ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

Átírás

1 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom életébe alapvető igéy mutatkozik a helyi sziteke, a helyi közösségekbe törtéő felelősségvállalásra, a helyi ügyek itézésébe biztosítható (aktív) szerepvállalásra, és általába a helyi közösség tagjait közvetleül éritő kérdések kapcsá felmerülő dötések meghozatalára. Redszerváltások, társadalmi átmeetek sorá magáak a váltásak természetes velejárója, hogy a települések igazgatási struktúrájáak kialakításakor valójába a hatalomgyakorlás egyik fotos területét kell»a redszerbe«illesztei. (Ivacsics, 1991:107) Demokratikus politikai redszerek tekitetébe a politikai részvétel mide bizoyal egyik kulcsszereplője maga a helyi ökormáyzat, amely egybe mérvadó formálója képes lei a civil társadalomak. A kormáyzati szitek közül a helyi ökormáyzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz, (Kákai, 2004:5) de agyba befolyásolja többek között a vizsgált ország politikai kultúrája, rövid és hosszú távú politikai tradíciói, továbbá dötéshozatali hagyomáyai, gyakorlatai a téyleges megvalósulási formákat. Az 1980-as évek elejére egyértelművé vált, hogy az afrikai társadalmi változások boyolultsága itegratív módszertat igéyel a politikai afrikaisztika területé. Azoba az évtized első felébe megjeleő államközpotú megközelítés amely evides módo az új államformációk felépítését és viselkedését helyezte a középpotba hamar korlátokba ütközött, ugyais figyelme kívül hagyta az egyre szaporodó és erősödő em állami szereplők jeletőségét, és az állami itézméyek és az iformális képződméyek közötti újszerű, addig ismeretle kölcsöhatásokat. A kölcsöös függőségi viszoyokkal átszőtt afrikai koties összetett diamikájáak yomo követéséhez egy újfajta, de az CIVIL SZEMLE 2010/1 113

2 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 114 VILÁG-NÉZET előző iskolák yújtotta tudásokra építő szitetizáló látásmódra volt szükség. E tekitetbe máig hatóa a politikai iterakció módszertaa tűik a legalkalmasabbak arra, hogy a törtéelmi, társadalmi és gazdasági dimeziók közötti összefüggéseket, a ma valóságát szem előtt tartva potosabba érthetővé és leírhatóvá tegye. A Naomi Chaza és kutatótársai (1999) által felépített módszerta azért is alkalmas legikább a kortárs afrikai társadalmi jeleségek és tapasztalatok elemzésére, mert a pusztá politikai vizsgálódást kiterjeszti a társadalom és a gazdaság egyéb területeire és összefüggéseire, és a külöböző diszciplíákból idított itegratív elemzéssel képes a sajátos afrikai politikai felfogások és gyakorlatok ritmusába betekitést yújtai. A politikai iterakció módszertaa tehát azt feltételezi, hogy ma az afrikai kotiese tette érhető politikai diamikák megértéséhez kulcsfotosságú az állam és a társadalom kapcsolatredszeréek vizsgálata. Alapelemkét kezeli kell az egyé és a kormáyzat között feálló viszoyredszer egyéb szereplőit például a gazdasági vagy civil szervezeteket, és kitütetett figyelmet szükséges szeteli a külső hatásokat geeráló erőkek, általába a emzetközi doorközösségek, de főkét a pézügyi itézméyekek. E többszereplős redszer diamikáját pedig egy törtéelmi fejlődési ív meté kell górcső alá vei. 1 Jele taulmáy a hatalombirtoklás és -gyakorlás kérdéskörét vizsgálja meg a cetrum és a locus, a közpoti kormáyzat és a helyi ökormáyzatok viszoyredszerébe két kelet-afrikai állam, Tazáia és Keya példájá keresztül. Az elemzést a volt brit gyarmatosítók örökségéek tekithető kétszitű (two-tier) területi ökormáyzati redszer elemei és a közöttük lévő kapcsolatok feltérképezése, valamit a tazáiai közigazgatás moderizálásáak fő reformelképzelései és a közeljövő legfotosabb kérdései, feladatai idítják. Keya esetébe szité a helyi ökormáyzati reform, és a háttérbe álló közpoti hatalom álladósága, valamit a decemberi elökválasztások utá kialakult agykoalícós kormáyzat vezeti fel a témát. Midvégig kettősség vezérli a szerzőt: egyrészt a hagyomáyok, a térségre, sőt, országra jellemző tradicioális gyakorlatok és koloialista örökségek, másrészt a emzetközi közösségből és egy globálisabb kotextusból érkező hatások figyelembe vétele. Nem az a céluk, hogy a bemutatott két ország civil szervezeteit részletese vegyük górcső alá, ikább a civil társadalom fejlődéséek és fejleszthetőségéek értelmezési keretét, a sajátos demokratizálódás kotextusát és szereplőit taglaljuk részeibe és összefüggéseibe. A tazáiai és keyai civil szereplőket szervezeti típusok, aktivitások, helyi igéyek és válaszok, valamit kudarcok és sikerek tekitetébe egy következő, külöálló írásba érdemes áttekitei. Tazáia Egy 2001 ovemberébe publikált LEAT 2 taulmáyból kiderül, hogy a helyi ökormáyzatak mit admiisztratív redszerek meglehetőse háyattatott sorsa volt Tazáiába. Először a gyarmati időszak alatt próbálták meg itézméyes keretbe 114 CIVIL SZEMLE 2010/1

3 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 115 VILÁG-NÉZET foglali a decetralizációs törekvéseket, majd a vezető politikusok 1984-be újra ekiveselkedtek a kocepció gyakorlati megvalósításáak. A brit uralom időszakába a politikai hatalmat birtokló gyarmatosítók részbe a helyi épcsoportok kezébe akarták adi a hatalmat, hogy sorsuk felett (részbe) redelkezhesseek. Ezt a brit gyakorlatot világszerte ismerték legalábbis a britek által meghódított területeke, és idirekt hatalom -két tartották számo. A lugardizmus éve elhíresült elv a Nigériába tevékeykedő Lord Frederick Lugard evéhez fűződik, aki az 1922-be publikált Kettős madátum a brit trópusi Afrikába című köyvébe fejtette ki és rögzítette e közvetett uralom alapjait és kereteit. A közvetett uralom kiegyezést jeletett a prekoloiális korszak vezető rétegével, de csak ott lehetett eredméyese alkalmazi, ahol viszoylag fejlettek voltak a társadalmi viszoyok. (Búr, 2004:91) A hivatkozott yugat-afrikai példák (észak-igériai, arayparti) mellett Kelet-Afrikába egyértelműe a bugadai és a tagayikai területek említhetők meg e kategóriába ba az Őslakos Hatóságok felállításáról szóló redelet (Native Authorities Ordiace) közpoti elemekét határozták meg a gyarmati erők, hogy az általuk kijelölt főök (chief) mid igazgatási, mid bíráskodási hatalommal redelkezhet saját közösségébe. Eek értelmébe a főökök felügyelték a törvéyes redet, begyűjtötték az adókat, a kormáyzati itézkedéseket végrehajtották, és ha kellett, igazságot szolgáltattak vitás kérdésekbe. Felettük a Körzeti Megbízott tevékeykedett, aki a gyarmati admiisztráció közvetle képviseletét testesítette meg. Azáltal, hogy a gyarmati hatalom eyire kotroll alatt tartotta a főöki redszert, tehát a falvak admiisztrációját, az őslakos hatóságok igazi szabad mozgástérrel em redelkeztek, valójába a közpotosított gyarmati kormáyzati gépezet legutolsó lácszemét jeletették azt a végpotot, amely a legalsó sziteke hajtja végre a közpoti akaratot. A britek 1953-ba az ú. Helyi Ökormáyzati Redelettel (Local Govermet Ordiace) átalakították az őslakos hatóságok redszerét, részbe választásokkal, részbe továbbra is kievezésekkel politikai legitimitást biztosítottak a helyi vezetőkek. 3 Maguk az őslakos hatóságok megszűtek, helyettük helyi ökormáyzati hatóságok alakultak, a főökök pozíciója ugya eltűt, az idirekt hatalomgyakorlás azoba hosszú évekig még tartósak bizoyult. A későbbi posztkoloiális állam az örökölt helyi ökormáyzati redszert em törölte el, haem beépítette a Tagayika Africa Natioal Uio (TANU) elevezésű párt politikai szerkezetébe. Egy 1962-be született redeletmódosítással azoba a főökök szerepét és fukcióit teljese kiiktatták, ezáltal őket abszolút súly - talaá téve, és az ősidők óta megkérdőjelezhetetleül elfogadott törzsi 4 dötéshozatali mechaizmusokkal em kompatibilis állami elvárások megerősítésével jeletős kofliktusok kialakulásáak adtak táptalajt. Tagayika 1961-be elyert függetleségéek időszakába azt állíthatjuk, hogy sem a vidéki, sem a városi ökormáyzatok em mutattak demokratikus jegyeket, sőt, ahogya Issa Shivji fogalmazta meg, extrém cetralizáció és hatalomkocetráció fémjelezte a despotikus gyarmati hatalmat és aak utóéletét. (Shivji, 2004:79) Ha áttekitjük a poszt- CIVIL SZEMLE 2010/1 115

