ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

Átírás

1 csz12 skadi.qxd :05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti állam fejlõdése a oprofit szektor eltûését eredméyezi. Salamo Aheier (1995:54) Bevezetés E taulmáy célja áttekitést yújtai Skadiávia (Dáia, Norvégia, Svédország) oprofit szektoráról az adott országokba megvalósult kutatások és a emzetközi összehasolító taulmáyok alapjá. A taulmáy összefoglalja az országok törtéelmi, társadalmi hátterét, majd rövide bemutatja a skadiáv jóléti államba kialakult oprofit szektor sajátosságait. E cél érdekébe a szerzõ azokat a forrásokat is áttaulmáyozta, melyeket az adott skadiáv országba (egyelõre) csak a saját emzeti yelve közöltek. 1 A skadiáv államok alatt két, egymással gyakra összetévesztett régiót érteek az emberek. Egyrészt Skadiávia, az a yelvi, törtéelmi, kulturális egység (a vikig kor óta), amelyhez szûkebb értelembe Dáia, Norvégia és Svédország, tágabb értelembe pedig Izlad és a Feröer-szigetek (Færøer) is tartozik. Másrészt Skadiáviáak szokták evezi az úgyevezett Északi Szövetség -et (Norde) mely 1919-be alakult, regioális együttmûködési kezdeméyezéskét. Ebbe beletartozik Fiország is, amely yelvileg és etikailag külöbözik az elõbbi országoktól, törtéelmileg viszot Skadiáviához kötõdik. A taulmáy Dáia, Norvégia és Svédország oprofit szektorát vizsgálja, mivel ezek azok az államok, melyek em egy mesterséges szövetséget, emcsak földrajzi régiót, haem ige szoros kulturális egységet alkotak. Törtéelmük egymással szoros összefüggésbe alakult, valamit fejlõdésük is sok esetbe hasoló volt. Mikét CIVIL SZEMLE 2007/

2 csz12 skadi.qxd :05 Page 208 VILÁG-NÉZET a orvég szerzõk is megállapítják:... maapság számtala módo külöbözek, de számos oka va aak, hogy mégis koheres egészkét vizsgálhatók. Eek köze va a közös törtéelmi örökségükhöz, valamit a jelelegi egyesületeik fejlõdéséhez és szervezettségéhez.. (Klause Selle, 1996: ) Ez a oprofit és civil szektor szempotjából meghatározó folyamat a 19. század közepétõl kezdõdõe apjaikig is tart. A törtéelmi és társadalmi háttérrõl Skadiáviába az 5. századtól kezdõdõe telepedtek le azok a germá törzsek, amelyek késõbb vikigek éve kerültek be az európai köztudatba. Az õsi társadalom felbomlása utá létrejött a emzetségi arisztokrácia, valamit a keresztéység felvételével párhuzamosa a faluközösségek szövetségébõl a emzetállam. Dáia a legdélebbi skadiáv ország. Skadiáviába lévõ jelelegi területe 2 agyjából akkora, mit a mi Alföldük. Lakossága fele Magyarországéak be a Kalmári uió révé Dáia vezetése alatt egyesültek a skadiáv országok. Miutá Svédország 1523-ba kivált a szövetségbõl, Dáia és Svédország több évszázados hatalmi harcot vívott egymással, mely legvégül svéd sikerekkel és jeletõs dá területi veszteségekkel végzõdött. A dá orvég uió ellebe egésze 1814-ig tartott. A dá emzet a regioális agyhatalmi pozícióból és az abszolút királyság itézméyébõl jutott el a jól mûködõ polgári demokráciáig. A 18. század végi jobbágyfelszabadítás utái idõszakba Dáia gazdasága és társadalma gyorsa fejlõdött. Maufaktúrák jöttek létre, újítások révé is övekedett az ipar, fejlõdött a mezõgazdaság. Már 1814-be bevezették a kötelezõ oktatást. A 20. század elsõ felébe stabillá vált az a pártredszer, melyek gericét a középrétegek alkotják. Dáia a skadiáv államok közül a legrégebbe, 1973 óta tagja az Európai Uióak. A társadalmi jólét olya fokára jutottak el, hogy összehasolító felmérések szerit a dáok egyike azo emzetekek mely apjaikba a legboldogabbak, a legelégedettebbek a világo! Norvégia Magyarországál három és félszer agyobb, de lakossága a magyarak csak kétötöde. Sok kis szigettel és mély fjordokkal, öblökkel tagolt partvoala kisebb közösségek, elkülöült területek kialakuláshoz vezetett. A égyszáz éves dá uralom, ( ) illetve a közel százévyi ( ) svéd fehatóság utá vált csak öálló államalakulattá. A redkívüli elmaradottságából, a szegéy, yomorúságos roko státuszából a 20. század második felére sikerült kiszabadulia, amikor az Északi-tegere kitermelt kõolaj és földgáz révé gazdag országgá vált. Máig is Európa vezetõ széhidrogé-termelõje. Az ezzel összefüggõ gazdasági felledülés, a belpolitikai stabilitás, valamit a kedvezõ külpolitikai és külgazdasági feltételek olya emzetállami keretek közötti jóléti állam kiépülését eredméyezték, melyre soka irigykedve tekiteek. Még azt is megegedhette magáak az ország, hogy két épszavazáso is (1972, 1994) elutasítsa az Európai Uióba való belépést. 208 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

3 csz12 skadi.qxd :05 Page 209 Svédországba sem élek többe, mit az ötödayi területû Magyarországo. Lakossága közel 9 millió fõ, melyek agy része az ország déli területé él. A Skadiáviát összefogó Kalmári uió felbomlása utá a Vasa-diasztia alatt ( ) Svédország Európát is befolyásoló hatalommá vált. Sikeres háborúi hátterébe felledült a gazdaság, új techikai eljárásokat alkalmaztak, maufaktúrák alakultak, és jeletõse övekedett a kereskedelem. Svédország huszadik századi törtéelmét már a béke és semlegesség jellemezte. A háborúmetesség és a fejlett kapitalista gazdasági redszer a század második felétõl kezdõdõe magas életszívoalat és széleskörû szociális ellátóredszert eredméyezett. Az Európai Uióak 1995 óta tagja. A civil szféra fejlõdése szempotjából fotos, hogy a demokratikus politikai kultúra mélye gyökerezik a skadiáv társadalom hagyomáyaiba, értékredjébe. Svédországba és Norvégiába em alakult ki a klasszikus feudalizmus a emességgel és a jobbágysággal. A társadalom alapját a reformáció, majd a polgárosodás idõszakába is a szabadparaszti rétegek alkották. A dá parasztságra pedig a király hatalma fetartása érdekébe támaszkodott a emességgel szembe a 18. század végétõl. A paraszti társadalom a természet erõforrásait értelemszerûe jobba megbecsülte, hisze az a jólétéek egyik lehetséges forrása volt. Valószíûleg eek az attitûdek a továbbélésével is magyarázható, hogy a köryezet- és természetvédelem ma is a legfotosabb kérdések közé tartozik mid a társadalomba, mid a politikába. A skadiáv államok egyik sajátossága a semlegesség. A 19. század vége óta (több-kevesebb sikerrel) igyekeztek a deklarált semlegesség elvét alkalmazi. 3 A semlegesség elve alapjá a emzetközileg tevékeykedõ skadiáv civil szervezetek em érvéyesíteek politikai szempotokat, haem csak a humaitáriusság elveit követik. A jóléti állam kialakulása és változásai A skadiáv oprofit szektor méretét és lehetõségeit a jóléti állam erõse befolyásolja. Midhárom skadiáv ország jelekorukba is a jóléti társadalom fetartását, sõt erõsítését tartja egyik kiemelt feladatáak, ezért a jóléti állam szerepe kiemelte fotos. A jóléti állam itézméyi gyökerei Európába a 19. század végi émetországi viszoyokig yúlak vissza. A szociáldemokrácia ellei harcba Bismarck kacellár úgy akarta leszereli az egyre erõsebb ellezékét, hogy átvette aak szociális programját, és ekilátott megvalósításához. Így került sor 1883-ba a világ elsõ kötelezõ betegbiztosítási programjáak bevezetésére. Ezt követte a kötelezõ ipari balesetbiztosítás meghoosítása, majd a yugdíj és rokkatsági yugdíj itézméyeiek bevezetése. Ez az akkori viszoyokhoz képest olya sikeresek ítéltetett, hogy a svéd király már 1884-be bizottságot hívott életre a émet redszer taulmáyozására. Példáját a következõ évbe Dáia is követte. A skadiáv országokba a jóléti itézméyek fokozatosa az egész társadalomra kiterjedtek. Meghoosult a betegség- és balesetbiztosítás, valamit a yugdíj CIVIL SZEMLE 2007/

4 csz12 skadi.qxd :05 Page 210 VILÁG-NÉZET itézméye. Ezeket a folyamatokat a szocialista, liberális és kozervatív pártok egyarát támogatták. A jóléti állam kiépülését lehetõvé tevõ és elõsegítõ téyezõk között külööse fotos volt a jeletékey aráyú szabad parasztság, az erõs, elyomó állam hiáya, a városi középosztály gyegesége, a klasszikus liberalizmus erõs gyökereiek hiáya, a társadalom iráyába yitott, professzioális és korrupciótól metes bürokrácia, az egyház gyege befolyása, valamit a szociáldemokrata modell térhódítása. 4 Azoba az 1980-as évek végére az addigi jóléti szitet, s az aak biztosítását szolgáló módszereket már em tudták a skadiáv jóléti államok tovább fötartai, válságot éltek át. A ehézségek emcsak a emzetközi folyamatokból, haem a gazdaság struktúrájából is fakadtak. Ez a kilecvees évek elejei gazdasági visszaesésbe yilváult meg. Eek hatására a redszer változásoko met keresztül. A skadiáv országok gazdaságpolitikájuko (a jóléti állam keretei belül) korrekciókat hajtottak végre, így a válságból viszoylag sikerese kikerültek. Norvégia a gazdag olajvagyoáak köszöhetõe a többi államál kedvezõbb gazdasági helyzetbe volt. Nem vohatta ki magát a kéyszerû változtatások alól, eek elleére a orvégok kevésbé érezték meg a problémákat. Habár Svédországba a liberális modell térhódított és a svéd szociálpolitikai is átalakult, a svéd jóléti redszer továbbra is szociáldemokrata-istitucioális típusú maradt. A magászolgáltatók szerepe erõsödött ugya a jóléti szolgáltatások teré, de a közösségi fiaszírozás keretei belül maradt. Dáiába volt a legsúlyosabb a helyzet, a mukaélküliség meghaladta a tíz százalékot, csökketek a beruházások, a költségvetés hatalmas hiáyal küszködött. A skadiáv jóléti államok az új helyzetbe valamelyest visszafogták ráfordításaikat a közösségi szolgáltatásokba, miközbe a szolgáltatások piacosítását csödbe elõmozdították. Fõleg a társadalom peremé élõk segítéséek területé övelték, ösztöözték a magákezdeméyezések, a oprofit, az állami szektor, az egyház együttes tevékeységét. 5 Habár a jóléti állam, és kifejezette a skadiáv modell a oprofit szektor kiteljesedését em segíti elõ (mivel aak klasszikus szerepébõl sokat felvállal), a skadiáv országokba sem elhayagolható a oprofit szektor jeleléte. Fogalmi meghatározások Dáiába és Norvégiába, a oprofit szektor megevezés ritkábba haszálatos, mit Magyarországo, és kutatók, szakemberek egy szûkebb szervezetcsoport megevezésére haszálják. Az 1980-as évekig általába a harmadik szektor kifejezést alkalmazták (tredjesektor), maapság pedig a (már a 19. századtól létezõ) ökétes szervezetek (frivillige orgaisasjoer) elevezés tûik a legelterjedtebbek. Az érdekképviselet is (itresseorgaisatio) fotos fogalom egész Skadiáviába. Magába foglalja a szakszervezeti és földmûves szervezeteket, melyek fotos 210 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

5 csz12 skadi.qxd :05 Page 211 törtéeti szerepet játszottak a társadalomba. A svéd szakirodalomba a 90-es évekig legikább a társadalmi tömegmozgalom (folkrörelsera) gyûjtõfogalmat haszálták. A kilecvees évektõl a szociális gazdaság megevezés is megjelet (social ekoomi), melyet azoba soka a oprofit szektor defiiálására alkalmatlaak tartaak. A szûkebbe értelmezett oprofit szektorra (mikét a másik két skadiáv állam is) a harmadik szektor (tredjesektor) és az ökétes szervezetek (frivilligsektor) megevezést haszálják. Ezeke kívül (eltérõe a másik két országtól) a közhaszú szektor (ideell sektor) is haszálatos. Svéd kutatók az alábbi ábrá foglalták össze a külöbözõ fogalmak és elevezések összefüggéseit. 1. ábra. Gyûjtõevek Svédországba: strukturális ábra 6 Norvégiába a személyegyesítõ szervezetek megevezésére régebbe az assosisasjo 7 fogalmat haszálták, de maapság a foreig elevezés az elterjedt, mely szité a magyar egyesületek felel meg. Egyesület alatt midhárom országba ugyaazt az egyesülési formát értik, dául és orvégul ugyaúgy is írják (foreig), míg a svédek föreig-ek. Az alapítváyokat jótékoysági céljaik, a kedvezméyezettek köre alapjá külöítik el, a megevezésükre midhárom országba ugyaaz a két fogalom haszálatos: fod vagy stiftelse. A skadiáv modell jellegzetességei A skadiáv emzeti 8 valamit a emzetközi kutatások alapjá is téykérdés, hogy Skadiáviába a civil szervezetek agyrészt érdekképviseleti, kulturális, szabadidõs tevékeységet folytatak, más fejlett országok harmadik szektorához képest kevésbé itézméyesülte, viszot magas ökétesi aráyal. Kurt Klaudi Klause és Per Selle a skadiáv oprofit szektor hét jellegzetességét külöbözteti meg: 1. a társadalmi mozgalmak törtéelmi meggyökerezettsége, 2. tagságo alapuló és demokratikusa létrejött szervezetek, melyek helyi és országosa szervezett hierarchikus szervezeti struktúrával redelkezek, CIVIL SZEMLE 2007/

