A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN"

Átírás

1 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári, a yugati kultúrákba mid az üzleti életbe, mid pedig a politikai és a civil szférába sokat haszált képessé tétel fogalmát. Hipotézisem, hogy Magyarországo, a demokratikus struktúrák gyegesége miatt hiáyzik ez az újfajta ézőpotot igéylő cselekvésmód és dötéshozatali forma. Az alábbiakba bemutatom, hogy melyek azok a társadalmi folyamatok és téyezők, melyek miatt elegedhetetle lee, hogy hagsúlyt kapjo a képessé tétel kérdése, melyek azok a társadalmi problémák, ahol a képessé tevő eszközök és módszerek alkalmazása hosszú távú megoldást hozhata. Célom, hogy eze kérdéseket a civil társadalom szemszögéből tárgyaljam, külöös tekitettel a közösségi mukába és közösségfejlesztésbe rejlő lehetőségekre. Képessé tétel a civil társadalomba A képessé tétel fogalma A brit Szociális Muka Szótára több meghatározást is tartalmaz. Az egyik összeköti a képessé tétel fogalmát az ösegítéssel: A képessé tétel voatkozhat a»felhaszálók«(»kliesek«) részvételére a szolgáltatások alakításába, vagy általáosságba az ösegítő megmozdulásokra, melyek CIVIL SZEMLE 2010/2 43

2 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 44 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM sorá a csoportok lépéseket teszek saját érdekeik megvédésére, akár függetleül az állami szolgáltatóktól, akár azokkal együttműködve. (Adams 2003:8) Másképpe fogalmazva: A képessé tétel úgy is defiiálható, mit azok az eszközök (módszerek) melyek segítségével az egyéek, a csoportok és/vagy a közösségek átveszik az iráyítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válak képessé ömaguk és mások életkörülméyeiek javítása érdekébe mukálkodi. (Adams, 2003:8) Egy másik meghatározás még hagsúlyosabba ötvözi a gyakorlatot és az elméletet: A képessé tétel elmélete azzal foglalkozik, miképpe szerezhetik meg az emberek az iráyítást saját életük felett, csoportkét (közösségkét) képviselve saját érdekeiket; a módszer pedig azzal, hogy a szakemberek hogya keresik a lehetőségeket arra, hogy fokozzák/öveljék azokak az emberekek a hatalmát (befolyását), akik ebbe hiáyt szevedek. (Adams, 2003:8) Az agol szakirodalom elkülöíti az eablemet és az empowermet fogalmát, külöválasztva ezzel egy folyamat két fázisát. (Beresford Croft, 1993) Az eablemet szó szeriti fordítása lehete a magyar szakyelvbe haszált képessé tétel, míg az empowermet kifejezéssel több helye kissé erőltetettek tűőe hatalommal való felruházáskét találkozuk. Taulmáyom későbbi fejezetébe még hosszabba ki fogok téri a folyamatok elemzésére, de most rövide tisztázám a két fogalom közti külöbséget. Az eablemet a képessé tétel azo fázisára voatkozik, amikor idividuális szite törtéek változások, mikor az egyé felismeri saját belső erőforrásait, öbizalma megerősödik, képessé válik saját szükségleteiek/vágyaiak artikulálására, saját elképzeléseiek megvalósítására. Ugyaide tartozik még az is, amikor egy csoport jut el az ömeghatározás szitjéig és vállal fel közös érdekeket, célokat, mikor a csoport tagjai egyekét is eljutottak oda, hogy bízak saját hagjukba, illetve eze túl aak a csoportak az erejébe is, melyek tagjai. Az empowermet eél jóval több yilváos, ha úgy tetszik civil elemet tartalmaz. Az empowermet a képessé tétel azo fázisa, amikor az ömeghatározáso túljutva, a valahová tartozás örömteli élméyétől megerősödve, a közösségek yílta fel kell vállalia érdekeit/céljait, tárgyalóképessé kell vália más hatalmi csoportok képviselőivel szembe, fel kell ismerie saját hatalmi pozícióját, és merie kell éli eek a hatalomak az eszközeivel a közösség érdekébe. A képessé tétel eze fázisába már em az egyéi, illetve csoportos motivációk feltérképezésé, megerősítésé va a hagsúly, haem a már kialakult elképzelések ütköztetésé, a hatalmi viszoyok átredezésé (ha más em, legalább szemlélet szitjé, hisze oa lehet tovább lépi). Az empowermet egyik léyeges, bár kevésbé hagsúlyozott és gyakorolt eleme az, amikor az eddigiekhez képest másik oldalt: a hatalmi helyzetbe lévő csoportokat tesszük képessé eek az újfajta viszoyredszerek az elfogadására, próbáljuk 44 CIVIL SZEMLE 2010/2

3 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 45 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM bevoi ebbe a másféle hagemet kíváó diskurzusba, ami főleg a mai Magyarországo lee fotos feladat. Egy, a várospolitika kérdésével foglalkozó UNESCO kofereciá, a következőképpe fogalmazták meg a képessé tétel célját: A képessé tétel célja, hogy újradefiiálja a városi politikai vezérelveket és eljárásmódokat azáltal, hogy megkérdőjelezi az erőforrások elosztásáak asszimetriáját és a legitimáció lehetőségeit a civil társadalom és az állami szervek között. (Iteratioal Coferece o The Empowermet of Civil Society i Urba Policies. 2009) Itt tehát már a legagyobb hagsúly a politikai struktúrák átredezésé va, a dötéshozói jogok kiterjesztésé, az ayagi javakhoz való hozzáférés kompezálásá, melyhez elegedhetetle az állami szereplők részvétele. Taulmáyomba a képessé tétel fogalmát fogom haszáli a folyamat egészére, szóhaszálatba em teszek külöbséget a külöböző fázisok megevezésére. Amikor a képessé tételről írok, szádékosa haszálom a folyamat kifejezést, mivel a képessé tétel em statikus fogalom, sokkal ikább cselekvések lácolata, melyekek megvaak a maguk lépései, de tartalmilag agyba függek azoktól, akik részt veszek a közös mukába. Magyar viszoylatba egyre több helye, ám elszórta jeleik meg a fogalom, elsősorba a közösségfejlesztés, az egészségügy, az idősellátás területé, de átfogó taulmáyok em születtek a témába, kevés az erről folyó diskurzus, a külföldi szakirodalom (még) em került lefordításra. Bár írásom a gyakorlat szempotjából közelíti meg a témát, az alábbiakba rövide összefoglalom a képessé tétel elméleti hátterét. A képessé tétel fogalmáak elméleti háttere A képessé tétel, mit lehetséges eszköz és egybe godolkodásmód, tartalmaz egyfajta forradalmi elemet, és mit ilye, em áll távol a külöböző felszabadító mozgalmak diamikájától, melyek mide esetbe a változásokat, és a hatalmi viszoyok átstrukturálását sürgetik. Nem véletle tehát, hogy a fogalom az 1970-es évek tájéká kerül a köztudatba, válik a társadalmi egyelőtleségek elle küzdő külöböző csoportok és szakmák diskurzusaiak kiemelt témájává. Ahhoz azoba, hogy megértsük a képessé tétel fogalmáak hátterét, először a hatalom és a szabadság fogalmáak értelmezéseit kell megismerük. Ha ugyais úgy godoljuk, hogy lehetséges hatalmat és választási szabadságot biztosítai azokak, akik ezekbe eddig hiáyt szevedtek, úgy kell godolkoduk a hatalomról és a szabadságról, hogy az változó és változtatható, amely emberi iterakciókba születik, az emberek közötti kapcsolatokkal együtt változik, tehát em egy külöálló, az emberi cselekvéstől elkülöíthető struktúra. Ezzel a fajta hatalomfelfogással Weberél találkozuk először (Page-Czuba, 1999), majd Foucault tovább cizellálja a hatalmi viszoyok természetéek leírását: A hatalom mideütt jelevalósága em CIVIL SZEMLE 2010/2 45