4 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 116 koloialista decetralizáció első két fotos időszakát, az közötti és az közötti periódusokat, látható, hogy a mai apig fetartásokkal kezeledő a helyi ökormáyzatiság fogalomköre a továbbra is feálló erős közpoti hatalommal és cetralizáló erőkkel jellemezhető tazáiai viszoyok miatt. Az 1970-es évek elejéek legfotosabb teivalója volt, hogy a szocialista fejlődéssel összhagba szerveződjö át a helyi admiisztráció redszere. Kezdetbe Nyerere elök az ökétes falu-szerveződés mellett kardoskodott, ám hamar elfogyott a párt türelme és 1973-ba kötelezővé tették az emberek ujamaakba 5 törtéő költözését, ezzel egy új faluredszer kiépülését. Az állampárt filozófiájáak megfelelőe, a redszerek teret kellett biztosítai a helyi közösségekbe élők és dolgozók számára szabadságuk, a helyi ügyek itézésébe garatált részvételük és dötéseik meghozatalába. Az 1972-es decetralizációs törvéy azoba a helyi képviselői taácsokat megszütette, és az állampártiság eszméit követve megerősítette a hatalmo lévő párt, a TANU vezetőiek és bürokratáiak szerepét a helyi ügyek redezésébe. Oyugi szerit az közötti tíz évet éppe e törvéy miatt félrevezetőe és helyteleül evezik a decetralizáció első évtizedéek. (Oyugi, 1998) Ugya egy 1975-be elfogadott törvéy kimodta a falugyűlés (village assembly) és a falutaács (village coucil) létrejöttét, ezáltal egy demokratikusabb új redszer látszatát keltve, e szervek is a körzeti közigazgatás és bürokrácia szitje alá lettek betagolva. A hivatalokok által domiált elburjázó bürokrácia csírájába fojtotta el a legalsó szitekről érkező igéyek megvalósítását, és valószíűleg erőteljese hozzájárult az ország gazdasági összeomlásához is. A Nyerere-korszak utolsó éveibe, de még ikább a Mwiyi-korszak 6 első éveibe újra apiredre került a helyi ökormáyzati redszer kialakítása. Feltérképezve az 1970-es évek végé az ujamaa-redszer összeomlásával egyre terebélyesedő gazdasági válság gyökereit, a politikusok hatékoyabb, kevesebb bürokratikus elemet tartalmazó részvételi lehetőséget kívátak biztosítai a helyi közösségekek a saját életüket befolyásoló dötéshozatali folyamatokba, és újradefiiálták a falvak, a körzetek és a régiók szitjeit, valamit az ezekhez tartozó itézméyeket. Ahogya Amo E. Chaligha, a Uiversity of Dar es Salaam politológus professzora levezette, az 1982-be és 1983-ba elfogadott törvéymódosítások lehetővé tették, hogy megteremtődjeek az ökormáyzatok működését garatáló szervezeti és működési feltételeket szabályozó keretek. Ezt a törekvést erősítették tovább az 1990-es évekbe végbemeő további gazdasági és politikai változások. Ahogya Miwasa és Shauri fogalmazak, brit mitára, a parlametáris alkotmáy egyik alaptörvéyéek, az ú. Bill of Rights-ak 1985-ös és a többpárti demokráciát bevezető alkotmáymódosítás 1992-es elfogadása kitágította a lehetséges teret, amelybe az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a politikai traszparecia és a helyes kormáyzás tiszteletbe tartása határozza meg a politikát. Midezekhez mérte a helyi hatóságok a feladatok decetralizálása szellemébe megkapták a jogot, hogy a helyi közösségek számára, például az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem, a szegéység felszámolásáért folytatott harc, a bíráskodás területei külöféle szolgáltavilág-nézet 116 CIVIL SZEMLE 2010/1

5 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 117 VILÁG-NÉZET tásokat biztosítsaak. Ezzel együtt továbbra sem oldódott meg a túlzotta közpotosított hatalmi kotroll feloldása az újabb redszerbe a szolgáltatások biztosítására helyezték a hagsúlyt, de a módszereket tekitve em met végbe a hatalom téyleges devolúciója. A decetralizációs politikát a szövetségi parlamet által 1997-be elfogadott, a Regioális Közigazgatásról szóló törvéy (Regioal Admiistratio Act) szabályozza. Eek értelmébe, az 1894-es brit Helyi Ökormáyzati Törvéyek (Local Govermet Act), amely városi és vidéki körzeti taácsokak (urba ad rural district coucils) biztosított teret a helyi adottságokhoz mérte átszabott variásakét, szité két fő szite, városi és körzeti taácsokba ad lehetőséget a helyi közösségekek a hatalomgyakorlásba való részvételre. A vidéki ökormáyzatoko belül megkülöböztethetjük a falusi, kerületi és körzeti taácsokat, amelyek közül a Körzeti Taács (District Coucil) fogja át a többi működését. Figyelemre méltó a Titkár vagy eredeti evé District Executive Director, aki valójába a közpoti kormáyzat által kijelölt ügyvezető igazgatója a taácsak. Feladatai között elsődleges fotosságú aak a titkári szerepkörek a betöltése, amely a taácsülésekhez kapcsolódik: szavazati jog élkül az ülések meghatározó szereplője, mid az előkészületeket, mid az utómukálatokat (jegyzőköyv) tekitve. A Taács további tagjai közül fotos még megemlítei azokat a speciális helyeket elfoglaló ői taácsokokat, akiket a politikai pártok küldhetek a Taácsba. Hasolóa a parlameti helyek elosztásához, törvéy kötelezi a Taácsokat, hogy a tagok miimum 25, maximum 33%-a ő legye, ezzel is két meghatározó társadalmi jeleségre felhívva a figyelmet: 1. az afrikai ők társadalmi kirekesztettségéek és alsóbbredű szerepéek megszütetésére; 2. a társadalom politikai értelembe vett aktivizálására, emtől, emzetiségtől, kortól függetleül. 1. ábra. A regioális és helyi ökormáyzatok redszere Elöki Hivatal Regioális Közigazgatás és Helyi Ökormáyzatok Miisztere Régió Biztos Hivatala (Régió Titkárság) Körzeti Biztos Hivatala Helyi Ökormáyzati Hatóságok (LGA) Kerületi Ügyvezet Hivatalokok Falu Ügyvezet Hivatalok Kitogoji (kis lélekszámú falu, falucska) Mtaa Bizottság Mtaa (kis lélekszámú urbaizált település, házsor) Forrás: saját rajz IDM I: Baker Wallevik, 2002:13 alapjá CIVIL SZEMLE 2010/1 117

6 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 118 VILÁG-NÉZET Reform és civil részvétel A helyi ökormáyzatok átalakításáak apjaikba aktuális fejezete azt a célt tűzte ki maga elé, amely a közösségekek elérhető szolgáltatások, helyi hatóságok által hathatósa támogatott kiyitását, fejlesztését szolgálja. A Helyi Ökormáyzati Reform Program elevezésű elképzelés két szite tervezett előrelépést: a falvak és a kistelepülések, kisebb városok szitjé. Baker úgy érvel, hogy a városi-vidéki viszoyredszert áthatják a baráti, családi és rokoi kapcsolatok hálózatai, (Baker Wallevik, 2002:8) és ezek azok a hálózatok, amelyeke keresztül a szegéy emberek ömagukat, saját közösségeiket képesek megszervezi. Ez 2006 ovemberébe a terepe végzett mukám sorá egyértelműe alátámasztást yert, hisze a mide - apokat körüllegi az utcák és utak meté kiépült mikrogazdaság magával ragadó miliője. A hálózatok potosa ebbe a közegbe értékelődek fel, ezért a reform előkészítése sorá léyeges feltári e hálózatok fotosságát a helyi ökormáyzatok által ajálott szolgáltatások tekitetébe. A reform egyébkét öt területe jelethet a jövőre ézve komoly előrelépést a decetralizáció folyamatába. E területek: az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság, a vízügy és az ifrastruktúra, melyek felügyeletét korábba a közpoti kormáyzati admiisztráció látta el. A Helyi Ökormáyzati Reform Program szerit a múlt szigorú közpoti kormáyzati kotrolljáak feloldását fel kell gyorsítai, és az újoa létrejövő helyi ökormáyzatokak olya autoóm itézméyekké kell váliuk, amelyek saját hatáskörbe eljárva, közpoti és saját források felhaszálásával képesek a helyi társadalmat szervezi, és a helyi társadalomak a megfelelő szolgáltatásokat biztosítai. A főkét orvég kormáyzati forrásokból évek óta folyó helyi ökormáyzati kutatások egyik tazáiai vezetője, Amo Chaligha professzor ta ul máyából (Chaligha, 2008) a helyi ökormáyzatok és a helyi közösségek szemszögéből kaphatuk potos képet a reformok jelelegi állásáról. A bergei Chr. Michelse Istitute (CMI) szakembereivel megerősített kutatócsoport a Helyi Ökormáyzati Reform Programot legutóbb három fő szempot szerit vizsgálta: 1. a helyi kormáyzás tekitetébe érvéyre jutó autoómia és állampolgári részvételt illetőe; 2. a pézügyi források átláthatóságára és helyes, a helyi közösségek érdekébe törtéő felhaszálására helyezve a hagsúlyt; valamit 3. a szolgáltatások kiépülése és vele összefüggésbe a szegéység csökketése érdekébe tett erőfeszítések folyamatába tapasztalható ehézségek és sikerek oká. Négy éve keresztül hat ökormáyzatot vizsgáltak a kutatók (lásd 2. ábra): Mwaza városi ökormáyzatát, Moshi, Kilosa, Bagamoyo és Iriga kerületi ökormáyzatait, és Ilala települési ökormáyzatát. Mwaza Tazáia második legagyobb lélekszámú városa (közel fél millió lakossal) a Viktória-tó déli oldalá, régiója pedig az ország legépesebb térsége. Moshi a Kilimadzsáró lábáál található turista cetrum, egybe az ország kávétermelésbe éle járó térségéek közpotja. Kilosa a Morogororégió meghatározó települése, az 1970-es évekig a tazáiai szizál-termelés közpotja volt. Bagamoyo Tazáia egyik legrégibb városa, és a törtéelem sorá számos 118 CIVIL SZEMLE 2010/1

7 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 119 VILÁG-NÉZET fotos pozíció kötődött hozzá (pl. a rabszolga-kereskedelem trazitállomása, a miszszioárius muka egyik közpotja, a émetek kelet-afrikai gyarmatbirodalmáak egyik bástyája). Iriga az ország egyik fő mezőgazdasági közpotja; az itt élők szite 100%- ba a mezőgazdaságból élek meg. Ilala egyike aak a három települési ökormáyzatak, amely Dar es Salaam városi ökormáyzatáak része. 2. ábra. A Chaligha-vezette felmérés hat helyi/területi ökormáyzatáak térbeli elhelyezkedése Forrás: Chaligha, 2008:4. A Chaligháék által 2003 augusztusába lefolytatott terepmuka több potjára is találtam igazolást a ovemberi iterjúim sorá. Elsősorba arra voltam kívácsi, milye formába és mértékbe erősíti meg az akkor évek óta tartó reform a helyi szitek bevoását és aktív szerepvállalását a dötéshozatali folyamatok tekitetébe. Több esetbe a helyiek az ú. Közösségi Iformációs Redszerre (Commuity Iformatio Service) hivatkoztak: egyik oldalról aláhúzva aak szükségességét, másik oldalról kiemelve aak hiáyosságait és a további fejlesztés igéyét. A CIS keretébe folyamatos kapcsolatot ápolak az ökormáyzatok a helybéliekkel: az ú. közösségi fejlesztési hivatalokok (commuity developmet officer) redszerese mérik fel, gyűjtik be a helyi igéyeket, iformációkat, és ezek alapjá készíteek elő javaslatokat a helyi dötéshozók számára. Többe vélik, hogy e forma még midig em a lakosok direkt részvételét szorgalmazza, és a külöböző csatoráko keresztül CIVIL SZEMLE 2010/1 119

8 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 120 VILÁG-NÉZET átalakulhatak a felmért véleméyek. Chaligha és társai kimutatták, hogy az általuk vizsgált hat esetbe a CIS-ről alkotott véleméy agyjából megegyezik, mivel mideki úgy godolja, hogy mide hiáyossága elleére jó eszköz az alulról építkező helyi ökormáyzati redszer kialakításába. A falu újbóli megerősítése Külöböző kultúrköröket reprezetáló Tazáia-kutatók így például orvégok, svédek és tazáok is, miközbe az alulról jövő építkezés és demokratizálódás témájáról cserél velük eszmét az ember, két fotos szitjét, egybe területét jelölik meg az ökormáyzati reformak: a falu és a kisváros szitjét. Tudjuk, a tazáiai államszerkezetbe oly fotos alapelem, a falu komoly jeletőséggel bír az afrikai törzsi hagyomáyokat a mai apig ápoló közösségek véleméyéek artikulálásába. A falu a bee élők által formálódik olyaá, amilye a legmegfelelőbb a falu lakosaiak. A gyarmati időszak alatt egyértelmű volt a közpoti hatalom véleméye a falvakról: földrajzi egységkét tekitettek rájuk; olya helyek godolták a falut, ahol a (törzs)főök tart redet, figyelembe véve a falu térségéek etikai összetételét (megosztottságát) is. A függetleség elyerése utái időszakba a falvakat a társadalmi fejlődés megvalósulási (próba) területeiek tartották, és a gyarmati uralomhoz hasolóa, egyértelműe felülről lefelé iráyuló közpoti akaratok szerit kísérleteztek velük. Midkét esetbe a falvak passzív befogadói a felülről rájuk kéyszerített utasításokak és határozatokak [ ] a demokrácia és a devolúció fogalmai így pedig az értelmetle retorika szitjére süllyedek. (Shivji, 2004:82) A jeleleg is zajló reformok koordiációja a legmagasabb állami szitre került tekitettel arra, hogy Kikwete elök saját hivatalához vota a területet, és élére állammiisztert evezett ki. Több kutató és társadalomtudós érzi elérkezettek az időt, amikor például a falvak szitjé értelmezhető kormáyzás, az ökormáyzati redszer legalsó szitjéek aktiválása kulcskérdése a sikeres átalakulásak. Shivji szerit a demokratikus gyakorlat alteratív locusa lehet az újragodolt falusi ökormáyzat (lásd 3. ábra). A falvak ökormáyzatai szitjé lee megvalósítható a téyleges hatalommegosztás és állampolgári aktív szerepvállalás. A törvéyhozást a falugyűlés, a végrehajtást a falutaács, a bíráskodást a falubíróság testesítheti meg. 120 CIVIL SZEMLE 2010/1

