csz12 eleje.qxd :42 Page 1 CIVIL SZEMLE

Átírás

1 csz12 eleje.qxd :42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM

2 csz12 eleje.qxd :42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Németh Ferec Szerkesztõség/Editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Fõszerkesztõ-helyettes/Seior Editor Rovatszerkesztõk/Editors Olvasószerkesztõ Nagy Ádám Nizák Péter Csogor Aa (Társadalom és állam) Márkus Eszter (Elméletileg) Nyitrai Imre (Visszahatás) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Nemeskéry Artúr Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a titkar@civilszemle.hu címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Szociális és Mukaügyi Miisztérium Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Visegrád Alap (Iteratioal Visegrad Fud) Civil Szemle Alapítváy ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fráter György tér 11. Tel./fax: (+36-1) , szerkesztoseg@civilszemle.hu Felelõs kiadó Nagy Ádám, Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Zátoyi Tibor Készült az Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 csz12 tart.qxd :52 Page 3 TARTALOM ELMÉLETILEG AZ NCA ÁLTAL TÁMOGATOTT KUTATÁSOK KONFERENCIABESZÁMOLÓK 5 ÁLTALÁBAN 6 Dombi Gábor Oláh Miklós Retz Tamás A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI NONPROFIT SZEKTOR HELYE ÉS LEHETSÉGES JÖVÕBENI SZEREPE A CIVIL TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉBEN 12 Ugri Emese Varga Csaba RÉSZVÉTELIDEMOKRÁCIA-KÍSÉRLET ABÁN, ÉS SZEREPE A CIVIL TÁRSADALOMBAN 28 Dobossy Imre Virágh Eszter Vukovich Gabriella A FOGLALKOZTATÁSI CÉLÚ CIVIL SZERVEZETEK HELYZETÉNEK ORSZÁGOS VIZSGÁLATA 44 Jacsák Csaba IFJÚSÁGI CIVIL SZERVEZETEK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 69 Kiss Ákos Kiss-Ádám Rebeka Süli Adrás Szabó Krisztia IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGKUTATÁS DEBRECENBEN 88 Muráyi Istvá CIVIL ESÉLYEK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 92 Beszedics Otília CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN 111 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Beedek Gergõ Gosztoyi Gergely Hargitai Herik KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON: AZ ELSÕ 3 ÉV 123 Pataki György BÖLCS LAIKUSOK 144 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Domaiczky Edre GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A BUDAPEST XVIII. KERÜLETI CIVIL ALAP LÉTREJÖTTÉNEK MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁN 157 Sebestéy Istvá TISZTÚJÍTÁS ÉS KÖZMEGHALLGATÁS NCA VILÁG-NÉZET Csaba László Gyula ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL 207 VISSZAHATÁS Boros Moika Nyitrai Imre MIHEZ VAN JOGUNK? (RECENZIÓ) 235 SZERZÕINK 242

4 csz12 tart.qxd :52 Page 4

5 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 5 ELMÉLETILEG AZ NCA ÁLTAL TÁMOGATOTT KUTATÁSOK * ELÕSZÓ Midig külööse fotos a külöbözõ pályázati redszerek folyamatos és szakszerû moitorigja, felülvizsgálata. Mide pályázó szervezet érdeke, hogy a pályázati úto felosztásra kerülõ források felhaszálása a lehetõ leghatékoyabba törtéje, a jól kialakított mechaizmusok e veszhesseek el, a kevésbé eredméyes területek fejlõdhesseek, illetve a kiírók redszeres, és mérés-metodológiai szempotból is érvéyes visszajelzést kaphassaak az egyes itézkedési területekrõl. Kofereciáko em csupá a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztõ és Iformációs Kollégiuma által támogatott pályázatok eredméyeiek öszszegzésére kerül sor, az elvégzett és publikált kutatás tapasztalatai alapjá; az egymással, illetve a kiírókkal törtéõ személyes találkozás, tapasztalatcsere, és egyeztetés lehetõsége agy jeletõséggel bírhat számukra akár a késõbbi sikeres pályázatok beyújtása szempotjából is. * május 14. Szervezõ Philos Alapítváy. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 5

6 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 6 ELMÉLETILEG Még egyszer az egyszázalékról * Ez az eszmefuttatás arról szól, hogya lehete felfuttati az egyszázalékos adomáyozást, hogya lehete igazá összépivé tei. Azzal ugyais, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozásával megoldottuk a beragadás kérdését, még em adtuk választ az eredeti, az igazi és a legmagvasabb kihívásra, arra evezetese, hogy em elege veszek részt ebbe a lehetõségbe más szavakkal a közvetle demokrácia kevésszámú bevált eszközéek mûködtetésébe. Kísérlet a beragadás csökketésére: a mostai törvéyváltoztatás utái következõ hullámba fog beéri az a javaslat, hogy tehermetesítsük az APEH-et azzal, hogy az NCA közbeszerzési eljárás keretébe megbíz egy oprofit szervezetet: évete boyolítsa le az egyszázalékos eljárást, és oldja meg a felajálások törvéyi elõírások szeriti hitelesítését, majd a célbajuttatását. Ez természetse em helyettesíti a köztisztviselõk mukáját, a felelõsség és a dötés is marad az APEH-él, de a dötéselõkészítés fáradságos aprómukáját a javaslat értelmébe em kellee a köztisztviselõre bízi még akkor sem, ha az ottai mukatársak igyekezek egyre rugalmasabbak lei, és az elsõ évek mikromeedzsmet deficitjét egyre ikább ledolgozzák azzal, hogy a kisebb elírásokat már öerõbõl is kijavítják, ahelyett, hogy mit értelmezhetetlet visszadobák. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a tederyertes civilszervezetet azzal kell megbízi, hogy egyekét vegye fel a kapcsolatot mide egyes adomáyozóval. Ezzel ez az itézméy emberi arcot kaphata, mert a fogadó és az adomáyozó a hitelesítési eljárás sorá midvégig folyamatos és szoros kapcsolatba maradhata. Ráadásul így még egy agy hiáyosság is kiküszöbölhetõ: az adószámhoz kötöttség. Ezáltal el lehete fogadi azt is, ha modjuk egy tayasi öregasszoy reszketeg betûkkel csak ayit közöl, hogy a szomszéd kisváros kutyamehelyéek adom, hisze lesz rá ökétes mukaerõ, aki utáajár a dologak midaddig, amíg egyértelmûe beazoosítható az adomáyozó szádéka. A javaslat pozitív hozadékakét el lehete szakítai ezt az itézméyt az éves adóbevallás stresszelõ szituációjától, és határidõ élküli folyamatos beadást lehete egedélyezi. Azt is ki lehete ezzel a megoldással küszöböli, hogy a jogosulatlaokkal való tárgyalások elhúzódása miatt homályos és egatív értesítések mejeek ki a felajálók felé. Véleméyem szerit ez az eljárás lehet a beragadt adóforitok mobilizálásáak pártpolitikától legikább függetle, merõbe alulról építkezõ, ökétes muká alapuló, végleges és maradéktala civil megoldása. * Kele Adrás 6 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

