AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés Az európai uiós csatlakozást követőe Magyarország is részesévé vált a kevésbé fejlett térségekre iráyuló fejlesztési programokak, amelyek eredméyeképpe vélhetőe felzárkózhatott a yugat-európai országokhoz. Az uiós csatlakozást követőe megőtt a pályázati lehetőségek száma az állami, a forprofit és természetese a oprofit szervezetek számára is. A pályázatírás, a projektek megvalósítása egyre elterjedtebb támogatásszerző formává vált. Magyarország abba a külöleges helyzetbe volt, hogy az Európai Uió külöböző alapjaiból már a csatlakozás előtt részesült támogatásokból. Eze előcsatlakozási programok egyike volt a HU /3 sz. PHARE program 2002 és 2004 között, mely - ek keretébe lehetőség yílt az ú. kísérleti EQUAL megvalósítására. A program fókuszába ekkor a romák mukaerő-piaci esélyeiek javítása állt, amiek keretébe öt Fejlesztési Parterség kapott támogatást a beérkezett 25 pályázatból. (EQUAL Értékelési jeletés 2005). De mi is potosa az EQUAL? A program a gyakorlatba 2001-től 2008-ig tartott és az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretei között működött. Abba külöbözött a többi uiós programtól és közösségi kezdeméyezéstől, hogy a tevékeysége emzetközi szitű együttműködéssel és a bevált gyakorlatok cseréjével is kiegészült. Sarkalatos eleme az iovatív megközelítések kialakítása, de egyedisége legikább alapelveibe ragadható meg. A legfotosabb alapelvek a parterség, a részvétel, a CIVIL SZEMLE 2010/3 61

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 62 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM emzetközi együttműködés, az iováció, a tematikus megközelítés és az eredméyek elterjesztéséek elve. Az EQUAL célja az Európai Bizottság közleméye szerit, hogy az országok közötti együttműködés alapjá megteremtse a mukaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimiáció és egyelőtleség mide formájáak leküzdésére szolgáló új eszközöket. Ezekívül az EQUAL foglalkozik a meedékkérők társadalmi és szakmai itegrációjával is. (idézi Borbély, 2004:6) 2 A közötti programozási időszak pályázati programja júius 11-é került meghirdetésre. A pályázati útmutató az alábbiakba határozta meg a magyar program célját: A magyar EQUAL Program azokat a kísérleti kezdeméyezéseket támogatja, amelyek a hátráyos helyzetű emberek az etikai vagy emi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos hátráyos megkülöböztetés, az alacsoy iskolai végzettség, a szakképzettség hiáya, a befogadó mukahelyi gyakorlatok hiáya, stb. miatt mukát vállali em tudók képzését, mukához jutását, foglalkoztatását, illetve a meglévő mukahelyek megtartását, a mukahelye meglévő hátráyok felszámolását támogatják. (EQUAL pályázati útmutató, 2004) A kísérleti EQUAL haszosságát az is bizoyítja, hogy a közötti időszakba a kísérleti EQUAL-ba részt vettek közül két parterség változatla összetételbe, két szervezet pedig vezető szervezetkét vett részt. A kilec témakörből Magyarország a tervezés sorá az alábbi égyet választotta ki támogatásra: A : A mukaerőpiac szempotjából hátráyos helyzetű emberek mukaerő - piac ra való belépéséek vagy visszailleszkedéséek segítése. E : Az egész élete át tartó taulás és a befogadó mukahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a mukaerő- piaci diszkrimiáció és egyelőtleségek szempotjából éritett emberek álláshoz jutását és mukába maradását segítik. H téma: A emek közötti mukaerő-piaci külöbségek és a foglalkozási szegregáció csökketése. I téma: A meedékkérők társadalmi és mukaerő-piaci beilleszkedéséek elősegítése. (EQUAL pályázati útmutató 2004) Az EQUAL pályázatok beadásáak határideje szeptember 15-é zárult. A 170 beérkező pályázat közül a legtöbb (112) az A területhez kapcsolódott, a legkevesebb (2) pedig az I -hez, hasolóa a többi tagállamba beyújtott pályázati aráyokhoz és 2006 között az igazi programidőszakba összese 39 Fejlesztési Parterség került kiválasztásra. Az EQUAL program mára tevékeységi szite lezárult, így a szervezetek képesek összegezi a megszerzett tapasztalatokat, a felmerült ehézségeket és pozitívumokat. Az EQUAL által lehetőség yílik betekitei az európai uiós projektek hatásaiba is főleg a civil szervezetek szemszögéből. Jeleleg az eredméyek feldolgozása, az értékelés és az összegzés folyik projekt- és teljes program szite. A tapasztalatok 62 CIVIL SZEMLE 2010/3

