CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

Átírás

1 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek vezetõi a civilekkel együtt a jogalkalmazás és a jogszabályok problémáiról beszélgettek, vitatkoztak. Elõzméyül a Noprofit Szektor Aalízis (NOSZA) program kutatása szolgált. Az alapítók ugyaazt az egyesületi alapszabályt yújtották be húsz megyei bírósághoz, kérve az egyesületek yilvátartásba vételét, majd összehasolították a visszaérkezõ hiáypótlási felhívásokat. Az eredméy megdöbbetõ és elgodolkodtató. Nem volt egyetle olya redelkezés sem, amelyet mide bíróság azoosa elvárt vola. Az elõírt hiáypótlás Veszprém megyébe egyetle potból, míg Komárom-Esztergom megyébe harmichat potból állt. A másodfokra eljutott kérdésekre kapott ítéletekbõl pedig sok szempotból eltérõ elvárások tükrözõdek. Ezek utá hívta össze az éritetteket egy kofereciára a Legfelsõbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Taács elöke, dr. Lomici Zoltá Egyesületek bírósági yilvátartásba vételi gyakorlata. Ezt a címet viseli az EMLA Egyesület 2006 tavaszá megjelet kötete (továbbiakba: EBGY), melyet dr. Fülöp Sádor igazgató írt a Noprofit Szektor Aalízis (NOSZA) program keretei között. Címe alapjá em soka érezhetik úgy, hogy olvasmáyos és izgalmas köyvre bukkatak. Pedig érdekes dolgok bújak meg a lapok között. Elõzméyek A Köryezeti Maagemet és Jog Egyesület (EMLA) tizeegy éve foglalkozik a társadalmi szervezetek jogi problémáival. Eek sorá több száz yilvátartásba vételi, módosítási, közhaszúvá miõsítési ügybe látott el jogi képviseletet, vagy adott jogi taácsot be idította el a NOSZA-programot, amely többek között átfogó elemzéseket készített a civil oprofit szektor jogszabályi köryezetérõl. Eek eredméyeképpe 2002-be jelet meg Dr. Bíró Edre Noprofit Szektor Aalízis Civil szervezetek jogi köryezete Magyarországo címû köyve. A köyv áttekitette a hazai oprofit jog elméleti hátterét, törtéetét, és elemezte a jogszabályokkal kapcsolatos problémákat. A köyv utolsó fejezetébe átfogó javaslatokat CIVIL SZEMLE 2007/1 19

2 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 20 A NOSZA egyesület alapítása kapcsá fogalmazódott meg az ötlet, hogy a szó szerit megegyezõ alapszabályok külöbözõ bíróságokhoz törtéõ egyidejû beyújtásával a bíróságok yilvátartásba vételi gyakorlatát összehasolíthatóvá lehet tei. Az elképzelés kedvezõ fogadtatásra talált mid a CivilTárs-programba együttmûködõ parterek, mid az EMLA berkeibe, és a NOSZA Egyesület alapítói is támogatták a megvalósítást. Az ötletet tett követte, és 2005 augusztusába egyazo apo ugyaaz a tíz ember húsz szervezetet alapított meg. Az alapszabályok a evükbe (NOSZA X Megyei/ Budapesti Közhaszú Egyesület a Noprofit Szervezetek Jogaiért) és a székhelyük címébe tértek csak el egymástól. Az alapszabály megszövegezésekor igyekeztük az átlagosál agyobb körültekitéssel lei és mide jogszabályi redelkezést teljesítei, de apróbb hibák természetese még így is kerül(het)tek a szövegbe. A kérelmeket egy apo adtuk postára, és juttattuk el Magyarország mide megyei bíróságára, valamit a Fõvárosi Bíróságra. Az alapszabály megalkotásakor a következõ elveket tartottuk szem elõtt: 1. Az alapszabály mide jogszabályi elõírásak felelje meg. 2. A bírósági gyakorlat ismeretébe a voatkozó legfelsõbb bírósági határozatok többségéek felelje meg. Szádékosa em feleltük meg például aak a bírói gyakorlatak, amely az egyes jogszabályok alapszabályba törtéõ beidézését követeli meg, mivel ezt az alapvetõ jogelvekkel elletétesek tartjuk. 