A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

Átírás

1 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki Katali 1. Bevezetés 1 A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) mûködése kellõ publicitást kapott az elmúlt évekbe. Az NCA iráti fokozott érdeklõdés oka, hogy mûködésével a hazai civil szervezetek új típusú forrásokhoz juthatak egy újszerû pályáztatási modell keretei belül. Az új típusú forrást a mûködési támogatások jeletik, az újszerû pályáztatási modell pedig a kormáyzati civil partersége alapszik. Az NCA mûködéséek kezdete arra az idõszakra tehetõ, amikor a hagyomáyos modell szerit mûködõ állami pályázati redszerek problémáit már több elemzés feltárta. 2 A civil szektor állami bevételeiek aráya folyamatosa övekszik: az 1993-as 19 milliárd foritról (összes bevétel 16,4%-a) 2003-ra 310 milliárd foritra (43%) emelkedett az állami támogatások mértéke. 3 Az állami támogatásokak azoba csak töredéke jut el pályázati úto a civil szervezetekhez, 4 ráadásul em is megfelelõe átlátható módo: a költségvetési támogatásba részesülõ szervezetek 80%-a pályázat útjá az összes támogatási keret 20%-ához jut. A pályázó szervezetek maradék 20%-a tehát em pályázati úto, haem egyéi elbírálás alapjá kapja meg az összes forrás 80%-át. 5 Az NCA esetébe midezek alapjá az a legagyobb kérdés, hogy újratermeli-e az állami pályázati redszer problémáit. Az NCA teljesítméyéek elemzése két kérdésre adhat választ: sikeres-e a parterség kocepciójáak adaptálása a magyar állami pályázati redszerbe, illetve elõyös-e ez a modell a hagyomáyos pályázati CIVIL SZEMLE 2007/1 71

2 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 72 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM redszer egészével összehasolítva? A több mit kétéves mûködés tapasztalatai alapjá megfelelõe megalapozott válasz adható ezekre a kérdésekre. Az NCA teljesítméyéek értelmezése, elemzése sorá az üzleti szektorba kifejlesztett teljesítméymeedzsmet-kocepciót veszem alapul, adaptálom az NCA teljesítméyéek értelmezése, elemzése sorá. A cikk elsõ része rövide bemutatja az NCA mit sajátos támogatási modell teljesítméyéek értelmezéséhez, elemzéséhez kiidulópotkét szolgáló elméleti állításokat. A második rész az elvi állítások alapjá elvégzett gyakorlati elemzés eredméyeit, az NCA teljesítméymérési és -értékelési gyakorlatáak továbbfejlesztési lehetõségeit mutatja be. 2. Közszolgálati szervezetek teljesítméymeedzsmetje A közszolgálati szervezetek körébe megfigyelhetõ a teljesítméyelvûség téryerése. Ez a jeleség a közszolgálati szektoro belüli és a szektoro kívüli téyezõk kölcsöhatásáak eredméye. A közszolgálati teljesítméy defiiálására megfelelõek az üzleti szervezetek számára kialakított fogalmak, ugyaakkor a kocepciók, eszközök alkalmazása sorá figyelembe kell vei a közszolgálati szervezetek sajátosságait. Az egész szervezetet átható teljesítméyorietált szemléletmód megvalósulása érdekébe a teljesítméy mérése és értékelése helyett a teljesítméy meedzselésére va szükség A teljesítméyelvûség iráyába ható téyezõk Változások a közszektoro belül: az Új Közszolgálati Meedzsmet A szakirodalom az 1980-as évekbe létrejött Új Közszolgálati Meedzsmethez (New Public Maagemet NPM) köti a teljesítméyelvûség emzetközi elterjedését a közszolgálati szervezetek körébe. Hood, a mozgalom évadója összefoglalja a kocepció léyegét, amelybõl a teljesítméymeedzsmet szempotjából fotos alapelvek a következõk: 6 explicit teljesítméystadardok és -mértékek; agyobb hagsúly az output-kotrollo; törekvés az üzleti szektorba alkalmazott meedzsmet gyakorlat felé; agyobb fegyelemre és takarékosságra törekvés az erõforrás-felhaszálás sorá. Az Új Közszolgálati Meedzsmet egy meedzsmet-szemléletet tükrözõ godolkodási keret, amely megjeleésétõl kezdve jó hivatkozási alapul szolgál a közszolgálati teljesítméyelvûség meghoosításával kapcsolatos törekvésekek. 72 CIVIL SZEMLE 2007/1

3 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 73 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A közösségi részvétel téryerése A teljesítméyelvûség elterjedését a közszolgálati szektoro belül zajló reformok mellett a közszolgálati szektoro kívüli, összetett gazdasági-társadalmi folyamatok idézik elõ. 7 A változások eredméyekét a következõ két jeleséget fotos kiemeli: Az éritettek forradalma: 8 jeletõse kibõvült a szervezeti mûködés éritettjeiek köre, illetve az éritettek csoportokba szervezõdek, a korábbiakál szervezettebbe kommuikálják elvárásaikat a szervezetek felé. A társadalmi szükségleteket, igéyeket már em egyetle kormáyzati szervezet képviseli, haem számos kormáyzati szervezet, valamit gazdasági, társadalmi és köryezeti csoportok látják el ezt a feladatot. 9 E jeleségek hatására a közszektor szervezeteire fokozott yomás ehezedik a heterogé elvárásokak való megfelelésre. A hosszú távú femaradás és sikeres mûködés érdekébe a szervezetekek számba kell veiük mûködésük valameyi éritettjeit, illetve meg kell próbáliuk kielégítei a megfogalmazódott elvárásokat. A teljesítméymérés és -értékelés iráti övekvõ közszolgálati igéy ( ) mögött alapvetõe a társadalmi hagulat fokozatos elmozdulása áll a»bízz beem!«attitûdtõl a»mutasd meg!«és a»voj be egem is!«attitûd felé. 10 Másképpe fogalmazva: a legfotosabb változás az, hogy a közszolgálati szervezetekek szembe kell éziük a külsõ éritettek fokozódó elvárásával az átlátható, elszámoltatható és ügyfélközpotú mûködéssel kapcsolatba. A közszolgálati szervezetek a megövekedett elvárásokra adott egyik lehetséges reakció szerit bevoják az éritetteket a közszolgáltatások elõállításába, a közpolitikai dötéshozatal elõkészítésébe és a dötéshozatalba. Ezzel el is jutottuk a parterség fogalmához. A parterség olya újfajta kormáyzati forma, amely a kormáyzati szervezetek, a kormáyzat és az állampolgárok, illetve a kormáyzat és az üzleti szervezetek közötti széleskörû kooperáció alapul, és közös dötéshozatalkét, folyamatos kooperációkét valósul meg. A közpolitika-alkotás folyamatába részt vevõ kormáyzati és társadalmi szereplõk kölcsöös függõségi viszoyba vaak, hálózatot alkotak. 11 Összefoglalóa azt lehet elmodai, hogy a közszolgálati szervezetek éritettjeiek elvárásai (átlátható mûködés, elszámoltathatóság, ügyfélközpotúság, részvétel a közpolitikai folyamatokba) két iráyból segítik a teljesítméyelvûség elterjedését a közszektorba. A szervezeti teljesítméy meedzselése egyrészt segíti a külsõ éritettek felé iráyuló iformációszolgáltatási kötelezettség teljesítését, másrészt segíti a koordiációt az összetetté vált közpolitikai folyamatba. CIVIL SZEMLE 2007/1 73

4 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 74 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 2.2. A teljesítméy értelmezése közszolgálati szervezetekél A közszolgálati szervezetek teljesítméyéek defiiálásához az üzleti szervezetek számára kidolgozott alapfogalmak szolgálak alapul. A közszolgálati teljesítméymeedzsmet sikerességéek kulcsa ugyaakkor a közszolgálati szervezetek sajátosságait figyelembe véve az alkalmazott fogalmak és módszerek megfelelõ adaptációja. A teljesítméy defiiálása Az iput a vizsgált tevékeységhez felhaszált összes erõforrást jeleti. Az iputok lehetek ayagi és em ayagi jellegû erõforrások is. Az output a tevékeység sorá, az iputok felhaszálásával létrehozott kokrét termékek és szolgáltatások összességét foglalja magába. Az outcome a tevékeység szádékolt (hosszabb távú) hatásait jeleti. A teljesítméyt általába két téyezõvel ragadják meg: a hatékoysággal és az eredméyességgel. A hatékoyság (efficiecy) azt vizsgálja, hogy az outputot meyi iput felhaszálásával tudta megvalósítai a szervezet. Eek megfelelõe a hatékoyság a felhaszált iputok és a tevékeység sorá létrejövõ outputok között teremt kapcsolatot. Az eredméyesség (effectiveess) azt vizsgálja, vajo a szervezetek sikerült-e elérie kitûzött céljait, illetve megfelel-e a külsõ elvárásokak. Az eredméyesség ezek alapjá az output és a külsõ elvárások, illetve az outcome és a szervezeti célok közötti viszoyra fókuszál. A teljesítméyel kapcsolatba további fotos kategória a gazdaságosság (ecoomy), amely az iputfelhaszálás mértékét vizsgálja. A következõ ábra a teljesítméyel kapcsolatos fogalmak közötti kapcsolatot mutatja be. 1. ábra. A teljesítméyel kapcsolatos fogalmak összefüggései 74 CIVIL SZEMLE 2007/1

5 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 75 A teljesítméy mérésétõl és értékelésétõl a teljesítméy meedzseléséig A teljesítméy méréséek és értékeléséek megvalósítása a legtöbb közszolgálati szervezet számára jeletõs elõrelépés, hisze lehetõvé teszi a vezetõ és a külsõ éritettek számára a tájékozódást a szervezet mûködésérõl. A teljesítméymeedzsmet-kocepció többet kíál a teljesítméymérésél és -értékelésél. Lehetséges az egész szervezetet átható teljesítméyelvûség elérése, ha a vezetõ felvállalja a teljesítméyfejlesztést célzó tevékeységet: a teljesítméycélokat és -elvárásokat a szervezet elérhetõvé teszi valameyi tagja számára, motiválja a szervezeti tagokat a célok elérésére, a teljesítméyrõl visszacsatolást yújt számukra. 12 A következõ ábra bemutatja a teljesítméy meedzseléséhez szükséges tevékeységeket (szürkévevel szedtük azo elemeket, amelyek a teljesítméy mérése és értékelése kapcsá em jeleek meg). 2. ábra. A teljesítméymeedzsmet folyamata TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A teljesítméy defiiálása Az eddigiekbe bemutatott teljesítméyfogalom és teljesítméymeedzsmet-kocepció közszolgálati szervezetekbe törtéõ sikeres alkalmazása érdekébe sorra kell vei a közszolgálati szervezetek teljesítméyfogalmáak, a meedzselés lehetõségeiek szektorspecifikus téyezõit. A jellegzetességek két területre terjedek ki: hagsúlyeltolódások érzékelhetõk a teljesítméyfogalom értelmezésébe az üzleti szervezetekhez képest, illetve megjeleek a teljesítméy mérését és értékelését akadályozó szektorspecifikus téyezõk. A közszolgálati szervezetek éritettjeiek sokrétû elvárásai azt eredméyezik, hogy a teljesítméyek számos dimeziója va a közszolgálati szervezetek esetébe. CIVIL SZEMLE 2007/1 75

6 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 76 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A törvéyességi, a szakmai/közpolitikai és a gazdasági szempotok gyakra kofliktusba állak egymással. További sajátosság, hogy a hatékoyság és eredméyesség a közszolgálati szervezetekél em egyeragú kategóriák: az eredméyességet elõybe részesítik a hatékoysággal szembe. 13 A hatékoyságot sem szabad ugyaakkor elhayagoli, hisze az erõforrások általába szûköse állak redelkezésre, ezért fotos azok módszeres felhaszálása. Amíg az elméleti irodalom az eredméyesség elsõdlegességérõl beszél a közszolgálati teljesítméy megítélésébe, addig a módszertai írásokat a hatékoyság mérésére szolgáló kocepciók uralják. A közszolgálati szervezetekbe gyakra elõfordul, hogy a politikusok által meghatározott közpolitikai célok és a végrehajtó szervezetek céljai között elletét húzódik. A meedzserek operatív célokra fordítják le a homályos, megfoghatatla közpolitikai célokat. Eek eredméyekét a teljesítméymutatók és a teljesítméy közötti kapcsolat meglazulhat: az idikátorok többé em képesek külöbséget tei a jó és a rossz teljesítméy között. 14 A közszolgálati szervezetek külsõ köryezeti adottságai, szervezeti értékei és céljai, iráyítási és fiaszírozási feltételei, valamit a mukatársak jellemzõi összességébe azzal a következméyel járak, hogy a közszolgálati teljesítméymeedzsmet következtébe realizálódó teljesítméyövekedés rövid távo em, haem csak hosszú távo jeletkezik. 3. A teljesítméymeedzsmet lehetõségei a Nemzeti Civil Alapprogramba A továbbiakba a Nemzeti Civil Alapprogram teljesítméyét defiiálom, elemzem, bemutatom az egész szervezetet átható teljesítméyelvûség érdekébe szükséges változtatási javaslatokat. Az elemzés az elsõ elektori választással létrejött testületek tapasztalatai alapul, a cikkírás idõpotjába (2006. május) a 2006-os elektori választás következméyekét megalakult új testületek mukája az idõ rövidsége miatt még em értékelhetõ érdembe A Nemzeti Civil Alapprogram bemutatása A Nemzeti Civil Alapprogram 2003-ba jött létre. Célja a civil társadalom erõsítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásáak segítése, a kormáyzat és a civil társadalom közötti parteri viszoy és mukamegosztás elõmozdítása az állami, ökormáyzati közfeladatok hatékoyabb ellátása érdekébe. 15 Az NCA téyleges mûködése 2004-be idult. Az NCA célcsoportját azok a Magyarországo bírósági yilvátartásba vett alapítváyok, társadalmi szervezetek, valamit azok szövetségei alkotják, amelyek a kiírt 76 CIVIL SZEMLE 2007/1

7 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 77 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM pályázatokra a jeletkezés idõpotjába egy éve téylegese mûködek. Az NCA mûködési és programtámogatást egyarát kíál. Az Alapprogram bevételei a közpoti költségvetés Miiszterelökség fejezetéek Nemzeti Civil Alapprogram elevezésû fejezeti kezelésû elõiráyzatából származak. Büdzséjéek agysága az elõzõ évi SZJA 1%-os felajálások összegével egyelõ, de miimálisa a téyleges SZJA-befizetések 0,5%-a. A következõ táblázat bemutatja az NCA eddigi mûködésével kapcsolatos legfotosabb keretszámokat. 1. táblázat. Az NCA mûködéséek legfotosabb keretszámai, Az NCA-ba részt vevõ személyek és testületek feladatait és összetételét foglalja össze a 2. táblázat A teljesítméymeedzsmet szükségessége az NCA esetébe A Nemzeti Civil Alapprogram esetébe a teljesítméy meedzseléséek szükségességére a következõ érvek hozhatóak fel: A külsõ éritettek részérõl megfogalmazódik az igéy az NCA átlátható mûködésével kapcsolatba. A civil szervezetek gyakra adak hagot elégedetleségükek fórumoko, redezvéyeke: leggyakrabba a pályázati elutasítások idokait, valamit a pályázatok elbírálásáak redszerét kritizálják. A szervezeti célok meghatározása lehetõvé teé, hogy a szervezeti folyamatokba jeletkezõ hiáyosságokra a hatáskör-megosztási problémákra, a testületi tagok szerepzavaraira iráyítsa a figyelmet. A teljesítméymeedzsmet kommuikációs eszközkét is szolgálhat: elõsegítheti a szervezeti / testületi célok közös értelmezését. A közpézfelhaszáláshoz kapcsolódó pézügyi elszámolási kötelezettség mellett a teljesítméymérés és -értékelés lehetõséget biztosít a szakmai moitorig számára. CIVIL SZEMLE 2007/1 77

8 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 78 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 2. táblázat. Az NCA testületeiek feladatai és összetétele Az NCA teljesítméyéek elemzése visszacsatolást yújthat az állami támogatáspolitika számára, mivel kimutathatóvá válak a decetralizált, partersége alapuló modell elõyei és hátráyai a hagyomáyos pályázati redszerrel szembe A teljesítméy defiiálása Az NCA esetébe iputak tekithetõ az Alapprogram redelkezésére álló éves fejezeti összeg, valamit a testületi tagok idõ- és mukaráfordításai. Az Alapprogram outputját az adott évbe támogatott szervezetekkel kapcsolatos statisztikák írják le (pl. támogatott vidéki szervezetek száma, egy támogatott szervezetre jutó támogatási összeg). Az outcome a civil szektorba a támogatások hatására megvalósuló fejlõdés (pl. itézméyesültség övekedése). A hatékoyság az NCA esetébe az egyes testületek mûködési folyamataira fókuszál (pl. egy testületi tagra esõ elbírált pályázatok száma, egy pályázatra fordított összes bírálati idõ, mûködési kiadások a teljes költségvetéshez viszoyítva). Az eredméyesség egyik aspektusáak (output és külsõ elvárások illeszkedése) tartalma az, hogy milye az Alapprogram által yújtott támogatások szerkezete, illeszkedik-e a támogatási szerkezet a célcsoport igéyeihez. Az eredméyesség másik 78 CIVIL SZEMLE 2007/1

9 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 79 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM aspektusa (outcome és célok illeszkedése) az NCA esetébe is a szervezeti célok eléréséek mértékét vizsgálja: azokat a hosszabb távo mérhetõ változásokat kell figyeli, amelyek az Alapprogramból kiosztott támogatások hatására a civil szektorba megvalósulak. Az NCA teljesítméyét két szite fotos méri és értékeli: egyrészt fotos az NCA egészéek szitje, másrészt a teljesítméy mérhetõ és értékelhetõ az egyes testületek szitjé. Az egyes kollégiumok szitjé mért mutatók testületek közötti összehasolításra adak lehetõséget. A szervezeti szitû adatok a más állami pályáztató szervezetekkel való összemérést teszik lehetõvé természetese a szervezeti külöbségek (pl. támogatási célok, keretösszeg) figyelembevétele mellett. Midkét szite igaz, hogy az éritettek elmodása alapjá a teljesítméy megítélésébe az eredméyesség léyegese fotosabb a hatékoyságál: a megkérdezettek midegyike elhivatott a civil szektor iráyába, és az NCA-ba agy lehetõségeket látak a szektor fejlesztési igéyeiek megvalósítására. Az NCA teljesítméyéek elemzése kapcsá fotos figyelembe vei azt az érdekességet, hogy a szervezet és a testületek teljesítméyét az NCA mûködésé, a testületi tagok mukájá kívül a pályázó és támogatott szervezetek is befolyásolják. Mivel közpézek felhaszálása folyik az NCA-ba, a támogatott szervezetekek be kell számoliuk a támogatási összegek elköltésérõl. Ezt a kötelezettséget a támogatottak pézügyi elszámolással és szakmai beszámoló beyújtásával teljesítik. A szervezeti és testületi mûködés hatékoyságát (és közvetve az eredméyességét is) ugyaakkor a beyújtott pályázati ayagok miõsége is befolyásolja. 16 Az eredméyességre közvetleül hat a támogati kívát szervezeti csoport pályázati aktivitásáak mértéke, pályázati stratégiája, a támogatási összegek felhaszálásáak miõsége. Az NCA teljesítméyéek öveléséhez az NCA-val kapcsolatba kerülõ civil szervezetek bizoyos teljesítméydimezióit (például a pályázatírási képességet) is fejlesztei kell, illetve meg kell értei a célcsoportba tartozó szervezetek pályázati stratégiáját, motivációját A teljesítméy méréséek és értékeléséek aktuális lehetõségei Az NCA teljesítméyérõl redelkezésre álló iformációk a következõ forrásokból származak: miiszteri beszámoló az NCA éves mûködésérõl; a Taács tájékoztatója az NCA elõzõ évi mûködéséek tapasztalatairól; a Taács által felkért külsõ szakértõk által készített elemzések a pályázati körök eredméyérõl; 17 a Kezelõ szerv pályázati yilvátartása; az NCA holapjá elérhetõ adatok, dokumetumok; iformális adatok: az éritettek tapasztalatai. CIVIL SZEMLE 2007/1 79

10 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 80 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A teljesítméy megítélése szempotjából jeleleg a beérkezett támogatási igéyek és a kialakult támogatási szerkezet jellemzõi a legfotosabbak. Ezzel kapcsolatba a Kezelõ szerv által yilvátartott adatok szakértõi elemzései yújtaak átfogó iformációt. Az NCA-ba folyó teljesítméymérés és -értékelés elemzése alapjá a hatékoysággal és eredméyességgel kapcsolatba a következõ megállapítások fogalmazhatók meg. Hatékoyság A hatékoyság, illetve aak mérése és értékelése javítható. A szervezeti szitû célkijelölés jellemzõe pézügyi célokra szorítkozik, a pézügyi célok egy része hatékoysági elvárásokká fordítható le: mûködési költségkeretet határozak meg a testületek számára. A hatékoyságról képet adó bizoyos mutatók (például: egy testületi tagra jutó pályázatok száma, határidõre megkötött szerzõdések száma, a Taács által egy év sorá meghozott határozatok száma, a mûködési költségek aráya a teljes költségvetéshez viszoyítva) jeleleg is mérhetõk, képezhetõk. A hatékoysággal kapcsolatosa redelkezésre álló adatok szûk köre a decetralizált mûködéssel magyarázható: az egyes testületek mûködési folyamataival kapcsolatba icseek elvárások, icse adatgyûjtés a testületek mûködési teljesítméyéek megítélésébe elsõsorba a kialakult támogatási szerkezet a fotos. A szervezeti és testületi szitû teljesítméy megítélésébe a hatékoyság em elsõredû szempot. Ez a szemlélet em veszi figyelembe, hogy a szervezeti folyamatok fejlesztése áttételese, az output javulásá keresztül az eredméyességet is javíthatja. A hatékoyság övelésére egy másik érv is felhozható: évrõl évre övekszik a beérkezõ pályázatok száma, ami fokozatosa öveli a testületi tagokra háruló muka meyiségét. Az NCA hatékoyságát elsõsorba a mûködési folyamatokat és a struktúrát éritõ szervezeti problémák rotják. Eredméyesség: output vs. külsõ elvárások A szervezeti szitû célkijelölés kapcsá a támogatási források kollégiumok, illetve mûködési és programtámogatás közötti megosztása befolyásolja a kialakuló támogatási szerkezetet, ezáltal hatással va az eredméyességre. A szakmai célkijelölés (támogatadó tevékeységek meghatározása) szervezeti szite em jeletkezik közvetleül, a kollégiumokál lee erre közvetle lehetõség. A teljesítméyrõl jeleleg kiyerhetõ iformációk jellemzõe az eredméyesség azo dimezióját mérik, amely az output és a köryezeti elvárások illeszkedését vizsgálja. Ez három fõ okra vezethetõ vissza: létezek szervezeti szitû elvárások a támogatási szerkezettel kapcsolatba; a mûködési folyamatokkal kapcsolatos adatok, yilvátartások alapjá iformáció yerhetõ az outputról szervezeti és testületi szite egyarát; a testületi tagok jól ismerik a civil szektor egészéek vagy egy-egy szeletéek igéyeit, illetve a célcsoport maga is aktív igéyei kommuikálásába a köryezeti elvárások becsatorázódak a szervezetbe és a testületekbe. 80 CIVIL SZEMLE 2007/1

11 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 81 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Az egyes kollégiumokhoz redelt keretösszegek és a kollégiumokhoz beérkezett támogatási kérelmek értékét aráyosítva képet kaphatuk arról, hogy a Taács meyire becsülte meg jól a civil szervezetek igéyeit a források kollégiumok közötti elosztásakor. Azok a támogatáselosztások teljesítik az eredméyesség eze kritériumát, amelyek megtartották, em torzították a beérkezett támogatási igéyek jellemzõ aráyait. A beérkezõ pályázatok és a megítélt támogatások szervezettípus, tevékeységi kör és területi megoszlás szeriti illeszkedése csak abba az esetbe tekithetõ eredméyesek, ameyibe az NCA célja a civil szektor jelelegi struktúrájáak erõsítése. Míg a 2004-es elsõ pályázati körbe a Taács forrásmegosztási dötését visszaigazolták a beérkezett támogatási kérelmek jellemzõi, a 2004-es második, illetve a 2005-ös elsõ pályázati körbe jeletõs eltérések mutatkoztak a kollégiumok számára redelkezésre álló támogatási keretösszeg és a pályázatokba megjelölt támogatási igéyek között. A beérkezõ pályázatok aráyaiba léyegese agyobb szakmai támogatási igéyt (az összes igéy 47, illetve 35%-a) támasztottak a szakmai kollégiumok számára redelkezésre álló keretösszegél (a támogatási keretösszeg 27, illetve 26%-a). 18 Eek megfelelõe a 2007-es évre voatkozó forrásmegosztási dötésekél a szakmai és mûködési támogatások keretösszegéek átgodolására lehet szükség, ami figyelembe véve, hogy jeleleg a mûködési támogatást osztó regioális kollégiumok vaak túlsúlyba akár a kollégiumi szerkezet átgodolásával is járhat. Eredméyesség: outcome vs. szervezeti célok A 2004-es és 2005-ös év sorá az NCA civil szektorra kifejtett hosszabb távú hatásaiak felmérése em valósult meg. Ez a rövid ideje tartó mûködéssel volt magyarázható: a hosszabb távú hatások megjeleése, vizsgálata elõtt bizoyos idõek el kell telie. Az NCA mûködéséek harmadik évébe jár, elérkezettek látszik az idõ a hosszabb távú hatások vizsgálatára. A hatásvizsgálat sorá választ kereshetük arra a kérdésre, hogy az NCA civil szektorba kifejtett hatása milye mértékbe egyezik az NCA alapvetõ céljaival. A hosszabb távú hatások feltárása sorá figyelembe kell vei két téyt: 2003-as bevételi adatokkal számolva 19 az NCA támogatási keretösszege a civil szektor éves bevételeiek kevesebb mit 1%-át adja, illetve az NCA az állami támogatások alig több mit 2%-át osztja szét. A Taács os forrásmegosztási dötéseit egymás mellé téve látható, hogy a 2004-be kialakított támogatási céloko a következõ két dötés sorá em sokat változtattak. Eek megfelelõe a regioális és szakmai kollégiumok a redelkezésre álló támogatási keretösszegbõl midhárom évbe azoos aráyba részesültek. CIVIL SZEMLE 2007/1 81

12 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 82 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 3. táblázat. Az NCA szakmai és mûködési támogatási keretösszegei, A mûködési támogatások túlsúlyba voltak midhárom évbe a programtámogatásokhoz viszoyítva. Ez azt sugallja, hogy sorá a Taács célja a civil szervezetek ifrastrukturális adottságaiak javítása. A 2006-ba megválasztott új Taácstagokak a 2007-es évre voatkozó forrásmegosztási dötés kapcsá yílik lehetõség markása új szervezeti célok meghatározására. 4. táblázat. Az NCA szervezeti problémái 82 CIVIL SZEMLE 2007/1

13 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 83 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 3.5. A teljesítméyt rotó szervezeti problémák Az NCA mûködéséek elemzése felszíre hozza a teljesítméyelvûség elterjedését gátló, illetve a szervezeti teljesítméyt rotó téyezõket. A testületi tagokkal készített iterjúk, a pályáztatási folyamat, illetve a dokumetumok elemzése alapjá az NCA mûködési folyamataiba a a 4. táblázatba összefoglalt problémák azoosíthatóak. A feti szervezeti problémák két terület elemzéséek eredméyekét körvoalazódak: az NCA mûködéséek éritettjei által megfogalmazott érdekek; az NCA támogatáselosztási folyamata. Az NCA éritettjei széles körbõl kerülek ki és heterogé elvárásokat fogalmazak meg a szervezet mûködésével kapcsolatba. A következõ táblázat foglalja össze az éritettek elvárásait. 5. táblázat. Az NCA mûködéséek éritettjei, az éritettek elvárásai A belsõ éritettek midayia elkötelezettek a civil szektor irát, ez közöse osztott elvárásba yilvául meg. Az elvi és operatív dötéshozatali posztoko azoba a szektorérdekekkel elletétes elvárások is fellelhetõk: éháy testületi tag em pusztá egy pályázati redszert mûködtetõ szervezetkét, haem érdekképviseleti szervkét is értelmezi az NCA-t. A civil delegáltak bizoyos helyzetekbe em a szektor egészéek érdekeit szem elõtt tartó tisztségviselõkét, haem saját civil szervezetük elektoraiak érdekképviselõjekét érvelek. Ez a jeleség a szerepzavar elevezéssel illethetõ. A civil szektorhoz kötõdõ belsõ éritettek a Taácsra és a kollégiumokra agyobb hatásköröket ruházáak, mit a Miiszteri Titkárság mukatársai. Az érdekkofliktus alapja, hogy a jogszabályokba icse megfelelõ részletezettséggel meghatározva az egyes testületek felelõsségi köre és hatásköre. Ez teret eged a jogszabályok egyéi értelmezéséek. A belsõ éritettek érdekkofliktusa az NCA egészéek CIVIL SZEMLE 2007/1 83

14 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 84 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mûködésére hatással va: a jelelegi helyzet em csupá a célok koszezusos defiiálását em teszi lehetõvé, de hatáskör-megosztási problémákhoz is vezet. A többi szervezeti probléma az NCA pályáztatási folyamatához kapcsolódik. Az NCA támogatásallokációs folyamatát, az egyes tevékeységekhez kapcsolható feladatokat, illetve a feladatokhoz kapcsolható felelõsöket mutatja be a következõ ábra. 3. ábra. Az NCA támogatáselosztási folyamata A támogatáselosztási folyamatba az NCA valameyi testülete részt vesz (a miiszter a Miiszteri Titkárságo keresztül képviselteti magát). Néháy feladathoz jeleleg több felelõs redelhetõ. Ez a korábba már említett hatáskör-megosztási problémákra utal, vitás helyzeteket és feszültséget geerál a folyamatba. Fotos még, hogy a feladatok egymásra épülek, em párhuzamosa végezhetõk, ez a hatáskör-megosztási problémákkal párosulva hosszú átfutási idõket eredméyez Javaslatok a teljesítméyelvûséget akadályozó szervezeti problémák elhárítására Az NCA idulásakor feálló problémák egy részét mára sikerült leküzdeie, illetve eyhíteie a testületekek. 20 A szervezeti problémák megoldására a testületek be az érvéyes mûködési keretek között próbáltak megoldást találi. 84 CIVIL SZEMLE 2007/1

15 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 85 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A feálló problémák jó része valóba megoldható az érvéyes mûködési keretek között. Bizoyos szervezeti problémák azoba agyobb változtatásokat igéyelek a megoldások akár a modell átgodolásával is járhatak. A szervezet mideapi mûködéséek javítása érdekébe a következõ itézkedések javasolhatók: A szerepzavarok kiküszöbölése és a hatáskörmegosztási problémák kezelése érdekébe szükség va a felelõsség- és hatáskör-megosztás körültekitõ szabályozására, illetve az elvi iráyító, az operatív iráyító és a kiszolgáló, elleõrzõ szervek pozíciójáak tisztázására. A szükséges jogszabály-módosítások kidolgozása a Taács feladata. A felelõsségi és hatáskörök tisztázása lehetõvé teszi az elvi dötéshozó szerep markásabb képviseletét a többi testülettel szembe. Ez azért fotos, mert a Taácsak további jogszabálymódosítások, belsõ szabályzatok kialakítását kellee kezdeméyezie az egységesebb, átláthatóbb pályáztatási folyamat (egységes pályázati kiírások, beszámoltatási szempotredszer, értékelési szempotok; a pályázók felé is vállalható, betartható határidõk a feladatokhoz kapcsolódóa) érdekébe. A szabályzatokba meghatározott elvek kommuikálása és számokérése szité a Taács feladata. Az NCA-törvéy és a Taács határozataiak szem elõtt tartásával a kollégiumokat ösztöözi kellee a középtávú (hároméves) és rövid távú (egyéves) fejlesztési tervek kidolgozására. A kollégiumok közötti tapasztalatcserék, a testületek közötti egyeztetések számáak övelése javíthatja a céllebotási folyamatot, elõsegíti a tapasztalatcserét. A formai hibás pályázatok számáak csökketése érdekébe tájékoztató fórumok szervezése, kitöltési útmutatók összeállítása, a taácsadási tevékeységet végzõ szervezetek támogatása javasolható. A célcsoport aktivitását ösztöözhetik az aktuális pályázati lehetõségrõl tájékoztatást yújtó publikációk, redezvéyek, hírlevelek. A célcsoporttal való kapcsolattartást köyítheti meg a pályázó szervezetek adatait tartalmazó adatbázis. A feti javaslatokkal egyrészt a szervezeti folyamatok rövid távú hatékoyságövelése érhetõ el, másrészt hosszabb távo a modell eredméyesebb mûködése valósulhat meg. Az itézkedések eredméyeképpe lehetõvé válik a teljesítméyelvûség erõteljesebb megjeleése a szervezetbe: az NCA közelebb kerülhet a teljesítméymeedzsmet-kocepcióhoz a teljesítméycélok, -elvárások szervezeti tagok felé törtéõ kommuikálásával, illetve a szervezeti tagok motiválásával. A modell alapfeltevéseiek problémáira hívják fel a figyelmet a szerepzavarok, illetve a közösségi részvétel eltérõ értelmezései. E problémákkal kapcsolatba a következõ, hosszabb távo megvalósítható itézkedések megvalósítása javasolható: Megfotoladó a Miiszteri Titkárság és a Kezelõ szerv feladataiak egy költségvetési itézméybe törtéõ összevoása. Ez a költségvetési itézméy elleõrizé CIVIL SZEMLE 2007/1 85

16 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 86 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM a törvéyességi kritériumok betartását az NCA-ba, emellett ellátá a pályáztatási folyamattal kapcsolatosa felmerülõ támogató feladatokat. A speciálisa NCA-igéyekre szabott kiszolgáló szervezet mûködése kollégiumi és szervezeti szite is övelé a hatékoyságot. A kiszolgáló fukciók közpotosításával itezívebbé vála a kapcsolat a kiszolgáló szervezet és a Taács/kollégiumok között. Kultúraváltást kell elõidézi emcsak az aktuális szervezeti tagokál, haem az elektort küldõ szervezetekél is a szerepzavarok kezelése érdekébe A teljesítméymérés és -értékelés kiterjesztéséek lehetõségei Az NCA-ba jeleleg teljesítméymérés és -értékelés folyik. Nem valósul meg a teljesítméyelvárások kommuikálása a szervezet felé, a szervezeti tagok teljesítméyfejlesztés iráti motiválása is hiáyzik, az eredméyeket pedig ikább csak a külsõ éritettek felé kommuikálják. A szervezeti hatékoyságot javító folyamatok és a struktúrával kapcsolatos szervezeti problémák megoldása em egyszeri itézkedéssel megoldható, köyû feladat. A javaslatok megvalósítását agyba segíteé egy célkijelölõ, a célelérés mértékét vizsgáló redszer, amely a testületek számára kokrét itézkedésekké botaá le a változtatási terveket. A teljesítméy jelelegi értelmezése tehát kiterjesztésre szorul az output-közpotú felfogástól a folyamatokra és a szervezeti teljesítméyre ható külsõ téyezõkre is kocetráló felfogás iráyába. A figyelembe veedõ új szempotok három kategóriába sorolhatók: A szervezeti folyamatok hatékoyságáak javítása: a szervezet mideapi mûködéséek javítása, az itézkedések megvalósulását mérõ mutatószámok segítségével. A szervezeti teljesítméyre ható szervezete kívüli téyezõk befolyásolása: idetartozak a célcsoport pályázati aktivitását és sikeres szereplését elõsegítõ eszközök, illetve az ezek teljesítméyét mérõ mutatószámok. Az eredméyességet javító téyezõk figyelemmel kísérése: idetartozak a szervezeti célelérést, illetve az output és a köryezeti elvárások közötti illeszkedést elõsegítõ itézkedések, valamit az ezeket mérõ mutatószámok. A szervezeti folyamatok hatékoyságjavulása, a szervezeti teljesítméyre ható szervezete kívüli téyezõk alakulása, illetve az output és a köryezeti elvárások illeszkedése jórészt elemezhetõ a jeleleg redelkezésre álló iformációk alapjá. Ezeke a területeke a tudatosság övelése a cél: fel kell ismerie a szervezetek az ezekbõl származó iformációk fotosságát, meg kell teremtei a mérés és értékelés következetességét. A jeleleg redelkezésre álló iformációkkal kapcsolatba azoba va egy megoldásra váró feladat: a pályáztatási folyamattal kapcsolatos adatok yilvátartását olya iformatikai támogatással kell megoldai, amely lehetõvé teszi az adatok 86 CIVIL SZEMLE 2007/1

17 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 87 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM gyors, potos, több szempotú lekérdezését. Ezzel párhuzamosa a Kezelõ szervél érdemes kifejlesztei a teljesítméy mérésére és elemzésére alkalmas kompeteciákat. Ezzel kettõs cél érhetõ el: egyrészt javul az adatok yilvátartásáak miõsége, másrészt az NCA szervezeté belül megvalósíthatóvá válik a teljesítméy mérése és értékelése. Az NCA civil szektorra kifejtett hatásai hosszabb távo jeletkezek, a hatások eheze mérhetõek. A statisztikai adatok em adak megfelelõ képet az NCA mûködéséek szektorszitû hatásairól. Az esettaulmáy módszere hívható segítségül: az esettaulmáy képes bemutati a pályázati yertes szervezet egyéi fejlõdési útját Az NCA pozíciója az állami pályáztató szervezetek között Kitekitéskét érdemes elhelyezi az NCA-t az állami pályáztató szervezetek körébe azoosított hat problémakör 21 meté. Ezáltal képet kaphatuk arról, hogy az NCA által képviselt támogatási modell milye erõsségekkel és gyegeségekkel redelkezik a miisztériumok által mûködtetett, hagyomáyos modell meté megvalósuló pályáztatási tevékeységhez képest. A következõ táblázat foglalja össze az NCA jellemzõit a hat problémakör meté. 6. táblázat. Az NCA jellemzõi az állami pályáztató szervezetek problémaköreivel kapcsolatba CIVIL SZEMLE 2007/1 87

18 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 88 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A hat problémakör meté az NCA egyarát bír pozitív és egatív jellemzõkkel. A egatív sajátosságok a pályázati folyamathoz köthetõk, ez a mûködési folyamatok hatékoyságáak javítására hívja fel a figyelmet. A pozitívumok a hagyomáyos modell szerit mûködõ állami pályázati redszerrel összehasolítva elõrelépéskét értelmezhetõek. Néháy jellemzõt érdemes részletesebbe körüljári. Az NCA egyes jellemzõiek pozitív megítélése magyarázatra szorul: Nem szektorsemleges pályázatok: az NCA jelelegi ikubátorház-fukciója mellett tekithetõk pozitívumak a kizárólag civil szervezetek számára kiírt pályázatok. Fûyíróelv (mide formai szempotból megfelelt pályázat megkapja az igéyelt támogatás elõre meghatározott %-át): az ikubátorház-fukcióval összefüggésbe a mûködési támogatások esetébe elfogadható az alkalmazása. A programtámogatások elosztására em megfelelõ ez az elv, mivel a programok költségvetéséél kevesebb megítélt támogatás ellehetetleíti a program megvalósítását. A programtámogatások esetébe a szelekciós elv alkalmazható, amely kevesebb pályázatót támogat, de a yertesek megkapják a teljes igéyelt összeget. Többéves támogatás felé való elmozdulás: akkor értékelhetõ pozitívumkét, ha letisztult célredszer, egyértelmû hatáskör-megosztás, szerepzavaroktól metes testületek mellett valósul meg. 4. Következtetések Az NCA teljesítméyéek defiiálása, elemzése kapcsá két kérdésre kerestem választ: Milye mértékbe sikerült adaptáli a partersége alapuló támogatási modellt a magyar közszolgálati szektorba? Milye elõyök/hátráyok származak a partersége alapuló modell alkalmazásából a em participatív támogatáselosztási modellhez képest? Az elsõ kérdés rövide megválaszolható: részbe sikerült az adaptáció. A partersége alapuló kocepcióak icseek komoly hagyomáyai Magyarországo. Ebbõl következõe az NCA éritettjei egyelõre em kezelik tökéletese a közösségi részvételbe rejlõ lehetõségeket. Errõl taúskodak a testületi tagok szerepzavarai, illetve a belsõ éritettek eltérõ vélekedései az NCA által megtestesített közösségi részvétel mértékérõl. Bizoyos idõek el kell telie, amíg végbemegy egy kultúraváltás az éritettek körébe. A második kérdésre összetett válasz adható. Az NCA elemzéséek taulságai alapjá a közösségi részvétel és a szervezeti szitû hatékoyság között átváltás va: a parterség kocepciójára épülõ támogatáselosztás megöveli a koordiációs költségeket, a szervezeti tagok háromévete törtéõ lecserélõdése lassítja a tapasztalatok és rutiok szervezeti felhalmozódását. Ugyaakkor a közösségi részvétel javíthatja a szervezet eredméyességét: a civil delegáltak ismerik a civil szervezetek 88 CIVIL SZEMLE 2007/1

19 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 89 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM igéyeit, ez a tudás a szerepzavarok kiküszöbölése eseté az elosztási dötések és a célcsoport igéyeiek jobb illeszkedését eredméyezi. Az NCA a hagyomáyos modell szerit mûködõ állami pályáztató szervezetekkel összehasolítva számos elõyt tudhat magáéak. Az általa képviselt támogatási modell a bemutatott folyamati és strukturális problémák elleére elõrelépéskét értékelhetõ az állami pályáztató redszerbe, a következõ okok miatt: A partersége alapuló támogatási modell taulságaiak egy része valameyi állami pályáztató szervezetre átültethetõ. A yílt pályázatok, a pályázati kiírásokhoz való köyû hozzáférés, a célcsoport igéyeiek becsatorázása, valamit a teljes pályáztatási folyamatot kísérõ yilváosság a támogatási modelltõl függetleül alkalmazható kíváalmak. A partersége alapuló támogatási modellbe az éritettek igéyeiek jobb becsatorázása, illetve a agyobb elleõrzés lehetõvé teszi az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelméyeiek teljesítését. Jegyzetek 1 A cikk alapjául szolgáló szakdolgozat a Magyary Zoltá Felsõoktatási Közalapítváy támogatásával készült. 2 Bíró (2002), Báger Hamza Kovács Semsey et al. (2003), Nizák (2004). 3 Balogh Mészáros Sebestéy (2003), KSH (2005) be a pályázati bevételek összege 35 milliárd forit volt, amely a szektor éves bevételeiek 7,1%-át tette ki. (Balogh et al., 2003) 5 Báger et al. (2003). 6 Hood (1991). 7 Errõl részletesebbe lásd például: Bovaird Löffler (2004). 8 Neely Adams Keerley (2004). 9 Teisma Klij (2002). 10 Neely et al. (2004:40 41.). 11 Teisma Klij (2002). 12 Bodár (2005). 13 Osbore Gaebler (1994). 14 Va Thiel Leeuw (2002) évi L. törvéy a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA-törvéy), preambulum. 16 Látváyos példa erre, hogy a évi elsõ körös pályázatok körébe a formai hibás pályázatok aráya 50% körüli volt. A évi elsõ körös pályázatok esetébe ez az aráy még rosszabb volt: a beyújtott pályázatok mitegy 2/3-a szorult hiáypótlásra. 17 Kuti (2004), Kuti (2005), Kuti Sebestéy (2005). 18 Kuti Sebestéy (2005). 19 A oprofit szektor éves összbevétele 2003-ba 731 milliárd forit volt. (KSH, 2005) 20 A Taács például 2005-be kötelezõvé tette a kollégiumokak az értékelési szempotok pályázati kiírásokba törtéõ bemutatását. Ezzel a 2004-es pályáztatási folyamat egyik ige súlyos problémája oldódott meg. 21 Nizák (2004). CIVIL SZEMLE 2007/1 89

20 csz10 tars 1 porub.qxd :16 Page 90 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Irodalom Balogh Bece Mészáros Geyza Sebestéy Istvá (2003): Módszer és gyakorlat. A oprofit statisztika 10 éve ( ) Báger Gusztáv Hamza Lászlóé Kovács Richárd Sepsey Tamás (2003): A oprofit szektor mûködése és elleõrzése. ( ) Bíró Edre (2002): Noprofit Szektor Aalízis. Civil szervezetek jogi köryezete Magyarországo. EMLA Egyesület, Budapest. Bodár Viktória (2005): Mi a külöbség a teljesítméymérés és -értékelés, valamit a teljesítméy meedzsmet között? Elõadás a Kockázat- és teljesítméymeedzsmet kofereciá április 5-é, Budapeste. Bovaird, T. Löffler, E. (2004): The Chagig Cotext of Public Policy. I: Bovaird, T. Löffler, E. [eds.] (2004): Public Maagemet ad Goverace. Lodo New York: Routledge, Hood, C. (1991): A public maagemet for all seasos? Public Admiistratio, Vol. 69. Sprig, Iterjúalayok: Bíró Edre (NCA Taácsáak alelöke, ), Horváth Zsolt (NCA Országos hatókörû civil szervezetek támogatása kollégiumáak elöke, ; NCA Taácsáak tagja, 2006-), Kuti Éva (NCA Taácsáak felkért szakértõje), Lakrovits Elvira (ICSSZEM Civil Kapcsolatok Fõosztályáak igazgatóhelyettese), Márkus Eszter (NCA Civil öszervezõdés, szakmai és területi együttmûködés kollégiumáak tagja, ), Molár Szabolcs Farkas (NCA Civil szolgáltató, fejlesztõ és iformációs kollégiumáak elöke, ), Wirth Katali (Alapprogram Miiszteri Titkárságáak referese) Közpoti Statisztikai Hivatal (2005): A 2003-ra voatkozó oprofit-adatgyûjtés legfotosabb megállapításai. ( ) Kuti Éva (2004): A Nemzeti Civil Alapprogram mûködéséek évi tapasztalatai. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyelõségi Miisztérium Civil Kapcsolatok Fõosztálya, Budapest. Kuti Éva (2005): Szádékok, szereplõk, eredméyek. A Nemzeti Civil Alapprogram elsõ pályázati fordulójáak tapasztalatai az adatok tükrébe. ( ) Kuti Éva Sebestéy Istvá (2005): Szakértõi háttérayag az NCA Taács decemberi forrásmegosztási dötéséek megalapozásához. NCA Taácsa, Budapest. NCA Taácsáak forrásmegosztási dötései: március 4., szeptember 21. NCA Taács Határozatok tára dowload.php?fil_id=5479 ( ) jauár 10., december 15. NCA Taács Határozatok tára dowload.php?fil_id=5719 ( ) Neely, A. Adams, C. Keerley, M. (2004): Teljesítméyprizma. Az üzleti siker mérése és meedzselése. Aliea Kiadó, Budapest. Nizák Péter (2004): Az állami pályázati redszer tapasztalatai a civil szervezetek szemszögébõl. Zárójeletés a civil szektort éritõ állami pályázati redszer jogi, pézügyi szabályozási köryezetéek és gyakorlatáak felülvizsgálatáról ( ) Osbore, D. Gaebler, T. (1994): Új utak a közigazgatásba. Vállalkozói szellem a közösségi szektorba. Kossuth Köyvkiadó, Budapest. Teisma, G. R. Klij, E-H. (2002): Partership Arragemets: Govermetal Rhetoric or Goverace Scheme? Public Admiistratio Review, Vol 62. No. 2, Va Thiel, S. Leeuw, F. L. (2002): The Performace Paradox i the Public Sector. Public Performace ad Maagemet Review, Vol. 25. No. 3, Jogszabályok évi L. törvéy a Nemzeti Civil Alapprogramról. 160/2003. (X. 7.) Kormáyredelet a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvéy végrehajtásáról. 90 CIVIL SZEMLE 2007/1