9 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 121 VILÁG-NÉZET 3. ábra. A demokratikus ökormáyzati redszer legalsó szitje: a falusi ökormáyzat Törvéyhozás Végrehajtás Bíráskodás Közvetle részvétel Felel sség és traszparecia Hozzáférhet ség, pártatlaság és legitimitás Falugy lés Falutaács Falubíróság Forrás: Shivji (2004) yomá A civil társadalom kiépülését számos kutató összeköti a helyes kormáyzás (good goverace) és az ökormáyzás fogalmaival. Ahogya arról a Joatha Baker és Hege Wallevik vezette 2002-es kutatás beszámolójáak (Agder Research Report) bevezetőjébe olvashatjuk, a civil társadalom általába a változás egyik fotos ágese, a fejlesztési célok megvalósulásáak egyik hajtóereje. Maga a fejlődés azoba alapvetőe az állam és a civil társadalom stratégiai parterségé yugszik. (Baker Wallevik, 2002:2) A tazáiai körülméyek és hagyomáyok arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalom külöböző törzsi csoportjai belüli és a csoportok közötti iterakciók képezik a civil társadalom alapvető szitjét. E szitet erősíti a yugati kulturális értelembe, a emzetközi doorok által támogatott civil szervezetek létrejötte, amelyek számos olya szolgáltatást yújtaak, amelyet sem a közpoti kormáyzat, sem a helyi ökormáyzatok erőforrások hiáyába em képesek biztosítai. Tradíció, moderizáció és dötéshozatal Ahogya A. Gergely Adrás fogalmaz, mide társadalomba va valamiféle politikai redszer, vagyis vaak olya itézméyek, amelyek szervezik és iráyítják az emberek közös tevékeységét. (A. Gergely, 1996:1) Az afrikai civil társadalmi moderizáció em hagyhatja figyelme kívül e tradicioális elemeket, redszereket értelemszerűe együtt élek a közösségi szokások, szertartások, hosszú beágyazottsággal redelkező politikai struktúrák és a yugati (északi) import-képződméyek, a civil szerveződések és aktivitások. A politikai struktúrák emcsak törzsö belül leosztottak, haem regioálisa is redszerbe foglaltak. Mide egyes területi körzetek saját vezetője va. A leibo spirituális vezető, látok és gyógyító egybe. Ő felügyeli a fotosabb szertartásokat, ő a rituálék beavatott szakértője, a közösség dötő taácsadója, harci vezető. (Lórát, 2003:53) A főbb szertartások egyebek között a törzsö belüli struktúrák közötti előmeetelt is szabályozzák. Ezek között találjuk a körülmetélést, amely a fiúk harcos korba lépéséek kezdetét CIVIL SZEMLE 2010/1 121

10 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 122 VILÁG-NÉZET jeleti, a harcos (mora) korszak befejezését lezáró idősebb harcossá avató ceremóiát, vagy a teljes jogú érett korba lépés megüeplését. Ha az A. Gergely Adrás által említett, a törzsi politikai struktúrákat tartó pillérek -be godolkozuk, tisztá látszaak a mukamegosztáshoz, a dötéshozatali mechaizmusokhoz, vagy akár a vagyoi rétegződéshez kapcsolódó választóvoalak. A maszaikál a harcosok például a közösség biztoságáak őrzői, ők védik meg a yájat és a csordát a ragadozóktól. Ők keresik meg az elbitagolt jószágokat is. Emellett a harcosok védik meg a közösséget más törzsek elleséges támadásaitól, s ők gyarapíthatják hadjáratokkal a marhaállomáyt. (Lórát, 2003:66) A vagyoi rétegződés egyébkét potosa a marhák számával va összefüggésbe. Miél több marhája va az adott családak, aál meghatározóbb helyet foglal el a törzsö belüli struktúrába. A közösség lelki taácsadói, bírái az idősek. Az idősekből álló taács tölti be a bíráskodás, ezáltal az igazságszolgáltatás fukcióját. A dötéseket a törzs sajátos ormaredszere szerit, ősi tapasztalatok tükrébe hozzák meg. Ezek a moder tazá állam amelyre amúgy a zárt helyi közösségekbe, külööse a agyobb településektől távol, a külvilágtól elzárta élők több forrás szerit is kritikusa tekiteek, és amelyet a mai apig em igazá fogadak el törvéyeivel limitálta vaak összhagba, de ahogya Lórát megjegyzi, az utóbbi időkbe az öregek taácsa a kormáyszervekkel is hajladó lazá együttműködi, s szép lassa kezdik az ayaországok érvéybe lévő polgári törvéyeit is figyelembe vei igaz, em feltétleül»szetíráskét«haszálják. (Lórát, 2003:73) E változás komoly problémákat jelet a törzsi, klá törvéyek szerit évszázadok óta élő helyi közösségek idősebb geerációi számára. Dorothy L. Hodgso egy 1996-ba megjelet írása kiválóa mutatja be egy fiatal maszai ő saját apja általi meghurcoltatását. A többpárti politizálás, politikai yitás évéek tekithető be a tazáiai Aloya bírósághoz fordult, mert szádéka elleére apja egy általa választott törzsbeli férfihoz akarta őt hozzáadi. A törzsi szokásokat betartva a férj-jelölt megegyezett az apával, és 35 marhát adott át eki, hogy házassági ajálatáak komolyságát bizoyítsa. Aloya azoba már évek óta em élt az apjával, aki édesayját mit egyik feleségét valójába még Aloya gyermekkorába elküldte házából, és így hosszú évek óta em álltak kapcsolatba. Aloya azoba időközbe beleszeretett egy fiatal, tault maszai férfiba, és elhatározták, hogy összeházasodak. Masierr, a fiatalember, a törzsi elvárásokak megfelelőe a leáykérési zálogot jelető marhákat Aloya édesayjáak és az Aloyát befogadó agybácsikak megfizette, majd pedig az aya és a agybácsik áldásával elvette a láyt. Házasságukból gyermek született, akit a születés utái időszakba em tudtak öfeledte eveli, mert Aloya apja szíre lépett. A maszai törzsi kultúrába élő apai hatalommal élve, a fet vázolt eseméyek elleére láyát eladta az általa választott férj-jelöltek. E dötéséek érvéyt szerezve, Aloyát és gyermekét a falujába, saját szálláshelyére hozatta, és megparacsolta eki, hogy készüljö az esküvőre. Aloya természetese em tett így, sőt, hites férje segítségével elmeekült apja falujából, és a bírósághoz fordult. A Hodgso-cikk részletese bemutatja, milye tortúrát jeletett Aloyáak a 122 CIVIL SZEMLE 2010/1

11 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 123 VILÁG-NÉZET bírósági tárgyalás-sorozat, amelyek végé a függetle tazáiai bíróság Aloya igazát találta megalapozottak, szembeállítva egymással a véek taácsa által is alátámasztott törzsi szokásjogot a függetle tazá állam alkotmáyos jogredszerével. Ez utóbbit a törzsi fölé helyezve, a bíróság kimodta, hogy a patriarchális maszai törzsi kulturális szokásokat természetese tiszteletbe tartva, a Tazáiai Egyesült Köztársaság alkotmáyába rögzített passzusok a mérvadóak, amelyek garatálják mide állampolgár egyelőségét a tazáiai törvéyek előtt, azaz ics apa-láy fölé-aláredeltségi viszoy az állam törvéyei előtt. Az argumetáció sorá külööse az 1971-es Házassági Törvéy került előtérbe, amely kimodja, hogy házassági szerződés abba az esetbe köttethet, amikor a házasuladó felek szabad akaratukból létesítik a házassági viszoyt. Aloya esete is azt bizoyította, hogy a demokratizálódó tazá államba az ősi törzsi struktúrák is arra kéyszerülek, hogy felismerjék, és főkét elismerjék, valamit saját tradícióikkal egybevessék a változó hatalmi struktúrákat, és az e változásokból következő, a emzet egészére voatkozó és mide állampolgárra ézve kötelező érvéyel bíró jogi ormákat és szabályokat. Előfeltétel az oktatási szektor fejlesztése A civil társadalom megerősödéséek és a civil aktivitások kiterjesztéséek is előfeltétele sok más terület fejlesztéséhez hasolóa az alapvető oktatás és képzés széles körű igyees biztosítása. Az ország gazdasági helyzete azoba olya ehézségeket ró a társadalomra, amelyek csak eheze járulak hozzá például az oktatási szektor további fejlesztéséhez. Egy mérvadó emzetközi karitatív civil szervezet, az Oxfam jeletései szerit az alacsoy emzeti bevételek, az adósság visszafizetése okozta terhek agysága, valamit a emzetközi szervezetek (Világbak, Nemzetközi Valutaalap) által támasztott keméy feltételek arra kéyszerítik az iskolák egy részét, hogy az elméletileg igyees oktatásért tadíj formájába pézt kérjeek el az amúgy is kevés bevételből élő családoktól. Az elképzelés amúgy az, hogy az alapfokú iskolákba a szülőkek fizetiük kell a szolgáltatásokért. Ez viszot azt is jeleti, hogy sok családba a gyerekek em tudak iskolába jári, vagy legalábbis a testvérek közül em midegyikek adatik meg a lehetőség a taulásra. A tazáiai épesség em mobil, meglehetőse zárt közösségeik helyhez, régióhoz kötötte élek az ősidők óta működő falvakba, kistelepüléseke. A társadalom itegrálása és képzettségi szitjéek övelése azoba így is feladat az oktatási itézméyek, ezáltal a helyi ökormáyzatok számára. Ahogya az UNESCO volt főigazgatója kijeletette, az íri és olvasi tudás maapság em korlátozható pusztá az olvasásra, írásra és számolásra; az oktatásak olya képességekkel is fel kell ruházia az embert, amelyekkel az elfoglalhatja helyét a társadalomba. Az oktatásak a demokrácia iskolájáak kell leie, mert a polgári társadalom legbiztosabb védelmét a tault és felelősségteljes polgár szavatolhatja. 7 Közismert dolog, hogy a CIVIL SZEMLE 2010/1 123

12 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 124 VILÁG-NÉZET gyarmati redszer csak ayiba egedett teret az afrikai fiatalok képzéséek és művelődéséek, ameyibe maga a redszer igéyei és szükségletei azt megkíváták. Elsősorba alsófokú közigazgatási hivatalokokra, postai, vasúti alkalmazottakra, házi szolgákra, cselédekre, kertészekre, picérekre, redőrökre és katoákra volt szükség A magasabb szaktudást igéylő és agyobb jövedelmű foglalkozások az európaiak számára voltak fetartva. (Szetes, 1963:133) A függetleé vált afrikai országokba, így Tazáiába is, ez azoal komoly kérdéseket vetett fel, hisze az afrikaizáció végigsöpört az admiisztrációba, fokozatosa sok esetbe erőltetett radikalizációval helybéli afrikaiakat ültettek be olya pozíciókba, amelyek magas szite mérhető szaktudást igéyeltek (vola). Ma ugyaúgy igaz Szetes Tamás 1963-as megállapítása: Nemcsak az iskola kevés Kelet-Afrikába, de kevés a taár és a taító is. (Szetes, 1963:135) E godolatok jegyébe is érdemes tovább godoli Tazáia lehetséges jövőjét. Milye módo lesz képes a demokratizálódó, multietikumú fiatal állam folytati az építkezést? Az ökormáyzati reformokak és általába a moderizációak akkor leszek kézzel fogható, az egyéek szitjé, a mideapok sorá érezhető eredméyeik, ha az országot kormáyzó politikusok elszátak, és emcsak saját hatalmukat próbálják fetartai, azt megszilárdítai. Nagyobb traszpareciára, a civil társadalom és a helyi közösségek aktivitására va szükség. Ehhez viszot elegedhetetle a politikai elit támogatása. A szociálisa érzékey, külööse a helyi kérdésekre fogékoy politikai elit, kievelése pedig az oktatási redszerbe rejlik. A 2000-be második választási győzelmét agy többséggel, a szavazók 71,7%-os támogatásával megszerzett, 2005-be leköszöt Bejami William Mkapa elök többször hagoztatta: a helyi közösségekre építi a demokratikus kormáyzás megvalósítását. Egy 2002-be modott beszédébe kifejtette, hogy mide demokratikus jó kormáyzás 8 arra törekszik, hogy érzékey és rugalmasa reagáló, traszpares, stratégiába godolkodó, (tehát vízióval redelkező), valamit részvételre serkető legye. (Mkapa, 2002) Midezek mellett, amit azt az 1982-es törvéy 1999-es módosítása kimodja, a helyi ökormáyzatok feladataikat a fetartható fejlődés érdekébe, aak megvalósítását midvégig szem előtt tartva végzik. Eek érdekébe a helyi közösségeket arra serketik, evelik, hogy a köryezetet védjék, valamit megfelelő, fetartható módo akázzák ki a bee lévő lehetőségeket. Sajos, a posztkoloiális éra öröksége, hogy a mai apig a helyi közigazgatást em ruházták fel azzal a teljes autoómiával, amelyre a legalsó szitekről, a gyökerektől iduló kezdeméyezések helyes kezelése végett va alapvető szüksége a társadalomak. Amit láttuk, valameyi ökormáyzati egység felett áll egy kormáyember. Midig va tehát egy plusz kotroll, amely időről-időre a helyi érdekek elle emelhet gátat. Természetese, ez a kijeletés általáosítás formájába em állja meg a helyét, hisze ki lehet fogi együttműködő kormáyhivatalokot is. A kérdés csupá az: miek pecázi, ha a moder működő demokráciákba bevált beszámolási-elleőrzési kötelezettségekkel egyszerűe átjárhatóvá és áttekithetővé tehető a közpot és a helyi szervek kapcsolata? Látható, hogy az afrikai kép áryaltabb 124 CIVIL SZEMLE 2010/1

13 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 125 VILÁG-NÉZET eél, és megértéséhez el kell fogaduk, hogy a helyi szokások és a helyiek által elfogadott gyakorlatok (amelyek között a korrupt hivatalokok lefizetése is ormális ) teret csakis részleges, egybe lassú reformokak adhatak. Bayer József megfogalmazása, amely Alexis de Tocqueville művéek yomvoalát követi, jól szitetizálja az eddigi godolatmeet legfotosabb megállapításait: Helyi hatalom [ ] midig létezik, legfeljebb em demokratikus formába. [ ] Legyeek a helyi hatóságok akár pusztá a közpoti hatalom yúlváyai, képviselői a felsőbb hatalomból delegált, levezetett hatalmukat akkor is helyi hatalomkét gyakorolják. A helyi hatalom szerkezete tehát többé-kevésbé a agypolitika szerkezetét, aak demokratikus vagy hegemoisztikus jellegét is tükrözi. (Bayer, 2001:167) A bemutatott tazáiai példa midezt csak megerősítei tudja. Keya Tazáia északi szomszédja is érdekes példával szolgál a gazdaságilag, techológiai - lag fejlettebb térségek demokratikus gyakorlataihoz, civil társadalmi építkezéséhez képest. A keyai többszitű kormáyzás egyesúlyozó gyakorlatát érdemes legalább három lépésbe megközelítei. Először a gyarmatosítók által létrehozott struktúrát érdemes szemügyre veük, majd a függetleségtől Keya esetébe 1963-tól az 1990-es évek elejéig tartó időszak erőfeszítéseit, végül az 1990-es évtized végétől zajló reformprogram sikereit és kudarcait szerecsés e tekitetbe elemezük. A keyai kormáyzati redszer egyértelműe a gyarmati időszak képződméye: a britek fehatósága alatt álló területe 1907-be jött létre a Törvéyhozó Taács (Legislative Coucil), 1908-ba pedig a Végrehajtó Taács (Executive Coucil). A bírói testületet és a köztisztviselői apparátust még a birodalmi Brit Kelet-Afrika Társaság alakította meg, amely 1888-tól egésze 1895-ig kormáyozta a területet. A fő itézméyi szereplők közötti szerkezeti és fukcioális viszoyból köyedé volt levezethető, hogy a végrehajtói szit egyértelmű egyeduralmat szerezhet, megkurtítva egybe a lakosság részvételi lehetőségét az ügyek itézésébe, a dötéshozatali folyamatokba. Az 1950-es évekre eek eredméyekét, valamit a törvéyhozói és a végrehajtói testületek és tagjai közti jeletős átfedések oká a gyarmati állam vezető hatalmi téyezőjévé a köztisztviselői kar vált. Hasolóa a tazá és más (volt) brit területe tette érhető redszerhez, Keyába is létrejöttek a főököket a britek által kedvelt hatalomgyakorlásba bevoó testületek, természetese leképezve a kétszitű területi godolkodást: egyrészt a helyi sziteke a Helyi Őslakos Taácsok (Local Native Coucils), másrészt az országos Afrikai Őslakos (Nép)bíróság (Africa Native Tribual). Chweya szerit az állami itézméyek és a civil társadalom közötti kapcsolat a gyarmati érába az egyik legvitatottabb kérdés volt. A civil társadalom em képezett homogé etitást, ikább polarizált és meglehetőse hierarchikus volt. A megosztottság elsődlegese etikai voalak meté alakult ki, főkét az európai, ázsiai, arab és afrikai közösségek CIVIL SZEMLE 2010/1 125