3. Tartalmazzo olya elemeket is, amelyek a gyakorlatba az egyesület mûködését megköyíteék, de amelyeket az eddigi tapasztalataik alapjá a bírósági gyakorlat esetekét em fogad el aak elleére, hogy ezek véleméyük szerit em akadályozzák az egyesületi demokrácia és az átláthatóság érvéyesülését (ilye például az iformációs techológiák haszálata a vezetõségi üléelméletileg ismertetett az egyes problémakörök megoldására is. A kutatás alapjá már be adatok álltak redelkezésükre arra voatkozóa, hogy a civil oprofit szervezetek bírósági yilvátartásba vételével külöösképp a közhaszú jogállás megszerzésével kapcsolatba számtala god va. A CivilTárs Programiroda Civil Jövõkép oprofit jogi reform kocepciója szité kiemelte kezelte ezt a kérdést mit az egyesüléshez való jog egyik akadályát. (A taulmáyt Bullai Nilda a Civil Szemle 2005/1. számába mutatta be.) Mára a társadalmi szervezetek yilvátartásba vételére, mûködésére, gazdálkodására voatkozó jogszabályok és a legfotosabb joggyakorlati útmutatások vaskos köteteket teszek ki. Az egyesület helyzete egy bejegyzésre szakosodott jogász segítsége élkül úgyszólvá reméytele; sõt, még így is hóapokig tart, amíg a bíróságok által megkövetelt összes, elõre kiszámíthatatla tartalmú hiáypótlásak (esetekét: hiáypótlások sorozatáak) az alapítók eleget teszek. Az ötlet 20 CIVIL SZEMLE 2007/1

3 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 21 ELMÉLETILEG seke, a yilváosság biztosításába, illetve em agykorú vezetõségi tag a vezetõségbe). Alapvetõ állampolgári jogaik sérülek A bírósági végzések a kérelmek postára adása utái 8 40 apo belül érkeztek vissza hozzák. Az eredméy érdekes lett, bár sokak számára em meglepõ: a bíróságoktól érkezett végzések szórása redkívül agy. A végzésekbe egyetle olya pot sem szerepelt, amely midehol egységese megjelet vola. Nagyo sokféle kérdésrõl redelkeztek az eljáró bíróságok; a legtöbb csak egy, illetve két bíróság végzésébe olvasható. Kevés olya kérdés volt, amelyet a bíróságok többsége felvetett vola. Volt olya bíróság, amely egy potba redelte el a hiáypótlás beyújtását; volt olya, amelyik 36 potba. Ehhez járult még a beérkezett állásfoglalások egymáshoz képest ige jeletõs tartalmi eltérése. Mi következik ebbõl? Va olya vélekedés: ez tarthatatla helyzet; a bírósági gyakorlat em megfelelõ. Azt modják: a bíróság függetlesége mára azt jeleti, hogy a bíróság emcsak a jogalkalmazás, haem a jogalkotás területé is tevékeykedik, ami egy szitig természetes, de kérdés, hol va ez a szit? Nem állítjuk, hogy a bíróságokak kizárólag mechaikus, jóváhagyó szerepe lehet a társadalmi szervezetek bejegyzése sorá. A mi következtetéseik eél áryaltabbak és kevésbé radikálisak. A bíróságak mérlegelési lehetõsége va, és ebbõl következõe a végzések soha em leszek egységesek. Azt modhatjuk azoba: a jogbiztoság több eleme (a jog kiszámíthatósága, elõreláthatósága, kalkulálhatósága) csorbul ilye mértékû kiegyelítetleség miatt. Az Alkotmáy betûjébõl, szellemébõl és az alapvetõ állampolgári jogaikból következik az egyesülési szabadság. Ez a jog súlyosa sérül, ha a bíróság elõre em látható, vitatható (és éhol ahogy a késõbbiekbe látjuk talá törvéysértõ) módo a jogszabályokból, a jogalkotó akaratából em következõ redelkezéseket hoz. A bejegyzési eljárás ehézségei miatt végsõ soro csökkehet az egyesülési jog gyakorlása, az állampolgári aktivitás, ami a demokrácia, a demokratikus redszer miõségét rotja le. A bírósági végzések összehasolító elemzését dr. Fülöp Sádor végezte el. A taulmáykötet a végzések tartalmát és az eljárások formai sajátosságait (idõigéyét, terjedelmét) is elemezte. A taulságok, következtetések levoása azoba korátsem volt egyszerû. Hisze a joggyakorlat agyfokú bizoytalasága a midössze másfél évtizedes múltra visszatekitõ jogitézméy esetébe talá természetes. Az egyesülési jog gyakorlásáak akadályait, valamit aak kereteit, határait mérlegelve olya kérdések merültek fel, amelyeket kizárólag a civil szervezetek szempotjai alapjá em lehet megválaszoli. A Civil Szemle keretei szûkösek ahhoz, hogy az elsõfokú végzéseket itt részletese ismertessük. A teljes taulmáy letölthetõ az EMLA holapjáról ( a kiadváyok meüpotál. CIVIL SZEMLE 2007/1 21

