LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya társadalmi struktúrákat érteek, amelyek közvetíteek az egyé és az állam között, (Jekis, 1997:8) az állami, piaci és iformális szektorok között helyezkedek el, ökétes alapo jöek létre, plurális vagy partikuláris érdekek megjeleítésére. (Arato Cohe, 1988) A politológiai és a szociológiai értelmezések kiemelik, hogy a civil szervezetek megjeleítik a társadalom sokszíűségét, elősegítik a demokrácia kiteljesedését, sőt az újabb felfogások szerit már em csak morális célok megtestesítői, haem szolidaritásszférák, amelyek védőeryőt, biztoságot és a valahová tartozás tudatát yújtják az egyéek, elősegítve itegrációját a társadalomba. (Bartal, 2005:20) A civil/oprofit szervezetek egy új típusa jelet meg az utóbbi évtizedekbe világszerte és az ezredforduló tájá Magyarországo is: a lakóparkokba működő civil/oprofit szervezetek csoportja. A oprofit kutatások egyik alaptétele, a beágyazottsági tétel (Seibel, 1994) szerit a oprofit szervezetek létrejöttét és fejlődését erőse meghatározza az a gazdasági, társadalmi és politikai köryezet, amelybe működiük kell. Ugyaakkor a oprofit szervezetek létrejöttükbe és működésükbe reagálak is az őket körülvevő gazdasági, társadalmi és politikai köryezetre. A lakóparkok 2 melyekbe az általam vizsgált civil/oprofit szervezetek működek az elemzések szerit az elitek elzárkózását, a magákormáyzatok felé mutató tredet, a közterületek privatizációját, szegregációt és a társadalom polarizációját testesítik meg. 46 CIVIL SZEMLE 2010/3

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 47 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Mikét értelmezhetők az ilye közegbe tevékeykedő civil/opofit szervezetek? Miért éppe oprofit formát választaak létrehozóik? Milye érdekeket képviselek, milye fukciókat tölteek be a szűkebb és tágabb közösségekbe? A szegregációt erősítik maguk is, vagy ikább lehetőséget jeleteek az általuk kiszolgált (társadalmi) csoportak a lakóparkok lakóiak a közösségépítésre és/vagy a lakóövezete kívüli, helyi társadalom életébe való itegrálódásra? Ezek azok az alavető kérdések, melyek kutatásra ösztööztek. A klubjavaktól a rossz civil társadalomig A lakóparki civil/oprofit szervezetek az elméletek tükrébe A lakóparki civil/oprofit szervezetek vizsgálata, komplexitása miatt iterdiszcipliáris megközelítést igéyelt. Közgazdaságtai szempotból a lakóparkok és civil/oprofit szervezeteik létrejöttét és működését a közjavak és magájavak viszoyát magyarázó elméletek alapjá értelmezik. (Kaul, 2003) Ehhez kiidulópotul szolgál Paul Samuleso és Richard Musgrave ma már klasszikusak számító elmélete, amelybe a javakat két kritérium meté osztályozzák: az adott jószág fogyasztásáak verseyző jellege, illetve a fogyasztásából való kizárás lehetőségéek megléte alapjá. Eszerit megkülöböztetik a tiszta közjavakat és magájavakat, az egyszerű és a helyi közjavakat, amelyek esetébe mid a kizárás, mid a verseyző jelleg eltérő. James Buchaa, Nobel-díjas közgazdász, a helyi közjavak fogalmából kiidulva dolgozta ki a klubjavak elméletét, mely szerit a helyi közjavak előállítása a közjavakról alkotott általáos felfogással elletétbe emcsak állami/ökormáyzati úto lehetséges. Ilye javakat mit például játszóteret az emberek közvetleül magáúto, együtt is fiaszírozhatak, amikor megosztják egymással a haszálatot, másokat viszot kizárhatak. Ehhez az együttműködéshez a következő, James Buchaa által leírt feltételek szükségesek: a fogyasztók homogé összetétele, közel azoos prefereciái, melyre alapozva ökétese hozak létre csoportosulásokat, más éve klubokat. (Buchaa, 1965) Ezek a feltételek a zárt lakóparkok esetébe teljesülek. (Cséfalvay, 2008:130) 3 Ebből a szempotból tehát a lakóparkok elkülöülése em feltétleül (csupá) szegregációs törekvéseiből fakad, haem logikus következméye lehet a helyi közjavak klubszerű előállításáak és működtetéséek. Részbe az állami szektor kudarcáak tudható be, hogy az itt előállított helyi közjavak iráti igéyeket a települési ökormáyzat em, vagy em olya szívoalo képes előállítai és működteti, mit ahogy azt a lakópark teszi. Így a helyi közjavak széles kíálatáak megteremtésére lehet megoldás a zárt lakópark. Ez közgazdaságtai szempotból a fogyasztói szabadságot segíti elő. Szociológiai szempotból más megközelítések kerülek előtérbe e szervezetekkel és a működésük helyszíét adó lakóparkokkal kapcsolatba. Magával a lakópark CIVIL SZEMLE 2010/3 47

