AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD értekezés okl közlekedésmérök Témavezető: Dr Táczos Lászlóé egyetemi taár, az MTA doktora Budapest, 2009

2 Nyilatkozat Alulírott kijeletem, hogy ezt a doktori értekezést magam készítettem és abba csak a megadott forrásokat haszáltam fel Mide olya részt, amelyet szó szerit, vagy azoos tartalomba, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműe a forrás megadásával megjelöltem Budapest,

3 Tartalomjegyzék A kutatási téma időszerűsége, célkitűzései és előzméyei 5 A kutatási téma időszerűsége 5 2 A kutatás célkitűzései 7 3 Kutatási előzméyek értékelő elemzése 8 4 A kutatási folyamat bemutatása 4 A kutatás módszertaa 42 Az értekezés felépítése 2 2 A szabályozási köryezet és a komplex elvárás-redszer elemzése 3 2 Az Európai Uiós szabályozási köryezet elemzése 3 22 A hazai szabályozási köryezet elemzése 4 23 Komplex elvárás-redszer és miőségi paraméterek elemzése 7 23 A szolgáltatási szívoal miőségi körfolyamata, a miőségi hurok A miőségi kritériumok redszere Szolgáltatási miőségmeedzsmet 2 3 Az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltáró folyamatelemzése 23 3 A vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer fejlesztési szempotú elemzési lehetőségeiek módszertai értékelése A vasúti személyszállítási folyamat komplex, feltáró elemzése az értékelemzés alkalmazásával Az értékelemzés a vasúti személyszállítási folyamat-elemzésbe A fukciók meghatározása az utasigéyek azoosításával A szolgáltatási folyamatelemek meghatározása A vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus területeiek meghatározása A mobilitási kíálat szerepe A mobilitási kíálattervezés költséghatásaiak értékelési lehetőségei Mobilitási kíálat-fejlesztési lehetőségek értékelő elemzése 39 4 A mobilitási kíálat iovatív stratégiai tervezéséek eszközredszere 42 4 Az itegrált közlekedési lácok szerepe, kialakításuk feltétele Itegrált ütemes meetred, mit az iovatív kíálati stratégia megalapozója Meetred alapú ifrastruktúra-fejlesztés az ütemtérkép stratégiai szerepe Javaslat a hazai vasúti mobilitási kíálat-fejlesztési stratégia megalapozására A hazai mobilitási kíálat korábbi fejlesztési lépései A mobilitási kíálat hazai fejlesztéséek megalapozása, az értékelési lehetőségek megteremtéséek szükségessége 50 5 Mobilitási kíálat-értékelő modell meghatározása 53 5 A mobilitási kíálat-értékelő modell alapjai A mobilitási kíálat értékelési paramétereiek meghatározása Átlagos eljutási idő meghatározása Átlagos eljutás-gyakoriság meghatározása 59 3

4 523 Komplex meetred-szerkezeti mutató meghatározása 6 53 A mobilitási kíálati értékvektor meghatározása és számítása A mobilitási keresleti vektor meghatározása és számítása A mobilitási kíálat-megfelelés meghatározása 7 56 Fejlesztési szempotú mobilitási kíálat-értékelés 75 6 Mobilitási kíálat-értékelő modell gyakorlati alkalmazása az elővárosi közlekedésbe 78 6 A mobilitási kíálat értékelése egy megvalósított pilot projektbe A mobilitási kíálat értékelése és fejlesztési hatásvizsgálat egy többlépcsős fejlesztési projektbe Fejlesztési fázisok a Budapest-Nyugati pu Esztergom voalo Mobilitási kíálati érték javítása a komplex fejlesztés hatására Értékesség-megfelelés vizsgálata a fejlesztési fázisokba Mobilitási kíálati érték meghatározása a teljes elővárosi hálózatra Mobilitási kíálat-értékelő modell továbbfejlesztési lehetőségei és alkalmazása 93 7 Összefoglalás 95 8 Új tudomáyos eredméyek (tézisek) 98 9 Irodalomjegyzék 99 Fogalomtár 07 Mellékletek 0 4

5 A kutatási téma időszerűsége, célkitűzései és előzméyei A kutatási téma időszerűsége A felmerülő mobilitási igéyek kielégítése és egyúttal a fetartható mobilitás biztosítása társadalmi és gazdasági probléma, amelyek megoldásába a közösségi közlekedések jeletős szerepet kell vállalia A mobilitási igéyek robbaásszerű övekedése a közösségi közlekedéssel szembe (is) megköveteli az itegrált szemléletet, a mobilitási lácba való godolkodást és a fokozódó miőségi követelméyekek való megfelelést A felgyorsult társadalom számára a rugalmas és széleskörű mobilitási lehetőség biztosítása, a mobilitási igéyek kielégítéséhez szükséges idő miimalizálása, továbbá az utazással töltött idő hatékoy kihaszálása az elsődleges szempotok egyikévé vált a mideapi életbe A közösségi közlekedés a fetartható mobilitás biztosítása érdekébe az elmúlt két évtizedbe az Európai Uió fejlett országaiba diamikus fejlődések idult A korszerű közösségi közlekedési redszerekbe a vasúti személyszállítás a közlekedési módok közötti ésszerű és hatékoy mukamegosztást biztosító itegrált közlekedési lác részekét vállal szerepet a mobilitási igéyek kielégítésébe A közszolgáltatási szerződéses redszer keretébe működő vasúti személyszállítási szolgáltatással szembe a mobilitási igéyekek való megfelelés és a magas szolgáltatásmiőség biztosítása mellett elvárás a fiaszírozhatóság biztosítása, illetve a hatékoy erőforrás-, és az optimális fejlesztési forrás-felhaszálás megteremtése Az Európai Uió közösségi közlekedési reformja alapjá a vasúti személyszállítási szolgáltatásredszerbe megkezdődött megújulás megköveteli az átjárhatósági (iteroperabilitási); közösségi közlekedési együttműködési (itermodalitás és multimodalitás) és szolgáltatás-összehagolási (iformáció, értékesítési redszer stb) feltételek megteremtését és az ehhez szükséges harmoizáció megvalósítását Az Európai Uió közlekedéspolitikájába [Whp0] foglaltak alapjá a vasúti közlekedés helyzetbe hozása, a közlekedési módok közötti összhag megteremtése, a köryezetet kevésbé terhelő, de még verseyképes közlekedési mód preferálása egyértelműe mutatja és egybe kijelöli az utat Magyarország számára is 5

6 Magyarország földrajzi elhelyezkedése és külööse az Európai Uiós országok között betöltött közlekedésföldrajzi helyzete miatt az európai vasúti szolgáltatási és fejlesztési kocepció harmoizációja hazákba is elegedhetetle Az elmúlt évtizedbe a hazákhoz hasoló adottságokkal redelkező kelet-közép-európai országok egy része (pl Csehország) felismerte, hogy a fetartható mobilitás egyik kulcskérdése a kötöttpályás közlekedés verseyképességéek megteremtése, eek megvalósítására kezdődött meg a vasúti pályaifrastruktúra jeletős fejlesztése, illetve az itegrált közösségi közlekedési redszerek kialakítása A disszertáció témaválasztását, az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételeiek kidolgozását külööse idokolttá teszi, hogy Magyarországo az elmúlt évtizedekbe a vasúti személyszállítás fokozatosa teret vesztett, a vasúti ifrastruktúra-fejlesztések jeletőse háttérbe szorultak, a megvalósult fejlesztések is szigetszerűe és esetlegese, a sziergiák megteremtése élkül törtétek Nem kezdődött meg ugyaakkor a közösségi közlekedési mukamegosztás valós optimalizálása, az egymásra épülő és a multimodális közlekedési redszerek kialakítása sem A vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer em képezi egy itegrált közlekedési lác részét, a kötöttpályás közlekedés verseyképes szegmeseibe (elővárosi és távolsági) em mide esetbe yújt megfelelő mobilitási lehetőséget, ugyaakkor szolgáltatást biztosít olya területeke is, ahol más közösségi közlekedési mód alkalmazása racioálisabb lee A közszolgáltatási szerződéses redszer keretébe, a fetartható és fiaszírozható, a övekvő és folyamatosa változó mobilitási igéyeket kielégítei képes, a XXI századi techológiákat alkalmazó, az elvárásokak megfelelő szitű szolgáltatásmiőséget biztosítai tudó vasúti személyszállítási szolgáltatásra Magyarországo is igéy va A témaválasztás időszerűségét és jeletőségét a közösségi közlekedési közszolgáltatási szerződéses redszerek aktuális hazai kialakítása, a globális gazdasági válság okozta fiaszírozási problémák közösségi közlekedésbe is szükséges hatékoyságjavítási, optimalizálási és racioalizálási kéyszer, valamit az elkövetkező évtizedekbe várható uiós fiaszírozású közösségi közlekedési ifrastruktúrafejlesztések megalapozásáak szükségessége adja A hazai közösségi közlekedés verseyképességéek biztosításához a közlekedési módok közötti itegráció szükséges, amely egyúttal a vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer hatékoy itegrált közlekedési lác alapú fejlesztését igéyli A vasúti személyszállításba a midekori közszolgáltatási fiaszírozási kereteket figyelembe vevő, a mobilitási igéyekből kiiduló, költséghatékoy fejlesztési eljárások és stratégiai fejlesztési kocepciók együttes alkalmazása szükséges 6