6 csz12 skadi.qxd :05 Page 212 VILÁG-NÉZET 3. erõs ökétes hagyomáy mellett gyege oprofit szolgáltatások (még akkor is ha éháy szociális és humaitárius szervezet széles ellátó hálózatot épített ki), 4. (szektorok közötti) pragmatizmus és megegyezésre törekvés, 5. szoros kapcsolat és együttmûködés a kormáyzattal (az állam em óhajtja legyûri a szektort) 6. itézméyesült együttmûködés a yilváos dötéshozatal teré 7. hagyomáyos be em avatkozás a szervezetek belsõ ügyeibe (szervezeti autoómia) A feti jellegzetességek kialakulását csak akkor érthetjük meg, ha legalább vázlatosa áttekitjük a skadiáv országok ökétes szervezeteiek törtéeti fejlõdését. Az egyes skadiáv államok oprofit szektoráak kialakulása, törtéete Dáia Már a korai középkortól léteztek olya szakmai szervezetek, itézméyek, alapítváyok (és em utolsó sorba az egyház), melyek egyfajta elõfutárai voltak a mai ökétes egyesületekek. A mai értelembe vett ökétes szektor megjeleése a hagyomáyos társadalomból a moderbe való átmeet idõszakára esett. Kialakulását három téyezõ együttese segítette elõ: a demokratikus moarchia bevezetése, azaz a demokratikus alkotmáy, a épi mozgalmak elidulása, a jóléti társadalom megszületése. Dáia ökétes szektoráak törtéetébe az egyesületek létrejötte jeletette a meghatározó lépést. Az egyesületi szféra magja az 1700-as évek végé szervezõdött, amikor egy sor uió, szervezet és klub alakult, hogy megoldjo külöbözõ, többyire szociális feladatokat. Az abszolutizmus megszûése lehetõséget teremtett a vállalkozó szellem kibotakozására, elkezdõdött a vidékfejlesztés, az iparosítás. Az 1849-be bevezetett új alkotmáy lehetõséget adott a civil társadalom fejlõdésére. A polgárok immáro törvéyadta szabadsággal szervezõdhettek szervezetekbe, társaságokba és egyesületekbe. Addigra a hagyomáyos feudális társadalom csoportszervezõdései korszerûtleé váltak és kezdtek eltûi, a faluközösségek és a céhredszer felbomlottak. Ezek helyét új szociális társadalmi mozgalmak töltötték be. Új közösségek jöttek létre, egyúttal megjelet az érdekképviseletek általi érdekérvéyesítés igéye. Az új szervezetek létrejöttével lehetõség yílt a magátermészetû és a közösségi ügyek elválasztására. A közösséget éritõ feladatok elkülöítése által mid a piacgazdasági, mid az ökétes szektorak tere yílt, így a polgárok szabado gyakorolhatták ökétes tevékeységeiket. Kiépültek a polgárság szabadságjogaiak itézméyes biztosítékai Az egyesületi forma mide társadalmi területe megszilárdult: politikai pártok, érdekszervezetek (földbirtokos egyesületek, 212 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

7 csz12 skadi.qxd :05 Page 213 kézmûves egyesületek, parasztegyesületek), szakszervezetek, gazdasági szervezetek (takarékpéztárak, betegbiztosító péztárak, fogyasztási szövetkezetek), filatróp (jótékoysági) szervezetek, sportegyesületek, vallási egyesületek jöttek létre. Az egyesületi, egyleti forma mellett az alapítváyok is fotos szerepet játszottak. Azokat a feladatokat, amelyeket a katolikus egyház látott el a reformációig, csak részbe vota iráyítása alá a király illetve az állam, így általáosa elfogadott volt, hogy alapítváyok vettek át oktatási és más szociális feladatokat körül körülbelül 2500 alapítváy létezett, közülük 50-ek a törtéete a reformáció elõtti idõkre yúlt vissza. Az 1800-as évek második felébe megiduló iparosítás következméyekét itezívebbé vált az országo belüli társadalmi migráció. Ez azt eredméyezte, hogy soka átmeetileg gyökérteleek érezték magukat. Dáia Németországgal szembe háborút vívott Schleswig-Holstei déli területeiért, amelyeket 1864-be véglegese elvesztett. Ezek következtébe a szociális problémák súlyos társadalmi feszültségekkel feyegettek. Új szociális szakadék keletkezett paraszt és földesúr, mukás és gyártulajdoos, szolgáló és úr között. A emzeti alapítváyok ezeke a problémáko igyekeztek segítei a 19. századba. Emellett azoba szükség volt azokra a tevékeységekre is, melyek az erkölcsöt és a emzeti ötudatot megerõsítették a émet vereség utá, és közösségi segítséget yújtottak a yomorba és szegéységbe tegõdõkek. Ebbõl kifolyólag az állam fejlõdésébe a épi (tömeg) mozgalmak politikai jeletõséget is kaptak. Ezek a mozgalmak az 1800-as évek közepétõl idultak: parasztmozgalmak, mukásmozgalmak, vallási mozgalmak, 9 atialkoholista mozgalom és a (épi) sport. Ie származik sok olya érték és tradíció, mely azóta is folyamatosa jellemzi az egyesületi életet. Azt is természetesek tartották, hogy a demokratikus játékszabályok betartását elleõrizhessék, visszajelzéseikkel helyes mederbe tartsák a politikát. Az egyesületekek (a lakosságszámhoz képest) magas volt a taglétszámuk. A magas taglétszám em kis mértékbe a szakszervezeti és a sport mozgalmakak köszöhetõe alakult ki. Ezek szervezõdése már az 1800-as évekbe megkezdõdött. A mukásmozgalmak létrehozták az egészség péztárakat, temetkezési péztárakat, sztrájk péztárakat, és a szövetkezeti mozgalom létrehozta a termelõszövetkezeteket ezek mid egyéi tagságo alapultak, és a tagjaik érdekeit szolgálták. A épi sport fotos része volt a épi felvilágosodásak. Az elsõ emzeti (országos méretû) szervezet az 1861-be alapított a Dá Lövészeti Egyesület volt. Eredetileg mide bizoyal az ország védelméek erõsítésére jött létre, de 1864 utá a gimasztikáak és a testmozgás egyéb formáiak is szervezeti kereteket adott, s így a fiatalság gyûjtõhelye lett. A sport a városokba is teret hódított, és 1896-ba megalakult a Dá Sport Szövetség. A szervezett sport alakulatok azóta is folyamatosa az ökétes szektor részekét mûködek. Maapság is a dá lakosság harmada tagja valamilye sport egyesületek. A dáiai iskola- és oktatási redszer, ifjúsági itézméyhálózat egyik sajátos jegye az, hogy bee hagyomáyosa jeletõs szerep jut a oprofit szervezetekek. CIVIL SZEMLE 2007/

