyerte a támogatást, elkezdheti a projektet. Az EQUAL a pályázói közbeszédbe legikább, mit problémákkal terhelt, redkívül eheze megvalósítható program jeleik meg. A téma kapcsá ikább egatív reakciók mutatkoztak, mit például az EQUAL programba csak belehali lehetett. Ezzel szembe a programmal kapcsolatos értékelések legfotosabb megállapítása az, hogy bár jeletkeztek problémák a hazai EQUAL itézméyredszer és a megvalósító szervezetek részéről is, ezek a szervezetek működésére, további életére em voltak eyire jeletős hatással. Legfotosabb kérdésem tehát, hogy hol voltak azok a sarkalatos potok, ehézségek illetve hiáyosságok, melyek a megvalósítást a szervezetek részéről eyire ehézzé tették és hol voltak azok a problémák, melyek az itézméyredszer működésébe okoztak feakadást. Ezek alapjá a kutatás megkezdésekor feltételeztem, hogy az EQUAL-projekt megvalósítása sorá tapasztalt problémák és ehézségek (a hazai itézméyredszer kialakításáak elhúzódása, a hatékoy és gyors segítség akadozása, szerződéskötések csúszása) jórészt a felkészületleebb, gyege ayagi háttérrel redelkező szervezeteket sokkolták, ami kihatott projekt-megvalósításukra is. Továbbá feltételeztem azt is, hogy problémák mide Fejlesztési Parterségbe jeletkeztek és komoly hátráltató téyezőt jeletettek a projektek megvalósításába, de ezek megoldási módjai függtek a szervezetek és a kozorciumi tagok tőkeerősségétől, illetve parterségi viszoyaitól. Ezáltal az EQUAL-projektek a szervezetek későbbi életére is kihatással voltak, legfőképpe a kozorciumi parterekkel való további kapcsolat és a pályázási hajladóság, a projekttéma továbbfejlesztéséek tekitetébe. Kutatásom céljaiak eléréséhez a kérdőíves adatfelvételt haszáltam. Az EQUAL programba összese 187 szervezet vett részt 39 fejlesztési parterségbe tömörülve. A kérdőíves megkereséssel elsősorba a 39 főpályázó szervezetet terveztem eléri, illetve mellettük miél több kozorciumi partert igyekeztem megkérdezi. A projektek megvalósítása óta eltelt idő agyfokú szervezeti változásokat hozott (szemléltetésképp a 39 főpályázó közül hat szűt meg vagy volt épp megszűőbe, illetve átalakulás alatt), így összese 44 szervezet megkérdezése vált lehetővé. A megkérdezett szervezetek közül 20 volt főpályázó, 24 pedig kozorciumi parter. 64 CIVIL SZEMLE 2010/3

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 65 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A vizsgált szervezetek általáos jellemzői A válaszadó EQUAL pályázókra heterogé szervezeti bázis volt jellemző, hisze majd midegyik szervezettípus képviseltette magát. A pályázó szervezetek jellemzőe a kilecvees évek elejé-közepé alakultak. Így erre a válaszadói körre is érvéyes Arató Bartal Nizák (2008) megállapítása, miszerit ezek a éve alapított szervezetek redelkezek megfelelő erőforrásokal ahhoz, hogy sikeres agy projekteket valósítsaak meg. Településtípus szerit a főpályázókra legikább fővárosi működési hely jellemző, míg a kozorciumi parterek legikább a megyeszékhelyeke működek. Tevékeységtípus szerit a legtöbb pályázó az oktatást jelölte meg, míg sorba a második a szociális ellátás volt, melyek oka abba keresedő, hogy maga az EQUAL program már a kiírásba lehatárolta a pályázó szervezetek jellegét. A válasz - adók emellett kisebb számba a jogvédelmet és a szakmai-gazdasági érdekképviseletet jelölték meg fő tevékeységkét. A civil szervezetek projektbe betöltött szereptől függetleül ikább országos hatókörűek voltak, két kozorciumi parter magáalapítváy emzetközi hatókörrel redelkezett. Alkalmazottaiak számát tekitve a főpályázók mide esetbe foglalkoztak főállású mukavállalót, legkevesebb két főt. A kozorciumi parterek esetébe azoba három olya szervezet is volt, amely egyáltalá em foglalkoztatott főállású alkalmazottat. Bevételeiket csak a civil szervezetek adták meg, de sok esetbe csak körülbelüli értékeket tudtak modai. A válaszadók két csoportba oszlottak: a főpályázók és kozorciumi parterek között is viszoylag magas számmal képviseltették magukat a 10 millió Ft alatti éves bevétellel redelkezők mid a égy vizsgált évbe (2005, 2006, 2007, 2008). Főpályázó-kozorciumi parter viszoylatba vizsgálva az éves bevételeket kitűik, hogy bár midkét csoportál az előbb bemutatott tedecia érvéyesül, a főpályázók esetébe kiemelkedek a 100 és 500 millió Ft bevétellel redelkezők. A Fejlesztési Parterségek Az EQUAL egyik legfotosabb alapelve a parterség volt, amely a gyakorlatba a Fejlesztési Parterségek létrehozásába valósult meg. A megvalósítás sorá létrejöttek olya parterségek, ahol a szervezetekek sikerült hatékoya működő, átlátható parterségi viszoyt kialakítaiuk, de voltak olyaok is, ahol a külöböző belső problémák szite szétfeszítették a projektvégrehajtást. Az EQUAL sorá jeletkező problémák em tárgyalhatóak a parterségi tapasztalatok rövid bemutatása élkül. A következő táblázatba a parterség létrehozásáak értékelt előyeit és hátráyait mutatom be az említések száma alapjá sorba redezve (zárójelbe az említés száma): CIVIL SZEMLE 2010/3 65

