21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

Átírás

1 Lezárva: szeptember 3. Hatály: 2009.X oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló évi LIII. törvéy (a továbbiakba: Kvt.) 36. -ába és a 110. (7) bekezdés f) potjába kapott felhatalmazás alapjá a következőket redeli el: I. ÁLTALÁNOS RNDLKZÉSK A redelet célja és hatálya 1. A redelet célja a köryezeti levegő miőségéek tartós és hatékoy megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a köryezet állapotáak megőrzése érdekébe. 2. (1) A redelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel em redelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékeysége, létesítméye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakba: légszeyező). (2) A redelet hatálya em terjed ki a) a természetes és mesterséges eredetű ioizáló és em ioizáló sugárzásból keletkező légszeyezésre, b) a levegő muka-egészségügyi védelmére, c) a zárt terek levegőmiőségéek szabályozására. Alapfogalmak 3. A redelet alkalmazásába a) köryezeti levegő (a továbbiakba: levegő): a légkör egésze, a mukahelyek és a zárt terek levegőjéek kivételével; b) ayag: bármely kémiai elem és aak vegyületei, a radioaktív ayagok és a geetikailag módosított szervezetek kivételével; c) légszeyező ayag: a levegő természetes miőségét hátráyosa befolyásoló olya ayag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékeység közvetle vagy közvetett eredméyekét kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a köryezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az ayagi javakat; d) levegőterhelés (emisszió): valamely ayag vagy eergia levegőbe juttatása; e) levegőszeyezés (légszeyezés): légszeyező ayagak a légszeyező ayag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása; f) légszeyezettség (immisszió): a levegőbe a levegőterhelés hatására kialakult légszeyező ayag kocetrációja, beleértve a légszeyező ayag adott időtartam alatt felületekre törtét kiülepedését; g) alap légszeyezettség: a vizsgált légszeyező forrás köryezetébe kialakult, más légszeyező források által okozott, jogszabályba meghatározott időtartamra voatkoztatott átlagos légszeyezettség, amelyhez a vizsgált légszeyező forrás kibocsátásáak hatása hozzáadódik; h) levegővédelmi követelméy: mide olya, a levegő terhelését, az azt okozó tevékeységet és létesítméyt, valamit a légszeyezőt, továbbá a légszeyezettséget éritő itézkedés, előírás, tilalom, amely hatósági határozato alapul, vagy amelyet jogszabály ír elő; i) elérhető legjobb techika: a korszerű techikai szívoalak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, beredezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - ameyibe az em valósítható meg - a kibocsátások csökketése, valamit a köryezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekébe alkalmazak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításáak alapjául szolgál. Az elérhető legjobb techika meghatározásáak szempotjait az 1. számú melléklet tartalmazza. - A techika fogalmába beleértedő az alkalmazott techológia és módszer, amelyek alapjá a beredezést (techológiát, létesítméyt) tervezik, építik, karbatartják, üzemeltetik és működését megszütetik. - Az elérhető techika az, amelyek fejlesztési szitje lehetővé teszi az éritett ipari ágazatokba törtéő alkalmazását, elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előyöket, attól függetleül, hogy a techikát az országba haszálják, vagy állítják elő, ameyibe az az üzemeltető számára ésszerű módo hozzáférhető. - A legjobb techika azt jeleti, hogy a leghatékoyabb a köryezet egészéek magas szitű védelme érdekébe; j) bűz: kellemetle szagú légszeyező ayag vagy ayagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműe em jellemezhető; k) új létesítméy, új tevékeység: az az építméy, beredezés vagy más légszeyező forrás, illetve techológia, amelyek létesítését a redelet hatálybalépését követőe egedélyezik; l) 1 éritett yilváosság: a yilváosság azo része, la) amelyre a 7. (7) bekezdés szeriti itézkedési programról való dötés - külööse aak köryezeti hatásai miatt - kihat vagy kihathat, valamit lb) amely a dötésbe érdekelt, külööse az olya köryezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelyek tevékeységi körét az itézkedési programról való dötés ériti; 1 Beiktatta: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 1.. Hatályos: II. 28-tól.

2 2. oldal m) 1 célérték: az emberi egészség és a köryezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökketése céljából a köryezeti levegőbe meghatározott légszeyező ayag kocetráció, amelyet - ahol lehetséges - adott időtartam alatt kell eléri; ) 1 hosszú távú célérték: a köryezeti levegőbe csak hosszú időtávo biztosítható légszeyező ayag kocetráció, amely szitje alatt - a tudomáy jelelegi állása szerit - az emberi egészséget és a köryezet egészét károsító közvetle hatások fellépése valószíűtle. A levegő védelméek általáos szabályai 4. A levegővédelmi követelméyeket az országos és regioális köryezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településredezési tervek kidolgozása sorá, valamit az ökormáyzatok köryezetvédelmi programjaiba, a gazdálkodó szervezetek terveibe és a műszaki tervezésbe - a külö jogszabályokba foglaltak szerit - érvéyesítei kell. 5. (1) Tilos a köryezeti levegő olya mértékű terhelése, amely légszeyezést vagy határértéke felüli légszeyezettséget okoz, valamit a köryezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) 2 A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékeységekre, techológiákra, létesítméyekre (a továbbiakba: légszeyező forrás) az elérhető legjobb techika alapjá, jogszabályba, illetőleg a köryezetvédelmi hatóság határozatába kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelméyeket kell megállapítai. (3) Azo tevékeységekél, ahol kibocsátási határértéket a légszeyező forrás sajátosságai miatt megállapítai em lehet, levegővédelmi követelméyek, műszaki itézkedések előírásával, az elérhető legjobb techika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzi, vagy a legkisebb mértékűre csökketei. (4) A (2) és (3) bekezdés szerit megállapított kibocsátási határértéket, illetőleg levegővédelmi követelméyt az egedélyezési eljárás sorá úgy kell meghatározi, hogy a levegőterhelés em okozza a légszeyezettségi határérték túllépését. (5) 3 A légszeyező potforrás közvetle hatásterülete a vizsgált légszeyező potforrás körül lehatárolható azo legagyobb terület, ahol a potforrás által kibocsátott légszeyező ayag terjedése következtébe várható a voatkoztatási időtartamra számított, szabváyokba rögzített módo meghatározott, a légszeyező potforrás köryezetébe fellépő leggyakoribb meteorológiai viszoyok mellett, a füstfáklya tegelye alatti talajközeli légszeyezettség-változás a) az egyórás (szálló por esetébe 24 órás) maximális érték 80%-áál agyobb; vagy b) az egyórás (szálló por esetébe 24 órás) légszeyezettségi határérték 10%-áál agyobb; vagy c) a terhelhetőség 20%-áál agyobb (terhelhetőség: a légszeyezettségi határérték és az alap légszeyezettség külöbsége). (6) 4 Tilos a köryezeti hatásvizsgálat-köteles, illetőleg az egységes köryezethaszálati egedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékeység végzése céljából új légszeyező potforrást telepítei, ha a légszeyező potforrás közvetle hatásterületé az alap légszeyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszeyező potforrás üzembe helyezése következtébe várhatóa meghaladja az éves légszeyezettségi határértéket, kivéve, ha a) a légszeyező saját költségé, az új légszeyező potforrás közvetle hatásterületé, az adott légszeyező ayag tekitetébe, a levegő szeyezettsége szempotjából egyeértékű kibocsátás csökketését egyidejűleg biztosítja, vagy b) a beruházás megvalósulása következtébe az adott légszeyező ayag határérték alatti kibocsátása (levegőterhelés) kisebb lesz, mit a beruházás előtti állapotba volt, vagy c) a légszeyező más jogszabályba 5 előírt módo bizoyítja, hogy a légszeyező potforrás közvetle hatásterületé a helyi mérésekkel megállapított alap légszeyezettség az új légszeyező potforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszeyezettségi határértéket (1) A redelet 2. számú mellékletébe felsorolt tevékeységek, illetve létesítméyek esetébe a légszeyezőek védelmi övezetet kell kialakítaia - a 27. (2) bekezdése szerit korszerűsített (rekostruált) légszeyező források kivételével - az új légszeyező források körül, illetve a yomvoalas közlekedési létesítméyek meté. (2) A köryezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletbe felsorolt, külö jogszabály alapjá köryezeti hatásvizsgálat-köteles, illetőleg egységes köryezethaszálati egedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékeységek, létesítméyek esetébe a védelmi övezet agyságát a köryezetvédelmi egedélybe, illetőleg az egységes köryezethaszálati egedélybe határozza meg. (3) 2 A köryezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletbe felsorolt, külö jogszabály alapjá köryezeti hatásvizsgálati, illetőleg egységes köryezethaszálati egedélyezési eljárás hatálya alá em tartozó tevékeységek, létesítméyek esetébe a védelmi övezet agyságát más hatósági eljárásba - ha az eljárásba szakhatóságkét va kijelölve - az érdemi dötésre jogosult hatóság megkeresésére adott szakhatósági állásfoglalásába határozza meg. 1 Beiktatta: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 2 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 1. (1). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 4 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 1. (2). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 5 Lásd: 17/2001. (VIII. 3.) KöM redelet. 6 Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 2.. Hatályos: II. 28-tól.