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 48 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM létével szembei kritika, hogy az elitek elzárkózása révé öveli a szegregációt, a közterületek privatizációját jeleti, (Atkiso Blady, 2005) valamit elzárkózása révé a közfélelem megtestesítője. (Low, 2003) A lakóparkokat működtető öigazgatásokkal szembei kritikák az általuk ellátott három tipikus fukció meté csoportosíthatók: Az első fukció maga az öigazgatás, vagyis a lakóövezet fetartása, szolgáltatások biztosítása, mely gyakorlatilag állami, ökormáyzati szerepek átvételét jeleti. Ezért evezi ezeket a lakóhelyi szervezeteket Georg Glasze magá lakóhelyi kormáyzatokak, melyek lehetővé teszik a közösségi javak exkluzív fogyasztását, és amelyek egyfajta részvéyes demokráciakét (Glasze, 2005:222) működek. Bizoyos esetekbe ezek a szervezetek párhuzamos kvázi államkét is működhetek. Vagyis a magá (ö)kormáyzatok felé mutató tred részéek tekithetőek. A lakók öszerveződéséek szité agyo fotos célkitűzése közös érdekeik védelme. Az érdekvédelmi fukció ellátása szükséges ahhoz, hogy a lakók egységese tudják képviselteti magukat külöböző fórumoko, ahol a számukra is fotos fejlesztésekről, igazgatási tervekről va szó, esetleg politikai célkitűzéseket valósítsaak meg. Ameyibe ezek az öigazgatási szervezetek megerősödek, saját érdekeik védelmébe olya erős yomást gyakorolhatak, mely alááshatja a helyi és közpoti állam működését, a szegéyekre voatkozóa egatív dötéseket csikarhatak ki, a kormáyzati kotroll pedig szite lehetetleé válik felettük (Atkiso-Blady, 2005). Erre jó példa amikor a kettős adóztatásra (helyi adók+lakóparki közös költség) leszorítják a helyi adókat. (McKezie, 2003:225) Ez, illetve a bizoyos esetekbe előforduló öálló településsé válási törekvések Tribid Baerjee (2007) szerit veszélyeztetik az újraelosztásba megjeleő társadalmi koszezust. A lakópark öigazgatása ugyais em hivatott elláti az ökormáyzat egy agyo fotos feladatát, a helyi újraelosztást. Az újraelosztás léyege, hogy a tehetősebb helyi lakosok adóiból, a mideki számára egyformá elérhető közjavako keresztül, a szegéyek is részesülek. Erre a lakóparkoko belül ics is szükség, hisze ott agyjából egyforma jövedelmi csoportokhoz tartozó klubtagok, meghatározott, fix összegű tagdíjat fizetek az ott előállított közjavakért, a helyi adóko felül. Ameyibe azoba adókedvezméyeket érek el amely szempotjukból logikus, hisze miért fizesseek olya szolgáltatásokért, amit em veszek igéybe, mivel előállítják falako belül is magukak, vagy öálló településsé válak, akkor eze gazdagabb rétegek adóiból em részesülhetek a szegéyebb rétegek. Harmadik, közösségfejlesztő fukcióval kapcsolatba is merülek fel kétségek. Egyrészt arra voatkozóa, hogy valóba betöltik-e ezt a fukciót. Aak elleére, hogy homogé csoportról va szó a kutatások szerit a közösségiségérzés em feltétleül magasabb ezekbe a lakóövezetekbe, a lakók részvétele az öigazgatásba szité sok esetbe alacsoy, és természetese kofliktusok 48 CIVIL SZEMLE 2010/3

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 49 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM is előfordulak a lakók között. A lakóhelyhez kötődő idetitást sem feltétleül segítik elő. (Atkiso-Blady, 2005) Noprofit elméleti szempotból Estelle James (1987) kíálati szempotú o - profit elméletéből kellett kiiduluk. James szerit a közjavak körébe tartozó kollektív fogyasztási javak, amit oprofit szervezetek állítaak elő, valójába kvázi közjavakak tekithetők, mivel egyszerre elégíteek ki közfogyasztási és magáfogyasztási igéyeket. Ezek alapjá úgy látja, hogy a oprofit szervezetek em a piaci szektorral állak verseybe, haem az államival (ökormáyzatival). A lakóparki civil/oprofit szervezetek is kvázi közjavakat állítottak elő abba az esetbe, ha biztosítják az adózó, és a szolgáltatásokért külö is fizető lakókak azokat a közszolgáltatásokat, amiket sem a kivitelező, sem az ökormáyzat em állít elő. Ebbe az esetbe lehet szó részükről helyettesítő és/vagy korrigáló szerepről. Másik, oprofit szempotú kérdés volt, e szervezeti típus klasszifikációja a civil/ oprofit szervezetek csoportjá belül: A oprofit szervezetek formális, statisztikai osztályozása a szervezeteket tevékeységük szerit 19 fő csoportba sorolja. Ezek közül a lakóparki civil/oprofit szervezetek tevékeységük alapjá a település és lakásüggyel foglalkozó oprofit szervezetekkel mutatak hasolóságot. Ugyaakkor úgy tűik, hogy eek a típusak sajátos csoportját képezik azzal, hogy olya klubjavakat állítaak elő (pl utak fetartása), melyet más, település és lakásügyekkel foglalkozó szervezetek jellemzőe em. A fucioális szempotú osztályozások a oprofit szervezeteket társadalmi, gazdasági és politikai szerepük szerit csoportosítják. Sebestéy (2003) fukcioális osztályozása alapjá a lakóparki civil szervezeteket alapvetőe a csoportkiszolgáló szervezetek közé soroltam. A