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 66 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 1. táblázat. A parterség létrehozásáak előyei és hátráyai a válaszadó szervezetek megítélése alapjá (zárójelbe az említések száma) A parterség létrehozásáak el yei A szakmai kompetecia övekedése (többféle tudást, tapasztalatot, készséget tud a szervezet haszosítai a projekt megvalósítása sorá) (31) Iováció és taulás lehet sége (20) Lehet vé válik a szervezeti tudás és a tapasztalatok közös haszosítása (17) Kisebb szervezetek is lehet ségekhez jutak, tapasztalatot szerezhetek (15) A célcsoport alaposabb ismerete (13) Hatékoyabb projektvégrehajtás (12) A projektvégrehajtás sorá a felel sség megosztása (7) Átláthatóbbá válak a pályázati folyamatok, parterségi kapcsolatok (3) A pézügyi, gazdálkodási ehézségekre köyebb megoldást találi (3) A parterség létrehozásáak hátráyai Az egyes szervezetek m ködéséek összehagolása ehezebb (22) Boyolultabbá válik a projekt végrehajtás koordiációja (16) A megfelel parter megtalálása (14) Érdekek összehagolása, dötésképesség (13) Nem egyforma felel sségvállalás az egyes szervezetek részér l (11) Kofliktusok megjeleése és kezelése (11) Boyolultabbá válik a projekt végrehajtás dokumetációja (9) Nehezebbe átláthatóvá válik a projekt (7) Boyolultabbá válik az iformációátadás (7) Köyebb a megfelel er források (humá, A feladatfelosztásak megfelel id stb.) megteremtése (3) végrehajtás (5) Kokrét visszajelzést kap a szervezet a saját mukájáról (1) Egyes szervezetek agyobb befolyásra teszek szert (1) Forrás: saját szerkesztés a kérdőíves vizsgálat eredméyei alapjá A parterségekbe átlagosa 4 5 szervezet volt, de előfordult a kiírásba szereplő miimumot (3 szervezet) és maximumot (8 szervezet) reprezetáló parterség is. A helyes létszám megválasztása kiemelkedő fotossággal bír: aál agyobb kockázatot jelet egy parter bukása, miél kisebb a parterség létszáma. Kevés parter eseté egy tag bukása, kihullása akár az egész projekt bukását is magával hozhatja, míg agyobb számú parterségél eek esélye alacsoyabb. Egy bizoyos létszám felett viszot már a projekt átláthatósága, koordiációja kerül veszélybe, agyobb létszámál már a reakcióképesség is lelassulhat. A zökkeőmetes együttműködés mellett a parterségeke belül volt példa kisebb és agyobb volumeű problémák megjeleésére is. Az iterjúk sorá felmerült, hogy kofliktusok eseté em volt olya közpoti szerv, ahova a felek segítségért fordulhattak 66 CIVIL SZEMLE 2010/3