3 3. oldal (4) 1 A köryezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletbe em szereplő tevékeységek esetébe más hatósági eljárásba - ha az eljárásba szakhatóságkét va kijelölve - a védelmi övezet szükségességét - az (5) bekezdésre tekitettel - vizsgálhatja és a védelmi övezet agyságát az érdemi dötésre jogosult hatóság megkeresésére adott szakhatósági állásfoglalásába legfeljebb 1000 méterbe határozhatja meg. (5) A védelmi övezet agyságát a légszeyező ayag kibocsátások, a terjedési viszoyok (külööse az uralkodó széliráy, időjárási viszoyok), a domborzat, a védőelemek és a védedő területek, építméyek figyelembevételével kell meghatározi. (6) 2 A köryezeti hatásvizsgálati, továbbá az egységes köryezethaszálati egedélyezési eljárásba a köryezetvédelmi hatóság a 2. számú melléklet A)-D) potjaira előírt védelmi övezet legalacsoyabb mértékéél kisebb védelmi övezetet is meghatározhat, ameyibe valameyi levegővédelmi követelméy teljesül. A meghatározott védelmi övezet sugara azoba em lehet kisebb az A) potba felsorolt tevékeységek esetébe 300 m-él, a B) potba felsorolt tevékeységek esetébe 200 m-él, illetve a C)-D) potokba felsorolt tevékeységek esetébe a légszeyező forrás közvetle hatásterületéél. (7) 3 Meglévő telephelye tervezett új forrás esetébe a köryezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésbe foglaltakál kisebb távolságot is meghatározhat. (8) A kijelölt védelmi övezetbe em lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszeyező források működésével összefüggő építméyt. (9) 1 Új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút eseté a köryezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölését követőe a Kormáy által redeletbe meghatározott szakhatósági jogkörébe em adhat szakhatósági hozzájárulást a közút kezelője részére a (8) bekezdésbe felsorolt építméyek védelmi övezetbe törtéő elhelyezésével kapcsolatos eljárásba. (10) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszeyezőt terhelik. (11) Ameyibe a védelmi övezet a légszeyező tulajdoába va, akkor aak a védelmi övezetkét való fetartásával kapcsolatos költségek a légszeyezőt terhelik. (12) Ameyibe a védelmi övezet em a légszeyező tulajdoába va, és azt más haszosítja, akkor a védelmi övezetkét való fetartási költségek a haszosított terület tekitetébe a haszosítót, haszosítás hiáyába a légszeyezőt terhelik. II. RÉSZLTS RNDLKZÉSK A légszeyezettség mértékéek szabályozása 7. (1) A légszeyezettségi határértékeket, beleértve a légszeyező ayagok veszélyességi fokozatba törtéő besorolását, valamit a riasztási, tájékoztatási küszöbértékeket a köryezet-egészségügyi és köryezetvédelmi, valamit az egyéb szakterületeke folyó tudomáyos kutatások legújabb adatai és a méréstechika területé elért eredméyek figyelembevételével kell megállapítai és legalább három évete felül kell vizsgáli. (2) Az ország területé a légszeyezettséget és a légszeyezettségi határértékek betartását - külö jogszabályba meghatározott módo - az Országos Légszeyezettségi Mérőhálózat segítségével méréssel vagy egyéb eljárással redszerese vizsgáli és értékeli kell. A méréses vizsgálathoz a mérőhálózat telepítése és fetartása, valamit az egyéb vizsgálati módszerek feltételeiek biztosítása állami feladat. (3) A légszeyezettségi vizsgálatokak ki kell terjedi mide olya légköri (időjárási) jeleségre, amely a levegő miőségét bármilye módo és mértékbe befolyásolhatja. A légszeyezettségi vizsgálatok sorá a szabályozási időtartamok (a légszeyezettségi határértékekhez tartozó időtartamok) alatt reálisa felléphető összes meteorológiai helyzetet be kell voi a vizsgálatba, a hazai hivatalos meteorológiai mérési adatok alapjá. (4) 4 A köryezetvédelmi hatóság a légszeyezőt légszeyezettségi mérések elvégzésére kötelezheti a légszeyezettségi határértékek megtartásáak elleőrzése érdekébe, valamit új létesítméyek eseté az egedélyezéshez szükséges alaplégszeyezettség megállapítása érdekébe, ameyibe az Országos Légszeyezettségi Mérőhálózat keretébe em áll redelkezésre adat, vagy az em kellő részletességű. A méréseket a köryezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékeységről szóló jogszabály alapjá a levegőtisztaság-védelem részszakterülete szakértői jogosultsággal redelkező szakértő (a továbbiakba: szakértő) által is elkészíthető és a köryezetvédelmi hatóság által jóváhagyott mérési terv alapjá kell végezi. A mérések eredméyeit a köryezetvédelmi hatósággal közöli kell a mérésre kötelező határozatba előírt határidőre és módo. (5) 1 Az ország területét a légszeyezettség mértéke alapjá a köryezetvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv véleméyéek kikérésével - külö jogszabály szerit - zóákba kell soroli. Agglomeráció, mit külöleges zóa, jelölhető ki a lakosál agyobb, kocetrált épességű területe, illetve olya lakosú vagy aál kisebb épességű területe, ahol a épsűrűség 500 fő/km 2, vagy aál agyobb. (6) A zóák kijelölését jogszabályba közzé kell tei. A kijelölést a légszeyezettség léyeges változása eseté, de legalább 5 évete felül kell vizsgáli. 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 44. (1) Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 44. (1) 54., 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (1). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi.

4 4. oldal (7) 1 Azokra a zóákra, ahol a légszeyezettség meghaladja a határértéket, a köryezetvédelmi hatóság az illetékes egészségügyi államigazgatási szervek és közlekedési hatóságok, valamit települési ökormáyzatok és a fővárosi kerületi ökormáyzatok jegyzőjéek (a továbbiakba együtt: települési ökormáyzat jegyzője) közreműködésével, az éritett légszeyezők bevoásával, valamit az éritett yilváosság véleméyéek kikérése alapjá olya itézkedési programot készít, amelyek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása. A programok tartalmi követelméyeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A köryezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó légszeyezőket szeyezés csökketési itézkedések megtételére kötelezi, valamit figyelemmel kíséri és elleőrzi az itézkedési program végrehajtását. (8) 2 Azokra a zóákra, ahol a talajközeli ózo kocetrációja (a troposzféra legalsó rétegéek ózo tartalma) meghaladja a célértéket, illetőleg a hosszú távú célértéket, valamit az arzé, a kadmium, a ikkel és a 3,4-bez(a)pi-ré kocetráció szitje meghaladja a célértéket, a köryezetvédelmi hatóságak a közlekedési hatóság, valamit a települési ökormáyzatok jegyzőjéek közreműködésével, az éritett légszeyezők bevoásával, meg kell határozia azokat az aráytalaul agy költségeket em igéylő itézkedéseket, amelyek biztosítják a célértékek elérését. A helyhez kötött ipari légszeyező források esetébe ez em jeletheti az elérhető legjobb techikáál szigorúbb előírások alkalmazását. A felsorolt ayagok tekitetébe külö itézkedéseket em kell meghatározi azokra a zóákra, amelyekre a (7) bekezdés szeriti itézkedési programokat elkészítették. Az itézkedéseket a külö jogszabályba 3 meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekébe szükséges programokkal összhagba kell végrehajtai. (9) 4 A (7) bekezdésbe említett programokat a (6) bekezdésbe meghatározott zóák kijelölését követő 18 hóapo belül kell elkészítei. Azokra a zóákra, ahol több légszeyező ayag kocetrációja meghaladja a légszeyezettségi határértéket, az összes szeyezőayagra voatkozó, itegrált itézkedési programot kell készítei. (10) 5 A zóákra voatkozó itézkedési program végrehajtása érdekébe a köryezetvédelmi hatóság a) a légszeyezőt szakértő által is elkészíthető itézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, b) a légszeyező tevékeységét az itézkedési terv elkészítéséek, illetőleg az abba foglaltak végrehajtásáak elmaradása eseté korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja, az erről szóló határozatot a települési ökormáyzat jegyzőjével is közli. (11) 6 Azokba a zóákba, ahol a légszeyezettség a határértékél kisebb, illetőleg a talajközeli ózo kocetrációja kielégíti a hosszú távú célértéket, valamit az arzé, a kadmium, a ikkel és a 3,4-bez(a)piré kocetráció kisebb, mit a célérték, a fetartható fejlődés követelméyeivel összhagba meg kell őrizi a meglévő jó állapotot. (12) 7 (13) 8 Az országhatáro átterjedő légszeyezés eseté az éritett országokat, a két- és többoldalú emzetközi egyezméyekek megfelelőe értesítei kell, és kezdeméyezi kell a kölcsöös segítségyújtást. A szomszédos országok kibocsátásai következtébe az országba kialakuló szeyezettség csökketésére kétoldalú kapcsolatok keretébe kezdeméyezi kell egyeztetett itézkedések végrehajtását. Biztosítai kell az azoali beavatkozáshoz szükséges iformációk elérhetőségét a szeyezettség hatásával éritett szomszédos ország részére. Az itézkedési program elkészítéséek szabályai 9 7/A. 9 (1) A köryezetvédelmi hatóság a 7. (7) bekezdése szeriti itézkedési program, aak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetéek elkészítése sorá a saját és az éritett települési ökormáyzatok polgármesteri hivatalaiak hirdetőtáblájá, továbbá a saját, valamit a Köryezetvédelmi és Vízügyi Miisztérium (a továbbiakba: miisztérium) holapjá tájékoztatja az éritett yilváosságot. (2) Az (1) bekezdés szeriti tájékoztatásak a következőket kell tartalmazia: a) az itézkedési program, továbbá aak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetét; b) felhívást arra voatkozóa, hogy az itézkedési program, aak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetére az éritett yilváosság véleméyt, észrevételt tehet; c) azo köryezetvédelmi hatóság megevezését, ahová a tervezetre voatkozó véleméyek, észrevételek beyújthatók; d) a tervezetre voatkozó véleméyek, észrevételek beyújtására yitva álló határidőt. (3) Az éritett yilváosság az itézkedési program, továbbá aak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szeriti tájékoztatás közzétételétől számított 30 apo belül tehet véleméyt, illetve észrevételt. A köryezetvédelmi hatóság az itézkedési program, valamit aak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az éritett yilváosság által határidőbe tett véleméyeket, észrevételeket - tekitettel a köryezetvédelmi érdekekre - lehetőség szerit figyelembe veszi. (4) A figyelembe vett véleméyekről, észrevételekről, illetve figyelme kívül hagyásuk eseté aak idokairól a köryezetvédelmi hatóság a saját és az éritett települési ökormáyzatok polgármesteri hivatalaiak hirdetőtáblájá, továbbá a saját és a miisztérium holapjá tájékoztatja az éritett yilváosságot, és egyúttal közzéteszi az elfogadott itézkedési programot, továbbá az elfogadás alapjául szolgáló idokokat. 1 Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 3.. Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 43. (1) 19., 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 2. (1). Hatályos: I. 1-től. 3 Lásd: 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes redelet. 4 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 3.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 5 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (2). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi. 6 Megállapította: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 2. (2). Hatályos: I. 1-től. 7 Hatályo kívül helyezte: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 8. (1). Hatálytala: II. 28-tól. 8 Beiktatta: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 3.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 9 Beiktatta: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 4.. Hatályos: II. 28-tól.

5 5. oldal A légszeyező ayagok kibocsátásáak szabályozása 8. (1) A légszeyező források üzemeltetését az elérhető legjobb techika alkalmazásával kell végezi. ek érdekébe az üzemeltetőek meg kell tei a következő itézkedéseket: a) a tevékeység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó ayagok felhaszálásáak miimalizálását, b) az eljáráshoz szükséges ayagok és az eergia hatékoy felhaszálását, c) a kibocsátások megelőzését, vagy ezek kockázatáak miimumra csökketését, d) a balesetek megelőzését és ezek köryezeti következméyeiek miimalizálását, e) a tevékeység felhagyása eseté teedő szükséges itézkedéseket, ameyibe feáll a levegőterhelés veszélye. (2) A helyhez kötött légszeyező források üzemeltetése sorá: a) jogszabályba vagy a köryezetvédelmi hatóság határozatába megállapított kibocsátási határértékek em léphetők túl; b) a levegővédelmi követelméyeket be kell tartai, c) olya ayag- és eergia felhaszálást kell folytati, amely em okoz légszeyezést, illetőleg megfelel az egyéb köryezetvédelmi jogszabályok előírásaiak; d) a tisztító beredezéseket a techológiai előírásokak megfelelőe, godosa és folyamatosa üzemelteti kell, valamit godoskodi kell karbatartásukról; e) a techológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozi a redkívüli légszeyezést; f) a redkívüli légszeyezés megszütetése érdekébe haladéktalaul meg kell tei a szükséges itézkedéseket és értesítei kell a köryezetvédelmi hatóságot. (3) A redelet 2. számú mellékletéek A)-C) potjaiba felsorolt tevékeységek esetébe az egedélyezési eljárás, valamit a köryezeti hatásvizsgálat köteles tevékeységek esetébe lefolytatott egedélyezési eljárás sorá a köryezetvédelmi hatóság köteles vizsgáli az elérhető legjobb techika, az egedélyezési eljárás idejébe feálló, téyleges szitjét. ek figyelembevételével a jogszabályba előírt kibocsátási határértékél szigorúbb (egyedi) határérték, levegővédelmi követelméy írható elő. (4) A légszeyezettségi határértékek megtartása érdekébe a redelet 2. számú mellékletéek A)-C) potjaiba felsorolt tevékeységek, valamit a köryezeti hatásvizsgálat köteles tevékeységek esetébe lefolytatott egedélyezési eljárás sorá a köryezetvédelmi hatóság midig köteles vizsgáli a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegővédelmi követelméy előírásáak szükségességét. (5) 1 A (3) bekezdésbe em említett új vagy meglévő létesítméyekél a köryezetvédelmi hatóság a légszeyezettségi határérték betartása érdekébe vizsgálhatja a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegővédelmi követelméy megállapításáak szükségességét, és előírhatja azt. (6) A redelet 2. számú mellékletéek A)-C) potjaiba felsorolt tevékeységek esetébe a köryezetvédelmi felülvizsgálat sorá a köryezetvédelmi hatóság a levegővédelmi és gazdasági szempotok figyelembevételével, reális határidővel szigorúbb (egyedi) kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelméyeket írhat elő. (7) 2 A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegővédelmi követelméyek köryezet állapotát veszélyeztető be em tartása eseté a 28. (2) bekezdésébe meghatározott esetbe a köryezetvédelmi hatóság a légszeyezőt szakértő által is elkészíthető itézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelyek mulasztása eseté a légszeyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja; határozatát a települési ökormáyzattal jegyzőjével is közli. Helyhez kötött légszeyező potforrásra voatkozó szabályok 9. (1) 3 Levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszeyező potforrás (amelyél a légszeyező ayag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműe meghatározhatók) létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekostrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott techológia váltásához (a továbbiakba együtt: létesítéséhez), működéséek megkezdéséhez, működtetéséhez más egedélyező hatóság hiáyába a köryezetvédelmi hatóság egedélye szükséges. (2) 4 (3) A köryezetvédelmi hatósághoz beyújtott egedélykérelem tartalmi követelméyeit a 4.1. számú melléklet tartalmazza. (4) 5 A köryezetvédelmi hatóság kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelméyeket előíró határozatáak tartalmi követelméyeit a 4. számú melléklet 4.2. számú melléklete tartalmazza. (5) Az egedély meghatározott időre adható ki. Az egedélybe foglalt követelméyeket és egyéb előírásokat legalább 5 évete felül kell vizsgáli. Az egedély felülvizsgálatát el kell végezi akkor, ha a létesítméy által okozott szeyezés vagy a levegőmiőségi állapot megőrzése szükségessé teszi a jogszabályba előírt kibocsátási határérték, illetőleg levegővédelmi követelméy módosítását, illetve, ha az elérhető legjobb techikába bekövetkezett változás lehetővé teszi a kibocsátási határérték csökketését. A hatóság a felülvizsgálat eredméye alapjá megállapítja az egedély új levegővédelmi követelméyeit és előírásait. 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (3). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi. 3 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 4.. Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 43. (1) Hatályo kívül helyezte: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 38. (2). Hatálytala: III. 26-tól. 5 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (4). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi.