7 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 7 ELMÉLETILEG A civil szektor fejlesztési lehetõségei * A CSR (Vállalati Szociális Felelõsségvállalás) defiíciója: A vállalatok szociális felelõsségvállalása egy olya fogalom, mely szerit a vállalatok a szociális és köryezeti megfotolásokat ökétes alapo beépítik üzleti tevékeységükbe és a tevékeységükbe érdekeltekkel fetartott kapcsolataikba. Elemei: Ökétesség; Mide éritett (stakeholder) bevoása; Fetarthatóság A vállalatok em alkalmasak a szociális problémamegoldásra: a civilszervezetek jeletik a megoldást. Outsourcig! Ebbõl kifolyólag a CSR a civilszervezetekek ágazati és egyedi szite egyarát agy lehetõséget jelet. Gyakorlatilag egy új forráslehetõség yílik meg eek köszöhetõe természetese csak azokak a szervezetekek, amelyek redelkezek a CSR tervezéséhez, mûködtetéséhez alkalmas humá erõforrással. A forrásorietált mûködéssel szembe, ahol is a források megszerzése áll a szervezet mûködéséek közpotjába, és eek megfelelõe az alapmûködést is befolyásoló módo mide elérhetõ forrás megpályázásra kerül. Ezzel szembe a célorietált mûködés a szervezet vállalt feladataira, céljaiak megvalósítására keres pézügyi eszközöket. Legfotosabb: tervezhetõ a pézügyi-, a humá- és egyéb (pl. eszköz-) igéy! Ezzel párhuzamosa egy magas hatékoyság lép fel, mert mideki (a szervezeti vezetõk, ökétesek, aktivisták, de maga a szervezet is) azt csiálja, amihez ért! Kialakul egy agyo fotos mûködési elem: a projektcetrikus godolkodás. Ez elegedhetetleül szükséges pályázatok, projektek megvalósításához. És em utolsósorba em elhayagolható téy, hogy sok, civilszervezet részére is elérhetõ Európa Uiós vagy egyéb pályázat eseté a célorietált mûködés alapjakét tekithetõ Stratégiai Terv készítése és beyújtása a pályázat mellékletekét kötelezõ. Ebbõl tudják a bírálók, dötéshozók leszûri, hogy egy civilszervezet meyire felkészült, meyyire várható, hogy komplexe meg tudja valósítai a vállalt projektet. * Pál Attila CIVIL SZEMLE 2007/3 4 7

8 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 8 ELMÉLETILEG Az NCA kutatási moitorig tapasztalatai * A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztõ és Iformációs Kollégiuma 2006 végé három itézméyt bízott meg azzal, hogy végezze el a és évi sikeres társadalomtudomáyi kutatási pályázatok moitorig vizsgálatát, és a legfotosabb ismeretek birtokába az éritett szervezetek bevoásával szervezze kofereciát aak érdekébe, hogy a moitorig tapasztalataiak megosztásával a civil szférára voatkozó kutatások miõsége javuljo. Az említett felkérést az Általáos Vállalkozási Fõiskola és a Philos Alapítváy mellett a Századvég Politikai Iskola Alapítváy (a továbbiakba: Századvég Alapítváy) kapta. A kokrét moitorig feladatokat a Századvég Alapítváy végezte el. A következõkbe rövide összefoglaljuk az elvégzett elemzés legfotosabb tapasztalatait, illetve az aak alapjá megjelölhetõ cselekvési iráyokat, a támogatási program fejlesztéséek lehetõségeit. Megítélésük szerit amelyet az általuk elvégzett moitorig vizsgálat csak megerõsített az általáosa megfogalmazott, speciális tématerületek behatárolása élküli civil kutatások ideje lejárt. Ha potosabba akarok fogalmazi, akkor azt modom, hogy a fiaszírozására az NCA támogatói tevékeységéek keretébe, értelmes és megfelelõe haszosuló módo, már egyre kisebb a lehetõség. Éppe ezért a támogatási iráyok szûkítését javasoljuk, amelyek véleméyük szerit kétiráyúak kell leie. Egyrészt téma szeriti szûkítésrõl lee szó, azaz em az általáos, haem a specializált, évete legfeljebb 3 5 eltérõ tématerületre fókuszáló pályázatok kiírása lee célszerû. Másrészt a támogatások palettáját is szûkítei kellee, mégpedig olya módo, hogy a helyi, lokális elemzések váljaak egyre ikább meghatározóvá az alapprogram támogatott kutatási portfóliójába. Midehhez azt a kitételt teém még, hogy a vizsgálatokat elsõsorba a komoly szakértõk bevoásával készülõ projektek keretébe végezzék. A moitorig vizsgálat arról is meggyõzött beüket, hogy mideképpe külö pályázati kiírás szükségeltetik a kutatási projektek leboyolításába jártas szervezetek, illetve az eze a területe még komolyabb feladatokat em végzõ szervezetek számára. Az elõbbiek bevoásával a miõségi, tudomáyosa megalapozott kutatások szakmai kompeteciája övelhetõ, ugyaakkor a civil szektorba tevékeykedõ aktorok az amatõr kutatások támogatásához a maguk sajátos helyzetére szabott keretek között mégis hozzájutáak. Alapvetõek véljük ugyaakkor, hogy a kutatás területé tapasztalatla szervezetek esetébe pályázati elõfeltételkét legye elõírva legalább egy társadalomtudomáyi végzettségû, komoly refereciákkal redelkezõ személy bevoása a kutatásokba, aki legalább taácsadókét segítheti a kutatás miél magasabb szívoalo törtéõ magvalósítását. Ez mide bizoyal öveli fogja a kutatások kimeeti eredméyéek szívoalát is. * Gazsó Tibor 8 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

9 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 9 ELMÉLETILEG A legmegfelelõbb és legfelelõsségteljesebb választás az lee, ha az alapprogram a támogatások folyósításáak kritériumredszerét, a moitorig-redszert és a haszosulásra voatkozó követelméyeket a jelelegihez képest léyegese feszesebbe defiiált, szigorúbba kezelt keretredszerbe helyezé. Kizárólag ezzel biztosítható a kutatások társadalmi haszosulása. Redkívül léyegesek tartjuk aak ösztözését, hogy a pályázók kutatási elképzeléseik kialakítása sorá más források bevoásával is kalkuláljaak, elsõsorba a civil szektor és a forprofit szféra, illetve a civil szektor és a helyi ökormáyzatok közötti együttmûködést elõmozdítva. A kutatási pályázatok elbírálásáál fotosak véljük a teljes traszpareciát. A dötések elõtt yilváossá kell tei a bírálati szempotokat, s egy eves szakmai grémium feladatává kell tei magát a dötés meghozatalát. A moitorig vizsgálat rámutatott arra is, hogy ameyibe az NCA kevesebb támogatást biztosított a pályázó által igéyelt összegél, akkor szite mide esetbe érthetõ módo csak részteljesülés valósult meg a pályázati tervekhez képest. Ezt azoba jeleleg számo kéri em lehet, ugyais stadard módszere a felülvizsgálatak az NCA berkei belül em alakult ki. Eek hiáyába az általuk elvégzett moitorig is csak a pályázati vállalást, és a téyleges teljesülést hasolíthatta össze, okot adva a sokszor talá megalapozatla gyaúsításra a pályázati összegek em megfelelõ felhaszálását illetõe. E probléma feloldása érdekébe azt javasoljuk, hogy a támogatott összeg ismeretébe a pályázó módosított kutatási vállalást yújtso be aak érdekébe, hogy a leadott zárójeletés alapjá az elvégzett muka egyértelmûe értékelhetõvé váljo. Javasoljuk egy olya dokumetációs tár felállítását, ahol az érdeklõdõk (civilszervezetek, kutatók, egyetemisták, dötéshozók stb.) bármikor betekithetek a kutatási jeletésekbe. Itt javasolák aak megfotolását, hogy a yilváosság téye ömagába ösztözõe hat egy feladat elvégzéséek szívoalát illetõe. A közösségi érdeket szolgálá, ha az összes támogatott kutatás 8 10 oldalba összefoglalt legfotosabb eredméyeit egy külö, erre a célra kialakított iteretes felülete elektroikus kiadváy formájába publikálá az NCA. Megfotolásra érdemesek tartjuk az ugyacsak az NCA által redezedõ éves kutatási szakmai kofereciák redszeresítését. A kutatásokkal (zárótaulmáyokkal) szembe támasztott részbe formai, részbe tartalmi követelméyek (pl. miimális terjedelem, szakirodalmi hivatkozások, stb.) felállításával szité övelhetõek tartjuk a kimeeti produktumok miõségét. A felállított stadardok ugyaakkor arra is alkalmasak lehetek, hogy általuk a vizsgálatok értékelése is objektívebbé válhat. Legalább két-háromévete átfogó moitorig vizsgálat elvégzését tarjuk szükségesek, amelyek kivitelezésére több itézméy és több szakértõ részvételével létrehozadó szakmai kollégium kialakítását javasoljuk. A fetiekbe jelölt iráyok bizoyosa jeletõs mértékbe hozzájárulhatak a támogatási gyakorlat fejlesztéséhez, a támogatási célok hatékoyságáak öveléséhez. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 9