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 67 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM vola. Problémákhoz vezetett a határidők betartása, az elvégzett admiisztráció miősége, az iformációáramlás, a célcsoporttal kapcsolatos tapasztalatlaság is. A közös mukáak em mide esetbe volt szilárd előzméye, a megkérdezettek egyedéél fordult elő korábbi közös projekt. A későbbi muka szité em volt mide esetbe megalapozott, a válaszadók midössze 26%-ba modták azt, hogy semmilye formába em tartották (tartják) a kapcsolatot korábbi projektpartereikkel. Helyzetfelmérés A projektek szakmai, pézügyi leboyolításáak vizsgálata előtt a szervezetek alapvető helyzetét, a kiiduló potot mértem fel. A szervezetek öértékelés alapjá erősségeiket és gyegeségeiket ragsorolták, melyek három agyobb témakör köré csoportosultak, úgy mit humáerőforrás, ayagi források és érdekérvéyesítési képesség. Legerősebbre értékelt oldaluk a szakmaiság, a szakmai erőforrások biztosítása volt (például a szakmai feladatok vállalt határidőre való elkészítése, a pályázatok elkészítéséhez és leboyolításához szükséges szakmai erőforrás megtalálása és biztosítása illetve a szervezet működtetésével kapcsolatos humáerőforrás). A leggyegébbe értékelt területek ezzel szembe az ayagi erőforrások és az érdekérvéyesítési képesség köré voltak csoportosíthatóak, mit például a pályázatokhoz szükséges öerő biztosításáak képessége, a szervezet működéséhez szükséges pézügyi, ayagi források és a (civil/oprofit, piaci, állami) szektoro belüli érdekérvéyesítés, kapcsolattartás. Élese elkülöülek tehát az ayagi és a szakmai erőforrások. A 2008-as Arató Bar tal Nizák-kutatásba szité a pézügyi, ayagi erőforrásokkal kapcsolatos ehézségek jeletek meg markásabba. Mivel az EQUAL megvalósítók szervezeti bázisa meglehetőse szerteágazó, elmodható, hogy a pézügyi, gazdálkodási oldal em csak a civil szervezetekél jeleik meg, haem éritette az összes más állami, ökormáyzati szervezetet is. A megvalósított projektek tekitetébe pedig az a következtetés voható le, hogy a pályázók már eleve egy hozott problémahalmazzal vágtak eki projektjükek. A projektmegvalósítás sorá jeletkező pézügyi, gazdálkodási problémák A projektek végrehajtási szakaszáak kezdési időpotja egységese július 1-je volt. A legelső támogatási szerződéseket 2005 októberébe kezdték el aláíri, a legtöbb szervezet 2005 decemberébe, 2006 jauárjába írhatta alá a támogatási szerződést. A projektek elkezdésére jellemzőe sor kerülhetett az előre meghatározott időpotba (2005. július elsejé), a szervezetek tevékeységére ikább a feladatok átcsoportosítása volt jellemző: a agyobb költségű feladatokat igyekeztek eltoli az CIVIL SZEMLE 2010/3 67