7 2 A kutatás célkitűzései Az értekezés célja az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer kialakítási feltételeiek azoosítása, a fejlesztési lehetőségek komplex vizsgálata és a hazai vasúti személyszállítás hosszú távo is fetartható verseyképességéek megteremtéséhez szükséges fejlesztési stratégia kialakításáak elősegítése Az értekezés alapjául az EU közlekedési redszereibe alkalmazott közlekedésszervezési és stratégiai fejlesztési módszerek és eljárások, a stadard közösségi közlekedési miőségi alapelvek szolgálak, amelyeket hazai (társadalmi, demográfiai, településföldrajzi stb) sajátosságok együttes figyelembe vételével haszáltam fel, illetve alkalmaztam A disszertáció keretei belül a vasúti személyszállítási szolgáltatások fejlesztési szempotú folyamat-elemzéséből kiidulva, aak eredméyét keretredszerkét felhaszálva az itegrált közösségi közlekedési redszerekre törtéő kitekitéssel és az összhag megteremtésével a rövid távo is megvalósítható fejlesztési poteciállal redelkező területre, az eljutási lehetőséget meghatározó mobilitási kíálatra fókuszálok Az EU koform itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer fokozatos hazai kialakításához eze belül a hosszú távo verseyképes személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló mobilitási kíálat megteremtéséhez - olya komplex értékelő eljárás kidolgozását tűztem ki célul, amely emcsak statikus szemléletű összehasolító értékelésre alkalmas, haem a kidolgozott eljárásred alkalmazásával a változó igéyekek való miél jobb megfelelés biztosíthatósága érdekébe az összetett szolgáltatási folyamatok külöböző elemei, összetevői feltárhatóak és fejleszthetőek is A disszertációba kidolgozott értékelő modell segítségével a mobilitási igéyek azoosítása alapjá a vasúti személyszállítási szolgáltatás mobilitási kíálat-megfelelés (az utasigéyek szempotjából az értékesség) vizsgálata, a hatékoy értékesség-javításhoz szükséges fejlesztések és itézkedések hatásvizsgálata végezhető el Kutatási tevékeységem sorá és az értekezés keretei belül is külöös figyelmet fordítottam arra, hogy a mobilitási igéyek kielégítése kapcsá komplex szemléletbe (a teljes utazási folyamatot leképezve) és mide esetbe itegrált közlekedési (mobilitási) lácba godolkodva vizsgáljam a vasúti személyszállítási szolgáltatásredszert A kutatási eredméyek felhaszálásával az EU-kompatibilis itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételeiek megteremtése sorá törekedtem arra, hogy a fokozatosság elve érvéyesüljö, és a javasolt fejlesztések a midekori gazdasági lehetőségekhez igazodjaak, a hatékoyságot mide esetbe szem előtt tartva 7

8 A mobilitási kíálat értékelési redszeréek kidolgozására és a fejlesztési lehetőségek komplex vizsgálatára a diamikusa változó mobilitási igéyek, az itegrált közösségi közlekedési lácok kiépítése és a hatékoy ifrastruktúra-fejlesztés megvalósítási igéye együttese támasztaak igéyt Az értékelő modell kidolgozásával további cél, hogy váljo lehetővé az utasigéy-megfelelési; a fejlesztés-hatékoysági; a gazdaságossági; a műszaki; a jogi/köryezeti; szempotok együttes figyelembevétele is 3 Kutatási előzméyek értékelő elemzése Az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételeiek kidolgozásával összefüggésbe áttekitettem a emzetközi és hazai szakirodalom disszertációval éritett területeit, mide esetbe azt elemezve, hogy milye előzméyek, milye kutatási eredméyek szolgálhatak alapul a kutatási témához, illetve mely területek feltárása em törtét meg a disszertáció célkitűzésébe megfogalmazottak szerit A hagyomáyos közlekedésgazdasági ismeretekről Kádas Közlekedésgazdaságta I-II c jegyzete [Kád70], illetve a Borotvás szerkesztette Közlekedésgazdaságta c taköyv [Bot9] ad áttekitést A közlekedés-gazdasági aspektusokat az elmúlt évtizedbe végbemet jeletős változások követésével a Jászberéyi-Pálfalvi szerzőpáros Közlekedés a gazdaságba c köyve elemzi [Jás06] A közlekedésgazdasági szempotú értékelési és folyamatelemzési módszerek közül a szakirodalomba részletese tárgyalt értékelemzési eljárás vasúti személyszállítási adaptálása és továbbfejlesztése adja alapját a disszertációba elvégzett kutatásak Az értékelemzés disszertációba kitűzött célok szeriti alkalmazására ilye összefüggésbe még em került sor A közlekedési redszereket aktuálisa és komplex szemléletbe tárgyalja Kövesé- Havas-Debreczei-Tóth-Mádoki Közlekedési redszerek c egyetemi jegyzete [Köz04] A közlekedésüzemi szempotokat vizsgálja és mutatja be Prileszky - Fülöp Közlekedéstervezés c jegyzete [Köt96], amely a kutatási témakört elsősorba a személyközlekedésre voatkoztatva a városi és a közúti közlekedés területé tárgyalja, a vasúti közlekedést az elővárosi kapcsolat révé ériti A vasúti üzemi ismeretekkel a Vasúti Üzem c taköyv szolgál [Vas95] 8

9 A közlekedési redszerek komplex tárgyalása a disszertáció keretei belül a vasúti személyszállítási folyamat feltáró elemzéséhez, illetve az itegrált közlekedési redszerek kialakítása feltételredszeréek azoosításához szolgál kiidulásul A közlekedési redszerek beruházási hatékoyságvizsgálatával, komplex értékelési eljárásá val, a közlekedés hálózatfejlesztési, fetartási és üzemeltetési források hatékoy allokációját megalapozó vizsgálati módszerekkel és az exterális hatásokkal kapcsolatosa Táczos kutatásai emelhetőek ki [Tá94a], [Tá94b], [Tá0] Prileszky értékelési módszertat dolgozott ki a tömegközlekedési fejlesztések komplex hatásvizsgálatára voatkozóa [Pri0] Jeletős számú közlekedésfejlesztési projektbe a BME Közlekedésgazdasági Taszéke Táczos vezetésével kifejlesztett INNOFINace pézügyi értékelési modell segítségével folytak komplex pézügyi hatékoysági vizsgálatok, elsősorba a budapesti városi és elővárosi kötöttpályás fejlesztésekkel és az autópálya fejlesztésekkel összefüggésbe [I04] A közlekedés társadalmi költségeivel, a társadalmi költsége alapuló árképzéssel összefüggésbe Táczos-Bokor publikált kutatási eredméyeket [Tá03], [Tá04a], [Tá04b], [Tá04c] A közösségi közlekedés költséggazdálkodásáak korszerűsítésével összefüggésbe Bokor folytat kutatásokat [Bok02], [Bok04], [Bok08] A disszertáció célkitűzései között szereplő feltételredszer kialakításáak egyik alappillére a fejlesztés gazdaságossági aspektusáak vizsgálata A közösségi közlekedés költség-összefüggéseiek feltárására, a beruházások hatékoyságáak komplex értékelésére kidolgozott módszerek alkalmazhatóak a disszertációt éritő területeke, külöös tekitettel a fejlesztések várható költséghatásaiak részletes feltárására Kiemelte haszosíthatóak az értekezésbe a tevékeység alapú költségszámítás, illetve a közlekedés társadalmi költségeiek feltáró eljárásai A közlekedés miőségi kérdéseivel, a személyközlekedési redszerek értékelési lehetőségeivel Kövesé [Köv96] és Mádoki [Má03] [Má05] folytattak kutatásokat A személyközlekedési adatfelvételeke alapuló modellek fejlesztésébe Moigl és Berki kutatásai emelhetőek ki [Mo0], [Ber08] A közlekedési modellezés egységes szemléletű megközelítését a MOTOS kiadváy tartalmazza [Mot07] A személyszállítási közszolgáltatások miőségmeedzsmetje és a miőségmérési eljárások kapcsá Rixer publikációit kell kiemeli [Rix05] A disszertációba a szolgáltatásfejlesztési lehetőségek feltárása céljából a vasúti szolgáltatás folyamatelemzése az utasigéyek kielégítéséek biztosítása céljából törtéik, a szolgáltatásmiőség meghatározásához a közlekedési redszerek miőségi szempotú értékelése ad alapot A vasúti ifrastruktúra haszálattal kapcsolatos árképzés elméleti alapjairól, a közép-kelet-európai térség tapasztalatairól a emzetközi kutatások eredméyeit is feldolgozó EU kutatási programok közül a NAS-IMPRINT, illetve az IMPRINT-NET 9