4 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 46 Kifejezette a képessé tétel témakörébe ismereteim szerit még em született kutatás, de hasoló, vagy a témához kapcsolódó kutatások segítségemre voltak a kérdés körüljárásába, és abba, hogy világossá váljék, miért va kiemelkedő szükség a közösségi mukára, a közösségfejlesztésre, s az általuk alkalmazott képessé tevő eszközökre. A TÁRKI 1997-es és 2001-es logitudiális reprezetatív aómia vizsgálata (Tárki, 2001), a bizalom-közbizalom, orietációhiáy és a hatalomélküliség mutatói keresztül ad képet a magyar társadalomról. Ezek azok a mutatók, amelyek legikább kapcsolódak kutatási témámhoz, mivel a demokratikus társadalom alapja a bizaközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM abból ered, hogy midere kiterjeszti legyőzhetetle egységét, haem abból, hogy ics olya pillaat, ics olya pot azaz, potosabba szólva, ics olya viszoy két pot között, ahol e vola jele, ahol meg e mutatkoza... a hatalmi viszoyok em külsődlegesek az egyéb viszoytípusokhoz (gazdasági folyamatokhoz, ismeretségi viszoyokhoz, szexuális kapcsolatokhoz) képest, haem szerves részei ezekek. (Foucault 1999:92 93) Eze kívül a hatalomak még számos megközelítése létezik, ám Kreisberg tág hatalom meghatározása midegyikek helyet ad, ő ugyais a hatalmat úgy defiiálja, mit képesség valamiek a megvalósítására. (Page-Czuba, 1999) Eze elméletek teszik értelmezhetővé a képessé tétel törekvéseit, hisze beük rejlik a hatalmi viszoyok átredezhetőségéek lehetősége. Szorosa ide kapcsolódik a képessé tétel másik fotos aspektusa, a szabadság és a jogok kérdése. Külöbséget kell teük egatív és pozitív szabadság között, tehát a külső korlátozástól való metesség és a valamire való szabadság között. Ez utóbbi ugyais az, ami az elviekbe létező egatív szabadság mellé eszközöket is redel, lehetőséget biztosít a választásra, a képességek övelésére. (Se, 1992) A kor - látozástól való metessége túl tehát jogokat is biztosít a szabadság megélésére, hatalmat ad azok gyakorlására. A képessé tétel mide esetbe a pozitív szabadság erősítését célozza, ehhez próbál eszközöket biztosítai. Eze elméletek és eszközök megközelítéseikbe gyakra eltérőek, attól függőe, hogy az egyelőtleségek mely területét éritik. Ezek szakirodalmi háttere külö taulmáy tárgya lehete, így csak felsorolás szerűe térek ki az ügybe meghatározó szerzőkre: az oktatás (Freire, 1970, 1998), a femiizmus (Miller, 1976; Starhawk, 1987), a szegéység (Naraya-Parker, D., 2002, 2006; World Bak, 2005a, 2005b), a politikai dötéshozatal (Friedma, 1992; Fug-Wright, 2003), valamit a városi politika területéről (Breer Theodore, 2003; Chambers, 2003; Wilso, 1987) E rövid elméleti áttekités utá a következő fejezetbe a hazai viszoyokat tekitem át, aak tükrébe, hogy az emberek meyire érzik, hogy va hatalmuk befolyásoli a saját körülméyeiket, meyire bízak abba, hogy az állami itézméyek lehetőségeket és jogokat biztosítak számukra, hogy élhesseek szabadságukkal. A képessé tétel szükségessége 46 CIVIL SZEMLE 2010/2

5 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 47 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM lom, valamit a jog és a kötelesség részt vei a társadalmi szabályredszer kialakításába. Eze mutatóko keresztül válik láthatóvá, hogy az emberek meyire számítaak egymás segítségére, meyire képesek eligazodi a redszerváltás utái megváltozott viszoyok között, illetve, hogy meyire érzik úgy, hogy va hatalmuk beleszóli az őket éritő dötésekbe. Ezek a kérdések a közösségi muka, közösségfejlesztés alapvető kérdései, s a képessé tétel közpoti elemei. A megkérdezettek egyegyede tartotta magára ézve részbe vagy teljese igazak, hogy gyakra érzem magáyosak magam, s a magáyosság érzése az életkorral párhuzamosa ő. Elgodolkodtató adatokat kapuk az egymással való törődés, a társadalom tagjai közötti kapcsolat szempotjából. Azt az állítást, hogy seki sem törődik azzal, hogy mi törtéik a másik emberrel a megkérdezettek égyötöde tartotta részbe, vagy teljese igazak. A társadalmi szolidaritás mértéke tehát agyo alacsoyak tűik, bár a kérdést általáosítva tették föl (em tértek ki külö a családi, baráti kapcsolatokra, em külöítették el a tágabb és szűkebb támogatói kört). A válaszok a megkérdezettek közérzetét, a közöyösséget tükrözik. Szité magas a magyar társadalomba azok aráya a feti kutatásba a megkérdezettek fele, akik részbe vagy teljese igazak tartják a következő állítást: mideapi dolgaimat em tudom befolyásoli Itt is meghatározó szerepe va az életkorak (az idősebbek ikább érzik hatalomélküliek magukat) és az iskolázottságak (az állítást igazak tartók száma csökke az iskolai végzettség szitjéek övekedésével). A kérdés szité elég tág, de mégis léyegre törő, hisze megmutatja, hogy milye sok emberek jelet problémát, hogy a saját életét biztoságba tudja, hogy meglegye az az alapvető érzése, hogy va elég tudása, ereje és lehetősége a saját életét kielégítőe iráyítai. Kiemelte fotos, hogy az iskolázottság agy szerepet játszik ebbe, úgy tűik ugyais, hogy az alacsoyabb iskolázottság jóval erőteljesebbe magával hozza a kiszolgáltatottság, a hatalomélküliség veszélyét. A Péterfi Ferec által összeállított 2006-os, 2007-es, 2008-as és 2009-es Közbizalom jeletések (Péterfi, 2006; 2009) további segítséget yújthatak abba, hogy megfoghatóvá váljaak a magyar társadalom deficitjei, azok a területek, ahol fejlesztésre / fejlődésre va szükség, és ahol felmerülek a képessé tétel kérdései, a szakemberek, a hatalmi csoportok és a lakosság részéről egyarát. A kutatás részbe kiegészíti, részbe alátámasztja a már eddig bemutatott felmérés eredméyeit. A kérdőívvel a lakosokak a közitézméyek iráti bizalmát vizsgálják, külööse a politikusok, az ökormáyzat és a redőrség tekitetébe. A 2006-tól a kérdőív a civil társadalom iráti bizalomra is kitér. A kutatás szúrópróbaszerű lekérdezéssel készült, fős mitá, mide megyébe, ökétes kérdező biztosok (legikább főiskolai hallgatók) segítségével, CIVIL SZEMLE 2010/2 47