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 68 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM első részlet megérkezéséig és csak az előzetes szervezési, előkészítési feladatokat boyolították le. Megoldási lehetőség volt még, hogy más forrásokból, pályázati pézekből csoportosítottak át összegeket a projekt elkezdéséhez. A projekt előlegét, mely a támogatási összeg 25%-a volt átlagosa csak februárba kapták meg a szervezetek, amikor már hét hóapja futott a projekt. A kifizetések csúszásáak oka kettős: az előleg utalását a támogatási szerződések megkötéséek jeletős csúszása okozta, majd a szerződések megkötése utá az első Projekt Előrehaladási Jeletések (PEJ-ek) leadásáál jeletkező hibák, hiáyok és értelmezési problémák megoldásáak ideje volt dötő a kifizetések csúszásáál. Pézügyi és gazdálkodási problémákra a szervezetek közel egyharmada egyáltalá em számított. Felük bár számított problémákra, semmilye előkészületet em tett. A megkérdezettek közül midössze hét szervezet készült fel a pézügyi problémák jeletkezésére: tartalékot képeztek vagy tőkeerős pályázati partert votak be. Hozzáértő főállású alkalmazottat a szervezetek 56,8%-a alkalmazott, uiós pézügyi képzésekre midössze a szervezetek 34%-a küldte el mukatársait. Projektbe betöltött szerepük alapjá vizsgálva a szervezeteket kiderül, hogy főállású pézügyi mukatársat vagy külső szakértőt jellemzőe ikább a főpályázók alkalmaztak, de ez utóbbi megoldási mód em volt elterjedt. A kozorciumi parterek viszot általába több segítséget kaptak (illetve kértek) a közreműködő szervezetektől. A megkérdezett szervezetek 40%-ál a végrehajtási szakasz első részletéek kifizetése fél évet vagy még eél is több időt csúszott. Kisebb részük esetébe em jeletkezett probléma, vagy pedig midössze 1 2 hóapos késésről beszélhetük. A szervezetek a pézügyi problémák megjeleésére külöbözőképpe reagáltak. A legtöbbe pézügyi tartalékait élték fel illetve a belső pézügyi kapacitások átcsoportosításával oldották meg a jeletkező problémát (ez utóbbi főleg a tőkeerősebb Mukaügyi Közpotokra volt jellemző). Baki gyorshitelhez, más pályázati forráshoz vagy tagi kölcsöhöz ritkábba folyamodtak. Egyáltalá em volt jellemző megoldási forma a válaszadók között a más (em parter) szervezettől való kölcsökérés és a jelzálogkölcsö sem. Igyekeztek házo belül megoldai a problémákat, a kölcsöfelvételt csak agyo kevese tudták és merték vállali em találtak módot a kamatok előteremtésére, illetve em voltak képesek a kölcsö felvételéhez megfelelő fedezetet biztosítai. Szervezettípus szerit vizsgálva a megoldási módokat látható, hogy az állami költségvetési itézméyekek általába em okozott problémát a késedelmes fiaszírozás. A vállalkozások igyekeztek a projekteket tartalékaikból és várható bevételeikből fiaszírozi, míg a kölcsöfelvétel az egyesületekre volt jellemző. Eek oka agy valószíűséggel az, hogy a pályázók számára a kölcsöfelvétel a legutolsó lehetőség volt, amely pothoz a kisebb egyesületek előbb eljutottak, máshoa em tudták előteremtei a projekt fetartásához és a további működéshez szükséges forrásokat. A felvett kölcsöök jellemzőe piaci kamatozásúak voltak, oprofit szervezetek számára igéybe vehető kölcsö midössze egyszer fordult elő. 68 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 69 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az első részlet késése a szervezetek feléek gazdasági működésére em gyakorolt hatást. Harmaduk az első részlet késése miatt pézügyi veszteségeket szevedett el, illetve a késés szakmai megvalósítást befolyásolta egatíva. Néháya azt emelték ki, hogy az első részlet csúszása egatív hatást gyakorolt a mukatársakra és a mukatársak viszoyára, a jövőbei működésre, a parterségi együttműködésre, illetve a presztízsre. Az EQUAL redkívüli komplexitásával még a agy pályázati tapasztalattal redelkező más uiós országok szervezeteit is megterhelte. Hazákba a projekt, mit ahogy azt többe említették egyfajta taulási folyamat volt. Tault az ország, taultak az iráyító hatóságok és taultak a projekteket megvalósító szervezetek is. A korábbi hazai éháy milliós projektek utá idult el az EQUAL program, mely több százmilliós támogatási agyságával hirtele túl agy falat volt a szervezetek és az iráyító hatóságok számára is. Problémák pedig midkét oldalo felmerültek. A megvalósítók részéről a leggyakrabba említett tapasztalat, probléma az iráyító hatóság egységes szemléletéek hiáya volt. Ez a kérdéskör em tárgyalható a fluktuáció, mit másik jeletős problémaforrás említése élkül. Sokszor előfordult, hogy egy adott parterségek az éppe alkalmazott ügyitézővel sikerült megoldaia egy problémát, de mire aak végrehajtására került a sor, már más ügyitéző ült ugyaazo a poszto, más elvárásokkal. Ez jellemzőe a Projekt Előrehaladási Jeletésekhez leadadó csatolt dokumetációk esetébe merült fel, mivel közpotilag em voltak lefektetve egységes és álladó szabályok az elszámolhatóság módjáról. Szité az egységes állásfoglalás hiáyából eredeztethető a regisztráció és a projekt sorá végrehajtott admiisztráció ehézsége is. Szité gyakra említett probléma a fetiekkel összefüggésbe az iráyító hatóságok agyfokú bürokratizáltsága. Ez is jellemzőe a PEJ-ekkel, az elszámolással, a kifizetésekkel kapcsolatba került említésre. A hibaaráy az idők sorá csökket, mivel midkét fél tault, a felmerült tapasztalatok, problémák miatt egyszerűsítések törtétek. Említették, hogy a projektmegvalósítás elejé még egy hibás, kis értékű tétel miatt (akár éháy ezer foritos agyságredbe) az egész, sokszor több millió foritos kifizetést felfüggesztették a javításig. Ha az egyik parter késett, em adta át időbe a saját elszámolását a gesztorak, akkor az egész Fejlesztési Parterség csúszott, ugyais elterjedt az a hibás ézet, hogy csak közöse yújthattak be elszámolást. Ez sok esetbe kofliktusok melegágya volt. Pézügyi, gazdálkodási szempotból az első helye említhető god a tőke és tartalékok hiáya volt, mely a sorozatos késések miatt redkívül erőteljese jeletkezett. De elmodható, hogy amely szervezet túlélte a szerződéskötés csúszását és képes volt femaradi az első részlet megérkezéséig az végrehajtotta a programját. Néháy projektél már talá előre látható is volt, hogy fiaszírozási problémák fogak a felszíre bukkai. Az EQUAL kifizetési gyakorlatára és a hatóságok szoros elvárásaira a szervezetek em voltak felkészülve. A leadott PEJ-ek sok korrekcióra szorultak, ez további csúszásokat eredméyezett. Az EQUAL-ből a megvalósítás sorá az előleg elleére utófiaszírozott projekt vált. Ilye agyságredű projektél CIVIL SZEMLE 2010/3 69