14 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 126 VILÁG-NÉZET között. (Chweya, 2005:148) A gyarmati kormáyzat valódi erőfeszítéseket tett aak érdekébe, hogy egyik etikai voal még az európai se kerüljö túlsúlyba a többihez képest (ez persze elképzelhetetle idea volt, hisze az európai telepesek óriási gazdasági súlyt, ezáltal hatalmas befolyást képviseltek az akkori keyai társadalomba). Aak elleére pedig, hogy az őslakos afrikai közösségek politikai aktivitását meglehetőse keméye fogták vissza a közpoti hatalom birtokosai, képesek voltak civil szervezeti voalo egyre erősebbe hagot adi sérelmeikek és a politikai értelembe vett változás igéyéek. A korszak fő jellemzőjekét mégis azt rögzíthetjük, hogy az európai közösség saját képére formálta az államot, melyek itézméyi és külöböző szervei ezáltal feléjük lojális, velük szembe elfogult, és a társadalom többségét kitevő helyi afrikaiakkal szembe szigorúbb, elérhetetleebb volt. A függetleséget előkészítő tárgyalások sorá a helyi afrikai közösségek egyik oldalról azt követelték, hogy az addig velük szembe diszkrimiatív állam karaktere markása változzo meg, másik oldalról a létszámba is domiásabb kikuju és luó közösségekkel szembe a kisebb etikumok jogai is garatálva legyeek ez utóbbit elősegítedő a két agyobb etikum politikai képviselete mellett a kisebb közösségek közös pártot, a Keyai Afrikai Demokratikus Uiót is megalakították. A fehérek félelme is egyre jobba őtt ők garaciákat kértek jogaik védelméhez, földjeik megtartásához és befektetéseik megtérüléséhez. Valameyi kisebbség az állami hatalom decetralizálását követelte, ahogya Chweya fogalmaz,»más típusú kormáyzati hatóságok«felállításával, a regioális szit megerősítésével, és a téyleges kétszitű területi kormáyzás biztosításával. (Chweya, 2005:151) A tárgyalások egyik kimeete azokak az alkotmáyos védelmekek a rögzítése lett, amelyek az egyes társadalmi csoportok ellei lehetséges állami fellépéseket szorította vissza. A keyai emzet atyja Jomo Keyatta 1964-be lett az 1963 év végé függetleségét kikiáltó állam első elöke, és 14 éve át, 1978-ba bekövetkezett haláláig iko jellegű vezérkét határozta meg országa fejlődését, amelyet cetralizált redszerű hatalomgyakorlással képzelt el. Keyába az európai és ázsiai betelepülők, valamit az európai tőke már a gyarmati időszakba megteremtették az iparosítás és a városiasodás alapjait. Keyatta célja az volt, hogy midezeket az előyöket fel lehesse haszáli a keyai társadalom moderizációja sorá. (Fage Tordoff, 2004:446) A moderizációt Keyatta az akkori yugati kapitalista hatalmak segítségével tudta elképzeli, és országáak emzetközi kapcsolatai építése sorá hagsúlyt fektetett a Nyugattal való együttműködésre ez egyébkét később ideológiai értelembe a kelet-afrikai regioális együttműködés egyik problematikus potját jeletette. Keyattát Daiel Toroitchi Arap Moi követte az elöki székbe, aki már em élvezte a lakosság olya széles körű támogatását, mit elődje. Az 1969-től de facto egypártredszerkét működő Keya a emzete belülről érkező belső és a emzetközi közösségtől érkező külső yomásokak egedve 1991-be utat adott a policetrikus filozófiájú politikai liberalizációak. Moi 2002 decemberébe lemodott elöki hatalmáról, miutá egy békés, többpárti választáso az egyesült ellezéki erőket tömörítő Nemzeti Szivárváy Koalíció (NARC) jelöltje Mwai Kibaki, aki 126 CIVIL SZEMLE 2010/1

15 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 127 VILÁG-NÉZET Moi hatalomra kerülése utá a szürke emieciás alelökkét volt ismert elsöprő győzelmet aratott a volt állampárt utódja, a KANU 9 jelöltje felett (a szavazatok 63%-át szerezve meg). A függetleség elyerése óta aktuális kérdések az ország közpotosított vagy decetralizált iráyításáak ügyébe 2005-be alkotmáymódosító épszavazáshoz vezettek, ami egybe a NARC szétesését is eredméyezte. (Búr, 2008:6) A szövetségből kiváló Raila Odiga aki egyébkét aak az Ogiga Odigáak a fia, aki a KANU idulásakor Keyatta parterekét elökhelyettesi ragba képviselte a luókat, és persze a függetleé vált Keyát az elök kezébe egyre erősödő közpotosítás lazítását szorgalmazta. A de cember 29-é újraválasztott Kibaki elök azoba az etikai szíezetet kapott öldöklések és api kofliktusok yomá kéytele volt újból szövetséget köti Odigával, és április 17-é miiszterelökké kievezi fő vetélytársát. Ahogya az ENSZ volt főtitkára, a felek között végül sikerrel közvetítő Kofi Aa fogalmazta meg: az ország femaradása érdekébe volt szükség a kompromisszum megkötésére, és a agykoalíció létrehozására. A kéyszerített reformok sodrásába Keya Jomo Keyatta vezetésével hosszú idő keresztül példamutató építkezést és fejlődést mutatott egész Afrika számára. A kívülállók szemébe 2008-ig Keya volt Afrika sikersztorija, az egyik legkedveltebb turisztikai célpot, az egyik legprosperálóbb afrikai gazdaság, külööse az államkudarcokról elhíresült koties más államaihoz képest. Keyára a emzetközi közösség oldaláról is yomás ehezedik, hisze az elmúlt több mit másfél évbe egyötetűe az a véleméy alakult ki, hogy valójába semmi sem mozdult előre. A térség legkorruptabb itézméyéek tartott országos redőrség vezetőjét ugya visszahívta hivatalából szeptember elejé a keyai elök, és úgy tűik Odiga miiszterelök is beadja a derekát, hogy a Keyai Korrupcióellees Bizottság vezetőjéek, a multimilliomos Aaro Rigeráak megszütesse megbízatását, midez azoba még em kíálja a várt megoldást. Már egy ideje Nairobit az agolszász yelvhaszálat szimplá Nairobbery -ek említi, a Nairobi és az agol robbery (rablás) szó összeragasztásával. Soka úgy vélik, hogy a keyai politika szektora a koties legikább eticizált és legmarkásabba a péz által áthatott hatalmi területe. Ahogya Richard Dowde, a Royal Africa Society igazgatója fogalmazta meg: Úgy tűik, a parlameti képviselők legfotosabb feladata, hogy saját törzsi/etikai csoportjaikak szállítsák a legkülöbözőbb javakat. (Dowde, 2009:423) A törzs fogalmát illetőe e kotextusba Búr azt vallja, hogy az emcsak potatla, haem dehoesztáló is. Az érvelés, hogy maguk az afrikaiak is haszálják e kifejezést, ha európaiakkal beszélek, sátít, mivel csupá az egykori gyarmatosítók yelvé teszik ezt. Az afrikai yelvekbe ics is megfelelője, pusztá fogalmi zavarról va tehát szó. Hasoló a helyzet a emzet fogalmával. Keyai emzet ics, csupá CIVIL SZEMLE 2010/1 127