10 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 10 ELMÉLETILEG Noprofit szektor regioális metszetbe * A redszerváltást követõe elidult a civil társadalom újjászületése, számos egyesület, alapítváy kezdte el mûködését. Ezek többsége helyi szite fejtette ki tevékeységét, vagy olya feladatok végzésére, olya célok, programok megvalósítására vállalkozott, melyek az adott térségbe, települése élõk mideapi életéek, köryezetéek jobbítását szolgálták. A szervezetszám megugrásával párhuzamosa lezajlott a civil szektor társadalmi emacipációja, ami abba yilváult meg, hogy mid a kormáyzat, mid a lakosság, de még valamelyest az üzleti szféra szemébe is a kezdetbe oly sokszor gyaakvással kísért civilszervezetek már elismert részét képezték az ily módo tehát háromszektorúak tekitett társadalmi itézméyredszerek. A civil szféra fejlõdése természetese sem idõbe, sem térbe em folyt egyeletese. Mid a mai apig kimutathatóak jeletõs külöbségek, egyfelõl a települési hierarchiába, másfelõl földrajzi értelembe. Nyomo követhettük egy jeletõs, yugat-keleti iráyú fáziseltolódást. A oprofit szféra sokszíûsége tehát emcsak ömagába, vagyis egészébe érhetõ tette, haem területi, regioális voatkozásába is. Vajo milye összefüggés mutatható ki egy-egy térség társadalmi, gazdasági, demográfiai állapota és civil szektora között? Felállíthatóak-e általáos törvéyszerûségek? Modhatjuk, a civil szektor megjeleése és aktivitása midig valamilye hiáyjeleséghez köthetõ, evezetese ez egyfajta közösségi válasz a helyi társadalomba megjeleõ kielégítetle igéyekre. Ezek az igéyek azért feltehetõe az elmaradottabb térségekbe agyobbak lehetek, bár azt is tudjuk, hogy a magasabb életszívoal újabb szükségleteket támaszt. Ugyaakkor összefüggés mutatható ki az adott terület gazdasági fejlettsége és a civil élet itezitása között is. Miél jobb helyzetbe va egy település, aál fejlettebb a civil szektora, s ebbõl a tapasztalatok szerit az is következik, hogy belsõ és külsõ kapcsolatredszere, vagyis egymással, illetve az ökormáyzattal ápolt viszoya is sokrétûbb. Más szavakkal: több, egymással éppe elletétes iráyú ösztözõk is létezhetek. A meyiségi övekedéshez hasoló pozitív folyamat zajlott le a civilszervezetek közéleti tevékeységébe is. A helyi ügyekbe való közvetle beleszólás igéye ugya kezdetbe az ökormáyzatok húzódozásával találkozott. Késõbb azoba az utóbbiak igaz, em midig öszátukból, sokszor éppe a rájuk ehezedõ yomás hatására fokozatosa kezdték bevoi az arra alkalmas civilszervezeteket a települést éritõ dötések elõkészítõ mukájába. Olya fórumokat hoztak létre, melyeke lehetõséget biztosítottak a helyi civil társadalom részére legalább a véleméyük kifejtésére. * Sebestéy Istvá 10 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

11 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 11 ELMÉLETILEG Idõközbe kiderült, hogy a dötés-elõkészitõ muka mellett a (köz)szolgáltatások biztosításába is bevohatóak a civilek. Emellett az úgyevezett egyszázalékos felajálások fogadása, a külsõ pályázati források megszerezhetõségéek képessége, a lakosság felé iráyuló kommuikációba betöltött közvetítõ szerep, a mobilizáló képesség, és az ökétes tevékeység, mid olya fukcióak bizoyult, melyet ugya a civilek látak el, azoba ezek jeletõse hozzájárulhatak az adott térségek, települések hatékoy mûködéséhez. Eek általáos felismerése talá mérföldkõek tekithetõ a civil ökormáyzati kapcsolatok fejlõdésébe. Ezzel párhuzamosa egyszerre több itegrációs folyamat is elidult. Egyfelõl a civilszervezetek kezdeti merev elleállása és függetleségükhöz való félreértelmezett ragaszkodásáak oldódása folytá, a közös lehetõségek és érdekérvéyesítés felismerése eredméyeképpe sorra jöttek létre a területi és szakmai alapo szervezõdõ civil együttmûködések, kerekasztalok, és fórumok. Az ökormáyzatok között szité kialakultak a szervezett kereteke belül mûködõ társulások. Eek korai ökétes formáit aztá a közigazgatási reform, a kistérségi redszer bevezetése hivatalossá is tette. A településfejlesztési törvéy módosítása 2004-be pedig már a kistérségi ökormáyzatok és civilszervezetek fejlesztési célú együttmûködéséek jogszabályi feltételeit is meghatározta. Az imét agyvoalakba ismertetett fejlõdés azoba még korátsem fejezõdött be, és természetese sehol sem zökkeõmetese zajlott le; a civil szféra fejlettségébe, az együttmûködés kialakult szitjébe jeletõs területi egyelõtleségek mutathatók ki. Az országba statisztikai és tematikus kutatások egybehagzó eredméyei szerit vaak olya térségek, ahol a kooperáció magas szívoalat ért el, és vaak olyaok, ahol még szite semmilye kezdeméyezés em idult el. Eek egyik oka feltételezésük szerit éppe az, hogy a agyobb közösségbe való godolkodás, vagyis a térségtudat sok esetbe még hiáyzik, illetve, ha fel is lelhetõ, akkor az egyik felet sem motiválta a mideapi cselekvésekre való gyakorlati alkalmazására. Így természetesek is modható, hogy mid az ökormáyzatok és a civilek együttmûködése, mid ez utóbbiak egymás közötti kapcsolatépítése elsõsorba helybe idult meg és fejlõdõdött ki, s még a agyobb területi összefogások is ikább megyei, regioális szite alakultak ki. Midezekek a jeleségekek az alaposabb elemzéséhez, és megértéséhez szükség va tehát miél több olya kutatásra, vizsgálatra, amelyek éppe e dimezió meté, vagyis regioális metszetbe mutatják meg a oprofit valóságot. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 11