8 csz12 skadi.qxd :05 Page 214 VILÁG-NÉZET Bár a 19. század eleje óta kötelezõ a 9 osztályos alapképzés Dáiába is, ott erre úgy tekiteek, hogy em az iskolába járás kötelezõ, haem az oktatás, a taulás. Nemcsak állami, haem magáiskolákba is taulhatak a gyerekek. Az állami iskolákba ics tadíj, a magáiskolák költségeiek agyobb részét szité az állam fedezi. A dá iskolaredszerbe sajátos helyet foglalak el a oprofit formába mûködõ alapképzést yújtó iskolák. Ezek a magáiskolák (private grudskoler), szabad iskolák (friskole), estiiskolák (efterskoler) és a fõiskolák (høyskoler). Létrehozásukba és mûködtetésükbe a jóléti állam keretei között is jeletõs szerep jut a civil kezdeméyezések. Az iskolák legismertebb formája a épfõiskola (Folkehøyskole) hálózata, mely egy XIX századi mozgalom eredméye. 10 Ez a fogalom Magyarországo sem ismeretle, a magyar Népfõiskolai mozgalom is a dá elõdök példájá és mitájá idult el. Ahhoz, hogy a épfõiskolák elterjedjeek és a dá közgodolkodás részei legyeek, em kevés civil elszátság, kurázsi szükségeltetett. Norvégia A legelsõ alapítváyt az egyház hozta létre a 13. századba egy a szegéyeket támogató kórház formájába Trodheimbe. 11 A középkor folyamá a agyobb városokba számos kórházi, szegéyházi, idõsek házát fetartó alapítváy alakult, melyeket az egyház mûködtetett, de a királyi állam is támogatott. Azoba emcsak a király és ez egyház jótékoykodott. A középkorba a yugati országrészbe lévõ Berge a Haza szövetség része volt, ebbõl kifolyólag szabad városi státusszal redelkezett. Jeletõs gazdagságra tett szert a kereskedelembõl, megjelet egy vagyoosabb kereskedõi réteg is. Ezzel a háttérrel igyekeztek godoskodi a rászorultako. A szociális támogatás az ápoláso kívül egy kis miimális havi pézösszegbe, lakhelybiztosításba, tûzifa ellátásba is megyilváult. Az alapítváyok társadalmi jeletõségét jelzi, hogy vagyoi elleõrzésük 1650-be közfeladattá vált (Legatispeksjoe) ig a közpoti kormáyzat látta el az elleõrzési feladatokat, majd ettõl kezdõdõe a pézügyi felügyelet a helyi ökormáyzatok hatáskörébe került. Norvégiába a középkorba a hazai gyökerû arisztokrácia em volt jeletõs, a 19. század elejé pedig a parlamet eltörölt mide emesi kiváltságot. A saját földtulajdoal redelkezõ, feudális elyomástól em szevedõ parasztság erõs társadalmi, politikai szerephez jutott. A felsõbb osztályt agyrészt a kereskedõk és a köztisztviselõk alkották. Az iparosodás korszakába a gazdasági liberalizmusak em voltak jeletõs támogatói. A külföldi behatás következtébe sok civil szervezet emzeti alapo szervezõdött a 19. századba. Habár émely szervezet a 16. századig vezeti vissza a törtéetét, az ökétességek és civil szervezõdések evezhetõ folyamatok tömegese csak az 1800-as évek elsõ évtizedeibe jeletkeztek. A Királyi Norvég Társaság a Vidékfejlesztésért (Det Kogelige Selskabet for Norges Vel) emzeti egyesület 1809-be alakult. A legkorábbi takarékpéztár 1823-ba 214 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

9 csz12 skadi.qxd :05 Page 215 jött létre szociális segítõ szádéktól vezérelve. Az 1840-es évekbe számos városba biztosítási és szövetkezeti alapok kezdték meg mûködésüket be már 276 fogyasztási szövetkezet mûködött. Kezdetbe a szociális segítés és filatrópia az idõsek, betegek és alkoholisták segítésére iráyult e szervezetekbe. A szektort ideológiailag is megalapozó, támogató politikai eszmeáramlatok Agliából érkeztek az 1850-es évekbe. Az ökétes szervezetek az elsõ idõkbe fõkét vallási, szociális és kulturális tére tevékeykedtek. Az atialkoholista egyesülések emzeti mozgalommá fejlõdtek, 1855-re már 350 tagszervezettel és taggal redelkeztek. Missziós tevékeységkét küzdöttek a szegéység, yomorúság és alkoholizmus elle. Az elhivatottság elkötelezett tagsággal bíró erõs szervezeteket eredméyezett, amelyekbe a szociális elkötelezettség emzeti érzéssel párosult. 12 Az idege kulturális befolyás (dá, svéd) elleébe emzeti kulturális egyesületek alakultak, többek közt az újorvég yelvet (yorsk) tûzve zászlajukra. 13 Ezek a mozgalmak ebbe az idõbe em egyértelmû külöültek el az államtól. Gyakra az ökormáyzat, a helyi értelmiség etá a helyi redõrség képzettebb tagjai vezetõ szerepet játszottak beük. E szervezetekhez, egyletekhez tartozás már ömagába az összetartozás érzését adta, a emzetépítés része volt. Nem külöböztették ekkor még meg az aktívabb vagy passzívabb ökétesek szerepét. Jeletõsebb jellemzõ tulajdoság volt még, hogy a legtöbb szervezõdés demokratikus belsõ struktúrát alakított ki. Norvégiába em volt erõs középosztály, valamit a emzeti érzelmek sem erõsítették az állammal szembei kollektív tudatot. A mukások és a mukáltatók közel egyidejûleg alapították meg országos érdekvédelmi szervezeteiket, de ezek közül a mukáltatóké volt az erõsebb. Az állami itézméyek gyegesége miatt a orvég kormáy jobbak látta az erõsebb mellé álli. Az 1930-as évekbe mide egyedik mukás volt szakszervezeti tag. A második világháborút követõ évekig tartott a civil szervezõdések araykora, agyrészt meg tudták valósítai erkölcsi, kulturális, politikai elképzeléseiket, jóléti itézméyeket mûködtettek aélkül, hogy egy erõs állami behatással kellett vola megküzdeiük. Ezt követõe a szociáldemokrata jóléti modell betört eze itézméyek valamit egészségügyi, szociális szolgáltatások piacára, és az állam erõs támogatása, törvéyi szabályozása következtébe verseyképessé is vált. Csökketek a oprofit szektor bevételei is. Sokáig a szervezetekek helyi, regioális és emzeti szitjei voltak. Elidult (külööse 1980-as évektõl) a cetralizáció folyamata, a professzioalizáció és a specializáció iráyába. A helyi és a emzeti szitek öálló, külö mûködésbe kezdtek. CIVIL SZEMLE 2007/

10 csz12 skadi.qxd :05 Page 216 Az állam és a jótékoysági szervezetek viszoya már a középkorba is fotos volt. A svéd reformáció 16. századi kezdete elõtt a szervezett jótékoykodás az egyház hatáskörébe tartozott, mikét abba az idõbe a katolikus világ többi részébe is. De a reformáció sem törölte el az egyház felelõsségét a szegéyek segélyezését illetõe, habár a lutheráus hitek megfelelõe, a parasztok, az egyházközösség és az állam külöbözõ felelõsséggel tartozott a szegéyekkel szembe. A támogatások azoba em képeztek egy átfogó redszert. Válaszkét a szegéyeket éritõ folyamatos forráshiáyra, a övekvõ középosztálybeli csoportok, ispirálódva a középkori vallásos társulatok példájától, már a 18. század elejé ökétes szervezeteket alapítottak az özvegyek és árvák támogatására. Több helye a szegéyek háza alteratívájakét létre hozták az idõsek otthoát. Habár az egyház kizárólagos hatalmát a reformáció eltörölte, az egyházi itézméyek olya területeke, mit a szegéyek segélyezése és taítása, évszázadoko keresztül jeletõs befolyással bírtak. A helyi iskolák feletti erõteljes egyházi befolyás is femaradt elõtt, az alapítváyokat azo célból hozták létre, hogy az oktatást, szegéygodozást és gyerekjólétet támogassák. A 19. század végére ezek a célok léyegébe em változtak. Akkor is elsõ helye állt a szegéygodozás, melyet szorosa követett a gyermekjólét és az oktatás. Gyakra juttattak ösztödíjakat középiskolai és felsõoktatásba résztvevõ diákokak. A törvéyi háttér biztosította, hogy a vallásos, a jótékoysági, a szociális, a tudomáyos és kulturális támogatások mellett, a kereskedelmet és ipart is támogathassák. Részbe valószíûleg ezekbõl a hagyomáyokból következik, hogy a kutatások ayagi alapjait még apjaikba is jórészt a legagyobb svéd alapítváyok biztosítják. A 19. század áttörést hozott a jótékoyság területé, a társadalmi feszültségekre és szegéységre válaszul új szervezetek jöttek létre. Ezek a szervezetek em húztak éles határvoalat a magáadomáyozás és a helyhatóság által szervezett szegéysegélyezés között. A század elejé a jótékoysági szervezeteket többyire középosztálybeli férfiak alkották, de a század végére a õk vezetõ szerepet szereztek a filatrópiába, mid számaráyukat tekitve, mid a szervezetek ideológiai elkötelezettségéek meghatározásába. Svédországba a 19. század második fele volt az a korszak, amikor a legjeletõsebb épi mozgalmak megszülettek, Ezeket gyakra más országok hasoló mozgalmai ispirálták. Ezek a mozgalmak olya új kapcsolati formákat hoztak létre, melyek magukba foglalták az egyházat, a moder atialkoholista mozgalmat, a mukásmozgalmat, fogyasztói szövetkezeteket, sport mozgalmakat és a felõtt oktatási itézméyeket. A jóléti állam övekedésével a 20. század folyamá sok olya közjóléti tevékeységek, melyeket eredetileg a filatróp szervezetek végeztek, csökket a fotossága. Számos tevékeységet az állam vett át; ezt gyakra maguk az ökétes szervezetek kezdeméyezték. Ez a folyamat legtöbbször kofliktus élkül zajlott le, de éha elõfordult, hogy a jótékoysági itézméyektõl megvoták a távilág-nézet Svédország 216 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

11 csz12 skadi.qxd :05 Page 217 mogatásokat, illetve törvéyeke keresztül ehezítették meg az állami forrásokhoz jutást. Bár a oprofit szolgáltatásokat yújtók száma léyegese lecsökket, ezek a szervezetek továbbra is újítókét mûködtek tovább, alteratív módszereket kutattak fel a szociális szükségletek kielégítésére. A II. világháború utá új szociális mozgalmak tûtek fel: a háború utái bevádorlók övekvõ száma számos emigrációs szervezet létrejöttéhez vezetett, az 1960-as és 1970-es évekbe a fogyatékosok által és számára alakult mozgalmak ledületbe jöttek, az 1970-es és 1980-as évek a köryezetvédelmi és õi mozgalmakba gazdagodtak. 14 A 20. század második felébe midhárom ország olya jóléti államot hozott létre, amely állampolgárai részére átfogó és magas fokú szociális ellátást yújtott. Ez a közpoti garaciális juttatásokba és a helyi ökormáyzatok ellátási lehetõségeibe is megyilváult. Ebbõl kifolyólag alapvetõe em tartották szükségesek a oprofit szervezetek bevoását és fejlesztésük támogatását. Ez viszoylag kisebb oprofit szektort eredméyezett, ami azoba em jeleti azt, hogy a szektor egyúttal eljeletékteleedett vola. Szervezeti formák jelekorukba Dáiába az egyesület (foreig), a közcélú alapítváy (almeyttige fod), az öálló itézméy, (selvejede istitutio) 15 szervezeti formák azok, amelyek legikább megfelelek a oprofit defiícióak. Ezek azok a szervezetek, melyek redelkezek alapító okirattal, em osztják fel a profitot, öálló, függetle vezetõségük va. 16 Norvégiába alapvetõe két szervezeti forma külöböztethetõ meg: az egyesület (foreig) és az alapítváy (stiftelse). Ezek tevékeységi célja és a oprofit kritériumokak való megfelelésük (szervezettség, kormáyzattól való függetleség, ökormáyzat, profitfelosztás tilalma és az ökétesség, ökétes tevékeység), határozza meg, hogy a harmadik szektor részeiek tekithetõk-e. Eek alapjá az egyesületek az alábbi kategóriákba sorolhatóak: vallási, szakmai, kulturális, sport, köryezetvédelmi, fejlesztési, képviseleti, emzetközi. Az alapítváyokat magá- és közalapítváyokra osztják. Ez utóbbi azoba em a magyar gyakorlatból ismert állam általi alapítást jeleti, haem azt, hogy a közalapítváy céljaiba eltér a magácélú, a családi alapítváytól, közcéljai vaak, valamit az állami hivatalok regioális megbízott (fylkesmae) általi jóváhagyással mûködik. A tradicioális alapítváyok törtéelmi gyökerekkel redelkezek, és magas fokú autoómia jellemzi õket. Eek a csoportak a családi alapítváyok, valamit a agy tõkével redelkezõ, jeletõs alapítváyok a legfotosabb reprezetásai. A moder alapítváyokat már alacsoyabb fokú autoómia és eltérõ gazdasági struktúra jellemzi. Svédországba is megtalálható a két alapvetõ szervezeti forma az egyesület (föreig) és az alapítváy (stiftelse). 17 CIVIL SZEMLE 2007/

12 csz12 skadi.qxd :05 Page 218 VILÁG-NÉZET Törvéyi háttér Az északi országokba a törvéykezés már csak a törtéelmi kapcsolatok oká is sok hasolóságot mutat, bár természetese vaak emzeti sajátosságok. Fõleg a dá és a orvég jogi hagyomáyok fakadak közös tõrõl, de a szabályozás hasolóságait valamelyest mérsékelte, hogy Dáia az Európai Uiós csatlakozása utá európai jogharmoizációt végzett. A skadiáv jogi szabályozás jól elkülöíti egymástól az egyesületi, illetve az alapítváyi formát. Ez érthetõ is, hisze az egyik személyegyesítõ, míg a másik vagyoalapú forma, így más szabályozást igéyel. Eek elleére természetese az is elõfordulhat, hogy egy jeletõs egyesületek viszoylag kevés tagja, de agy vagyoa va, míg egy alapítváy kis vagyoal redelkezik, de sok ökétessel va kapcsolatba. A Dáiába és Svédországba em külö törvéy haem az alkotmáyba foglaltak rögzítik az egyesülési szabadságjogokat. A dá alkotmáy szerit: Az állampolgárak jogába áll elõzetes egedélyeztetés élkül egyesületet alapítai, ameyibe az a törvéyi keretekek megfelel. 18 A svéd alkotmáyba lefektették: Mide állampolgárak garatált : (5) Társulási jog: a másokkal való egyesülés szabadsága yilváos avagy magá célból. 19 Ezeke kívül rögzítették azt is, hogy ugyaez a jog megilleti a Svéd Királyság területé élõ külföldieket is. 20 Norvégia öálló írott alkotmáya 1814-be született, ebbe még em tartották szükségesek a társulási és egyesüli szabadság alkotmáyba foglalását, mivel azt természetesek tartották. Dáiába em szükséges hatóság általi regisztráció az egyesületek bejegyzéséhez. Norvégiába sem, egésze addig, míg az egyesületek icseek gazdasági céljai. Az egyesületek jogi személyekek tekithetõk még akkor is ha jogi aktussal em bejegyzettek illetve regisztráltak. Ezekre a szervezõdésekre úgy tekiteek, mit amelyek a privát szféra részét alkotják. A gazdasági tevékeység viszot már szabályozást igéyel. Az alapítváyok az Üzleti Társaságok Katalógusába (Brøøysudregisteret) kell, hogy szerepeljeek, melybe a regisztráció igyees. Svédországba ezt a szerepet a hivatalos Üzleti Katalógus (Hadelsregistret) tölti be. Norvégiába az állami és magáalapítváyok mûködését az Alapítváyi törvéy (Stiftelseslove) szabályozza, melyet 2001-be aktualizálták. Ebbe rögzítik, hogy az a szervezet tekithetõ alapítváyak, amely végredelet, adomáyozás, vagy más jogilag öálló redelkezés alapjá jött létre meghatározott céllal, humaitárius, szociális, oktatási, gazdasági vagy más cél érdekébe. Azoba a törvéy em voatkozik az egyházi vagy más felekezeti alapítású alapítváyokra. Az alapítváyak vezetõséggel, köyveléssel és meghatározott (a törvéybe rögzített miimumot elérõ) saját tõkével kell redelkezie. Sajátosa a orvég alkotmáyos moarchia államformájából következik, hogy az alapítváyok esetleges átalakítását a király egedélyezheti a törvéybe foglalt szabályok alapjá. 218 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

13 csz12 skadi.qxd :05 Page 219 Skadiáviába az ökétesek helyzetét em szabályozza külö törvéy. A dá Szociális Miisztérium szerit ökétes az, aki tevékeységét ökét, saját akaratából fizikai és gazdasági kéyszer élkül végzi, szolidaritás motiválja, fizetést em kap (költségtérítést viszot kaphat), és mások (családjá kívüli személyek) érdekébe tevékeykedik, cselekszik. Adózás Skadiáviába em lehet adókedvezméyt érvéyesítei az egyéi adomáyok utá. Ez azzal idokolható, hogy a skadiáv jóléti állam a befolyt adókból fiaszírozza a szociális politikáját, és em számol az ökétes közremûködéssel. Azoba más országok példáit taulmáyozva, lehet, hogy a jövõbe eze változtatak. A oprofit szektor szervezeteiek az adózás szempotjából Norvégiába a legkedvezõbbek a körülméyei, ahol is a gazdasági megítélés szempotjából gyakra azoosítják az adózás alól metesített szervezeti formával. A legtöbb orvég egyesület és alapítváy teljes adómetességet élvez a bevétele és a vagyoa kapcsá. Eek az oka az 1911-es adózási törvéybe szereplõ úgyevezett védelem-szabály (Vereregel), mely szerit a em-üzleti iráyultságú társaságok és itézméyek bevétel és vagyo utái adómetességet élvezek. Egy külöleges eljárási törvéy, (Ligigslove) szabályozza az adózás redjét, mely szerit az adóalayok teljesítik a bevallásukat. A törvéy alapjá a oprofit társaságok is kötelesek bevallást készítei, és adót fizeti. Az ÁFA- (VAT) kötelezettség teljesítését az 1969-es ÁFA-törvéy (Merverdiavgift) szabályozza. Alapelve, hogy oprofit társaságok is (mit bármely más adóalay) kötelesek az ÁFA-t megfizeti. Mide áru, de em mide szolgáltatás ÁFA-köteles. A svéd adótörvéyek (elletétbe Norvégiával) elkülöítik az egyesületi és az alapítváyi szervezeti formát adózás szempotjából. A svéd felfogás szerit az egyesületekek, mivel demokratikusa szervezett tagsággal redelkezek, agyobb elõyt kell élveziük az egyéi és a tulajdo alapú formációkkal szembe. A külöbség érzékeltetésére a magyar kiemelkedõe közhaszú és közhaszú szervezeti besorolások hozhatók fel. A svéd alapítváyok akkor kaphatak adókedvezméyt ha céljaik a kiemelkedõe közhaszú kategóriába esek, míg az egyesületekek elég közhaszú -két mûködiük. Az egyesületekek a metességhez égy feltételek kell megfeleliük: megkötések élküli közhaszúság, az egyesület fõtevékeysége a közcélra iráyuljo, a bevétel agyobb részét a fõ közhaszú cél elérésére fordítsák, a tagság yitott legye mideki számára. A dá adótörvéybe adózás szempotjából megkülöböztetik az üzleti célú alapítváyokat (erhversdrivede fode) a közcélú alapítváyoktól. Az elõbbiek mide profit, bevétel, kamatbevétel, ajádék, tiszteletdíj utá adózi kötelesek, míg a jótékoy célú alapítváyok metesülek ez alól. Dáiába is általába ÁFA-kötelesek CIVIL SZEMLE 2007/

14 csz12 skadi.qxd :05 Page 220 VILÁG-NÉZET az áruk és szolgáltatások. A fõ kivétel az, hogy a oprofit szervezetekek az oktatási szolgáltatásaik utá em kell ÁFÁ-t fizetiük. Skadiáviába a mukáltatóak az általa kifizetett bér és illetméyek utá is ige jeletõs adót kell fizetie, és ez alól a oprofit szervezetek sem kivételek. Igecsak át kell godoliuk a gazdálkodásukat a fizetett foglalkoztatottakat alkalmazó kevésbé tõkeerõs oprofit szervezetekek, aak érdekébe, hogy a szervezet mûködtetésé kívül segítõ, karitatív célra is jusso. Az állam és a oprofit szektor viszoya A épi tömegmozgalmak jeletõs szerepet játszottak a skadiáv országok civil társadalmáak kialakulásába, és a demokrácia taulásáak eszközei voltak. Létrejöttük egyfajta válasz volt a korszak társadalmi problémáira. Ebbõl kifolyólag a kezdeti viszoyuk az állammal értelemszerûe kofliktusokkal terhes volt. Késõbb viszot megtalálták az együttmûködés formáit, hisze céljaik itegrálhatók voltak az állam, s fõkét a jóléti állam céljai közé. 1. táblázat. Az állam és a oprofit kapcsolatok külöbözõ szakaszai Svédországba Forrás: (Wijkström, 2000:178) Míg az agol Lord Beveridge 1949-be a brit jóléti állam meghirdetésekor az állami szerepvállalás mellett az ökétességet és a civil jótékoyságot itegrálhatóak vélte, addig ez a skadiáv jóléti állami modellbe az 1980-as évek végéig em kapott kiemelt figyelmet. A szociáldemokrata pártok állam piac család kategóriákba való godolkodásmódjába em egyértelmûe volt besorolható az ökétes szervezetek tevékeysége. A jóléti állam kiépülésekor számos mítoszt hozott létre: az állam korlátla problémamegoldó képességérõl, felelõsségrõl és igazságosságról, az osztályok és emek közötti egyelõségrõl, a szociális szolidaritásról. Mikét a jóléti állam kapcsá, ugyaúgy a harmadik szektorba is mítoszok kerigtek az ökétesek fotos alteratív tevékeységérõl, elhivatottságukról, emberségükrõl, kritikus szerepükrõl, amely szerit õk lettek vola a társadalom demokratikus mûködéséek õrkutyái. Ez a felfogás lehetõvé tette, hogy ideológiai együttmûködés alakuljo ki az állam és az ökétes szektor között. De az állam oly mértékbe magáévá tette a fõ feladatokat, hogy a mellékszereplõk szite feledésbe kerültek. Eek elleére az ökétes szektor folyamatosa próbálkozott a dialógussal, párhuzamosa fejlõdött a jóléti 220 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

15 csz12 skadi.qxd :05 Page 221 állam mellett. Az is igaz azoba, hogy az ökétes szervezetek a jóléti állam keretei között kezdetbe eheze találták meg a leghelyévalóbb szerepüket. Norvégiába 1988-ba készült az elsõ átfogóbb kormáyzati jeletés az ökétes szektorról. Ebbe a oprofit szervezetekek kedvezõ adózási reformra tettek javaslatot. Habár ez mideképpe elõrelépések tekithetõ, átfogó kocepcioális változtatást a parteri viszoyba em tartottak szükségesek be a orvég kormáy egy jeletést terjesztett a orvég Parlamet (Stortig) elé Az állam kapcsolata az ökétes szektorral (States forhold til frivillige orgaisasjoer) címmel. A orvég törtéelembe elõször fordult elõ, hogy a kormáyzat hivatalos megfogalmazásba is ilye magas politikai szitre emelte a parteri viszoyt. Nemcsak politikai retorikát alkalmazva letudták, a politikai hatalom megtartása, a parlameti választások érdekébe a civil társadalmat, haem leszögezték, hogy az ökétes szervezetek a civil társadalom alkotórészei és a jóléti társadalom továbbfejlesztések letéteméyesei is. Ez mideképpe parteri hozzáállást feltételez, hisze a em itézméyesült civil társadalom megszólítása pusztá politikai gesztus, míg a szervezetekkel való viszoy csak kokrétumoko és feltételredszereke keresztül valósulhat meg. Ez persze em azt jeleti, hogy mide gyökerese megváltozott az állam és a oprofit szektor viszoyába, de mideestre kocepcioális változást jelez. Ameyibe a jóléti állam valóba kívája kielégítei a társadalom szükségleteit, társadalmi koszezusra va szüksége az állam és a társadalom közötti mukamegosztás kérdéséek tisztázására. A jóléti állam támogatja a helyi, ökormáyzati szitû tevékeységeket. Felmerült az a következtetés is, hogy em feltétleül a fizetett alkalmazottakból álló mukaerõ az egyedüli eszköz eek a célak az eléréséhez. A kormáy em a szervezetek autoómiáját erõlteti, haem ikább azt a képességüket, hogy hozzájáruljaak a jóléti célok megvalósításához. A 70-es évekbeli olajválság következtébe felerõsödött gazdasági problémák, a mukaélküliség övekedése, a szegéyek fokozódó perifériára kerülése, az állami szerep bírálatáak erõsödése, a moetáris politika, mikét sok országba, úgy Dáiába is a jóléti állam szerepéek átgodolását idézte elõ. A 80-as évekbe hatalomra került kozervatív kormáyzat új elvkét miél több magákezdeméyezést igyekezett pártoli a szociális tevékeységek körébe. Az elgodolás léyege az volt, hogy, az ökétes mukások mobilizálása, azok tevékeysége ellesúlyozi tudja az állam túlzott övekedését és túlburjázott, s ezáltal kevésbé hatékoy feladatvállalásait. A Dá Nemzeti Akció Tervbe a dá kormáyzat lefektette, hogy a szociális problémák leküzdésébe a oprofit szervezetekkel parterkapcsolatokat kívá ápoli. Az ökétes szervezeteket magába foglaló dá politika hosszú évek alatt alakult ki, miközbe a folyamatos muka godoskodik a az ökétes szociális muka jó feltételeirõl. DNAP (2003:74) ba a szociális miiszter létrehozta az Ökétes Muka Dá Taácsát. Ebbe a szociális tére mûködõ ökétes szervezetek és a kormáy szakemberei felügyelik a kormáy szociális programját. A kormáy a helyi és a regioális ökormáyzatok feladatává tette a parteri kapcsolatok ápolása mellett a pézügyi támogatás biztosítását. Errõl beszámolót is kell készíteiük mide évbe. CIVIL SZEMLE 2007/

16 csz12 skadi.qxd :05 Page 222 VILÁG-NÉZET A skadiáv oprofit szektorról a számok tükrébe A skadiáv államok közül Dáiába a legagyobb a oprofit szektor részesedése a emzetgazdaságból. A fizetett alkalmazottak számaráya is ebbe az országba a legmagasabb. Aráyaiba a legtöbb ökétes Svédországba va, míg Norvégia az alábbi adatok alapjá a felõtt lakosságba ökétes mukát végzõk agyobb aráyával büszkélkedhet. 2. táblázat. A skadiáv oprofit szektor súlya a gazdaságba Forrás: (Boje Ibse, 2006:218) Ha a három skadiáv államot 11 másik yugati országhoz hasolítva, összevetjük a oprofit szektorba alkalmazottak gazdaságilag aktív lakosságo belüli aráyát és az egy fõre jutó állami jóléti kiadásokat, azt találjuk, hogy Norvégia, Dáia, Svédország fordít a legtöbbet a jóléti területekre, valamit itt a legalacsoyabb a oprofit alkalmazottak aráya. Egy fõre esõ kimagasló jóléti kiadások, kevesebb oprofit alkalmazott úgy tûik ez a skadiáv modell egyik jellemzõje. (2. ábra) Dáiába a helyi egyesületek becsült száma 65 ezerre tehetõ, az országos szervezetek száma pedig 3 ezer. A speciálisa dá szervezeti típus az öálló itézméyek (selvejede istitutio) közül 2535 szociális és az oktatási területe tevékeykedik. 14 ezer alapítváy ( jótékoysági alapítváy ) tartozik a oprofit szektorba. 21 Svédország esetébe kevéssé potos adatokkal redelkezük. Az alapítváyok számát ezer és 50 ezer közöttire becsülik. 22 A 180 ezres egyesületi szám is mide bizoyal túlzó és tartalmazza az iformális civil szférát is. Ellebe a 8000 közhaszú alapítváyra voatkozó adat reálisak tûik. Az ökétes mukaórák száma 480 millió óra évete. Ez 250 ezer alkalmazott éves mukaidejéek, vagy a 10 legagyobb svéd vállalatál alkalmazottak teljes mukaidejéek felel meg. A oprofit szektor évi forgalma 100 milliárd koroa, ez körülbelül a GDP 4%-a. A szektor 100 ezer fizetett alkalmazottat foglalkoztat, a teljes aktív mukaerõ 2,5 %-át. A szektor mûködési költségei 70 milliárd svéd koroa körül vaak. Norvégiába körülbelül 3000 jótékoysági és 6300 üzleti célú alapítváy mûködik. A redelkezésre álló forrásokba a orvég egyesületek számára voatkozó adat sajos még becslés szite sem található. Három évtized összehasolító adataiból az látható (3. ábra), hogy a taglétszám aráya a kultúra és a szabadidõs tevékeységek felé tolódott el mid jobba. Egyértelmû és folyamatos csökkeés pedig a vallási és a õi szervezetek területé met végbe. 222 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

17 csz12 skadi.qxd :05 Page ábra be az egy fõre esõ jóléti kiadások és a fizetett oprofit alkalmazottak összefüggései 14 ország összehasolításába Forrás: (Sivesid, 2006) 3. ábra. Norvégiába a ökétes szektor taglétszámáak változása között Forrás: (Sivesid et al., 2002:23) CIVIL SZEMLE 2007/

18 csz12 skadi.qxd :05 Page 224 VILÁG-NÉZET Aráyaiba a szakmai a szociális és az oktatási területe va a legtöbb fizetett alkalmazott (4. ábra), ami érthetõ az elvárt szakmaiságból következõe. Ameyibe az ökétesekkel együtt vizsgáljuk a területeket, akkor látható, hogy legtöbbe a kulturális és a szabadidõs szervezetekbe tevékeykedek. 4. ábra. Norvégiába az ökétes szektor alkalmazotti aráya százalékosa a fizetett alkalmazottak és em fizetett ökétesek tekitetébe 1997-be Forrás: (Sivesid et al., 2002:55) A legújabb (2004. évi) statisztikai adatok Dáiába is igazolják a korábba végzett svéd és orvég oprofit kutatások azo megállapításait, mely szerit Skadiáviába aráyaiba fõkét sport, szabadidõs és érdekvédelmi szervezetek alakultak és mûködek. (5. és 6. ábra) Boje és mukatársai (Boje et al., 2006) 2004-be Fy megyébe reprezetatív felmérést végeztek. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a fiatalok és fiatal felõttek közül hasoló aráyba végezek õk és férfiak ökétes mukát, de az idõsebb korosztályokba ez az aráy eltolódik a férfiak javára. A legaktívabbak a éves férfiak, illetve a éves õk (3. táblázat). Fy megye (melyek Odese a legagyobb városa), az ország középsõ részé található. A vizsgálatot azért is eze a területe végezték, mert az ország egészére ézve reprezetatívak tartották a helyi oprofit szektort. 224 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

19 csz12 skadi.qxd :06 Page ábra. A dá oprofit, ökétes szervezetek százalékos megoszlása tevékeységi körök alapjá 2004-be Forrás: (Ibse, 2006:19) 6. ábra. A dá oprofit, ökétes szervezetek százalékos megoszlása tevékeységi területekre csoportosítva 2004-be CIVIL SZEMLE 2007/

20 csz12 skadi.qxd :06 Page 226 VILÁG-NÉZET 3. táblázat. Az ökétes muka százalékos megoszlása emek és korcsoportok szerit Dáiába, Fy megyébe, 2003 Forrás: (Ibse, 2006:20) Az említett kutatók többek közt az egyesületek alapítási idejéek megoszlását is vizsgálták, melybõl kitût, hogy az egészségügyi, szociális és köryezetvédelmi területe az utóbbi 15 évbe az elõzõ idõszakokhoz képest több egyesület alakult. Ez igazoli látszik a jóléti állam azo törekvéseit, hogy a civil szektorak agyobb szerepet száak ezeke a területeke. A godoskodó skadiáv jóléti államba általába magas az ökétesek aráya. A jóléti államba is szükség va az ökétességre. Eek okai: Az emberek (ökétes) szervezetek létrehozásával reagálak a választási lehetõségeik szûkülésére; az ötevékey muka, örömöt és haszosságtudatot kelt végzõjébe; az ilye szervezetek tagjai megszabadulak az állami gyámolítás kizárólagosságától, átélik a társadalmi összetartozás élméyét; tudatosul az emberi szükségletek sokfélesége; hagsúlyt ad a megelõzések; rámutat olya új szükségletekre, amelyeket a kormáyzati bürokrácia eheze vesz észre; a társadalompolitika lelkiismeretekét mûködik. A 4. táblázat adatai alapjá látható, hogy Skadiáviába jellegzetese az oktatás és kutatás, valamit a szociális szolgáltatások területé va a legtöbb alkalmazott. Eze felül Svédországba a kultúra és rekreáció területé alkalmazak agyobb mértékbe fizetett mukaerõt. Érdekesség, hogy a szakmai és szakszervezetek mid a három országba aráyaiba ugyaayi alkalmazottal redelkezek Az ökétesek legagyobb aráyba a kultúra és rekreáció területé tevékeykedek. A oprofit szektort jóléti, szolgáltatási és képviseleti területekre botva midhárom országba azt találjuk, hogy az ökétesek kimagaslóa a szolgáltatási, az alkalmazottak pedig a jóléti területe tevékeykedek (5. táblázat). 226 CIVIL SZEMLE 2007/3 4