6 6. oldal (6) 1 Az egedélyezési eljárás sorá a kérelmező műszaki és gazdasági dokumetációval igazoli köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb techika alapjá meghatározott levegővédelmi követelméyekek és előírásokak. Az ügyfél eze túlmeőe - a műszaki megoldás megfelelőségéek alátámasztására - szakértői véleméyt is mellékelhet. Az elérhető legjobb techika meghatározásáál figyelembe kell vei az 1. számú mellékletbe foglaltakat. (7) A köryezetvédelmi hatóság az építési (létesítési) egedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásába előírhatja a haszálatbavételi egedély feltételekét, hogy próbaüzem sorá vagy a haszálatbavétel egedélyezése utá a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásáak, illetőleg az adatszolgáltatás helyességéek elleőrzése érdekébe mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat. (8) A helyhez kötött légszeyező potforrás üzemeltetője köteles a légszeyező ayagok kibocsátását és a létesítési (építési), haszálatbavételi egedélybe a részére megállapított kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelméyek megtartását redszerese elleőrizi. A kibocsátás elleőrzése külö jogszabály szerit törtéhet méréssel vagy számítással. (9) A köryezetvédelmi hatóság a helyhez kötött légszeyező potforrás üzemeltetőjét a kibocsátások elleőrzésére határozatba kötelezheti, amelybe előírja az elleőrzések gyakoriságát, módszerét, valamit a kötelező adatszolgáltatás tartalmát, módját. Helyhez kötött diffúz légszeyező forrásra voatkozó szabályok 10. (1) Helyhez kötött diffúz légszeyező forrásak kell tekitei a levegőterhelést okozó, potforrásak em miősülő kibocsátó felületet (pl. yílás, légző, biztosági lefúvató szelep, tartósa yitott ablak vagy ajtó, továbbá telephely burkolatla, parkosítatla területe, meddőháyó, hulladéklerakó stb.), a szabadba, félig zárt vagy zárt térbe végzett műveletet, techológiát, ayagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszeyező forrást úgy kell kialakítai, működteti, fetartai, hogy abból a lehető legkevesebb légszeyező ayag kerüljö a köryezetbe. (2) 2 A redelet 2. számú mellékletébe felsorolt, valamit egyéb bejeletésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszeyező forrás létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekostrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott techológia váltásához (a továbbiakba együtt: létesítéséhez), működéséek megkezdéséhez, működtetéséhez más egedélyező hatóság hiáyába a köryezetvédelmi hatóság egedélye szükséges. (3) 3 Az egedélyezési eljárás sorá a kérelmező műszaki és gazdasági dokumetációval igazoli köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb techika alapjá meghatározott levegővédelmi követelméyekek és előírásokak. Az ügyfél eze túlmeőe - a műszaki megoldás megfelelőségéek alátámasztására - szakértői véleméyt is mellékelhet. Az elérhető legjobb techika meghatározásáál figyelembe kell vei az 1. számú mellékletbe foglaltakat. (4) 4 A köryezetvédelmi hatóság azo diffúz légszeyező forrás üzemeltetőjét, amellyel kapcsolatosa hatósági itézkedés (egedélyezés, kötelezés, bírságkivetés) szükséges, kötelezi a forrás bejeletésére. (5) A köryezetvédelmi hatóság külö jogszabály szerit egyes diffúz forrásokra határozatba állapít meg kibocsátási határértéket, ayagfelhaszálási határértéket, levegővédelmi követelméyt. (6) 5 A helyhez kötött diffúz légszeyező forrás által okozott levegőterhelés megelőzése, illetőleg csökketése érdekébe a köryezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb techiká alapuló műszaki itézkedések végrehajtását írhatja elő a forrás létesítője vagy működtetője részére. A köryezetvédelmi hatóság az előírt kötelezések mulasztása eseté a diffúz légszeyező forrás működését korlátozhatja, illetőleg leállíthatja. (7) A helyhez kötött diffúz légszeyező források üzemeltetője köteles a létesítési és haszálatbavételi, működési egedélybe rögzített levegővédelmi követelméyeket redszerese elleőrizi. (8) Az igatla tulajdoosa, kezelője, illetve haszálója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekébe - az igatla redszeres karbatartásáról és tisztátartásáról godoskodi. Mulasztás eseté a köryezetvédelmi hatóság kötelezést ad ki és a határozatba előírt kötelezettség megszegése eseté a 8. számú melléklet szeriti bírságot szabja ki. 11. (1) Hulladékok yílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberedezésbe törtéő égetése tilos. (2) A háztartásba, kis meyiségbe keletkező papírhulladék, veszélyesek em miősülő fahulladék háztartási tüzelőberedezésbe törtéő égetése külö egedély élkül végezhető. (3) Voalas létesítméy (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) meté - a létesítméy tegelyétől számított 100 métere belül - bármely övéyzet égetése tilos. (4) Lábo álló övéyzet, tarló, illetve övéytermesztéssel összefüggésbe keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály máskét em redelkezik. (5) gedély élküli yílt téri égetések miősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilye más okból eredőe kigyullad. (6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamit az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, yílttéri égetésére külö jogszabályba foglaltak az iráyadók. (7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külö jogszabályba foglaltak szerit végezhető. 1 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (5). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi. 2 Megállapította: 340/2004. (XII. 22.) Korm. redelet 18. (1). Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 43. (1) Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 222. (6). Hatályos: X. 1-től. zt követőe idult vagy megismételt eljárásokba kell alkalmazi. 4 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 223..

7 7. oldal Mozgó légszeyező forrásokra voatkozó szabályok 12. (1) Mozgó légszeyező forrás (közúti, em közúti, vasúti, vízi és légijármű) csak akkor helyezhető forgalomba és úgy üzemeltethető, ha kielégíti a külö jogszabályba 1 meghatározott levegővédelmi követelméyeket. (2) Hatósági egedéllyel és jelzéssel ellátott, belső égésű motorral meghajtott gépjármű - az (1) bekezdésbe foglaltako túlmeőe - csak akkor tartható forgalomba, ha megfelel a külö jogszabályba 2 előírt követelméyekek. (3) Áruszállítás eseté a fuvarozó köteles godoskodi arról megfelelő itézkedés megtételével (takarás, csomagolás stb.), hogy a szállított ayag levegőterhelést e okozzo. Voalforrásokra voatkozó szabályok 13. (1) 3 Mide olya yomvoalas közlekedési létesítméy (közút, vasút) vagy aak vizsgált szakasza, amelyél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységyi szakaszból származó légszeyező ayag kibocsátott meyiségét (a továbbiakba: voalforrás) létesítéséek és haszálatbavételéek egedélyezésekor a 8. (2) bekezdés b) potjába és a 10. (1) és (7)-(8) bekezdésekbe foglaltakat megfelelőe kell alkalmazi. (2) A közlekedési hatóság - a köryezetvédelmi hatóság kezdeméyezésére - azo voalforrásokál, amelyek köryezetébe az ott közlekedő mozgó légszeyező források miatt a légszeyezettségi határértékek redszeres és tartós túllépése következik be, forgalomszervezési, korlátozó itézkedéseket redelhet el a levegőterhelés mérséklése érdekébe. (3) 4 (4) Meglévő voalforrások kijelölt védelmi övezete em csökkethető; illetőleg a köryezetvédelmi hatóság határozatba, pótlólagosa a levegőterhelés hatásait csökkető vagy kizáró felszíi védőelemek (pl. védő övéysáv) alkalmazását írhatja elő. (5) Külterülete vezetett, új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút és vasút meté a légszeyezettségi határértékekek a védelmi övezet határá kell teljesüliük. Bűzzel járó tevékeységre voatkozó szabályok Bűzzel járó tevékeység sorá az elérhető legjobb techika alkalmazásával meg kell akadályozi, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljö a köryezetbe. Az elérhető legjobb techika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékeység korlátozását vagy betiltását a köryezetvédelmi hatóság írja elő. Redkívüli itézkedések (1) Köryezetveszélyeztetést okozó légszeyezettség kialakulása eseté redkívüli itézkedést kell tei. (2) Redkívüli itézkedést igéylő légszeyezettség alakulhat ki: a) ha egy vagy több légszeyező forrás által okozott tartós levegőterhelés következtébe a légszeyezettség egészségügyi határértékét tartósa, agy mértékbe meghaladó, az emberi egészséget közvetleül veszélyeztető légszeyezettség (veszélyes légszeyezettség) alakul ki; b) ha kedvezőtle meteorológiai viszoyok között, több forrásból származó szeyezőayag-kibocsátás következtébe a légszeyezettség tartósa és agy területe meghaladja egy vagy több légszeyező ayag tájékoztatási, illetőleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet); c) váratla meghibásodás, üzemzavar eseté. 15/A. 7 (1) 8 Veszélyes légszeyezettség eseté a köryezetvédelmi hatóság az egészségügyi államigazgatási szerv véleméyéek kikérésével a veszélyes légszeyezettséget okozó, helyhez kötött légszeyező forrás üzemeltetőjéek tevékeységét - a kibocsátásak a veszélyes légszeyezettséget megszütető mértékűre való csökketéséig - korlátozza vagy felfüggeszti, és a határozatát a települési ökormáyzat jegyzőjével is közli. (2) 8 A közlekedési hatóság és a közlekedési igazgatási szerv - a köryezetvédelmi hatóság vagy az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeméyezésére - azoko a területeke, ahol a mozgó légszeyező források haszálata veszélyes légszeyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más itézkedést redelhet el. 15/B. 7 (1) Azoko a területeke (településeke), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számoli és a légszeyezettség folyamatos méréséek feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az eseméy tartósságáak csökketéséhez - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (a továbbiakba: szmogriadó terv) kell kidolgozi és végrehajtai. (2) A szmogriadó terv készítéséek feltételeit és tartalmi követelméyeit az 5. számú melléklet tartalmazza. 1 Lásd: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM redelet, 1/2000. (VII. 21.) KöViM-KöM együttes redelet. 2 Lásd: 18/1991. (XII. 18.) KHVM redelet, 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes redelet, 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes redelet. 3 Megállapította: 340/2004. (XII. 22.) Korm. redelet 18. (2). A korábbi második modatot hatályo kívül helyezte: 362/2008. (XII. 31.) Korm. redelet 44. (1) 54. Hatálytala: III. 1-től. 4 Hatályo kívül helyezte: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 8. (1). Hatálytala: II. 28-tól. 5 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 16/2009. (I. 30.) Korm. redelet 1. (1). Hatályos: II. 2-től. 7 Beiktatta: 16/2009. (I. 30.) Korm. redelet 1. (1). Hatályos: II. 2-től. 8 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet 223..