4 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 22 ELMÉLETILEG Másodfokú ítéletek Az elsõfokú bíróságok redkívül változatos visszajelzései utá az eredeti tervekbe ugya ez em szerepelt úgy dötött a NOSZA egyesületeket alapítók csapata, hogy kikéri a másodfokú bíróságok (az öt ítélõtábla) álláspotját. Ezért öt, véletleszerûe kiválasztott megyei bíróság esetébe a hiáypótlási felhívásba foglalt elõírások közül csak az általuk alaposak tartott hiáyokat pótoltuk. Mivel em teljesítettük mide potot, az elsõfokú bíróságokál elsõ foko a yilvátartásba vétel iráti kérelmet megtagadó végzések születtek. Dr. Gács Heléa kollégaõk a végzések elle fellebbezést yújtott be az öt ítélõtáblához. A másodfokú bíróságokak természetese eltérõ tartamú fellebbezéseket kellett elbíráliuk, hisze az elutasító elsõfokú végzések is eltérõek voltak. Volt azoba éháy olya kérdés is, amelybe több ítélõtábláak is állást kellett foglalia. Az elsõ foko eljáró húsz bíróság 75%-a elõírta (ilye-olya) jogszabály szó szeriti beidézését az alapszabályba. Ezzel kapcsolatba égy ítélõtábla hozott végzést, és közülük három (azaz ismét 75%) ezzel szembe azt modta, hogy em kell (az elsõ foko megevezett) jogszabályt beidézi, adott esetbe elég a jogszabályra törtéõ hivatkozás. A Szegedi Ítélõtábla mutatkozott egyedül az elsõfokú bíróságokkal lojálisak : helybehagyta az elutasító végzés idoklását, miszerit az alapszabályba bele kell foglali a Kszt. 8. és 9. -ába foglalt azo redelkezéseit, amelyek az összeférhetetleségi szabályokat tartalmazzák, fel kell soroli a tagok jogait, aak elleére, hogy arról az Etv. 9. -a redelkezik, illetve idézi kell az Etv. 20. szabályait is. Több elsõfokú bíróság elõírta, hogy az Alapszabály yilatkozzo arról, hogy az egyesület várható éves bevétele meghaladja-e az 5 millió foritot (mivel akkor a Kszt. alapjá Felügyelõ Bizottságot kellee létrehozia). Ezt a yilatkozatot mi szádékosa em foglaltuk be az Alapszabályba, hisze eze az alapo azt is beírhaták, hogy ameyibe alkalmazottja va az Egyesületek, akkor befizetjük utáa a társadalombiztosítási járulékot, vagy valami hasolót. Ez a kérdés csak a Fõvárosi Ítélõtáblához jutott el, amely az elsõfokú bírósággal szembe azt modta ki, hogy em kell az alapszabályak olya yilatkozatot tartalmazia, miszerit ameyibe az éves bevétel meghaladja az öt milliót, akkor az Egyesület létrehozza az FB-t, hisze ez jogszabályi redelkezés. Négy ítélõtábla is foglalkozott az elektroikus úto törtéõ jelelét, illetve írásbeli határozathozatal kérdéseirõl. Négy elsõfokú bíróság arra hivatkozva em tartotta elfogadhatóak az ilye eljárásokat, hogy ics ilye jellegû speciális jogszabályi redelkezés, vagy azért, mert személyes jelelét élkül az ülések em elleõrizhetõek, em yilváosak mások számára. Két megyei bíróság azt írta elõ, hogy az ilye ülések yilváosságát szabályozi kell. (Az elsõfokú bíróságok többsége viszot semmilye kifogást em emelt ezzel kapcsolatba.) A távszavazással foglalkozó égy ítélõtábla véleméye ebbe a kérdésbe is megoszlott: hármójuk szerit em ütközik jogszabályba a személyes jelelét hiáya. Azt viszot midhárom elõírta, hogy 22 CIVIL SZEMLE 2007/1

5 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 23 ELMÉLETILEG az ilye jellegû dötéshozatal, illetve ülés yilváosságáak garaciáit meg kell teremtei. Összességébe elmodhatjuk, hogy jól tettük, hogy az ítélõtáblák elé vittük éháy kérdést. Látható, hogy a másodfokú bíróságok fogékoyabbakak bizoyultak az egyesületek hatékoy mûködését elõsegítõ, rugalmasabb megoldások alkalmazására. Reméljük, hogy a változások szele hamarosa megériti az elsõfokú bíróságok többségét is. Párbeszéd Az lee a cél, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai kiszámítható, elõre látható keretek között gyakorolhassák azt a jogukat, hogy egyesületet alapíthassaak. Ezért a köyv megjeletetésekor a téyek elemzése alapjá felhívtuk az éritettek figyelmét a kialakult, elletmodásos bírói gyakorlatra. Dr. Lomici Zoltá, a Legfelsõbb Bíróság elöke yitottak mutatkozott, amit az is jelez, hogy a kutatásukra utalva az MTI-ek adott közleméybe kiemelte: A civil szervezetek a bíróságok külsõ kotrolljába is agy szerepet játszaak. (MTI, február 26., vasárap) júius 8-á a Legfelsõbb Bírósággal és a Pázmáy Péter Katolikus Tudomáyegyetem jogi karával közöse kofereciát szerveztük a bíróságok, fõügyészségek és a civil szervezetek szakértõi számára. A kutatás eredméyei alapjá összeállítottuk azokat a kérdéseket, amelyekbe csak az eredméyek kölcsöös mérlegelése alapjá lehet a jelelegi yilvátartásba vételi gyakorlato javítai. A koferecia következtetéseit és a még midig meglévõ dilemmákat foglaljuk össze az alábbiakba. Nyitva maradt kérdések 1. A társadalmi öszervezõdés: érték vagy jogalkalmazási probléma? A civil szektor szabályozása idege test a jogba, mithogy a civil szektor alapvetõe az állami, a gazdasági és jogi szektoro kívül szervezõdik. A Legfelsõbb Bíróság 2/2005. sz. jogegységi dötéséek idokolása még a társadalmi szervezetek mögött álló társadalmi, politikai folyamatok mélyebb elemzésére is vállalkozott: Az egyesülési jog alapja tehát a társadalom külöbözõ érdekek és értékek alapjá való öszervezõdéséek, az ökétes alapo létrejövõ, szervezett társadalmi közösségek mûködéséek. Egy adott társadalomba az egyesülés szabadságáak téyleges mértéke az emberi szabadságak és a társadalom demokratizmusáak alapvetõ jellemzõje. Az egyesülés szabadsága a épszuvereitásból ered, tehát az egyesülés szabadságáak korlátozása em egyszerûe egy szabadságjog korlátozását, haem a épszuvereitás, a demokrácia korlátozását jeleti. Összegezve: a civil szervezetek autoómiája érték, amit meg kell õrizi. CIVIL SZEMLE 2007/1 23

6 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 24 ELMÉLETILEG A civil szervezetek értékei, melyeket a jog részbe elismer, már egy szervezet yilvátartásba vétele kapcsá is tudatosíthatóak a bíróságok számára. Ilye például a civil szervezetek felbecsülhetetle szerepe a társadalmi problémák azoosításába, kihagosításába, illetve megoldásába. A közfeladatok ellátásába való részvétel, az ökétesek mozgósítása és mukája a közhaszúságról és az ökétességrõl szóló jogszabályokba kap elismerést, és az adókedvezméyeke keresztül (igaz, csak csekély mértékû) támogatást is. A közösségteremtés, a hivatalos struktúrák elleõrzése és elszámoltatása, valamit a rugalmas, alteratív foglalkoztatás biztosítása szité a civil szervezetek fotos eleme igaz ugya, hogy ezeket az értékeket jogszabályok em ismerik el. 2. Az alapítók vagy a bíróság akarata? A kofereciá részt vevõ bírák jeletõs része az Etv.-t alapvetõe jóak tartotta, és a godok forrását a yilvátartásba vételt kérelmezõkél látja. Például a szervezetek olya szabályokat is felveszek gyakra hiáyosa vagy em megfelelõ módo alapszabályukba, amelyeket em ír elõ jogszabály. A bíróságok álláspotja az volt, hogy ha az alapító okirat szabályoz valamit, akkor ekik már elleõriziük kell, hogy az megfelel-e a demokratikus mûködés követelméyéek. Sajos túl gyakra úgy ítélték meg, hogy az ilye többletszabályok em kellõe alaposak, vagyis em demokratikusak. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvéy (Etv.) 6. (1) bekezdésbe írt demokratikus mûködés alapelvébõl az is következik, hogy védei kell a társadalmi szervezetek belsõ demokráciáját a tagokat, a kisebbségi véleméyt képviselõket a vezetõség túlhatalmával szembe. Az egyesületi autoómia elve alapjá azoba csupá azzal az idoklással, hogy olya elem va az alapszabályba, amit a jogszabályok em írak elõ, em lehete például az alapszabály voatkozó részéek megváltoztatását elõíri a hiáypótlás kereté belül. A kérdés tehát az, hogya lehet a ma em megfelelõe feálló egyesúlyt megteremtei úgy, hogy a törvéyesség se szevedje sérelmet és a társadalmi szervezetek is megfelelõe mûködi tudjaak, e legyeek rákéyszerülve, hogy közel százoldalas alapszabályt alkossaak. A választ a szabályozás részletességébe, a beavatkozás mélységébe és helyébe kellee keresük. Ahogya az egyik legelismertebb hazai oprofit civil jogi szakértõ, dr. Bíró Edre megállapította: Semmilye jogalapja icse a bíróságokak módszertai mélységekbe és részletességgel elõíri a demokratikus közösségi mûködés egyes fukcióiak (pl. a titkos választás leboyolításáak) az eljárási szabályait. 