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 63 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM átültetése folyamatosa zajlik, a megalkotott jó gyakorlatok alkalmasak a későbbi támogatási programokba való átvételére is, hisze egyre több pályázati kiírás evezi meg mitakét az EQUAL-t. Kutatási előzméyek a témába A hazai szakirodalomba még viszoylag kevés taulmáy született a témába. A civil szervezetek pályázási lehetőségeivel és támogatási hajladóságával Kuti Éva foglalkozott A oprofit szervezetek uiós pályázatoko elért eredméyei című 2006-os taulmáyába. Kuti Éva kiemeli, hogy az uiós támogatásokba rejlő egyik hatalmas lehetőség az volt, hogy ezeke keresztül a szervezetek a korábbiál jóval agyobb támogatási összegekhez tudtak hozzájuti. Taulmáyába a projektek leboyolítása sorá felmerülő legfőbb problémákat is összefoglalja: a túlbürokratizálódást, a túlbiztosított szabályredszert a civilek felé, míg a pályáztatói oldalról az elhúzódó dötési és szerződéskötési procedúrát. A midezekből adódó szerződéskötési csúszások a projektek időbei ütemezésébe és szakmai szívoaláak fetartásába is problémákat okoztak. Kuti Éva azoba em csak ebbe látta a problémák gyökerét, em elegedő ahogy ő fogalmaz civilbarátabbá tei a pályáztatási eljárást, haem szerite a civil szervezetek oldaláról hasoló módo elvárható a professzioalizálódás, a magasabb fokú tudatosság kialakítása és a pályázatírói, megva ló sítói ismeretek elsajátítása. (Kuti, 2006:18 20) Két évvel később Arató Krisztia, Bartal Aa Mária és Nizák Péter által elkészített kutatás, a közötti időszakba yertes HEFOP és EQUAL projektek megvalósítása sorá felmerülő ehézségeket vizsgálta. Vizsgálatukba a problémák hátterét tárták fel, melybe három fő okot külöböztettek meg: a projektek időbeli fiaszírozásak kérdését, az előfiaszírozási kéyszert és a projekt megvalósítása sorá felmerülő likviditási problémákat. A további projektmegvalósítási ehézségeket (túlzott admiisztráció, parterségi elletétek) ezek folyomáyaikét írták le. A feti vizsgálatoko túl az EQUAL értékelési jeletéseire (2005; 2008) támaszkodtam. A 2005-ös jeletésbe a legfőbb godot a emzetközi parterségek létrejöttéek akadályoztatásába látták főkét az eltérő időbeli ütemezés miatt, mely problémát később az egységes Iteretes adatbázis segítségével küszöböltek ki. További ehézséget jeletett ekkor még az összeférhetetleség (a Moitorig Bizottság tagjai maguk is yújthattak be EQUAL pályázatot), melyek szabályozása szité megváltozott. A 2007-es értékelési jeletés már felhívja a figyelmet az egyéb problémacsoportokra is. Ekkor a programmegvalósítási problémák jeletős része a szerződéskötések és szerződésmódosítások csúszásából adódott, ami miatt késtek a kifizetések, amelyek sok esetbe likviditási problémákat okoztak a Fejlesztési Parterségekek. További godot jeletettek az iformációs (tájékoztatásbeli), az admiisztrációs ehézségek és a projektmeedzsmet szitjé tapasztalható szakmai hiáyosságok. A pézügyi CIVIL SZEMLE 2010/3 63

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 64 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ehézségek hátráltatták a program szitű végrehajtást, így előfordult, hogy a jobb gazdasági képességekkel redelkező parter vállalta magára a fiaszírozást a támogatás megérkeztéig, ha megtehette. A kutatás céljai, hipotézisei, módszerei Célom, hogy egy már lezárult uiós program az EQUAL példájá mutassam be a szervetek pályázatírás és projekt megvalósítás sorá szerzett tapasztalatait: milye sikereket értek el és milye problémákkal kerültek szembe, hisze a pályázat megírása csak a jéghegy csúcsa sok megvalósító akkor döbbe rá, hogy mire is vállalkozott, amikor kiderül: elyerte a támogatást, elkezdheti a projektet. Az EQUAL a pályázói közbeszédbe legikább, mit problémákkal terhelt, redkívül eheze megvalósítható program jeleik meg. A téma kapcsá ikább egatív reakciók mutatkoztak, mit például az EQUAL programba csak belehali lehetett. Ezzel szembe a programmal kapcsolatos értékelések legfotosabb megállapítása az, hogy bár jeletkeztek problémák a hazai EQUAL itézméyredszer és a megvalósító szervezetek részéről is, ezek a szervezetek működésére, további életére em voltak eyire jeletős hatással. Legfotosabb kérdésem tehát, hogy hol voltak azok a sarkalatos potok, ehézségek illetve hiáyosságok, melyek a megvalósítást a szervezetek részéről eyire ehézzé tették és hol voltak azok a problémák, melyek az itézméyredszer működésébe okoztak feakadást. Ezek alapjá a kutatás megkezdésekor feltételeztem, hogy az EQUAL-projekt megvalósítása sorá tapasztalt problémák és ehézségek (a hazai itézméyredszer kialakításáak elhúzódása, a hatékoy és gyors segítség akadozása, szerződéskötések csúszása) jórészt a felkészületleebb, gyege ayagi háttérrel redelkező szervezeteket sokkolták, ami kihatott projekt-megvalósításukra is. Továbbá feltételeztem azt is, hogy problémák mide Fejlesztési Parterségbe jeletkeztek és komoly hátráltató téyezőt jeletettek a projektek megvalósításába, de ezek megoldási módjai függtek a szervezetek és a kozorciumi tagok tőkeerősségétől, illetve parterségi viszoyaitól. Ezáltal az EQUAL-projektek a szervezetek későbbi életére is kihatással voltak, legfőképpe a kozorciumi parterekkel való további kapcsolat és a pályázási hajladóság, a projekttéma továbbfejlesztéséek tekitetébe. Kutatásom céljaiak eléréséhez a kérdőíves adatfelvételt haszáltam. Az EQUAL programba összese 187 szervezet vett részt 39 fejlesztési parterségbe tömörülve. A kérdőíves megkereséssel elsősorba a 39 főpályázó szervezetet terveztem eléri, illetve mellettük miél több kozorciumi partert igyekeztem megkérdezi. A projektek megvalósítása óta eltelt idő agyfokú szervezeti változásokat hozott (szemléltetésképp a 39 főpályázó közül hat szűt meg vagy volt épp megszűőbe, illetve átalakulás alatt), így összese 44 szervezet megkérdezése vált lehetővé. A megkérdezett szervezetek közül 20 volt főpályázó, 24 pedig kozorciumi parter. 64 CIVIL SZEMLE 2010/3

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 65 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A vizsgált szervezetek általáos jellemzői A válaszadó EQUAL pályázókra heterogé szervezeti bázis volt jellemző, hisze majd midegyik szervezettípus képviseltette magát. A pályázó szervezetek jellemzőe a kilecvees évek elejé-közepé alakultak. Így erre a válaszadói körre is érvéyes Arató Bartal Nizák (2008) megállapítása, miszerit ezek a éve alapított szervezetek redelkezek megfelelő erőforrásokal ahhoz, hogy sikeres agy projekteket valósítsaak meg. Településtípus szerit a főpályázókra legikább fővárosi működési hely jellemző, míg a kozorciumi parterek legikább a megyeszékhelyeke működek. Tevékeységtípus szerit a legtöbb pályázó az oktatást jelölte meg, míg sorba a második a szociális ellátás volt, melyek oka abba keresedő, hogy maga az EQUAL program már a kiírásba lehatárolta a pályázó szervezetek jellegét. A válasz - adók emellett kisebb számba a jogvédelmet és a szakmai-gazdasági érdekképviseletet jelölték meg fő tevékeységkét. A civil szervezetek projektbe betöltött szereptől függetleül ikább országos hatókörűek voltak, két kozorciumi parter magáalapítváy emzetközi hatókörrel redelkezett. Alkalmazottaiak számát tekitve a főpályázók mide esetbe foglalkoztak főállású mukavállalót, legkevesebb két főt. A kozorciumi parterek esetébe azoba három olya szervezet is volt, amely egyáltalá em foglalkoztatott főállású alkalmazottat. Bevételeiket csak a civil szervezetek adták meg, de sok esetbe csak körülbelüli értékeket tudtak modai. A válaszadók két csoportba oszlottak: a főpályázók és kozorciumi parterek között is viszoylag magas számmal képviseltették magukat a 10 millió Ft alatti éves bevétellel redelkezők mid a égy vizsgált évbe (2005, 2006, 2007, 2008). Főpályázó-kozorciumi parter viszoylatba vizsgálva az éves bevételeket kitűik, hogy bár midkét csoportál az előbb bemutatott tedecia érvéyesül, a főpályázók esetébe kiemelkedek a 100 és 500 millió Ft bevétellel redelkezők. A Fejlesztési Parterségek Az EQUAL egyik legfotosabb alapelve a parterség volt, amely a gyakorlatba a Fejlesztési Parterségek létrehozásába valósult meg. A megvalósítás sorá létrejöttek olya parterségek, ahol a szervezetekek sikerült hatékoya működő, átlátható parterségi viszoyt kialakítaiuk, de voltak olyaok is, ahol a külöböző belső problémák szite szétfeszítették a projektvégrehajtást. Az EQUAL sorá jeletkező problémák em tárgyalhatóak a parterségi tapasztalatok rövid bemutatása élkül. A következő táblázatba a parterség létrehozásáak értékelt előyeit és hátráyait mutatom be az említések száma alapjá sorba redezve (zárójelbe az említés száma): CIVIL SZEMLE 2010/3 65