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 70 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM viszot a szervezetekek már komoly bűvészmutatváyokra volt szükségük ahhoz, hogy meg tudják valósítai a vállalt tevékeységeket, vagy egyáltalá ahhoz, hogy fe tudjaak maradi. A hitelfelvételt csak kevese és miimális összegbe merték vállali a kamatok miatt, melyeket agyo eheze gazdálkodják ki. A Fejlesztési Parterségek körébe együttműködési, iformációátadási és kapcsolattartási problémák is jeletkeztek. A Fejlesztési Parterségbe való együttműködési kötelezettséget az EQUAL hozta először magával, így eek még em volt kialakult kultúrája. A megfelelő parter kiválasztása a hatékoy projektmegvalósítás sarkalatos potja volt, de sok esetbe a parterség haem kéyszerese, ad hoc módo jött létre. A parterségeke belül más-más típusú szervezetek voltak jele, így az érdekek és a mukamódszerek összehagolása is feladatot jeletett. A projektek megvalósításába így agyo fotos volt, hogy a Fejlesztési Partersége belüli kapcsolat milye alapoko yugszik: érdek, kéyszer, szakmai vagy ezek kombiációja. A projektek utóélete em midig volt megoldott, em mide esetbe vették figyelembe a pályázók a megvalósítás sorá jeletkező áremelkedéseket és em törtét meg a pályázat beadásakor a működési költségek felültervezése. Sokszor a civil szervezetek olya projekteket is bevállalak, amelyek em tartozak szoros értelembe véve a missziójuk megvalósításához, de ayagi érdekek miatt ez szükséges a femaradáshoz, továbblépéshez. Az utóélet viszot em csak az utómukálatokat foglalja magába, haem a projekt társadalmi fetarthatóságáak kérdése is felmerül. A projekt megvalósítása utá a létrehozott iovatív elemeket, termékeket sokszor ics ki fetartsa, továbbfejlessze. A projekt lezárultával maga a tevékeység is sok esetbe megszűt. Sok helye em tudott továbblépi a végrehajtott iováció általába további források hiáya miatt. Számos létrehozott itézméy miimális kihaszáltságo működik mert sem álladó igéy sem péz ics a fetartásukra. Előfordult, hogy a projekt ayira speciális, iovatív tevékeységet valósított meg, hogy például képzés eseté mide további célcsoport számára teljese át kellee dolgozi a tematikát. Az adatfelvételkor még em midegyik szervezet jutott hozzá a támogatás utolsó részletéhez. A válaszadók közel feléél a kifizetésél em volt probléma. Viszot több szervezetél a kifizetés fél évet vagy aál több időt csúszott, illetve csúszott az adatfelvétel idejé is. Működésükre viszot ez már kisebb hatással volt, ha jeletkezett is a probléma, az a mukavállalók és az alvállalkozók kifizetéséél merült fel. A mukabér kifizetése sokszor már a projektek közbe is problémákat okozott, több iterjúba szó esett arról, hogy a projekt-stáb bérét csak a következő részlet megérkezésekor tudták kifizeti, így sok esetbe egy-két hóapig em kaptak bért. Bár kevesebb szervezet került szembe az utolsó részlet kifizetése miatt pézügyi problémákkal, akik mégis, azokál szerteágazó hatással járt. Pézügyi veszteségek, presztízsveszteség, a parterségi kapcsolatok megromlása és a szakmai stáb változásai is a hatások között szerepelt. 70 CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A szervezetek utólagos öértékelése alapjá projektvégrehajtásukat legerősebbe a projektfiaszírozás módja befolyásolta, ez utá rögtö a parterek feladatteljesítése és a parterekkel való együttműködés következett. Legkevésbé pedig a moitorig vizsgálatok eredméyei, a helyi köryezet fogadókészsége és a célcsoport sajátosságai befolyásolták. A pézügyi téyezők mellett tehát a projektvégrehajtás legfotosabb befolyásoló téyező a szervezetek szerit a parterek felkészültsége, hozzáállása és az együttműködés milyesége volt. Ez utóbbi eredméyek csak részbe vágak össze Arató Bartal Nizák (2008) vizsgálatába feltárt eredméyekkel. A projektfiaszírozás módja már a korábbi kutatásba is kiemelkedő potszámot kapott, viszot a parter szervezetekkel való együttműködést a válaszadók akkor csak egyedik legfotosabb faktorak jelölték. Az egyes problémák jeletkezéséek itezitása vizsgálatakor arra derült féy, hogy a legitezívebbek értékelt problémák a válaszadók között pézügyi, gazdálkodási jellegűek voltak. Legmagasabb átlagos potszámot a projektek kiegyesúlyozott fiaszírozása, az előfiaszírozási kéyszer és a likviditási problémák kapták. Legkevésbé a beruházások, agy értékű eszközök elszámolása, a közbeszerzési eljárások leboyolítása és a szakmai feladatok vállalt határidőre való teljesítése okozott problémát. Az admiisztrációs és a közreműködő szervezetekkel való kommu- 1. ábra. Az EQUAL sorá felmerült problémák átlagos megítélése (mi: 1, max: 5) CIVIL SZEMLE 2010/3 71