6 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 48 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM az Állampolgári Részvétel Hete redezvéysorozat ideje alatt. Nem beszélhetük tehát reprezetatív vizsgálatról, de a kapott eredméyek magukért beszélek. A legfőbb bizalommegvoás a politikusokkal szembe va, az emberek több mit égyötöde egyáltalá em, vagy em agyo helyez bizalmat a politikusokba. Ez az egyébkét is ige magas bizalmatlaság az évek sorá még őtt is. A helyi politikai vezetés, az ökormáyzatokhoz való viszoy pozitívabb, sajálatos, hogy ezek megítélésébe is romlás figyelhető meg, és itt is folyamatosa a egatív tartomáyba esik a válaszok több mit a fele. A redőrség megítélése miimális elmozdulást mutat pozitív iráyba, de még így is a egatív tartomáyba található a bizalmi mérleg, tehát az emberek több mit a fele em agyo, vagy egyáltalá em bízik a redőrségbe. Ugyaez modható el az igazságszolgáltatásról is, itt az eredméyek még alacsoyabbak, és a 2006-os adatokhoz képest itt is tovább csökket a bizalom ezekkel az itézméyekkel kapcsolatosa. A civil társadalom képződméye és itézméyredszere továbbra is felmérésük legjobba szereplő résztvevője, a legerősebb bizalmi visszajelzéseket be is erre a kérdésre adták a válaszolók. Eél az egyetle kérdésél ledül át a bizalmi aráy a pozitív válaszokra, ez az a kérdés, amelyél többe jelölik meg az eléggé és a agyo megbízom válaszokat, s jeletőse kisebb a egatív megítélést jelető em agyo, egyáltalá em válaszok együttes aráya. A civil társadalom és oprofit szervezetek iráti bizalom mértékéek mide adata jobb lett 2009-be, mit az előző évbe. (Péterfi, 2009) Azzal a kérdéssel, hogy: Mit godol, tud valamilye befolyással lei a lakóhelyét éritő kérdésekre? a helyi dötésekhez való viszoyt mérték. A helyi kezdeméyezési, cselekvési esélyek megítélése az állampolgárok részéről egyértelműe romló tedeciát mutat a közbizalom értékredszerébe. A égyféle fokozatú válaszkollekció midegyik értéke alapjá a tehetetleséget, a cselekvés iráti (ö)bizalom hiáyát, az éritettek saját állampolgári kompeteciájáak romló hitét tapasztaljuk. A 2009-es adatok az elmúlt 4 év legrosszabb aktivitási poteciálját mutatják. (Péterfi, 2009) A fetiekből látszik, hogy a redszerváltás utái magyar társadalom erős orietációhiáyal küszködik, és agyo alacsoy a közbizalom foka, a demokratikus itézméyek hitele, úgy is fogalmazhatuk, hogy tartós bizalmi válság áll fe. (Péterfi, 2006) Nem várhatjuk azoba, hogy a leírt válságjeleségeket hamar leküzdi a társadalom. Az életszívoal emelkedésére és a szegéység csökkeésére még midig hamarabb számíthatuk, mit a testi és lelki egészségi állapot javulására, az elidegeedés és aómia válságából való kiemelkedésre. Pedig midezekre szükség va a piacgazdaság hatékoy működéséhez és a demokratikus politikai viszoyok stabilizálásához. Égető kérdés, hogy az ország em kayarodik-e vissza valamilye paracsgazdasági, és félig vagy teljese autoritárius politikai redszerhez, még mielőtt a társadalmi válságot leküzdi. Formailag, jogilag demokrácia va Magyarországo: a lakosság békés 48 CIVIL SZEMLE 2010/2

7 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 49 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM úto, választáso leválthatja a hatalmo levő kormáyt, ahogy ez már többször megtörtét. Külöböző politikai szociológiai vizsgálatok azoba arra egedek következteti, hogy em lehetük teljese biztosak a demokratikus politikai redszer stabilitását illetőe. Ige agy az elégedetleség emcsak a piacgazdasággal, haem a demokrácia működésével kapcsolatosa is. (Adorka, 1996) Taulmáyom alapgodolatára visszautalva látható, hogy a demokratikus struktúrák ige gyegék Magyarországo, az állami/ökormáyzati itézméyek hitele ige alacsoy, a bizalmatlaság velük szembe agymértékű és álladó, az állampolgárok agy része még midig em tud eligazodi a redszerváltás utái megváltozott viszoyok között, ami súlyos társadalmi feszültségeket eredméyez. A kérdés az, hogy meyibe tartozik a közösségi muka, a civil társadalom hatáskörébe ez a jeleség, s ha odatartozik, akkor e két terület hogya, mi módo tuda hozzájáruli eek a helyzetek a megváltoztatásához? A következő fejezetbe a képessé tétel folyamatát, mit a civil társadalom számára lehetséges egyik utat kíváom bemutati. A képessé tétel folyamata A képessé tétel em értelmezhető szolgáltatáskét, egy szakember által haszált eszközkét, sokkal ikább közös taulási és cselekvési folyamatot jelet, melybe a szakember részvevőkét, illetve parterkét határozza meg ömagát. A képessé tétel folyamata, mit már a fetiekbe is említtetem, három külöböző, sokszor egymásba folyó, egymást erősítő, szolgáló részből áll (Beresford Craft, 1993): Kifejezi (kifejtei) a saját ézőpotukat (idividuális szit). Megformáli a mi igazságukat (a csoport szitje). Tárgyali/megegyezi másokkal (a közösségi megmozdulás szitje). Az első lépés tehát, a képessé tétel alapja, hogy teret és időt találjuk (teremtsük) arra, hogy a saját törtéetüket és tapasztalataikat megosszuk másokkal. Ebbe a folyamatba átéljük, hogy a helyzetükkel em vagyuk egyedül, mások hasolóa élek meg hasoló élethelyzeteket, hasolóa godolkodak, hasoló problémákkal küszködek, és midayiukak joguk és lehetőségük va arra, hogy beszéljük ezekről, em kell titkoli, rejtegeti ezeket az eddig szavakká em formált igéyeket, kérdéseket, vágyakat, ötleteket. Ez még em a kokrét cselekvés meghatározásáak időszaka. Megismerése és elismerése saját magukak, és ezáltal a másikak is. Ezutá második lépéskét következik a mi megformálása, az a folyamat, amikor már az é véleméyem elég erős ahhoz, hogy a csoport (közösség) tagjaival ütköztetve együtt találjuk ki azt, hogy kokréta kik is vagyuk mi és mit akaruk együtt eléri. CIVIL SZEMLE 2010/2 49

8 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 50 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A saját perspektívám egy közösségi ézőpottal bővül, világossá válak azok a potok, amelyekbe egyetértük és azok is, amelyekbe em. Egyfajta ötletelés ez, majd eze túl a kokrét lépések és célok meghatározása (Milye eszközök/források állak redelkezésükre? Milye módo tudjuk eléri, amit szereték?) A stratégia megválasztásáak időszaka ez, és az iformációgyűjtésé. A harmadik, a yilváosság elé való kilépés szakasza. Itt már erőteljes lobbytevékeység és érdekképviselet zajlik. Támogatókat és haso - szőrűeket keresük, médiatevékeységet folytatuk, akciókat hajtuk végre és tárgyaluk. Megpróbáljuk eléri, amit célul tűztük ki, ha kell, felülvizsgáljuk az eszközeiket, újakat keresük. Ez már speciális előkészületeket és felkészülést igéyel. Szót értei a hatalom képviselőivel, szerepeli a médiába, összefogi más szervezetekkel, illetve megtartai a közösség egységes fellépését: mid külö szakértelmet igéylő feladat, így ebbe a szakaszba (de már az előzőbe is) megjeleik a képzés, a taulás iráti igéy, akár iformális, akár formális keretek között. Ez a képessé tétel egyik sarkalatos potja (a tudás megosztása a hatalom megosztásáak egyik leghatékoyabb formája). Az alábbi ábra jól szemlélteti az empowermet három síkjáak egymásra épülését, a folyamat komplexitását: 3. akció szitje (cselekvés) 2. elképzelések szitje godolati keretek 1. érzések szitje személyes életút megváltozott tudatosság citizeship politikai cselekvés (Harkai, 2006:101) 50 CIVIL SZEMLE 2010/2