civil társadalommal kapcsolatba általába pozitív vélekedések vaak a köztudatba. Ahogy azt maga Tribid Baerjee (2007:121) is elismeri, a civil társadalomra általába úgy godoluk, mit ami elősegíti a fejlődést, felszámolja a társadalom és a politika kofliktusát, az elyomó kormáyzat kialakulását megelőzi és elősegíti a demokrácia kiteljesedését. A civil/oprofit szektor defiíciójába 4 tulajdoképpe ilye morális kritériumok icseek és ez em is szükséges feltétleül a civil szervezetek meghatározásához. Ugyaakkor a defiíció egyik alkotója, Helmut Aheier is felhívja a figyelmet arra, hogy bizoyos esetekbe szükség lehet a jó és rossz civil társadalom megkülöböztetése. (Aheier, 2001) Tribid Baerjee (2007:121) a rossz civil társadalom fogalmát godolja tovább a társadalmi tőke elméletével összekapcsolva. Véleméye szerit a fetartható demokráciákhoz összefogásra lee szükség, e helyett pedig a táradalom és a civil társadalom polarizálódása figyelhető meg az ösegítő és öérdekeket érvéyesítő szervezeteke keresztül is. Eek a jeleségek részekét szerite a lakóparkok is a rossz civil társadalom tulajdoságaival redelkezek. Putam fogalmait felhaszálva, CIVIL SZEMLE 2010/3 49

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 50 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szerite a lakóparkokat kötődéses jellegű társadalmi tőke, befelé fordulás és szűk bizalmi háló jellemzi, amely elletéte a jó civil társadalom kifelé való yitottságáak, széles bizalmi hálójáak és az egyes társadalmi csoportokat összekapcsoló szerepéek. Ameyibe a oprofit formába működő öigazgatásaik csupá a három fő fukció betöltésével foglalkozak vagyis csupá saját érdekeikek redelek midet alá a társadalmi tőke egatív exteráliái érvéyesülek. Tribid Baerjee és az egyéb, lakóparkokkal szembe kritikus gazdaság-szociológiai megközelítések alapjá a lakóparki civil szervezetek közhaszúsága kérdőjeleződik meg, ameyibe a szervezetek tevékeységükkel elősegítik a társadalmi koszezus felmodását, és az elitek elzárkózását. A közhaszúság általába azt jeleti, hogy egy civil/oprofit szervezet, tevékeységével emcsak saját tagjait szolgálja, haem a tágabb közösség, a köz érdekeit is, azaz a közvetle haszoélvezőkö kívül mások is részesülek a szervezet tevékeységéek eredméyéből, aélkül, hogy ahhoz hozzájárultak vola. Le kell szögezi, hogy a oprofit szervezetekre működési elveikről és céljaik jellegéből következőe midig jellemző egyfajta közhaszúság. Ugyaakkor a szervezetek ige agy eltérést mutatak a tekitetbe, hogy közhaszúságuk a tagságra, egy kisebb csoportra vagy éppe az egész társadalomra terjed ki. (Bartal, 2005:16) Esetükbe alapvetőe a lakóparki lakók csoportjára kiterjedő közhaszúságról beszélhetük. Az egyes szervezetek esetébe ebbe a tekitetbe lehetek külöbségek, melyeket szité érdemes volt vizsgáli. A vizsgálat céljai, hipotézisei és módszerei Legfotosabb vizsgálati célom az volt, hogy a hazai lakóparki civil/oprofit szervezetek egy csoportjá, a budapesti agglomeráció lakóparki szervezeteiek vizsgálatá keresztül ismereteket szerezhessük a hazai lakóparki civil/oprofit szervezetek világáról: Milye motivációk hozzák létre őket? Mikét működek? Milye fukciókat látak el? Legfőbb hipotézisembe azt feltételeztem, hogy a budapesti agglomerációba, lakóparkokba működő civil/oprofit szervezetekre is igazak leszek azok a kritikák, melyeket a külföldi szociológiai elemzések említeek, valamit megjeleek rossz civil társadalmi attitűdök, bár a magyar jogi és társadalmi köryezet miatt gyegébbe. A vizsgálatba került szervezetek közhaszúsága is kérdéseket vetett fel. Eze kívül feltételeztem, hogy találi fogok külöbségeket a szervezetek között aszerit, hogy a budapesti agglomeráció mely részé, illetve milye típusú lakóparkba találhatóak. A vizsgálatot területi szempotból leszűkítve, a budapesti agglomeráció lakóparkokba működő civil/oprofit szervezei körébe végeztem. Mivel hazákba a lakópark fogalma korát sem egyértelmű, vizsgálatomba lakóparkak tekitettem mide olya lakóövezetet, amelyet az ökormáyzati jegyzőköyvek lakóparkkét 50 CIVIL SZEMLE 2010/3