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 72 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ikációs és társadalmi, gazdasági fetarthatósági problémák az értékelési tábla közepé helyezkedtek el. Összefoglalás Az EQUAL egyike volt az első agyobb hazai projektekek, amely több éve átívelő megvalósításával agy terhet rótt a szervezetekre. Többe NCA volumeű projektre számítottak, ami aztá jóval túlőtt az előzetes várakozásaiko, terveike és lehetőségeike. De egy-egy hasoló törtéést másképp voltak képesek kezeli a szervezetek és sokszor más szemszögből jelet meg ugyaaz a probléma. Ilye volt például az iráyító hatóságoko belüli fluktuáció problémája, mely sok pályázó életét megehezítette. Jellemzőe olya válaszok érkeztek, hogy a gyakra változó elvárások, jeletési formák miatt sokszor szite duplá kellett dolgoziuk a pályázókak. Volt viszot éháy szervezet, amely egyértelműe pozitíva, taulási folyamatkét fogta fel ezt a folyamatot, ők elmodták, hogy az EQUAL sorá ayit taultak az admiisztráció és a dokumetációk elkészítéséről, ameyit soha korábba em. Az elsajátított tudást a további projektjeikbe is képesek voltak haszosítai. A szervezetek szakmailag és humáerőforrás tekitetébe felkészültek voltak, a problémát a gyege ayagi-pézügyi háttér okozta, és többek között ez idukálta a további godokat. Az egyes megoldási módok illetve a hatások erőssége agyba függött a szervezetek és kozorciumi partereik tőkeerősségétől és parterségi viszoyaitól. A projektek megvalósítását a projektfiaszírozás módja és a parterek feladatteljesítése erőse befolyásolta. A szervezetek többsége em számított a problémák megjeleésére, és még azokak is csak eleyésző része tett előkészületeket, akik számítottak rá. A kifizetések késése viszot em okozott mide szervezetél problémát: a sok lábo álló, erősebb gazdasági háttérrel redelkező szervezetekre em volt hatással a csúszás, az utolsó részlet kifizetése pedig még kevesebb szervezetre volt hatással. Vajo melyek lehettek azok a sarkalatos potok, amelyek alapjá eldőlt, hogy egy szervezet köyebbe vagy esetleg kíkeservvel fogja megvalósítai a projektjét? Mibe külöbözött az a szervezet, ami képes a mai apig hosszú távo haszosítai azt a tudást és tapasztalatot, amit az EQUAL segítségével yertek attól, ami a projekt lezárulta utá az asztalfiókba zárta az eredméyeit? Taulságos volt megfigyeli, a megkérdezettekél, hogy mi törtét a zárás utá a kialakított jó gyakorlatokkal, termékekkel. Egyes szervezetek már agyszabású hálót építettek az EQUAL eredméyek köré, a tevékeységeket, jó gyakorlatokat folyamatosa továbbfejlesztik, frissítik pályázati és saját forrásból. Mások kialakított jó gyakorlatai pedig jeleleg már csak papíro létezek, legtöbbször forráshiáy miatt, más esetbe amiatt, hogy célcsoportjuk, tevékeységük ayira speciális volt, hogy további alkalmazása csak átdolgozás utá vála lehetővé. 72 CIVIL SZEMLE 2010/3

