Instrumente Structurale FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP"

Átírás

1 UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU Istrumete Structurale GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE OIR POSDRU NV ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP az erdélyi régiók vállalkozásaiak fejlesztéséhez (igéyfelmérés, előrejelzés, képzési redszer, módszerta, mitaprogramok) D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a romáiai Humáerőforrás-fejlesztési Operatív Programo keresztül. Befektetés az emberekbe

2 2

3 Tartalomjegyzék Erdély felőttképzési jövőképéhez... 2 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából... 3 Általáos tedeciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésébe... 3 Északyugat régió... 3 Nyugat régió... 6 Közép régió... 8 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába...11 Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés...11 Turisztikai és idegeforgalmi speciális képzési igéyek várható alakulása...18 Mezőgazdaság, élelmiszeripar...20 Ipar, eergetika...25 Módszertai alapok...41 Kompetecia alapú felőttképzés...41 Mitaprogram-javaslatok...47 Vállalkozásfejlesztés...47 Turisztika és idegeforgalom...53 Gépipar...55 Építőipar...57 Szolgáltatóipar...60 A javasolt képzési programok grafikus modultérképei...62 Irodalomjegyzék az Ipar, eergetika témakörhöz...80 Tartalomjegyzék 1

4 Erdély felőttképzési jövőképéhez Mukaközösségükek úttörő szerep jutott az ú. felőttképzési térkép összeállításával. Erdély teljes területére, midhárom fejlesztési régiójára kiterjedő ilye kísérlet még em törtét. Ugyaakkor az eddigi képzési és fejlesztési tapasztalatok, valamit e jövőépítő lehetőség iráti elkötelezettség biztosította az új, előzméyek élküli feladat előfeltételeit. Közös godolkodással azt a módszert alakítottuk ki, hogy első lépéskét kerüljö céliráyos elemzésre a projekt kutatási alprogramjáak eredméye mely a kérdőíves lekérdezés módszerével az erdélyi kisvárosok jelelegi és poteciális vállalkozóiak képzési igéyeit gyűjtötte össze, majd készüljö egy áttekités a fejlesztési régiók primer, szekuder és tercier szektoráak helyzetéről, adottságairól, és ezt kövesse a felőttképzési előrejelzés, a módszertai alapok, valamit a mitaprogramok összeállítása. A felőttképzési térkép összeállításáak azaz a kellőe megalapozott erdélyi képzésfejlesztési jövőkép megalkotásáak hátterébe egy új együttműködési modell, a hálózatépítés, a klaszterszervezés kezdeméyezése áll. Sőt, eze is túllépve elsőkét Kelet-Közép-Európába, a klaszterek közötti, határoko átyúló kooperáció feltételeiek létrehozása kezdődött el, melyek elidítója egy traszregioális felőttképzési hálózat, a békéscsabai koordiációval működő PaoForrás Klaszter. Ezzel az új modellel az iparági és a tudásklaszterek közötti együttműködéssel új utako idulhat a mukáltatói, vállalkozói igéyekek megfelelő képzési kíálat létrehozása. Erre azért va szükség, mert térségük államaiba, a piacgazdaságra való áttérés sorá, az eddig alkalmazott módszerekkel két évtized alatt sem sikerült megfelelteti egymással a mukaerő-kíálatot a mukaerő kereslettel, s eze belül a képzési redszereket összhagba hozi a valóságos igéyekkel. A felőttképzési térkép összeállítása ebbe az új modellalkotási folyamatba illeszkedik. A végső cél az, hogy a klaszterközi összefogás hosszú távú új célokat, új kitörési potokat követve az éritett régiókba új mukahelyek létrehozását, illetve a mukahelymegtartást szolgálja. A gazdasági átredeződés korszakába a mukahelyteremtéshez már em elegedőek az egyes ágazato belüli kapcsolatok. Az új foglalkoztatási lehetőségeket biztosító húzóágazatokba létre kell jöie a képzési és a vállalkozási szektor közötti új megközelítéseket és új módszereket, eszközöket alkalmazó, határoko átívelő, hálózati együttműködésekek. Molár György igazgató Türr Istvá Képző és Kutató Itézet Békéscsabai Igazgatóság 2 Erdély felőttképzési jövőképéhez

5 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából A projekt kutatási alprogramja Erdély kisvárosaira iráyult, ezért általáosabb következtetésekhez szükség va a három fejlesztési régió gazdasági lehetőségeiek összefoglaló áttekitésére, mégpedig azokat az ágazatokat középpotba helyezve, melyekbe a képzési igéyek várható tedeciáiak előrejelzése is törtéik. Így az alábbiakba az ország és Erdély egészére jellemző folyamatok utá a három erdélyi régió primer, szekuder és tercier szektoráak lehetőségeit meghatározó adottságok kerülek összefoglalásra 1. Általáos tedeciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésébe (Györfy, 2006, 2009) Romáiába a piacgazdaságra való áttérés folyamatába hasoló általáos gazdaságszerkezeti tedeciák állapíthatók meg, mit a többi kelet-közép-európai államba. A változások yertese egyértelműe a szolgáltatási ágazat, az iparral és külöösképpe a mezőgazdasággal szembe. Területi szempotból a yertes a Bukarest régió. Erdély verseyképessége ehhez képest kedvezőtleebb, viszot ebből a szempotból a három erdélyi régió megelőzi a Kárpátoko kívüli, em fővárosi régiókat. Az 1990 óta tartó időszak Romáiába két részre osztható: Az első évtizedre, 2000-ig a szocialista gazdaságszerkezet lassú változása volt jellemző. Ebbe az időszakba főkét a szekuder és a tercier szektor mukaerő-kibocsátása és a mezőgazdaság mukaerő-felszívása állapítható meg, melyek hátterébe alapvetőe a termelőszövetkezetek felszámolása és a földtulajdo visszaszolgáltatása áll. A foglalkoztatottak száma ezzel együtt országos szite és Erdélybe is csökket. A földtulajdo felaprózódott, az agrárágazat mukatermelékeysége csökket a másik két szektorral szembe. Az időszak végére elmélyült a város-vidék, főkét a agyváros-vidék gazdasági külöbség, s ez a második évtizedbe tovább folytatódott. A piacgazdasági átmeet második, 2000 utái évtizedébe a magas hozzáadott értéket előállító tercier és szekuder ágazatokba a gazdasági és a foglalkoztatási övekedés volt a jellemző. Dötőe a beruházások és a fogyasztás bővüléséek eredméyeképpe a makrogazdasági mutatók kedvezőe alakultak között a GDP övekedése éves átlagba 5% volt, amely a térség többi államához képest is jeletős. Az országos szitű és az erdélyi foglalkoztatottsági szerkezet alakulása már másfél évtized elteltével visszatükrözte a feti folyamatokat, melyet az alábbi táblázat adatai szemléletese igazolak: 1. Táblázat: Foglalkoztatottak aráya az egyes ágazatokba (%, 2006) Ágazat Romáia Északyugat régió Nyugat régió Közép régió 32,0 35,1 26,7 26,7 24,9 26,1 29,5 29,4 43,1 38,8 43,8 44,0 Az adatok azt mutatják, hogy az Északyugat régióba a mezőgazdaságba, míg a másik két erdélyi régióba az iparba foglalkoztatottak aráya agyobb az országos átlagál, miközbe az Északyugat régióba kisebb a tercier szektorba foglalkoztatottak aráya. Északyugat régió Primer ágazatok A régió egyik fő jellegzetessége az eergetikai yersayag kitermeléséek lehetősége, amely elsősorba a Kárpátok érc és eergetikai yersayagára épül, de a domb- és síkvidéke is előfordulak jeletős altalajkicsek (széhidrogé, termálvíz, 1 A fejezet összeállításáak forrása a Magyar Tudomáyos Akadémia Regioális Kutatások Közpotja és a Dialóg Campus Kiadó által megjeletetett A Kárpát-medece régiói sorozat között kiadott 1., 4. és 9. kötete. A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 3