9 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 51 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Létezik egy egyedik szit is a folyamatba, az itézméyek szitje. (Gilchrist Durrat, 2005) Ez részbe összefügg a már említett három szakasz midegyikével, ezeke belül is legikább a harmadik, a közös(ségi) cselekvés szakaszával, ám azzal a kérdéssel is, melyet az empowermet fogalmáak leírásáál felvetettem: az itézméyi struktúrák változásával, a politikai szit illetve szereplők képessé tételével. Ez a fajta megközelítés a user empowermet (igéybe vevők képessé tétele) fogalmához köthető, ahol az egyéi szitű mellett a strukturális dimezióko belüli változásoko va a hagsúly (politikai dötések, jóléti szolgáltatások, szociális jogok, társadalmi egyelőtleségek és igazságtalaságok). A képessé tétel folyamatáak léyeges eleme, hogy lássuk, milye területeke fejti, vagy fejtheti ki hatását azokak az életébe, akik részt veszek a folyamatba (Gilchrist Durrat, 2005) Pszichológiai (pl.: övekvő bizalom/öbizalom, jártaságok és tudás szerzése). Társadalmi (pl.: egy sokszíűbb és tolerásabb kultúra ösztözése, amely szembehelyezkedik az előítéletekkel és a diszkrimiációval). Gazdasági (pl.: az erőforrások újraelosztása, vagy a muka, a péz megvoásabérlők, vagy mukások sztrájkjai). Politikai (pl.: az iráyelvek megváltozása, fokozott képviselet vagy kozultáció, a dötéshozáshoz és iformációkhoz való hozzáférés). Ezek alapjá látható, hogy a képessé tétel em értelmezhető gazdasági és politikai sík élkül, és em teljes akkor, ha megáll egy bizoyos szite, akár az egyé, akár a csoport szitjé, vagy ha em idukál változásokat a fet említett területek midegyiké. Írásom alapgodolata szempotjából a képessé tétel egyedik eleme ezért is sürgető feladat ma Magyarországo. A kutatások alapjá látható, hogy a demokratikus itézméyekek kevés a hitele az állampolgárok szemébe és em töltik be kielégítőe a fukciójukat. A civil társadalom lehet úttörő az empowermet szemléletmódjáak alkalmazásába, de hosszú távo partert kell talália az állami itézméyekbe ahhoz, hogy a demokrácia erős alapokra épüljö. Szeretém kihagsúlyozi, hogy a képessé tétel, amellett, hogy módszerkét, eszközkét is értelmezhető, legikább szemléletmódot jelet. Ugyaakkor a témába járatos szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy e haszáljuk túl sokszor a fogalmat, óvatosa bájuk vele, még ha közpoti kérdések is tekitjük azt. Képessé tétel a gyakorlatba A hogya kérdésére midig saját mukamódukba és szervezetük működésbe kell keresi a választ. A gyakorlatba a legikább úgy demostrálhatjuk a résztvevő emberek számára a részvétel, bevoódás és képessé tétel lehetőségét, ha közvetle és yílt módo CIVIL SZEMLE 2010/2 51

10 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 52 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM láttatjuk saját szervezetük működését, iráyelveit, értékszemléletét, de emellett a problémákat és hiáyokat is felvállaljuk, a lehetséges kiutakkal egyetembe. Emellett olya struktúrák kidolgozása segíthet, amelyek kölcsöös bizalmo alapulak. Meg kell tauli, hogy hogya lehetük ősziték úgy, hogy bár megtartjuk azokat az iformációkat, melyek a másik védelmét szolgálják, de hozzáférést yújtuk azokhoz, melyek a bizalom erősödését segítik. Lehetőség va ezek mellett olya szervezetek működtetésére (elsősorba a civil szférába va erre mód), amelyek alapelve, hogy midekiek azoos módo va lehetősége beleszóli a dötésekbe, egyetértei, vagy éppe em egyetértei, számo kéri, de ugyaígy midekiek kell kiveie a részét a feladatokból és a szervezet fejlődéséek építéséből is. Alapvetőe ezek azok a mukamódszerek, melyekek segítségével demokratikusabba működő kapcsolatok és szervezetek jöhetek létre. Ez tehát a kiidulási alap, a képessé tétel feltétele. Ezek mellett számos speciális módszert alkalmazhatuk, de az alapok lefektetése élkül elképzelhetetle a közös párbeszéd és cselekvés elidítása, megvalósítása. Hasoló módszerekkel élek a piaci szektorba is, ha az empowermet-et beépítik a meedzsmet mukájába, ám eek alapvetőe más a célja, mit a civil társadalomba. A képessé tétel célja alapvetőe em külöbözik egyetle más folyamat, projekt, program, fukció vagy redszer céljától. Mide, ami egy szervezete belül létezik a teljesítméy övelését hivatott szolgáli, közvetleül vagy közvetette. A képessé tétel egy teljesítméyt övelő folyamat; em a választás szabadságát övelő folyamat; vagy a demokratikus beredezkedést segítő folyamat. Téy, hogy a képessé tétel mide esetbe agyobb választási és cselekvési szabadságot eredméyez. De ezek csupá köztes célok a végső cél eléréséek útjá. A végső cél pedig mide esetbe a teljesítméy övelése. (Kilow, 1995:39) Eek elleére érdemes megismeri az üzleti életbe haszált módszereket és saját mukákba, saját céljaikra haszáli: 1. A vezetők és a meedzserek maximális elkötelezettségéek demostrálása. 2. A mukaerő maximális bevoása. 3. A szervezet/szolgáltatás felhaszálóiak és beszállítóiak teljes bevoása. 4. Midere kiterjedő és yílt kommuikáció. Ez a égy feltétel biztosítja a folyamat hitelességét és itegritását. Ez a égy feltétel képviseli a szervezet összes tagja felé, hogy a képessé tétel gyakorlata következetese képviseli és megvalósítja a képessé tétel elméletét. A képessé tétel veszít a lehetőségeiből, ha úgy tűik, hogy valamit csiálak az emberek számára, ahelyett, hogy az emberekkel együtt csiáláak valamit. (Kilow, 1995:40) Látható, hogy céljaik és fogalomredszerük más, mit a piaci szféra szereplőié, de a gyakorlati megvalósulás ott is ugyaazo alapelveke yugszik: em szolgáltatásra va szükség, haem bevoásra, felhatalmazásra, a hatalom és a tudás megosztására. 52 CIVIL SZEMLE 2010/2

11 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 53 A képessé tétellel kapcsolatos dilemmák KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Fotos látuk, hogy a lehetőségei mellett milye veszélyei lehetek az empowermet hagsúlyozásáak. Látuk kell, hogy gazdasági stagálás/hayatlás időszakába, az egyéi felelősségvállalás hagsúlyozásáak hátterébe (a hatalmi szereplők részéről a szerk.) a politikai felelősség-átruházás, a társadalmi felelősség hárítása is felfedezhető. A»választás lehetősége, szabadsága«szloge ugyais éppe a legelesettebbek körébe em valósul meg a gyakorlatba. (Harkai, 2006:92) Másképpe fogalmazva a képessé tétel szociális légfrissítőkét is haszálható, mely hatástalaítja a fogalmi megosztottság és a társadalmi kofliktus zavaró szagát. (Adams, 2003) A közösségfejlesztés céljai így köye válhatak a hatalmi csoportok eszközeivé és áldozataivá, azáltal, hogy a képessé tételt úgy értelmezik, mit az egyé lehetőségét és szabadságát, amelyekkel midekiek egyforma lehetősége va éli, de hogy ehhez milye eszközöket biztosítaak, arról em esik szó, mit ahogy erre már a egatív és pozitív szabadság közötti külöbség leírásáál is utaltam. Ám a képessé tétel éppe arra iráyul, hogy új forrásokat fedezzük fel ömagukba és a helyi közösségbe, hogy megtauljuk gazdálkodi azzal, amik va, amik midig is volt, csak eddig em voltuk tudatába. Midez azoba em lehetséges egy olya társadalomba, ahol a szociális mukás, közösségi mukás saját maga sem éli át azt a szabadságot, hogy képes változások, reformok előidézésére, a kirekesztettek érdekeiek képviseletére aélkül, hogy egziszteciális félelmet éle át. Ezért hagsúlyozza Beresford (1996) a segítők felkészítését, képzését, képessé tételét, hogy megfelelő felkészültséggel, tudással és jogokkal redelkezzeek ahhoz, hogy közvetítő szerepet tölthesseek be a helyi hatalom és a közösségi szükségletek, valamit a jóléti politika és a kirekesztettek érdekei között. (Harkai, 2006) A feti helyzet főleg olya esetekre voatkozik, ahol a civil társadalom segítésé dolgozó kezdeméyező szakember valamilye állami, vagy ökormáyzati alkalmazásba va, azaz valamilye hatalmi szereplő megbízásából végzi a mukáját. Egy ilye légkörbe az a legfotosabb kérdés, hogy vajo képes-e másképp ézi a társadalmi szolgáltatásokat igéybevevő emberekre, képes-e a hatalom képviselőivel szót értei, képes-e a saját helyzetét és tudását újraértelmezi, képes-e a saját hatalmát/tudását megosztai? A képessé tételhez szükséges szakmai kompeteciák, a szakemberek lehetséges szerepei a folyamat sorá Az eddigiek alapjá elmodható, hogy az empowermet összetett folyamata, a mukát meghatározó jóléti redszer működése, az állami itézméyredszer és a CIVIL SZEMLE 2010/2 53