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 73 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az általam tapasztalt példák alapjá ahol a projekt belesimult a szervezet működésébe, missziójába, ahol a megfelelő szakmai és ayagi erőforrásokat elő tudták teremtei és ahol egy erős szakmai alapoko yugvó, hasoló célokkal redelkező parterség állt a háttérbe ott az EQUAL leboyolítása kisebb terhet rótt a szervezet működésére és összességébe pozitívabba értékelték a projektet. Kiemelkedő fotosságú, hogy a szervezet céljai és a megvalósítai tervezett projekt miél több szempotból fedjék egymást, de ez sokszor elsikkad a forrásteremtés kéyszere mögött. Jegyzetek 1 Azoos című szakdolgozat alapjá. A szakdolgozat a Magyary Zoltá Felsőoktatási Közalapítváy támogatásával jött létre. 2 Az EQUAL kilec főbb témára oszlik, ezek az EU foglalkoztatási stratégiájához illeszkedek, illetve egy ötödik elemmel is kiegészülek, a meedékkérőkkel foglalkozó programokkal. (EQUAL Nemzetközi Együttműködési Útmutató, 2004) Irodalom Arató Krisztia Bartal Aa Mária Nizák Péter (2008): A civil szervezetek tapasztalatai a strukturális alapokból fiaszírozott projektek pézügyi leboyolításába. I: Arató Krisztia Bartal Aa Mária Kóya Márto Nizák Péter: Az Európai Uió strukturális alapjai és a parterség elve Magyarországo. Budapest: Rejtjel Kiadó. Az EQUAL közösségi kezdeméyezés magyarországi programjáak folyamatos értékelése, értékelési jeletés Készítette: Progress Cosult Dá-Magyar Taácsadó Kft, 2005 Dr. Borbély Szilvia (2005) [kutatásvezető]: Az EQUAL Európába, Szakszervezetek Gazdaság és Társadalomkutató Itézete, I: Pográcz László (szerk.): Foglalkoztatást elősegítő mukaügyi kutatások OFA Kutatási Évköyv, 3. Budapest: OFA. EQUAL Esélyteremtés a foglalkoztatásba pályázati útmutató, Foglalkoztatáspolitikai és Mukaügyi Miisztérium Humáerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Iráyító Hatóság 2004 EQUAL Nemzetközi együttműködési útmutató , Európai Bizottság 2004 Értékelési jeletés Az EQUAL közösségi kezdeméyezés folyamatos értékelése , Készítette: Erst & Youg Taácsadó Kft, jauár 15 Kuti Éva: A oprofit szervezetek uiós pályázatoko elért eredméyei, Vörös Adrea Damjaovich Katali (szerk): Felkészülés a Strukturális Alapok felhaszálására, válogatott taulmáyok, Tempus Közalapítváy, 2002 Európai Bizottság határozatok CIVIL SZEMLE 2010/3 73

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008 Közhaszúsági jeletés 2008 Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Közhaszúsági jeletés 2008 A szervezet megevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítváy A szervezet

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

a legjobb kezekben K&H Csoport

a legjobb kezekben K&H Csoport a legjobb kezekbe A K&H Biztosító 1992 óta működik Magyarországo, és közel félmillió ügyfelet szolgál ki. A K&H Biztosító a magyar piac sajátosságait figyelembe véve alakította ki szolgáltatási palettáját,

Részletesebben

Hosszmérés finomtapintóval 2.

Hosszmérés finomtapintóval 2. Mechatroika, Optika és Gépészeti Iformatika Taszék kiadva: 0.0.. Hosszmérés fiomtapitóval. A mérések helyszíe: D. épület 53-as terem. Az aktuális mérési segédletek a MOGI Taszék holapjá érhetők el, a www.mogi.bme.hu

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN I FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN 1 Az alapfeladat 1 Feladat Két település közti távolság 40 km Két gyerekek ezt a távolságot kellee megteie a lehetőlegrövidebb időalattakövetkező feltételek mellett: Va egy biciklijük

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári,

Részletesebben

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás

Részletesebben

7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 7. ELŐADÁS VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIÁBAN A terészetes folyai, illetve tegeri utakat igéybe vevő, csak a kikötővel redelkező helyeket felkeresi tudó szállítási ód. A vízi áruszállítást elsősorba