10 projektek keretébe készült taulmáyok adak jó áttekitést [Imp06] A vasúti pályahaszálati díjszámítással kapcsolatosa, emzetközi tére Nash [Nas00] kutatásai említedők A hazai díjredszer megalapozásával [Far00], a vasúti ifrastruktúra szolgáltatási redszeréek értékelésével Farkas és Déesfalvy [Far05], [Dé05], [Dé06], [Dé07] [Dé08], a határköltség alapú vasúti költségszámítás elméleti megalapozásával Róai és Táczos [Ró0], [Ró02], [Ró03], [Tá04d], a vasúti közlekedés gazdálkodási redszeréek a piacorietált működést elősegítő megújításával pedig Bokor foglalkozott [Bok04] A vasúti ifrastruktúra haszálatával kapcsolatos árképzés, díjszámítási redszerek alapvetőe határozzák meg a vasúti személyszállítási szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit, a fejlesztések eredméyességét Az elmúlt évekbe készült taulmáyok, a vasúti közlekedést éritő kidolgozott hazai díjredszer és a határköltség alapú költségszámítás fejlesztési szempotú értékelése a kutatás alapjául szolgálak A vasúti ifrastruktúra átjárhatóságáak megteremtése szempotjából meghatározó iteroperabilitási feltételek kialakításával Táczos [Tá97], az iteroperabilitás méréséek elméleti megalapozásával kapcsolatba pedig Besseyei [Bes09] folytatott kutatásokat A vasúti közlekedési ifrastruktúra fejlesztéséek és működtetéséek korszerű módszereivel Farkas foglalkozott [Far99] A vasúti ifrastruktúra-fejlesztés és a meetredi struktúrák együttes kezelésével, stratégiai tervezésével a MÁV Fejlesztési és Kutatási Itézete (FKI) [Fki96], [Fki04a], [Fki04b], [Fki04b], illetve Ercsey, Gittiger, Kisteleki, Vicze publikációi és taulmáyai foglalkoztak [Erc05], [Erc06a], [Erc06b], [Erc07] A meetredtervezés, meetred optimalizálás európai megoldásaival széles körbe [Ig08] foglalkozik A vasúti ifrastruktúra fejlesztési lehetőségeire voatkozó korábbi kutatások rámutattak ugya az ifrastruktúra-fejlesztés szükségességére, de em foglalkoztak komplexe a meetred alapú ifrastruktúra-fejlesztés gazdaságossági kérdéseivel A közösségi közlekedés optimalizálási lehetőségeivel, a párhuzamosság, helyettesíthetőség számszerűsítésével összefüggésbe Albert-Tóth publikációja említhető [Alb08] A kidolgozott módszerta elsősorba a vasúti mellékvoalak vizsgálatára készült, és em tartalmaz fejlesztési szempotú vizsgálati, komplex értékelési lehetőséget Az áttekitett és értékelt, jeletős számú szakirodalmi forrás többsége csupá éritőlegese foglalkozott a disszertáció témájával, a személyszállítási szolgáltatás komplex a költségráfordításokat és a szolgáltatásmiőséget is figyelembevevő együttes értékelésére egyik sem adott egzakt megoldást, így az értekezésbe megjelölt célkitűzések idokoltak és időszerűek 0

11 4 A kutatási folyamat bemutatása 4 A kutatás módszertaa A kutatás kiiduló potja a vasúti személyszállítási szolgáltatások hatékoy fejlesztését megalapozó eljárások kidolgozásához és a szükséges feltételredszer felállításához alapul szolgáló hazai és emzetközi szakirodalom feldolgozása volt Az értekezésbe elvégeztem az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer kialakításához szükséges folyamatelemzést, majd ezt elmélyítve és továbbfejlesztve, az értékelemzés módszertaáak adaptálásával elvégeztem a teljes személyszállítási folyamat komplex, az igéyek felöli megközelítést alapul vevő elemzését is Kutatásaim sorá a szolgáltatás stratégiai fejlesztéséek elősegítése céljából megvizsgáltam az utasigéyek modell-traszformációs lehetőségeit A komplex igéyleképezés és igéykezelés mellett agy hagsúlyt fektettem a fejlesztési erőforrások optimalizálási lehetőségeiek feltárására is A kutatás sorá megvizsgáltam, hogya övelhető a vasút verseyképessége, azaz az igéyekek megfelelő szolgáltatásredszer megteremtése sorá hogya tud eleget tei a korlátos pézügyi forrás igéybevételével megvalósítható, ugyaakkor az elvárható legjobb miőségi szolgáltatást yújtó legkedvezőbb megoldások azoosítása kettős követelméyéek Az értékelemzési eljárással meghatároztam a vasúti személyszállítási folyamat fukciókritikus és költségkritikus potjait (elemeit), majd azok kiértékelését követőe az azoosított mobilitási kíálati területre voatkozóa vektoriális módszerta alkalmazásával kidolgoztam a mobilitási kíálat értékelésére és hatékoy fejlesztéséek elősegítésére alkalmas mobilitási kíálat-értékelő modellt Az értékelő modellt a mobilitási kíálattervezés stratégiai eszközredszeréek felhaszálásával, az itegrált közlekedési lácok kialakíthatóságáak szem előtt tartásával, valamit a mobilitási igéyek műszaki, techológiai és vasúti személyszállítási folyamat-specifikus leképezésével alakítottam ki Az értekezésbe kidolgozott mobilitási kíálat-értékelő modell segítségével bármely viszoylato vagy voalhálózato a mobilitási kíálat értékelhető és az értékesség-megfelelés meghatározható A modell segítségével akár az utasforgalmi súlyok és/vagy a szegmetált mobilitási igéyek együttes figyelembevétele mellett összehasolíthatóak mobilitási kíálati alteratívák (pl meetredi verziók), továbbá a modell alkalmas ifrastruktúra-fejlesztések hatásaiak értékelésére, illetve célzott ifrastruktúra-fejlesztések alátámasztására és hatásvizsgálatára is

12 A kutatási tevékeység középpotjába állított, az ige agy változatosságot mutató mobilitási igéyek kielégítését elősegítő kíálat-értékelő eljárást úgy dolgoztam ki, hogy az értékelési módszerta alkalmazható legye a vasúti személyszállítási szolgáltatásfejlesztés további területeiek (hozzáférés, iformációs redszer) komplex értékelésére is 42 Az értekezés felépítése Az értekezés hét érdemi fejezetből és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekből, az új tudomáyos eredméyeket (téziseket) bemutató 8 fejezetből, a saját publikációkat, valamit a felhaszált szakirodalmat felsoroló irodalomjegyzékből, továbbá egy fogalomtárból áll Az első fejezetbe a kutatási téma időszerűségét, a kitőzött célokat és a kutatási előzméyeket mutatom be, ezt követőe ismertetem a kutatás módszertaát A második fejezetbe a vasúti személyszállítási szolgáltatásokat éritő szabályozási köryezet elemzését végeztem el, továbbá elemeztem a személyszállítási szolgáltatással szembei elvárások komplex redszerét és az egységese alkalmazható miőségi kritériumokat A harmadik fejezetbe a vasúti személyszállítási folyamat elemzésével feltártam és igazoltam az értékelemzés alkalmazhatóságát a feltételredszer kialakításába, illetve a fejlesztési kocepció kialakításáak megalapozásába Az értékelemzési modell alkalmazásával és továbbfejlesztésével azoosítottam az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer meghatározó fukcióit és szolgáltatási folyamatelemeit, részletese elemeztem a fejlesztési szempotból meghatározó területeket, majd feltártam a költségkritikus és a fukciókritikus elemeket A egyedik fejezetbe értékelő elemzéssel vizsgáltam a mobilitási kíálattervezés emzetközi gyakorlatát és javaslatot tettem aak hazai adaptációjára Az ötödik fejezetbe egy komplex értékelő modellt dolgoztam ki vektoriális módszerrel a mobilitási kíálattervezés hatékoyságáak javítására és az igéyek alapjá törtéő értékelési és fejlesztési lépések alapjaiak megteremtésére A hatodik fejezetbe az elméleti módszert gyakorlati példával verifikáltam, javaslatot tettem a fejlesztési kocepció megalapozására és a további értékelő eljárások kifejlesztésére A hetedik, a zárófejezet a korábbi fejezetek összefoglaló értékelését foglalja magába 2