12 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 12 ELMÉLETILEG A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI NONPROFIT SZEKTOR HELYE ÉS LEHETSÉGES JÖVÕBENI SZEREPE A CIVIL TÁRSADALOM FEJLESZTÉSÉBEN Dombi Gábor Oláh Miklós Retz Tamás (Nyilváosságért és a Civil Társadalomért Alapítváy) Elõzméyek A Nyilváosságért és a Civil Társadalomért Alapítváy 2004-be pályázatot yújtott be az NCA Civil Szolgáltató Fejlesztõ és Iformációs Kollégiumáak kiírására a Közép Duátúl civil szektoráak vizsgálata tárgyába, melyet a Kollégium pozitív elbírálásba részesített. A muka elvégzésére az alapítváy 3,5 millió Ft vissza em térítedõ támogatásba részesült, mely összeg felhaszálásáról december 27-é a MÁK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Igazgatóságával szerzõdött le. Jele írás a közel 120 oldalas kutatási zárótaulmáy összegzése, amely az elemzési adatbázissal együtt a Nyilváosságért és Civil Társadalomért Alapítváy címé szabado hozzáférhetõ. A vizsgálat célja A kutatás célja az alapítváy elsõdleges mûködési területéül megjelölt régióba a szervezett civil társadalom helyzetéek, mûködéséek és jövõképéek kutatási eszközökkel törtéõ szakszerû és módszeres megvizsgálása volt, külöös tekitettel Nemzeti Civil Alapprogram idõszakára esõ tapasztalatokra. A kutatás sorá feltérképeztük a meglévõ adatbázisok elemzése révé a régió szervezett civil társadalmáak országo belüli súlyát, lakosságszám aráyos területi gyakoriságát, településtípusok szeriti megoszlását, tevékeységszerkezetét, szervezeti formák szeriti összetételét stb. Eze kívül a régióba öálló, a oprofit szervezetek adatszolgáltatására épülõ kérdõíves vizsgálat is készült. A muka sorá tehát lehetõség yílt a téyadatok véleméyadatokkal, vagyis elképzelésekkel, tervekkel való kiegészítésére, mely komoly jeletõséggel bírhat a régió civil szektorát éritõ tervezés például az úgyevezett szûk keresztmetszetek feltérképezése, vagy éppe az erõsségek, lehetõségek körvoalazása számára. A muka sikeres elvégzése eseté az alábbi zárótaulmáy egyik alapja lehet egy regioális civil stratégia elkészítéséek. 12 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

13 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 13 ELMÉLETILEG Kutatási tematika A vizsgálat tematikáját a voatkozó szakirodalom 1 és éháy újoa készült diplomadolgozat 2 taulmáyozása révé yerhetõ ötleteke túl az NCA Országos Taácsáak Közép-Duátúlról delegált küldöttjével, a térség Regioális Taácsáak elökével készített iterjúk alapozták meg, de éháy civilszervezet is jeletõs mértékû aktivitást fejtett ki e tére. 3 A kutatási tematika összeállítását jellemzõ széleskörû tájékozódás oka tehát em a kutatói felelõsség áthárítása volt, mit ikább az, hogy az eredméyek miél jobba legyeek képesek a gyakorlati haszosításra elsõ sorba a Közép-Duátúlo. Az összesített kutatási témajavaslatokat tematikusa csoportosítottuk, majd ez alapjá elkészítettük a vizsgálat kérdõívét. Az alapadatbázisból yerhetõ iformációk adattartalmá túlmeõe a kérdõíves felmérés alapvetõe hat témakör köré csoportosult. Az adatok ömagukba való elemezhetõsége mellett a késõbbi kérdések kapcsá vizsgáladó eredméyek csoportosíthatósága érdekébe regisztráltuk az adatszolgáltató szervezetek szervezeti formáját, tevékeységét, eek földrajzi kiterjedtségét, mûködéséek idõtartamát, esetleges közhaszúságáak téyét, tagságáak szociológiai jellemzõit, kapcsolati hálóját, esetleges eryõszervezeti tagságát, esetleges közcélú feladatellátásáak téyét, és ezek tulajdoságait. Mivel fotos tuduk, hogy milye tárgyi és szellemi ifrastrukturális jellemzõkkel redelkezik a régió oprofit szektora, ezért vizsgáli kellett az igatlaal, telekommuikációs eszközökkel, irodaszerekkel, egyéb vagyotárgyakkal való ellátottságot, és az ezek bõvítésére iráyuló törekvések tervezett iráyait is. Kérdések voatkoztak a szervezet soraiba és holdudvarába megtestesülõ szaktudás legfotosabb jellemzõire, és a jó miõségbe végezhetõ muka szolgáltatási hátteréek feltérképezésére. A szervezetek által végzett tevékeységrõl egyebek mellett ige beszédesek a költségvetési adatok (az EU országai közül sokba csupá adóhivatali adatokból készül oprofit statisztika), ezért érdeklõdésük kiterjedt a szervezetek forrásszerkezetével kapcsolatos iformációkra is. A vizsgálat sorá külö figyelmet fordítottuk az NCA keretébe törtéõ pályázati redszer vizsgálatára, eze belül a szervezetek pályázati aktivitására, eredméyességére, és az esetleges eredméyteleség okaira. A tervezett vizsgálat egyik legfotosabb tematikus blokkja a közhaszú feladatellátásra voatkoztatható. Mivel a hagyomáyos igazgatási keretek közt végzett közhaszú feladatellátás mellett sok esetbe egyre idokoltabb és egyre agyobb a feladatellátás szubszidiaritás elvébõl is levezethetõ, új típusú (goverace) igazgatásszervezési módszerekhez sorolható módjáak lehetõsége és valószíûsége, ezért szükségesek tartjuk egyrészt a szervezet földrajzi és társadalmi köryezetéek ellátottságát, másrészt külööse az ellátatla, illetve a rosszul ellátott vertikumba az adott területe mûködõ szervezetek ilye típusú feladatellátásra való hajladóságáak és alkalmasságáak a vizsgálatát. Azt is vizsgáljuk, hogy az ilye jellegû (meglévõ CIVIL SZEMLE 2007/3 4 13

14 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 14 Meglévõ statisztikai adatbázisok (TeIR, TSTAR, MÁK) felhaszálásával, statisztikai összehasolító vizsgálatokkal elvégezzük a regisztrált és a mûködõ szervezetek adatai alapjá a régió országo belüli, a megyék régió belüli, a kistérségek megyéke belüli pozicioálását. A szervezet-gyakorisági mutatók területi dimeziók szeriti vizsgálata mellet kistérség mélységbe feltérképezzük a civil szektor által megtestesített tevékeységszerkezet meté megfigyelhetõ erõsségeket és hiáyosságokat. A meglévõ statisztikákból em rekostruálható téyadatokat a véleméyadatok elõállítása céljából kérdõíves vizsgálat segítségével biztosítottuk. Kutatási mitákat a K-DT régió elsõ NCA évbe pályázati aktivitást felmutató szervezetei képezik. Adatgyûjtésükhöz kérdezõbiztosokat vettük igéybe, személyes megkeresés útjá folyt az adatfelvétel, melyek sorá törekedtük az alkalmas civilszervezetek aktivizálására, építettük közremûködésükre is. A szóba jöhetõ 754 szervezet közül végülis 446-ot tudtuk eléri, illetve adatközlésre bíri. Az adatközlõ szervezetek aráya Veszprém megyébõl volt a legmagasabb, 196 adatközlés származtatható ie. Fejérbõl 86 szervezet szolgáltatott adatokat, Komárom-Esztergomból pedig 159 érvéyes adatközlés regisztrálható. A felvett kérdõíves adatállomáy miõségéek elleõrzését követõe az adatokat SPSS verziójú adatfeldolgozó és elemzõ program igéybevételével végezelméletileg és tervezett) civil aktivitásak melyek a kokrét iráyai, mekkora kapacitások és a oprofit szektor által megtestesített szakértelem remélhetõk mögöttük, milye összetételû parterséggel, feltételekkel, garaciákkal láthatók el ezek a feladatok. A 2002-vel iduló kormáyzati ciklus egyik legjeletõsebb, legkézzelfoghatóbb pozitív eredméye mide bizoyal a Nemzeti Civil Alapprogram. Mit mide új redszerek, yilvá eek is meglehetek ugyaakkor a gyermekbetegségei, melyek feltérképezésére agyszerû alkalmat kíál egy ilye, közvetle és személyes megkeresése alapuló adatszolgáltatáso yugvó kutatás. Természetese mások tapasztalataiak az egybegyûjtése is fotos, de yilvá az egyik legfotosabb feladat a program elsõdleges szereplõiek, a szektorhoz tartozó civilszervezetekek, illetve azok képviselõiek az észrevételeit feltérképezi. Ez a muka tematikusa kiterjedt az NCA-választások tapasztalataiak tesztelésére, az NCA személyi és itézméyi szereplõiek, potosabba mukájuk ismertségére és elismertségére. Az elmúlt évek oprofit statisztikáiak fõ számai azt mutatják, hogy a szektor élete az extezív idõszak végéhez érkezett, az újoa létrejövõ szervezetek száma megközelítõleg éppe hogy pótolja a megszûtekét. Mideképpe érdemesek tûik e fluktuáció okaiak, és belsõ jellemzõiek vizsgálata. A vizsgálat sorá eek az érdeklõdések a kielégítését a szervezetek öértékelésére, és a távlati tervekre voatkozó kérdésekkel kíséreltük meg eléri. A vizsgálat módszerei 14 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