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa

Részletesebben

Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben

Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben Egy pályázati nyertes közvetlen partnerei? 1. Közreműködő szervezet 2. Szállítók 3. Hitelezők 4. Pályázatíró, ill. projekt menedzsment cég 5. Széchenyi Programiroda

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztikai hipotézisvizsgálatok Statisztikai hipotézisvizsgálatok. Milye problémákál haszálatos? A gyakorlatba agyo gyakra szükségük lehet arra, hogy mitákból származó iformációk alapjá hozzuk sokaságra voatkozó dötéseket. Például egy

Részletesebben

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor 6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

kiértékelésének technikája

kiértékelésének technikája 1 H NMR titrálások felvételéek és kiértékeléséek techikája Midazokak, akik elıször próbálkozak NMR titrálásokkal. Készítette: Dr. Lázár Istvá DE Szervetle és Aalitikai Kémiai Taszék Debrece, 2006. jauár

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn A FIZIKA TANÍTÁSA KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsô Griz Márto ELTE Elméleti Fizikai Taszék Meszéa Tamás Ciszterci Red Nagy Lajos Gimázima Pécs, a Fizika taítása PhD program hallgatója

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1. Törtéeti összefoglaló A tizekilecedik század végé a fizikát lezárt tudomáyak tartották. A sikeres Newto-i mechaika és gravitációs elmélet alapjá a Napredszer bolygóiak mozgása

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Statisztika. Eloszlásjellemzők Statsztka Eloszlásjellemzők Statsztka adatok elemzése A sokaság jellemzése középértékekkel A sokaság jellemzéséek szempotja A sokaság jellemzéséek szempotja: A sokaság tpkus értékéek meghatározása. Az

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Cgád Város Ökormáyzat HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE MINŐSÉGÜGYI ME 05 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a hvatal folyamatok fejlesztéséek szabályozása. Jele eljárás meghatározza a fejlesztés lefolytatásáak

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l TETÔPONT m a g a z i A C r e a t o H u g a r y K f t. i d ô s z a ko s h í r m a g a z i j a 2 012. m á r c i u s A védelem, amely tűzbe születik A kerámia egób tetőcserépbe égetett védelemről az egób

Részletesebben

FOLYADÉKKRISTÁLY-TELEVÍZIÓK Éber Nándor

FOLYADÉKKRISTÁLY-TELEVÍZIÓK Éber Nándor FLYADÉKKRISTÁLY-TLVÍZIÓK Éber Nádor A 21. SZÁZAD KÉPRNYÔI MTA SZFKI, Budapest A szerezetü és tulajdoságai alapjá a folyadéo és a szilárd ayago özött sajátos átmeetet épezô folyadéristályo felfedezésü (1888)

Részletesebben

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel.

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel. Sorszám Tevékeység dokumetum ellejegyzés-sel Elleőrzés, érvéyesítés Utalváyozás ellejegyzés Köyvvezetésbe megjeleés I. KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS I/1 Fejlesztési többletigéyek összeállítása (pl: beruházási,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI AZ ÉÜLETGÉÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI Szivattyúzás - rövide örös Szilárd Cetrifugál szivattyú Nyomó oldal Járókerék Járókerék lapát Járókerék él Járókerék csavar a szállított közeg

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

Települési fejlődési pályák a Csereháton

Települési fejlődési pályák a Csereháton Település ejlődés pályák a Csereháto Pézes Jáos 1 Tóth Tamás 2 1. A terület lehatárolása és általáos jellemző A tájöldrajz értelembe vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Herád- és a Bódva-

Részletesebben

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov. Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika

Részletesebben

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Készült az Európai Uió és a Magyar Köztársaság támogatásával 2007 impresszum Euro Bajai Gordo fejlesztéspolitikai kormáybiztos

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok csz22_csz12 skadi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13

Tartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13 Tartalomjegyzék I Kombiatorika Pemutáció Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció Kombiáció Ismétléses kombiáció II Valószíségszámítás M/veletek eseméyek között 6 A valószí/ség fogalma 8

Részletesebben

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a Vi-va HA collage Ajádékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszöhetőe a kollagéek hialurosavak C-vitamiak www.ficlub.eu Vi-va HA collage A 2013-as év FORRADALMI ÚJDONSÁGA

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás HU / -- Mag redszer Padlótisztítás Mag redszer Kocepció 2 www.vermop.com Előyei Mag redszer Ameyire iovatív, ayira egyedi. A VERMOP mágeses redszere teljese új módot jelet a felmosóhuzatok tartóra (ill.

Részletesebben