13 2 A szabályozási köryezet és a komplex elvárás-redszer elemzése 2 Az Európai Uiós szabályozási köryezet elemzése Az Európai Uió aktuális közlekedéspolitikai stratégiáját a fetartható mobilitást célul kitűző Fehér Köyv [Whp0], és aak az Európai Bizottság által végzett félidei felülvizsgálati dokumetuma [Whp06] tartalmazza A Fehér Köyvbe foglaltak szerit a fetartható mobilitás biztosításához a gazdasági övekedés és a közlekedési teljesítméyek fokozatos övekedése közötti szoros kapcsolat szétválasztása szükséges A közlekedéspolitika egyik meghatározó pillére és stratégiai feladata a közlekedési módok közötti egyesúly megteremtése A vasúti közlekedés verseyképességéek javítására az 990-es évektől kezdődőe az Európai Uió vasúti iráyelveket dolgozott ki és aktualizál a mai apig Az iráyelvek vasúti csomagokba redezve a teljes vasúti közlekedési redszer piaci alapú működéséek megalapozását, ezáltal a versey feltételeiek megteremtését szolgálják A vasúti csomagokba kidolgozott iráyelveket és redeleteket az sz melléklet tartalmazza részletese A vasúti iráyelvek megjeleésével és hatályba lépésével az európai vasúti szabályozási köryezet megváltozott, a emzeti vasutak szervezeti felépítése átalakult (vasútvállalatok számviteli/szervezeti elkülöülése, hálózat-hozzáférési díjredszer kialakítása, liberalizáció az árufuvarozási és részlegese a személyszállítási szektorba, utasjogi szabályozások szabváyosítása) Az Európai Uióba a közösségi közlekedési módok működtetése a miőségi és meyiségi megredelői elvárásokak megfelelő, kiszámítható fiaszírozási modell alapjá törtéik, a közszolgáltatáskét végzett vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló EU redelet alapjá A 370/2007/EK redelet a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamit az 9/69/EGK és az 07/70/EGK taácsi redelet hatályo kívül helyezéséről redelkezik A redelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóságok a vasúti, valamit az egyéb kötöttpályás és a közúti személyszállítási közszolgáltatások belföldi és emzetközi üzemeltetésére közszolgáltatási kötelezettségek előírásakor vagy ilye kötelezettségek ellátására voatkozó szerződés megkötése eseté elletételezik a közszolgáltatókál felmerült költségeket, és/vagy kizárólagos jogokat biztosítaak a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése fejébe [Epa07] A közszolgáltatási modellbe a közszolgáltatás megredelője az állam, régiók, ökormáyzatok mit ellátásért felelős vagy a megredeléssel megbízott egyéb szervezetek (pl a közlekedési szövetség); a szolgáltatás igéybe vevője az utas; és a szolgáltatás biztosítója a személyszállítási közlekedési társaság 3

14 A szabályozott, átlátható keretek közötti széles körű szabályredszerrel kialakított és fetartott közszolgálati működés egyik célja, hogy a közszolgáltatási tevékeység is piaci alapoko működjö és meghatározott keretek között verseyhelyzetbe legye elyerhető, aak érdekébe, hogy a megredelő hatékoy állami forrásfelhaszálás mellett a lehető legjobb szolgáltatást biztosítsa a közösségi közlekedést igéybe vevők számára Az európai tapasztalatok szerit a vasúti közlekedés verseyképessége a piaci szemlélet, a verseyhelyzet megteremtése és az átlátható működési formák kialakítása révé jeletőse javítható A főbb közszolgáltatási kötelezettségek az Európai Uió jelelegi gyakorlata alapjá a 2 sz mellékletbe találhatóak [Cer05] A közszolgáltatási szektort éritőe az európai gyakorlatba a személyszállítási piac teljes körű megyitására még em került sor Egyes tagállamokál megva a lehetősége, hogy a közszolgáltatási szerződéseket verseykiírás révé ítéljék oda, meghatározó részükél azoba még a közvetle tárgyalásos eljáráshoz folyamodak Nagy-Britaiába pl: az összes közszolgáltatáskét működtetett közlekedést verseyeztetik A közszolgáltatás mértékébe eltérő megoldások találhatóak: míg számos állam a helyi- és regioális szolgáltatásokra korlátozza a közszolgáltatást (pl: Németország), vaak olya tagállamok, amelyek azt a agytávolságú szolgáltatásokra is kiterjesztik (pl: Nagy-Britaia) Általáosságba jellemző, hogy a kisebb országokba, mit Belgiumba, Holladiába, Dáiába, Görögországba, gyakorlatilag mide belföldi személyszállítás közszolgáltatási kategóriába tartozik A közszolgáltatási szerződések redszere a redeletbe foglalt mozgástére belül, országokét jeletőse eltérő tartalommal va jele [Cer05], [Mol07] 22 A hazai szabályozási köryezet elemzése Magyarországo az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) építve a közösségi közlekedéspolitikai stratégiára a közösségi közlekedési részaráy megőrzése mellett célul tűzi ki a közösségi közlekedési mukamegosztás hatékoyságáak javítását a komodalitás vagyis az ömagukba is hatékoya működtethető közlekedési módok sziergiája révé Emellett a övekvő mobilitási igéyek kielégítése sorá az egyéi és közösségi közlekedés közötti választás szabadságát, valamit a közösségi közlekedési lehetőségek jobb elérhetőségét, illetve biztosítását tűzte ki célul Az EKFS a vasúti személyszállításra voatkozóa a szolgáltatási szívoal emelését, a fetartható vasúti közlekedés megteremtését preferálja a szükséges és jeletős mértékű miőségjavítással, gazdaságos kapacitáskihaszálással A stratégia a vasúti személyszállítás szerepét elsősorba az elővárosi és a agytávolságú közlekedésbe látja [Ekf08] Magyarországo már a 2004-es EU-csatlakozást megelőzőe megkezdődött a vasúti szektor átalakítása [Rix99], [Rix00a], [Rix00b] Az EU itegrációval a 2005 évi 4

15 CLXXXIII vasúti közlekedésről szóló törvéy alapjá a vasúti szerkezetátalakulás a szabályozások hazai jogredbe való átvételével jeletőse felgyorsult [Vtö05] A korábba közvetle állami iráyítás alatt működő állami vasútvállalatok öálló gazdasági társaságokká alakultak A legagyobb vasúti társaságo (MÁV) belül előbb a pézügyi elszámolások szempotjából külöült el a pályavasúti, áru-, és személyszállítási tevékeység, később az így szétválasztott területek öálló gazdasági társaságokká alakultak, illetve átalakulásuk folyamatba va A MÁV Csoporto belül öálló gazdasági társaságkét működik a vasúti személyszállítási szolgáltató MÁV-START Zrt, a votatási szolgáltató MÁV-Trakció Zrt, és a vasúti gördülőállomáy karbatartási szolgáltató MÁV-Gépészet Zrt A MÁV-Csoport kezelésbe lévő vasúti pályákat üzemeltető szervezet a MÁV Pályavasúti Üzletág gazdasági társasággá alakulása folyamatba va A GySEV Zrt itegrált vasúttársaságkét működik, ahol em külöül el a szolgáltatói és pályaüzemeltetői szerep, de a közszolgáltatási tevékeységére szité érvéyes a költségek és bevételek elkülöítéséek kötelezettsége A vasúti szerkezetátalakítás és a szabályozási köryezet átalakításáak mérföldköve a 285/2005 (IX9) Kormáyhatározat a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről A Kormáyhatározat itézkedési tervébe foglaltak alapjá a disszertáció témáját éritőe redelkezett a vasúti szabályozásak a teljes verseyegyelőség biztosítása érdekébe törtéő korszerűsítésére törvéyi szitű szabályozás előkészítéséről (eek keretébe a Magyar Vasúti Hivatal létrehozásáról), a MÁV Zrt által végzett árufuvarozási tevékeység külö gazdasági társaságba szervezéséről, a MÁV Zrt öálló ifrastruktúra-kezelő, illetve személyszállítást végző társaságokra való szétválasztásáról A Kormáyhatározat a vasúti személyszállítást éritőe az elővárosi, illetve a távolsági közlekedés szívoaláak emelését jelölte ki stratégiai iráykét [Kha05] A Vasúti Törvéy életbe lépésével a szabályozási redszer fokozatosa átalakult, létrejött a Magyar Vasúti Hivatal (MVH, jeleleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság részekét működik), amely a piacra lépést, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft, amely a pályakapacitások elosztását szabályozza Létrejött a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely a műszaki kérdésekbe, a függetle Közlekedésbiztosági Szervezet, amely a vasúti, légi és vízi balesetek kivizsgálásába illetékes [Tur08] A személyszállítási tevékeységet végző vasúti társaságok működését a következő redeletek szabályozzák: 40/2006 (VI 26) GKM redelet a vasútbiztosági taúsítváyra, a biztosági egedélyre, a biztoságiráyítási redszerekre, a biztosági jeletésre, valamit az egyes hatósági egedélyezési eljárásokra voatkozó részletes szabályokról [Gkm06a]; 5

16 45/2006 (VII ) GKM redelet a vasúti társaságok működéséek egedélyezéséről [Gkm06b]; 85/2007 (IV 25) Kormáyredelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezméyekről [Kre07]; 48/2007 (IV 26) GKM redelet a belföldi közforgalmú meetred szeriti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamit a evelési-oktatási itézméyek által redelt belföldi autóbusz külöjáratok legmagasabb díjairól [Gkm07a]; 50/2007 (IV 26) GKM-PM együttes redelet a vasúti közlekedési tevékeységek vasúti társaságo belüli számviteli elkülöítéséről [Gkm07b]; 0/2007 (XII 22) GKM redelet a vasúti pályahálózathoz törtéő yílt hozzáférés részletes szabályairól [Gkm07c] Magyarországo a vasúti közszolgáltatásak miősülő meetred szeriti vasúti személyszállítási tevékeységhez kapcsolódó közszolgáltatási szerződés megkötéséről a Vasúti Törvéy VIII fejezetéek 27 redelkezik, miszerit A miiszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekébe - az államháztartásért felelős miiszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti közszolgáltatási szerződés) A vasúti közszolgáltatási szerződésről szóló passzus részletese meghatározza a közszolgáltatási szerződés tartalmát, megkötéséek feltételeit [Vtö05] A helyközi tömegközlekedési redszer átalakításáról a 230/2006 (VII 24) Kormáyhatározat redelkezik, amely az állami megredelésű helyközi személyszállítási szolgáltatások eseté a kistérségek és a régiók dötéshozatalba való bevoásával a vasúto és a közúto végzett szolgáltatások összehagolását, és a párhuzamos közlekedési módok fiaszírozásáak megszütetését sürgeti a helyközi tömegközlekedési reform mielőbbi megvalósításával [Kha06] Eek elősegítésére a Közlekedéstudomáyi Itézet Kht keretei belül 2007-be jöttek létre a Regioális Közlekedésszervezési Irodák (RKI), amelyek feladata a közösségi közlekedés összehagolt fejlesztése, a helyközi közösségi közlekedés hatékoyabb működtetéséek megteremtése, tarifa közösségek és közlekedési szövetségek létrehozásáak elősegítése, illetve az elektroikus jegy- és bérletredszer bevezetésébe való közreműködés Hasoló feladattal jött létre a Budapest és agglomerációja közlekedéséek fejlődését elősegítő Budapesti Közlekedési Szövetség [Tur08] A szabályozási köryezet változása éritette a vasút pálya-ifrastruktúra fejlesztésért felelős szervezeteket is, az országos vasúthálózat voatkozásába a Nemzeti Fejlesztési Ügyökség, a Közlekedésfejlesztési Koordiációs Közpot és aak öálló szervezeti egységekét működő Közlekedésfejlesztési Itegrált Közreműködő Szervezet, a Nemzeti Ifrastruktúrafejlesztő Zrt, valamit a MÁV Zrt és a GYSEV Zrt éritettek A 6

17 vasúti közlekedésbe tervezett ifrastruktúra-fejlesztésekről kocepcioálisa az Új Magyarország Fejlesztési Terv [Úmf07], operatív szite pedig a Közlekedési Operatív Program [Kzp07] redelkezik A programba foglalt vasúti ifrastruktúra-fejlesztések elsődleges célja az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése, a városok elérhetőségéek és a szolgáltatás miőségéek javításával, illetve az itermodális csomópotok kialakításával A hazai személyszállítási tevékeységet végző vállalkozó vasúti társaságokkal (MÁV-START Zrt, és GySEV Zrt) a Megredelőkét eljáró közlekedési, eergiaügyi és hírközlési miiszter 2008-tól közszolgáltatási szerződést köt A közszolgáltatási szerződések az eddigi gyakorlat szerit évete kerülek megújításra, a megredelőteljesítő viszoyt biztosító szerződéses redszer fiomhagolása folyamatba va A jeleleg 2009-re a KHEM-MÁV-START Zrt között megköti tervezett Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés tervezete a 2008-as szerződéshez viszoyítva [Vks08] a disszertáció témáját éritőe új és részletese kidolgozott elemekkel bővült: Közszolgáltatási meetred elkészítésével és módosításával kapcsolatos eljárás részletes szabályai és Szolgáltatási szit megállapodás és szolgáltatási szit méréséek szabályai A szerződéstervezet IV fejezete (Közszolgáltatási meetred, valamit a közszolgáltatási meetred előkészítésével és módosításával kapcsolatos szabályok) részletese meghatározza a meetred módosításához szükséges hatáselemzések formai és tartalmi követelméyeit, továbbá a közszolgáltatási meetred elkészítésével kapcsolatos részletes szabályokat [Vks09] A szerződéstervezet ebbe a fázisba még em tartalmaz az itegrált közösségi közlekedési redszer kiépítésére utaló elemeket (egy voat meetredi módosítása eseté, vagy új voat felvételekor a vasúti társaságak kell megjelölie, hogy a tervezett változás mely közszolgáltatást végző autóbuszos társaság területét fogja éritei) A közszolgáltatási szerződéses együttműködés sorá a továbbiakba célszerű egy az eljutási lehetőségeket komplexe értékelő, illetve a módosítások/fejlesztési javaslatok gazdasági és társadalmi hatását, eredméyességét előrejelző modell kialakítása Eek elősegítését szolgálhatja a disszertációba elvégzett vasúti személyszállítási folyamatelemzés és a kidolgozott mobilitási kíálat-értékelő modell 23 Komplex elvárás-redszer és miőségi paraméterek elemzése A közösségi közlekedés a társadalom számára az ellátásért felelős által az általáos mobilitási igéyek kielégítése céljából biztosított, fiaszírozási lehetőségektől függő meyiségi és miőségi jellemzőkkel redelkező szolgáltatás A közösségi közlekedési szolgáltatás legye az helyi, helyközi vagy regioális szitű közszolgáltatás keretébe törtéik A szolgáltatáshoz való hozzáférés térbe és időbe korlátozott, a közösségi 7

18 közlekedési eszközök em állak folyamatosa redelkezésre, csak az előre meghatározott mértékbe és szívoalo érhetőek el [Küg08] Az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételredszeréek kidolgozásához a szolgáltatással szembe támasztott elvárások azoosítása szükséges A közösségi közlekedés tervezése, működtetése és fejlesztése sorá az utas, a megredelői és a szolgáltatói elvárások komplex kezelési igéye merül fel Az egymástól sok esetbe eltérő (társadalmi, gazdasági, politikai stb) érdekek egyeztetése kiemelte fotos, megoldadó feladat Az utasigéyek az utazási folyamat miőségére voatkozak, az utasok számára a szolgáltatás redelkezésre állása, aak (miőségi és meyiségi) jellemzői meghatározóak A szolgáltató felelősséggel tartozik az általa működtetett redszer gazdaságos üzemeltetéséért, számára a költséghatékoy szolgáltatásredszer kialakítása az elsődleges, olya módo, hogy az utasok igéyei és elvárásai szerit térbe és időbe megfelelő eloszlásba kell kíálati teljesítméyét kibocsátaia úgy, hogy a yújtott szolgáltatás a megredelő elvárásaiak is megfelelje A megredelő számára a közösségi közlekedési redszerek fetartásával a mobilitási igéyek kielégítése és a közlekedéspolitikai célokak törtéő megfelelés, ezáltal a gazdaság hatékoy működtetése a feladat [Küg08] 23 A szolgáltatási szívoal miőségi körfolyamata, a miőségi hurok Tekitettel arra, hogy az utas az igéyeit az utazási folyamat miőségére eze belül az egyes folyamatelemekre voatkozóa fogalmazza meg, szükséges a miőség defiiálása, illetve a szolgáltatás miőségi kritériumaiak, jellemzőiek meghatározása A miőség összetett, szubjektív jellemző, amelyet az adott szolgáltatás számos tulajdosága határoz meg, és amelyet széles körbe elfogadott, alkalmazott ormatívák segítségével lehet objektívvá tei A közösségi közlekedési közszolgáltatások miőségéek értelmezése a szolgáltatásra voatkozó széleskörűe kiterjesztett miőséghurko alapul Az egyszerűsített miőségi hurok az ISO miőségi körfolyamata alapjá ugyaaak a folyamatak a szereplőit, az utast, a szolgáltatást yújtót és a megredelőt, kölcsöös egymásra hatásukba mutatja be ( ábra) 8

19 utas elvárt miőség szolgáltató tervezett miőség elégedettségmérés 4 Megredelő 2 teljesítméy -mérés érzékelt miőség 3 ábra A miőségi hurok (Forrás: Saját szerkesztés) yújtott miőség A szolgáltatási miőséghurok miőségszempotjai a következők: elvárt miőség: az utas által igéyelt miőségi szívoal, amit az explicit és implicit elvárások formájába lehet meghatározi; tervezett miőség: az a miőségi szívoal (miőségfokozat), amit a szolgáltató kívá yújtai utasaiak Ez az utasok által elvárt miőségi szittől, a külső és belső ráhatástól, illetőleg készségektől, továbbá a költségvetési költségtérítési támogatástól és a verseytársak teljesítméyétől függ Szempotok lehetek: a teljesítméy-követelméyek tömör jellemzése, a megvalósítási szit, illetve a em megfelelő teljesítméyi szit; yújtott miőség: az a miőségi szívoal, ami a ormál üzemeltetési viszoyok között a mideapi üzembe elérhető; érzékelt miőség: az utasok részéről utazásuk sorá a szolgáltatással szembe észlelt miőség(fokozat) [Rix05] A közösségi közlekedési közszolgáltatások miőségszempotjai között (az ábrá ábrázolt kapcsolatredszer keretébe) felmerülő eltéréseket miőségrések evezzük a következők szerit [Rix05]: eltérés az elvárt és a tervezett miőség között (): a szolgáltató utasigéykielégítési szitjét határozza meg; eltérés a tervezett és a yújtott miőség között (2): aak mértéke, hogy a szolgáltató milye szite képes saját teljesítméycéljait megvalósítai; eltérés a yújtott és az érzékelt miőség között (3): utasok általi megítélés, szubjektív elemeket tartalmaz; eltérés az érzékelt és az elvárt miőség között (4): utaselégedettség mértéke A miőségszempotok és a miőségrések alakulása a megredelőél együttese jeletkezek, ez mutatja a megredelői szerep fotosságát és felelősségét is A 9

20 megredelőek az elvárt miőség ismeretébe a fiaszírozási lehetőségek figyelembe vétele mellett kell meghatározia, majd megredelie a tervezett miőséget A megredelő feladata a yújtott miőség tervezetthez képesti alakulásáak yomo követése (az egyes miőségszempotok közötti összhag megteremtése) és az utasok által érzékelt miőséggel való összevetése is 232 A miőségi kritériumok redszere A miőségi kritériumok az elvárások, a szolgáltatásmiőség és aak elleőrzése szempotjából közös platformot jeleteek, egységes defiiálásukra a közszolgáltatási szerződésekbe foglalt mérési kötelezettség biztosítása céljából is szükség va A miőségjellemzők egységes értelmezésére, defiiálására, az egységes miőségi szemléletmód és tevékeység meghatározása érdekébe került kidolgozásra az EU országok számára a miőségi kritériumok redszere és hierarchikus redje a ormákat tartalmazó DIN EN 386 szabváy formájába A szabváy tartalmazza az egységes defiíciókat, a teljesítméycélokat, a kiszolgálási miőség mérési módszereit az utasigéyek lefedése oldaláról A szabváy tartalmát, az ISO 9000 sorozatra épülő, defiiált miőségi kritériumok tükrözik, alkalmazásuk együtt jár a miőségmeedzsmet bevezetésével A tömegközlekedés teljes miősége a három szitre redezett kritériumokat jeleti, azaz a kiszolgálási miőséget, a szállítási miőséget és a köryezeti hatásokat A DIN EN 386 szeriti javasolt hierarchikus felépítés látható a 2 ábrá [Eo02] A miőségi kritériumok eseté elsődleges, hogy azok mérhetőek, miősíthetőek, továbbá megfeleltethetőek legyeek a yújtott miőség utas általi észleléséek DIN EN 386 Kiszolgálási miőség (közösségi közlekedési kíálat) Szállítási miőség (szolgáltatási szívoal) Köryezet miőség Redelkezésre állás Hozzáférés Iformációk Idő Godoskodás Kéyelem Biztoság 2 ábra A DIN EN 386 felépítése (Forrás: [Küg08]) Köryezeti hatások 20

21 A yolc kritérium hierarchikusa tovább botható és így lehetővé válik a miőségi jellemzők részletes értékelése: Redelkezésre állás: a kíált szolgáltatás mértéke, földrajzi és idődimeziók a gyakoriság és a közlekedési eszköz tekitetébe; Hozzáférés: a közösségi közlekedési redszerhez való hozzáférés, külöös tekitettel más közlekedési módokra és az értékesítési redszerre; Iformációk: a szolgáltatás redelkezésre állásával, az utazások tervezésével és leboyolításával kapcsolatos redszerszitű iformációk; Idő: az utazások tervezése, leboyolítása kapcsá felmerülő időtéyezők redszere; Godoskodás az utasokról (utasgodozás): utasok utazási folyamat sorá törtéő kezelése; Kéyelem: miőségi elvárásokak megfelelő szolgáltatási szívoal biztosítása; Biztoság: az utazási folyamat sorá az utas biztoságérzetéek fetartása; Köryezeti hatások: azok a hatások, amelyek a közösségi közlekedési redszer működtetése közbe a köryezetet befolyásolják A vasúti szolgáltatásokra voatkozó DIN EN szabváy szeriti miőségi kritériumok a 3 sz mellékletbe találhatóak [Bec03], [Bek04] 233 Szolgáltatási miőségmeedzsmet A közösségi közlekedési szolgáltatás miőségi kritériumaiak redszere megalapozza a szolgáltatási miőségmeedzsmet redszer kialakítását, ezzel egyidejűleg a szolgáltatás miőségéek megfelelő szívoalú mérhetőségéek igéyét is A szolgáltatási szívoal így a defiiált miőségi kritériumok mérési szükséglete szoros összefüggésbe va a miőségi hurokkal, mivel az elvárt miőség felmérésekkel, a tervezett miőség utas chartákba megfogalmazva, a yújtott miőség az utas szempotjai alapuló miőségi mutatók alapjá méréssel, az érzékelt miőség pedig utaselégedettségi vizsgálatokkal határozható meg [Rix05] A személyszállítási közszolgáltatási redszerbe egyrészt a megredelő, másrészt a szolgáltatást yújtó közlekedési vállalatok feladata az utaselégedettség az elvárt és érzékelt szívoal közötti eltérés mérése A felmérések és az értékelések segítséget yújtaak a közszolgáltatási szerződések igéy oldaláak megfogalmazásához A miőségi hurokba az utas által elvárt, illetve érzékelt miőség és a szolgáltató által tervezett, illetve yújtott a DIN EN 386-ba megfogalmazott hierarchikus miőségi kritériumok (DIN ormák) miőségmérésére alkalmazott eljárások a következők lehetek [Rix05]: 2