12 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 54 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szolgáltatást igéybevevő emberek elvárásáak kettőssége ehéz feladatot ró a civil szektorba dolgozó szakemberre, ám egyszersmid új és kreatív mukamódok kipróbálására is lehetőséget ad. A külöböző szerepek külöböző szakértelmet kíváak meg, és emellett em szabad elfelejtei, hogy aki emberekkel/közösségekkel dolgozik, az saját személyiségével dolgozik, így szükség va bizoyos személyiségjegyek fejlesztésére is a sikeres muka érdekébe. A szerep-meghatározásokat a közösségi muka irodalmából gyűjtöttem össze, ám úgy godolom, hogy ezek a szerepek em csupá a közösségi mukás szerepei, és em csupá a közösségi cselekvéshez szükségesek, haem a képessé tétel folyamatáak szemszögéből értelmezhetőek mide olya folyamatba, ahol az egyéi felelősségvállalástól kíváuk eljuti a közösség megmozdulásáig. (Vagy éppe fordítva: egy közösségi kezdeméyezés által próbáluk változtati egyes emberek életé, vagy problémás helyzeteke). A képessé tétel folyamatába betölthető szerepek és az ehhez szükséges személyiségjegyek Mielőtt ismertetém a szerep-meghatározásokat, egy ábrával szemléltetem azt a viszoyredszert, amely mide közös muka kiidulási alapja, a szakember hozzáállásáak meghatározó potja: Segítő szakember Elkötelezettség egy igazságosabb, egyelőbb társadalom irát A közösség tagjai Parterkapcsolat (Harkai, 2006:101) Szervező, vagy aktivista Ez a szerep a kezdeti időszakra jellemző, a közös muka első lépéseiek megszervezésére. Ide tartozik az emberek felkeresése, bevoása, ösztözése helyzetük megváltoztatására. Helyet és időt kell teremtei a csoportgyűlések számára, értesítei az éritetteket, segíti a kapcsolattartást a tagok között. Ha szükséges, részt kell vei az admiisztrációs feladatok ellátásába (jegyzőköyvek és emlékeztetők, hírlevél készítése, segítség a beszámolók megírásába). 54 CIVIL SZEMLE 2010/2

13 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 55 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Az aktivista elevezés olya helyzetekbe állja meg a helyét, ahol a közösség tagjai erős elyomásak vaak kitéve, hátráyos helyzetükből fakadóa erőteljesebb bátorításra va szükség. Amellett, hogy kezdeméyező készségre va szükség, em szabad eltúlozi eek a szerepek a jeletőségét, tudi kell visszahúzódi és átadi a terepet a közösség tagjaiak. Szószóló, vagy érdekképviselő Ezzel a szerepkörrel óvatosa kell báia a szakemberek, hisze a cél az lee, hogy a részvevők képessé váljaak ömagukat képviseli, kiálli saját magukért. Ám vaak bizoyos helyzetek, mikor szükségessé válhat, hogy ezt a feladatot a szakember lássa el. Ilye lehet, ha a közösség tagjaiak em volt elég idejük felkészüli a tárgyalásra, a hatalom képviselővel való találkozásra, ha túl agy a yomás rajtuk, és még em redelkezek elég öbizalommal ahhoz, hogy kiyilváítsák a saját ézeteiket. A szakember számára ehézséget okozhat a már többször említett alkalmazás (azaz, ha a megbízó em közvetleül a helyi közösség, haem valamely hatalmi hely - zetbe lévő itézméy, vagy szereplő), a kettős lojalitás kérdése, ezért is szükséges, hogy pozíciója világos legye mid a két oldal számára. Ilyekor segítség lehet, ha tisztába va vele és tartja is magát ahhoz, hogy elsősorba azok mellett kötelezte el magát, akikek a evébe beszél. Ilye szempotból ez em semleges szerep, hisze itt egyértelműe aak a csoportak az érdekébe beszél, amelyet szakmai küldetése alapjá támogat, képvisel. A politikai küzdőtérek megvaak a maga szabályai. Az első szabály, hogy az ott megjeleő mide értékek és érdekek létjogosultsága va, hisze embercsoportok törekvéseit jeleíti meg. A második szabály, hogy az értékek és érdekek harcába dől el a politikai iráyvoal, a lehetséges dötés. Bár yilvávalóa elég csekélyek tűik jeleleg érdekérvéyesítési esélyük, de egy esetleges kivoulással azokat hagyjuk cserbe, akikért szakmai felelősséggel tartozuk. Ez megbocsáthatatla, hisze mi a hátráyos helyzetűekért, a»politikai émákért«viselük felelősséget. (Kozma, 1996:112) Kihívó A képessé tétel folyamata em metes a kofliktusoktól, az érdek- és értékütközésektől. Ez a változás lehetőségéek alapja, a fejlődés elkerülhetetle velejárója. Ahhoz, hogy egy egyelőbb és elfogadóbb, demokratikusabb légkör jöhesse létre, a szakemberek szembe kell szállia a csoportba, közösségbe megyilváuló elyomással és diszkrimiációval, az egymás iráti támadásokkal, leéző magatartással, és lehetővé kell teie, hogy ezt mások is megtehessék a saját érdekükbe. Ehhez erőse hii kell abba, hogy az emberek képesek a fejlődésre és jobbá válak, ha bátorítják őket, még ha az adott esetbe ez reméyteleek is tűik. CIVIL SZEMLE 2010/2 55

14 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 56 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Szükséges elsajátítai egy olya attitűdöt, szóhaszálatot és gesztusredszert, melyek hatására a másik személy övizsgálatra kéyszerül, és felfedezi valódi szádékait és motivációit. Fejlesztő, vagy más éve szakértő Ez a szerep úgy fogható meg, hogy a szakember legikább abba va az emberek segítségére, hogy a már meglévő tudásukat és készségeiket segíti kibotakoztati. Itt tehát em valami kívülről jövő kocepció fejlesztéséről va szó, haem a részvevők igéyeit és ötleteit támogatja a fejlesztő. Ez törtéhet iformális beszélgetések útjá, vagy formális képzéssel, taácsadással, vagy egymástól való taulással, amikor az emberek megosztják egymással saját ismereteiket. Fotos a szakember iformációs bázisa és kapcsolati redszere, hogy ha az adott kérdésbe ő em is tud segítei, tudja, hogy hova, kihez lehet forduli. Ebbe a szerepbe a szakemberek agyfokú yitottságra és bátorságra va szüksége, hogy a részvevők által felvetett, talá őrült ötleteket és javaslatokak is helyt adjo, és bízzo a közösségbe, hogy képes legye bái ezekkel a felvetésekkel. Eze kívül képesek kell lei elegedi a közvetle elismerés iráti igéyét, és tudia kell örüli a mások sikeréek, hisze egy-egy sikeres akció utá az emberek magukak tudják be eredméyt, ami teljese helyévaló, hisze ezáltal erősödik meg az egyé, a csoport és a közösség öbizalma is. Támogató (facilitátor) Ez a szerep az, amelybe a legikább megmutatkozik, hogy a képessé tétel folyamatához sokféle mukamódszer ismerete szükséges, melyeket em lehet csupá közösségi mukakét vagy egyéi esetkezeléskét defiiáli. A szakember ebbe a szerepébe mit személyes taácsadó, támogató és kapcsolattartó is felléphet, illetve kapcsolódási potkét is működhet a közösség és az itézméyek között. Ebbe az esetbe a felhaszálók a kezdeméyezők, a szakember fukciója érzelmi és gyakorlati támogatást yújtai a résztvevők céljaiak elérése érdekébe. Itt agyo fotos a meghallgatás és az empátia, valamit a képesség arra, hogy miközbe beleéljük magukat a másik helyzetébe, megőrizzük függetleségüket és saját meggyőződésüket. A képessé tételhez szükséges tudások, szakértelem Az előző részbe a szerepeket és személyes készségeket foglaltam össze, éritve azt is hogy milye jellegű tudás szükséges ezekhez, ám fotosak tartom ezek részletesebb bemutatását is. (Harris, 2005) 56 CIVIL SZEMLE 2010/2

15 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 57 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Szakértelem a kutatás és az iformációgyűjtés területé Ahhoz, hogy potos képet kapjuk egy adott problémáról vagy közösségről, több forrásból is iformációkat és adatokat kell gyűjteük. Eek módja ige változatos lehet, a statisztikák elemzésétől a személyes iformátoroko át a külöböző itézméyek fejlesztési terveiek taulmáyozásáig. De ide tartozik a közösségi felmérés módszere is, melyet a helyi lakosok bevoásával készíthetük, ezzel már elkezdve, megalapozva a jövőbei közös mukát. Az iformációgyűjtés legfotosabb hasza a kérdések felvetése, és okaik elemzése, illetve a kérdések elhelyezése (specifikusa helyiek, vagy szélesebb körű, országos, esetleg emzetközi probléma részei). Ez a szakértelem fotos a képessé tétel folyamatáak kezdeti szakaszába, ez a közös muka megalapozása, a helyzetfelmérés és elemzés, a szükségletek, problémák és sajátosságok tekitetébe. Szakértelem az iformációk megosztásába és a kapcsolattartásba Ahhoz, hogy hatékoya tervezhessük meg a mukákat, a már redelkezésükre álló, öszszegyűjtött iformációkat meg kell osztauk az éritettekkel, adott esetbe em csak a lakossággal, haem az itézméyekkel és azok képviselőivel is. Tudi kell a kapcsolatot tartai és közvetítei itézméyek, szervezetek, és a lakosság között, tudi kell közös mukára ösztöözi őket. Ezt a mukát másképpe hálózatszervezések is hívják. A képessé tételek is fotos eleme az, amikor a közös muka érdekébe megosztjuk a tudásukat, iformációikat és kapcsolataikat. Kommuikációs szakértelem Ez a szakértelem a segítő tevékeység alfája és omegája, ám itt most a lobby-tevékeységekkel (támogatókat találi, ismerteti a projekt előyeit), illetve a folyamatba bevot emberek, csoportok és itézméyek közti kapcsolat zökkeőmetességéek biztosításával kapcsolatba merül fel. Az emberek em egy yelve beszélek, és külööse igaz ez egy hátráyos helyzetbe lévő, kisebbségi csoport esetébe, amely ehéz helyzetbe találja magát, ha a helyi hatalom képviselőivel szerete kapcsolatba kerüli. Szakértelem a csoportmuka területé Ez a szakértelem agyo fotos a már bevot, résztvevő emberek megtartása, illetve a csoport befogadóképességéek fetartása érdekébe. A szakemberek érteie kell a csoport diamikáját, észre kell veie a léyegteleek tűő mozzaatokat és ki kell hagosítai azokat, vagyis segíteie kell a részvevőket, hogy ők is megértsék és észrevegyék ezeket. Ez a tudás szité fotos a más csoportokkal való kapcsolatok kialakításába és fetartásába. A szerepek kapcsá már felvázoltam, hogy a szakember milye sokféle szerepet tölthet be a folyamat sorá, ezt itt em részletezem külö, de ayit fotosak tartok CIVIL SZEMLE 2010/2 57

16 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 58 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM megemlítei, hogy a szakember tartósa sosem töltheti be a csoportvezető szerepét. A stratégiák és taktikák fejlesztése Ahhoz, hogy egy-egy kezdeméyezés, kampáy, fejlesztési terv sikeres legye, a szakember látia kell a kifutási lehetőségeket, mikro-, mezzo- és makroszite is látia kell a folyamat hatását. Képesek kell leie reagáli a világ változásaira, tudia kell az új lehetőségekről, hogy taácsokkal tudja segítei a mukát, a tervezést, hogy fel tudja hívi a figyelmet aak előyeire és hátráyaira. Tárgyalási szakértelem A tárgyalásba való jártasság azt jeleti, hogy ki tudjuk alakítai a tárgyalás fizikai feltételeit, a apiredet, követhetővé és feljegyezhetővé tudjuk tei az elhagzottakat, be tudjuk voi a tárgyalás mide résztvevőjét a megbeszélésbe. Eek a tudása em jeleti azt, hogy ekük kell megszervezi, vagy vezeti a tárgyalásokat, sokkal ikább azért va rá szükség, hogy át tudjuk adi ezt a tudást. Források gyűjtése Itt az iformációko túl (támogatási lehetőségek, pályázatok, pályázati feltételek, stb. ), a szakemberek tudia kell azt is, hogy hogya lehet megpályázi ezeket a forrásokat, segíteie kell a támogatások redeltetésszerű felhaszálásába. Ha szükséges, segíteie kell összeköttetést létesítei más csoportokkal, szervezetekkel, ha a forrás együtt köyebbe megpályázható. Egyfajta meedzser szemléletre va szükség tehát. Képzés és oktatás Mit már a képessé tétel folyamatáak ismertetése sorá is kitértem rá, a képzések agy szerepe va a közös mukába. A tudás belsővé tétele, azaz megosztása az emberekkel kulcsfotosságú, hisze ezáltal tágulak a lehetőségek, ő a résztvevők öbizalma, ami személyes szite sokat jelet és a közösséget is megerősíti, s em utolsó sorba azt is mutatja, hogy mideki válhat szakértővé. Lehet a szakember például egy műhelymuka vezetője, amelybe a hagsúly az egymástól tauláso va, azaz a részvevők azáltal jutak újabb tudáshoz, hogy megosztják a sajátjukat, és meghallgatak másokat. a világról szóló tudás az emberek mideapi iterakcióiba jö létre, így legikább azokkal a társadalmi folyamatokkal kell foglalkozuk, amelyek sorá ez létrejö és változik. E tárgyalásos megértés külöböző formákat ölthet, és ezek révé így külöböző cselekvésekhez vezethet. A világ kostrukciói bizoyos cselekvésmitákat fetartaak, másokat kizárak. Így ahelyett, hogy feltételezék a tudás és cselekvés szétválaszthatóságát, látuk kell aak besőséges egymásra hatását. (Parto-O Byre, 2006:61) Az egymástól való taulás mellett természetese szó va formális képzésről is, ahol külső szakember voódik be egy-egy speciális téma körüljárására. 58 CIVIL SZEMLE 2010/2

17 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 59 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ömotiválás Fotos tudás ha em is evezém szaktudásak, hogy az ilye területe dolgozó szakember képes legye maga köré is támogató hálót létrehozi, szakmai és személyes szite egyarát. Szakmai szite itt azt értem, hogy a muka sorá felmerülő gyakorlati kérdések, kofliktusok, válsághelyzetek eseté igéybe tudja vei a segítő szakmai kapcsolatokat, legye lehetősége kozultáli hasoló területe dolgozó szakemberekkel, de ide tartozak a folyamatos szakmai továbbképzések is. Személyes szite pedig azokat a belső erőforrásokat értem, amelyek érzelmi, spirituális szite segítik a szakembert megőrizi kezdeméyezőkészségét, tisztálátását és rugalmasságát, az emberekbe vetett bizalmát. Ez a fajta ögodoskodás ayiba köthető a képessé tételhez, hogy a mideapi mukát segítő jellege mellett idirekt módo példakét is szolgál az emberek számára. Képviselet Itt a legfőbb hozzáértés abba rejlik, hogy a szakember el tudja dötei, mikor va téylegese szükség arra, hogy ő lássa el a képviselő szerepét, és mikor kell ikább a háttérbe maradia, és ikább azt erősíteie, hogy erre a közösség tagjai is képesek. Az emberek meedzselése Erre a tudásra főleg kofliktushelyzetekbe va szükség, a már fet leírt folyamatmeedzselési szakértelem mellett. Itt elsősorba közvetítő szerepet tölt be a szakember, aak érdekébe, hogy a kofliktus e vezesse a csoport felbomlásához, ellekezőleg, építő módo hasso rá. A képessé tétel akár egyéi, akár közösségi szite zajlik, olya látásmódot igéyel, amelybe a szolgáltatást igéybe vevő egyét tartjuk a legkompetesebbek a saját élete feletti dötések meghozatalába, magukat pedig úgy tekitjük, mit aki ebbe támogatja, bátorítja. Összefogaló Taulmáyomba a képessé tétel kulcsfotosságú fogalmát és folyamatát igyekeztem körbejári. Láthatóvá vált, hogy Magyarországo a demokratikus beredezkedés megerősítésébe a civil társadalomak és szervezetekek agy felelőssége va, amelyek alapvető eszköze, hogy saját működésmódjával demostrálja a részvétel, a bevoás és a dötési jogok kiterjesztések lehetőségét. Ám másrészről elegedhetetle, hogy parterre találjo az állami itézméyekbe, melyhez e struktúráko belül is paradigmaváltásra va szükség. A folyamat ismertetése sorá alapvetőe egy olya szemléletmód körvoalazódott, mely új alapokra helyezi a civil társadalom és az állam viszoyát, megkérdőjelezi az ellátás típusú szolgáltatások kizárólagos létjogosultságát. Ehhez olya szakemberekre CIVIL SZEMLE 2010/2 59

18 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 60 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM va szükség, akik képesek parterkét kezeli az éritetteket és képesek tudásukat és hatalmukat megosztai. A szemléletváltás szükségességét bizoyítják azok a társadalomtudomáyi kutatások, melyek kimutatják, hogy Magyarországo tartós bizalmi válság áll fe, a demokratikus struktúrák formálisa feállak ugya, de ez sem az állampolgárok tudtába és metalitásába, sem a közitézméyek attitűdjébe em kézzelfogható, mideapi valóság. A képessé tétel em recept a társadalmi elyomás és igazságtalaság, a hatalom - élküliség problémáira, de mit látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít ömagukkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mit ilye, új utakat yithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközbe újra felfedezhetjük saját tudásukat és közösségük erejét, erőforrásait. Irodalom Robert Adams (2003): Social Work ad Empowemet. Lodo: Palgrave Macmilla. Adorka Rudolf: Magyarország a legújabb társadalomtudomáyi kutatások tükrébe. Az aómia elterjedtsége és a ormaszegés elfogadottsága három visegrádi országba: Magyarország, Csehország, Legyelország: Tárki Peter Baldock (1992): Esetkezelés és közösségi muka. I: Varga A. Tamás (szerk.): Közösségi muka. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete. W. W. Biddle L. I. Biddle (1988): A közösségfejlesztési folyamat. Budapest: Országos Közművelődési Közpot Módszertai Itézete. Breer, N. Theodore, N. [eds.] (2003): Spaces of Neoliberalism: Urba Restructurig i North America ad Wester Europe. Oxford: Blackwell. Peter Beresford Suzy Croft (1993): Citize Ivolvemet. Lodo: Macmilla. Chambers, R. (2003): Challegig the Professios: Frotiers for Rural Developmet. Rugby: Practical Actio Publishig. Friedma, J. (1992): Empowermet. The Politics of Alterative Developmet. Cambridge: Blackwell. Paulo Friere (1970): Pedagogy of the oppressed. New York: Seabury Press. Paulo Friere (1998): Pedagogy of freedom. Laham: Rowma & Littlefield Publishers, INC. Michael Foucault (1996): A szexualitás törtéete. I. Budapest: Atlatisz. Fug, A. Wright, E. O. (2003): Deepeig Democracy. Istitutioal Iovatios i Empowered Participatory Goverace. Lodo: Verso. Aliso Gilchrist (2005): A közösségi mukás szerepei. I: Vercseg Iloa (szerk.:) Gyakorlati útmutató közösségi mukásokak. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete. Aliso Gilchrist Peter Durrat (2005): Képessé tétel. I: Vercseg Iloa (szerk.:) Gyakorlati útmutató közösségi mukásokak. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete. Harkai Nóra (2006): Közösség és közösségi muka. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete. Iteratioal Coferece o The Empowermet of Civil Society i Urba Policies. Lyo, URL_ID%3D12642%26URL_DO%3DDO_PRINTPAGE%26URL_SECTION%3D201.html+Iteratioal+Co ferece+o+%22the+empowermet+of+civil+society+i+urba+policies%22&cd=2&hl=hu&ct =clk&gl=hu Berard Jouve: The empowermet of Civil Society i Urba Policies: From whom? For what projects? Deis C. Kilow (1995): The practice of empowermet. Hampshire: Gower Publishig Limited, Kozma Judit (1996): Szürke mide teória. Esély, sz. 60 CIVIL SZEMLE 2010/2

19 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 61 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Miller, J. B. (1976): Toward a ew psychology of wome. Bosto: Beaco Press. Naraya-Parker, D. (2002): Empowermet ad poverty reductio: a sourcebook. Washigto, D.C.: World Bak. Naraya-Parker, D. (2006): Measurig empowermet: cross-discipliary perspectives. Washigto, D.C.: World Bak. Michael Noble Richard Bryat (1994): A közösségi szociális mukás lehetséges szerepei. I: Gosztoyi Géza (szerk.): A szociális muka elmélete és gyakorlata. 3. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó, Natte Page Cheryl E. Czuba (1999): Empowermet: What is it? ber/ comm1.php Nigel Parto Patrick O Byre (2006): Mi a kostruktív szociális muka? Esély, sz. - halo.hu/hireik/article/106064/3218/ Péterfi Ferec (2006): Közbizalom Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete bd000f875a.sf/0/12300b4ec380a5abc125725c007461bb?OpeDocumet&Highlight=0,k% C3%B6zbizalom Péterfi Ferec (2010): Közbizalom Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete. Amartya Se: Az egyéi szabadság mit társadalmi elkötelezettség. egye i.pdf Starhawk (1987): Truth or dare. Sa Fracisco: Harper ad Row. Wilso, W. J. (1987): The truly disadvataged : the ier city, the uderclass, ad public policy. Chicago: Uiversity of Chicago Press. World Bak (2005a): World Developmet Report Equity ad Developmet. Oxford: Oxford Uiversity Press. World Bak (2005b): World Developmet Report 2006 Equity ad Developmet. Oxford: Oxford Uiversity Press. Charles Zastrow (1994): A szociális muka közösségi gyakorlata. I: Gosztoyi Géza (szerk.): A szociális muka elmélete és gyakorlata. 3. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó. CIVIL SZEMLE 2010/2 61

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t

KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t Az egészséges evelés KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t 8. Előszó Tartalom Mide felőtt volt egyszer gyerek És felő majd az új gyereksereg:

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a

Részletesebben

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok csz22_csz12 skadi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN I FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN 1 Az alapfeladat 1 Feladat Két település közti távolság 40 km Két gyerekek ezt a távolságot kellee megteie a lehetőlegrövidebb időalattakövetkező feltételek mellett: Va egy biciklijük

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

Rádiókommunikációs hálózatok

Rádiókommunikációs hálózatok Rádiókommuikációs hálózatok Készült az NJSZT Számítógéphálózat modellek Tavaszi Iskola elöadás-sorozataihoz. 977-980. Gyarmati Péter IBM Research, USA; Budapest Föváros Taácsa. I this paper we show a somewhat

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn A FIZIKA TANÍTÁSA KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsô Griz Márto ELTE Elméleti Fizikai Taszék Meszéa Tamás Ciszterci Red Nagy Lajos Gimázima Pécs, a Fizika taítása PhD program hallgatója

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY

HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 28 HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY Beszélgetés Győri Péterrel, a Mehely alapítváy kuratóriumi elökével Csogor Aa Az első hóapok CSZ: Hogya jött létre a Mehely

Részletesebben

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Statisztika. Eloszlásjellemzők Statsztka Eloszlásjellemzők Statsztka adatok elemzése A sokaság jellemzése középértékekkel A sokaság jellemzéséek szempotja A sokaság jellemzéséek szempotja: A sokaság tpkus értékéek meghatározása. Az

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2. Probléma megfogalmazása...8. 3. Informatikai módszer...8 3.1. Alkalmazás bemutatása...8. 4. Eredmények...12. 5. További célok...

Tartalomjegyzék. 2. Probléma megfogalmazása...8. 3. Informatikai módszer...8 3.1. Alkalmazás bemutatása...8. 4. Eredmények...12. 5. További célok... Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 1.1. A Fiboacci számok és az araymetszési álladó... 1.. Biet-formula...3 1.3. Az araymetszési álladó a geometriába...5. Probléma megfogalmazása...8 3. Iformatikai módszer...8

Részletesebben

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

2010. szeptember VIII. évfolyam 3. szám A polgármesteri hivatal ingyenes lapja

2010. szeptember VIII. évfolyam 3. szám A polgármesteri hivatal ingyenes lapja 2010. szeptember VIII. évfolyam 3. szám A polgármesteri hivatal igyees lapja vedégeik voltak elkészült az óvoda bővítése Augusztus 20. Szet Istvá apja, az új keyér megszetelése, megható, jól megszervezett

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8 Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk!

Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk! Tisztelt Olvasó! Semmilye szél em jó aak, kiek ics célul kiszemelt kikötõje. Motaige Carpe diem! (Haszáld ki a jelet!...) Horatius Még el sem kezdõdött a XXI. század, s máris elsõ évéek végé, 2001 decemberébe

Részletesebben

Vállalkozásgazdaságtan

Vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT0A00). ZH ALAPKÉRDÉSEK Vállalkozásgazdaságta Rövid kifejtıs kérdések Mibıl fakad valami értéke, haszossága? Az érték, a haszosság egy emberbe, egy emberi szituációba

Részletesebben

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztikai hipotézisvizsgálatok Statisztikai hipotézisvizsgálatok. Milye problémákál haszálatos? A gyakorlatba agyo gyakra szükségük lehet arra, hogy mitákból származó iformációk alapjá hozzuk sokaságra voatkozó dötéseket. Például egy

Részletesebben

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum www.bme.de/cee Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum BESZERZÉS BESZÁLLÍTÁS 2014. OKTÓBER 16. BOSCOLO BUDAPEST, MAGYARORSZÁG Az EU keleti bővítéséek 10 éve Beszerzés Kelet- és Közép-Európába:

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok

Részletesebben

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye XIX. évfolyam 11. szám, 2015. ovember 195 Ft KÖZÉLETI LAP Duaföldváro a régió legagyobb máltai üepi redezvéye Október 10-é Duaföldvár adott otthot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legagyobb dél-duátúli

Részletesebben

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám,

Részletesebben

Tehetség, kreativitás és zsenialitás: a felszín és ami mögötte van

Tehetség, kreativitás és zsenialitás: a felszín és ami mögötte van Tehetség, kreativitás és zseialitás: a felszí és ami mögötte va Kőváry Zoltá hd ELTE PPK Kliikai Pszichológia és Addiktólógia Taszék SOKSZÍNŰ TEHETSÉG A BENNÜNK REJLŐ POTENCIÁL 2015. November 20. Gárdoy

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus

Részletesebben

Véges matematika 1. feladatsor megoldások

Véges matematika 1. feladatsor megoldások Véges matematika 1 feladatsor megoldások 1 Háy olya hosszúságú kockadobás-sorozat va, melybe a csak 1-es és 2-es va; Egymástól függetleül döthetük a külöböző dobások eredméyéről, így a taultak szerit a

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor

6. Elsőbbségi (prioritásos) sor 6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe

Részletesebben

kiértékelésének technikája

kiértékelésének technikája 1 H NMR titrálások felvételéek és kiértékeléséek techikája Midazokak, akik elıször próbálkozak NMR titrálásokkal. Készítette: Dr. Lázár Istvá DE Szervetle és Aalitikai Kémiai Taszék Debrece, 2006. jauár

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

A Venn-Euler- diagram és a logikai szita

A Venn-Euler- diagram és a logikai szita A Ve-Euler- diagram és a logikai szita Ebbe a részbe a Ve-Euler diagramról, a logikai szitáról, és a két témakör kapcsolatáról íruk, számos jellemző, megoldott feladattal szemléltetve a leírtakat. Az ábrákak

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

7. el adás Becslések és minta elemszámok. 7-1. fejezet Áttekintés

7. el adás Becslések és minta elemszámok. 7-1. fejezet Áttekintés 7. el adás Becslések és mita elemszámok 7-1. fejezet Áttekités 7-1 Áttekités 7- A populáció aráy becslése 7-3 A populáció átlag becslése: σismert 7-4 A populáció átlag becslése: σem ismert 7-5 A populáció

Részletesebben

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorgaizmusok számáak meghatározása telepszámlálásos módszerrel A telepszámlálásos módszerek esetébe a teyésztést szilárd táptalajo végezzük, így - szembe

Részletesebben

Hosszmérés finomtapintóval 2.

Hosszmérés finomtapintóval 2. Mechatroika, Optika és Gépészeti Iformatika Taszék kiadva: 0.0.. Hosszmérés fiomtapitóval. A mérések helyszíe: D. épület 53-as terem. Az aktuális mérési segédletek a MOGI Taszék holapjá érhetők el, a www.mogi.bme.hu

Részletesebben

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 200. évi 43. szám 809 A Kormáy 82/200. (III. 25.) Korm. redelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl A Kormáy a hitelitézetekrõl és a pézügyi

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Numerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag

Numerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag VIK, Műszaki Iformatika ANALÍZIS Numerikus sorok Oktatási segédayag A Villamosméröki és Iformatikai Kar műszaki iformatikus hallgatóiak tartott előadásai alapjá összeállította: Fritz Józsefé dr. Kóya Iloa

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE 2 1. BEVEZETÉS

FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE 2 1. BEVEZETÉS Pokorádi László Szoloki Tudomáyos Közleméyek XVII. Szolok, 3 FOLYADÉKSZÁLLÍTÓ RENDSZER LINEÁRIS PARAMÉTER-ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE Techikai redszerek matematikai modellvizsgálata sorá figyelembe kell veük,

Részletesebben

XXXIV. Egyetemi Orvosnapok

XXXIV. Egyetemi Orvosnapok 2 TARTALOMALOM Az Orvosapok programja Kitütetések, elismerések Aray- és gyémátdiplomások Kievezések Dékái vezetõi értekezletek Taévyitó beszéd (Léárd László) Taácsülés ogorvos-avatás (Szabó Gyula) OEC-aktualitások

Részletesebben

Valószínűségszámítás

Valószínűségszámítás 8. Valószíűségszámítás ESEMÉNYEK 174 Eseméyek formális leírása, műveletek 175 Feladatok 176 A VALÓSZÍNŰSÉG FOGALMA 177 A valószíűség tulajdoságai 178 Mitapéldák 179 Feladatok 181 VALÓSZÍNŰSÉGI VÁLTOZÓK

Részletesebben

KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON:

KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON: csz12 kozosseg radiok.qxd 2007. 06. 13. 14:58 Page 123 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON: AZ ELSÕ 3 ÉV Beedek Gergõ Gosztoyi Gergely Hargitai Herik Magyarországo a redszerváltás

Részletesebben

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel? 5. Kombiatorika I. Feladatok. Háyféleképpe olvashatók ki az alábbi ábrákról a PAPRIKAJANCSI, a FELADAT és a MATEMATIKASZAKKÖR szavak, ha midig a bal felső sarokból kell iduluk, és mide lépésük csak jobbra

Részletesebben

10. évfolyam, harmadik epochafüzet

10. évfolyam, harmadik epochafüzet 0. évfolyam, harmadik epochafüzet (Sorozatok, statisztika, valószíűség) Tulajdoos: MÁSODIK EPOCHAFÜZET TARTALOM I. Sorozatok... 4 I.. Sorozatok megadása, defiíciója... 4 I.. A számtai sorozat... 0 I...

Részletesebben