6 építőayag-ipari yersayagok stb.). Az elmúlt két évtizedbe az ágazat egészére, külööse a hagyomáyos báyászatra a visszaesés és a foglalkoztatottság csökkeése jellemző. Ugyaakkor az építőipari yersayagok szempotjából a régió redkívül sokrétű és gazdag poteciállal redelkezik (építési homok és kavics, agyag, márváy, kalcit, mészkő, kaoli, gipsz, adezitek). Az eergetikai ipar alapja a hőeergia. A hőerőművek a korábbi szétüzelésről fokozatosa átálltak a gáz- vagy a vegyes tüzelési módra, melyek az elektromos eergia termelése mellett a lakossági és ipari távhőszolgáltatást is ellátják. A régióba amit azt a fet bemutatott foglalkoztatási aráyok is jelzik a mezőgazdaság kiemelt fotosságú ágazat. Súlyát és a fejlesztési lehetőségeket még ikább jelzi az, hogy a vidéke élő foglalkoztatottak 56%-a a mezőgazdaságba dolgozik. Az összterület 61%-át haszosítják külöböző mezőgazdasági tevékeységekkel. A változatos domborzatból következik a talajok sokszíűsége, a területhaszálat mozaikossága. A gaboatermesztésre haszált területek aráya agyobb, a gyümölcsösöké alacsoyabb. Képzési szempotból figyelemre méltó, hogy a vidéki foglalkoztatottak 44,2%-áak alacsoy a képzettsége (legfeljebb 7 osztály). Eek a jórészt szakképzetle társadalmi csoportak eheze képzelhető el továbbképzés, átképzés élkül más foglalkoztatást biztosítai. A mezőgazdaság elmaradottságáak oka főleg a reprivatizáció utái birtokszerkezet kedvezőtle helyzete, a törpebirtokok és az azoko foglalkoztatottak agy száma, valamit a kiegészítő jövedelmet biztosító vidéki mukahelyek hiáya. A tulajdoviszoyok az ágazat fejlesztése szempotjából tehát em kedvezőek. Romáia uiós tagországgá válásával előre látható a mezőgazdaságba dolgozók számáak csökkeése, ami várhatóa öveli fogja a birtokméreteket és a mukatermelékeységet országosa, így ebbe a régióba is. A redszerváltozás előtti időszakba a mezőgazdasági termelésbe közel azoos aráyt képviselt a övéytermesztés és az állatteyésztés. A reprivatizálással ez megváltozott, és az Északyugat régióba a övéytermesztés aráya viszoylag jeletős megyei eltérésekkel átlagosa 66,6%-ra őtt. A termelési profilra Bihar és Szatmár megyei domiaciával a szemes gaboa redkívül magas aráya jellemző (76,2%). A legagyobb mértékbe a kukorica vetésterülete övekedett, ugyaakkor őtt a zöldségfélék, a burgoya, a apraforgó részaráya is, viszot egyedére csökket a cukorrépa-termelés. A szátóföldi övéytermesztési szerkezet az uiós tagság következtébe távlatilag várhatóa megváltozik, csökkei fog az étkezési gaboa aráya és ői fog a cukorrépa vetésterülete. Az állatteyésztés jellemzője, hogy a juh- és szarvasmarha-teyésztés agymértékű visszaesése elleére, megyék közötti eltérésekkel a régió állatállomáya jeletős aráyú az országos adatokhoz viszoyítva (2002. évi adatok szerit: szarvasmarha 17%, sertés 17,5%, juh 13,3%, kecske 9,7%, ló 12,9%), de szerkezete ics összhagba a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. A reprivatizáció sorá a termelőszövetkezeti állattartó telepeket felszámolták, az alacsoy szitű jövedelmezőség, valamit a fiatal mukaerő hiáya is az állatteyésztés visszaeséséek folyamatát erősítette. A lóállomáy viszot őtt, mert az új egyéi gazdaságokba a lóak géphelyettesítő szerepe lett. A jövő kihívása az állatteyésztés részaráyáak övelése, a gaboa takarmáykét való haszosításáak fokozása, viszot uiós hatásra kocetrációs folyamat várható, amiből a agy számba működő kisgazdaságok kimaradak, ha em találják meg az összefogás módját. Ugyaakkor a régióba a jeletős gyepterületek kihaszálásához, a tájfetartáshoz fotos a szarvasmarha- és juhteyésztés megtartása és kiterjesztése. Szekuder ágazatok A régióba a redszerváltozás első évtizedébe közel felére esett vissza az ipari keresők aráya, aak elleére, hogy az Északyugat régió országos szite a harmadik helyet foglalta el az iparba alkalmazott mukaerő számát tekitve, mely ezzel együtt az ágazati GDP-aráy szerit Erdély legkevésbé iparosodott övezete. Az ipari mélyrepülés oka a korábbi erőltetetett szocialista iparosítás következméyeiek a piacgazdaság viszoyai közötti tarthatatlasága. Az átalakulás második évtizedébe a megiduló újraiparosodás bee az alacsoy bér- és adószit által motivált, dötőe az új, exportorietált iparágak (pl. számítástechika, elektrotechika, gyógyszeripar) felé iráyuló külföldi befektetők megjeleése a foglalkoztatottságra is kedvező hatással volt. A régió megyéibe agy számba tervezett ipari parkok az ipari termelést várhatóa széles skálá fogják kiterjesztei, beleértve többek között az építőayag-, az autó-, a kofekció-, a bútor-, az üveg-, a textil-, a köryezet-, a gyapjú-, a bőr-, a kozerv-, a kézmű- és vegyipart, a vaskohászatot, valamit az élelmiszer-, fa- és fémfeldolgozást. A régió iparába főkét az eergetikai és a kitermelőipari ágazatokba jellemzőek a agyvállalatok, míg a feldolgozóiparba 4 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából

7 agyobb mértékű a kis- és középvállalkozások aráya (országos szite a GDP 60%-át termelik a kkv-k, Magyarországo például csak 27%-át, tehát Romáia ikább a saját lábá áll). A kis- és középvállalkozások verseyképességéek többek között képzéssel törtéő övelése jótékoy hatású a gazdasági stabilitásra, amelyhez hozzájárulhat a még viszoylag kis számba, de már megidult hálózatosodás, klaszteresedés is. A hálózati együttműködés a kkv-ko belül, illetve a kkv-k és a emzetközi agyvállalatok között az öfetartó fejlődési pályát erősítheti. Az Északyugat régióba az ipar területileg jobbára a városi településeke, elsősorba a agyvárosokba összpotosul, a szolgáltatások azoba itt is folyamatosa teret yerek az ipar rovására. A kis- és közepes városok elsősorba az élelmiszerés köyűipar számára szolgálak telephelyül, míg a falusi köryezetbe az erdő- és mezőgazdálkodás kiegészítő gazdasági területeikét dötőe a báyászat, valamit a köyű- és az élelmiszeripar települt meg. Képzési, foglalkoztatási szempotból is figyelemre méltó sajátosság, hogy ebbe a régióba találhatók legagyobb számba az ország hátráyos helyzetű kistérségei (26-ból 10). Az ipar területi szakosodását tekitve a legjellemzőbb Máramaros megye specializálódása a báyászatra, valamit a fém- és fafeldolgozásra. Kolozs megyébe az építőayag-ipar (első számú közpotja Torda) és a vegyipar va jele régiós összehasolításba agyobb aráyba. A legjeletősebb építőipari vállalatok Nagyvárado és Kolozsváro működek. Bihar megyéek Nagyvárad közpottal hagyomáyosa sokrétű az iparszerkezete, míg Szatmár megyébe az élelmiszer- és a köyűiparé a főszerep. Beszterce-Naszód megye sajátossága hegyvidéki jellege következtébe a fakitermelés és fafeldolgozás, Szilágy megyével együtt pedig a gép- és köyűipar. A régióba az átalakulás második évtizedéek első felébe az országos átlagál jeletősebb mértékű beruházások törtétek a feldolgozóiparba, az építőiparba és a kereskedelembe, de számottevő volt a logisztikába és a szállítási ágazatba is, míg a szociális ellátásba és az egészségügybe a regioális beruházások az országosál kisebb aráyt mutatak. Az Északyugat régió ipara élék átalakuláso és szerkezetváltáso megy át apjaikba is. Hagyomáyos és telepített iparágak szűkülek vagy szűek meg és újak (pl. gépgyártás) jöek létre és erősödek meg. A moderizáció felgyorsulásával ugyaakkor az ipar szerepe csökkei fog, mid agyobb mértékbe átadva helyét a agy jövedelemtermelő képességű tudásalapú gazdaságak, a termelői szolgáltatásokak. Tercier ágazatok A régióba termelt hozzáadott értékhez aráyaiba, a legagyobb mértékbe a szolgáltatások járulak hozzá. Az elmúlt két évtizedbe országos és regioális szite egyarát az iformációs és kommuikációs techológiák területé törtét a legagyobb átalakulás. A saját szoftvereket fejlesztő és értékesítő IT-vállalkozások száma a régióba övekszik. Teljese megújult a kommuikációs ifrastruktúra, a mobiltelefo- és iteretszolgáltatók meghódították a piacot. Jeletőse átredeződött a médiapiac is, megszaporodtak a regioális sajtótermékek, és gyorsa elterjedtek a kábeltévé-hálózatok. A pézügyi, baki tevékeység az átlagosál fejlettebb a régióba, Bihar és Kolozs megye kiemelkedő szerepével. E két megyébe működik a régió bakfiókjaiak közel fele. Eek oka Nagyvárad és Kolozsvár országos szite is kiemelt szerepe a baki tevékeységbe. A továbbiakba kiegyelítődés várható a teljes lefedettség felé. A baki vállalati ügyfélállomáy szempotjából az Északyugat régió az országos átlag felett helyezkedik el. A lakossági ügyfélállomáy rövidebb múlttal redelkezik, a lakosságak szát baki termékek bővülése jeleleg is tart. A hitelállomáy agysága övekvő tedeciát mutat, a régióba mitegy egyharmaddal több hitelt helyeztek ki, mit az országos átlag. A jelzáloghitelek a régióba 60%-kal vaak az országos átlag fölött, a fogyasztású célú hitelek kisebb mértékbe, de szité az országos átlag fölötti értéket mutatak, mikét a betétállomáy is. A betét- és a hitelállomáy együttes vizsgálatából az állapítható meg, hogy a régió gazdálkodása deficites, és jeletős az eladósodás. A lakosság pézügyi kultúrájáak fejlettsége az országos átlag feletti, ugyaakkor az elemzések szerit a fejlett országok szitje alatt va. A biztosítási piac bővül, regioális adatokból azoba kevés áll redelkezésre. Az Északyugat régióba működő vállalkozások közül a legtöbb a kereskedelembe (2004-be 44%) kocetrálódott. Közülük a mikrovállalkozások (1 9 alkalmazott) 91%-ot teszek ki, tehát a régióba egy kereskedelmi vállalkozásak átlag 5 alkalmazottja va. A régió a kereskedelembe működő kis- és középvállalkozások számát tekitve országos szite a harmadik. A határ közelébe kereskedő kis- és középvállalkozások fejlődéséek gátja többek között a vállalkozói készségek hiáya, valamit az iformációhiáy a beruházásokhoz szükséges hitelekről. Az utóbbi évekbe a kereskedelem szerkezete jeletőse átalakult. Az ágazat moderizálódott, új logisztikai struktúrák A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 5

