FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés és a felőttképzési oprofit szervezetek A Hamburgi yilatkozat a felőttek taulásáról (1998) alapjá a felőttképzés olya taulási folyamatok összessége, amelyek által felőtt korú emberek fejlesztik tudásukat, szakmai és techikai képességüket, vagy amellyel új iráyba fordulhatak egyéi és társadalmi szükségleteik kielégítése céljából. A felőttképzés lehet iskolaredszerű, folyamatos oktatás, de lehet kötetle taulási lehetőség is, amelyhez egy multikulturális társadalomba hozzáférhetek a felőttek, és ahol az elméletre és gyakorlatra alapozott taulási formákat egyarát elismerik. Európába már évtizedekkel ezelőtt felmerült az igéy a felőtt korú épesség továbbképzésére. Már a 20. század eleji pededagógiai taulmáyokba is felmerült a felőttek oktatásáak szükségessége, de valójába csak a II. világháború utá került a társadalmi figyelem fókuszába, miutá a tudomáyos techikai haladás, a gazdasági fejlődés, a foglalkoztatási problémák megkövetelték a mukaerő fejlesztését, szakmai szite tartását. A 90-es évektől pedig már az egyre övekvő mukaélküliség is arra kéyszerítette az európai dötéshozókat, hogy az élethosszig tartó taulás filozófiáját bevegyék az oktatáspolitikai kocepciókba. Magyarországo a felőttképzés 1998-ba került be a kormáyprogramba, majd hároméves előkészítés utá az Országgyűlés elfogadta a évi CI. törvéyt a felőtt - képzésről. Az egész élete át tartó taulás feltételredszere és mide más jogszabályi háttér azoba csak 2005-re teljesedett ki. A magyarországi helyzetről készült CIVIL SZEMLE 2010/3 21

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 22 ELMÉLETILEG statisztikák még az európai átlagtól ige elmaradott állapotról számolak be. Az Eu - rostat 2003-as felmérése szerit a magyar felőttek csupá 12%-a vett részt bármilye jellegű felőttképzésbe, ez a szám sajos még az uiós átlag (42%) harmadát sem érte el. A felőttoktatásba részt vevő foglalkoztatottak aráya áluk 6% volt, míg az EU-ba 21%. (Eurostat, 2005) 2005-be viszot már elkészült hazák egész élete át tartó taulási stratégiája a as időszakra. Középpotjába a tauló állampolgár, illetve a taulás, az egyéi kompeteciafejlesztés áll. A felőttképzés itézméyredszere eleite hárompólusú volt a következő képző - szervekkel : 1. mukaadók, 2. állami képző szervek, 3. képzést (többyire fő tevékeységkét) folytató gazdasági társaságok. E hárompólusú itézméyhálózat egészült ki a felőttképzést folytató civil-oprofit szervezetek képzési tevékeységével. A Szociális és Mukaügyi Miisztérium felőttképzési yilvátartásába szereplő, szakképzést folytató itézméyek 14%-a (azaz 878) volt civil-oprofit szervezet 2007-be. (SZMM, 2007) Többségük alapítváyi (37%), egyesületi (31%) vagy közhaszú társasági (19%) formába működik, a többi egyéb oprofit (11%), illetve közalapítváy (2%). A magyar civil-oprofit szervezetek képzési piaco való részvétele em tűik jeletősek, de mideképp említésre méltó, ameyibe megézzük, hogy milye társadalmi csoportokat voak be képzéseikbe: több esetbe iaktívakat, mukaélkülieket be összese főt képzett a szektor, amelyből közel 1400 fő mukaélküli volt. (S. Arapovics, 2007) A felőttképzéssel foglalkozó civil/oprofit szervezetek A felőttképzési yilvátartásba szereplő civil-oprofit szervezetek száma 878 volt 2007-be (lásd fet SZMM, 2007) de ezek em voltak mid oktatási tevékeységűkét regisztráltak. Az oktatási tevékeységet folytató civil-oprofit szervezetekek (számuk 7665 volt 2004-be és ba) egy sajátos, ige kisszámú csoportját jeletik a felőttoktatással foglalkozó civil-oprofit szervezetek be midössze csak 397 oktatási civil-oprofit szervezet foglalkozott kifejezette felőttoktatással is. S. Arapovics Mária (2007) kutatása szerit az elmúlt 20 évbe a felőttképzéssel foglalkozó oktatási civil-oprofit szervezetek körébe lezajlott egy strukturális átalakulás be eze szervezetek 80%-a egyesületkét tevékeykedett, de ez az aráy 2004-re megfordult, és csak a csoport egyharmadát képviselték az egyesületek, közel kétharmada már alapítváykét működött ebbe az évbe. A közalapítváyok és egyéb jogi formájú szervezetek aráya eleyésző. Bevétellel midössze 370-e redelkeztek ugyaekkor. Ez legagyobb aráyba (45%) az alaptevékeységből származott. További források: állami támogatás 26%, magátámogatás 14%, gazdálkodási tevékeység 14%. 22 CIVIL SZEMLE 2010/3