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 66 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 1. táblázat. A parterség létrehozásáak előyei és hátráyai a válaszadó szervezetek megítélése alapjá (zárójelbe az említések száma) A parterség létrehozásáak el yei A szakmai kompetecia övekedése (többféle tudást, tapasztalatot, készséget tud a szervezet haszosítai a projekt megvalósítása sorá) (31) Iováció és taulás lehet sége (20) Lehet vé válik a szervezeti tudás és a tapasztalatok közös haszosítása (17) Kisebb szervezetek is lehet ségekhez jutak, tapasztalatot szerezhetek (15) A célcsoport alaposabb ismerete (13) Hatékoyabb projektvégrehajtás (12) A projektvégrehajtás sorá a felel sség megosztása (7) Átláthatóbbá válak a pályázati folyamatok, parterségi kapcsolatok (3) A pézügyi, gazdálkodási ehézségekre köyebb megoldást találi (3) A parterség létrehozásáak hátráyai Az egyes szervezetek m ködéséek összehagolása ehezebb (22) Boyolultabbá válik a projekt végrehajtás koordiációja (16) A megfelel parter megtalálása (14) Érdekek összehagolása, dötésképesség (13) Nem egyforma felel sségvállalás az egyes szervezetek részér l (11) Kofliktusok megjeleése és kezelése (11) Boyolultabbá válik a projekt végrehajtás dokumetációja (9) Nehezebbe átláthatóvá válik a projekt (7) Boyolultabbá válik az iformációátadás (7) Köyebb a megfelel er források (humá, A feladatfelosztásak megfelel id stb.) megteremtése (3) végrehajtás (5) Kokrét visszajelzést kap a szervezet a saját mukájáról (1) Egyes szervezetek agyobb befolyásra teszek szert (1) Forrás: saját szerkesztés a kérdőíves vizsgálat eredméyei alapjá A parterségekbe átlagosa 4 5 szervezet volt, de előfordult a kiírásba szereplő miimumot (3 szervezet) és maximumot (8 szervezet) reprezetáló parterség is. A helyes létszám megválasztása kiemelkedő fotossággal bír: aál agyobb kockázatot jelet egy parter bukása, miél kisebb a parterség létszáma. Kevés parter eseté egy tag bukása, kihullása akár az egész projekt bukását is magával hozhatja, míg agyobb számú parterségél eek esélye alacsoyabb. Egy bizoyos létszám felett viszot már a projekt átláthatósága, koordiációja kerül veszélybe, agyobb létszámál már a reakcióképesség is lelassulhat. A zökkeőmetes együttműködés mellett a parterségeke belül volt példa kisebb és agyobb volumeű problémák megjeleésére is. Az iterjúk sorá felmerült, hogy kofliktusok eseté em volt olya közpoti szerv, ahova a felek segítségért fordulhattak 66 CIVIL SZEMLE 2010/3

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 67 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM vola. Problémákhoz vezetett a határidők betartása, az elvégzett admiisztráció miősége, az iformációáramlás, a célcsoporttal kapcsolatos tapasztalatlaság is. A közös mukáak em mide esetbe volt szilárd előzméye, a megkérdezettek egyedéél fordult elő korábbi közös projekt. A későbbi muka szité em volt mide esetbe megalapozott, a válaszadók midössze 26%-ba modták azt, hogy semmilye formába em tartották (tartják) a kapcsolatot korábbi projektpartereikkel. Helyzetfelmérés A projektek szakmai, pézügyi leboyolításáak vizsgálata előtt a szervezetek alapvető helyzetét, a kiiduló potot mértem fel. A szervezetek öértékelés alapjá erősségeiket és gyegeségeiket ragsorolták, melyek három agyobb témakör köré csoportosultak, úgy mit humáerőforrás, ayagi források és érdekérvéyesítési képesség. Legerősebbre értékelt oldaluk a szakmaiság, a szakmai erőforrások biztosítása volt (például a szakmai feladatok vállalt határidőre való elkészítése, a pályázatok elkészítéséhez és leboyolításához szükséges szakmai erőforrás megtalálása és biztosítása illetve a szervezet működtetésével kapcsolatos humáerőforrás). A leggyegébbe értékelt területek ezzel szembe az ayagi erőforrások és az érdekérvéyesítési képesség köré voltak csoportosíthatóak, mit például a pályázatokhoz szükséges öerő biztosításáak képessége, a szervezet működéséhez szükséges pézügyi, ayagi források és a (civil/oprofit, piaci, állami) szektoro belüli érdekérvéyesítés, kapcsolattartás. Élese elkülöülek tehát az ayagi és a szakmai erőforrások. A 2008-as Arató Bar tal Nizák-kutatásba szité a pézügyi, ayagi erőforrásokkal kapcsolatos ehézségek jeletek meg markásabba. Mivel az EQUAL megvalósítók szervezeti bázisa meglehetőse szerteágazó, elmodható, hogy a pézügyi, gazdálkodási oldal em csak a civil szervezetekél jeleik meg, haem éritette az összes más állami, ökormáyzati szervezetet is. A megvalósított projektek tekitetébe pedig az a következtetés voható le, hogy a pályázók már eleve egy hozott problémahalmazzal vágtak eki projektjükek. A projektmegvalósítás sorá jeletkező pézügyi, gazdálkodási problémák A projektek végrehajtási szakaszáak kezdési időpotja egységese július 1-je volt. A legelső támogatási szerződéseket 2005 októberébe kezdték el aláíri, a legtöbb szervezet 2005 decemberébe, 2006 jauárjába írhatta alá a támogatási szerződést. A projektek elkezdésére jellemzőe sor kerülhetett az előre meghatározott időpotba (2005. július elsejé), a szervezetek tevékeységére ikább a feladatok átcsoportosítása volt jellemző: a agyobb költségű feladatokat igyekeztek eltoli az CIVIL SZEMLE 2010/3 67

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 68 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM első részlet megérkezéséig és csak az előzetes szervezési, előkészítési feladatokat boyolították le. Megoldási lehetőség volt még, hogy más forrásokból, pályázati pézekből csoportosítottak át összegeket a projekt elkezdéséhez. A projekt előlegét, mely a támogatási összeg 25%-a volt átlagosa csak februárba kapták meg a szervezetek, amikor már hét hóapja futott a projekt. A kifizetések csúszásáak oka kettős: az előleg utalását a támogatási szerződések megkötéséek jeletős csúszása okozta, majd a szerződések megkötése utá az első Projekt Előrehaladási Jeletések (PEJ-ek) leadásáál jeletkező hibák, hiáyok és értelmezési problémák megoldásáak ideje volt dötő a kifizetések csúszásáál. Pézügyi és gazdálkodási problémákra a szervezetek közel egyharmada egyáltalá em számított. Felük bár számított problémákra, semmilye előkészületet em tett. A megkérdezettek közül midössze hét szervezet készült fel a pézügyi problémák jeletkezésére: tartalékot képeztek vagy tőkeerős pályázati partert votak be. Hozzáértő főállású alkalmazottat a szervezetek 56,8%-a alkalmazott, uiós pézügyi képzésekre midössze a szervezetek 34%-a küldte el mukatársait. Projektbe betöltött szerepük alapjá vizsgálva a szervezeteket kiderül, hogy főállású pézügyi mukatársat vagy külső szakértőt jellemzőe ikább a főpályázók alkalmaztak, de ez utóbbi megoldási mód em volt elterjedt. A kozorciumi parterek viszot általába több segítséget kaptak (illetve kértek) a közreműködő szervezetektől. A megkérdezett szervezetek 40%-ál a végrehajtási szakasz első részletéek kifizetése fél évet vagy még eél is több időt csúszott. Kisebb részük esetébe em jeletkezett probléma, vagy pedig midössze 1 2 hóapos késésről beszélhetük. A szervezetek a pézügyi problémák megjeleésére külöbözőképpe reagáltak. A legtöbbe pézügyi tartalékait élték fel illetve a belső pézügyi kapacitások átcsoportosításával oldották meg a jeletkező problémát (ez utóbbi főleg a tőkeerősebb Mukaügyi Közpotokra volt jellemző). Baki gyorshitelhez, más pályázati forráshoz vagy tagi kölcsöhöz ritkábba folyamodtak. Egyáltalá em volt jellemző megoldási forma a válaszadók között a más (em parter) szervezettől való kölcsökérés és a jelzálogkölcsö sem. Igyekeztek házo belül megoldai a problémákat, a kölcsöfelvételt csak agyo kevese tudták és merték vállali em találtak módot a kamatok előteremtésére, illetve em voltak képesek a kölcsö felvételéhez megfelelő fedezetet biztosítai. Szervezettípus szerit vizsgálva a megoldási módokat látható, hogy az állami költségvetési itézméyekek általába em okozott problémát a késedelmes fiaszírozás. A vállalkozások igyekeztek a projekteket tartalékaikból és várható bevételeikből fiaszírozi, míg a kölcsöfelvétel az egyesületekre volt jellemző. Eek oka agy valószíűséggel az, hogy a pályázók számára a kölcsöfelvétel a legutolsó lehetőség volt, amely pothoz a kisebb egyesületek előbb eljutottak, máshoa em tudták előteremtei a projekt fetartásához és a további működéshez szükséges forrásokat. A felvett kölcsöök jellemzőe piaci kamatozásúak voltak, oprofit szervezetek számára igéybe vehető kölcsö midössze egyszer fordult elő. 68 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 69 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az első részlet késése a szervezetek feléek gazdasági működésére em gyakorolt hatást. Harmaduk az első részlet késése miatt pézügyi veszteségeket szevedett el, illetve a késés szakmai megvalósítást befolyásolta egatíva. Néháya azt emelték ki, hogy az első részlet csúszása egatív hatást gyakorolt a mukatársakra és a mukatársak viszoyára, a jövőbei működésre, a parterségi együttműködésre, illetve a presztízsre. Az EQUAL redkívüli komplexitásával még a agy pályázati tapasztalattal redelkező más uiós országok szervezeteit is megterhelte. Hazákba a projekt, mit ahogy azt többe említették egyfajta taulási folyamat volt. Tault az ország, taultak az iráyító hatóságok és taultak a projekteket megvalósító szervezetek is. A korábbi hazai éháy milliós projektek utá idult el az EQUAL program, mely több százmilliós támogatási agyságával hirtele túl agy falat volt a szervezetek és az iráyító hatóságok számára is. Problémák pedig midkét oldalo felmerültek. A megvalósítók részéről a leggyakrabba említett tapasztalat, probléma az iráyító hatóság egységes szemléletéek hiáya volt. Ez a kérdéskör em tárgyalható a fluktuáció, mit másik jeletős problémaforrás említése élkül. Sokszor előfordult, hogy egy adott parterségek az éppe alkalmazott ügyitézővel sikerült megoldaia egy problémát, de mire aak végrehajtására került a sor, már más ügyitéző ült ugyaazo a poszto, más elvárásokkal. Ez jellemzőe a Projekt Előrehaladási Jeletésekhez leadadó csatolt dokumetációk esetébe merült fel, mivel közpotilag em voltak lefektetve egységes és álladó szabályok az elszámolhatóság módjáról. Szité az egységes állásfoglalás hiáyából eredeztethető a regisztráció és a projekt sorá végrehajtott admiisztráció ehézsége is. Szité gyakra említett probléma a fetiekkel összefüggésbe az iráyító hatóságok agyfokú bürokratizáltsága. Ez is jellemzőe a PEJ-ekkel, az elszámolással, a kifizetésekkel kapcsolatba került említésre. A hibaaráy az idők sorá csökket, mivel midkét fél tault, a felmerült tapasztalatok, problémák miatt egyszerűsítések törtétek. Említették, hogy a projektmegvalósítás elejé még egy hibás, kis értékű tétel miatt (akár éháy ezer foritos agyságredbe) az egész, sokszor több millió foritos kifizetést felfüggesztették a javításig. Ha az egyik parter késett, em adta át időbe a saját elszámolását a gesztorak, akkor az egész Fejlesztési Parterség csúszott, ugyais elterjedt az a hibás ézet, hogy csak közöse yújthattak be elszámolást. Ez sok esetbe kofliktusok melegágya volt. Pézügyi, gazdálkodási szempotból az első helye említhető god a tőke és tartalékok hiáya volt, mely a sorozatos késések miatt redkívül erőteljese jeletkezett. De elmodható, hogy amely szervezet túlélte a szerződéskötés csúszását és képes volt femaradi az első részlet megérkezéséig az végrehajtotta a programját. Néháy projektél már talá előre látható is volt, hogy fiaszírozási problémák fogak a felszíre bukkai. Az EQUAL kifizetési gyakorlatára és a hatóságok szoros elvárásaira a szervezetek em voltak felkészülve. A leadott PEJ-ek sok korrekcióra szorultak, ez további csúszásokat eredméyezett. Az EQUAL-ből a megvalósítás sorá az előleg elleére utófiaszírozott projekt vált. Ilye agyságredű projektél CIVIL SZEMLE 2010/3 69

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 70 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM viszot a szervezetekek már komoly bűvészmutatváyokra volt szükségük ahhoz, hogy meg tudják valósítai a vállalt tevékeységeket, vagy egyáltalá ahhoz, hogy fe tudjaak maradi. A hitelfelvételt csak kevese és miimális összegbe merték vállali a kamatok miatt, melyeket agyo eheze gazdálkodják ki. A Fejlesztési Parterségek körébe együttműködési, iformációátadási és kapcsolattartási problémák is jeletkeztek. A Fejlesztési Parterségbe való együttműködési kötelezettséget az EQUAL hozta először magával, így eek még em volt kialakult kultúrája. A megfelelő parter kiválasztása a hatékoy projektmegvalósítás sarkalatos potja volt, de sok esetbe a parterség haem kéyszerese, ad hoc módo jött létre. A parterségeke belül más-más típusú szervezetek voltak jele, így az érdekek és a mukamódszerek összehagolása is feladatot jeletett. A projektek megvalósításába így agyo fotos volt, hogy a Fejlesztési Partersége belüli kapcsolat milye alapoko yugszik: érdek, kéyszer, szakmai vagy ezek kombiációja. A projektek utóélete em midig volt megoldott, em mide esetbe vették figyelembe a pályázók a megvalósítás sorá jeletkező áremelkedéseket és em törtét meg a pályázat beadásakor a működési költségek felültervezése. Sokszor a civil szervezetek olya projekteket is bevállalak, amelyek em tartozak szoros értelembe véve a missziójuk megvalósításához, de ayagi érdekek miatt ez szükséges a femaradáshoz, továbblépéshez. Az utóélet viszot em csak az utómukálatokat foglalja magába, haem a projekt társadalmi fetarthatóságáak kérdése is felmerül. A projekt megvalósítása utá a létrehozott iovatív elemeket, termékeket sokszor ics ki fetartsa, továbbfejlessze. A projekt lezárultával maga a tevékeység is sok esetbe megszűt. Sok helye em tudott továbblépi a végrehajtott iováció általába további források hiáya miatt. Számos létrehozott itézméy miimális kihaszáltságo működik mert sem álladó igéy sem péz ics a fetartásukra. Előfordult, hogy a projekt ayira speciális, iovatív tevékeységet valósított meg, hogy például képzés eseté mide további célcsoport számára teljese át kellee dolgozi a tematikát. Az adatfelvételkor még em midegyik szervezet jutott hozzá a támogatás utolsó részletéhez. A válaszadók közel feléél a kifizetésél em volt probléma. Viszot több szervezetél a kifizetés fél évet vagy aál több időt csúszott, illetve csúszott az adatfelvétel idejé is. Működésükre viszot ez már kisebb hatással volt, ha jeletkezett is a probléma, az a mukavállalók és az alvállalkozók kifizetéséél merült fel. A mukabér kifizetése sokszor már a projektek közbe is problémákat okozott, több iterjúba szó esett arról, hogy a projekt-stáb bérét csak a következő részlet megérkezésekor tudták kifizeti, így sok esetbe egy-két hóapig em kaptak bért. Bár kevesebb szervezet került szembe az utolsó részlet kifizetése miatt pézügyi problémákkal, akik mégis, azokál szerteágazó hatással járt. Pézügyi veszteségek, presztízsveszteség, a parterségi kapcsolatok megromlása és a szakmai stáb változásai is a hatások között szerepelt. 70 CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A szervezetek utólagos öértékelése alapjá projektvégrehajtásukat legerősebbe a projektfiaszírozás módja befolyásolta, ez utá rögtö a parterek feladatteljesítése és a parterekkel való együttműködés következett. Legkevésbé pedig a moitorig vizsgálatok eredméyei, a helyi köryezet fogadókészsége és a célcsoport sajátosságai befolyásolták. A pézügyi téyezők mellett tehát a projektvégrehajtás legfotosabb befolyásoló téyező a szervezetek szerit a parterek felkészültsége, hozzáállása és az együttműködés milyesége volt. Ez utóbbi eredméyek csak részbe vágak össze Arató Bartal Nizák (2008) vizsgálatába feltárt eredméyekkel. A projektfiaszírozás módja már a korábbi kutatásba is kiemelkedő potszámot kapott, viszot a parter szervezetekkel való együttműködést a válaszadók akkor csak egyedik legfotosabb faktorak jelölték. Az egyes problémák jeletkezéséek itezitása vizsgálatakor arra derült féy, hogy a legitezívebbek értékelt problémák a válaszadók között pézügyi, gazdálkodási jellegűek voltak. Legmagasabb átlagos potszámot a projektek kiegyesúlyozott fiaszírozása, az előfiaszírozási kéyszer és a likviditási problémák kapták. Legkevésbé a beruházások, agy értékű eszközök elszámolása, a közbeszerzési eljárások leboyolítása és a szakmai feladatok vállalt határidőre való teljesítése okozott problémát. Az admiisztrációs és a közreműködő szervezetekkel való kommu- 1. ábra. Az EQUAL sorá felmerült problémák átlagos megítélése (mi: 1, max: 5) CIVIL SZEMLE 2010/3 71

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 72 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ikációs és társadalmi, gazdasági fetarthatósági problémák az értékelési tábla közepé helyezkedtek el. Összefoglalás Az EQUAL egyike volt az első agyobb hazai projektekek, amely több éve átívelő megvalósításával agy terhet rótt a szervezetekre. Többe NCA volumeű projektre számítottak, ami aztá jóval túlőtt az előzetes várakozásaiko, terveike és lehetőségeike. De egy-egy hasoló törtéést másképp voltak képesek kezeli a szervezetek és sokszor más szemszögből jelet meg ugyaaz a probléma. Ilye volt például az iráyító hatóságoko belüli fluktuáció problémája, mely sok pályázó életét megehezítette. Jellemzőe olya válaszok érkeztek, hogy a gyakra változó elvárások, jeletési formák miatt sokszor szite duplá kellett dolgoziuk a pályázókak. Volt viszot éháy szervezet, amely egyértelműe pozitíva, taulási folyamatkét fogta fel ezt a folyamatot, ők elmodták, hogy az EQUAL sorá ayit taultak az admiisztráció és a dokumetációk elkészítéséről, ameyit soha korábba em. Az elsajátított tudást a további projektjeikbe is képesek voltak haszosítai. A szervezetek szakmailag és humáerőforrás tekitetébe felkészültek voltak, a problémát a gyege ayagi-pézügyi háttér okozta, és többek között ez idukálta a további godokat. Az egyes megoldási módok illetve a hatások erőssége agyba függött a szervezetek és kozorciumi partereik tőkeerősségétől és parterségi viszoyaitól. A projektek megvalósítását a projektfiaszírozás módja és a parterek feladatteljesítése erőse befolyásolta. A szervezetek többsége em számított a problémák megjeleésére, és még azokak is csak eleyésző része tett előkészületeket, akik számítottak rá. A kifizetések késése viszot em okozott mide szervezetél problémát: a sok lábo álló, erősebb gazdasági háttérrel redelkező szervezetekre em volt hatással a csúszás, az utolsó részlet kifizetése pedig még kevesebb szervezetre volt hatással. Vajo melyek lehettek azok a sarkalatos potok, amelyek alapjá eldőlt, hogy egy szervezet köyebbe vagy esetleg kíkeservvel fogja megvalósítai a projektjét? Mibe külöbözött az a szervezet, ami képes a mai apig hosszú távo haszosítai azt a tudást és tapasztalatot, amit az EQUAL segítségével yertek attól, ami a projekt lezárulta utá az asztalfiókba zárta az eredméyeit? Taulságos volt megfigyeli, a megkérdezettekél, hogy mi törtét a zárás utá a kialakított jó gyakorlatokkal, termékekkel. Egyes szervezetek már agyszabású hálót építettek az EQUAL eredméyek köré, a tevékeységeket, jó gyakorlatokat folyamatosa továbbfejlesztik, frissítik pályázati és saját forrásból. Mások kialakított jó gyakorlatai pedig jeleleg már csak papíro létezek, legtöbbször forráshiáy miatt, más esetbe amiatt, hogy célcsoportjuk, tevékeységük ayira speciális volt, hogy további alkalmazása csak átdolgozás utá vála lehetővé. 72 CIVIL SZEMLE 2010/3

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 73 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az általam tapasztalt példák alapjá ahol a projekt belesimult a szervezet működésébe, missziójába, ahol a megfelelő szakmai és ayagi erőforrásokat elő tudták teremtei és ahol egy erős szakmai alapoko yugvó, hasoló célokkal redelkező parterség állt a háttérbe ott az EQUAL leboyolítása kisebb terhet rótt a szervezet működésére és összességébe pozitívabba értékelték a projektet. Kiemelkedő fotosságú, hogy a szervezet céljai és a megvalósítai tervezett projekt miél több szempotból fedjék egymást, de ez sokszor elsikkad a forrásteremtés kéyszere mögött. Jegyzetek 1 Azoos című szakdolgozat alapjá. A szakdolgozat a Magyary Zoltá Felsőoktatási Közalapítváy támogatásával jött létre. 2 Az EQUAL kilec főbb témára oszlik, ezek az EU foglalkoztatási stratégiájához illeszkedek, illetve egy ötödik elemmel is kiegészülek, a meedékkérőkkel foglalkozó programokkal. (EQUAL Nemzetközi Együttműködési Útmutató, 2004) Irodalom Arató Krisztia Bartal Aa Mária Nizák Péter (2008): A civil szervezetek tapasztalatai a strukturális alapokból fiaszírozott projektek pézügyi leboyolításába. I: Arató Krisztia Bartal Aa Mária Kóya Márto Nizák Péter: Az Európai Uió strukturális alapjai és a parterség elve Magyarországo. Budapest: Rejtjel Kiadó. Az EQUAL közösségi kezdeméyezés magyarországi programjáak folyamatos értékelése, értékelési jeletés Készítette: Progress Cosult Dá-Magyar Taácsadó Kft, 2005 Dr. Borbély Szilvia (2005) [kutatásvezető]: Az EQUAL Európába, Szakszervezetek Gazdaság és Társadalomkutató Itézete, I: Pográcz László (szerk.): Foglalkoztatást elősegítő mukaügyi kutatások OFA Kutatási Évköyv, 3. Budapest: OFA. EQUAL Esélyteremtés a foglalkoztatásba pályázati útmutató, Foglalkoztatáspolitikai és Mukaügyi Miisztérium Humáerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Iráyító Hatóság 2004 EQUAL Nemzetközi együttműködési útmutató , Európai Bizottság 2004 Értékelési jeletés Az EQUAL közösségi kezdeméyezés folyamatos értékelése , Készítette: Erst & Youg Taácsadó Kft, jauár 15 Kuti Éva: A oprofit szervezetek uiós pályázatoko elért eredméyei, Vörös Adrea Damjaovich Katali (szerk): Felkészülés a Strukturális Alapok felhaszálására, válogatott taulmáyok, Tempus Közalapítváy, 2002 Európai Bizottság határozatok CIVIL SZEMLE 2010/3 73