1 Nem köyû tehát megtaláli az egyesúlyt. Mide esetbe mások a mérlegelési szempotok, de talá em csak az alapszabály keretei belül kellee megoldást találi. Többször felmerült már, hogy az alapszabályba olya redelkezéseket várak 24 CIVIL SZEMLE 2007/1

7 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 25 ELMÉLETILEG el a bíróságok a yilvátartásba vétel érdekébe, amelyekek tipikusa a Szervezeti és Mûködési Szabályzatba (SZMSZ) lee a helyük. 3. Az elõvigyázatosság elve? A kotroll helye A bíróságok és civil szakértõk is megkérdõjelezték, hogy szükséges-e az ügyészség civil szervezetek feletti törvéyességi felügyeletét a yilvátartásba vételre is alkalmazi. Gyakori eset, hogy a bíróság által (hiáypótlás utá) megfelelõek talált alapszabállyal szembe az ügyészségek további kifogásai vaak, és ezért a yilvátartásba vétel folyamata még boyolultabbá és hosszadalmasabbá válik. Ez a tapasztalatuk a NOSZA Pest Megyei Egyesület esetébe is, ahol a teljesített hiáypótlás utá az Ügyészség fellebbezett. Az ítélõtábla új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot, így most épp a következõ hiáypótló végzést várjuk, közel egy évvel az alakuló közgyûlés utá 2 A civil szakértõk em tételezek fel rosszidulatot a bíróság és az ügyészség részérõl, és em ezért paaszolják az eljárásokat. Tudható például, hogy a kozervatívabb ügyészségi attitûd mögött azok a gyakorlati tapasztalatok állak, amiket az ügyészek a már mûködõ társadalmi szervezetek elleõrzése, illetõleg a velük kapcsolatos paaszok, bejeletések itézése sorá szerezek. Ige ám, de ez a mita em reprezetatív, az ügyészek legtöbbször azt a éháy kofliktusosa, diszfukcioálisa mûködõ szervezetet látják, amelyek midutala eléjük kerülek, a több tízezer yugodta, hatékoya, problémametese mûködõt pedig em. A bejegyzési eljárások sorá tehát sok hiáypótlás, ügyészségi fellebbezés ebbõl a torzított szemléletbõl adódik, ami azoba eheze érthetõ meg a jóidulattól vezérelt, és a közös ökétes muka ledületével szervezetet alapítók szemével. Néhol még az ügyvéd szemével sem. A kérdés tehát az, hogy a kotrol legcélszerûbb helye a bejegyzés legye-e, vagy a mûködés megkezdését követõ ügyészségi elleõrzésre kellee ikább agyobb súlyt helyezi. Az biztosak látszik, hogy a jogsértéseket jobb megelõzi, mitsem utólag korrigáli, viszot az is igaz, hogy a bejegyzésél, bár erre folyamatos törekvést látuk a bíróságok részérõl, em lehet hatékoya megoldai a mûködési problémákat. Hisze em lehet elõre láti, hogy a mûködés sorá bizoyos alapszabályi, illetve SZMSZ-redelkezések (vagy azok hiáyosságai) potosa milye problémát okozak ha egyáltalá okozak majd a jövõbe. Nyitva maradt tehát a kofereciá a kérdés, hogy szükséges-e már a bejegyzés pillaatába mide késõbbi eshetõségre, jövõbeli jogvitára felkészüli, vagy elegedõ csak az adott helyzetbe szükséges szabályok megalkotása, amelyek az idõk folyamá módosíthatók. CIVIL SZEMLE 2007/1 25

8 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 26 A vezetõ tisztségviselõk visszahívásáak a lehetõsége az alapszabályba szerepel már. Ugyaakkor három bíróság úgy redelkezett, hogy e tekitetbe részletesebb szabályozásra va szükség, úgymit a visszahívás okaiak a felsorolására, valamit a kokrét eljárási red és az Etv ába egyébkét már szereplõ jogorvoslati lehetõségek leírására. Véleméyük szerit azoba ebbe a kérdésbe az eljáró bíróságok ismét csak az egyesületi autoómia területére tévedtek. Ahogya a közgyûlések em kell megidokolia azt, hogy kit miért választ meg meghatározott pozíciókba, véleméyük szerit a visszahívást sem feltétleül szükséges. (EBGY:17) A koferecia elõtt ez két kérdés formájába jelet meg, de egyértelmû válasz em született. Ha a vezetõ tisztségviselõk megválasztási joga a közgyûlés autoómiájáak körébe tartozik, akkor a visszahívási jog (a visszaélések lehetõség szeriti kizárása mellett, így a visszahívadó tisztségviselõ megfelelõ védekezési jogáak bizelméletileg 4. A bírósági végzésekbe elõírt ajálások Az eljáró bírók az alapszabályba szükségesek látszó módosításokat általába paracsoló (modhaták, koges) módba fogalmazták meg; ritká alkalmaztak megegedõ (modhaták, diszpozitív) megfogalmazásokat, és a helyzet még ilye esetekbe sem egyértelmû, mivel a kérelmezõk az esetek többségébe értelmezhetik a megfogalmazást úgy is, mit udvariasa megfogalmazott elõírást (valójába az esetek túlyomó többségébe jól teszik, ha úgy értelmezik). Például: megfelelõ lehet, ha az alapszabály rögzíti vagy megfotoladó az alapítók által alkalmazott távszavazás (szövegösszefüggésébe, potosabba: megfotoladó aak elhagyása). (EBGY:28) Az elsõfokú hiáypótló végzésekbe számos olya kogese meghatározott, azaz kötelezõe végrehajtadó redelkezést találtuk, amelyek em jogszabályból következek, és ehéz lee még a demokratikus mûködés elvéhez is köti ezeket. Ugya az ily módo elõírt hiáypótlás éháy esetbe még elfogadható is lee egyes egyesületek számára mide esetbe kötelezõe elõíri ezeket azoba em lee helyes. Erre példa az a végzés, amely elõírta, hogy a szükség eseté helyett akadályoztatása eseté szöveg szerepelje az elök mukáját átvevõ elökhelyettes jogaiál. Ide tartozik még az a hiáypótlás is, amely azt redeli el, hogy a határozatképességhez bizoyos tisztségviselõk jelelétét írja elõ az alapszabály. Abba a koferecia résztvevõi közül többe egyetértettek, hogy em lehet a hiáypótló végzésbe olya elõírást tei, ami em következik a jogszabályokból. Kérdés marad azoba továbbra is, hogy va-e, illetve legye-e lehetõsége a bejegyzõ bírákak arra, hogy praktikus ötleteiket, hatékoyságövelõ észrevételeiket a civil szervezetekkel közölhessék, és ezt milye formába teheték meg. 5. A választási joggal együtt jár-e a visszahívási jog? 26 CIVIL SZEMLE 2007/1

9 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 27 ELMÉLETILEG tosításával) meyibe korlátozható és miért? Ameyibe idokoli kell a visszahívást, tartalmazhatja vagy tartalmazza-e az alapszabály a visszahívási okok felsorolását, vagy elegedõ az alapszabály céljaira törtéõ általáos utalás? 6. Tag kizárása demokratikus elvek szerit A tag kizárásával öt végzés foglalkozott. Ebbõl égy a következõket írta elõ: a tag kizárásával kapcsolatba e csak a közgyûlési jogorvoslatot szabályozza az alapszabály, haem azt is, hogy e jogorvoslatra háy apo belül kerülhet sor Az egyik bíróság elõírta: a tag kizárása tárgyába maga az eljárás alá vot tag is szavazhasso, mert ezt látta összhagba lévõek az Etv. 6. (1) bekezdésébe meghatározott egyesületi demokrácia elvével. (EBGY:15) A civil szervezetek gyakorlati mûködését ismerve sem köyû mide esetbe egyértelmû választ adi ezekre a kérdésekre: Ha a saját személyérõl va szó (például a szervezetbõl való kizárásakor), gyakorolhatja-e a tag a szavazati jogát? Másik oldalról: korlátozható-e a tag szavazati joga? Redelkezi kell-e az alapszabályba a tag kizárását kimodó vezetõségi határozat jogorvoslati határidejérõl? Elképzelhetõ lee akár egy olya megoldás is, hogy redelkezés hiáyába a jogorvoslat elõterjeszthetõ legye egésze a következõ közgyûlés idõpotjáig. 7. Szavazategyelõség eseté a levezetõ elök szavazata döt Ezt az általáosa bevett gyakorlatot egy külöleges esetbe jogszabályba ütközõek miõsítette a 4/2005. KJE jogegységi dötése. Eszerit háromtagú vezetõség esetébe megegedhetetle az elök dötéséek megkülöböztetése, amikor 2 tag jeleléte eseté az elök szavazatáak preferálása egyszemélyi dötést jeletee, ami valóba em demokratikus. Ugyaakkor általába sehol sem csak 3 tagú a vezetõség. Két elsõfokú végzés (amely még a jogegységi dötés elõtt született) a közgyûlés dötéshozatali szabályai közül töröli redelte, hogy szavazategyelõség eseté az elök szavazata döthet. Kérdés, hogy a közgyûlési dötéshozatal esetére az alapszabály révé a tagok felruházhatják-e az elököt eyi többlethatalommal. Ameyibe az elök megkülöböztetése em elfogadható, milye más megoldások vaak a szavazategyelõség miatt esetleg kialakuló patthelyzetre? Erre több választ is hallhattuk: meg kell ismételi a szavazást, és ismételt szavazategyelõség eseté a javaslatot elvetettek kell tekitei. Eek a módszerek csak az a hibája, hogy a javaslat elvetése ugyaúgy dötés, mit aak elfogadása További kérdés volt, hogy csak a 3 tagú vezetõség szélsõ esetébe megegedhetetle az elök szavazatáak agyobb súlyt adi, vagy semmilye más esetbe sem megegedhetõ. CIVIL SZEMLE 2007/1 27

10 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 28 Az egyesületi jog alapelveiek kimukálása és érvéyesítése Úgy godoljuk, hogy eze a területe még sok a közös teivaló. Fotos lee, hogy a bírói gyakorlat iráyítói és a civil szervezetek közöse tárják fel az egyesületi jog alapjait, és a gyakorlati példák alapjá igyekezzeek azokat a határvoalakat kielméletileg 8. Távülésezés, távszavazás A NOSZA egyesületi alapszabály összeállításakor tisztába voltuk azzal, hogy a szabályozás hagyomáyosa a személyes jelelét mellett képzeli el a közgyûlés és a vezetõségi ülések megtartását. A 21. századba már valóba meg lehet ismeri egymás véleméyét, és kiyilváítai az akaratukat elektroikus úto is (pl. video- vagy telefokoferecia, iteretes felület igéybevételével), a fizikai jeleléttel csakem egyeértékû módo. Kérdés, hogy a tagok, sõt a kívülállók jogai meyibe érvéyesíthetõk, hisze ezek az ülések közhaszú szervezetek eseté mideki számára yilváosak. Az bizoyosak látszik, hogy már em tartható fe az a többször viszszatérõ elleérv, miszerit az ülésezés és a határozathozatal em jellemzõ formái ezt egedélyezõ speciális jogszabályi redelkezés hiáyába megegedhetetleek leéek. 3 Az viszot jogos elvárás és ebbe a júiusi koferecia résztvevõi agyjából egyetértettek, hogy valamilye formába redelkezi kell arról, hogy az elektroikus eszközökkel megtartott ülések yilváossága hogya biztosított a közhaszú szervezetek esetébe. Erre megfelelõek látszik a tagok és a szélesebb yilváosság tájékoztatása az adott ülés idejérõl, témaköreirõl és megredezési formájáról azzal a tájékoztatással, hogy aki csatlakozi kívá, idõbe jelezze ezt a szervezõkek. 9. Jogszabály idézése az alapszabályba A másodfokú ítéletek és a koferecia tapasztalatai alapjá határozotta leszögezhetjük, hogy a megyei bíróságokál tapasztaltakkal elletétbe ics arra komoly érv, és ics olya jogszabály, amely egyes jogszabályi szövegekek az alapszabályba (illetve a vezetõségi taggá megválasztást elfogadó yilatkozatba) törtéõ szó szeriti idézését elõírá. Bizoyos esetekbe azoba szükséges a potos jogszabály-helyre törtéõ hivatkozás (például az összeférhetetleségi szabályok eseté). Lépjük tovább! Bár az egyesületek yilvátartásba vételével kapcsolatos bírósági gyakorlatba számos elletmodásra, visszásságra mutattuk rá, ezek közül több ikább egyedi eset, külö itézkedést em igéyel. Va ugyaakkor éháy olya kérdés, amelybe az egységes bírói gyakorlat hiáya akadályozza az egyesületek alapítását és hatékoy mûködését. 28 CIVIL SZEMLE 2007/1

11 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 29 ELMÉLETILEG jelöli, amelyek az egyesületi autoómiát védik a bírói, ügyészségi túlszabályozási törekvésektõl. Az ügyészség hatásköre Meglehetõse markása fogalmazódott meg a kofereciá az a véleméy, hogy újra kellee godoli az ügyészség szerepét a yilvátartásba vételi eljárásál, és a mûködõ egyesületek törvéyességi felügyeletére korlátozi hatáskörüket. Egy megyei bíróságról érkezett hozzászóló a kofereciá egyeese így fogalmazott: Az esélyt sem adják meg a mûködés megkezdésére. Alapszabály-sablo megalkotása A koferecia alatt is felvetõdött az a javaslat, hogy a jogszabály mellékletekét alkossaak meg egy olya alapszabálymitát, amelyet em közhaszú szervezetek bejegyzéséhez alkalmazi lehete. Ez mid az alakuló szervezetek, mid a yilvátartásba vételél eljáró bíróságok dolgát megköyíteé. 4 Mivel ha rosszul vezetik be, em jól alkalmazzák egy ilye sablo akár az egyesületi autoómiát is csorbíthatja, megalkotásába feltétleül be kellee voi a civil szervezeteket és szakértõiket is. Nyilatkozat a várható bevétel agyságáról Az ítélõtáblák is megerõsítettek miket abba, hogy em jogos a yilvátartást vezetõ bíróságok elvárása, hogy az alapszabály yilatkozzo arról, hogy az egyesület várható éves bevétele meghaladja-e az 5 millió foritot. Ezt a rossz gyakorlatot is vissza kellee szorítai. Nyilváosság a 21. századba Fogadja el és támogassa a bírói gyakorlat az elektroikus kommuikáció térhódítását azzal a megkötéssel, hogy az ezzel kapcsolatos dötéshozatali megoldások em csökkethetik az eljárások yilváosságát fogalmazott a taulmáykötet az elsõfokú végzések alapjá. Mid az ítélõtáblák, mid a koferecia résztvevõi külöbözõ álláspotokat képviseltek ebbe az ügybe. Ugya véleméyük szerit ikább ösztöözi kellee az elektroikus iformációtechológia elterjedését a civil szervezetek között, a legfotosabb mégis az lee, hogy mikét az eddigi kérdésekbe is itt is egységessé váljo a bíróságok álláspotja. Mi lee hát az ideális végkicsegése eek a cikkek? Hisze a szerzõ, és midazok, akikkel együtt dolgozik, az ügyvédek, civil szervezetek vezetõi, kutatók és ökétesek regeteg kudarcról tudak beszámoli. Esetekrõl, amikor értelmetleek tûõ idokok alapjá utasítják el egy szervezet bejegyzését, az alapszabály módosításaiak egedélyezését. Az ügyészek pedig számos olya törtéettel szolgálak, ahol az alapszabály túl általáos megfogalmazása, a szabályozás hiáya miatt perelek joggal vagy jogtalaul eltávolított vezetõségi tagok, alkalmazottak. CIVIL SZEMLE 2007/1 29

12 csz10 elm 2 birosag.qxd :56 Page 30 ELMÉLETILEG A szerzõ azoba optimista, hisze egy merész vagy sokak szerit ikább pimasz vállalkozás yomá sikerült objektív képet alkoti arról, hogy mibe és milye mértékbe kiszámíthatatla és jogszerûtle az egyesületek bírósági yilvátartásba vétele. 5 Sõt, sikerült eléri, hogy eek yomá olya párbeszéd iduljo el a jogalkalmazók között, amelyek eredméye az is lehet, hogy holaputá vagy talá ikább egy-két év múlva kicsit egyszerûbb lesz azok dolga, akik rászáják magukat, és közhaszú egyesületet alapítaak. És ez em utópia. Jegyzetek 1 Személyes közlés, a taulmáykötet elõkészítése kapcsá. 2 A NOSZA Egyesület hiáypótlási eljárását az alakuló ülés utá tizehárom hóappal késobb (2006. szeptember 9-é) kelt végzés zárta le. 3 Megjegyezzük, hogy ez a jogértelmezési logika sajálatos módo felbukka a Legfelsõbb Bíróság 2/2005. sz. közigazgatási jogegységi dötéséek idokolásába is: Az egyesületi tagok személyes joggyakorlásáak alkotmáyos kötelezettségét támasztja alá az is, hogy az Etv. em tartalmaz olya redelkezést, amely lehetõvé teé a tagsági jogok meghatalmazott útjá való gyakorlását. 4 Ehhez jó hivatkozási alapot adhatak a cégek számára 2006 óta biztosított egyszerûsített yilvátartásbavétel tapasztalatai. 5 Talá em véletle az egybeesés, hogy a koferecia utá röviddel a témához szorosa illeszkedõ jogegységi dötés született szeptember 26-á 4/2006. Közigazgatási jogegységi határozat a közhaszú szervezetet létesíto okirat tartalmáról címmel. 30 CIVIL SZEMLE 2007/1