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 23 ELMÉLETILEG Az átfogó taulmáy 135 felőttképzéssel foglalkozó civil-oprofit szervezet formális-statisztikai jellemzésé túl kitér az őket sújtó komolyabb problémákra, ehézségekre is, amelyeket égy alcsoportba foglalhatuk össze: Strukturális problémák: A szervezet vezetésével járó feladatok emegyszer meghaladják a szervezeti vezetés képességeit, amely a fejlődést jeletőse akadályozhatja. Midemellett számos szervezet működése tácol a törvéyesség határá. További problémát jelethet még, hogy a szervezeti elköteleződés csak egy szűk mag tulajdosága a szervezetbe. Iovatív problémát jelethet, hogy több szervezet elfásul az adott területe törtéő küzdésbe, ezáltal csökke a kockázatvállalási kedvük, eek eredméyekét pedig em merek újítai. Fiaszírozási ehézségek: Több szervezetet alapjaiba megigat, hogy mideapos problémát okoz a fetartáshoz elegedő bevétel megszerzése és a hatékoy pézfelhaszálás. A pézhiáy következméye, hogy a szaktudásak csak kis háyadát tudják megfizeti, emiatt agyobb a hibázás lehetősége is, és a szervezetél dolgozók megtartása is ayagi ehézségekbe ütközhet. Stratégiai okok: A vezetés magától, autodidakta módo taulta meg a meedzs - metet, ami regeteg plusz eergiafelhaszálással, hibázási lehetőséggel jár. Számos szervezet vezetéséből hiáyzik a stratégiai szemléletmód, ikább csak projektről projektre haladak. A meedzsmeti tudás hiáya miatt az ökétesek megtartása is olykor súlyos problémát okoz. A kilecvees évekbe a regioális képzési szolgáltatók létrejöttével, hálózatosodásával, és az általuk biztosított ifrastruktúra segítségével kedvezőbb lett a képzési szolgáltatók földrajzi eloszlása, majd egy évtizede belül, 2006-ig egy agymértékű specializálódási és rétegződési folyamat is lezajlott a piaco. (Sátor, 2008:77 78) Egy ilye specializált csoportot jeleteek a felőttképzéssel foglalkozó egyházi kötődésű civil-oprofit szervezetek is, amelyek a redszerváltást követőe a földalatti életből a felszíre kerültek. A társadalmi, gazdasági, politikai változások következtébe ezek a társulások is átestek egy letisztulási folyamato, és körükbe is kialakult egy tevékeységbeli, földrajzi, működésbeli specializáció. Eek a specializációak az egyik megjeleítője a magyarországi, felőttképzéssel foglalkozó, egyházi kötődésű civil-oprofit szervezeteket összefogó eryőszervezet, az 1994-be alakult, jeleleg 34 tagszervezetet számláló Katolikus Ifjúsági és Felőttképzési Szövetség (KIFE). A szervezet egyszerre jeleik meg a civil piaco, a képzési piaco, de az egyházi piaco is. Keresztéy alapoko yugvó szervezeteiek közös jellemzője pedig, hogy a katolikus egyház társadalmi taítását próbálják terjesztei sajátos képzési programjaik sorá. A felőttképzési civil-oprofit szervezetek e agyo speciális szegmeséről alig tuduk valamit. Elemzésük így rávilágít eze többes idetitású szervezetek egyedi sajátosságaira. CIVIL SZEMLE 2010/3 23

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 24 ELMÉLETILEG Egyházközeli ifjúsági és felőttképzési célú civil-oprofit szervezetek vizsgálata Az egyházközeli ifjúsági és felőttképzési célú civil-oprofit szervezetek tevékeységéről midössze egy jeletősebb taulmáyt ismerük, amelyet az Ifjúsági képzés mukacsoport készített között Felmérés a magyar katolikus ifjúsági képzésekről címmel. Mitájába a Magyarországo megredezésre kerülő, katolikus, a résztvevőket tekitve legalább 70%-ba fiatalokak (14 30 év közöttiekek) tartott képzések kerültek be. Összese 25 szervezet 41 képzési programjáról kaptak érvéyes adatokat. Főbb megállapításaik szerit a katolikus ifjúsági képzések struktúrája két fő iráyt alkot: az egyik az ú. kapuképzések, 2 a másik a kodicioáló képzések 3 iráya. További léyeges megállapítás, hogy a képzések többsége (66%-a) kifejezette egyházo belüli szolgálatra buzdított és taított, ami egy ige markás eltérés a világi szervezetektől. Eze kívül a képzések 40%-a tudatosa valamelyik lelkiségi mozgalomhoz vagy szerzetesredhez kapcsolódott. Meglepő eredméye a taulmáyak, hogy a vizsgálatba bevot képzések egyike sem volt akkreditált a kutatás leboyolításakor, és midössze a képzések 20%-át tervezték akkreditáli a mögöttük álló szervezetek. Cél és hipotézis A feti elméleti alapvetésekből kiidulva mukám célja, hogy bemutassam a felőttképző civil-oprofit szervezetek egy szűk, specializált, vallási alapoko yugvó csoportját és eredméyeimet összevessem a korábbi, felőttképzés témakörébe készült kutatásokkal. Fő hipotézisem, hogy létezik egyfajta egyházi piac, amelyet em elsősorba a világi felőttoktatási piacra jellemző profitszerzési igéy és köryezet jellemez, haem eél erősebbe jeleik meg a misszió teljesítéséek vágya, a fokozott ökétes aktivitás, valamit a közösségi, lelkiségi jelleg. Választ kerestem arra a kérdésre is, hogy valóba a piaci igéyeket elégítik-e ki ezek a vizsgált szervezetek, vagy csak egy oktatási kvázi piacról, azaz álpiacról va-e szó? A kutatás módszertaa Az előbbiek igazolására kutatásom terepéül a KIFE-t és aak 34 tagszervezetét választottam. Dolgozatom tehát egy eryőszervezetről szóló esettaulmáy. Az egyesület 34 tagszervezetéek midegyike tudatosa egyházközeli, vallásos alapoko yugvó ifjúsági- és felőttképzéssel (is) foglalkozó oprofit szervezet. Érdekességük, hogy a jogi formájuk szeriti megoszlás 4 em tükrözi az országos felőttképzési yilvátartásba szereplő szervezetek jogi státusz alapjá számított aráyait, 5 és földrajzilag is főleg két területe, Szegede és Budapeste kocetrálódak, amelyeket 24 CIVIL SZEMLE 2010/3

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 25 ELMÉLETILEG csak éháy, más régióba található szervezet egészít ki. Kutatásomba kérdőíves módszert alkalmaztam, a 34 tagszervezet közül 21 szervezet szolgált feldolgozásra alkalmas válaszokkal. Emellett iterjúkat is készítettem a súlypoti szervezetek képviselőivel, valamit a KIFE ügyvezető igazgatójával. A KIFE vizsgált tagszervezeteiek formális-statisztikai jellemzői A KIFE 34 tagszervezete midösszese három jogi forma szerit csoportosítható: egyesületek (15 db, 44%), alapítváyok (12 db, 35%) és egyházi itézméyek (7 db, 21%). A 21 válaszadó jogi formája ehhez agyo hasoló aráyba oszlik meg: az egyesületek közül 9-e válaszoltak (43%), az alapítváykét bejegyzettek közül 8-a (38%), az egyházi szervezeteket pedig 4-e (19%) képviselték. Utóbbiak bár tagjai az eryőszervezetek mivel em oprofit jogi státuszú itézméyek, kutatásomba főleg kotrollcsoportkét jeletek meg. A vizsgált tagszervezeteket 1989 és 2007 között alapították, de többségüket még az ezredforduló előtt. Viszot em csak ietől datálható működésük, hisze a válaszadók legtöbbje (15 szervezet) formális megalakulásuk előtt is végezte tevékeységét iformális civil társuláskét. Tehát az iformális mozgalmi jelleg jellemző módo megtalálható az egyházközeli felőttképzési szervezetek körébe, amelyek képviselői közül kette így yilatkoztak: Rájöttük, hogy hirtele ismertek lettük, országosa is, és itt valami komolya elkezdődött, amit az alapítók eleite csak egy szűk magak idítottak el egy települése. Nem volt kifejezett céluk, hogy jogi formába is jele legyük, de úgy láttuk, hogy ideje formális keretek között is meghatározuk magukat, hisze em utolsó szempot az sem, hogy így lehetőségük yílik pár éve belül 1%-ok fogadására és pályázatírásra is. Baális okok vezettek a formális megalakulásukhoz. Tehát ezzel mi hivatalosa is pályázi tuduk, és ez megegedte, hogy EU-s pályázatokba is beszálljuk. Feltételezhető tehát, hogy az iformális társulások em csak a civil jelleg mögötti értékek miatt hozak létre formális civil-oprofit szervezeteket hisze azok az értékek már létrejöttük előtt is többé-kevésbé megvoltak társulástól függő mértékbe, haem a oprofit jogi státusszal járó kedvezméyek, lehetőségek (1%, pályázási lehetőségek stb.) is érthető módo motiválták a szervezeteket, hogy formális keretek között is jele legyeek a társadalomba. Azaz civilek abba az értelembe, hogy a klasszikus civil értékek irát már megalakulásuk előtt, vagy aak pillaatába is elkötelezettek voltak, és a legkevésbé sem a profitérdek vezérelte megalakulásukat (vagy esetleg egyházi kötődésüket). Ugyaakkor oprofitok abba a kotextusba, hogy a jogi formából eredő lehetőségek is jeletős motivációt yújtottak a formális szervezetalapítási hajladósághoz. CIVIL SZEMLE 2010/3 25

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 26 A válaszadó civil-oprofit szervezetből 13 számolt be arról, hogy va fizetett főállású alkalmazottja, átlagosa 2 fő. Fél- vagy mellékállású alkalmazottakat 6 szerelméletileg A válaszadók midössze yolc tevékeységi kategóriát jelöltek meg. Ezek közül is leggyakrabba az oktatást, 6 a vallást 7 és a kultúrát. 8 Feltűő, hogy midössze a válaszadók kétharmada választotta az oktatást (is), a többiek még melléktevékeységkét sem említették meg ezt a területet. Ez az állapot egybevág S. Arapovics Mária kutatásáak eredméyeivel, aki az általa vizsgált szervezetek esetébe hasoló megállapításra jutott. Tehát amikor kifejezette oktatási szervezetekről beszélük, tuduk kell, hogy ez a kategória em tartalmaz mide olya társulást, amely valamilye módo vélhetőe főkét iformális és em formális felőttképzési tevékeységet végez. B. Balogh Edit a KIFE ügyvezető igazgatója szerit viszot egyfajta tájékozatlaság vagy kozervatív godolkodás is közrejátszik abba, hogy a tagszervezetek em evezik oktatásak bizoyos képzéseiket, mert az iformális jellegű képzéseket (pl. előadássorozatokat), vagy émely em formális képzéseket (pl. csoportvezető-képzés), esetleg belső ökétes-képzéseket sok szervezet em defiiálja felőttképző tevékeységkét. Aak elleére sem, hogy ezek a képzési formák a felőttképzések ugyaúgy meghatározott részei, mit a formális képzések. Ez a godolkodásmód sok lehetőségtől elzár egyes tagszervezeteket, amelyekek több lehetőségük yíla az érdekérvéyesítés teré, ha eze képzéseiket is tudatosa felőttképzéskét defiiálák és kezelék. Hatókörkét messze a legtöbb válaszadó 9 az országos kategóriát jelölte meg. A többi kategóriát 10 egyszer, vagy egyszer sem említették. Ez em azt jeleti, hogy mide régióba, megyébe található képviseletük, kiredeltségük, ikább azt, hogy az ország egész területé meghirdetik képzéseiket. Ez a téy azoba az egyházi képzési piac szűkösségét bizoyítja, hisze egy kokrét földrajzi területre törtéő kocetráció em voz elegedő számú érdeklődőt, így országos szite kell meghirdetiük egyes képzéseket. A KIFE ügyvezető igazgatója szerit igaz, hogy az érdeklődők száma miatt még em beszélhetük yílt piacról, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ez a helyzet javuli látszik. Egyre többe veszek részt a képzéseke (em vallásos körökből is) az egyházközeli képzőszervezetek többségéek belülről kifelé fordulási tedeciája miatt, ami azt jeleti, hogy ugya még szűk, de egyre yíló, táguló piacról beszélhetük. Ezzel a véleméyel vág egybe az Ifjúsági képzés mukacsoport vizsgálatáak eredméye is, amely szerit a képzések szervezőiek 60%-a véli úgy, hogy erősödött az igéy a képzéseik irát, továbbá a kutatásba vizsgált képzések 52%-a yitott akár em hívők felé is. A KIFE tagszervezeteiek működési jellemzői Alkalmazottak, ökétesek 26 CIVIL SZEMLE 2010/3

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 27 ELMÉLETILEG vezetél találhatuk. A legtöbb (5) helye egy-egy főt. Szerződéssel, megbízási díjjal csak 8 szervezetél találuk 1 3 főt, két helye azoba et. A válaszadók háromegyede foglalkoztat ökéteseket, összese 592 főt. Ez igazolja azt a feltevésemet, hogy az egyházközeli felőttképző szervezetek jeletős létszámú ökétes segítőt tudak felsorakoztati, amely csak úgy lehetséges, ha egy megfelelő agyságú bázis (iformálisabb közösség, mozgalom) va mögöttük, ahoa őket toborozhatják. Elmodható, hogy a KIFE válaszadó tagszervezetei átlagosa 37 ökétest foglalkoztatak. Az egyesületekél többe, átlagosa 55-e, az alapítváyokál 35-e dolgozak ökét. Az általam vizsgált szervezetek tehát átlagosa több ökétessel redelkezek szervezetekét, mit a magyar oprofit szektor egészéek egy-egy szervezete ba az egyesületek átlagosa 8-9 ökétest fogadtak, míg az alapítváyok valamivel több mit ötöt. Szervezetvezetési, meedzsmeti háttér S. Arapovics Mária (2007) a Noprofit Kutatócsoport eredméyeire és tapasztalataira alapozva kifejtette, hogy általáosságba milye belső okok akadályozzák egy szervezet fejlődését. Ezekre a belső okokra saját kutatásomba is rákérdeztem az egyes szervezetekél. Az egyházközeli felőttképző szervezetek esetébe ezek a téyezők külöbözőképpe jeleek meg. (1. táblázat) Első ráézésre feltűik, hogy a válaszadók elmodása alapjá a többségre (60-80%-ra) csak az első két kategória jellemző. Azaz a szervezetek vezetőiek túlyomó többsége sosem taulta célorietált képzés keretébe, hogya kell egy oprofit státuszú szervezetet vezeti, ikább a tapasztalat taította meg őket erre. Eek oka részbe az ilye iráyú képzések ritkaságába, ehéz elérhetőségébe keresedő, de elképzelhető, hogy kereslet sem lee rá, mert egyik iterjúalayom szerit ma már az iterete is elérhető bármilye iformáció a oprofit szektorról kezdve a törvéyektől, jogszabályoktól a meedzsmeti ötletekig bezárólag. Kisebb mértékbe, de több mit a válaszadók felére igaz, hogy em tudja megfizeti a szaktudást. Az iterjúkból is yilvávalóvá vált, hogy emegyszer ikább lelkes több esetbe amatőr ökéteseket kérek fel egy-egy mukára, amelyet egy vállalkozás ikább szakemberrel végeztete el (pl. holapszerkesztés, programszervezés, marketig, PR). Ez a közös mukamegosztás egyrészt megteremt egyfajta besőséges hagulatot a szervezetek életébe, de éha látváyosa is tette érhető a szakember hiáya a végzett muka miőségébe (pl. holap, kiadváy, plakát, redezvéyszervezés, kommuikáció) vagy a muka időbei elhúzódásába. Azoba példaértékű, pozitív példák is találhatók a tagszervezetek körébe. CIVIL SZEMLE 2010/3 27

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 28 ELMÉLETILEG 1. táblázat. A válaszadó KIFE tagszervezetek szervezetvezetési problémái (=20, két esetbe 19) Probléma A szervezet vezet i maguktól, autodidakta módo (pl. tapasztalat által) sajátítják el a szervezetvezetéshez szükséges képességeket. A pézhiáy miatt a szaktudásak (pl. szakemberekek) csak kis háyadát tudja megfizeti. A felgyüleml feladatok emegyszer meghaladják a szervezetvezetés erejét. Az elkötelez dés csak egy sz k magra jellemz a szervezetbe. Mideapos probléma a hatékoy pézfelhaszálás. Általáos probléma a szervezetél dolgozók megtartása. A szervezetél dolgozók helyzete bizoytala, a jobb mukaer más mukahelye keres magáak állást. Általáos probléma a szervezet ökéteseiek megtartása. Néha kéytele a szervezet a törvéyesség határá tácoli a femaradás érdekébe. A szervezet ikább csak projektr l projektre halad, em egy átfogó kocepció alapjá. A szervezet gyakra elfásul, elveszti motivációját. Forrás: Saját adatgyűjtés Háy válaszadó szervezetre jellemz? Pályázati aktivitás Várakozásomat felülmúlta a vizsgált szervezetek pályázási hajladósága. 14-e adtak be pályázatot az elmúlt két évbe a vizsgált szervezetek közül. Összese 50 pályázatról teszek említést, amelyekek legjeletősebb háyadát (28) a Nemzeti Civil Alapprogramhoz yújtották be. A KIFE összese 27 civil-oprofit tagszervezete közül fordult legalább egy támogatási kérelemmel az NCA-hoz aak feállása óta. A yilváos adatbázis segítségével kerestem ki égy évre ( es időszakra) visszameőleg mide tagszervezet pályázási törtéetét. Ez alapjá elmodható, hogy az NCA-hoz pályázatot beyújtó KIFE tagszervezetek az elmúlt égy évbe összese 216 (érvéyes) pályázattal fordultak az Alapprogramhoz, átlagosa több mit tíz pályázattal szervezetekét, kette viszot pályázatot is beyújtottak a vizsgált időszakba. Az 1. ábráról leolvasható, hogy az idő előrehaladtával égy év alatt, közel 10%-kal őtt a szervezetek által beadott pályázatok száma, és csakem ugyailye aráyba 28 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 29 ELMÉLETILEG őtt az elyert támogatások száma is, azaz a 2007-es év rossz eredméyeit leszámítva folyamatosa 70% körül mozgott a elyert/beadott pályázatok aráya, ami alapvetőe sikeres pályázási gyakorlatra eged következteti. 1. grafiko. A KIFE NCA-hoz pályázó tagszervezeteiek pályázási törtéete ( ) igéyelt és megyert összegek, valamit beadott és megyert pályázatok száma alapjá (=34) Forrás: Azoba elletétes tedecia figyelhető meg a megpályázott és az elyert támogatási összeg alakulásába. A két változó értékét mutató voal által alkotott olló egyre ikább kiyíli látszik. Azaz míg a megpályázott összegek mértéke évről évre folyamatosa őtt 100 millió foritról millió foritig, addig az elyert összeg mértéke (kisebb hullámzással ugya) csökkei látszik. Ha em vesszük figyelembe a forit vásárlóértékéek folyamatos csökkeését, akkor is jeletősek tekithető a tagszervezetek támogatási összeg elyerési sikerességéek csökkeése. Míg 2006-ba a megpályázott összegek 48,1%-át elyerték a tagszervezetek, addig 2009-re ez az aráy 32,9%-ra esett vissza. A legagyobb problémája a megkérdezett szervezetekek a túl sok admiisztrációból, papírmukából adódik. Ehhez kapcsolódik az a probléma is, miszerit a magyar pályázati feltételek túlboyolítottak és köyű elveszi a pályázati bürokrácia útvesztőibe. További problémák is felmerültek: A szakmailag megfelelő pályázataikat is visszautasították forráshiáyra hivatkozva. Rosszidulatú, egatív előfeltevésből kiiduló szabályozás, túlzott szőrszálhasogatás, elleőrzés, megbízhatatlaság, következetleség. Nehéz labdába rúgi a agyobb szervezetek mellett. CIVIL SZEMLE 2010/3 29

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 30 ELMÉLETILEG Figyelembe véve, hogy a tagszervezetek bevételéek jeletős háyada a pályázatoko yert összegekből származik, sürgető kérdéssé vált a pályázási stratégia újragodolása mid az eryőszervezet, mid az egyes tagszervezetek szitjé. Ehhez részbe még ikább figyelembe kell vei az országos és európai uiós prioritásokat, direktívákat a projektek kialakítása sorá, amelyeket a pályázatkiíró szervek is előtérbe helyezek. Továbbá a parterségbe törtéő godolkodás is hathatós megerősítésre szorul a KIFE tagszervezetek körébe. A KIFE tagszervezetek 2009-es képzéseiek jellemzői A válaszadó 21 tagszervezet összese be megtartott képzéséről számolt be. Ebből a civil-oprofit szervezetek 44-et tartottak, a többi 11-et a égy válaszadó egyházi itézméy. A képzések egyik formája a mukatársak alap-, illetve továbbképzése, amelyek mellett a keresztéy szemléletű tematikus képzések domiálak még. Az eredméyhez hozzá kell tei, hogy a mukatársképzések em feltétleül csak a fizetett alkalmazottak oktatását jeletik, haem az ökétesek kiképzése (pl. közösségvezetésre) és továbbképzése (pl. szakosító képzések az ifjúsági mukába) is ebbe a kategóriába tartozak. Meglepőe sok képzés került az egyéb kategóriába, amelyeket a válaszadók em tudtak a többi képzési kategória közé soroli. Ezek ige tág területet lefedek; kezdve a problémamegoldó és beleérző képességet fejlesztő tréigtől, a yelvgyakorlás céljából létrehozott agol yelvű godolatébresztő kiscsoportos beszélgetéseket tartó kurzuso át, az ember testi, lelki, szellemi és érzelmi dimezióiról szóló élméy alapú műhelyéig. A yári kofereciától, az európai jeletőségű kérdések katolikus álláspotjait közöse átgodoló műhelyé át, az újságírókat kiképző média - műhelye keresztül, a filmesztétika képzésig és filmes táborig, valamit az Ifjúsági Egyházi Éek és Zee Képzésig. Az egyéb kategória utá a legtöbb felőttoktatási programot tartalmazó kategória, a keresztéy szemléletű tematikus képzések között találuk ifjúsági vezetői szemiáriumot, ökétes-, illetve oprofitmeedzsmet tréiget, családtréerképzést, szülősulit, de a katolikus társadalmi taítás témáját felölelő előadást is. Az ugyaayi oktatási programot tartalmazó mukatárs alapképzések közé tartozak többek között a szervezetek mögött álló mozgalmak csoportvezető-képzői, továbbá az ökétes-képzések vagy a szervezet tréereit kiképző oktatások, illetve a mukatársak számára tartott stratégia- és projekttervezés-tréigek. A mukatárs-továbbképzések közé tartozik az előző kategóriába említett éháy képzést már elvégzett mukatársak, ökétesek, tréerek képzéséek folytatása, de található még itt karriertaácsadó-képzés is. 30 CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 31 ELMÉLETILEG Hitmélyítő képzése csak két oprofit tagszervezetek va: egy lelkiségi előadássorozat, a másik pedig egy egyesület mögött álló mozgalom vallási tematikájú yári tábora felőttekek. Keresztéy szemléletű általáos képzések közé tartozik többek között egy középiskolásokak szóló személyiség- és közösségfejlesztő tízhetes képzéssorozat, de található még öismereti és személyiségfejlesztő tréig is. A keresztéy szemléletű szakmai képzések közé tartozik többek között egy személyiségfejlesztő továbbképzés gyermekekkel foglalkozók számára, egy médiaműhely, és egy, a szupervízió témáját felölelő képzés. Evagelizátor képzések pedig többek között az egyik alapítváy ökétesképzője számít, ami utá a képzettek külöböző ifjúsági fesztiváloko teljesíteek missziós szolgálatot. A válaszadók által megjelölt 55 képzés midegyike összese 581 apot vett igéybe. Egy képzés átlagosa 10, viszot a képzések 74%-a kevesebb mit 10 apig tartott. A leghosszabb képzések viszot akár a 45, 50, 60 apot is elérték. Az összes jellemzett képzés terjedelméek mediája 5, azaz a képzések fele 5 apig vagy aál kevesebb ideig tartott csupá. A módusz értéke pedig 2, méghozzá 11 képzésről írták a válaszadók, hogy csupá eyi ideig folyt az adott tréig. Feltételezhetőe ezek ikább hétvégi programok. Midösszese 20 tagszervezet (16 civil-oprofit szervezet és 4 egyházi itézméy) 52 képzéséről kaptam választ arra a kérdésre, háya vettek részt ezeke 2009-be. Az említett képzéseke 1857 résztvevő jelet meg tavaly, képzésekét átlagosa 36 fő, szervezetekét pedig átlagosa: 93 fő. Ám émely program résztvevői létszáma három esetbe a 100-at, egy esetbe a 250-et is elérte. A válaszadó civil-oprofit szervezetek képzésvezetőiek létszáma összese 237 fő, számuk szervezetekét 4-től egésze 60 főig terjed. Átlagosa több mit 15 képző va egy szervezetél, de többségükél kevesebb, mit 8 fő, ikább éháy szervezet agyszámú vezetőgárdája húzza fel az átlagot. Közülük végzettségét tekitve pedagógust csak 14 szervezetél találuk, és átlagosa is csak az oktatók fele pedagógus ezekél a szervezetekél. A vizsgált szervezetek képzéseit legikább a se em pedagógus, se em adragógus végzettségű legfeljebb felőttképzési tapasztalattal redelkező oktatók tartják. A legalább 3 év felőttképzési tapasztalattal redelkező oktatók 12 civiloprofit és 3 egyházi itézméy válaszadóál tevékeykedek, számuk ekik a legmagasabb (em számolva a 3 évél kevesebb tapasztalattal redelkező oktatókat), átlagosa majdem 11 ilye oktató található egy szervezetél. Az egyházközeli felőttképző szervezetek és itézméyek körébe tehát egyarát jellemző, amiről Szabóé dr. Molár Aa 2005-ös taulmáyába értekezik, miszerit Napjaikba speciális adragógiai ismeretek élkül is lehet valaki felőttoktató (egyes szélsőséges esetekbe még szakképzettség vagy diploma élkül is). (Sz. Molár, 2005) Midehhez hozzá kell tei, hogy a taulmáy keletkezésekor a felőttképzési törvéy értelmébe általáos célú felőttképzésbe oktató csak az CIVIL SZEMLE 2010/3 31

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 32 ELMÉLETILEG lehetett, aki felsőfokú, szakiráyú és pedagógiai végzettséggel redelkezett. A KIFE ügyvezető igazgatója szerit a civil-oprofit felőttképző szervezetek többsége em ilye taárokat választott, haem többségébe más jellegű végzettséggel redelkező oktatókat őszé aztá megváltozott a felőttképzési törvéy, amelyek értelmébe bármilye iráyú felsőfokú végzettség elegedő ahhoz, hogy valaki felőttképző lehesse. A KIFE kapcsolathálózati jellemzői A tagszervezetek kapcsolatredszeréek elemzésekor azt vizsgáltam, hogy milye szitű iformációs, ismertségi, és elismertségi kapcsolat található az eryőszervezet tagszervezetei között. A külöböző aspektusokból elemzett kapcsolathálók általáos jellemzésé túl egymástól elkülöítve vizsgáltam a cetrális, közpoti szerepet játszó, és az adott vizsgálati szempotból peremre (belső és külső körbe) került szervezeteket. Az elemzés egyértelműe megmutatta, hogy az eryőszervezetek a külöböző kérdésekbe midössze 1 4 szociometrikus sztár szervezete va. Azaz midössze eyie vaak azok, amelyek az átlagosál ismertebbek, elismertebbek, vagy amelyek émileg iformációs csomópotjai az eryőszervezet tagjaiak. A többi tagszervezetre ezekél valamelyest vagy jóval kisebb mértékbe jellemzők ezek a tulajdoságok. A kapcsolathálózati elemzésből kiderült, hogy a lehetséges ismertségi kapcsolatokak (ha mideki ismere midekit) összese tizede aktív a tagszervezetek között, márpedig a KIFE-ek céljai eléréséhez (pl. parterségi kapcsolatok kialakítása a tagszervezetek között) szükséges, hogy jól ismerjék egymást a tagok, így mideekelőtt közelíteie kellee őket valamilye módo egymáshoz. Eze felül érzékelhető egy egyértelmű Budapest-Szeged kommuikációs távolság is, azaz a két városba tömörülők egyértelműe ikább csak egymást ismerik, egymással kommuikálak, a két városba lévő tagszervezetek között csak elvétve találuk iformációs kapcsolatokat. Az ország más területé élő szervezetek pedig aráyait tekitve szite teljese kizáródtak az eryőszervezete belüli iformációáramlásból. A 21 válaszadóból csak 13-a válaszoltak arra a kérdésre, hogy Mely tagszervezetek tevékeységét tartja legikább agyra? Ez pesszimista álláspot szerit azt mutatja, hogy a kérdőívre összese választ adó 21 tagszervezetből midössze 13-a ismerik el más tagszervezetek tevékeységét. Ez utalhat egyfajta kokurecia - harc meglétére is, potosabba ikább arra, hogy a KIFE- belüli piaci viszoyok sem tisztázottak még. 32 CIVIL SZEMLE 2010/3

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 33 ELMÉLETILEG Összegzés A KIFE tagszervezeteiek jellemzői az egyházi, civil és képzési piaco Kutatásom fő kérdése volt, hogy vajo csak az egyházi piac igéyeit elégítik-e ki a vizsgált szervezetek, vagy a civil piaco és a képzési piaco is va kereslet eze szolgáltatásokra? A vizsgálat eredméyeiből egyértelművé vált, hogy számos tagszervezet több képzési programja yitott azo célközöség felé is, akik vagy em vallásosak, vagy em az egyházi piaco keresek képzéseket, ezért akár világi hagvételű programokat is kíálak. Figyelembe kell azoba vei, hogy a tagszervezetek egy része ikább a belső vagy csak az egyházi piac igéyeire kocetrál, ami ikább azt sugallja, hogy egy szűk és zárt piacról va szó. Mégis több a valóságtartalom abba a megállapításba, hogy egy éppe folyamatba lévő, most még ikább zárt állapotú, de egyre ikább kifelé forduló, a társadalom egyre erőteljesebb megszólításával próbálkozó folyamat jellemzi a KIFE tagszervezetek piaco törtéő elhelyezkedését, szerepét és viselkedését. Ez a szervezetek pályázati aktivitásá is meglátszik, hisze egy pályázato úgy va agyobb esélye yeri egy szervezetek, ha erőteljesebbe yit a társadalom más rétegei felé is. Másrészt egyre ikább rájöek, hogy csak úgy lehet igazá tág résztvevői körük, ha yitottabbá válak a piac más szegmesei felé is. B. Balogh Edit szerit a társadalom is egyre itezívebbe kezdi keresi a KIFE tagszervezeteit az utóbbi évekbe, mert vallási hovatartozástól függetleül is soka észrevették a beük rejlő pozitívumokat, például a barátságosabb köryezetet, hagulatot. A piaci verseyszellem is érezhetőe éppúgy jele va az egyházi voalo, mit a világiak körébe. Eek oka talá legikább a piac jelelegi szűkösségébe keresedő, ami csak akkor volt igazá szűkös, amikor még valóba mide tagszervezet a vallásos embereket célozta meg a képzéseivel. A kifelé yitással viszot táguli kezdett az elérhető piac, ettől függetleül a képzések egy meghatározó célcsoportjába még ikább a vallásos emberek tartozak. Ezek a határok az ügyvezető igazgató szerit sajos még em letisztázottak a tagszervezetek között, és jellemző, hogy még kevésbé vették észre a parterségbe rejlő lehetőségeket, ezért valóba érezhető olykor émi pozícióért folyó küzdelem egy-egy tag között. Éppe ezért az eryőszervezet kimodott célja, hogy eljuttassa arra a szitre a tagszervezeteit, ahol belátják, hogy érdemesebb összefogi. De ezek az együttműködések ahogy a kapcsolathálózati elemzés is bizoyítja még csak kis számba jeletek meg. Kutatásomba a civil-oprofit szervezetek mellett az eryőszervezet egyházi itézméyeit is vizsgáltam. Okkal merül fel a kérdés, hogy az egyházi keret em csupá a kedvezőbb fiaszírozási feltételek miatt kíváatosabb? Az egyházi itézméyek vélhetőe több okból kerülték a oprofit szervezeti formát. Némely esetekbe egyes egyházi itézméyek olya szolgáltatásokat yújtaak, amelyekből profitál az itézméy és aak alapítója is, ezért a vállalkozásokéhoz hasoló profizmusra törekszik CIVIL SZEMLE 2010/3 33

14 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 34 ELMÉLETILEG az ellátás és az oktatás hátterébe is (pl. szállás, étkezés biztosításába). Így a szolgáltatás komolyabb összegekbe kerül, hisze ez a szit már jóval több foglalkoztatottat és fejlettebb ifrastruktúrát igéyel. A másik okra akkor derül féy, ha megézzük a szervezetek profilját. Ebbe az esetbe láthatjuk, hogy az adott egyházi itézméyt vagy maga az Egyház, vagy aak egy plébáiája, esetleg egy szerzetesred alapította, amely természetese szereté a saját elleőrzése alatt tartai az itézméybe folyó tevékeységet. A KIFE ügyvezető igazgatója, B. Balogh Edit szerit ikább ez utóbbi lehet a magyarázat. Valószíűleg ezek a szervezetek azért sem akarak jogilag öállósuli, mert érthető módo kéyelmes, haszos és biztoságos is számukra, hogy az alapítójukhoz tartozhatak, legye az szerzetesred vagy az Egyház. Jegyzetek 1 A kutatásból készült eredeti taulmáy szakdolgozatkét készült 2010-be, Piliscsabá, a Pázmáy Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomáyi Karáak szociológia szaká Dr. Bartal Aa Mária vezetésével és a Magyary Zoltá Felsőoktatási Közalapítváy támogatásával. 2 Nem feltétleül hívőkek szóló, de keresztéy értékredet közvetítő programok. 3 Ikább hívőkek szóló programok. 4 Egyesületek (15 db, 44,1%), alapítváyok (12 db, 35,3%) és egyházi itézméyek (7 db, 20,6%) 5 Hisze ott egyértelműe többségébe alapítváyokat találuk civil-oprofit, 3 egyházi itézméy 7 9 civil-oprofit, 4 egyházi itézméy 8 7 civil-oprofit, 2 egyházi itézméy 9 13 civil-oprofit, 1 egyházi itézméy 10 Egy itézméyt támogat; egy kokrét cél elérése érdekébe működik; kisebb lakó- vagy mukahelyi körzetet érit; egy települést érit; több települést érit; egy megyét érit; több megyét érit; regio - ális; emzetközi. 11 A 21 válaszadóból 4 egyházi itézméy. 12 Tehát em számolva a 7 egyházi itézméyt. Irodalom Bartal Aa Mária (2005): Noprofit elméletek, modellek, tredek. Budapest: Századvég. Hamburgi Nyilatkozat a felőttek taulásáról. (1998) I: Haragi László Heribert Hize Sz. Tóth Jáos (szerk.): Nemzetközi yilatkozatok és dokumetumok a felőttoktatásról és az egész élete át tartó taulásról. Budapest: Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Itézete. S. Arapovics Mária (2007): Felőttképzési oprofit szervezetek Magyarországo Az egész élete át tartó taulás és a civil szervezetek. Budapest: Ráció. Sátor Balázs: Képzési szegmes Kell-e még több taulópéz? Civil Szemle, 2008/1 2. SZMM (2007): Nyilvátartott felőttképzési itézméyek és az általuk folytatott tevékeységek, szolgáltatások. Szociális és Mukaügyi Miisztérium, letöltve: április CIVIL SZEMLE 2010/3