15 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 15 ELMÉLETILEG tük el. Az eredméyek a régió egészére, a megyékre, azok kistérségeire botva kerülek bemutatásra, de figyelmüket az egyéb szempotok szeriti vizsgálhatóság sem kerülte el. A kutatási zárótaulmáyba az eredméyek ismertetésekor kizárólag a statisztikailag szigifikás, azaz véletleek em tulajdoítható összefüggéseket emeljük majd ki. A vizsgálat eredméyei A közép-duátúli régióba található az ország regisztrált civilszervezeteiek a tizede, összese 5543 szervezet. Ezzel az eredméyel a régiók sorába a 6. helyet foglalja el, ám az 1000 lakosra vetített idexek alapjá megelõzi az észak-alföldi és a dél-alföldi régiót. A régióba regisztrált szervezetek területileg egyrészt Veszprém megyébe, másrészt a megyeszékhelyek körül kocetrálódak, ám az meglepetés, hogy a regisztrált civilszervezetek legtöbbje a veszprémi kistérségbe található. Az 1000 lakosra vetített és kistérségek alapjá számolt idexek szité Veszprém megyei, azo belül is balatoi föléyt mutatak. Többet modaak azoba a mûködõ szervezetek alapjá készül adatsorok. Az 5543 mûködõ, a tevékeységét aktíva kifejtõ szervezet területi megoszlása hasolóa alakul a regisztrált szervezetekéhez. Egy dötõ változás azoba mégis va: az adatok alapjá úgy tûik, Veszprém megyébe, azo belül is a Veszprémi kistérségbe a regisztrált, de em mûködõ, azaz az alvó szervezetek agyobb aráyba fordulak elõ, mit a régióba máshol. Az országos eredméyekek megfelelõe ebbe a régióba is az egyesületi forma a dötõ, melyet az alapítváy és a köztestületi forma követ. Ez utóbbi, valamit az érdekképviseletek tipikusa a megyeközpotok köré csoportosulak, azoba a köztestületek még a balatoi kistérségekbe is felülreprezetáltak. Eek oka az, hogy a hegyközségek is köztestület miõsítést kaptak. Szité igazodva az országos tredekhez, a mûködõ civilszervezetek tevékeysége a szabadidõ, hobbitevékeység és a sporttevékeység, oktatás és kultúra köré csoportosul. A szabadidõs tevékeységet felvállaló szervezetek agyobb része téylegese is ezzel foglalkozik, kisebb részük a horgászokat, vadászokat tömöríti egységbe. A sporttal foglalkozó szervezetekrõl elmodható, hogy elsõsorba a régió városaiba fejtik ki a tevékeységüket, agyobb részbe sporttámogatást, kisebb részbe a téyleges sporttevékeységet végezek. A harmadik leggyakrabba elõforduló oktatási tevékeység is egymáshoz hasoló aráyba fordul elõ a régió kistérségeibe, kivételt jeleteek a hátráyos helyzetû kistérségek. Itt azoba az oktatáso belül em a felõttoktatás, haem a gyermekoktatás kerül elõtérbe. Ez is agyo fotos, de mivel egy ilye térségbe súlyos problémakét jeletkezhet a mukaélküliség, ezért a mukavállalók átképzését biztosító felõttoktatás civil támogatottságáak hiáya e térségekbe problémát jelet. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 15

16 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 16 ELMÉLETILEG A felõttoktatás és a felsõfokú szakképzés az egyetemmel vagy fõiskolával redelkezõ, tehát fejlettebb térségekbe jellemzõ. A régióba em éri el a tíz százalékot a kulturális tevékeységet felvállaló civilszervezetek aráya. Az ilye tevékeység fõcsoportba sorolható szervezetek fõkét a kulturális örökség megõrzése tevékeység alcsoportba sorolható, egyegyedük viszot mûvészeti tevékeységgel foglalkozik, míg tizedük többcélú mûvészet és kultúratámogatást valósít meg. Egymáshoz hasolóa alakul a szakmai, gazdasági érdekképviselet és a szociális ellátás tevékeység fõcsoportja, e két tevékeységet felvállaló civilszervezetek 8 8 százalékyia vaak az összes mûködõ szervezet közül. Az érdekképviseleti szervezetek közül több mit a fele a mukáltatói, vállalkozó érdekképviselet és egyharmadyi a mukavállalói oldal érdekképviselete, ezeke túl fellelhetõ még az egyéb szakmai jellegû és a többcélú és általáos érdekképviselet is. Természetese a mukavállalói érdekképviselet a hagyomáyosa termelõ ipari jellegû térségekbe erõs, például Duaújváros, Oroszláy, Székesfehérvár, Dorog térségébe, míg máshol a mukáltatói, vállalkozói érdekképviselet a domiás. A szociális ellátást felvállaló szervezetek pedig egyértelmûe a városok köré csoportosulak. A településfejlesztéssel foglalkozó és mûködõ szervezetek Veszprém megyébe kocetrálódak, meglepetés, hogy a régióközpot térségébe midössze 20, míg a godokkal küszködõ Várpalotai kistérségbe, részbe a kevés település miatt is, öt darab településfejlesztéssel foglalkozó civilszervezet mûködik. A többi tevékeységtípus (adomáyosztás, polgári védelem, köryezetvédelem, vallás) gyakorisága régiós szite em éri el az 5 százalékot. Ezekhez hasolóa a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek sem, azoba az adatok alapjá kiderült, hogy a jobbára idegeforgalmi fejlesztés (a borút egyesületek is) területé téykedõ szervezetek eek oká a gazdaságilag jobb lehetõségekkel redelkezõ kistérségekbe vaak jele. A régió oprofit szervezetei 2004 sorá összese 748 darab pályázatot adtak be az NCA források igéybevételére, melyek között egyarát megtalálhatók a mûködési kiadásokra és a projekttámogatásra kért összegek is. Az igéylések összese több mit 845 Mió Ft-ot tettek ki, amelybõl a yertes szervezetek összese 341 Mió Ft-hoz jutott külöbözõ célokra. A pályázati aktivitás Komárom-Esztergom és Fejér megyébe magasabb, míg Veszprém megyébe a mûködõ szervezetek közül kevesebbe pályáztak NCA forrásokra. Utóbbi megyé belül ez em is ayira a megyeközpot és térségét jeleti, haem az azo kívüli kistérségeket. Külööse szembetûõ ez az 1000 lakosra számolt civil idex alapjá raglistavezetõ Balatofüredi kistérségre. Itt agyo gyér volt a pályázati aktivitás a szervezetek között. A pályázatoko igéyelt összeg agyságredje tekitetébe a székesfehérvári kistérségbe mûködõ civilszervezetek az elsõk, õk több mit 20 Mió Ft-ot szerettek vola kapi külöbözõ célra, a másik két megyeszékhely kistérsége esetébe ez az adat csak mitegy fele a régióközpotéak. A legkevesebb igéyelt összegeket szité Fejér megyébe találtuk: Ercsi, Sárbogárd, Eyigi kistérségekbe. A téylegese elyert támogatások abszolút értéke természetese a régióközpot kistérségébe a 16 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

17 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 17 ELMÉLETILEG legmagasabbak (9 Mió Ft), viszot a fajlagos mutatók közül az egy mûködõ szervezetre jutó NCA támogatást alapul véve a tatabáyai kistérség va a legkedvezõbb helyzetbe. A Nemzeti Civil Alaphoz 2004 évbe összese 754 olya oprofit szervezet pályázott mûködési és/vagy projekt támogatás elyerése érdekébe, amelyek székhelye a közép-duátúli régió egyik települése volt. Adataik szerit a 754 szervezet kevéssel több, mit kétharmada sikerese pályázott az NCA források megszerzésére, 32 százalék viszot pályázatáak elutasításával szembesült. Az NCA-hoz pályázó régiós szervezetek összességére kiterjedt adatgyûjtés eredméyeképp 446 szervezettõl, azaz az összes szervezet közel háromötödétõl kaptuk részletes, elemezhetõ választ. Kutatási adatbázisukba az NCA-hoz sikerese pályázó szervezetek reprezetációs aráya 62 százalék, az elutasított szervezeteké 38 százalék, vagyis míg az NCA-hoz sikerese pályázó összes szervezet 54 százaléka válaszolt megkeresésükre, addig ugyaezzel a lehetõséggel az elutasított szervezetek 71 százaléka élt, ez azt jeleti, hogy az ökétes módo válaszoló szervezetek által létrejött jele elemzési mita a sikeres és az elutasított pályázók esetébe a sikerteleül pályázó szervezetek iráyába súlyozódik. Az eredeti aráyokhoz képest létrejött összaráy-eltérés em egésze 6 százalék. Az NCA támogatásokra pályázó adatközlõ szervezetek relatív többsége, 45 százaléka Veszprém, kevéssel több, mit harmada Komárom-Esztergom, ötöde Fejér megyei székhellyel redelkezik. KSH kistérségek szerit a legtöbb adatközlõ szervezetet három, a megyei jogú várost is tömörítõ kistérségbe, Veszprém, Tatabáya és Székesfehérvár körzetéhez sorolhattuk. Az adatbázisukba szerepelõ szervezetek égyötöde bejegyzett székhelyét tekitve városokba redezkedett be és csak 20 százalékuk települt a régió valamely községébe. Ezzel együtt a szervezetek relatív többségét em megyei jogú városokba regisztráltuk, csak 39 százalékuk székhelye volt a régió égy megyei ragú városáak valamelyiké. Az adatközlõ szervezetek közel kétharmada egyesület, egyede alapítváy. Az alapítváyok 64 százaléka magáalapítváy, 36 százaléka közalapítváy, további adatközlõik közel 5 százaléka közhaszú társaság, 4 százaléka oprofit szervezetek szövetségekét mûködik. A régió egészére vetítve adatközlõik sorába az egyesületek Veszprém, az alapítváyok a Komárom-Esztergom, a közhaszú társaságok Fejér és Veszprém, a szövetségek Fejér megye területé felülreprezetáltak. A 446 válaszadó szervezet összese 835 külöbözõ tevékeységtípust jelölt meg, vagyis átlagba kétfélét. Kizárólag egy tevékeységorietációt a szervezetek 45 százaléka, kettõs céltevékeységet 23 százaléka, három, vagy több tevékeységorietációt a válaszolók egyharmada említett meg. A leggyakrabba említett tevékeységkörök a kultúra és a sport, ezt a két tevékeységtípust az összes válaszadó szervezet közel egy-egy harmada megemlítette. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 17

18 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 18 ELMÉLETILEG A harmadik ragsorhelye a szabadidõ eltöltés és egyéb hobbi jellegû tevékeységcélok állak. Ilye iráyú tevékeységet a szervezetek 30 százalék evezett meg. Jeletõs volumet képvisel az oktatás is, mit céltevékeység. Az összes szervezet több mit ötöde végez valamilye oktatási, többyire itézméytámogató tevékeységet. A szervezetek közel hatoda a szociális ellátás és godozás, tizede az egészségügy, yolcada a köryezetvédelem területé fejti ki céltevékeységét. 24 adatközlõ szervezet a terület és településfejlesztésbe, 17 a természet, és/vagy a társadalomtudomáyos kutatások, szité 17 szervezet a oprofit szféra közös érdekvédelme, 12 a emzetközi kapcsolatok, 11 a polgári védelem területé fejt ki civil aktivitást. Adatközlõik sorába kilec olya szervezetet találtuk, amelyek a közbiztoság, yolcat, amely valamely vallás, hat-hatot, amely a jogvédelem, a szakmai és egyéb gazdasági érdekvédelem, illetve a többcélú adomáyozás, ötöt, amely a gazdaságfejlesztés, égyet, amely a foglalkoztatás politika érdekel és végül hármat, amely az állatvédelemmel foglalkozik. A tevékeységtípusok területi eloszlása legikább véletleszerû, ics olya kistérség, vagy megye, de akár településtípus sem, ahol e fordula elõ valamelyik, de ha em is fordul elõ, aak ikább az alacsoy mitareprezetáció lehet az oka, mitsem valamilye mûködést kizáró valóba szigifikás ok. A szervezetek megalakulásáak átlagéve Magyarország politikai-gazdasági redszerváltásáak hagyomáyos dátuma utára, 1991-re esik. Az adatbázisba szereplõ legrégebbe alakult szervezet a 19. század utolsó egyedébe, 1878-ba jött létre. A törtéelmi fordulópotot jeletõ 1945-ös év elõtt, azaz 1944-ig további 11 szervezet vezeti vissza a múltját és 1989 között a válaszadó szervezetek hetede jött létre, mide további adatközlõ szervezet már a redszerváltás évébe, vagy azt követõe alakult meg. Az adatbázisukba szereplõ egyesületek között a megalakulás évét tekitve emcsak az 1990-tõl apjaikig létrejött szervezetek felülreprezetáltak, haem azok is, amelyek még 1945 elõtt jöttek létre és, vagy azóta is töretleül mûködek, vagy Magyarország szocialista beredezkedése idejé tetszhalott állapotba voltak, majd 1990-et követõe ismét életre keltek. Az alapítváyok létrejöttéek gyakorisága em véletleek tulajdoíthatóa 1990-utára esik, a közhaszú társaságok a 90-es évek legvégé jöttek létre. A szövetségek két kivételtõl eltekitve átlag a 90-es évek közepé alakultak meg. A szervezetek 64 százaléka törvéy értelmezése alapjá közhaszú. Az adatbázisukba szereplõ összese 284 közhaszú szervezet közül 54 oprofit szervezet yilatkozó képviselõje állította, hogy tevékeységük kiemelkedõe közhaszúak miõsül, mivel olya közfeladatot látak el, amelyrõl a törvéy, vagy törvéy felhatalmazása alapjá más jogszabály redelkezése szerit, valamely állami szervek, vagy a helyi ökormáyzatak kellee godoskodia. 18 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

19 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 19 ELMÉLETILEG A közhaszúvá válás megevezett okai között az elsõ helye a agyobb forrásszerzés lehetõsége sejlik fel. Az adatbázisba szereplõ közhaszú szervezetek relatív többsége, 44 százaléka ezt az idokot tartotta a leghagsúlyosabbak. Az, hogy az adott szervezet tevékeységi céljából volt szükséges a változtatások eszközlése, a yilatkozók körébe csak szekuder jeletõségû. Az összes közhaszú szervezet em egésze 35 százaléka dötött yilatkozatába e rokoszeves ok megevezése mellett. További 48 szervezet képviselõje jelezte, hogy eleve a közhaszúsági törvéy szabályozásáak megfelelõe alakultak meg, e szervezetek alkotják a közhaszú szervezetek hatodát. 9 szervezet képviselõje yilatkozott úgy, hogy a közhaszúvá alakulást támogatóik igéyelték, míg három szervezet képviselõje bizoyos presztizs okokkal magyarázta a közhaszú jogállás téyét. Aak legjellemzõbb oka, hogy egy szervezet miért em közhaszú, az, hogy ics erre a jogállásra szükség, éháy szervezet képviselõje admiisztrációs ehézségeket emlegetett, míg mások kérelmét elutasították. Azok a szervezetek, amelyek az admiisztrációs okokat evezték meg elsõdleges idíték gyaát, ami miatt jeleleg em közhaszúak, dötõe szité em tervezek semmilye idõtávba közhaszú tevékeységet, de akik ezek közül mégis megfotolják ezt a lehetõséget, túlyomó részt a végrehajtást a távolabbi jövõbe helyezik. Az adatközlõ, érvéyese válaszoló egyesületek tagsága a közép-duátúli régió egészébe közel fõ. A tagság 46 százaléka, közel fõ Veszprém, kb. 28 százaléka Fejér, kb. 26 százaléka a Komárom-Esztergom megye egyesületeibe csoportosul. Rögtö hozzátehetjük ehhez, hogy az adatközlõ egyesületek aráya Veszprém megyébõl volt a legmagasabb, a szervezetek közel fele Veszprém megyei. Fejér 53 egyesületéek tagsága felülmúlja Komárom-Esztergom 96 egyesületéek tagságlétszámát. Egy régióbeli adatközlõ egyesületre átlag 179 regisztrált tag jut. Átlag feletti tagságlétszámot Fejér megyébe mutathattuk ki, Veszprém és Komárom-Esztergom egyesületeiek tagság létszáma egatív iráyba divergál a régiós átlagtól. Az adatközlõ, érvéyese válaszoló alapítváyok kuratóriumaiak, elökségéek létszáma a régió egészébe 645 fõek adódott. A szervezetekél foglalkoztatott fõállású alkalmazottak 58 százaléka egyesületekél, közel harmada alapítváyokál, a többiek Kht-ál, illetve szövetségekél dolgozak. A 72 adatközlõ szervezet midösszese 328 fõállású alkalmazottat foglalkoztat, vagyis egy válaszadó szervezet, jellemzõe átlag 4 és 5 fõ között fizet fõállású mukatársakat. A fõállású alkalmazottak száma 1 és 29 fõ között szóródik. Mellékállású alkalmazottat öbevallása szerit 48 szervezet, vagyis az összes szervezet alig tizede foglalkoztat. Az érvéyese válaszoló adatközlõk összese 111 ilye státuszú alkalmazottat említettek meg, vagyis egy adatközlõ szervezetre átlag 2 ilye mukatárs jut. A mellékállású alkalmazottak közel háromötödére az egyesületekél, 29 százalékukra az alapítváyokál, 10 százalékukra a Kht.-ál számítaak. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 19

20 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 20 ELMÉLETILEG Alkalmi ökéteseket az adatközlõ szervezetek 70 százaléka alkalmaz, ez 313 szervezetet jelet. E 313 szervezet kötelékébe az adatfelvétel idõitervallumába mitegy 6550 alkalmi ökétes dolgozott, vagyis egy szervezetre vetítve átlag 21 fõ. A még potosabb képalkotás érdekébe külö rákérdeztük arra, hogy egy bizoyos feladat elvégzése, abszolválása érdekébe összese háy fõt képes megmozgati az adott szervezet. 401 érvéyese válaszoló szervezet összese fõt említett meg, vagyis egy adatközlõre átlag 27 személy jut. 418 szervezet képviselõiek együttes becslése szerit azo személyek, akikre voatkozóa az adott szervezet tevékeysége kiterjed, fõre becsülhetõ, mely szám meghaladja a régió jelelegi álladó épességéek számát. A tevékeységtípusokat tekitve a válaszadó szervezetek 29 százalékáak aktivitása egyetle, jól külöválasztható társadalmi csoportra iráyul. A szervezetek további hetede két, 9 százaléka három, 8,5 százaléka égy egymástól merõbe külöbözõ társadalmi csoportra iráyítja tevékeyégét. A szervezetek 39 százalékáak tevékeységét evezhetjük a célcsoportot illetõe társadalmi hovatartozás függvéyétõl teljese metesek. E tevékeységek jellegükbõl fakadóa legikább a sportélet, a szabadidõ, hobbi, illetve az oktatás területeire terjedek ki. A célzott, speciális tevékeységtípusok sorába a legjellemzõbb a jövõ geerációra, fiatalokra, gyermekekre iráyuló tevékeység. Az összes szervezet közel fele végez olya tevékeységet, amely valamiképp e társadalmi csoportra iráyul. Az adatközlõ szervezetek tevékeysége jól körülrajzolható földrajzi kiterjedtséggel bír, szûkebbe, tágabba értelmezve az összes adatközlõ szervezet közel 98 százalékát idesorolhatjuk. A femaradó szervezetek tevékeysége vagy a kibertérre (iteret) korlátozódik, vagy a szervezetet képviselõ adatközlõ szerit bármely térségi korlát élküli. A relatíve legtöbb szervezet tevékeysége egy adott településre terjed ki, ez az esetek elsöprõ többségébe a szervezet székhelytelepülése. Szité jeletõs azokak a szervezetekek a száma, amelyek mûködési hatásköre a régió egészére, egy-egy megyére, egy-egy kistérségre, több szomszédos településre, vagy akár csak egy bizoyos itézméyre terjed ki. Nem jellemzõ viszot az olya tevékeységstruktúra, amely egy adott település egy részére, egy megye kistérségektõl függetle részletére, vagy éppe két külöbözõ megyére voatkozik. Magyarország egész területére kiterjedõ tevékeységet 30 szervezet említett meg, eél valamivel jellemzõbbek mutatkozott az a válasz, hogy ha már eyire globális méreteket öltött az adott szervezet tevékeysége, az-az országhatárokat is átmetszi. Az adatközlõ szervezetek 93 százalékáak tevékeysége egész évbe folyamatos, 24 szervezet, vagyis az összes szervezet megközelítõleg 6 százalékáak mûködése egy év távlatába jellemzõe idõszakos. Ettõl függetleül e szervezetek többsége egy adott év agyobb részébe azért mûködik, csak három szervezet téyleges mûködése korlátozódik az év éháy hóapjára. A szervezetek legjellemzõbb módo más oprofit szervezetekkel, illetve székhely településük ökormáyzatával állak kapcsolatba. Ezek a kapcsolati szövedékek 20 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

21 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 21 ELMÉLETILEG egyrészt kikerülhetetleek, másrészt természetesek. Az együttmûködések legjellemzõbb módo szakmai jellegûek. Az adatközlõ szervezetek abszolút többsége, 55 százaléka tagja legalább egy civil szövetségek, ezzel együtt a szövetségi tagsággal redelkezõ szervezetek agy többsége, mitegy 70 százaléka csak egy szövetség tagja. Ez az összes érvéyese válaszoló szervezet 39 százaléka. 199 szervezet, tehát összes adatközlõ szervezet 45 százalékáak képviselõje yilatkozott úgy, hogy az általa képviselt szervezet em tagja egyetle jeleleg mûködõ magyar, vagy akár emzetközi civil szövetségek sem. Vizsgálat tárgyává tettük az együttmûködési megállapodások földrajzi dimeziókba megragadható kiterjedéseit is. Az együttmûködési megállapodások relatív többségét Magyarország (bármely) területé mûködõ oprofit szervezetekkel, szövetségekkel kötötték. A megállapodások egyötödét adott megyéke belül, szité egyötödét egy adott települése belül mûködõ szervezetekkel kötötték. Nemzetközi együttmûködési kapcsolatokat az összes adatközlõ szervezet em egésze 4 százaléka, vagyis az együttmûködési megállapodást kötött szervezetek tizede tart fet. A régiós léptékû, illetve a két megyére, valamit a KSH kistérségre és a szervezet mûködéséek településével szomszédos településekre kiterjedõ együttmûködési megállapodások megkötéséek aráya szeréy. Biztosággal kijelethetjük, az adatközlõ szervezetek csakem fele redelkezik számítógéppel, valamit yilvá az azok mûködtetéséhez szükséges szoftverekkel, illetve sok szervezet a számítógép mellett yomtatót is birtokol. Hasolóa diamikusa pozitív iráyú változáso haladt keresztül a szervezetek iteret-ellátottságáak alakulása is ba az adatközlõ szervezetek még csak 13 százaléka, 2004-be 17 százaléka, 2005 elejé pedig már 21 százaléka redelkezett Iteret kapcsolattal. Azt, hogy a kibertér egyre ikább része a társadalmi élet mideapjaiak ebbe a szegmesébe, talá az is alátámasztja, hogy a saját e- mail címek 2003 évi 21 százalékos aráya 2005 elejére már 29 százalékra módosult, és természetese a folyamatak közel sics vége. Az adatközlõ szervezetek mobiltelefo, videokamera, szakköyvtár, egyéb vagyotárgy, valamit faxberedezés haszálatáak és a saját, voalas telefo kiépítettségéek mértéke az elõbbiekhez hasolóa szité lassú lieáris övekedést mutat, ezzel szembe a saját igatla és a saját gépjármûtulajdo aráya ikább csökke. A közeljövõ beruházásaira voatkozóa a legtöbbe számítógépes ifrastruktúrájuk további fejlesztését szereték megvalósítai, ehhez kapcsolta az adatközlõk egy újabb markás része iteret-elõfizetést is köti kívá. A szervezetek hatoda féymásolót, szité hatoda féyképezõgépet, külö-külö egy-egy egytizede számítógép yomtatót, valamit szkeert szerete vásároli. Az összes szervezet közel 8 százaléka saját tulajdoú igatlajáak rekostrukciós, felújítási mukálatait szereté elvégez(tet)i. Összességébe három év adatai alapjá azt látjuk, hogy a szervezetekek em agyo vaak se sikerdíjas, se fizetett pályázatírói, a pályázatokat jellemzõe ökétesek írják. CIVIL SZEMLE 2007/3 4 21

22 csz12 elm filosz.qxd :52 Page 22 ELMÉLETILEG A 446 adatközlõ szervezet tevékeysége által éritett szakterületeke az adatfelvétel idõpotjába a régió egészébe összese valamivel kevesebb, mit tizekétezer, potosa fõ dolgozhatott. A szervezetek több mit kétharmadáak tevékeységébe részt veszek felsõfokú, egyetemi, vagy fõiskolai végzettségû személyek, de a szakiráyú középfokú végzettségûek aráya is eléri az összes szervezet 63 százalékát. A szervezetek relatív többsége, mitegy 43 százaléka az adatfelvétel idõszakába em fizetett elõ semmilye sajtótermékre, de ezzel együtt jelezték, hogy azért külöbözõ csatoráko mégis hozzájutak ahhoz, amire szükségük va. Azok, akik elõfizetést kötöttek valamilye sajtótermékre, jellemzõe szakfolyóiratokat redeltek. A politikai, illetve közéleti api, vagy hetilapok, egyéb iformációs ayagok elõfizetési gyakorisága szeréy. A programok, célkitûzések megvalósítása, sikeres leboyolítása érdekébe a szervezetek 45 százaléka, programtípusoktól függõe vagy esetekét, vagy redszerese bérel egy, vagy többféle fukcioális eszközt. 125 szervezet, vagyis az öszszes adatközlõ 28 százaléka jelezte, hogy valamilye idõközökét megjeletet írott-yomtatott formába egy-egy kiadváyt, vagyis a szervezetek többségéek, több mit 70 százalékáak vagy lehetõsége, vagy igéye ics erre. Több, egyébkét yomtatásba is megjeleõ kiadváyak olie változata is va. Az adatközlõk pézügyi mérlege midhárom tárgyév voatkozásába pozitív elõjelû. A 2003 évi összkiadások több mit 487 millió forittal haladják meg az elõzõ évit, a bevételek azoba a két év viszoylatába több mit 633 millió forittal emelkedtek és 2004 között a kiadások és a bevételek közötti külöbség em változott igazá tetemes mértékbe, bár a kiadások jeletõsebb volumebe övekedtek, mit a bevételek sorá a kiadások közel 119 millió forittal haladják meg a 2003 évit, míg a bevételek 2004 évbe csak 39 millió forittal lettek magasabbak az elõzõ éviél. A szervezetek forrásbevételei jellemzõe ötös szerkezetet mutatak, ez a tagdíj, a személyi jövedelemadó 1 százaléka, a magászemélyek támogatása, ökormáyzati támogatás, valamit a Nemzeti Civil Alapprogramtól érkezett mûködési támogatások. Az adatközlõ szervezetek jellemzõe em kapak alteratív állami forrásokat, ics olya támogatásuk, amely vállalkozótól érkezett vola, sem pedig volumeébe jeletõs saját gazdálkodási bevételük. Az adatközlõ szervezetek 8 százaléka jelezte, hogy eddigi mûködése alatt már gazdálkodhatott EU forrásokkal is. A személyi jövedelemadó 1 százalékáak megszerzésére iráyuló kampáyt redszerese folytató szervezetek 86 százaléka régió városaiba mûködik, eze belül a szervezetek eloszlása a megyei jogú városok, illetve a megyei rag élküli városok voatkozásába egymással ekvivales. Az adatközlõ szervezetek 1 százalékos kampáyaiak leboyolítói legjellemzõbb módo az adott szervezet tagjai, illetve a szervezet vezetõsége által meghatározott formájú médiakampáy, valamit az adott szervezetek tevékeysége, céljai irát elkötelezettséget érzõ magászemélyek. 22 CIVIL SZEMLE 2007/3 4