8 és hálózatok jeletek meg, új marketigtechikák kifejlesztése és alkalmazása törtét meg, s ez külööse a szuper- és hipermarketek számára yújtott kedvező lehetőséget. A versey erősödését jelzi, hogy a kisebb városokba is megjeletek a kereskedelmi üzletlácok, valamit létrejöttek a külöböző típusú termékek forgalomba hozatalára specializálódott kiskereskedelmi lácok. A kommuikációs és iformációs techológiák bevezetése ugyaakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozások elektroikus úto, új piacokat szerezve, közvetleül adhassák el termékeiket (e-kereskedelem). A turizmusba az előcsatlakozási, majd a csatlakozás utái uiós és emzeti források megjeleését követő jeletős fejlődés elleére a régió lehetőségei még icseek megfelelőe kihaszálva, a befektetések övekedése a szállás és a vedéglátás területé alatta marad az országos befektetési övekedések. A régióba a szálláshely típusa szerit azoos aráyba oszlaak meg a szállodák-motelek és a vidéki paziók. Jeletős számba vaak turisztikai villák is. Az Északyugat régió változatos természeti és kulturális adottságai külöböző típusú turisztikai szolgáltatások létrehozására adak lehetőséget a gyógyászati, a hegyi, a vadászati, a kulturális, a sport- és a falusi turizmus területé. A régióba három agy bareológiai és termál terület külöíthető el: a yugat-alföldi, az erdélyi és a máramarosi fesík. A tordai sóbáya, a Szigethegység természetes és gyűjtőtavai, a törtéelmi emlékeket őrző kastélyok, várak, templomok, múzeumok, emlékházak gazdagítják a látivalókat. A régió további jellegzetessége, hogy külöböző éprajzi tájegységeket foglal magába, melyek egyediek a épviseletek, a hagyomáyos foglalkozások, a épi hagyomáyok és szokások szempotjából. Külö említésre méltó Kalotaszeg, Máramaros, Magyarlápos és az avasi települések. A faluturizmus a vidéki települések felzárkózásáak lehetőségét jeleti, a mezőgazdasági tevékeységek mellett többletjövedelem-forrást biztosít. Nyugat régió Primer ágazatok A régióba a mezőgazdaság szerepe számottevő megyei eltérésekkel jeletősebb az országos átlagál. Az összterületből Temes megyébe a legagyobb aráyú a mezőgazdasági terület (80,6%), ezt követi Arad megye (65,9%), viszot jóval alacsoyabb Huyad megyébe (39,7%). A vidéki foglalkoztatottak akikek 39,5%-a alacsoy képzettségű közel fele, 48,3%-a dolgozik az agrárágazatba. Ez az adat jelzi a mezőgazdaságra ehezedő foglalkoztatási yomást. Üzemszerkezeti szempotból jellemzőe kevesebb az 1 5 hektáros kisbirtok, és agyobb aráyú az 5 20 hektáros és a 20 hektár feletti birtokok száma. Ez a agy kiterjedésű sík területekkel függ össze, melyek Arad és Temes megyére jellemzőek. Európai uiós hatásra e térségbe is progosztizálható a mezőgazdaságba dolgozók számáak csökkeése és a birtokméretek övekedése. A övéytermesztés az agrártermelés 65,2%-át adja a régióba. Ebből a szempotból is viszoylag jeletősek a megyei eltérések: Arad 67,1%, Temes 66,3%, Krassó-Szöréy 65,1%, Huyad 59,6%. A övéytermesztés és az állatteyésztés egyesúlyáak helyreállítása tehát itt is a jövő egyik kihívása. Ezzel együtt a szátóföldi övéytermesztési szerkezet távlatilag mide bizoyal jeletőse megváltozik, e régióba is csökkei fog az étkezési gaboa aráya és tekitettel az uiós kvótára ői fog a cukorrépa vetésterülete. A termékstruktúrába egyelőre eleyésző mértékbe szerepelek az eergiaövéyek, melyek a bioeergia-termelés alapjait jelethetik a jövőbe. A térségbe az állatteyésztés aráya jeletős, és szerkezete is viszoylag összhagba va a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. Az elmúlt évtizedbe több megyébe az állatállomáy övekedése vált jellemzővé. A legagyobb mértékbe a sertésállomáy gyarapodott, külööse Krassó-Szöréy és Temes megyébe, a húsiparba pedig jeletős kocetráció zajlott le. A juhállomáy Arad és Temes megyébe, a kecskeállomáy pedig Krassó-Szöréy megyébe őtt léyegese. Az uiós csatlakozást követőe a szarvasmarha-teyésztésbe kocetrációs folyamat idult el. Az 1-2 teheet tartó gazdaságok, melyek az EU-s miőségi ormákat em tudják teljesítei, csak saját fogyasztásra termelek, vagy közvetle köryezetükek tudak tejet értékesítei, ami em gazdaságos. A megtermelt tej alig egyede kerül ipari feldolgozásra, továbbá a tehéállomáy geetikai miősége is gyege. Midemellett a multiacioális cégek megjeleése jeletős változásokat eredméyezett az állatteyésztés területi eloszlásába. Jellemző a mezőgazdasági jövedelmek alacsoy szitje, amit részbe a szakképzetleség, de még ikább az alulfoglalkoztatottság okoz. Az a téy, miszerit a mezőgazdasági egységek kilectizedébe ics semmiféle kiegészítő tevékeység, a kisparaszti 6 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából

9 háztartások 80%-ába pedig a gazdálkodó em redelkezik másodállással, megehezíti a vidéki életszívoal emelését. Midaddig, amíg em jöek létre a termelők értékesítési szövetkezetei és em működek a agybai piacok, a helyi termelők a belső piacról is kiszorulak. Ez a folyamat felerősödött az uiós csatlakozás utá, ami várhatóa újabb fotos változásokat idéz majd elő, és ezek külööse az átmeeti egedméyek 2013-ba törtéő lejárta utá fogak erőteljese hati. Szekuder ágazatok Az 1990 utái átalakulás másfél évtizedébe a Nyugat régióba az iparba foglalkoztatottak aráya mérsékelt mértékbe ugya (39,1%-ról 34,5%-ra), de visszaesett. A csökkeés azokba a megyékbe (Huyad és Krassó-Szöréy) volt a legagyobb mértékű, ahol a ehézipar, a gépipar és a báyászat túlsúlya volt jellemző. Mikét az ország egészére, a régióra is érvéyes, hogy a külföldi tőkebefektetések szempotjából mitegy évtizedes fáziskésésbe va a közép-európai térség más államaihoz képest. Ezért csak az új évezred első évtizedéek közepétől erősödött fel az újraiparosodás, amely jeleleg is tart. A befektetési célpotok élvoalába azok a megyék tartozak, amelyek a legjeletősebb ipari hagyomáyokkal redelkezek, így a sorred: Temes, Arad, Krassó-Szöréy és Huyad megye. A Temesvár-Arad várospár országosa is a fejlett ipari tegelyek közé tartozik. A külföldi tőke megjeleése az ipari parkokba is számottevő, amelyekkel vagy azok tervével az összes jeletősebb agy- és középváros redelkezik már. A régió legjellemzőbb iparágai és területei: kitermelőipar, báyászat (Huyad és Krassó-Szöréy megye, illetve a Temesi-síkság), eergetikai ipar, hőtermelés (Arad, Temesvár), fémfeldolgozás (Básági-hegyvidék, Vajdahuyad), szíesfém-kitermelés (Erdélyiszigethegység). Gépipar, vagogyártás, elektroika (Arad), autóalkatrész-gyártás (Arad, Temesvár), vegyipar, gyógyszergyártás (Temesvár), építőayag-ipar, tégla- és cserépgyártás (Huyad, Temes és Arad megye), faipar (Temes és Arad megye), selyemheryóteyésztés és -feldolgozás (Temes megye), bőripar, cipőipar (Temesvár), élelmiszeripar, söripar (Nyugati-síkság, Temesvár). A Nyugat régióba működő vállalkozások megközelítőleg háromegyede (73,6%-a) 1 9 főt, míg közel ötöde (18,2%-a) főt foglalkoztat, és csak 6,8%-a tekithető középvállalkozásak ( fővel), valamit 1,3%-a 250 fő feletti agyvállalatak. Az iparo belül főleg az eergetikai és a kitermelőipari ágazatokra jellemző a agyvállalati struktúra, mert itt érvéyesült legkevésbé a szerkezetváltás, és itt maradt a legtöbb állami tulajdoú cég is. A feldolgozóiparba agyobb mértékű volt a privatizáció, ezért ebbe az iparágba magas a kkv-k aráya. A vállalatok száma és az üzemméret közötti összefüggés szempotjából például az építőiparba figyelhető meg az 1997 és 2006 közötti évtizedbe jeletős változás. Miközbe az építőipari vállalkozások száma a régióba több mit égyszeresére (833-ról 3679-re) őtt, aközbe az 1 9 fős cégek száma számottevőe emelkedett (63,3%-ról 81,5%-ra). Ezzel párhuzamosa jeletőse csökket a főt (24,4%-ról 14,7%-ra), az főt (8,9%-ról 3,3%-ra) és a 250 főél többet (3,5%-ról 0,4%-ra) foglalkoztató építőipari vállalkozások száma. Az újraiparosítási folyamatak kedvező hatása volt a mukaélküliségre, mely csökket. Az új vállalatok e régióba törtét letelepedéséek figyelemre méltó kísérőjelesége, hogy a kelet-magyarországi térségből is vozza a mukaerőt, főkét Arad és Temes megyébe. Mivel a Nyugat régió egész Erdély ipari bázisterülete, ezért a válságból való kilábalásba kulcsszerepe lesz az ágazatak, az ipar megújulási képességéek, s ezt segíteie kell a piaci igéyekhez igazodó, szité megújuló szakmai képzések is. Tercier ágazatok A redszerváltozás folyamatába országos szite a kereskedelem fejlődött a leggyorsabba, a privatizáció eze a területe met végbe a legköyebbe. Az ágazat fejlődésébe a Nyugat régió főkét aak határ meti térsége, a Báság földrajzi elhelyezkedése következtébe fotos szerepet töltött be, mert megköyítette a külföldi befektetők logisztikai feladatait, hisze a Magyarországo már működő kereskedelmi vállalatok miimális befektetéssel léphettek be a régió piacára. Eze túlmeőe a korszerű kereskedelmi formák emcsak a külföldi vállalatoko keresztül vaak jele a térségbe, de a jeletős számú hazai üzletlácok révé is. A Nyugat régió kereskedelmi forgalmáak 45%-át Temes megye adja (a legagyobb hozzáadott értéket is ez a megye érte el az ágazatba), 31%-át Arad megye, 18%-át Huyad megye, 8%-át pedig Krassó-Szöréy megye. Ezzel együtt a kereskedelmi szektor gazdasági szerepe Arad megyébe a legagyobb, ezt követi Krassó-Szöréy, Temes és Huyad megye. Hasoló jeleség figyelhető meg a foglalkoztatásba is, mert miközbe 2005-be Temes megye foglalkoztatta a Nyugat régióba a kereskedelembe dolgozók 38%-át, addig az itt alkalmazottak csak 13%-át adják a megye foglalkoztatottjaiak. A pézügyi, baki szolgáltatásokba a bakok és egyéb hitelitézetek töltik be a meghatározó szerepet, míg eszközérték szempotjából második helye a tőkepiac található. A baki fiókhálózatok területi lefedettsége viszoylag gyege a Báságba, A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 7

10 ugyaakkor a megyék között kiemelkedőe magas a területi bakfiókok száma Temes megyébe, átlagos Arad megyébe és mélye az országos átlag alatti Huyad és Krassó-Szöréy megyébe. A baki ügyfeleket vizsgálva külöbséget téve a vállalati ügyfelek és a magászemélyek között megállapítható, hogy a magászemélyek szektora a pézügyi tevékeységekbe a jövőbeli fejlődés lehetőségét rejti magába. Temes megyébe a baki vállalati ügyfelek száma több mit kétszerese (226%-a) az országos megyei értékek. Arad megye átlag feletti (129%), Huyad megye átlagos (106%), Krassó-Szöréy megye pedig mélye átlag alatti (56%) eze a piaco. A vállalati ügyfelekhez hasoló képet mutat a magászemélyek alakulása is, bár a régió pozíciója kissé alacsoyabb szitű, de mégis kedvező az országos átlaghoz viszoyítva (121%). Ugyaakkor a 2005-ös agymértékű országos baki ügyfélállomáycsökkeés a régióba jóval kisebb volt. Legjobb helyzetbe e szempotból Temes és Huyad megye va, míg országos átlag alatti Arad és Krassó-Szöréy megye. Látható, hogy a régió a vállalati ügyfelek tekitetébe jobb helyzetbe va, mit a magáügyfelek területé, de midkét kategóriába jóval az országos átlag fölött helyezkedik el. Az igatlahitelek területé hatalmas fejlődés tapasztalható, Temes megyébe háromszor ayi igatlahitelt vettek fel, mit a megyék országos átlaga, s ez Temesvár és köryéke kiemelkedő fejlődési üteméek köszöhető. Az itt felvett igatlahitelek volumeét csak Bukarest és Kolozsvár múlja felül. A fogyasztási hitelek állomáya és övekedési üteme hasoló képet mutat, de kisebbek a megyei eltérések. A régió átlag feletti, kedvező helyzetbe va a betétállomáyokat vizsgálva is, külööse Temes megye, ahol az országos megyei átlag háromszorosát helyezték el betétekbe. A biztosítási piacot vizsgálva is látható, hogy a térség megyéi jobb helyzetbe vaak, mit az ország más területei. Midezek alapjá megállapítható, hogy a baki üzleti köryezet a Nyugat régióba kedvező, komoly üzleti tartalmat biztosít a vállalati ügyfelek magas aráya, és a lakossági adatok kedvező perspektívát hordozak magukba. A kedvező pézügyi köryezet a baki tevékeységek diamikus alakulását jelzi előre. A turizmus területé a Nyugat régió lehetőségei a földrajzi helyzetéből következek, hisze megfelelő szállásbázis kialakításával az országba törtéő beutazás gyümölcsöző területévé válhat többek között a magyar és a émet yelvű vedégeket szervező cégek számára, ugyais a vedégek és vedéglátók kapcsolataiba a kulturális-emzeti idetitásak meghatározó szerepe va egész Erdélybe. A turisztikai ifrastruktúra jellemzője, hogy a régióba a szálláshelyek kétharmada (67%-a) szállodai férőhely. A vedégéjszakák szempotjából kedvezőek Krassó-Szöréy megye adatai, ettől kissé elmarad Temes megye, és jóval alacsoyabb Arad és Huyad megye forgalma. A turisztikai területek közül a kulturális turizmusba a Báságak, a falusi és ökoturizmusba a Temes-síkságak, Aradhegyaljáak, a Básági-hegyvidékek és a Déli-Kárpátokak, az egészség- és gyógyturizmusba (a fürdők klaszterbe szerveződéséek és a határo átyúló együttműködésekek a többletlehetőségével) a Báság térségéek, a húzóerőt jelető kulturális és hivatásturizmusba pedig a törtéelmi városokak és a Báságak vaak külöleges lehetőségeik. Közép régió Primer ágazatok A régióba a mezőgazdaság helyzete, szerepe az előzméyeket és az általáos folyamatokat illetőe hasoló, mit a fetebb tárgyalt Nyugat régióba. Eltérések azoba és ez más ágazatokra is igaz emcsak a többi fejlesztési régióhoz viszoyítva állapíthatók meg, de a sok szempotból eltérő törtéelmi előzméyekkel és adottságokkal, idetitással redelkező megyecsoportok között is. Elemzési szempotból is külöválik a földrajzilag Dél-Erdélybe elhelyezkedő Fehér, Szebe, Brassó megyék térsége, valamit a Kovásza, Hargita, Maros megyék alkotta, északabbra elhelyezkedő terület. A Közép régió egészét tekitve a mezőgazdasági termelése belül a övéytermesztés aráya 61,2%, amely hasoló az országos átlaghoz. A mezőgazdasági terület művelési ágak szeriti megoszlását a dél-erdélyi megyékbe vizsgálva megállapítható, hogy a szátó 37 40% közötti, a legelő 35% körüli, míg a kaszáló % közötti aráyokat mutat, és eleyésző a szőlő- és gyümölcstermesztésre haszált terület (0,1 1,6%). Ehhez hasoló képet mutat a Kovásza, Hargita és Maros megyék alkotta térség a szátó (40%), a legelő (33%) és a kaszáló (26%) voatkozásába egyarát, azzal a megjegyzéssel, hogy e három megye összterületé belül mélye az országos átlag (63%) alatti a mezőgazdasági terület aráya (40%). A szátóföldi vetésszerkezet területi aráyait áttekitve az látható, hogy a szemes gaboa Fehér és Szebe megyébe 60% 8 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából

11 fölötti aráyt képvisel, Brassó megyébe pedig 43%-ot. Utóbbiba a burgoyatermesztés részaráya agyobb (16,7%), míg előbbiekbe ez csak mitegy fele a Brassó megyeiek. A zöldségfélék termesztése Fehér és Szebe megyébe agyobb (5% körüli), míg az olajos övéyek Fehér megyébe jellemzőek ikább, ott is csekély mértékbe (2,8%). Kovásza, Hargita és Maros megye területéek adottságai az országos átlagál kedvezőtleebbek a gaboafélék termesztésére, a térség mégis fedezi a helyi lakosság szükségletét. Ugyaakkor általáos csökkeés figyelhető meg a szemes gaboák termesztésébe. Előyösebb viszot a helyzet a kukoricáál, a cukorrépa, a takarmáyrépa és a burgoya esetébe. Ez utóbbi egyre meghatározóbb szerepet kap, elsősorba Kovásza és Hargita megyébe. A szőlő- és gyümölcstermesztés jeleleg csupá a családi szükséglet egy részéek kielégítésére képes, vaak viszot új kezdeméyezések, projektek eek fejlesztésére. Hasolóa jövedelmezőek ígérkezik a gyógy- és fűszerövéyek termesztése, melyhez az adottságok kedvezőek a térségbe. Összefoglalva megállapítható, hogy a Közép régió három északi megyéjébe a termőhelyi adottságok és a domborzati viszoyok vidékekét más-más övéykultúráak kedvezek. A Csíki-medecébe a burgoya és a búza egyformá jól megterem, Székelykeresztúr köryékéek melegebb éghajlata pedig a kukorica termesztését teszi lehetővé. Felső-Háromszék kiterjedt burgoyatermesztése mellett ige alkalmas rozstermesztésre, Maros megye domborzati és éghajlati adottságai a kukoricatermesztések kedvezek. A hegyvidék éghajlati és termőhelyi adottságai következtébe kialakult gyepterületek a legeltető állattartásra alkalmasak. Az állatteyésztés a Közép régióba jeletősek modható, és struktúrája is jórészt összhagba va az adottságokkal. Az átalakulás első évtizedébe tapasztalt jeletős visszaesés utá a 2000 utái évekbe több megyébe is az állatállomáy övekedése vált jellemzővé. Szebe és Fehér megyébe a szarvasmarha- és a sertésállomáy, Szebe megyébe a juhállomáy, Brassó és Szebe megyébe pedig a kecskeállomáy övekedett jeletőse. A Kovásza, Hargita és Maros megye alkotta térségbe ahogy arra fetebb utalás törtét adottak a legeltető állattartás feltételei, főkét a szarvasmarha-, a juh- és a kecsketeyésztés területé. Míg a 90-es évekbe itt is állomáycsökkeés törtét, az átalakulás második évtizedét már a bővülés és a techológiai korszerűsítés jellemezte. E három megyébe magas az erdőterületek aráya (35%), legmagasabb Kovásza megyébe, melyet 46%-ba borít erdő. Fafajták szerit agyjából fele-fele aráyba vaak jele a tűlevelű, illetve a keméyfájú lombhullató erdők. Az országba értékesített fameyiség mitegy 15%-át termelik ki Kovásza, Hargita és Maros megyébe, a feyőfa esetébe ez eek a kétszerese, megközelíti az egyharmados aráyt. E térségbe az erdővagyoal való gazdálkodás jellegzetes szerveződése az ú. közbirtokosság, mely a magátulajdo közös haszálatáról godoskodó jogitézméy, s ezek társulásai egyre fotosabb szerepet tölteek be a helyi közösségek gazdaságáak fetartható fejlesztésébe, az életkörülméyek alakításába. Szekuder ágazatok A Közép régió egészére érvéyes, hogy az átalakulás másfél évtizedébe az országos átlagál jeletősebb mértékű volt az ipari foglalkoztatottak számáak visszaesése, ugyaakkor az ágazatba jeletős a külöbség a régió dél-erdélyi és északi megyéi között. A foglalkoztatottság ágazati megoszlása alapjá az ország legiparosodottabb térsége a Közép régió, de ebbe meghatározó szerepe a déli megyékek va. Az északiak dötőe a csekélyebb övekedési húzóerőt jelető köyű- és élelmiszeripar foglalkoztatási képességével járulak hozzá az ipari alkalmazottak számához. A szakmai és fejlesztési dokumetumokba Szebe és Brassó megyéket az ország elsődleges övekedési zóájához sorolják, míg Kovásza, Hargita és Maros megyét a másodlagos zóába említik. A külföldi tőkebefektetések is dötőe az előbbiek jeletősebb ipari hagyomáyokkal redelkező közpotjaiba (elsősorba Brassóba és Nagyszebebe) iráyultak. E dél-erdélyi megyék legjellemzőbb ipari ágazatai: eergetikai ipar, gépipar, gyógyszeripar, papíripar, építőayag-ipar, tégla- és cserépgyártás, faipar, köyűipar, cukoripar, söripar (Brassó megye), vegyipar, műayaggyártás, üveg- és kerámiaipar, bútorgyártás, gyapjúipar, selyemheryó-teyésztés, cipőipar (Szebe megye), fegyvergyártás (Fehér megye). A redszerváltozás első évtizedéek ipari válságával kevésbé sújtott Kovásza, Hargita és Maros megyék jellemző iparágai a következők: fa- és fűrészipar, tejipar, malom- és sütőipar, ásváyvíztöltés, kőbáyászat (midhárom megye), bútoripar, földgázkitermelés (Maros és Hargita megye), vegyipar, cukoripar (Maros megye), csomagolóayag-ipar (Hargita és Kovásza megye), hústermelés, söripar (Hargita megye), textilipar (Kovásza megye). Ipari parkok illetve ezek tervei e térségbe a megyeszékhelyeke és Székelyudvarhelye jöttek létre. Tercier ágazatok Az országos szite legdiamikusabba fejlődő ágazat, a kereskedelem régióbeli közpotja egyértelműe Brassó. Közpoti A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 9

12 földrajzi elhelyezkedéséek köszöhetőe több kereskedelmi lác is ie iráyítja országos hálózatát. Az egy főre jutó kereskedelmi forgalom alapjá a Közép régió a főváros utá a második helyet foglalja el. A évi statisztikai adatok szerit Brassó megyére kocetrálódik a Közép régió kereskedelmi forgalmáak közel fele (47%-a), ezt követi Szebe megye (21%) és Fehér megye (8%). Területileg a legtöbb áruházlác is ebbe a sorredbe telepedett meg a térségbe, többyire megyeszékhelyi közpotokkal, bár több vidéki városba is megjeletek a többségébe külföldi, kisebb részbe pedig a hazai kereskedelmi vállalatok, (pl. Medgyes, Szászsebes, Fogaras, Feketehalom, Barcarozsyó, Négyfalu). A Közép régióba a kereskedelembe foglalkoztatottak 27%-a Brassó megyébe áll alkalmazásba (2005). A mukavállalásba az ágazat jellegzetessége a agyfokú fluktuáció, amelyek egyik fő oka a gyors fejlődés, a másik pedig a szezoális és részmukaidős foglalkoztatás. Utóbbiba legikább a fiatalok és a családos ők veszek részt. A emzetközi kereskedelmi áruházlácok elsőkét a fővárosba és a háromszázezres agyvárosokba jeletek meg, így a régió északi megyéiek vásárlóereje a Brassóba és Kolozsváro megtelepedett közpotokak jeletett fizetőképes keresletet. A versey erősödésével a százezres vozáskörzetek szité befektetési célterületekké váltak (pl. Marosvásárhely), majd Kovásza, Hargita és Maros megyébe is létrejöttek a külföldi és hazai, sőt a regioális agykereskedelmi vállalatok áruházai is. A pézügyi-baki szolgáltatások voatkozásába is a Közép régió déli térsége a fejlettebb. Brassó, Szebe és Fehér megyék GDP-hez való hozzájárulása e szektorba 12%-kal az országos átlag felett va. A bakfiókok száma ugyailye területi összehasolításba kiemelkedőe magas Brassó, átlagos Szebe és átlag alatti Fehér megyébe. Ugyaez a sorred és pozíció állapítható meg a bakok vállalati és lakossági ügyfeleiek, az igatlahitelekek, a fogyasztási hitelekek és a lakossági bakkártya-ellátottságak a agyságredjét vizsgálva, csak a lakossági betétek volumee szempotjából előzi meg Szebe megye Brassó megyét. Összességébe e térségbe a baki üzleti köryezet kedvező. A Közép régió északi megyéi a bakbetéteket, a hiteleket és a bakkártya-haszálatot illetőe is elmaradak a kiemelkedő dél-erdélyi adatoktól, Maros megye közelít legikább a vezető megyékhez, míg Kovásza és Hargita megye az országos átlag szitjé áll. A turizmus területé a régió déli és északi megyéiek egyarát redkívüliek a lehetőségei. Amit a Nyugat régióra, e térségre is fokozotta jellemző, hogy a vedégek és vedéglátók kapcsolatába, az utazások motivációjába az eticitásak, a kulturális-emzeti idetitásak hagsúlyos a szerepe, mely a magyar és a émet vedégekre egyarát érvéyes. A turisztikai ifrastruktúra szempotjából a Közép régió jeletős fejlődést mutat, külööse Brassó emelkedik ki a szálláshelyek és a forgalom adatai alapjá. A Közép régió szitjé 56%-ot tesz ki a szállodák részesedése, s ez az országos szállodai kapacitásak mitegy 15%-a. Brassó, Szebe és Fehér megye falusi és ökoturizmusáak körzetei egyarát kialakultak, ezek hátterét dötőe a télisportközpotok, illetve az ország legjeletősebb itt található emzeti parkjai és atúrparkjai adják. Üdülőturizmusba a Brassó melletti Pojáa mellett a hegyvidéki folyóvölgyek mesterséges tavai a leglátogatottabbak, melyek e térségbe a Sebes folyó völgyébe és a Szebei-havasokba találhatók. A városi kulturális turizmus elsődleges célterületei a szász építészetet és kultúrát őrző és bemutató városok és vidékük, kiemelte Brassó, Nagyszebe, Szászsebes, Medgyes és Segesvár. E térséghez a romá kultúra és törtéelem voatkozásai is kötődek be Nagyszebe Európa Kulturális Fővárosa volt, amelyhez jeletős fejlesztések kapcsolódtak. A Közép régió kimodotta Kovásza, Hargita és Maros megyék alkotta térsége felé iráyuló utazások célpotját a külöböző attrakciók jeletik, melyek összekapcsolása, az ú. csillagtúrák szervezése elsősorba a közpoti fekvésű Hargita megye csíki és udvarhelyi szállásadói és vedéglátói számára jelet külöleges lehetőségeket. A három megyébe fellelhető természeti adottságok közül egyediséggel és kihaszálható további poteciállal a külöböző összetételű és gyógyhatású ásváyvizek, gázömlések, iszapok valamit a hegyvidéki területek klimatikus viszoyai redelkezek. A másik agy turisztikai lehetőség, a téli sportok hátterét a szezo relatív hosszúsága, valamit a hótakaró vastagsága és miősége biztosítja. Kibotakozóba va a kalad- és ökoturizmus, továbbá kiválóak az adottságok a vadászat, a vadásztatás és a sporthorgászat fejlesztésére is. Az adottságokból következőe, a térség turizmusáak bővítéséhez, a gyógyturisztikai bázisok korszerűsítése, a welless szolgáltatások bevezetése és a téli sportok üdülőtelepeiek további kiépítése érdekébe célszerű a feltételeket eze belül az emberi erőforrásokat fejlesztei. 10 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából

13 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés A romáiai gazdaság 2000 óta tartó folyamatos, az európai átlagot jóval meghaladó övekedése 2009-be megtorpat, sőt mide várakozást meghaladó recesszióba fordult. A GDP éves csökkeése jeletőse meghaladta a kormáyzat által az év elejé tervezett értéket és az év első egyedévébe felállított pesszimistább szakértői előrejelzéseket is. Az ágazatok közül a válság legikább az építő-, a vegyipart és a textilipart éritette. A kiskereskedelmi forgalom 10%-kal esett vissza. A emzetközi válság éppe a romáiai gazdaság korábbi fejlődéséek motorját jelető területeket éritette a legagyobb mértékbe: a hitel- és igatlapiacot. A hitelekre és a teljesítméytől függetle bérövekedésre alapozott belső fogyasztás és az igatlapiaci beruházások ömagukba is csak átmeetileg fetartható fejlődést tettek vola lehetővé, a válság ezeket a strukturális problémákat hamarabb hozta a felszíre. 2 A romáiai gazdaság elmúlt évi helyzetét jellemző léyegi folyamatok: a GDP drasztikus csökkeése, a folyamatosa övekvő mukaélküliség, a külkereskedelmi forgalom és azo belül is elsősorba az import erőteljes visszaesése. Általáosa jeletkező képzési szükségletek A kkv-k számára szervezett képzések tapasztalatai A mikro-, kis- és középvállalkozásokak kis méretük és korlátozott erőforrásaik miatt sajátos problémákkal kell szembeéziük. Jobba szevedek a bürokráciától és az admiisztratív terhektől, mit a agyvállalkozások. Gyakra küzdeek azzal, hogy lépést tartsaak az iformációs és kommuikációs techológiák teré végbemeő új fejlesztésekkel és eheze találak szakképzett személyzetet, illetve eheze tudak számukra megfelelő képzést és oktatást biztosítai. Problémát jelethet továbbá az is, hogy a yugdíjba vouló cégtulajdoosok helyett utódot találjaak. 3 A vállalkozásokak a szolgáltatásorietált gazdaság iráyába tartó fejlődése sorá, amely az iformációs és kommuikációs techológia eszközeire (ICT) és a zöld techológiákra összpotosít, a mukaerőek alkalmazkodia kell az új követelméyekhez és új készségeket kell kifejleszteie. Uiós előrejelzések szerit 2020-ra az új mukahelyekek csakem háromegyede a szolgáltatási szektorba jö létre. Ez is alátámasztja az ú. soft skills ( puha készségek vagy személyes szociális készségek) mit pl. a problémamegoldás, az aalitikus képességek, az ömeedzselés és a kommuikációs készségek egyre övekvő fotosságát, de eze felül egyre fotosabbak leszek a yelvi készségek, a digitális szaktudás és a csapatmukába való alkalmasság is. A szolgáltatóipari igéyeket figyelembe véve a Türr Istvá Képző és Kutatói Itézet, illetve a Paoforrás Klaszter a képzési kíálatába a Szolgáltatóipari alapképzés Szolgáltatási mukatárs akkreditált képzéssel megoldást biztosít a szolgáltatási területe megfelelő kompeteciákkal és képességekkel redelkező mukavállalók képzésére. Ezt a képzést a Szolgáltatástudomáyi Módszertai Közpot Alapítváy (SZTMK) fejlesztette ki a szolgáltatási terület gyakorló szakembereiek részvételével. A 850 órás képzés erőssége az idege yelvi szakmai fejlesztés, a kompeteciák fejlesztése és a záróvizsga, amely az ú. AC (Assessmet Ceter Értékelő Közpot) kiválasztási eljárás alkalmazásával valósul meg. A kkv-k számára yújtott humáerőforrás, képzési szolgáltatások jellemzői: A vállalkozások méretét tekitve jeletős eltérések mutatkozak az alkalmazottakak yújtott képzések részvételi aráyába. Általába a agyvállalatok sokkal több képzést adak mukavállalóik számára, mit a kisebb vállalkozások. A kisvállalkozói ágazat esetébe a képzés gyakra iformális képesség- és készségfejlesztés, valamit mukahelyi képzés (o-the-job traiig) formájába valósul meg. A kkv-k számos korláttal szembesülek a képzések szervezésekor, a kis cégek eheze találják meg a képzéshez szükséges forrásokat. Hosszabb képzések esetébe a szervezeti korlátok is godot jeleteek, mivel egy mukakört csak egy-két személy tölt 2 Forrás: 3 Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága: Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez c. kézirat, 2009 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 11

14 be, így ehéz megoldai a folyamatos helyettesítést és kiemeli a képzésre jeletkezett mukavállalót. A piaco redelkezésre álló képzési programok és módszerek agy általáosságba em igazodak a kis cégek méretéhez és gyakorlati igéyeihez. Ezek rugalmasabb képzésszervezési megoldásokat igéyelek, mit pl. a távoktatás, az e-learig (e-taulás), a coach techika, a képesség- és készségfelmérések alkalmazása, stb. A kkv-k általába magukra maradak az emberi erőforrások fejlesztésébe, mivel sok vállalatba ics meg eek a kultúrája és gyakra hiáyzik az iformáció, az eszközök, a szakértelem és a szükséges támogatás is. A kutatások által meghatározott képzési szükségletek bemutatása A három régióba végzett kutatások azt a kérdést is felvetették, hogy a vállalkozi szádékozók milye előkészületeket tettek arra, hogy elidítsák vállalkozásukat. A válaszadók agyrészt a piackutatást és a tárgyi feltételek megteremtését (tőke, telephely, eszközök, mukaerő) tekitik elsődlegesek. Ugyaakkor a vállalkozás idítása és működtetése a szakmai ismeretek megléte mellett számos képességet, vezetési és tervezési ismeretet igéyel a vállalkozójelölttől, s ezek ugyaolya fotosak, mit a tárgyi eszközök. Azoba a poteciális jelöltek csak 10,9%-a keresett meg valamilye üzleti taácsadót, 15,2%-a vett részt a vállalkozáshoz kapcsolódó képzése és 20,1%-a kezdett el dolgozi a vállalkozás megvalósíthatóságát alátámasztó üzleti terve. A vállalkozói képzések fotos ösztözést jeleteek a vállalkozóvá váláshoz. A kérdőíves vizsgálatból az derült ki, hogy a lakosság csakem 17%-a részt vett már valamilye vállalkozói képzése az élete folyamá, többségük szerit a képzések bátorítólag hatottak vállalkozóvá válási szádékukra. A vállalkozói képzések irát a legyitottabb a fiatal, magasa képzett, az átlagjövedelem fölött keresők, valamit a fiatal és iskolázott, de pillaatyilag jövedelem élküliek csoportja. Másrészt a vállalkozói képzések az idősebbek, alacsoyabb iskolai végzettségűek és kisebb jövedelműek számára ehezebbe elérhetőek. A képzési csomagok közül a poteciális vállalkozók legikább a vállalkozási alapismeretek, a forrásbevoási, pályázási ismeretek és a vállalkozásfiaszírozási, pézügyi ismeretek oktatását tartották haszosak, legkevésbé pedig a vállalkozói készségek fejlesztését és a projektmeedzsmettel kapcsolatos képzéseket. A fókuszcsoportos iterjúkból is az derült ki, hogy a vállalkozói képzésre kiemelte szükség va. Az igéy mid a vállalkozói hajladósággal redelkező, mid a vállalkozásukat tervező (cselekvő, már lépéseket tett) poteciális vállalkozók véleméye szerit létezik és megfogalmazódik. A vállalkozás alapításával kapcsolatba ehézséget jelet az, hogy a vállalkozi szádékozók em redelkezek megfelelő üzleti ötlettel, amely piacképes kereslet kielégítésére épülhete és így a megfelelő jövedelmet biztosítai tudá. A vállalkozói ötlet hiáya, a követhető mita és a relatív iformálatlaság miatt is szükség va képzésekre. Kiemelkedő yitottság érzékelhető az alábbi szakterületre: pézügyi ismeretek (általáosa és EU-s források bevoása) vállalkozói ismeretek (általába, készségek, üzletiterv-készítés) marketig A POSDRU/92/3.1/S/50583 projekt keretébe végzett kutatások eredméyeképpe bemutatásra kerültek a vállalkozók és a poteciális vállalkozók által megfogalmazott képzési igéyek, ezeket is érdemes figyelembe vei a felőttképzési kíálat kialakításakor. A kutatásba az alábbi vállalkozásfejlesztési képzési csomagokat alakították ki: 1. Vállalkozási alapismeretek 2. Jogi ismeretek 3. Vállalkozásfiaszírozási, pézügyi ismeretek 4. Marketigismeretek, stratégiai tervezés 5. Projektmeedzsmet, parterségépítés 6. Üzleti kommuikáció 7. Forrásbevoás, pályázati ismeretek 8. Vállalkozói készségek fejlesztése A Vállalkozási alapismeretek témakörbe a már működő vállalkozások esetébe a legagyobb mértékbe (45,9%) a vállalkozások szervezeti és vezetési ismereteit szereték elsajátítai. A vállalkozásukat csak idítai tervezők szite fordított aráyba igéylik ezeket a képzéseket. A vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést 52,6%, míg a vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei megszerzésére iráyuló képzést csak 19,9% tartja fotosak. 12 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába

15 Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés 51,4 48,6 55,1 52,6 Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei 24,3 16,2 15,7 19,9 Válságmeedzsmet 6,1 16,2 11,8 9,6 Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet) 3,4 8,1 3,9 4,2 Gazdasági és piaci alapfogalmak 4,1 2,7 7,9 5,4 Vállalkozások elszámolási redszere (köyvvezetés 10,8 8,1 5,5 8,3 és beszámoló, vállalkozás vagyoa) Meglepő mértékbe (19,7%) a már működő vállalkozások is szükségesek tartaák a vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést. Ezt az ő esetükbe a több lábo állás, az újabb üzleti lehetőségek keresése és értékelése idokolja. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés 22,8 21,1 15,2 19,7 Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei 42,1 36,8 54,3 45,9 Válságmeedzsmet 12,3 26,3 19,6 17,2 Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet) 12,3 10,5 8,7 10,7 Gazdasági és piaci alapfogalmak 5,3 0,0 2,2 3,3 Vállalkozások elszámolási redszere (köyvvezetés és beszámoló, vállalkozás vagyoa) 5,3 5,3 0,0 3,3 A Jogi ismeretek témakörbe a poteciális vállalkozók agyobb aráyba veéek részt a vállalkozások alapításával kapcsolatos jog megismerésébe, mit a már vállalkozást működtetők. Mid a két vizsgált csoport fotosak tartja az általáos jogi előírások megismerését. A régiókéti összehasolításból kitűik, hogy a már működő vállalkozások esetébe a Nyugat régióba a legagyobb az igéy az általáos jogi ismeretek megszerzésére (47,1%), de a másik két régióba is ez a legagyobb igéykét megjeleő jogi részterület. A leedő vállalkozók esetébe a saját tervezett vállalkozásuk beidításához szükséges jogi ismereteket tartják a legfotosabbak, ebbe kimagaslóa a Nyugat régióba (40%) látható a legagyobb igéy. A Vállalkozásfiaszírozás, pézügyi ismeretek témakör a képzésekbe való megjeleését erőse igéyli a célcsoport. A következő fotossági sorredet állították fel a vállalkozásuk alapítását tervezők: Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 13

16 Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Készpézforgalom leboyolítása köyvelési, 17,6 18,6 14,1 16,7 előköyvelési ismeretek Határ meti üzleti együttműködések köyvelésére 13,7 23,3 29,4 19,9 voatkozó ismeretek Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés 32,0 30,2 18,8 27,8 Adózási ismeretek, adózási módok külöböző típusú 19,6 7,0 14,1 16,0 vállalkozásokál Adókedvezméyekkel, támogatásokkal kapcsolatos 7,2 11,6 10,6 8,9 ismeretek Adómiimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos 5,9 9,3 5,9 6,4 gyakorlat Társadalombiztosítási kötelezettség, mukáltató által fizetedő adók és járulékok 3,9 0,0 7,1 4,3 Az alábbi táblázatba látható, hogy a témaköröket a vállalkozók éháy esetbe eltérőe jelölték meg, mit a leedő vállalkozók, de ők is az alapvető vállalkozásfiaszírozási ismereteket tartották a legfotosabbak, és jól látható módo a második helye kiemelt terület az adózás, adókedvezméyek területe. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Készpézforgalom leboyolítása köyvelési, előköyvelési ismeretek Határ meti üzleti együttműködések köyvelésére voatkozó ismeretek Északyugat régió Régiók átlaga 17,1 20,0 19,2 18,3 4,3 0,0 5,8 4,2 Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés 27,1 30,0 25,0 26,8 Adózási ismeretek, adózási módok külöböző típusú 11,4 30,0 17,3 16,2 vállalkozásokál Adókedvezméyekkel, támogatásokkal kapcsolatos 22,9 10,0 23,1 21,1 ismeretek Adómiimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos 11,4 5,0 7,7 9,2 gyakorlat Társadalombiztosítási kötelezettség, mukáltató által fizetedő adók és járulékok 5,7 5,0 1,9 4,2 A Marketigismeretek, stratégiai tervezéssel kapcsolatos képzésekbe midkét célcsoport a marketigstratégia készítését tartja (átlagba 29%) kiemelte fotos témakörek. A marketig a képzési csomagok fotosságát tekitve is az elsődleges területek között va, amelyekre a vállalkozások képzési igéyt jelölek meg. E terület kiemelte fotos ahhoz, hogy a jelelegi globalizációs kihívás és válság sújtotta gazdasági helyzetbe a vállalkozások ki tudják alakítai a verseyfeltételekek megfelelő, hatékoy marketigstratégiájukat. 14 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába

17 A piackutatás és a marketig-mix elemeiek, megfelelő módszereiek alkalmazása is megköveteli a vállalkozásoktól, hogy ezeke a területeke is fejlesszék magukat. A Közép régióba a piackutatás és a marketigstratégia, a Nyugat régióba a piackutatás és a fogyasztói magatartás, piacszegmetálás, míg az Északyugat régióba a marketigstratégia készítése a kiemelt terület. A Projektmeedzsmet, parterség építés témaköréél megoszlik az érdeklődés a vállalkozi szádékozók és a vállalkozók között: a vállalkozói együttműködések keretei (parterség- és hálózatépítés) és a miőségmeedzsmet irát mutatkozik jeletős kereslet a vállalkozókál, míg a poteciális vállalkozók ikább a kockázatmeedzsmet és miőségmeedzsmet témaköröket részesítik előybe. Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga A vállalkozói együttműködés keretei: parterség- és hálózatépítés 29,6 32,4 16,3 26,5 Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek 6,1 5,9 6,1 6,1 Kockázati meedzsmet: állami fiaszírozás késlekedései 32,7 38,2 46,9 37,6 okozta fiaszírozási problémák optimális kezelése Miőségmeedzsmet (ISO) 31,6 23,5 30,6 29,8 A régiókéti összehasolításál elmodható, hogy míg a poteciális vállalkozók em érdeklődek a klaszterekkel kapcsolatos ismeretek irát, a vállalkozók fotosak tartják ezt a területet. Ez aak tudható be, hogy a már működő vállalkozások a klaszterekbe látják a piacépítés és közös fellépés, érdekvédelem lehetőségeit, az együttműködést felértékelik az egyedi működés és piacépítés helyett. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga A vállalkozói együttműködés keretei: parterség- és hálózatépítés 31,9 36,8 35,7 34,3 Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek 17,0 15,8 14,3 15,7 Kockázati meedzsmet: állami fiaszírozás késlekedései 19,1 15,8 28,6 22,2 okozta fiaszírozási problémák optimális kezelése Miőségmeedzsmet (ISO) 31,9 31,6 21,4 27,8 Az Üzleti kommuikáció és etika területé felértékelődik az a tudás és képesség, amely alkalmassá teszi a vezetőket és a beosztottakat egyarát arra, hogy a szituációkak megfelelő kommuikációs stílust haszálják, hatékoya tudjaak csapatba Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 15

18 is együtt dolgozi. A sikeres cégek eredméyeiket ma már emcsak az alaptevékeységükbe elért magas szívoalak és megbízhatóságak köszöhetik, haem érzékelhető módo egyre ikább ő a jeletősége a tárgyalási, együttműködési képességekek. A cég képviseletéek része az is, hogy a céget képviselő emberek személy szerit maguk is tükrözzék, sugározzák midazt a magas szívoalat, amit a cégük tevékeysége yújt. A tárgyalásoko és a parterekkel együtt töltött időbe, külföldi utako való megfelelő viselkedés emcsak azt az embert miősíti, aki éppe éritett, haem azt a céget, vállalatot is, melyek képviseletébe dolgozik. Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat Régiók átlaga régió Kommuikáció (szóbeli, írásbeli) 20,4 14,6 6,8 15,0 Tárgyalási techikák 33,3 39,0 49,2 39,4 Csapatmuka-fejlesztés 24,7 26,8 25,4 25,4 Üzleti etika és erkölcs 21,5 19,5 18,6 20,2 A Közép régióba a tárgyalási techikák és az üzleti etika, a Nyugat régióba a tárgyalási techikák és a csapatmuka-fejlesztés, az Északyugat régióba szité a tárgyalási techikák fejlesztése a legfőbb tématerület, melyek képzéseit preferálák. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat Régiók átlaga régió Kommuikáció (szóbeli, írásbeli) 14,1 21,4 17,1 16,0 Tárgyalási techikák 37,5 42,9 51,2 42,9 Csapatmuka-fejlesztés 23,4 28,6 24,4 24,4 Üzleti etika és erkölcs 25,0 7,1 7,3 16,8 A Forrásbevoás, pályázati ismeretek képzésekél meglepő módo már emcsak az igéyelhető EU-s, kormáyzati és ökormáyzati támogatások irát érdeklődek, haem a pályázatírásra felkészítő képzéseke is szívese részt veéek. Ez az aráy a poteciális vállalkozókál 48,1%, a vállalkozókál pedig 44,7%. Azért érdekes ez az adat, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a pályázatírás sokrétűsége, speciális módszerei miatt ikább választották a pályázatíró szakértők és cégek szolgáltatásait, mitsem hogy öállóa fogáak eki a pályázatírásak. A pályázati támogatások lehetséges fajtái közül egyértelműe az EU-s támogatásokat részesítik előybe, főképp a Közép és az Északyugat régióbeli cégek körébe mutatható ki agy érdeklődés. A Nyugat régióba jeletősebb az igéy a kormáyzati és ökormáyzati támogatásokat bemutató képzések irát. A Vállalkozói készségek fejlesztésébe a csapatépítés és emberismeret képzési témakörbe jeletkezik általáos igéy. Ez a szükséglet legmarkásabba az Északyugat régióba (86,5%) a vállalkozók körébe jeleik meg, míg a poteciális vállalkozók esetébe a Közép régióba (63,2%). A vállalkozói készségek fejlesztése teré Romáia jól teljesít az uiós összehasolításokba. Az iskolaredszerű képzésbe is agy hagsúlyt fektetek a vállalkozói szellem erősítésére, és számos vállalkozásalapítást elősegítő szabályozást is elfogadtak. Az alapított vállalkozások számát tekitve messze meghaladja az ország az uió átlagát. A romáiai kkv-k kitörési potjai A kkv-k elsődleges stratégiája lehet, hogy: agyobb hagsúlyt fektetek a termékek miőségére és a marketigre (termékmiőség javítása, termékdiffereciálás, jobb marketigtevékeység) szakképzett mukaerőt alkalmazak, egyre jobba felhaszálva a rugalmas foglalkoztatási formákat (pl. idéymuka, mukaerő-kölcsözés, részmukaidős muka) hatékoyabb IKT és mukaszervezési eljárásokat alkalmazak az alap- és egyéb kiegészítő tevékeységek költségeit csökketik (pl. frachise, outsourcig, lízig stb.) rugalmasa alkalmazkodak a szabályozás politikai és egyéb formáihoz. 16 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába

19 A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos speciális képzési igéyek várható alakulása 2. táblázat: A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés területé jeletkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Alapfokú iskolai Alapvető gazdasági kompeteciák megszerzése, em csak a EBC*L vizsga végzettséggel redelkezők gazdasági mukakörökhöz kapcsolódóa, EU szite elismert Digitális írástudás, számítógép felhaszálói szitű alkalmazása ECDL vizsga Középfokú iskolai végzettséggel / szakképzettséggel redelkezők Együttműködés a mukatársakkal, toleracia, viselkedési ormák, motivált mukavégzés képessége Iduló kkv-k vezetési képességeiek elsajátítása valamely EUtagállam vállalkozásába Vállalkozói üzleti ötlet feltérképezése, összegyűjtése és a megvalósíthatóság elemzése Általáos és gazdasági jog alkalmazása a gyakorlatba Vállalkozás idításáak és tevékeységéek megtervezése, megvalósítása Alapvető gazdasági kompeteciák megszerzése, emcsak a gazdasági mukakörökhöz kapcsolódóa, EU szite elismert Üzleti terv célja, fajtái, lehetséges felépítése Üzleti terv elkészítése a saját üzleti ötletre Egyéi, ill. társas vállalkozások iráyítása, szervezése Marketigstratégia tervezése és megvalósítása A fogyasztóorietált szemléletmód bevezetése, piackutatás végzése A marketig-mix elemek hatékoy alkalmazása a kisvállalkozásba A vállalkozás fiaszírozásáak módszerei, a hitelfelvétel itézése Üzleti tárgyalások sorá hatásos kommuikáció alkalmazása Már meglévő üzleti ötlet és terv alapjá a képzési és kipróbálási időszak alatt a vállalkozás működtetése Szolgáltató szektorba főleg az ügyfélszolgálati és callceterekbe admiisztrációs és ügyitézési tevékeységek elvégzése Együttműködés készsége más vállalkozókkal, szervezetekkel, hálózatokkal Vállalkozások admiisztrációs és elemzési feladatai, üzletitervkészítés Az olie marketigeszközök alkalmazásáak képessége A vállalkozás hatékoy vezetéséek képessége A vállalkozásba dolgozók hatékoy együttműködéséek készsége, megfelelő kommuikáció alkalmazása Vállalkozók kiégéséek megelőzése, stresszkezelés Csapatépítés, emberismeret és motivációs tréig ERASMUS fiatal vállalkozók pályázati felkészítése Ötlethalász tréig leedő vállalkozókak Jogi ismeretek vállalkozókak Kezdő vállalkozói felkészítés EBC*L vizsga Üzletiterv-készítés a gyakorlatba Meedzsmet és szervezési ismeretek Verseyképes marketigstratégia Piackutatás és elemzés vállalkozókak Marketig-mix hatékoy alkalmazása értékesítési tréig Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés Tárgyalási techikák tréig START-UP Vállalkozáskeltető Szolgáltatóipari alapképzés Szolgáltatási mukatárs Hatékoy vállalkozói együttműködések, hálózatok Vállalkozási ügyitéző és elemző Olie marketig a vállalkozásokba Hatékoy vezető tréig Hatékoy együttműködés és kommuikáció Vállalkozói életpálya stresszkezelés és kofliktusmegoldás tréig Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 17

20 Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Felsőfokú iskolai Pályázatfigyelési és -írási alapismeretek Projektkoordiátor végzettséggel redelkezők Az EU támogatási formák ismerete, felhaszálása a vállalkozás fejlesztéséhez Európai uiós támogatások A miőségiráyítási redszerek kialakítása és alkalmazásáak előírásai Vállalkozások humáerőforrás- fejlesztési módszereiek alkalmazása Az uiós horizotális elvek és a köryezettudatos vállalkozói viselkedésformák, tevékeységek alkalmazása CRM redszer alkalmazásáak képessége Vállalkozás tevékeységéek és yilvátartásaiak egységes megoldása Miőségmeedzsmet a vállalkozásokál Humáerőforrás-fejlesztő Esélyegyelőség és fetarthatóság a vállalatokál CRM ügyfél-yilvátartási redszer haszálata Itegrált vállalatiráyítási redszerek Turisztikai és idegeforgalmi speciális képzési igéyek várható alakulása 3. táblázat: Turisztika és vedéglátóipar területé jeletkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Alapfokú iskolai végzettséggel Szálláshelyek vedégfogadásra előkészítése Szobaasszoy redelkezők Ételek, italok felszolgálása Felszolgáló, picér Ételkészítés Szakács Középfokú iskolai végzettséggel / szakképzettséggel redelkezők Felsőfokú iskolai végzettséggel redelkezők Kézműves, az adott régió épi hagyomáyai továbbvitele, bemutatása Vedégfogadás és szálláshely-szolgáltatás admiisztrációs feladataiak ellátása Paziók üzemeltetése és iráyítása Falusi vedéglátás alapfeladatai, szabályozása Turisztikai tevékeység végzésére alkalmassá válik az adott régióba Utazások szervezése és programcsomagok összeállítása, redezvéyszervezés Adott régió természeti és épített örökségéek, épi hagyomáyaiak, kultúrájáak bemutatása Redezvéyek szervezése Szállodai redezvéyek szervezése, programszervezés Szállodák és vedéglátó-ipari egységek vezetése Turisztikai tevékeység végzésére alkalmassá válik az adott régióba Népi kismesterség oktató (pl. kosárfoó, szövő, fazekas, fatárgy- és játékkészítő) Recepciós Pazióvezető Öálló lépések a falusi turizmusba Turisztikai szolgáltató (ETC*L) Utazásszervező Idegevezető Olie marketig lehetőségei a turisztikába Aimátor Vedéglátó szervező Turisztikai szolgáltató (ETC*L) 18 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

a legjobb kezekben K&H Csoport

a legjobb kezekben K&H Csoport a legjobb kezekbe A K&H Biztosító 1992 óta működik Magyarországo, és közel félmillió ügyfelet szolgál ki. A K&H Biztosító a magyar piac sajátosságait figyelembe véve alakította ki szolgáltatási palettáját,

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk!

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk! Tisztelt Olvasó! Semmilye szél em jó aak, kiek ics célul kiszemelt kikötõje. Motaige Carpe diem! (Haszáld ki a jelet!...) Horatius Még el sem kezdõdött a XXI. század, s máris elsõ évéek végé, 2001 decemberébe

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Települési fejlődési pályák a Csereháton

Települési fejlődési pályák a Csereháton Település ejlődés pályák a Csereháto Pézes Jáos 1 Tóth Tamás 2 1. A terület lehatárolása és általáos jellemző A tájöldrajz értelembe vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Herád- és a Bódva-

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben