csz24_csz12 skandi.qxd :57 Page 1 CIVIL SZEMLE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE"

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám, Németh Ferec Szer kesz tõ ség/editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Ro vatszerkesztõk/editors Olie szerkesztő/olie Editor Nizák Péter Bartal Aa Mária (Elméletileg) Csogor Aa (Társadalom és állam) Kákai László (Kitekités) Kiyik Margit (Kitekités) Márkus Eszter (Elméletileg) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Civil Szemle Alapítváy ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fracia út 33. Tel./fax: (+36-1) Felelõs kiadó Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Halász Ivá Tördelőszerkesztő Rácz György Készült a Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 3 TARTALOM ELMÉLETILEG Kollár Adrás: A MEGYESZÉKHELYEK CIVIL SZERVEZETEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GYŐR MEGYESZÉKHELYRE 7 Gyorgyovich Miklós: FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 21 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Galambos Attila: CIVILEK AZ ISKOLÁBAN A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK FELDOLGOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZOKTATÁSBAN 35 Koltay Elvira: LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 46 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Sebők Dóra Valéria: AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 61 VILÁG-NÉZET Tiia Radma-Liiv Daimar Liiv Ülle Lepp: A KORMÁNY ÉS A CIVIL SZEKTOR VISZONYÁNAK INTÉZMÉNYESÍTÉSE: AZ ÉSZT PAKTUM 75 MELLÉKLET Adrássy Lászlóé Galamb Veroika: UTÓSZÓ A CIVIL SZEMLE KÜLÖNKIADÁSA SZÁMÁRA 101 SZERZÕINK 107

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 4

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 5 TISZTELT OLVASÓK A Civil Szemle ismét redhagyó számmal jeletkezik. A szerkesztőség úgy dötött felvállalvá egyik alapvető célját, hogy a Szemle jele számába fiatal, reméy - teljes kutatójelöltek, a civil társadalom kérdései irát érdeklődő egyetemisták, PhDhallgatók írásai számára biztosítuk bemutatkozási, megjeleési lehetőséget. A szerkesztőség felvette a kapcsolatot a Magyary Zoltá Közalapítváy illetékeseivel, és kiválasztotta a szervezet Humá erőforrás fejlesztése a civil szektorba című programja ösztödíjasaiak legjobb mukáit. Ezeket az írásokat adjuk most közre, kiegészítve egy érdekes emzetközi taulmáyal, mely az észt kormáyzati civil kapcsolatok itézméyéről szól. A Civil Szemle szerkesztősége CIVIL SZEMLE 2010/3 5

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 6

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 7 ELMÉLETILEG A MEGYESZÉKHELYEK CIVIL SZERVEZETEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GYŐR MEGYESZÉKHELYRE Kollár Adrás Bevezető Törtéetiségébe szemlélve a hazai civil társadalom első igazi virágkora 19. századra tehető, mivel a megkésett polgári fejlődés következtébe a civil társadalmat éltető polgári rétegek csak a 19. századtól váltak meghatározó szereplőivé a közügyekek, a politikai éltet formálásáak valamit a hazai civil szektorak. A kutatás alapvető feltevése volt, hogy az ország megyeszékhelyeiek civil-oprofit rész-szektorai az eltérő igéyek, gazdasági, társadalmi és kulturális külöbségek, valamit az állampolgári aktivitás mértéke miatt em csak számbeli, haem miőségbeli eltérések is vaak az egyes megyeszékhelyek illetve országrészek civiloprofit szerveződései között. A miőségi eltérések egyik léyeges mutatója a civil aktivitás, melyek mérőszáma a locatio quotiet, mely megmutatja, hogy megfelelő aráyba részesül-e az adott terület a oprofit szervezetek számából, vagyis, hogy a szervezetek száma a épességhez viszoyítva alul- vagy felülreprezetált. 1 A civil aktivitás statisztikailag mérhető számadatai mellett, a fogalom tartalmazza a társadalomtörtéeti hagyomáyok, a helyi kultúra, a redezvéyek és a lakosok, valamit a közigazgatás érdekeiek és iovációs készségéek jeletős részét. CIVIL SZEMLE 2010/3 7