8 8. oldal (3) A szmoghelyzet kialakulásáak megelőzésére, illetőleg a szmoghelyzet megszütetésére a szmogriadó tervbe foglaltak szerit a lakosságot tájékoztati kell, továbbá a szmoghelyzet megszütetéséhez, illetve hatásaiak eyhítéséhez szükséges mértékbe, arra alkalmas módo a helyhez kötött és a mozgó légszeyező források működését korlátozi kell vagy meg kell tiltai. A riasztási fokozat eseté légszeyező ayagokét elredelhető itézkedéseket az 5. számú melléklet függeléke tartalmazza. A polgármester (főpolgármester) az 5. számú melléklet függelékébe foglaltako túl más - a szmogriadó tervbe meghatározott - itézkedéseket is elredelhet. (4) 1 A szmogriadó tervbe foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegéek, súlyosságáak, valamit a meteorológiai előrejelzések a figyelembevételével az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedési hatóság, valamit a köryezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleméyéek kikérésével kell elredeli. Adatszolgáltatás 16. (1) 2 A redelet hatálya alá tartozó, valameyi helyhez kötött potforrásra, illetve a köryezetvédelmi hatóság által határozatba előírt bejeletés köteles diffúz forrásra, valamit az ózoréteget lebotó ayagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékeységekről szóló kormáyredelet hatálya alá tartozó helyhez kötött hűtő-, légkodicioáló és hőszivattyú beredezések közül a 3 kg vagy aál több ózokárosító szabályozott ayagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó beredezésekre az üzemeltető köteles - az (5) bekezdés szeriti bejeletési űrlapoko - adatokat szolgáltati a köryezetvédelmi hatóság számára (alapbejeletés és légszeyezés mértéke éves bejeletés). (2) 3 (3) 1 Az adatszolgáltatást e jogszabály vagy a köryezetvédelmi hatóság (8) bekezdés szeriti határozata szerit kell teljesítei. (4) 4 Alapbejeletést a levegőterhelést okozó légszeyező ayagokra kell tei. (5) Az alapbejeletés és a légszeyezés mértéke éves bejeletés űrlap, valamit kitöltési útmutató a Köryezetvédelmi Miisztérium hivatalos értesítőjébe kerül közzétételre. (6) 5 A bejeletési, adatszolgáltatási kötelezettség a Köryezetvédelmi Miisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott yomtatváyo, vagy számítógépes adathordozó vagy a külö jogszabályba 6 meghatározottak szeriti fokozott biztoságú elektroikus aláírással ellátott elektroikus dokumetum útjá, valamit a külö jogszabály 7 szeriti ügyfélkapu igéybevételével teljesíthető. Az adatszolgáltatóak godoskodia kell a dokumetumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról. (7) Az adatszolgáltatás sorá közölt adatok teljeskörűségéért, a bejeletésre kötelezettre érvéyes számviteli szabályokkal, statisztikai redszerrel, valamit egyéb yilvátartási redszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejeletésre kötelezett a felelős. (8) A köryezetvédelmi hatóság határozatba egedélyezheti az (1) és a (4)-(5) bekezdésbe foglaltaktól eltérő adatszolgáltatás teljesítését, ha az adatlapok műszaki, techológiai okok miatt em alkalmazhatók. (9) Új légszeyező forrásokra az alapbejeletést a haszálatbavételi egedélykérelemmel együtt kell teljesítei. (10) 8 Az üzemeltető köteles az adatlap adataiak megváltozása eseté a bekövetkezett változásokat 60 apo belül az alapbejelető lapo bejeletei. (11) Mide légszeyezettségi vizsgálatot végző állami szervezet köteles a mérésre voatkozó jellemzőket és az értékelt, miősített adatokat statisztikailag feldolgozva, valamit a redszerezett és szakmailag elleőrzött alapadatokat a tárgyegyedévet követő 30 apo belül az Országos Köryezetvédelmi Iformációs Redszerbe (Kvt. 49. ) eljuttati. A em az állam által működtetett mérőhelyek és az állami közpoti mérőhálózatok közötti adatcserét megállapodásba kell szabályozi. (12) A légszeyezettségi adatok yilváosságát, a szakmailag elleőrzött adatok éritett hatóságok közötti kölcsöös cseréjét biztosítai kell. (13) 9 A 9. számú melléklet szeriti uiós jogi aktusok, továbbá a levegő védelmével összefüggő tárgyú emzetközi egyezméyek által előírt adatszolgáltatási, értesítési és jeletéstételi kötelezettségek teljesítése a köryezetvédelemért felelős miiszter feladata. gyes termékek és techológiák levegőtisztaság-védelmi követelméyei 17. (1) 10 (2) Nem hozható forgalomba és em forgalmazható olya termék, techológia, amelyre levegőtisztaság-védelmi szempotból miősítési kötelezettség voatkozik és em felel meg a miősítési feltételekek, illetőleg azt az arra kötelezett em miősíttette. 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 310/2008. (XII. 20.) Korm. redelet 21.. Hatályos: XII. 28-tól. Lásd még: 310/2008. (XII. 20.) Korm. redelet 22. (3)-(4). 3 Hatályo kívül helyezte: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 38. (2). Hatálytala: III. 26-tól. 4 Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. redelet 4.. Hatályos: VII. 1-től. 5 Megállapította: 194/2007. (VII. 25.) Korm. redelet 6.. Hatályos: VIII. 2-től. Lásd: 194/2007. (VII. 25.) Korm. redelet 10. (2)-(3). 6 Lásd: évi XXXV. törvéy, 3/2005. (III. 18.) IHM redelet. 7 Lásd: évi CXL. törvéy. 8 Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. redelet 5.. Hatályos: VII. 1-től. 9 Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 5.. Hatályos: II. 28-tól. 10 Hatályo kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Hatálytala: X. 1-től.

9 9. oldal Légszeyezési bírság és egyéb jogkövetkezméyek 18. (1) Az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel em redelkező szervezet, aki vagy amely a) a helyhez kötött légszeyező potforrását, b) a bejeletésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszeyező forrását úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi vagy a levegővédelmi követelméyeket em teljesíti, légszeyezési bírságot köteles fizeti. (2) 1 A légszeyezési bírságot a köryezetvédelmi hatóság állapítja meg. (3) A légszeyezési bírságot a redelet 25. (4) bekezdésébe meghatározott átmeeti időszak végéig évete, első alkalommal a évre kell kiveti. (4) Légszeyezési bírságot em kell kiveti, ha a bírság egy telephelyre számítva kevesebb mit Ft. (5) Metesül a bírságfizetési kötelezettség alól az a légszeyező, aki vagy amely bizoyítja, hogy a határérték túllépését vagy a levegővédelmi követelméyek megsértését előre em látható, elháríthatatla külső ok (természeti katasztrófa) idézte elő. Helyhez kötött légszeyező potforrások bírságolása 19. (1) Meglévő, helyhez kötött légszeyező potforrásokál a légszeyezési bírságot a kibocsátási határértéket meghaladó légszeyezés meyisége utá a szeyezőayag veszélyességétől függő bírságtéyező alkalmazásával, a légszeyező ayagokét meghatározott bírságtételek összesítésével kell megállapítai. A bírság kiszámításáak módját a redelet 6. számú melléklete állapítja meg. (2) 2 A köryezetvédelmi hatóság az e redelet 6. számú mellékletébe meghatározott légszeyezési bírságot december 31-ig terjedő időszakra a) a évre voatkozó bírságtéyező kétharmados szorzatával állapíthatja meg, azokál az 50 MWth és az eél agyobb hőteljesítméyű meglévő tüzelőberedezésekél, amelyekél a megegedett kibocsátási határérték 3 betartásáak határideje jauár 1., b) a évre voatkozó bírságtéyező 0,45-ös szorzatával állapíthatja meg, azokál az 50 MWth és az eél agyobb hőteljesítméyű meglévő szétüzelésű tüzelőberedezésekél, amelyekél a megegedett kibocsátási határérték 3 betartásáak határideje jauár 1., ha a levegőszeyezést megszütető beruházásra szeptember 30-ig jogerős egedélyt kap és a beruházás kivitelezését megkezdi. (3) 2 A köryezetvédelmi hatóság azokál az 50 MWth és az eél agyobb hőteljesítméyű meglévő tüzelőberedezésekél, amelyekél a megegedett kibocsátási határérték betartásáak határideje jauár 1., az e redelet 6. számú mellékletébe meghatározott légszeyezési bírságot a évre voatkozó bírságtéyezővel állapíthatja meg, ameyibe a légszeyezést a létesítméy leállításával megszüteti és a létesítméy megszütetéséhez jogerős egedéllyel redelkezik. A köryezetvédelmi hatóság a légszeyezési bírságot a létesítméy leállításáak időpotjáig időaráyosa, de legkésőbb december 31-ig állapítja meg. (4) 4 A köryezetvédelmi hatóság azokál az 50 MW és aál agyobb évleges bemeő hőteljesítméyű tüzelőberedezésekél, th amelyek a ké-dioxidra előírt techológiai kibocsátási határértékek betartása érdekébe füstgáz-kételeítő beredezést létesítettek és működtetek, a füstgáz-kételeítő beredezés külö jogszabály 5 szeriti em megfelelő működéséek időtartamára, a techológiai kibocsátási határértékek túllépése esetébe a 6. számú mellékletbe meghatározott, ké-dioxidra kiróható bírságot évekét legfeljebb 10 api időtartamra 15 Ft/kg-os bírságtéyezővel, évekét további, legfeljebb 20 api időtartamra 30 Ft/kg-os bírságtéyezővel állapítja meg. Helyhez kötött diffúz légszeyező források bírságolása 20. (1) A bejeletésre kötelezett, helyhez kötött diffúz források esetébe a légszeyezési bírság kivetése évete törtéik a redelet 7. számú mellékletébe foglaltak szerit. (2) A peryeháyók, meddőháyók, vörösiszap tárolók, hulladéklerakó- és tároló telepek, külszíi báyák téyleges művelés alatt álló, em rekultivált, levegőterhelést okozó területe utá a 7. számú melléklet szeriti bírságtéyező 1/10 részével számított bírságot kell kiveti. (3) 6 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Beiktatta: 274/2002. (XII. 21.) Korm. redelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 3 Helyesbítette: Magyar Közlöy 2003/6. 4 Megállapította: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 3.. Hatályos: I. 1-től. 5 Lásd: 10/2003. (VII. 11.) KvVM redelet. 6 Hatályo kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Hatálytala: X. 1-től.

10 10. oldal A bírság megállapításáak sajátos szabálya 21. Meghatározott termelési ágra, légszeyező forráscsoportra voatkozó kibocsátási határérték (pl. össztömegű kibocsátási határérték) túllépése eseté a légszeyezési bírság számításáak szabályait a kibocsátási határértékekről szóló jogszabály állapítja meg. Levegővédelmi követelméyek megszegése 22. (1) 1 Levegővédelmi bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel em redelkező szervezet, aki vagy amely a levegővédelmi követelméyeket em tartja be. (2) 2 A bírságot a köryezetvédelmi hatóság a 8. számú mellékletbe meghatározott esetekbe, a megjelölt összegek %-a között a mulasztás körülméyeiek, súlyosságáak, időtartamáak és ismétlődéséek egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésekét külö-külö állapítja meg, és veti ki. (3) A bírságot megállapító határozattal egy időbe a kötelezettségszegés megszütetésére kötelező határozatot kell kiadi. A kötelezettséget megállapító határozatba megállapított teljesítési határidő elmulasztása eseté az eseti bírság ismételte kivethető. A levegővédelmi ügyekbe eljáró hatóságok 23. (1) 3 A levegőtisztaság-védelmi hatósági feladatokat - ha kormáyredelet máskét em redelkezik - első foko a köryezetvédelmi felügyelőség, illetőleg e redeletbe meghatározott esetekbe, a települési ökormáyzat jegyzője (a fővárosba a kerületi jegyző) látja el. (2) A köryezetvédelmi felügyelőség a) 4 állapítja meg - a helyhez kötött légszeyező források tekitetébe - a kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelméyeket, a légszeyező ayagok kibocsátásáak, a kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelméyek betartásáak, valamit a légszeyezettségi határértékek elleőrzési módját és gyakoriságát, b) elleőrzi a helyhez kötött légszeyező potforrások kibocsátásait és a kibocsátási határértékek megtartását, valamit a helyhez kötött légszeyező forrásokra előírt köryezetvédelmi követelméyek betartását, c) mérést, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve a helyhez kötött légszeyező forrás üzemeltetőjét mérés végzésére kötelezheti (a mozgó légszeyező források kivételével), d) 5 bírságot szab ki, e) 6 a helyhez kötött légszeyező forrás üzemeltetőjét a légszeyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszütetése érdekébe a techológia korszerűsítésére, légszeyezést csökkető beredezés létesítésére, itézkedési terv készítésére, aak megvalósítására, illetve egyéb műszaki itézkedésre kötelezheti, f) 5 megállapítja az egyedi kibocsátási határértékeket, g) a jogszabályba meghatározottak szerit a légszeyező forrás üzemeltetőjét a forrás működéséek korlátozására, felfüggesztésére kötelezheti, vagy a forrás működését megtilthatja, h) 5 hatósági eljárást kezdeméyez a levegőtisztaság-védelem érdekébe más hatóságokál, a települési ökormáyzat jegyzőjéél és egyéb szervekél, i) folyamatosa méri, gyűjti és elemzi az illetékességébe tartozó területe a levegő terhelési és légszeyezettségi adatokat és azokat redszerese továbbítja a közpoti iformációs redszerbe, j) javaslatot tesz az ország területéek a légszeyezettség mértéke alapjá zóákba (agglomerációkba) törtéő besorolására, k) itézkedési programokat készít, hoz yilváosságra, iráyít és hajt végre a határértékeket meghaladó légszeyezettségű településeke, térségekbe és zóákba, l) 5 előírja az itézkedési programokba meghatározott feladatok végrehajtását, m) működteti az illetékességi területé az országos emissziómérő hálózatot és az Országos Légszeyezettségi Mérőhálózatot, ) 7 működteti az illetékességi területé a helyi levegőtisztaság-védelmi iformációs redszert, godoskodik a légszeyezettségi adatok redszeres értékeléséről és yilváosságra hozataláról, o) közreműködik a szmogriadó terv kidolgozásába, a riadó kezdeméyezésébe és a terv végrehajtásába, p) 8 a közegészségügyi hatóság közreműködésével redszerese értékeli illetékességi területéek légszeyezettségi állapotát, erről és a határértékeket meghaladó esetekről, valamit azok okairól évete értékelő jeletést készít, q) közreműködik a légszeyezettség lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásáak a közegészségügyi hatóság által készített értékelésébe, r) 5 jogszabályba meghatározott esetbe a jogszabályba előírtaktól eltérő adatszolgáltatást írhat elő, 1 Megállapította: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 4.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 6.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 3 Megállapította: 16/2009. (I. 30.) Korm. redelet 1. (2). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (1). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 7 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (2). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 8 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (3). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell.

11 11. oldal s) 1 (3) 2 A települési ökormáyzat jegyzője köryezetvédelmi hatósági hatáskörébe eljár a) az egy háztartásba élő személy(ek) mideapi szükségleteiek kielégítésére, otthoa fetartására szolgáló tevékeység és az ahhoz haszált beredezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezés (a továbbiakba együtt: háztartási tevékeység) forrásaival, b) az oktatási, egészségügyi és szociális itézméyek azo 500 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezései forrásaival, amelyeket em gazdasági tevékeység keretébe üzemeltetek, valamit c) a 140 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekbe. (4) A települési ökormáyzat jegyzője a) 3 elleőrzi a hatáskörébe tartozó beredezések forrásaira és tevékeységekre megállapított levegővédelmi követelméyek betartását, b) 4 hatásköré belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szembe a 8. számú melléklet szeriti bírságot szab ki, c) 1 d) 4 közreműködik a 7. (7) bekezdése szeriti itézkedési programok készítésébe és kötelezi a légszeyezőket a rájuk voatkozó feladatok végrehajtására, e) a hatáskörébe tartozó légszeyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a köryezetvédelmi felügyelőségek, f) köryezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve redszerese értékeli illetékességi területéek légszeyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja, g) 5 elleőrzi az avar és kerti hulladék égetésére voatkozó levegővédelmi követelméyek betartását, h) 5 a hatáskörébe tartozó légszeyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti, i) 6 a hatáskörébe tartozó légszeyező részére - külö jogszabályba 7 meghatározott - kibocsátási határértéket írhat elő, j) 5 a hatáskörébe tartozó légszeyezővel szembe az i) potba meghatározott kibocsátási határérték túllépése eseté bírságot szab ki, k) 8 a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekébe kötelezi az igatla tulajdoosát, kezelőjét, illetve haszálóját - kivéve, ha a tulajdoos, kezelő, haszáló az ökormáyzat - az igatla redszeres karbatartására és tisztátartására és a határozatba előírt kötelezettség megszegése eseté a 8. számú melléklet szeriti bírságot szab ki. Hatályba léptető és átmeeti redelkezések (1) z a redelet - a ba foglaltak figyelembevételével július 1-jé lép hatályba, redelkezéseit az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. (2)-(5) (1) 10 (2)-(5) 1 (6) 11 A 9. (1) bekezdésbe, a 16. (1) bekezdésbe és a 19. (1) bekezdésbe foglaltakat em kell alkalmazi a) az egy háztartásba élő személy(ek) mideapi szükségleteiek kielégítésére, otthoa fetartására szolgáló tevékeység és az ahhoz haszált beredezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezés (a továbbiakba együtt: háztartási tevékeység) forrásaira, b) az oktatási, egészségügyi és szociális itézméyek azo 500 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezései forrásaira, amelyeket em gazdasági tevékeység keretébe üzemeltetek, valamit c) a 140 kw évleges bemeő hőteljesítméyt meg em haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó beredezések forrásaira. 1 Hatályo kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Hatálytala: X. 1-től. 2 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (4). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 3 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (5). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 4 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Beiktatta: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (6). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 6 Beiktatta: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 7. (6). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Lásd: 23/2001. (XI. 13.) KÖM redelet. 8 Beiktatta: 340/2004. (XII. 22.) Korm. redelet 18. (3). Hatályos: I. 1-től. Folyamatba lévő ügyekbe is alkalmazi kell. 9 Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. redelet 6.. Hatályos: VII. 1-től. 10 Hatályo kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. redelet Hatálytala: V. 16-tól. 11 Beiktatta: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 8.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell.

12 12. oldal 26. (1) Meglévő helyhez kötött légszeyező potforrások eseté a határértékek betartására előírt határidő, illetőleg az átmeeti időszak lejártát követő 6 hóapo belül a köryezetvédelmi hatóság számára igazoli kell a határértékek betartását. Azo forrásra, amelyre a külö jogszabály vagy a hatósági határozat a kibocsátás méréses elleőrzését írja elő, az igazolás mérési jegyzőköyvvel törtéik, egyéb források esetébe a kibocsátási határérték betartását külö jogszabályba meghatározott módo kell igazoli. (2) Meglévő légszeyező források működtetéséél legkésőbb az átmeeti időszak végéig kell a 3. i) potja szeriti, az elérhető legjobb techikáak megfelelő módszereket, eljárásokat, termelő-, illetőleg tisztítóberedezéseket megvalósítai, illetőleg a 8. (1)-(2) bekezdések szeriti követelméyeket betartai. (3) A köryezetvédelmi hatóság a levegő védelme érdekébe, idokolt esetbe a 25. (4) bekezdésébe és az (1)-(2) bekezdésekbe foglalt határidőkél rövidebb határidőt is megállapíthat. (4)-(5) (1) A redelet hatálybalépését követőe egedélyezett új légszeyező források megvalósításáál, működtetéséél az elérhető legjobb techikáak megfelelő módszereket, eljárásokat, termelő-, illetőleg tisztítóberedezéseket kell alkalmazi. (2) 2 A redelet hatálybalépése utá korszerűsített (rekostruált) légszeyező forrás tervezéséél, megvalósításáál, működtetéséél - amelyek várható élettartama legalább 10 évvel meghosszabbodik, vagy a kibocsátott szeyezőayagok fajtája megváltozik - az új légszeyező forrásra érvéyes levegőtisztaság-védelmi követelméyeket kell betartai. (3) Meglévő légszeyező forrás megszütetéséél, felszámolásáál, illetőleg a tevékeység felhagyásáál az (1) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűe alkalmazi. (4)-(5) 3 (6) 4 A redeletbe előírt légszeyezés mértéke éves bejeletést mide év március 31-éig kell teljesítei. 28. (1) 3 (2) 5 A légszeyező forrás üzemeltetője köteles igazoli, hogy a redeletbe, más jogszabályba vagy hatósági határozatba megállapított levegővédelmi követelméyek legkésőbb a 25. (4) bekezdés szeriti átmeeti időszak leteltével teljesülek. Ameyibe a levegővédelmi követelméyek em teljesülek, a köryezetvédelmi hatóság köteles felszólítai az üzemeltetőt, hogy legkésőbb a határidő lejártát követő egy éve belül, illetve takarmáy- és terméyszárító eseté itézkedési terv alapjá három éve belül a levegővédelmi követelméyekek tegye eleget. Ameyibe a levegővédelmi követelméyek továbbra sem teljesülek, a köryezetvédelmi hatóság az átmeeti időszak lejártát követő egy, illetve három év utá köteles a légszeyező forrás működését megtiltai. (3) 6 (4) Ameyibe a meglévő létesítméyekél a köryezetvédelmi hatóság jogszabályba megállapított kibocsátási határértékél szigorúbb (egyedi) határértéket és arra teljesítési határidőt állapít meg a 8. (3)-(5) bekezdés alapjá, a légszeyezési bírság megállapításáak alapjául a teljesítési határidő leteltéig a jogszabályba megállapított határértéket kell figyelembe vei. (5) z a redelet a következő uiós jogi aktusokak való megfelelést szolgálja: a) az urópai Parlamet és a Taács 2037/2000/K redelete (2000. júius 29.) az ózoréteget lebotó ayagokról 4. cikke (4) bekezdéséek (iv) potja, 5. cikke (3) bekezdéséek 4. fracia bekezdése, 16. cikkéek (6) bekezdése, 17. cikkéek (1) bekezdése, 20. cikkéek (3) bekezdése és 21. cikke; b) a Taács 91/692/GK iráyelvével (1991. december 23.) módosított a Taács 84/360/GK iráyelve (1984. júius 28.) az ipari létesítméyek által okozott levegőszeyezés ellei küzdelemről 2. cikkéek (1) és (2) bekezdése, 3. cikkéek (1) és (2) bekezdése, 6., 11., 12., 13. és 15a. cikke; c) a Taács 96/62/K iráyelve (1996. szeptember 27.) a köryezeti levegő miőségéek vizsgálatáról és elleőrzéséről 2. cikkéek 1-4. és potja, 3. cikke, 4. cikkéek (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkéek (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10. cikke, 11. cikkéek (1) bekezdése, 12. cikkéek (1a)-(1c) bekezdése és IV. melléklete; d) a Taács 1999/13/K iráyelve (1999. március 11.) a szerves oldószerek egyes tevékeységekél és beredezésekbe törtéő felhaszálása sorá keletkező illékoy szerves vegyületek kibocsátásáak korlátozásáról 6. cikkéek (3) bekezdése, 11. cikkéek (1) és (2) bekezdése; e) a Taács 1999/30/K iráyelve (1999. április 22.) a köryezeti levegőbe lévő ké-dioxidra, itrogé-dioxidra és itrogé-oxidokra, valamit porra és ólomra voatkozó határértékekről 5. cikkéek (2) bekezdése, 7. cikkéek (1) bekezdése és 9. cikkéek (6) bekezdése; f) a Taács 2000/69/K iráyelve (2000. ovember 16.) a köryezeti levegőbe lévő bezolra és szé-mooxidra voatkozó határértékekről 5. cikkéek (1) és (6) bekezdése; g) az urópai Parlamet és a Taács 2000/76/K iráyelve (2000. december 4.) a hulladékok égetéséről 15., 19. és 21. cikke; h) az urópai Parlamet és a Taács 2001/80/K iráyelve (2001. október 23.) a agy tüzelőberedezésekből származó egyes szeyező ayagok levegőbe törtéő kibocsátásáak korlátozásáról 4. cikkéek (1), (2), (3) és (6) bekezdése, 15. és 16. cikke; i) az urópai Parlamet és a Taács 2001/81/K iráyelve (2001. október 23.) az egyes légköri szeyezők emzeti kibocsátási határértékeiről 3. cikkéek e) potja, 8. cikkéek (1) és (2) bekezdése, 11. és 14. cikke; 1 Hatályo kívül helyezte: 80/2008. (IV. 4.) Korm. redelet 4. (5) b). Hatálytala: IV. 7-től. 2 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 9.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 3 Hatályo kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. redelet Hatálytala: V. 16-tól. 4 Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. redelet 7.. Módosította: 118/2008. (V. 8.) Korm. redelet Módosította: 80/2008. (IV. 4.) Korm. redelet 4. (5) c)-d). A folyamatba lévő eljárásokba is alkalmazi kell. A korábbi harmadik modatot hatályo kívül helyezte: 80/2008. (IV. 4.) Korm. redelet 4. (5) c). Hatálytala: IV. 7-től. 6 Hatályo kívül helyezte: 80/2008. (IV. 4.) Korm. redelet 4. (5) c). Hatálytala: IV. 7-től. 7 Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 6.. Hatályos: II. 28-tól.

13 13. oldal j) az urópai Parlamet és a Taács 2002/3/K iráyelve (2002. február 12.) a köryezeti levegő ózotartalmáról 2. cikkéek 1., 2., 4., 5., potja, 3. cikkéek (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkéek (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkéek (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkéek (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése, valamit 14. cikke; k) az urópai Parlameti és a Taácsi iráyelve 2003/35/K iráyelve (2003. május 26.) a köryezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásáál a yilváosság részvételéről, valamit a yilváosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekitetébe a 85/337/GK és a 96/61/K taácsi iráyelv módosításáról 2. cikke; l) 1 az urópai Parlamet és a Taács 2004/107/K iráyelve (2004. december 15.) a köryezeti levegőbe található arzéről, kadmiumról, higayról, ikkelről és policiklusos aromás széhidrogéekről 1. cikk b) és d) potja, 2. cikk a)-b) potja, 3. cikk, 4. cikk (6) és (14) bekezdése, 5. cikk (1)-(2) bekezdése, 7. és 9. cikke; m) a Taács 97/101/K határozata (1997. jauár 27.) a tagállamokba a köryezeti levegőszeyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott iformáció és adatok kölcsöös cseréjéek létrehozásáról 4. és 5. cikke; ) a Bizottság 98/184/K határozata (1998. február 25.) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/K taácsi iráyelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről; o) a Bizottság 2004/224/K határozata (2004. február 20.) a köryezeti levegő egyes szeyező ayagaiak határértékeivel kapcsolatba a 96/62/K taácsi iráyelv szerit előírt tervekre vagy programokra voatkozó iformáció beyújtását szabályozó redelkezések megállapításáról; p) A Bizottság 2004/461/K határozata (2004. április 29.) a köryezeti levegő miőségéek a 96/62/K és az 1999/30/K taácsi iráyelvvel, valamit a 2000/69/K és a 2002/3/K európai parlameti és taácsi iráyelvvel összhagba törtéő vizsgálatára voatkozó éves jeletéshez haszáladó kérdőív meghatározásáról; q) 2 az urópai Parlamet és a Taács 166/2006/K redelete (2006. jauár 18.) az urópai Szeyezőayag-kibocsátási és -szállítási Nyilvátartás létrehozásáról, valamit a 91/689/GK és a 96/61/K taácsi iráyelv módosításáról. 1. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez Az elérhető legjobb techika meghatározásáak szempotjai Az elérhető legjobb techika meghatározásáál figyelembe kell vei külööse a következő szempotokat, az itézkedés valószíű költségeit és előyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is: 1. kevés hulladékot termelő techológia alkalmazása, 2. kevésbé veszélyes ayagok haszálata, 3. a folyamatba keletkező és felhaszált ayagok és hulladékok regeerálásáak és újrafelhaszálásáak elősegítése, 4. alteratív üzemeltetési folyamatok, beredezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekbe, 5. a tudomáyos ismeretekbe és ezek megértésébe rejlő techológiai előyök és változások, 6. a szóba forgó kibocsátások természete, hatásai és meyisége, 7. az új és a meglévő létesítméyek egedélyezéséek időpotjai, 8. az elérhető legjobb techika bevezetéséhez szükséges idő, 9. a folyamatba felhaszált yersayagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és ezek eergiahatékoysága, 10. aak igéye, hogy a kibocsátások köryezetre gyakorolt hatását és eek kockázatát a miimálisra csökketsék vagy megakadályozzák, 11. aak igéye, hogy megelőzzék a baleseteket és a miimálisra csökketsék ezek köryezetre gyakorolt következméyeit, 12. a magyar köryezetvédelmi háttéritézméy vagy a emzetközi szervezetek által közzétett iformációk, továbbá az urópai Bizottság által a tagállamok és az éritett iparágak között az elérhető legjobb techikákról, a kapcsolódó moitorigról és a fejlődésről szervezett iformációcseréek a Bizottság által közzétett tapasztalatai. 2. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez Védelmi övezetek agysága (tevékeységek szerit, a légszeyező forrástól számítva) A megadott (termelési) küszöbértékek általába a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra voatkozak. Ameyibe egy üzemeltető több, azoos jellegű tevékeységet végez azoos létesítméybe (pl. vasfémek feldolgozására szolgáló létesítméyek) vagy azoos telephelye, akkor eze tevékeységek kapacitásáak összegét kell figyelembe vei a küszöbértékkel törtéő összehasolításál. gymástól eltérő tevékeységet folytató, azoos vagy egymással határos telephelyeke mide tevékeységre külö meg kell határozi a védelmi övezetet, és ezek alapjá a legagyobb burkoló övezeti határt kell figyelembe vei. A) Jeletős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékeység eseté a védelmi övezet sugaráak agysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter Iparág, illetve tevékeység: 1. ergiaipar 1.1. Nagy tüzelőberedezések 50 MWth-ot meghaladó bemeő hőteljesítméyel. 1 Megállapította: 349/2006. (XII. 23.) Korm. redelet 5.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: 194/2007. (VII. 25.) Korm. redelet 7.. Hatályos: VIII. 2-től.

14 14. oldal 1.2. Ásváyolaj és gázfiomítók Kokszolókemecék Széelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. 2. Fémek termelése és feldolgozása 2.1. Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és sziterelő létesítméyek Tömbvas vagy tömbacél termelésére szolgáló létesítméyek (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos ötést is, 2,5 toa/óra kapacitás felett Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítméyek: a) meleghegersorok 20 toa yersacél/óra kapacitáso felül, b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kj/kalapács feletti eergiafogyasztással, ahol a felhaszált hőeergia meghaladja a 20 MW-ot, c) védő olvadékfém-bevoatok felvitele 2 toa yersacél/óra kapacitás felett Vasötödék 20 toa/ap feletti kapacitással Létesítméyek a) emvas fémekek ércekből, kocetrátumokból vagy másodlagos yersayagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással, b) emvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), regeerált termékek olvasztására (fiomítás, ötés stb.), 4 toa/ap ólomra és kadmiumra vagy 20 toa/ap más fémekre voatkoztatott kapacitás felett Fémek felületi kezelésére szolgáló létesítméyek elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol a kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m 3 -t. 3. Építőayagipar 3.1. Cemet-klikerek forgókemecébe törtéő gyártására szolgáló létesítméyek 500 toa/ap termelési kapacitáso felül, vagy mészek forgókemecébe törtéő gyártására 50 toa/ap kapacitáso felül, vagy egyéb égetőkemecék 50 toa/ap kapacitáso felül Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítméyek. 4. Vegyipar 4.1. Vegyipari létesítméyek szerves alapayagok, mit például: a) széhidrogéek (lieáris vagy ciklikus, telített vagy telítetle, alifás vagy aromás), b) oxigétartalmú széhidrogéek, mit pl. alkoholok, aldehidek, ketook, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxivegyületek, c) kétartalmú széhidrogéek, d) itrogétartalmú széhidrogéek, mit pl. amiok, itrogétartalmú vegyületek, itrovegyületek vagy itrátvegyületek, itrilek, ciaátok, izociaátok, e) foszfortartalmú széhidrogéek, f) halogéezett széhidrogéek, g) fémorgaikus vegyületek, h) műayagok (polimerek, szitetikus szálak és cellulóz alapú szálak), i) szitetikus gumik, j) festékek és szíezékek, k) aktív felületű ayagok és felületaktív ayagok gyártására Vegyipari létesítméyek szervetle alapayagok, mit például: a) gázok, mit például ammóia, klór, hidrogéklorid, fluor vagy hidrogéfluorid, szé-oxidok, kévegyületek, itrogé-oxidok, hidrogé, karboil-klorid, b) savak, mit például krómsav, hidrogéfluorid sav, foszforsav, salétromsav, sósav, késav, óleum, c) lugok, mit például ammóium-hidroxid, kálium-hidroxid, átrium-hidroxid, d) sók, mit például ammóium-klorid, kálium-klorát, kálium-karboát, átrium-karboát, perborát, ezüstitrát, e) emfémek, fém-oxidok vagy egyéb szervetle vegyületek, mit például kalcium-karbid, sziliko, sziliko-karbid gyártására Vegyipari létesítméyek foszfor-, itrogé- vagy káliumtartalmú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához Vegyipari létesítméyek övéyvédő szer hatóayagok és biocidek gyártásához Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhaszáló létesítméyek gyógyszeralapayagok gyártására Vegyipari létesítméyek robbaóayagok gyártására. 5. Hulladékkezelés 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlaítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 toa/ap kapacitáso felül Kommuális hulladékégető beredezések 3 toa/óra kapacitáso felül Nem veszélyes hulladékok ártalmatlaítását végző telephelyek 50 toa/ap kapacitáso felül Hulladéklerakók 10 toa/ap feltöltési kapacitáso felül vagy toa teljes befogadókapacitáso felül, az iert hulladékok lerakóiak kivételével. 6. Létesítméyek szé (jól kiégetett szé) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

15 15. oldal 7. Állati ayagok feldolgozása 7.1. Létesítméyek állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 toa/apál agyobb kezelési kapacitással Nagy létszámú állattartás Létesítméyek itezív baromfi- vagy sertésteyésztésre vagy szarvasmarhatartásra, több mit a) hely baromfi számára, b) 2000 hely (30 kg-o felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy d) 500 hely 400 kg vagy aál agyobb tömegű szarvasmarhák tartására. 8. Bőripar Üzemek állati bőrök és yersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 toa kikészített termék/ap értéket. B) Közepes mértékbe levegőterhelést okozó tevékeység eseté a védelmi övezet sugaráak agysága legalább 300, de legfeljebb 600 méter Iparág, illetve tevékeység: 9. Gépipar, fémfeldolgozás Létesítméyek ayagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószerek haszálatával, külööse felületmegmukálásra, yomdai mitázásra, bevoatolásra, zsírtalaításra, vízállóvá tételre, féyesítésre, festésre, tisztításra vagy impregálásra, 150 kg/óra oldószer-fogyasztási kapacitás vagy 200 toa/év kapacitás felett. 10. Építőayag-ipar Üveg gyártására szolgáló létesítméyek, beleértve az üvegszálat is, 20 toa/ap olvasztókapacitáso felül Ásváyi ayagok olvasztására szolgáló létesítméyek, beleértve az ásváyi szálak gyártását is, 20 toa/ap olvasztókapacitáso felül Kerámiatermékek égetéssel törtéő gyártására szolgáló létesítméyek, külööse csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porceláok gyártása 75 toa/ap termelési kapacitáso felül, és/vagy 4 m 3 kemecetérfogat és 300 kg/m 3 kemeceelhelyezési kapacitáso felül. 11. Papíripar, faipar, bútoripar Ipari üzemek a következő termékek gyártására: a) faayagból származó pép vagy egyéb szálas ayagok, b) papír és deszka 20 toa/ap termelési kapacitáso felül Báyászat Szébáyászat 100 ezer t/év szé báyászatától, külszíi báyászat eseté 25 ha területtől Kőolajkitermelés éves átlagba 500 t/ap-tól, földgázkitermelés éves átlagba 500 ezer m 3 /ap-tól Uráércbáyászat 100 ezer t/év uráérc báyászatától Fémtartalmú ércek báyászata: vasérc eseté l millió t/év, em vasfémek eseté 100 ezer t/év báyászatától. 13. Élelmiszer-ipar Vágóhidak 50 toa/apál agyobb termelési kapacitással Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek - állati alapayagokból kiidulva (teje kívül) 75 toa/apál agyobb késztermék-termelő kapacitással, - övéyi alapayagokból kiidulva 300 toa/apál agyobb késztermék-termelő kapacitással (egyedévi átlagba). C) Csekély mértékbe levegőterhelést okozó tevékeység eseté a védelmi övezet sugaráak agysága legalább 50, de legfeljebb 100 méter Iparág, illetve tevékeységek: 13. Élelmiszer-ipar Tej kezelése és feldolgozása, ahol a kapott tej meyisége agyobb mit 200 toa/ap (évi átlagba) Nyomdaipar Tekercses offset yomás forrólevegős szárítással, ahol a felhaszált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át Rotációs mélyyomás sajtótermékek gyártásáál, ahol a felhaszált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 25 t-át gyéb rotációs mélyyomás, flexográfia, rotációs szitayomás, kasírozás vagy lakkozás, ahol a felhaszált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át Rotációs szitayomás textilre-kartora-műayagra, ahol a felhaszált oldószer meyiség eléri vagy meghaladja az évi 30 t-át. 1 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 11. (1). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 2 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 11. (2). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell.

16 16. oldal 15. Textilipar Üzemek ayagok előkészítésére (olya műveletek mit mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálak vagy textíliák festése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 toa/ap értéket. D) Közlekedési célú létesítméyek, amelyekél a védelmi övezet sugaráak agysága legalább 50 méter Autóbusz-végállomás, összese 16 (idító és érkező) állástól. 17. Üzemayagtöltő állomás ) 3 Nyomvoalas közlekedési létesítméyek, ahol a védelmi övezet a létesítméy midkét oldalá az út, illetve vasút tegelyétől számított legalább 25, illetve legalább 50 méter 18. Új egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamit új vasútvoal esetébe legalább 25 méter 19. Új autópálya, autóút esetébe legalább 50 méter 3. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez A légszeyezettség javítását szolgáló helyi, regioális vagy országos itézkedési programok miimális tartalmi követelméyei 1. A határértéket meghaladó légszeyezettség helyéek meghatározása: - zóa, - város (térkép), - a szeyezettséget megállapító mérőállomás vagy az időszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordiáták). 2. Általáos jellemzők: - a zóa típusa, - a terhelt terület agysága (km 2 ) és a szeyezések kitett lakosság becsült száma, - meteorológiai jellemzők, - a topográfiára voatkozó adatok, a földfelszí jellemzői, - a zóába lévő védedő objektumok típusa, egyéb jellemzői. 3. Felelős szervezetek megevezése Az itézkedések végrehajtásáért felelős szervezet eve és címe. 4. A szeyezettség jellemzői és értékelése: - az előző évek levegőmiőségi jellemzői (a beavatkozásokat megelőzőe), - a program sorá mért levegőmiőségi jellemzők, - a levegőmiőség értékeléséek módszerei. 5. A légszeyezettség oka: - a szeyezést okozó fő kibocsátó források, tevékeységek jegyzéke (térkép), - a kibocsátások összes meyisége (toa/év), - a más zóákból származó, a légszeyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzői. 6. A helyzet elemzése: - a túllépést okozó egyéb téyezők ismertetése (traszmisszió, beleértve az országhatáro átterjedő légszeyezést, képződés), - a levegőmiőség javítására iráyuló lehetséges itézkedések felsorolása. 7. A javításra iráyuló azo itézkedések és programok bemutatása, melyeket e redelet hatálybalépése előtt végrehajtottak: - helyi, regioális, országos, emzetközi itézkedések, - eze itézkedések megfigyelt hatásai. 8. A légszeyezettség csökketése érdekébe szükséges azo itézkedések és programok részletei, amelyeket e redelet hatálybalépését követőe fogadtak el: - a programba lefektetett összes itézkedés felsorolása és leírása, - a végrehajtás ütemterve, - a légszeyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóa szükséges idő becslése. 9. A javításra iráyuló, tervezett itézkedések és programok valószíűsíthető költségei és forrásai. 10. A hosszú távo tervezett itézkedések és programok részletei. 11. Az eze mellékletbe kért iformációk kiegészítéséhez felhaszált publikációk, dokumetumok, mukák stb. jegyzéke. 4. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez Az egedélyre voatkozó előírások 1 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 11. (3). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 2 Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 11. (4). Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell. 3 Beiktatta: 36/2006. (II. 20.) Korm. redelet 7.. Hatályos: II. 28-tól.

17 17. oldal 4.1. számú melléklet Az egedélykérelem tartalmi követelméyei A köryezetvédelmi hatósághoz beyújtadó egedélykérelemek a következőket mideképpe tartalmazia kell: a létesítméy, illetve techológia telepítési helyéek jellemzői, 3. helyszírajz, a légszeyező források bejelölésével, 4. a tervezett tevékeység leírása, az épület, építméy, beredezés (a továbbiakba együttese: létesítméy) légszeyező forrásaiál alkalmazott techológia ismertetése, 5. a létesítméybe, illetve a techológiába felhaszált yersayagok, segédayagok és egyéb adalékayagok, valamit az eergiahordozók miőségi jellemzői és meyiségi adatai, 6. a létesítméybe, illetve a techológiába termelt eergia, késztermékek miőségi jellemzői és meyiségi adatai, 7. a létesítméy, illetve techológia légszeyező forrásai, 8. a létesítméy, illetve techológia várható kibocsátásai a köryezeti elemekbe, a kibocsátások meyiségi és miőségi jellemzői, a köryezetre gyakorolt léyeges hatások, 9. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez em lehetséges, mérséklését szolgáló techológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, 10. ahol szükséges, a létesítméybe, illetőleg a techológiába a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkető tervezett itézkedések, 11. további itézkedések, amelyek az eergiahatékoyságot, a biztoságot, a szeyezések megelőzését szolgálják, külöös tekitettel e redelet 8. (1) bekezdésébe foglaltakra, 12. a kibocsátások folyamatos elleőrzését biztosító itézkedések, 13. aak bemutatása, hogy az alkalmazott techológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb techikáak, 14. az potokba részletezettek közérthető összefoglalása számú melléklet lőírások az egedély tartalmára A köryezetvédelmi hatósági egedélyek tartalmazia kell külööse az alábbiakat: 1. az elérhető legjobb techika alapjá meghatározott kibocsátási határértékeket a külö jogszabályi előírások szerit, 2. a betartadó műszaki előírásokat, levegővédelmi követelméyeket és az üzemeltetés egyéb feltételeit, amelyeket az elérhető legjobb techika alapjá kell meghatározi, 3. azokat a betartadó feltételeket, előírásokat, amelyek a levegőterhelés miimalizálásához, illetve a légszeyezés megelőzéséhez, továbbá a kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelméyek, a légszeyezettségi határértékek betartásához szükségesek, 4. azokat a betartadó feltételeket, amelyek a agy távolságú terjedés miimalizálásához, az országhatáro való átterjedés megelőzéséhez, illetve a köryezet egészéek magas szitű védelme érdekébe szükségesek, 5. a tevékeység figyelemmel kíséréséhez szükséges moitorozási követelméyeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamit a hatóságok részére törtéő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát, 6. a redeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. idítás, azoali leállítás, üzemzavar és a tevékeység megszütetése) eseté betartadó követelméyeket, 7. azokat az itézkedéseket, amelyek a redkívüli, váratla légszeyezés megelőzéséhez, illetve aak bekövetkezése eseté, elhárításához szükségesek, 8. 2 az egedély időbeli hatályát. 5. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez 3 A szmogriadó terv tartalmi követelméyei 1. A szmogriadó terv készítéséek feltételei (1) A határérték feletti, redkívüli itézkedést igéylő légszeyezettség kialakulásáak lehetősége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készítei: a) mide 200 ezer főt elérő épességszámú városba; b) mide olya települése, amelyek belterületé (belterületéek egyes részei) valamely légszeyezőayag kocetrációja ba) a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy bb) a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőpoto az esetek 30%-ába meghaladja; 1 Hatályo kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Hatálytala: X. 1-től. 2 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. redelet Megállapította: 16/2009. (I. 30.) Korm. redelet 1. (3), melléklet. Hatályos: II. 2-től.

18 18. oldal c) mide olya települése, illetve térségbe, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépéséek veszélye feáll. (2) Az (1) bekezdés c) potjába meghatározott térségek esetébe térségi szmogriadó tervet kell készítei. 2. A szmogriadó terv tartalmi követelméyei (1) A szmogriadó tervek tartalmazia kell a szmoghelyzet megelőzésére iráyuló itézkedéseket (készültségi fokozat), valamit a) a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket; b) a szmogriadó terv által éritett területek határait; c) a szmoghelyzet megállapításáak módját és eszközredszerét; d) a szmoghelyzetet észlelő, megállapító szervezetet(eket) és feladatait; e) a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és redjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését; f) a szmogriadó elredelésére, illetőleg megszütetésére feljogosított tisztségviselők megjelölését (év, cím, telefo stb.), feladatait; g) a szmogriadó elredeléséek módját; h) a szmogriadó terv végrehajtásába éritettek felsorolását, feladatait és értesítéséek (bevoásáak) redjét; i) a település és térség lakosságáak, itézméyeiek és üzemeiek folyamatos tájékoztatását, értesítését; j) a bevezetedő, megelőző és korlátozó itézkedéseket: ja) a helyhez kötött források, jb) a mozgó források működéséek szabályozását, korlátozását és azok elredelésére jogosultakat és az elredelés módját; k) a bevezetett korlátozó itézkedések végrehajtásáak elleőrzési módját és végrehajtásáak redjét; l) a közfeladatok ellátásáak redjét. (2) Ha a levegő szeyezettsége a tájékoztatási küszöbértéket eléri, godoskodi kell a lakosság és a légszeyezők tájékoztatásáról, és ökétes ökorlátozó itézkedésekre kell felkérést kiadi. (3) A riasztási küszöbérték elérése eseté kötelező korlátozó itézkedéseket kell bevezeti (pl. a magágépjárművek forgalmáak részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetőség szerit alacsoyabb kétartalmú tüzelőayag haszálata stb.). (4) Több települést éritő térségi szmogriadó terv elkészítésekor és végrehajtásakor a térségbe lévő ökormáyzatokak együttes tervet kell készíteiük. 3. A szmogriadó terv végrehajtása (1) A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros eseté három) folyamatosa működő automatikus mérőállomás adatai alapjá kell bejeletei. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata elredelhető egy mérőállomás mérése alapjá is, ha a települése csak egy mérőállomás működik. (2) A szmogriadó terv végrehajtása sorá külööse a következő feladatokat kell végrehajtai: a) el kell redeli a szükséges mértékű levegőtisztaság-védelmi korlátozásokat, illetőleg kezdeméyezi kell azok elredelését az illetékes szervekél; b) fokozott készelétbe kell helyezi a közbiztosági és közlekedésredészeti szerveket; c) készültségbe kell helyezi az egészségügyi (mető) szervezeteket; d) biztosítai kell a település lakosságáak ellátását, az alapvető szolgáltatások, valamit a közlekedési és áruszállítási igéyek kielégítését; e) a tájékoztatási küszöbérték túllépését követőe egy órá belül, szálló por (PM 10 ) eseté 5 órá belül tájékoztati kell a lakosságot és az itézméyeket; f) a szmoghelyzetről folyamatosa tájékoztati kell a lakosságot és az itézméyeket; g) a riasztási küszöbérték túllépését követő két órá belül, szálló por (PM 10 ) eseté 5 órá belül be kell jeletei a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por eseté a bejeletés lehetőségéről előző ap legkésőbb 18 óráig a lakosságot és az itézméyeket tájékoztati kell, amely tájékoztatásak ki kell terjedie a szmogriadó tervbe foglalt korlátozások bevezetéséek várható időpotjára, illetve a várható korlátozásokra. A bejeletést a Magyar Távirati Irodá keresztül és a helybe szokásos, a szmogriadó tervbe meghatározott módo kell megtei; h) a riasztási fokozat és a riasztási fokozatba hozott itézkedések megszütethetők, ha a külö jogszabályba meghatározott légszeyező ayag (kivéve ózo) kocetrációja valameyi folyamatosa működő automata mérőállomáso 3 egymást követő egyórás átlagába, illetve szálló por (PM 10 ) esetébe egy ap 24 órás átlagába em lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerit a következő apo em várható a levegőmiőség romlása. Ózo esetébe a riasztási fokozat megszütethetőségéek feltétele, hogy a megszütetés előtti 36 óra alatt az ózo kocetráció egyik folyamatosa működő automata mérőállomáso sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.

19 19. oldal FÜGGLÉK A szmogriadó riasztási fokozatába elredelhető itézkedések 1. A szmoghelyzet megszütetéséek elősegítése céljából riasztási fokozatba a következő itézkedések bevezetését kell mérlegeli az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerit, az éritett légszeyező ayagok forrásait figyelembe véve, a helyi viszoyokhoz törtéő adaptálással. Ameyibe a riasztási küszöbértéket egyidejűleg több szeyezőayag kocetrációja is túllépi, az itézkedések együttese is bevezethetők. 2. Ké-dioxid (SO 2 ) szeyezettség eseté: A ké-dioxidot kibocsátó, helyhez kötött légszeyező források üzemeltetőit tevékeységük mérséklésére kell felszólítai, illetve tevékeységük (külöböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezi. A lakosságot és a közitézméyeket (az egészségügyi, szociális és oktatási itézméyek, valamit óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területé a szilárd és olajtüzelésű fűtőberedezés haszálatáak mérséklésére kell felszólítai, a szmoghelyzet súlyosságától függőe az álladó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletéek megfelelő hőfokra törtéő maximalizálásával. l lehet redeli az avar és kerti hulladék yílt téri égetéséek tilalmát. 3. Nitrogé-dioxid (NO 2 ) szeyezettség eseté: A település teljes közigazgatási területé a helyhez kötött, itrogé-dioxidot kibocsátó források üzemeltetőit tevékeységük (külöböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezi. A lakosságot és a közitézméyeket (az egészségügyi, szociális és oktatási itézméyek, valamit óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területé a fosszilis tüzelőayagú fűtőberedezések haszálatáak mérséklésére kell felszólítai, a szmoghelyzet súlyosságától függőe az álladó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletéek megfelelő hőfokra törtéő maximalizálásával. A 7. pot szerit közlekedést éritő itézkedéseket kell bevezeti. l lehet redeli az avar és kerti hulladék yílt téri égetéséek tilalmát. 4. Szé-mooxid (CO) szeyezettség eseté: A település teljes közigazgatási területé a helyhez kötött, széhidrogéeket kibocsátó források üzemeltetőit tevékeységük (külöböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezi. A lakosságot és a közitézméyeket (az egészségügyi, szociális és oktatási itézméyek, valamit óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területé a fosszilis tüzelőayagú fűtőberedezések haszálatáak mérséklésére kell felszólítai, a szmoghelyzet súlyosságától függőe az álladó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletéek megfelelő hőfokra törtéő maximalizálásával. A 7. pot szerit közlekedést éritő itézkedéseket kell bevezeti. l lehet redeli az avar és kerti hulladék yílt téri égetéséek tilalmát. 5. Szálló por (PM 10 ) szeyezettség eseté: A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszeyező források üzemeltetőit tevékeységük mérséklésére kell felszólítai, illetve tevékeységük (külöböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezi. A porkibocsátással járó tevékeységeket (építkezési mukálatok, építési ayagok szállítása stb.) fel kell függeszetei. A lakosságot és a közitézméyeket (az egészségügyi, szociális és oktatási itézméyek, valamit óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területé a szilárd és olajtüzelésű fűtőberedezés haszálatáak mérséklésére kell felszólítai, a szmoghelyzet súlyosságától függőe az álladó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletéek megfelelő hőfokra törtéő maximalizálásával. A 7. pot szerit közlekedést éritő itézkedéseket kell bevezeti. Megfelelő helyzetbe javasolható a közterületek vízzel törtéő tisztítása. l lehet redeli az avar és kerti hulladék yílt téri égetéséek tilalmát. 6. Ózo (O 3 ) szeyezettség eseté: A település teljes közigazgatási területé a helyhez kötött, itrogé-dioxidot és/vagy széhidrogéeket kibocsátó források üzemeltetőit tevékeységük (külöböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezi. A lakosságot és a közitézméyeket fel kell szólítai a (főkét szerves oldószer felhaszálása miatt) széhidrogéek kibocsátásával járó tevékeységek (pl. festés, mázolás, bitumeolvasztás stb.) megszütetésére. Főkét a óra közötti időszakba a 7. pot szeriti közlekedést éritő itézkedések bevezethetőek. l lehet redeli az avar és kerti hulladék yílt téri égetéséek tilalmát. 7. Közlekedést éritő itézkedések: a) átmeő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvoal(ak) kijelölése; b) általáos (köryezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglees bevezetése; c) gépjárműforgalom korlátozása a gépjárművek köryezetvédelmi besorolása alapjá, figyelembe véve, hogy szálló por szeyezettség eseté a dízel, ózoszeyezettség eseté a bezi üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása idokolt; illetve a legszeyezőbb gépjárművek haszálatáak megtiltása; d) a gépjárműhaszálat további korlátozása például a redszám páros-páratla besorolása szerit, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével; e) a tömegközlekedés haszálatáak előybe részesítése;

20 20. oldal f) a parkolási lehetőségek időleges bővítése; g) a gépjárművek idokolatla - álló helyzetbe törtéő - alapjárati üzemeltetéséek lehetőség szeriti mérséklésére törtéő felszólítás. 6. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. redelethez 1 Helyhez kötött légszeyező potforrások bírságolása A légszeyezési bírság kiszámításáak módja: Meglévő légszeyező források, illetőleg techológiák esetébe egy potforrás adott légszeyező ayag kibocsátása utá fizetedő bírságot (BL) a) időszakos mérés eseté egyedéves botásba a következő képlettel kell kiszámítai: BL = f x k [Ft/egyedév] f = t - [kg/egyedév] t = V x C t x 10-6 [kg/egyedév] = V x C x 10-6 [kg/egyedév] ahol BL [Ft/egyedév] az adott légszeyező ayag kibocsátási határérték túllépése miatt egyedévre fizetedő bírság, f [kg/egyedév] a határérték felett kibocsátott szeyezőayag egyedéves meyisége, k [Ft/kg] bírságtéyező, t [kg/egyedév] a téyleges kibocsátás egyedéves meyisége, [kg/egyedév] a határértékek megfelelő szeyezőayag-kibocsátás egyedéves meyisége, V [Nm 3 /egyedév] a füstgáz/véggáz határértékek megfelelő voatkoztatási oxigé tartalomra átszámolt egyedéves átlagos térfogatárama, C [mg/nm 3 ] a légszeyező ayag határértékek megfelelő voatkoztatási oxigé tartalomra átszámolt egyedéves átlagos t kocetrációja, C [mg/nm 3 ] a légszeyező ayag határértékek megfelelő kocetrációja. Ameyibe a kibocsátási határérték [kg légszeyező ayag/kg termék] dimezióba va megadva, akkor az értékét a következő képlettel kell kiszámítai: = M x q [kg/egyedév] ahol M [kg termék/egyedév] a megtermelt termék egyedéves meyisége, q [kg légszeyező ayag/kg termék] a légszeyező ayagra voatkozó kibocsátási határérték. A k [Ft/kg] bírságtéyező mértéke: Légszeyező ayag Veszélyességi fokozat Bírságtéyező a évre Bírságtéyező a évre Bírságtéyező a évre Bírságtéyező a évekre ké-dioxid III itrogé-oxid II Megállapította: 47/2004. (III. 18.) Korm. redelet 12.. Hatályos: III. 26-tól. Az első foko még el em bírált ügyekbe is alkalmazi kell.