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 51 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM evezek meg. Így lehetőségem yílt a lakóparki szervezeteket a szerit is csoportosítai és összehasolítai, hogy meyire felelek meg a emzetközi kritériumredszerek. További dimeziót adott az elemzéshez a budapesti agglomeráció három részre (észak-yugati, észak-keleti, déli) tagolhatósága. (Csaádi Csizmady, 2002) A budapesti agglomeráció belül teljes lekérdezésre törekedtem. Mivel adatbázis ezekről a szervezetekről em áll redelkezésre, a bírósági adatbázisba az agglomeráció településeire bejegyzett, lakóparkokba működő szervezeteket kerestem meg. Ezt kiegészítte a hólabda módszer, vagyis a vizsgált szervezetek vezetői keresztül is eljutottam éháy szervezethez. 1. táblázat. A vizsgálatba került szervezetek megoszlása Noprofit szervezeti forma Agglomeráció belüli elhelyezkedés Lakóparkok száma az övezetbe Északyugati övezet Északkeleti övezet Déli övezet Lakóparki szervezetek száma/ebb l közhaszú státusszal redelkezik 9/6 5/4 1/0 Alapítváy Egyesület Noprofit Kft A szervezetek törtéetéről és működéséről a es év sorá, iterjú keretébe számoltak be vezetőik. Az egyesületek esetébe ezt kiegészítette a tagság körébe végzett kérdőíves adatfelvétel. Midhárom övezet szervezeteiről elmodható, hogy dötő többségük 2000 utá kezdte meg működését, tehát hazákba valóba új szervezeti típusról va szó. CIVIL SZEMLE 2010/3 51

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 52 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 1. ábra. A budapesti agglomeráció hármas tagolódása Csaádi Gábor és Csizmady Adriee mukája alapjá (2002) Vizsgálatom legfotosabb eredméyei Nyílt és zárt lakóparkok skálája Vizsgálatom sorá azt tapasztaltam, hogy a lakóparkak evezett új építésű lakóövezetek em külöíthetőek el egyértelműe zárt és yílt lakóparkokra, s ez em csupá a hazai lakópark-fogalom tisztázatlaságából fakad. Egy lakóterület zártsága sokkal ikább egy kotiuum meté értelmezhető. Nyilvávaló fokozatbeli külöbségek tapasztalhatóak a magas kerítéssel, sorompóval és beléptető-redszerrel ellátott lakóövezetek, az ayatelepülés házaitól távoli, csak gépkocsival megközelíthető, de kerítés és őrszolgálat élküli, valamit a település határá, közvetleül a régebbi házak mellett épült, teljese yitott lakóövezetek között. Zárt yílt skálá az alábbi módo helyeztem el a vizsgálatba került lakóparkokat. Az egy csoportba tartozó lakóparkok em csak zártság, haem általába a terület szívoala (igatlaok, szolgáltatások stb.) alapjá is közös kategóriába voltak sorolhatók: 1. Az ayatelepüléstől teljese elkülöülő, teljese zárt lakóparkok teljese körülkerített, 24 órás biztosági szolgálattal, beléptető redszerrel redelkezek. 52 CIVIL SZEMLE 2010/3

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 53 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Egész területük magátulajdo, a belépés elleőrzött. A külföldö is elfogadott szigorú értelembe vett zárt lakópark kritériumaiak is teljes mértékbe megfelelek. Az ide tartozó lakóparki szervezetekre jellemzőbb a befelé fordulás, illetve ebbe a csoportba figyelhető meg egyedül az ökormáyzatosodási hajladóság (elszakadási szádék, részökormáyzat). 2. Az Ikább zárt lakóparkok is redelkezek biztosági szolgálattal, sorompóval, térfigyelő kamerával, a településtől viszoylag kieső elhelyezkedésűek, de útjaik ökormáyzati tulajdoúak, így a bejárás is szabad. Speciális helyzetű a vizsgálati körből ide sorolható lakópark és civil szervezet: a köryezetéhez képest ige magas státuszú lakóövezet a biztoságra való törekvés miatt zárkózik (biztosági szolgálat, sorompó stb.), ugyaakkor az ökormáyzati tulajdo miatt ezt teljes mértékbe em teheti meg. Igyekezek kapcsolatot ápoli a települési ökormáyzattal és helyi civilekkel, de mégis ikább kívülállókak számítaak az ayatelepülése. 3. Közepes mértékbe zárt lakóparkok: ökormáyzati tulajdoú út, szabad bejárás, de a településtől elkülöülő, ehezebbe megközelíthető helye, ökormáyzati tulajdoú közös haszálatú területek. Az ökormáyzati tulajdo és a yitott jelleg elleére véleméyem szerit abszolút lakóparki jelleget mutatak, ugyaakkor elkülöülésük az ayatelepüléstől csak elhelyezkedésükek köszöhető. Befelé is erős közösség kíváak lei, saját belső körrel, de kifelé is yitottak és tágabb célokat is felvállalak a helyi társadalom életébe. 4. Ikább yílt lakóparkok: szabad bejárás, külö az ayatelepüléstől, de köyű megközelítés, ökormáyzati tulajdoú közös haszálatú területek. Esetükbe már maga a lakópark miősítésük is megkérdőjeleződik, sokkal ikább hasolítaak a régi településrészek mellé épített új házcsoportak. 5. Teljese yílt lakóparkok: szabad bejárás, az ayatelepülés szerves része, köyű megközelítés, ökormáyzati tulajdoú közös haszálatú területek. Lakópark megevezés idokolatlaak tűik. Adott lakópark elhelyezkedése a zárt-yílt skálá agyba összefügg az ott működő civil szervezet felvállalt fukcióival, a szervezet működtetőiek attitűdjeivel és több esetbe midezeke keresztül a civil szervezeti formával is. A lakóparki civil/oprofit szervezetek létrehozásáak motivációi A vizsgált lakóparki szervezetek létrejöttük motivációi alapjá is elkülöülek egymástól. Ezeket a motivációkat a lakóparkokba működő szervezetek által a szakirodalom alapjá megállapított három alap fukció alapjá csoportosítottam: Érdekvédelmi fukcióhoz köthető kiiduló motivációk pl. a befektetővel, illetve ökormáyzattal szembei fellépés, a lakóigatlaok értékét és az életmiőséget befolyásoló szomszédos beruházások megakadályozása stb. CIVIL SZEMLE 2010/3 53

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 54 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Öigazgatás: befektető és/vagy a lakók által létrehozott szervezet a társasházi közös képviselet mitájára. Összefogás egy célért részbe kapcsolódik a közösségi fukcióhoz, pl. összefogás a közös úthálózatért, köryezetvédelem, közösségépítés. Eze kívül előfordul, hogy felülről, politikai befolyásra jö létre érdekvédelmi szervezet, melyből egy található a vizsgálati körbe. A lakóparki szervezetek törtéete és működése alapjá úgy tűik, hogy természetes módo létrejöttük oka agyba befolyásolja működési formájukat és felvállalt fukcióikat. A lakóparki szervezetek által felvállalt fő fukciók Általába mide lakóparki civil/oprofit szervezet mide alapvető fukciót felvállal, vagy próbál felvállali, de messze más mértékbe. A fő fukciók a következők: Öigazgatás: Az ebbe a fukcióba tartozó felvállalt tevékeységek ige széles skálá mozogak kezdve a fásítástól, játszótérépítéstől, együttélési szabályok megalkotásá át a teljes területfetartásig, saját belső mii államig. A fukció jeletősége és szükségessége a lakópark zártságával egyees aráyba övekszik. Legjellemzőbb a teljese zárt lakóparkok csoportjára. Érdekvédelem: Bizoyos mértékig és természetes módo az adott helyzetek megfelelő mértékbe, de mide lakóparki szervezet által betöltött fukció. E fuk - ció erősebb felvállalásával elsősorba az egyesületi forma mutat összefüggést. Ez em meglepő, hisze ezek a szervezetek éppe érdekvédelmi céllal jöttek létre és ehhez a legmegfelelőbb szervezeti forma az egyesület. Közösségépítés: Mivel közösség formális keretek élkül is működhet, ez a fukció kevésbé játszott szerepet a szervezetek megalakulásába, illetve kezdeti törtéetükbe. Vagy fel sem merül ez a fukció, vagy a legtöbb esetbe már egy meglévő közösség hozza létre a szervezetet valamilye közös célból. A szervezetek törtéetéek későbbi szakaszaiba azoba egyre fotosabbá válik. Felfedezik a formális szervezet adta lehetőségeket, amelyek ezt a célt szolgálhatják. Hatékoysága agyba függ a vezetősége, személyes képességeike, ötletességükö. E fukció betöltéséél is ki kell emeli, hogy legikább az egyesületi forma alkalmas rá, más szervezeti formák eseté ikább közösségépítés támogatása, mit maga a szervezés figyelhető meg. Itegrációs-szegregációs fukció: Általába a lakóparkok kapcsá a szegregáció szokott veszélykét felmerüli. Nem szabad megfeledkezi azoba arról, hogy függetleül a lakóparki formától, az egyszerre agyobb csoportba érkező betelepülők itegrálása midig ige ehéz feladat. Nem tartozik a lakóparki szervezetek alapvető fukciói közé, de ebbe az esetbe e szervezetek eszközei lehetek az itegrációak. Közvetítő kapocs lehet az ökormáyzat és a helyi társadalom 54 CIVIL SZEMLE 2010/3

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 55 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM felé. Nagyo sok esetbe az újoa érkezettek igéye a miél gyorsabb beilleszkedés, így szervezeteik felvállalják ezt a feladatot. Nagyo fotos ugyaakkor ebbe is a vezetőség elköteleződése e cél mellet. A lakóparkokba működő civil/oprofit szervezetek szervezeti formája és ellátott fukciója közti összefüggés A civil szervezeti formák alap léyegéből következik, hogy a külöböző szervezeti formák más-más fukciók ellátására a legalkalmasabbak. Ez a lakóparkokba működő civil/oprofit szervezetek eseté is igaz. Egyesületek: érdekvédelmi és közösségteremtő fukció domiál, esetekét kiegészülve külöböző mértékű itegrációs törekvésekkel. Alapítváyok: a terület fejlesztéséhez, a szolgáltatások (legtöbb esetbe óvodai ellátás) bővítéséhez teremteek forrást. Hivatalos formái a közösség által egy adott célra összeadott források összegyűjtéséek. Érdekes módo a lakóparkok esetébe csak egy példát láttam arra, hogy ömagába, em kiegészítő szerepbe működik más szervezeti forma mellett. Noprofit Kft. (korábba KHT.): öigazgatási fukció ellátására alkalmas szervezeti forma, a teljese zárt lakóparkokra jellemző. A szervezeti forma és a felvállalt fukció lakópark zártságáak függvéyébe Egyértelmű összefüggés em található a lakópark zártsága és az ott működő civil/oprofit szervezeti forma között. Egyedül a teljese zárt lakóparkok eseté láthattuk, hogy a többiél teljese hiáyzó oprofit kft. forma itt szükségessé válik az öigazgatás ellátása érdekébe. Ezeket a szervezeteket em is midig a lakók, haem ikább a befektető hozza létre. Eél sokkal jobba befolyásolja a zártság a felvállalt fukciókat. A vizsgálatba került szervezetek körébe a zártság övekedésével ő az öigazgatási és érdekvédelmi fukció szerepe. A yíltság mértékéek övekedésével pedig ikább a közösségépítési és itegrációs fukciók állak összefüggésbe. Ez az összefüggés azoba sokkal ikább adódik a szervezeti formából, a szervezet tevékeységét meghatározó külső téyezőktől (pl. sérti valami az érdekeiket vagy em), illetve az egyéi és főleg vezetői attitűdöktől. A lakópark elhelyezkedése az agglomerációba és a szervezeti formák, illetve fukciók közti összefüggések Az északyugati agglomerációs övezetbe működik a legtöbb civil/oprofit szervezet, elsősorba egyesületek (10 szervezetből 8 egyesület és mide itt vizsgálatba CIVIL SZEMLE 2010/3 55

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 56 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM került lakóparkba működik legalább egy egyesület). Betöltött domiás fukcióik az érdekvédelem, közösségépítés és több esetbe az itegráció. Nagy kérdés, hogy miért éppe eze a területe va egyesület-domiacia és egyáltalá ilye sok lakóparki szervezet. Eek oka lehet, hogy eleve itt épült a legtöbb lakópark, agyobb az esélye olya eseméyekek, amely szerveződésre idítja a lakókat, ugyaakkor az is lehet, hogy az ideköltözők magasabb társadalmi státusza magasabb cselekvési vággyal jár együtt? Az északkeleti agglomeráció jellegzetessége az itt található két legzártabb lakópark a vizsgálati körbe, mely élese elkülöül a köryezetétől. Éppe miattuk a oprofit kft. (öigazgatás) fotos forma, bár találkozhatuk a területe egyesületekkel is, ahol érdekvédelemre és összefogásra volt elsősorba szükség. A déli agglomerációs területe a leggyegébb a szervezeti élet, csupá egy tetszhalott egyesületet és egy alakulóba lévő alapítváyt találtam, bár itt a lakóparkok és még ikább a valóba lakóparkak evezhető beruházások száma is kevesebb. A budapesti agglomeráció lakóparki civil/oprofit szervezetei és a magá(ö)kormáyzatok felé mutató tred A lakóparkok bemutatása sorá látszott, hogy a lakóparkok zártságával egyees aráyba ő a mii(ö)kormáyzat-szerűe való működés. A jeleség egyedül a három legzártabb lakópark eseté figyelhető meg. Egy lakópark ezek közül öálló településsé akart váli, egy tervezi, a harmadik pedig részökormáyzatkét működik. Ugyaakkor azt is meg kell itt említei, hogy az ökormáyzatosodási törekvés em egyoldalú, agyo sok múlik a helyi ökormáyzatoko. Magyarországo a jogi beredezkedés és általába a társadalmi beállítódás em hajlamosítja a társadalmi koszezus olya felmodására a lakóparkok lakóit, mit amerre a Tribid Baerjee által is megfigyelt amerikai tedecia mutat. Ugyaakkor olya lakóparkok eseté, ahol lehetőség adott az öállósodásra és ez együtt jár a rossz ökormáyzati kapcsolattal, érdekeik sérelmével, ott megjelehet ez a törekvés, sőt akár a közeljövőe meg is valósulhat. A többi, yíltabb lakópark eseté hasoló tedecia, törekvés em figyelhető meg. Sőt, több helye kifejezette erős az itegrációra iráyultság. A vizsgált lakóparki civil/oprofit szervezetek értelmezése a közhaszúság és a rossz civil társadalom fogalomkörébe Ez a pot szoros összefüggésbe áll az előzővel. A rossz civil társadalom fogalma alapvetőe ezekkel az öállósodi vágyó lakóparkokkal kapcsolatba merülhet fel, de a jeleség korát sem jeletkezik olya mértékbe, mit Amerikába. Két érdekes jeleségre azoba szeretém felhívi a figyelmet: 56 CIVIL SZEMLE 2010/3

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 57 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Általába a vidéki kisebb ökormáyzatok a területek felparcellázásával és lakóparkok befogadásával em számítaak arra, hogy a sok új adózó odaköltözésével egy közéletileg aktív középosztályi, fiatal réteg költözik a településre. Ez egyrészt lehet egy ige jó lehetőség a helyi közélet felledítésére, a település fejlesztésére, mivel ezek a csoportok szereték otthoukak érezi a befogadó települést és szeretéek tei is érte. Ugyaakkor kofliktusforrás is, hisze a sokszor gyütt-metek -ek tartottaktól a település régi lakossága em szívese fogadja az újításokat. Azok az ökormáyzatok, ahol pedig még valami titkoli való is va, jobb, ha elfelejtik, hogy bármit el tudáak kei, mivel az újoa jöttek aktíva bele akarak majd láti az ügyekbe és megva mide képességük és kapcsolatredszerük is ahhoz, hogy adott esetbe érvéyesítsék érdekeiket. Ezek az érdekek akár ütközhetek a tágabb közérdekkel. A másik ige érdekes jeleség, mely a homogé közép- és felső-középosztályi értelmiségi rétegek egy tömbbe való letelepedésével jár, az a társadalmi tőke ige agy kocetrációja, mely e csoportok kezébe hallatla agy erőforrás. Akkora, amekkorát érzésem szerit még eddig ők maguk sem vettek észre. Első, kézzelfogható az ayagi tőkekocetráció, hisze klubkét működve sokkal magasabb szívoalú lakóterületet tudak magukak biztosítai, mit a köryezetük, vagy akár ők maguk, de egyedül. Erre jó példa közöse összeadott úthálózat, játszótér, biztosági szolgálat, parkosítás stb. Közhaszú státusz elyerése eseté civil szervezetük köyye, külöösebb ráfordítás élkül tehet szert agy SZJA 1%-ból származó bevételekre, tehát adójuk egy részét ilye módo vissza tudják fordítai saját magukra. Kulturális tőke jeletkezik akkor, amikor képesek szakértőkét viselkedi saját ügyeikbe, pályázatot beyújtai öállóa, újságot kiadi és kulturális redezvéyeket szervezi öerőből. Az iterethaszálat és a levelezőredszerek haszálata ebbe a körbe magától értetődő, hétközapi jeleség, em úgy, mit a társadalom még midig jeletős részéek. Kapcsolati tőkéjük pedig szité pillaatok alatt mozgósítható. Legjobb példa erre az egyik vizsgált szervezet, ahol az érdekeiket veszélyeztető beruházóról a tervek féyre derülése utá már másapra megvolt mide adatuk, és volt képességük, lehetőségük arra, hogy olya levelet írjaak az összes magyarországi bak vezetéséek, hogy az említett befektető sehoa e kapjo hitelt! Ha pedig ugyaitt kulturális estet szervezek, országosa ismert művészek és közéleti személyiségek jöek el hozzájuk baráti alapo. Ha egy település felismeri ezt a lehetőséget, ilye szempotból is agy erőforrásokat yer az új beköltözőkkel, em csak új adóforitokat, amelyet úgyis el kell költei a felkészületle ifrastruktúrára (óvoda, iskola, utak, szeyvízelvezetés stb.) Az ilye mértékű társadalmitőke-kocetráció szűk körbe ige haszos, tágabb körbe viszot komoly társadalmi problémákat vet fel. Aak elleére, hogy alapvetőe csoportkiszolgáló civil/oprofit szervezetekről va szó, meglepőe sok közhaszú státusszal redelkező szervezettel találkoztam. A vizsgálatba bekerült 15 szervezetből 10 közhaszú. Tipikus közhaszúak miősülő tevékeységeik a közred és közbiztoság védelme, oktatási tevékeység, valamit köryezetvédelem. Ezek a tevékeységek a törvéyek megfelelek, de valóba a közt CIVIL SZEMLE 2010/3 57

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 58 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szolgálják? Úgy godolom em mide esetbe, vagy legalábbis ige szűk körű az a bizoyos köz. Külööse kérdéses ez a teljese zárt lakóparkok eseté. Az itt működő, csupá a terület fetartását végző oprofit Kft-k közül va, amelyikek mide tevékeysége közhaszú miősítést kapott! Pl. közred védelméek számít a kerítés, kamerák és biztosági szolgálat, mely elzárja őket a külvilágtól. Nyilvávalóa a közhaszúság többféle módo is értelmezhető, de kérdések azért bőve felmerülek ezzel kapcsolatba. Ha a lakóparkokkal szembe kritikus szociológiai elméletek szellemébe akarok fogalmazi, az általuk gyűjtött 1% tulajdoképpe a közös teherviselésre szát adóforitok visszaszerzése saját maguk számára. Sajos úgy tűik, ahogy az egyik iterjúalayom fogalmazott: a közhaszúság elérése csak papírmuka kérdése Összefoglalva eredméyeimet elmodható, hogy a hazai, azo belül is a budapesti agglomeráció lakóparkokba működő civil/oprofit szervezetei a külfölditől émileg eltérő képet mutatak. Legfotosabb sajátosságuk, hogy ige heterogé, ám logikailag zárt képet mutatak. Egyrészt agglomeráció belüli elhelyezkedésük és működésük jellegzetességei mutatak párhuzamokat, másrészt alapvetőe meghatározza őket, hogy a lakópark, ahol működek, a zárt-yílt lakóparki skálá hol helyezhető el. Ez alapvető hatással va létrehozásuk motivációira. A motivációból következik, hogy milye szervezeti formát választaak, mely a betöltött fukciókra va jeletős hatással. A képet részleteibe természetese áryalják az egyéi helyzetek, személyek és eseméyek, de főbb voalaiba általáosak volt tekithető a vizsgált esetekbe. Hogy meyire igaz általába a hazai lakóparki civil/oprofit szervezetekre, további kutatást igéyel. Jegyzetek 1 A kutatásból készült részletes taulmáy a Pázmáy Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomáyi Kar, szociológia szaká, ugyaeze a címe szakdolgozatkét került beyújtásra 2010 júiusába. Az említett szakdolgozatot a Magyary Zoltá Felsőoktatásért Közalapítváy ösztödíjjal támogatta. 2 A lakóparkok fogalmát jól megvilágítja a fogalom emzetközi szakirodalomba elfogadott kritérium - redszere: A zárt lakópark olya lakóövezet, amely redelkezik: a lakóterületre való belépés korlátozásáak és kotrolljáak valamilye eszközével (fal, sorompó, videokamerás térfelügyelet, huszoégy órás portaszolgálat stb.), valamilye közösségi és közöse haszált tulajdoal (park, szabadidős létesítméyek, közutak stb.), valamit közöse igéybevett szolgáltatásokkal (kertápolás, őrző-védő szolgálat stb.), és ezek haszálati jogát az egyéi lakástulajdoal kombiálja, illetve a lakástulajdoosok között szerződéses alapo létrejött közösségi öigazgatás valamilye formájával, szervezetével. 3 A zárt lakóparkok a klubok valameyi ismérvével redelkezek: Helyi közjavakat hozak létre és működtetek. (Pl. utak, játszótér, stb.) A közjavak fiaszírozása és haszálata a tagok között megosztott, amit a közös költség biztosít. Képesek kizári a potyautasokat. A biztoság és a közös javak védelme mellett ezt szolgálja a zártság. A helyi közjavak teré verseyezek a települési ökormáyzatokkal. A javakat hatékoyabba, gazdaságosabba és sok esetbe magasabb szívoalo állítják elő a lakóparkok. Taglétszámuk korlátozott. (Európába 300 háztartás körül mozog az optimális létszám.) Ökétes alapo szerveződek : a leedő lakók maguk dötik el, hogy hol akarak igatlat vásároli. 58 CIVIL SZEMLE 2010/3

14 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 59 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Társadalmi összetételük meglehetőse homogé, amely következik az előző potból. Adott lakóparkot árai és kíált szolgáltatásai oká, közel azoos ayagi helyzetű és prefereciájú vásárlók választják. 4 A dolgozatba Salamo és Aheier (1995) alapjá a következő értelembe haszálom a oprofit kifejezést: Magá, azaz em állami szervezetek, ami azt jeleti, hogy itézméyileg és strukturálisa is elkülöülek a kormáyzati szférától. Nem profitcélok által vezérelt szervezetek, azaz olya szervezetek, amelyek tevékeysége em profit célra iráyul. Redelkezek bizoyos fokú itézméyesültséggel. Fel tudják mutati az öigazgatás miimális szitjét (saját szabályzat, belső dötések külső kotroll élkül), valamit Az ökétességek legalább egy miimális szitjével redelkezek. Nem tartozak ide azoba az egyházak és a politikai pártok. (Bartal 2005:14) Irodalom Aheier, Helmut (2001): How to Measure Civil Society. Retrieved 13 December 2004, from: uk/features/ Arato, Adrew Cohe, Jea (1988) : Social Movemets, Civil Society ad the Problem of Sovereigty. Praxis Iteratioal, vol. 4, 3. Atkiso, Robert Blady, Sarah (2005) :Itroductio: Iteratioal Perspectiveso The New Eclavism ad the Rise of Gated Commuities. Housig Studies, Vol. 20, No. 2, , March 2005 Baerjee, Tribid (2007): The Public Ic. ad the Cosciece of Plaig. I: Verma, Niraj (ed.): Istitutios ad Plaig. Curret Research i Urba ad Regioal Studies. Oxford: Elsevier, Bartal Aa Mária (2005): Noprofit elméletek, modellek, tredek. Budapest: Századvég. Buchaa, James M. (1965): A Ecoomic theory of clubs, Ecoomia, New Series, Vol. 32, No (February). Csaádi Gábor Csizmady Adriee (2002): Szuburbaizáció és társadalom /TET2002_3_01.pdf, Cséfalvay Zoltá (2008): Kapuk, falak, sorompók, A lakóparkok világa. Budapest: Godolat Maria Part. Chambers, Simoe Kopstei, Jeffrey (2001): Bad Civil Society I: Political Theory, Uiversität Heidelberg o April 13, 2007 Csizmady Adriee (2008): A lakóteleptől a lakóparkig. Budapest: Új Madátum. Glasze, Georg (2003):Some Reflectios o the Ecoomicad Political Orgaisatio of Private Neighbourhoods, Istitute of Geography, Uiversity of Maiz, Maiz, Germay James, Estelle (1987): A oprofit szektor elmélete emzetközi összehasolítások tükrébe. I: Kuti É. Marshall M. (szerk.): A harmadik szektor, Budapest: Noprofit Kutatócsoport, Jekis, M. Robert (1997): A oprofit szféra és a politikai redszer kapcsolata Magyarországo. I: Egymás jobb megértése felé. Taulmáyok az állam, az ökormáyzatok és a oprofit szervezetek viszoyáról Magyarországo. Budapest: A Civil Társadalom Fejlődésért Alapítváy Kaul, Ige (2003) : Re defiig Public Goods: why, how ad to what effect, Office of Developmet Studies (Prepared for the Coferece o Regioal Itegratio ad Public Goods ; Uited Natios Uiversity/Comparative Regioal Itegratio Studies, November 2003, Brugge (Belgium) Kovács Katali (1999): Szuburbaizációs folyamatok a fővárosba és a budapesti agglomerációba. I: Barta Györgyi Beluszky Pál (szerk.): Társadalmi gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációba. Budapest: Regioális Kutatási Alapítváy, Low, Sotha M. (2003) Behid the Gates: Life, Security, ad the Pursuit of Happiess i Fortress America (Lodo: Routledge). McKezie, Eva (2003): Commo iterest housig i the commuities of tomorrow, Security versus Status? Housig Policy Debate, 14 (1/2), pp Sebestéy Istvá (2001): A oprofit szektor fukcioális megközelítése a oprofit prizma. - profit.hu/kiadvayok/taulmayok.html Seibel, Wolfgag (1991): Fuktioaler Dilattatismus; Erfolgreich scheiterde Orgaisatioe im Dritte Sektor. CIVIL SZEMLE 2010/3 59