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 8 ELMÉLETILEG Ameyibe a civil-oprofit szektort időbe és térbe vizsgáljuk, ige eltérő értékeket és folyamatokat figyelhetük meg. A dualizmustól, a második világháború időszakáig a szabad királyi városok, törvéyhatósági jogú városok, majd később megyeszékhelyek a magyar civil-oprofit szektor alappillérei voltak. A szabad királyi városok, törvéyhatósági jogú városok, megyeszékhelyek a magyarországi településszerkezetbe kiemelkedő szerepet töltöttek be. Gazdasági, társadalmi, közigazgatási szerepük ezért meghatározó em csak az ott élő emberek, haem egy egész megye számára, gazdasági és társadalmi aktivitásuk mértékét befolyásol(hat)ja földrajzi elhelyezkedésük. A redszerváltás éveibe a társadalomföldrajzi kutatások a piacgazdasági áttérés következméyeképpe az ország duális szerkezetét vázolták fel: egy erősödő, fejlettebb yugati, valamit egy gazdasági erőforrásokba gyegébb, leszakadó keleti országrész képébe. A kutatók a duális szerkezet kialakulásáak problémakörét elsősorba a területileg eltérő polgárosodás mértékével hozták összefüggésbe, és megállapították, hogy a yugati régiók megyéit és közpoti településeit a piacgazdasági és társadalmi folyamatok agyobb itezitással formálták. Midezek következtébe a 80-as évekbe megidult polgárosodási folyamat aktívabb társadalmi felelősségvállalást, a civil aktivitás agyobb fokú elterjedését vota maga utá. A kilecvees évek elejé a hazai oprofit szektort egyértelműe a fővárosi domiacia jellemezte, a redszerváltás utá keletkezett civil-oprofit kutatások kevésbé foglalkozak a megyeszékhelyeke törtéő civil-oprofit folyamatokkal, oha a statisztikai elemzések kimutatták, hogy a kilecvees évek közepétől Magyarországo a oprofit vidéki városi jeleséggé vált. (Bartal, 2005a:248) Vajo e jeleség megőrizte-e aktualitását egésze apjaikig, vagy a civil aktivitás a kiegyelítődtés felé mozdult el, külööse az elmaradott térségek fejlesztéséek, illetve civil szervezeteiek erősítéséek hatására? Igaz-e, hogy a yugati fejlettebb megyékbe magasabb-e a civil aktivitás? A kutatás céljai és hipotézisei A kutatás célja átfogó statisztikai elemzést végezi Magyarország megyeszékhelyeiek civil-oprofit szektorába végbemet változásokról apjaikig. A taulmáyba kiemelt fotossággal kezeltem Győr megyeszékhely civil-oprofit szektoráak vizsgálatát, eek érdekébe a lehető legteljesebb törtéeti-statisztikai feldolgozást készítettem a városról. A dolgozat további célja volt, hogy Győr megyeszékhely civil-oprofit szervezeteiek kapcsolatát külöböző dimeziók meté feltérképezze. A kapcsolatelemzés célja, hogy behatóbba vizsgáljo egy statisztikailag civil szerveződésekbe közepese aktív várost, aak érdekébe, hogy az aktivitás fogalmára mikro szite is magyarázatot találjuk. A vizsgálat gyakorlati célja, hogy haszos iformációkat szolgáltasso Győr város civil szerveződéseiek, valamit a kutatás adatait felhaszálva 8 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 9 ELMÉLETILEG további kocepciókat alkothassaak a közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és a Győr-Moso-Sopro megyei Civil Szolgáltató Közpot. A kutatás hipotézisei: 1. Győr yugati elhelyezkedéséből és regioális közpoti szerepéből adódóa a városba a polgárosodás és a gazdasági fejlődés előbb idult be, mit más a Duától keletebbre elhelyezkedő vármegyékbe, feltételeztem, tehát hogy a polgárosodási folyamatok által a város civil társadalma aktívabb volt és ebből kifolyólag több civil szervezetet hoztak létre az 1800-as évek végé. 2. Az első hipotézisemből következőe feltételeztem, hogy a redszerváltás utá is megmaradt az ország civil szektoráak területi megosztottsága, vagyis a szervezetek számáak alakulásába az 1990-es évek utá is kozerválódott a yugatkelet iráyú megosztottság, illetve az alacsoyabb-magasabb civil aktivitás. 3. Úgy vélem, Győr város kapcsolathálózatába éháy kiemelkedő, cetrális szervezetet találuk a szociális, egészségügyi, oktatás területé. Valamit feltételezem, hogy a civil szervezetek hálózatai tevékeység típusokét csoportokat alkotak, és a tevékeység típusok között jóval ritkább a hálózati kapcsolódások száma. 4. Feltételeztem, hogy a győri civil-oprofit szervezetek közül a kapcsolathálózatok egyes dimezióba (ismertség, iformációs, istrumetális, trazakciós, tekitély és befolyás hálózatok) azo szervezetek domiálak, melyek magas bevétellel redelkezek, valamit több alkalmazottat foglalkoztatak, vagyis az elit szervezetek képezik a szektor magas aktivitású szervezeteit. Polgárosodás és civil szektor a századfordulótól 1932-ig Civil aktivitás a századforduló A társadalmi öszerveződés első statisztikai mérésére 1878-ba került sor, amikor is összeírták a magyarországi egyleteket és társulatokat (Vargha, 1880). Az összeírásba 3995 egylet szereplelt. 2 A szabad királyi városok és a székesfőváros épessége 1878-ba az ország akkori lakosságáak 6%-át alkotta, eek elleére az egyletek egyede (23.7%) e városokba kocetrálódott. Elmodható tehát, hogy a dualizmus idejé az aktív egyleti élet a városokba kocetrálódott, melyek okai a városi polgárosodásra vezethetők vissza. A városok épességéek átlagosa egyegyede volt valamely egylet tagja, a civil aktivitás kimagasló volt Soproba, ahol a lakosság 57%-a, illetve Budapeste és Pozsoyba is közel 50%-a volt egylettag. A locatio quotiet átlaga a szabad királyi városokba 1.1 volt, bár ige agy eltérés található az egyes városok adatai között. CIVIL SZEMLE 2010/3 9

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 10 ELMÉLETILEG 1. táblázat. A civil aktivitás mutatói 1878-ba (aktív szabad királyi városok) egylet szám átl. tagszám locatio quotiet város épesség tagok Maros- Vásárhely ,43 Kolozsvár ,17 Gy r ,09 Komárom ,92 Pozsoy ,66 Sopro ,59 Debrece ,14 Budapest ,92 Újvidék ,75 Temesvár ,67 Szabadka ,29 Forrás: Varga Gyula: Magyarország egyletei és társulatai 1878-ba OSZKKSH (1880). Saját számítások alapjá. A táblázat adatai alapjá jól látható, hogy a civil aktivitás idexe Marosvásárhelye a legmagasabb, majd ezt követik Kolozsvár és Győr, valamit Komárom és Pozsoy városok adatai. Az öt legaktívabb város közül égybe a lakosság száma em haladja meg a főt, az aktívabb civil öszerveződés ebbe az időbe kisvárosi jeleségek bizoyult. Közepesek mutatkozott a civil aktivitás Pécsett, Selmec és Bélabáyá valamit Budapeste. Ugyaakkor alacsoy civil aktivitás volt kimutatható Szabadka, Zombor és Kecskemét városokba. Ameyibe a megyék és székhelyeik aktivitási adatit vetjük össze, az látható, hogy az öt legaktívabb megye és az öt legaktívabb szabad király város közül csak egy egyezést találuk Győr vármegyét és Győr szabad királyi várost. Eek lehetséges oka, hogy Győrt a kiegyezés gazdaságilag ige kedvező helyzetbe találta. A kiemelkedő gazdasági helyzethez az előyős földrajzi köryezet (bőséges ipari víz, Bécs, Budapest és Pozsoy közelsége, és a több iráyú vasúti kapcsolat) ömagába még em bizoyult vola elegedőek, kellett hozzá a polgári metalitás is. A polgári jellegű gazdasági beruházásokat egy tudatos ipart pártoló várospolitika is támogatta. A polgárosodás legalapvetőbb feltétele volt, hogy kialakuljo egy rugalmas vállalkozói magatartás, mely sikeres cselekvési mitát biztosít. Győrbe 19. század elejé a gazdasági elitet kizárólag a terméy- és állatkereskedők, a ház- és a földbirtokosok alkották, addig ez az aráy a századforduló közepére csökkeések idult és egy új ipari vállalkozó réteg volt kialakulóba. A győri társdalom fejlődését gazdasági erejét alátámasztja az 1871-es adózók listája, melybe megfigyelhető, hogy a legtöbbet adózók között a földbirtokosok sokkal kevesebbe szerepelek, mit Debrece, Pécs, Kaposvár vagy Esztergom esetébe. 10 CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 11 ELMÉLETILEG A Moarchia felbomlása utá a polgárosodási tred töretleül folytatódott, a korszakba a kisebb gyáriparosok, kiskereskedők és a fogyasztási ágazatokba tevékeykedők küzdötték fel magukat a gazdasági elit és a polgárság soraiba. Ez a folyamat mely Győrt a régió gazdasági, igazgatási és kulturális közpotjává tette, észrevehetőe megövelte a szellemi foglalkozásúak létszámát, és a polgárság létszámát is. Ez a választásra jogosultak számába, és választói aktivitásukba is visszatükröződött. Az 1905-be redezett választásoko a 2181 jogosult polgárból 1760 (81%) részt vett a választáso, mely szité a polgárság társadalmi felelősség vállalását támasztja alá. (Szakál, 1994:28 38) A civil aktivitás területi elredeződésbe em figyelhető meg kelet yugat iráyú dichotómia. A kiemelkedő illetve aktívabb egyesületi élettel redelkező megyék két gócpotba találhatóak, az egyik ilye az akkori Magyarország északyugati országrész középső részé, a másik pedig délkelete található. A legikább aktív városok a délkeleti és az yugati országrészbe kocetrálódtak. Civil aktivitás a két világháború között A két világháború közötti időszakba, az 1878-as állapotokhoz képest a 3,6-szorosára őtt az egyletek száma (14365), míg az ország területe és lakosságáak létszáma 2/3-val csökket. A locatio quotiet országos átlaga egyed évszázad alatt gyakorlatilag változatla maradt, aak elleére, hogy megháromszorozódtak a szervezetek az ország jelelegi területé, de a jeletős területi külöbségek em egyelítődtek ki a civil aktivitást vizsgálva. Ekkor az öt legaktívabb megye közül égy a yugati országrészbe volt található (Vas, Sopro, Győr, Moso és Pozsoy valamit Baraya megyék.) Ameyibe az ország egészét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a dualizmuskori civil aktivitási struktúra volt jele, mivel továbbra is a yugati valamit a déli és délkeleti térségbe kocetrálódik az aktív egyesületi élet. Az 1932-es statisztikai összeírásba 10 törvéyhatósági jogú város, valamit Budapest szerepel, az ország lakosságáak 19%-a élt ezekbe a városokba, melyekbe az egyletek 27%-a volt megtalálható. Az előző felmérés adataihoz képest tehát övekedett más települések civil aktivitási mutatója is. E városok területi mutatója átlagosa 10 egylettel övekedett az 1878-as évhez képest, és csak három város volt alulreprezetált a civil aktivitás épességhez aráyos idexébe, Kecskemét, Debrece és Budapest. A yugati törvéyhatósági jogú városok átlagos egyleti sűrűsége 33 volt, míg a keleti országrészbe 23 szervezet jutott 10 ezer lakosra. A legaktívabb szabad királyi városok Sopro, Pécs, Győr, Székesfehérvár és Miskolc voltak. Az adatok alapjá arra a megállapításra jutottam, hogy a keleti és yugati országrész civil aktivitása eltérő volt, mid megyei, mid pedig a szabad királyi városok esetébe; a yugati országrészbe aktívabb egyleti élet volt megtalálható. CIVIL SZEMLE 2010/3 11

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 12 ELMÉLETILEG 2. táblázat. A civil aktivitás mutatói 1932-be város épesség egylet szám locatio quotiet Pécs ,32 Székesfehérvár ,24 Gy r ,51 Sopro ,72 Baja ,13 Szeged ,03 Debrece ,89 Budapest ,95 Kecskemét ,49 Miskolc ,15 Hódmez vásárhely ,08 Forrás: Magyar Statisztikai Évköyv 1935 alapjá, saját számítás A megyeszékhelyeke működő civil-oprofit szervezetek aktivitása Áryaltabb képet kapuk arról, hogy mi törtét a civil szektorba 1993 és 2007 között a megyeszékhelyeke, ha a szervezetszám helyett a megyeszékhelyek civil aktivitási mutatóit vizsgáljuk. 3 A megyeszékhelyek és Budapest épességaráyos mutatója alapjá az összlakosság 35 37% lakik e településeke, míg az összes oprofit szervezet 50% található a megyeszékhelyeke től azoba egy átredeződés zajlott le a szektorba, a oprofit vidéki városi jeleséggé vált. A megyeszékhelyek közül a legjeletősebb szervezetszám Budapeste található, mide vizsgált évbe meghaladta az 50%-os aráyt az összes szervezethez viszoyítva, eek elleére a épességaráyos aktivitási idex alapjá csak a hatodik helyet foglalja el. A locatio quotiet országos átlaga (a 19 megyeszékhely összesített átlaga) midegyik vizsgált évbe (1993, 1995, 2000, 2007) 1,3-1,4 volt, e szerit a megyeszékhelyek civil szektorai aktívak mutatkoztak az ott lakó épesség aráyá - ba, bár agy a szóródás az egyes megyeszékhelyek között. A oprofit szervezetek civil aktivitásáak vizsgálatáál a részletesebb elemzés érdekébe három csoportot külöítettem el. A magas aktivitású, közepese aktív és az alacsoy civil aktivitású megyeszékhelyeket. A magas civil aktivitású megyeszékhelyek (Veszprém, Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd és Eger, valamit Budapest) a épességükhöz képest másfél kétszer agyobb civil szektort tudhatak magukéak, mit az alacsoyabb aktivitású megyeszékhelyek. 12 CIVIL SZEMLE 2010/3

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 13 ELMÉLETILEG A közepese aktív megyeszékhelyekél (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Szeged, Szolok) az aktivitási mutatók ige hektikusa alakultak a vizsgált időszakba. (Például Kecskeméte és Pécsett a bázisévhez (1993) viszoyítva 1995-re agyaráyú a övekedés, míg az ezredfordulóra az aktivitási idex visszaesik, majd újabb lassú övekedés figyelhető meg.) A közepese aktív kategóriába szükségessé vált még egy alkategória létrehozása, aak érdekébe, hogy a kapott eredméyeket cizelláltabba lehesse értelmezi. Ebbe a kategóriába azo megyeszékhelyek kerültek, melyek locatio quotiet értéke még 1 közeli értéket vett fel. A kategóriába Salgótarjá, Miskolc és Győr megyeszékhelyek kerültek. Győr esetébe a bázisévhez képest (1.13) csekély mértékű övekedés figyelhető meg (1.26), ez 2000-re a visszaesik a bázisév értékére, majd 2007-re a civil aktivitási mutató alig éri el az 1 értéket. Győr esetébe tehát megállapítható, hogy elvesztette törtéelmi hagyomáyaiból adódó öszerveződési aktivitását. Az 1878-as év aktivitási mutatójához képest (2,08) 100%-al csökket a megyeszékhelye a épességaráyos szervezetszám! Az alacsoy civil aktivitású megyeszékhelyek kategóriáját Székesfehérvár, Debrece, Tatabáya, Nyíregyháza alkották. A kategóriába valójába csak Nyíregyháza redelkezik 1 alatti mutatóval (0.99), a többi települése a vizsgált időszakba legalább egyszer 1 alatt volt a locatio quotiet értéke. 1. ábra. A megyeszékhelyeke működő szervezetek locatio quotiet értékei 1993, 1995, 2000, 2007 Forrás: KSH Noprofit szervezetek Magyarországo c. 1993, 1995, 2000, 2007 adatbázisok alapjá, saját számítás CIVIL SZEMLE 2010/3 13

14 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 14 A Győrbe jelelévő 806 bejegyzett civil-oprofit szervezet, valamit az országos szervezetek tagszervezetei közül az alapsokaságba 304 szervezet került. A kérdőívet 101 szervezet töltötte ki. 4 Győr megyeszékhely kapcsolathálózat elemzésébe a mita domiás szervezetei az egyesületek (169 szervezet), valamit a magáalapítelméletileg A locatio quotiet kelet yugati összehasolítása a következő eredméyeket mutatta: a yugati országrészbe a vizsgált évek locatio quotiet átlaga 1,44, ezzel szembe a keleti megyeszékhelyek átlaga csak 1,24 volt. Az öt legaktívabb megyeszékhely közül égy a yugati országrészbe található. Megállapítható tehát, hogyha ige csekély mértékbe is, de a yugati országrész megyeszékhelyei aktívabb volt a civil élet, mit a keleti országrész megyeszékhelyei. A téyleges külöbségek más területi síko mutatkozak, a kapott értékek alapjá, ikább beszélhetük Észak Dél megosztottságról, melybe a déli területek aktívabbak! A yugati országrészbe egyértelműe a déli megyeszékhelyek redelkezek magasabb mérőszámokkal. A keleti országrészbe pedig Eger Szolok Szeged tegelye csúcsosodik ki a szervezeti sűrűség, ezt követik a déle fekvő megyeszékhelyek Békéscsaba és Kecskemét. A törtéelmi összehasolításba a külöböző (1878, 1932 és a redszerváltás utái) adatfelvételek között eltelt idő miatt szigifikás következtetés em voható le, mivel a megyeredezések miatt változtak a vizsgálatba bevot városok. Megállapítható azoba, hogy az 1932-es adatfelvételbe aktív megyeszékhelyek (akkor törvéyhatósági jogú városok) közül (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc) a redszerváltás utái adatsorokba már em bizoyultak kimagaslóa aktívak. A győri civil szervezetek vizsgálata kapcsolathálózat elemzési szempotból A civil aktivitás mikro szitű magyarázatához egy törtéetileg és statisztikailag civil szerveződésekbe közepese aktív várost, Győrt vizsgáltuk. A megyeszékhely civiloprofit szervezetei között létrejövő kapcsolatok hálózati alapú elemzése a meyyiségi adatok mellett, miőségi adatokat is szolgáltat a vizsgáli kívát szervezetekről. A formális redszerek mellett mide közösségbe létezek iformális hálózatok, amelyek a közösség működésére dötő hatással vaak. Valójába ezek a redszerek sokkal sokrétűbbek, és agyobb hatással vaak egy közösség teljesítméyére, mit azt elsőre godolák. A szervezeti hálózatkutatás ezeket az iformális hálózatokat képes feltári, meghatározi a kulcsszereplőket és hatásukat, valamit a csoportoko belüli és csoportok közötti együttműködési formákat és iformáció-áramlást. E módszerta segítségével új iráyok és célok fogalmazhatók meg a civil/oprofit szervezetek közösségfejlesztésébe. A vizsgálat módszertaa és a mita jellemzői 14 CIVIL SZEMLE 2010/3

15 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 15 ELMÉLETILEG váyok (101 szervezet), ezek az aráyszámok a győri szektor civil jellegét tükrözik, és megegyezek a bejegyzett szervezetek megoszlásával. A legagyobb aráyba a kulturális és oktatási tevékeységet végző szervezetek vettek részt a vizsgálatba (17 17%), továbbá agy számba képviseltették magukat a sport szervezetek (15,5%). A szabadidős tevékeységet folytató szervezetek aráya 8% volt, mely aráy alulreprezetált a teljes körű adatfelvételhez képest, az egészségügyi és szakmai gazdasági érdekképviseleti szervezetek aráya a mitába 10 10% volt. A szervezetek csakem fele közepes bevétellel redelkezik, vagyis az 500 ezer és 5 millió forit közötti kategóriába esik. A agyo alacsoy bevételű szervezetek a válaszadók 10%-a közül kerültek ki. Az alacsoy bevételű (50 500e Ft) szervezetek a mitába 18.4%-ot képviselek. A magas bevétellel redelkezők (5 50MFt) aráya 20.7% volt. Az elitet képviselő, vagyis a agyo magas bevétellel redelkező szervezetek aráya 7.6%. A szervezeti aktivitás operacioalizálásáál a fukciók szeriti kapcsolathálókat haszáltuk fel. Ismeretségi kapcsolatok: A szervezetek által Győrbe kokréta ismert civiloprofit szervezetek. Valójába a szó szoros értelmébe csak eheze evezhető kapcsolathálózatak, hisze em biztos, hogy a megjelölt szervezettel bármilye más fukcióba, kapcsolatba álla egy adott szervezet. Iformációs kapcsolatok: Az iformációs kapcsolatok voltaképpe a kapcsolatok zéró szitjét jeletik, hisze mide kapcsolatforma legalább iformáció átadással jár. Így tulajdoképpe mide kapcsolat iformációs kapcsolat is egybe. A kutatás csak az iformáció átadás fukcióval redelkező kapcsolatokat érti alatta. Trazakciós kapcsolatok: A közöse végrehajtott pályázati szakmai (pézügyi) parterségeket (projekt együttműködés) vizsgálata. Istrumetális kapcsolatok: A győri civil szervezetek támogatói és támogatotti kapcsolatait, valamit szakmai kapcsolatait vizsgáló dimezió. Befolyás és tekitély alapú kapcsolatok: az ismertség és elismertség viszoyát feltérképező kapcsolatháló. A szervezetek egyes fukciójáak (dimeziójáak) alapjá megrajzolt hálózatokba a szervezeteket a szervezeti statisztikai változók alapjá (szervezettípus, tevékeységtípus, közhaszúsági státusz, alapítási év, foglalkoztattak és ökétesek száma) vizsgáltam. A szervezeti aktivitás mérésére kidolgoztam egy viszoyszámot, a civil aktivitási idexet, 5 mely a hálózatokba való részvétel és az azokba kapott jelölések számáak viszoyított aráya, a téylegese kapható jelölések és az összes hálózat számával. Tehát az összes dimezió kiértékelése utá, a viszoyszám alapjá kategorizálhatóvá váltak az egyes szervezetek a dimeziókba kapott értékeik alapjá. CIVIL SZEMLE 2010/3 15

16 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 16 ELMÉLETILEG A hálózatelemzés eredméyei 6 A hálózatelemzés eredméyeit a módszertaba bemutatott fukciók sorredjébe jellemzem. A kapcsolathálózat-elemzés első dimeziójába ismertségi hálózat a hálózat sűrűsége alacsoy volt, a lehetséges kapcsolatok 0,3%-a teljesült a hálózatba. A hálózat cetrális részét az alapítváyok alkották, kivételt képez ez alól éháy agyo ismert szervezet. Az alapítváyok egymás közötti ismertsége alacsoy, míg az egyesületek egymás tevékeységét jobba ismerik. A hálózatba a szervezetek ikább tevékeységtípusuk alapjá redeződtek, mit szervezettípusuk alapjá. A cetrális csoportba az egészségügyi és szociális területe tevékeykedő szervezetek tartozak. A kulturális szervezetek a fél perifériá, míg a szabadidős, sport szervezetek a perifériá helyezkedtek el. A legmegosztottabb tevékeységtípusba tartozak az oktatási, kutatási valamit az egyéb kategóriába sorolt (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok) szervezetek, melyek hálózatilag em vagy csak kevésbe határolhatók le. Az iformációs hálózat sűrűsége is ige alacsoy volt, és agyo egyelőtleül oszlottak meg a szervezetek közötti választások. A hálózat agymértékbe töredezett, a perifériális szervezetek fürtjeit egy-egy szervezet kapcsolta a hálózat belső magjához Az iformációs hálózatba a szervetek típusa em bizoyult erős redező elvek. Mid a magas presztízsű, mid a hírvivő szervezetek között találuk egyesületek és alapítváyokat. A pályázati kapcsolatok esetébe gyakorlatilag em beszelhetük hálózatról. A 34 szervezet között 25 kapcsolat jött létre ebbe a dimezióba. A projekt együttműködés hálózatba aktívabbak mutatkoztak a társas oprofit szervezetek. A hálózat közpotját együtt alkották az egyes szervezettípusok. A hálózat cetrális részét a kulturális, szociális és egészségügyi tevékeységet végző szervezetek alkották, de jele vaak szabadidős és sport szervezetek is. A szabadidő és sport tevékeységű szervezetek agy része ebbe a hálózatba is perifériára szorult. Speciális tevékeységi körük miatt a szakmai, gazdasági érdekképviseletek és a polgári védelem, tűzoltás területé működő szerveztek is a hálózat szélé helyezkedtek el. A hálózat cetrális szervezeteit a szociális és egészségügyi tevékeységet végző szervezetek képezték, valamit az egyéb kategóriába szereplő szervezetek (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok). A hálózat további meghatározó tevékeysége a kulturális, e szervezetek között ige itezív az iformációáramlás. A szakmai gazdasági érdekképviselettel és sport, szabadidős tevékeységgel foglalkozó szervezetek a hálózat perifériájá helyezkedek el. Az oktatási szervezetek több csoportba sugár alakzatba foglaltak helyet el a hálózatba. 16 CIVIL SZEMLE 2010/3

17 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 17 ELMÉLETILEG A támogató/támogatotti viszoy a civil-oprofit szervezetekél kevésbé értelmezhető, mert a hierarchikus viszoyokat is kölcsöös parteri viszoykét értelmezték. A szakmaiság hálózatba 7 közel azoos számba voltak jele az alapítváyok és az egyesületek (36 34), a hálózat cetrális szervezeteit agyobb számba alkották az egyesületek, de a közpotba található alapítváyok befoka magasabb volt. A szakmaiság hálózatba a cetrális részét a szociális és egészségügyi, valamit az egyéb kategóriába sorolt szervezetek képezték. A köryezetvédelmi és szakmai, gazdasági érdekképviseletek, a perifériáról, a fél-perifériára kerültek át. Az oktatási és szabadidő, sport szervezetek kerültek a perifériára. A szervezetek szakmai elismertségét legikább jellemző változó a foglalkoztatás, a hálózat cetrális részét azok a szerveztek képezték, melyekél va foglalkoztatás és vaak ökétesek is. A szakmai iformációs hálózatba a szervezetek jellemzőe az egyéb tevékeységcsoportba sorolható szervezetekhez (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok) kapcsolódtak, valamit adott tevékeységterülete tevékeykedő ismert és poteciális parterkét elismert szervezetektől kérek szakmai taácsot, iformációt. A kapcsolatok az elismertségi hálózatba is agyo egyelőtleül oszlottak meg, 46 szervezet egyetle választást sem kapott a többi szervezettől. Az elismertség szeriti hálózatba csakúgy, mit az ismertségi hálózatba az alapítváyok alkotják a cetrális szervezeteket. Az alapítváyok kevésbé választották az egyesületeket, jellemzőbb volt rájuk, hogy más alapítváyokat jelöltek elismert szervezetek. Az elismertségi hálózat legelismertebb csoportját az egészségügyi és szociális szervezetek, valamit az egyéb kategóriába tartozó tevékeységtípus adta. A hálózatba a szabadidő, sport tevékeységű szervezetek száma agyo alacsoy a többi hálózathoz képest, és itt is a perifériára szorultak. A kulturális szervezetek agy számba képviseltetik magukat a hálózatba, de ics köztük kiemelkedő szervezet, tevékeységük kevésbé elismert a szektorba. Az oktatási szervezetek a kulturálisokhoz hasolóa a kevésbé elismert szervezetek közé tartozak. Az elismertségi kapcsolatokba em játszik szerepet a szervezetek professzioalizáltsága és em mutat szoros összefüggést a szervezetek alapítási évével sem. A szervezetek múltja, és közvetett módo a szakmaisága, gyakorlatilag em játszik szerepet abba, hogy elismerjék adott szervezet tevékeységét. A hálózat közpoti szervezeteit a magas illetve agyo magas bevételű szervezetek adták, melyek közhaszú illetve kiemelkedőe közhaszú státuszba látják el tevékeységüket. A szervezetek befolyásáak megítélésébe ics szoros összefüggés az adott szervezet alapításáak évével, illetve a professzioalitás-mutatóba a foglalkoztatás szorosabb összefüggést mutat, mit az ökétesek száma. A civil életre való befolyás gyakorlása érdekes módó a szervezetek bevételszerkezetével és közhaszúsági státuszával sem mutat szoros összefüggést, ezért úgy vélem a szervezetek befolyása más, em ismert jellemzők meté tagozódik, melyet csak behatóbb kutatás alapjá lehatároli. CIVIL SZEMLE 2010/3 17

18 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 18 ELMÉLETILEG A hálózati aktivitás alapjá létrehozott kategóriák jellemzői Ahogy azt láthattuk, a mikroszitű aktivitást, vagyis egy szervezet aktivitását agyo sok szerepkör befolyásolja melyből éháyat bemutattam és elemeztem. A szervezetek által a hálózatokba elért választásokból kiszámítható a civil aktivitási idexük. A civil aktivitási idex alapjá, öt csoportot hoztam létre, az iaktív szervezetek csoportját, az alacsoy, közepes, magas aktivitású szervezetek kategóriáját, valamit a kimagaslóa magas aktivitással bíró szervezetek csoportját. Az eljárás gyakorlati hasza, hogy a vizsgálatba bevot szervezet helyzete egy összesített érték alapjá jellemezhető a győri civil szektorba. A civil aktivitási idex által lehatárolt kategóriá - kat a vizsgálatba haszált statisztikai változókkal jellemeztem, kereszttábla-elemzés segítségével. Az iaktív kategóriába a szervezetek 34,2 %-a tartozik. Jogi forma szerit az alapítváyok és egyesületek harmada em kapott választást a hálózatokba. A szervezetek alapítási évéél megfigyelhető volt, hogy miél előbb alapították a szervezeteket, aál kisebb aráyba voltak jele az iaktívak csoportjába, de ez a megállapítás em feltételezi azt, hogy a miél régebbe tevékeykedik egy szervezet, aál magasabb aak aktivitása. A tevékeységtípus kategorizálásáál kevésbé lehet markás csoportokról beszéli, hisze ahogy a kapcsolatok elemzéséél is látható volt, szite mide tevékeységtípusba voltak aktívabb szervezetek. Az iaktív csoportba a legagyobb aráyba a vallással, településfejlesztéssel, emzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek kerültek; meglepő, hogy a hálózatok cetrális részét alkotó szociális szervezetek 40%-a is e kategóriába sorolható. A szervezetek bevételeit tekitve az iaktív kategóriát agyobb aráyba képezik a agyo alacsoy és alacsoy bevételű szervezetek. Azo szervezetek melyek em alkalmazak mukaerőt, agyobb százalékba vaak jele az iaktív szervezetek között, mit azok, akik alkalmaztak legalább egy mukavállalót. A közhaszúsági besorolásál ics agy eltérés a em közhaszú és a közhaszú szervezetek között, közel azoos aráyba vaak jele az iaktívak körébe. A kiemelkedőe közhaszú szervezetek csakem 20%-a is ebbe a kategóriába kerül. A közhaszúsági besorolásáál megfigyelhető volt, hogy a kiemelkedőe közhaszú szervezetek aráya az aktivitás mértékével aráyosa őtt a vizsgálatba. Az iaktív kategóriát alkotó szervezetekél fejlesztei kellee az iformációáramlást és a szervezetek közötti együttműködés mértékét, valamit a szakmai kapcsolatok miőségét. Aktivitásuk mértéke szakmai fórumok, civil kerekasztal kezdeméyezések, valamit tervezett hálózatfejlesztési projektek által övelhető. Az alacsoy aktivitási kategóriába került szervezetek közül azoos aráyba vaak jele az egyesületek és alapítváyok (9 9,8%) valamit a köztestületek hatoda is ebbe a kategóriába va. Az alapítási év vizsgálatáál ebbe a csoportba a redszerváltás előtt és 2000 utá alapított szervezetek voltak agyobb számba. A jog - védelemmel, szakmai gazdasági érdekképviselettel valamit a emzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek vaak jele a legagyobb százalékba az alacsoy 18 CIVIL SZEMLE 2010/3

19 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 19 ELMÉLETILEG aktivitású szervezetek körébe. Az alacsoy aktivitásál kiegyelítődés figyelhető meg a szervezetek professzioalizációjába, mivel ugyaakkora aráyba vaak jele azok a szervezetek melyek alkalmaztak legalább egy mukaerőt, mit akik em. A közhaszúság és bevétel tekitetébe az iaktív csoportra jellemző megállapítások igazak bizoyultak az alacsoy aktivitású szervezetekre is. A közepese aktív szervezetek jellemzése ige ehézkes, mivel a mita jeletős része ide tartozik. A közepese aktív szervezetek körébe több az egyesületi formába működő szervezet. A közepes aktivitású szervezetek jellemzőe legikább közepes és magas bevétellel redelkezek (500e 5M; 5 50M forit) és 1995 előtt hozták létre őket. A tevékeységüket tekitve ige sok szervezettípus sorolható a közepese aktív szervezetek közé, ebből kiemelkedik a jogvédelem, a polgári védelem és a köryezetvédelem tevékeységkörbe mukálkodó szervezetek csoportja. A szervezetek foglalkoztatásáál látható külöbség ebbe a kategóriába a 6 fő feletti foglalkoztatásál figyelhető meg. Azo szerezetek melyek legalább hat főt foglalkoztatak, agyobb aráyba vaak a közepese aktív kategóriába. A magas és kiemelkedőe magas aktivitású kategóriákat a jellemzésbe összevotuk a kimagaslóa magas szervezetek alacsoy száma miatt. Ebbe a kategóriába agyobb aráyba vaak az alapítváyok, közalapítváyok és köztestületek, melyek a gazdaságfejlesztés, többcélú adomáyozás, egészségügy és szociális ellátás területé látják el tevékeységüket. Közhaszú és kiemelkedőe közhaszú státusz jellemzi e szervezeteket, melyeket 1995 utá hoztak létre és magas illetve kiemelkedőe magas bevétellel redelkezek, és specializáltságuk foka magas. Összegzés A magyar oprofit szektort a kezdetektől jeletős mértékű területi differeciálódás jellemzi a civil aktivitás tekitetébe, mely a múlt századba kelet-yugat iráyú volt, míg apjaikba ikább észak-dél iráyú megosztottság figyelhető meg. A felvázolt aktivitásbeli külöbségek megismeréséhez szükséges a szektor kisebb léptékű, de mélyebb szitű kutatása, így a szektor differeciálódásáak téyleges okai is megismerhetővé válak. Valamit fotosak tartom az egyes települések civil-oprofit szektoráak behatóbb vizsgálatát, melyek a szervezetek kapcsolatredszerét és társadalmi beágyazottságáak mértékét vizsgálják, hisze egy szervezet sikeressége, aktivitása agymértékbe múlik azo, hogy milye mértékbe ágyazódik be a helyi társadalomba, illetve hogy az ezzel yert kapcsolati tőkéből kovertálható erőforrásokkal milye mértékbe redelkezik. CIVIL SZEMLE 2010/3 19

20 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 20 ELMÉLETILEG Jegyzetek 1 Ha locatio quotiet értéke 1, abba az esetbe adott terület épp olya mértékbe részesedik az összes szervezet számából, mit amilye aráyba részesedik a épességszámból. A kapott adatsorból következtethetük a oprofit szervezetek területi kocetrációjára, vagyis a civil aktivitás épességaráyos mutatójára. Az egyes értékek alapjá meghatározható hogy adott megyeszékhely civil aktivitása magas, közepes vagy éppe alacsoy. 2 Ausztriába az 1877-be törtét összeírásba 11,017 egylet szerepelt. 3 A civilaktivitás-mutatók az 1993-as, 1995-ös, 2000-es és 2007-es évekbe felvett KSH Noprofit adatbázisok alapjá készültek 4 A mitába került szervezetek adatait, a bevételeik és közhaszúsági státuszuk alapjá felsúlyoztam, így a mita azoos aráyokat mutat az alapsokasággal. 5 Civil aktivitási idex= [g*n/(g-1)*n]/[/n] ahol g- a szervezetre adott választások száma a hálózatba, G a hálózatba egy szervezetre leadható összes választás száma, N- a hálózatok száma, - a szervezet hálózatokba való jelelétéek száma. 6 Az eredméyekhez tartozó hálózati gráfokba az egyes tulajdoságok szíekkel voltak ábrázolva, ezért a taulmáy azokat em tartalmazza. 7 A szakmai kapcsolatok feltérképezésére két kérdést tettem fel a szervezetekek. Az első kérdésbe a győri civil-oprofit szervezetek között a legagyobb szakmai tudással, tapasztalattal redelkező szervezeteket kerestem. A második kérdésbe pedig arra voltam kívácsi, hogy a szervezetek valójába kihez forduláak szakmai taácsért. A két hálózat em feltétleül ugyaazokat a szervezeteket tartalmazza, hisze em biztos, hogy adott szervezet bármilye kapcsolatba va a szakmailag legelismertebb szervezettel Irodalom Barabási Albert László (2003): Behálózva. Budapest: Magyar köyvklub. Bartal Aa Mária (2005): Noprofit elméletek, modellek, tredek. Budapest: Századvég. Bartal Aa Mária (2005): A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati kozekveciái a oprofit szervezetek vizsgálatába egy eryőszervezet esettaulmáya alapjá. (Letöltés ideje: ) Dobrovics Sádor (1932): Az egyesületek száma törvéyhatóságokit 1932 végé. I: Magyar Statisztikai Évköyv Leteyei László (2004): Településkutatás. Budapest: Harmatta. Noprofit szervezetek Magyarországo 1993, 1995, 2000, 2007 SPSS adatbázisok. Budapest: KSH 1993, 1995, 2000, Osváth László (2005): A civil szervezetek térségi együttműködései Magyarországo. Budapest: Országos Civil Érdekképviseletért Egyesület. (Letöltés ideje: ) Szakál Gyula (1993): Polgárosodás és politikai magatartás Győrbe a 19. és 20. század fordulójá. I: Comitatus Ökormáyzati Szemle, 4. évf. 1. sz Török Mariaa (2004): Magyarországi civil szervezetek iformatikai szempotból relevás részéek iformatikai és egyéb kommuikációs jellemzői. NIOK Alapítváy, Kutatási Jeletés. Vargha Gyula (1878): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ba. I: Statisztikai évköyv 1880, OSZKKSH, CIVIL SZEMLE 2010/3

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov. Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn A FIZIKA TANÍTÁSA KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsô Griz Márto ELTE Elméleti Fizikai Taszék Meszéa Tamás Ciszterci Red Nagy Lajos Gimázima Pécs, a Fizika taítása PhD program hallgatója

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a Vi-va HA collage Ajádékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszöhetőe a kollagéek hialurosavak C-vitamiak www.ficlub.eu Vi-va HA collage A 2013-as év FORRADALMI ÚJDONSÁGA

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári,

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorgaizmusok számáak meghatározása telepszámlálásos módszerrel A telepszámlálásos módszerek esetébe a teyésztést szilárd táptalajo végezzük, így - szembe

Részletesebben

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében Lukovics Miklós (szerk.) 204: Taulmáyok Legyel Imre professzor 60. születésapja tiszteletére. SZTE Gazdaságtudomáyi Kar, Szeged, 5-24. o. Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

CIVILEK AZ ISKOLÁBAN a globális problémák feldolgozásának lehetőségei a közoktatásban

CIVILEK AZ ISKOLÁBAN a globális problémák feldolgozásának lehetőségei a közoktatásban csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 35 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM CIVILEK AZ ISKOLÁBAN a globális problémák feldolgozásáak lehetőségei a közoktatásba Galambos Attila Ma már semmi újat em modok,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum www.bme.de/cee Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum BESZERZÉS BESZÁLLÍTÁS 2014. OKTÓBER 16. BOSCOLO BUDAPEST, MAGYARORSZÁG Az EU keleti bővítéséek 10 éve Beszerzés Kelet- és Közép-Európába:

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Készült az Európai Uió és a Magyar Köztársaság támogatásával 2007 impresszum Euro Bajai Gordo fejlesztéspolitikai kormáybiztos

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel? 5. Kombiatorika I. Feladatok. Háyféleképpe olvashatók ki az alábbi ábrákról a PAPRIKAJANCSI, a FELADAT és a MATEMATIKASZAKKÖR szavak, ha midig a bal felső sarokból kell iduluk, és mide lépésük csak jobbra

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok csz22_csz12 skadi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás HU / -- Mag redszer Padlótisztítás Mag redszer Kocepció 2 www.vermop.com Előyei Mag redszer Ameyire iovatív, ayira egyedi. A VERMOP mágeses redszere teljese új módot jelet a felmosóhuzatok tartóra (ill.

Részletesebben

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI AZ ÉÜLETGÉÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI Szivattyúzás - rövide örös Szilárd Cetrifugál szivattyú Nyomó oldal Járókerék Járókerék lapát Járókerék él Járókerék csavar a szállított közeg

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

Walltherm rendszer. Magyar termék. 5 év rendszergaranciával. Felületfûtés-hûtés Épületszerkezet-temperálás padlófûtés

Walltherm rendszer. Magyar termék. 5 év rendszergaranciával. Felületfûtés-hûtés Épületszerkezet-temperálás padlófûtés Walltherm redszer 5 év redszergaraciával Felületfûtés-hûtés Épületszerkezet-temperálás padlófûtés Magyar termék WALLTHERM felületfûtés-hûtési redszer Egy fûtési- (hûtési) redszer kialakítása elôtt számtala

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány

Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány 2009 február április Megrendelő: Tatai Civil Társulás Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Készítette: Körics Euroconsulting 1053 Budapest, Kossuth

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008 Közhaszúsági jeletés 2008 Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Közhaszúsági jeletés 2008 A szervezet megevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítváy A szervezet

Részletesebben

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Koós Tamás Zríyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem koos.tamas@zme.hu DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Absztrakt A tériformatikai szoftverek egyre szélesebb köre képes

Részletesebben