16 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 128 VILÁG-NÉZET keyai állam. A megegedőbb agol termiusok más yelvekbe is átszivárogak, hisze a fordítók em midig szakemberek. Ezért szólak még moográfiák is a keyai törzsekről vagy emzetről. (Búr, 2008) Deise Kodhe politikai újságíró, a keyai Liberális Demokrata Párt alapítója és volt elöke szerit 10 először is tisztázi kell az országba, hogy milye reformokról beszélük. A jeleleg az Itézet a Kelet-afrikai Demokráciáért (IDEA) em kormáyzati szervezetet vezető 47 éves szakember úgy vélekedik, hogy az emberek em is tudják, miért kelleek a reformok, egyáltalá ki és miért hajtaa végre reformokat az országba. Számára világos, hogy a végül Kofi Aa által kiharcolt kézfogás a két rivális politikai szereplő, Kibaki és Odiga között elsősorba azért volt elegedhetetle, mert az egymásak ugró és véres leszámolásokat végző kikuju és luó etikumok közötti kofliktus fetartása aak a veszélyét hordozta magába, hogy a emzetközi doorok élükö az országba legagyobb aktivitást kifejtő Európai Uióval beszütetik a támogatásokat, és felfüggesztik az ország épülését szolgáló projektek fiaszírozását. A Daiel Arap Moi elök uralmát 2002-be felváltó Nemzeti Szivárváykoalíció egyik alapítójakét Kodhe meg va győződve arról, hogy politikusaik em redelkezek megfelelő jövőképpel, és em abba fektetik eergiáikat, hogy az országot alkotó több mit 60 etikum sorsa valóba jobbra forduljo, mi több Keya ismét Afrika meghatározó gazdaságává váljo olyaá, amilyet a világ midig megbízható, politikailag kiegyesúlyozott parterek tartott. Az IDEA igazgatója által szorgalmazott programok között első helye szerepel a parlameti képviselők továbbképzése, mégpedig a progresszív vezetés, az emberi jogok és a demokrácia tekitetébe. Kodhe ugyais elképzelhetetleek tartja országa felemelkedését aélkül, hogy a politikai elit e lee megfelelőe képzett e területeke. A japá tapasztalatokkal és kiterjedt ázsiai kapcsolatokkal is redelkező szakember bizoyos abba, hogy a keyai társadalom képes a taulásra és a fejlődésre. A baj, hogy ezt a képességét vezető politikusaik rosszul haszálták az elmúlt időszakba. A lakosságak értelmes, világos és jövőbemutató beszédre, és a civil társadalmat is bevoó programokra va szüksége. Midezek artikulálását segítheti elő az afrikai kotextusba köztudotta évtizedek óta függetle és plurális keyai média, amely a korrupcióellees harc és a fejlett Észak államai által is szorgalmazott (mi több, elvárt) jó kormáyzás alapelveiek és módszertaáak széles körű megismertetését is szolgálja. A lakosságak e tekitetbe is többet kell megtudia, hogy a megismert reformok a mideki által áhított jobb életmiőséget hozzák el Keyáak. A feladat egyértelmű tehát, a emzeti egységkormáyak pedig azoal eredméyeket kell produkália. Midezek aak féyébe még súlyosabbak tűek, hogy mid a emzetközi közösségi, mid afrikai kotextusba Keya sokkal veszélyesebbé vált: olya bombává, amelyet a politikusai bármikor felrobbathatak. (Dowde, 2009:438) 128 CIVIL SZEMLE 2010/1

17 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 129 VILÁG-NÉZET Civilek, eredméyek, és a fejlődés lehetősége A mai keyai civil társadalomról továbbra is azt lehet elmodai, hogy aktív; több száz szervezet dolgozik szerte az országba és végez agyo haszos mukát a helyi közösségek számára. Kritikakét hagzik el azoba sokszor, hogy ez a civil aktivitás em ayira hatékoy, mit 1997-be, amikor a Moi elök rezsiméek megdötését megvalósító egyik legfotosabb pillérek tartották. A küzdelem öt éve át tartott, mígem 2002-be szite mide civil és egyéb társadalmi erő egy zászló alatt összpotosította erőit, és Kibaki vezetésével leváltotta Moit. A hidegzuhay szite azoal érzékelhető volt Keyába: a redszerváltó civilek agy többsége, miutá kormáyzati fukciót/feladatot kapott, tóust váltott, és ikább az addigi status quo fetartásáért szállt síkra, semmit a mélyreható társadalmi változást előmozdító keresztes hadjáratot vezette vola tovább. A durva kormáyzati itézkedések elleére a civil szervezetek folyamatosa tütetek a kormáy, vagy aak egyes szervei által képviselt szemlélet, viselkedés elle, az azok által fogaatosított politikák, itézkedések miatt decemberébe például közel egyve civil szervezeti képviselő töltötte előzetesbe a karácsoyt, mert egyrészt az oktatási miiszter lemodását, másrészt a pézügymiiszter meesztését követelték kiállva midkét személy és hivatal tekitetébe a súlyosa elburjázott korrupció visszaszorítása mellett. A civil szervezetekkel kapcsolatba érdemes megézi a társadalom egészéek véleméyét is. A keyaiak többsége, Kodhe szerit, em igazá érti, mi a célja az ú. civil társadalomak, és többyire em veszi szervezeteiket komolya. Eek hátterébe ugyacsak a korrupció és az egyéi érdekek érvéyre juttatása áll, ugyais az emberek szemébe a em kormáyzati szervezetek sok esetbe a saját magukak összegyűjthető pézeket, támogatásokat hajtják, em pedig valóba a közösségekért teszek. Ráadásul számos esetbe a megválasztott képviselők, taácsokok akik em havi mukabért kapak kétes ügyletekbe boyolódak, hogy például civil szervezeti kötösbe bújtatva pézekhez jussaak. A szervezetek agy része ezáltal em is működik, és így az általuk papíro vállalt célok, mit például a szemétgyűjtés és -eltakarítás, az ivóvíz biztosítása vagy egyéb őrző-védő (biztosági) szolgáltatás megvalósulásáak hatásfoka gyege. A fejlődéshez elegedhetetle, hogy törvéyi szite is megerősítést kapjo a helyi szit és aak téyleges működtetése, valójába a működtetés feltételeiek garatálása, előmozdítása. Jeleleg parlameti vitára vár az az alkotmáymódosító idítváy, amely alapjaiba változtatá meg a helyi ökormáyzatok működését, ezáltal elősegítve aak hathatósabb együttműködését a civil szervezetekkel. A legkomolyabb változások között találjuk azt, hogy a polgármestert közvetleül a választópolgárok választhassák meg öt évre, szembe az eddigi gyakorlattal, amely a képviselők kezébe helyezte a települések vezetőiek megválasztását. Ugyaígy igyekszik redezi a képviselők fizetését a már többször is említett korrupció vissza- CIVIL SZEMLE 2010/1 129

18 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 130 VILÁG-NÉZET szorítása érdekébe. Jeleleg ugyais a képviselők csupá bizoyos térítéseket vehetek igéybe, de redszeres havi jövedelmet em kapak. A falvakat előtérbe helyező kormáyzati godolkodás Keyába is egyre erőteljesebb. A reformok igyekezek épszerűsítei a helyi szerepvállalást, mely természetese csak akkor tud igazá működi, ha megfelelő támogatást kaphat a tevékeységek megvalósításához. E tekitetbe a helyi ökormáyzatokért felelős miisztérium külö alapot, a Helyi Hatóságok Támogatási Alapját (Local Authority Trust Fud) működteti, amelytől az egyes ökormáyzatok pályázatok útjá juthatak támogatáshoz. A falvak szitjére delegálható dötéshozatali és egyéb jogosítváyok megerősítését, és általába a hatalom devolúcióját szolgáló alkotmáymódosítást 2010 júiusába tárgyalja a keyai parlamet. Összegzés A taulmáy két kelet-afrikai állam, Tazáia és Keya meglehetőse hasoló erőfeszítéseit és megoldásra váró problémáit mutatta be a civil társadalom jelelegi állapota és lehetséges fejlődései tekitetébe. E folyamatok értelmezéséhez szükséges volt egy agyobb látószögű kitekités a politikai és társadalmi átalakulásokat, főkét az ökormáyzati redszerek reformjait illetőe. Hasolóa más afrikai államokhoz, e két kelet-afrikai ország voatkozásába is elsősorba a emzetközi közösség yomását szükséges kiemelük az 1990-es évek óta tartó redszerváltások miatt. E yomásak eleget téve az 1995-be leboyolított többpárti választásoktól kezdődőe Tazáia például fokozatosa vállalta a yugati/északi értelembe vett demokratikus gyakorlatok átvételét és helyi közegbe ágyazását. Ez azoba em járt együtt a téyleges demokratikus yitással, és aak alkotmáyos garaciáival, amely többek között valódi többpárti versegést eredméyezhete az országba máig ics lehetősége az ellezéki pártokak választási koalíció megkötésére és ezzel a hatalmo lévő Chama Cha Mapiduzi (CCM), a Forradalmi Állampárt leváltására. Az egypárti időszakból átörökített pozíciójával a szite egyeduralkodó CCM, és főkét aak pártelöke, aki egybe a szövetségi köztársaság elöke a politikai szítér egyedüli hatalombirtokosai. Az elök épszerűsége és széles körű támogatottsága töretle, külööse bizoyos fejlesztések (például útépítések, bevásárlóközpot átadása, kórházfelújítás stb.) láttá, de ez egyáltalá em meglepő, mert a tradíciókra épülő helyi közösségek a közösség tejhatalmú vezetőjét feltétel élkül követik. A helyiekkel folytatott beszélgetések is megerősítettek abba, hogy Tazáia állampolgáraiak szükségük va erőskezű, közpotosított hatalmat gyakorló, többyire pateralista vezetőkre, akik alattvalói politikai kultúrát teremteek, és ebbe egedek teret az egyéek és közösségeik politikai szocializációjáak. Ebbe a közegbe az egyé számára az a jó, ha a főhatalom egyszerre képes a ép vezetésére és aak a szabadságfokak a biztosítására, amely a többségébe öellátó családi gazdaságokak elegedő mozgásteret 130 CIVIL SZEMLE 2010/1

19 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 131 VILÁG-NÉZET jelet az életbe maradásra és a mideapokba való miimális boldogulásra. A politikai utódlás kérdése, és ezzel együtt az utód kijelöléséek jeletősége, így a hatalom kvázi direkt átörökítése természetes velejárója e sajátos afrikai politikai beredezkedések. Nem volt kérdés (sőt, ikább köztudott és elfogadott volt) Bejami Mkapa elök második ciklusáak végé, hogy legkedvesebb taítváyára, az akkori külügymiiszterre, Jakaya Kikwetére szádékozik hagyi az elöki hatalmat. Ez a módszer mely érthetőe idege a yugati demokrácia-felfogás számára teljese elfogadott, mi több, a társadalom által elfogadott hatalomátadást jelet. A moopol állami hatalommal jellemezhető Tazáiába és Keyába a közigazgatási struktúrák a brit gyarmati örökségből levezetve alkalmasak leéek a emzeti szit alatti kormáyzás, az ökormáyzatokba való erőteljesebb helyi szerepvállalás, a helyi civil társadalom felerősítésére. A helyi ökormáyzati reformprogramok hosszú évek sikerteleségét mutatták, és az elmúlt éháy évbe helyi kutatók szorgalmazása yomá törtét valódi előrelépés abba az iráyba, amely a helyiek számára talá legfotosabb közösségi szitet és formációt jeleti, a falu és aak felértékelődése felé. A 2006-ba és 2009-be rögzített iterjúim is alátámasztják, hogy a falvak ökormáyzatai szitjé lee megvalósítható a téyleges hatalommegosztás és állampolgári aktív szerepvállalás. A tazáiai elképzelés szerit a törvéyhozást a falugyűlés, a végrehajtást a falutaács és a bíráskodást a falubíróság testesítheti meg. E tekitetbe szité a gyarmati korszak öröksége fotos tapasztalatokat rejt a tradicioális közösségi dötéshozatal és a (emzet)állami admiisztráció közelítésébe. A Frederick Lugard által leírt közvetett uralom sorá, már az 1920-as évektől a helyi vezetőket egyre ikább bevoták a gyarmatosítók az iráyításba mégha a dötéshozatal kulcsa a britek kezébe maradt is, így az európai struktúrákkal közvetle közelről ismerkedhettek meg. Maga az állam, amelyek számtala fejlődési lehetőséget kellee biztosítaia az egyéek és közösségeik számára, ezáltal egy magasabb életmiőséghez kellee tudia hozzájáruli, stagál, és több, kimodotta állami fukciót képtele elláti. A Fud for Peace amerikai agytröszt által évről évre publikált országlistából látható, hogy főkét Keyára, de akár Tazáiára is éppúgy igaz a bukott állam kifejezés, mit sok más afrikai (és fejlődő) országra. Egyikük sem képes hatékoya fellépi a társadalom mideapjait átható korrupció elle bár e tekitetbe is óvatosságra it a korrupt magatartásokak a mideapokba való szervesült beágyazódása, és a korrupcióak az afrikai kotextusba való potos értelmezése. Emellett Tazáia államak például komoly godot okoz a meekültek kérdése, az ezzel járó bűözés visszaszorítása és a kapcsolódó helyes gazdaságpolitikák meghatározása. A civil szektor fejlődését is visszaveti a korrupció, valamit a túlzotta cetralizált hatalomgyakorlás, amely sok esetbe potosa a helyi megoldásoktól szívja el az amúgy elsősorba külföldről, a emzetközi közösségtől érkező (erő)forrásokat. Az állam civil szektor relációt is egatíva ériti az egyébkét is hiáyos elosztási és újraosztási mechaizmusok sora az állam em képes ezek garatálására. CIVIL SZEMLE 2010/1 131

20 csz22_csz12 skadi.qxd :49 Page 132 VILÁG-NÉZET Ez utóbbi pot a mai korba és a kortárs emzetközi politikai gyakorlatba bír jeletőséggel, hisze bizoyította taúi vagyuk az északi filozófia változásáak, amely egyre határozottabba eged teret a helyi sziteke megfogalmazható igéyekek és a helyi megoldások végrehajtási folyamataiba a helyi emberek, szervezetek bevoásáak. A emzetközi közösség jó példával az Európai Uió jár elől úgy tűik, megértette, hogy Afrikáak szüksége va egy újfajta ödefiícióra, olyara, amely tradicioális gyökerekkel redelkezik és képes a mai kor kihívásait új afrikai szemmel ézi. Az afrikai reeszász godolata tehát beérik, és a emzetközi szervezetek elfogadják, hogy a speciális, országokra voatkoztatható érdekek mellett a kotiesek ömagá belül va szüksége összefogásra aak érdekébe, hogy reális és megvalósítható jövőképet alkosso meg saját maga számára. Az Európai Uió például eek jegyébe határozott legújabb, hosszú távra tervező Afrikastratégiájáról, amely a Cotoou-i Parterségi Megállapodásból kiidulva már külö etitáskét kezeli az afrikai kotiest (persze aak külöböző térségeire jellemző külöbségeket is figyelembe veszi támogatási, együttműködési, fejlesztési politikáiak megfogalmazásakor). Jegyzetek 1 A módszertaról és általába az afrikai társadalmi-gazdasági állapotok és problémák megértéséhez szükséges elméletekről és iskolákról lásd bővebbe: Tarrósy I. (2009): Politikai elméletek és módszertaok a mai afrikai problémák megértéséhez. I: Csizmadia S. Tarrósy I.: Afrika ma. Tradíció, átalakulás, fejlődés. Pécs: Publiko Kiadó. 2 A Lawyers Evirometal Actio Team 1994-be alakult meg mit Tazáia első köryezeti joggal foglalkozó civil szervezete. Tagjai között olya jogászokat és ügyvédeket találuk, akik a köryezet helyes és fetartható meedzsmetjével, valamit a demokratikus kormáyzással foglalkozak. Részletesebbe lásd az iterete: A hivatkozott taulmáy megtalálható: 3 A folyamatot részleteibe mutatják be, valamit a redeletek és szabályozások potos hivatkozási számait is közlik az említett taulmáy szerzői: Miwasa, Eugee Shauri, Vicet: Review of the Decetralizatio Process ad Its Impact o Evirometal ad Natural Resources Maagemet i Tazaia. Dar es Salaam: LEAT, November Az agol tribe szóval jelölt etikai közösségek em azoosak azzal a fogalommal, amit a magyar yelvbe meghoosodott törzs kifejezés takar. Eltérőek a véleméyek azt illetőe, hogy ha például törzsi művészetre godoluk, akkor ahogya azt A. A. Gerbrads vagy Frak Willette (1965) kifejtette a mi művészetük elletéte jeleik meg az ő művészetükkel szembe, és így etocetrikus beállítottságot tükröz hasolóa olya kifejezésekhez, mit éger művészet, primitív művészet, a természeti épek művészete, beszülött művészet (Bodrogi, 2008:88) Mások éppe a törzsi kifejezés mellett foglalak állást.. Egyetértve Bodrogi Tiborral, összefoglaló megevezéskét e kifejezést bizoyos kotextusokba megfelelőek és alkalmazhatóak vélem. 5 Szuahéli szó, jeletése: család, fivéri viszoy, barátság, átvitt értelembe testvériség. A Nyerere elök által bevezetett afrikai szocializmus szuahéli elevezése. 6 A Nyerere-korszak lezárultával, 1985-be Ali Hassa Mwiyit, Zazibár akkori elökét, Nyerere helyettesét választották meg elökek. Mwiyi 1995-ig töltötte be az elöki posztot, amikor is az első szabad többpárti elökválasztáso Bejami Mkapa szerezte meg a madátum elyeréséhez szükséges többséget. 132 CIVIL SZEMLE 2010/1