22 utaselégedettség mérése (Customer Satisfactio Surveys CSS); tesztutas tapasztalatok (Mistery/Silet Shoppig MSS); közvetle teljesítméymérés (Direct Performace Measures DPM) A közszolgáltatási szerződésekbe előírt miőségi és meyiségi terv paraméterek és a téyleges, a szolgáltatás yújtása sorá előálló miőségi szívoal közötti eltérés alapjá, a komplex értékelő bous-malus redszerek az európai közszolgáltatási gyakorlatba fokozatosa alakulak ki Az elvárásredszerek felépítése, a mérési redszerek potossága stb országokét, megredelőkét eltérő képet mutat [Cer05] A miőségi szerződések részét képezik az utasgaraciák, amelyeket az utascharták rögzíteek és amelyek a miőségi kritériumok be em tartásáak következméyeit fogalmazzák meg Az új szemléletű közösségi közlekedési miőségmeedzsmet fotos alapelve, hogy csak az elégedett utasok adhatak lehetőséget a közösségi közlekedési részaráy övekedésre, ezért a szolgáltatói tervezési és üzemeltetési tevékeységek eek elérését kell biztosítaia [Küg08] A harmadik vasúti csomag részekét 2009 decemberébe hatályba lépő 37/2007/EK redelet a vasúti személyszállítást igéybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről részletes előírásokat tartalmaz a vasúti személyszállítási szolgáltatás kapcsá, külöös tekitettel a miimális szolgáltatás-miőségi előírásokra voatkozóa, részletek a 4 sz mellékletbe találhatóak [Epa07] A hazai vasúti személyszállítási szolgáltatásokra voatkozó közszolgáltatási szerződésekkel összefüggésbe kidolgozásra kerültek a szolgáltatási szitek, valamit a szolgáltatási szit méréséek szabályai, továbbá kidolgozás alatt áll a szolgáltatásmiőség moitorig redszere, amely a szolgáltatási szitek lehetőségek szeriti objektív mérhetőségét teszi lehetővé A megredelői elvárások és a mérési redszer (ehhez kapcsolódóa szolgáltatói mérési terv, illetve megredelői felülmérési redszer) jeleleg a tisztaságra (járművek, állomás), a meetredszerűségre, az utastájékoztatásra (állomási, fedélzeti, iteretes, telefoos) és a járműkövetelméyekre (komfort) voatkozak [Khe08], [Vks09] 22

23 3 Az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltáró folyamatelemzése A vasúti személyszállítási szolgáltatással szembe a közszolgáltatási szerződéses viszoyba felmerülő (megredelői és utas) elvárások teljesítéséhez az elvárt miőségi és meyiségi paraméterek biztosítása mellett a szolgáltatás-fejlesztési területek meghatározása, a közép és hosszú távo érvéyesíthető fejlesztési lehetőségek vizsgálata, megvalósításuk feltételredszeréek feltáró elemzése szükséges Ehhez komplex folyamatértékelő és elemző eljárások alkalmazása ad(hat) segítséget 3 A vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer fejlesztési szempotú elemzési lehetőségeiek módszertai értékelése A vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltárása és a szolgáltatási folyamatredszer azoosítása iterdiszcipliáris szemléletbe lehetséges, tekitettel a folyamatredszer összetettségére és az éritett jeletős számú tevékeységi területre: marketig (piackutatás, termékfejlesztés, árképzés, értékesítés, kommuikáció); műszaki (eszköz, karbatartás, techológiai folyamatok); miőségi (miőségbiztosítás, miőségmeedzsmet); közgazdasági (költségek-bevételek, pézügyi folyamatok); jogi (szabályozási köryezeti); társadalmi (mobilitási igéyek, mobilitási hajladóság); politikai (ellátási felelősség) Az itegrált vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer feltételeiek kidolgozásához így az értekezésbe megfogalmazott cél eléréséhez kiidulásul kutatásaim sorá olya eljárásokat vizsgáltam, amelyek alkalmasak lehetek a komplex vasúti személyszállítási szolgáltatásredszer vizsgálatára, és képesek hatékoy megoldást yújtai az utasigéyek, a műszaki lehetőségek és a redelkezésre álló erőforrások összehagolásába Emellett alkalmasak a szolgáltatás-előállítási folyamat optimalizálására, stratégiai dötések és fejlesztési kocepciók megalapozására Az elemzési lehetőségek vizsgálatakor feltártam, hogy az egyes részterületek vizsgálatát lehetővé tevő eljárások (költség-haszo elemzés, többkritériumú értékelés), ömagukba em alkalmasak a komplex folyamatelemzésre A szakirodalmi és módszertai kutatások sorá az Értékelemzés (Value Aalysis) és a QFD (Quality Fuctio Deploymet) eljárásokat azoosítottam, amelyek alkalmazása a kitűzött cél elérését szolgálhatja 23

24 Az értékelemzés olya komplex fejlesztési módszer, amely a termék/szolgáltatás iráti igéyek, a yújtott fukciók, a techológiai háttér és az előállítási költségek együttes vizsgálatával yújt segítséget az optimális értékkombiáció kialakításához, egyúttal a működési hatékoyság javításához Az eljárás segítségével lehetőség yílik a felhaszálói igéyek lehető legjobb kielégítése mellett a redelkezésre álló erőforrások optimális kihaszálására Az értékelemzés költségtudatos szemléletével a kíált szolgáltatás verseyképességéek javítása, illetve racioális és iovatív működés érhető el Az eljárás a hatékoyságövelés mellett jeletős segítséget yújt a fejlesztési dötések gazdasági hatásaiak értékeléséhez is Az értékelemzést klasszikusa a gyártmáyok fejlesztéséél alkalmazták, de évtizedek alatt egyre szélesebb körbe került alkalmazásra A módszert jellemzőe komplex problémák, összetett folyamatok vizsgálatára dolgozták ki, középpotjába a fukcioális godolkodás áll [Kör96] A QFD miőségfejlesztési eljárás, amelyek célja a vevői igéyek mide szempotból való maximális kielégítése A QFD alapvető eszköze a miőség háza elevezésű tervezési és kommuikációs eljárás, ami lehetővé teszi a külöböző szakterületek szakemberei közötti hatékoy együttműködés megvalósítását A miőség házába a marketigiformációk szembe állítása törtéik a termék műszaki jellemzőivel A vevői igéyek felmérését és elemezését követőe kerül sor a műszaki jellemzők kialakítására, illetve átdolgozására A QFD segít a termék miőségéek verseyképességi elemzésébe A miőségjavítás mellett a QFD lehetővé teszi az új tervezési elképzelések és kocepciók hatásáak szimulálását A módszerta jól haszálható a közepes vagy agy boyolultságú tartós fogyasztási, illetve műszaki cikkek miőségéek, fukcióteljesítéséek javítására, illetve a gépesített techológia haszálatakor, tömegszerű termelés eseté A miőségi fukciók módszeres vizsgálatáak és fejlesztéséek egyik alapvető tervezési eszköze és módszere a QFD Az eljárás elsősorba a miőségmeedzsmet területe terjedt el [Qfd06] A bemutatott elemzési módszertaok alapgodolata közös, a haszálói igéyekből kiiduló fukcióértékesség vizsgálata, az igéyek kielégítéséhez szükséges műszaki háttér (techológia) figyelembe vételével Az értékelemzés a haszálati értéket a folyamatköltségek vizsgálatával, a termék/szolgáltatás előállítási folyamat költségkritikus területeiek feltárásával, a QFD eljárás pedig a termék vagy szolgáltatás miőségi megfelelésével javítja 32 A vasúti személyszállítási folyamat komplex, feltáró elemzése az értékelemzés alkalmazásával A vasúti személyszállítási folyamat agyfokú összetettsége miatt, a fejlesztési lehetőségek hatékoyságvizsgálati lehetőségeiek megteremtésére (külöös tekitettel a 24

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA c. Ph.D. értekezés tézisei

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD értekezés Kormányos

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

[A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE]

[A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE] 2011. Egészségügyi Szkképző és Továbbképző Itézet [A MINŐSÍTETT MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSÉNEK TÁRGYÁBAN KÉSZÍTETT FELMÉRÉS ÖSSZEGZÉSE] Részletek z értékelésből A miősített mérőeszközök kezelése részletek z

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias

Paktum Hírlevél. közzétételét. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat majd a Hegyháti Paktum aktuális történéseirõl, szeretne gyakorlatias Paktum Hírlevél p A Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás kiadváya p 2007. jauár p 1. szám p Kedves Olvasó! A Hírlevél, melyet kezébe tart, az elkövetkezõkbe még kilec alkalommal jeleik majd meg. Feladatáak

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel.

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel. Sorszám Tevékeység dokumetum ellejegyzés-sel Elleőrzés, érvéyesítés Utalváyozás ellejegyzés Köyvvezetésbe megjeleés I. KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS I/1 Fejlesztési többletigéyek összeállítása (pl: beruházási,

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

Elektronikus közzétételi lista:

Elektronikus közzétételi lista: Elektroikus közzétételi lista: 2016. 09.30. I. Szervezeti, személyzeti adatok dat Frissítés Megőrzés 1. Elérhetőségi adatok (a hivatalos eve, székhelye, postai címe, telefo- és telefaxszáma, elektroikus

Részletesebben

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 200. évi 43. szám 809 A Kormáy 82/200. (III. 25.) Korm. redelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl A Kormáy a hitelitézetekrõl és a pézügyi

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 305/2005. (XII. 25.) Korm. redelet a közérdekű adatok elektroikus közzétételére, az egységes közadatkereső redszerre, valamit a közpoti jegyzék adattartalmára, az adatitegrációra voatkozó részletes szabályokról

Részletesebben

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Cgád Város Ökormáyzat HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE MINŐSÉGÜGYI ME 05 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a hvatal folyamatok fejlesztéséek szabályozása. Jele eljárás meghatározza a fejlesztés lefolytatásáak

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Alapvetés: a tárgyalások célja, hogy hosszú távon fenntartható, sőt fejleszthető térségi vasúti szolgáltatás jöjjön létre.

Részletesebben

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék

egy átfogó országos vasútfejlesztési koncepció keretében - Országos vasútfejlesztési koncepció ELŐKÉSZÍTÉS Dr. Tóth János BME Közlekedésüzemi Tanszék A 2014 2020 közötti EU-s költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021 2027 közötti ciklusra előkészítendő vasútfejlesztési projektek meghatározása és elő-megvalósíthatósági tanulmányaik elkészítése.

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK TDK TÉMAJAVASLATOK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG: 1. Kerékpáros forgalom útkereszteződésekben

Részletesebben

Átfolyó-rendszerű gázvízmelegítő teljesítményének és hatásfokának meghatározása Gazdaságossági számításokhoz

Átfolyó-rendszerű gázvízmelegítő teljesítményének és hatásfokának meghatározása Gazdaságossági számításokhoz Átfolyó-redszerű gázvízmelegítő teljesítméyéek és hatásfokáak meghatározása Gazdaságossági számításokhoz Szuyog Istvá 005 Készült az OTKA T-0464 kutatási projekt keretébe A Gázipari oktatási laboratórium

Részletesebben

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

a legjobb kezekben K&H Csoport

a legjobb kezekben K&H Csoport a legjobb kezekbe A K&H Biztosító 1992 óta működik Magyarországo, és közel félmillió ügyfelet szolgál ki. A K&H Biztosító a magyar piac sajátosságait figyelembe véve alakította ki szolgáltatási palettáját,

Részletesebben

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum www.bme.de/cee Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum BESZERZÉS BESZÁLLÍTÁS 2014. OKTÓBER 16. BOSCOLO BUDAPEST, MAGYARORSZÁG Az EU keleti bővítéséek 10 éve Beszerzés Kelet- és Közép-Európába:

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

A logisztikai optimumtól az ellátási lánc optimumig Az időalapú verseny követelményei

A logisztikai optimumtól az ellátási lánc optimumig Az időalapú verseny követelményei Mottó: A jövő az ellátási lácok verseyéről szól (és em a vállalatokéról) A logisztikai optimumtól az ellátási lác optimumig Az időalapú versey követelméyei OPTASOFT koferecia Griff Hotel, Budapest, 2008.

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika

Részletesebben

FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE 2 1. BEVEZETÉS

FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE 2 1. BEVEZETÉS Pokorádi László Szoloki Tudomáyos Közleméyek XVII. Szolok, 3 FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE Techikai redszerek matematikai modellvizsgálata sorá figyelembe kell veük,

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze Kissné Dézsi Erika MOL Csoport, Petrolkémia - Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Logisztika menedzsmentvezető Debrecen, 2009.10.02. Outsourcing az optimalizálás

Részletesebben

A Data Envelopoment Analysis (DEA) módszer alkalmazási lehetőségei a logisztikában

A Data Envelopoment Analysis (DEA) módszer alkalmazási lehetőségei a logisztikában A Data Evelopomet Aalysis (DEA) módszer alkalmazási lehetőségei a logisztikába R. Markovits-Somogyi*, Dr. Z. Bokor** * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Közlekedésgazdasági Taszék, H- Budapest

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

2. Eljárási szabályok

2. Eljárási szabályok Köröm Község Ökormáyzata Képviselő-testületéek 2 /2015.(II.27.) ökormáyzati redelete a települési támogatás megállapításáak kifizetéséek, folyósításáak, valamit felhaszálása elleőrzéséek szabályairól Köröm

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása

Piacmeghatározás. Hipotetikus monopolista teszt. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása. Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Moder iacelmélet Moder iacelmélet A iaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Selei Adrie ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Készítette: Hidi Jáos A taayag a Gazdasági Verseyhivatal Verseykultúra

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA Iktatószám: MN/32883-9/2011. Tárgy: a vállalt műsorstruktúráak megfelelő műsorsugárzási kötelezettség megsértése Ügyitéző: személyes adat Melléklet: a hatósági elleőrzés megállapításai A NEMZETI MÉDIA-

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26.

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26. A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, 2015. február 26. Dr. Rácz Gábor, NFM Az előkészületben lévő jogszabályok

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A TÉRSÉGI CIVIL KAPCSOLATRENDSZER

A TÉRSÉGI CIVIL KAPCSOLATRENDSZER csz10 kozosseg 2 osvath.qxd 2007. 02. 25. 17:57 Page 31 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A TÉRSÉGI CIVIL KAPCSOLATRENDSZER FORMÁLÓDÁSA ÉS JELLEGZETESSÉGEI Osváth László A 90-es évek második felébe az addig

Részletesebben

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság működése napjainkban XVI. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia BÜKFÜRDŐ 2015.04.15-17.

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általáos Szerződési Feltételek Hitelszerződésekhez Érvéyes hitelszerződésekre 2011.március 1. apjától, visszavoásig. V. 20100228/20110301 Az Erste Leasig Autófiaszírozási Zrt. a hitelitézetekről és a pézügyi

Részletesebben

Vasúti Erősáramú Konferencia

Vasúti Erősáramú Konferencia Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általáos Szerződési Feltételek Hitelkerék Fiaszírozási Termékhez Érvéyes Hitelkerék termékevű hitelszerződésekre 2009. augusztus 1. apjától, visszavoásig. Az Erste Leasig Autófiaszírozási Zrt. a hitelitézetekről

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA

BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA DÁVID ILONA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA 1 TARTALOM I. ÁTALAKULÁS II. EREDMÉNYEK III. STRATÉGIAI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA 2 I. ÁTALAKULÁS 3 I.1. A MÁV

Részletesebben

Külsőtokos redőny-, és zsaluzia rendszerek RONDO. ReDŐNyök Kapuk Zsaluziák Szúnyoghálók

Külsőtokos redőny-, és zsaluzia rendszerek RONDO. ReDŐNyök Kapuk Zsaluziák Szúnyoghálók Külsőtokos redőy-, és zsaluzia redszerek RONDO ReDŐNyök Kapuk Zsaluziák Szúyoghálók RONDO redőyredszer Karakteressé, egyedivé teszi a homlokzatot. 02 03 A ROMA külsőtokos áryékoló redszerei építkezések

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 30. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 30. (OR. en) Az Európai Uió Taácsa Brüsszel, 2016. március 30. (OR. e) 7383/16 ADD 1 ENER 97 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. március 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Taács Főtitkársága

Részletesebben

A matematikai statisztika elemei

A matematikai statisztika elemei A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben