A RENDSZERVÁLTÁS ELŐSZELÉBEN ALAKULT,

Átírás

1 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 84 A RENDSZERVÁLTÁS ELŐSZELÉBEN ALAKULT, DE MÁRA MÁR FELNŐTTÉ VÁLT 20 éves a Zalai Falvakért Egyesület Péterfi Ferec Az alábbi iterjú Szeder-Kummer Máriával készült, aki a születésapját üeplő Zalai Falvakért Egyesület titkára. A segítei akarás hozta létre ezt a kezdeméyezést. Sem agy botráyok, sem látváyos attrakciók em jellemzik eek az ország yugati felé egyre beágyazottabba működő civil-oprofit szervezetek elmúlt két évtizedét. Létezek ez sem kis dolog, ám a szakmai alaposság és igéyesség az igazi muíciójuk. Az aprófalvas Zala megye egyesülete SZKM: 1993 május óta dolgozom főállásba az Egyesületél, eredetileg csak é voltam itt teljes mukaidős foglalkoztatott modja iterjúk kezdeté Szeder-Kummer Mária. Korábba kultúrház igazgató voltam egy 1000 lelkes zalai kisfaluba Zalaszátó. Ott is éltem, azok között az emberek között, akikkel együtt dolgoztam azo, hogy a helyi közösség magára találjo. A megyei művelődési közpot igazgatója felhívott és ajálotta, hogy pályázzam meg az éppe akkor meghirdetett mukakört. Előbb em egem választottak, de 3 hóap utá mégis meghívtak erre az állásra. Felkerekedtem a családommal és Zalaegerszegre költöztem, s elkezdtem itt dolgozi. 84 CIVIL SZEMLE 2010/4

2 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 85 CIVIL ANZIXX Most a 20 éves születésap előtt beültem a megyei köyvtárba, hogy potosa visszakeressem az alakulás körüli helyzetet. Abba az időbe, mikor az Egyesület kimodta a megalakulását február 2-á, az emberek az első szabad választásokra készültek. Az újságok ezzel voltak tele, hogya készüljük az ökormáyzati választásokra. Az egyesület alapítói közül Jagasics Bélát kell külö megemlíteem, akiek jeletős érdeme volt a zalai civil élet újjáélesztésébe, mid pedig eek az Egyesületek a megalakulásába. Ő a épfőiskolai tapasztalataiból kiidulva azt látta, hogy a zalai falvak az öállóság útjára fogak lépi, hisze a korábbi társközségi redszerből az öálló ökormáyzatok létrehozására yílik számukra lehetőség. A kérdés az volt, vajo ez a helyzet megteremti-e azt a mozgásteret, amire egy kisközség vágyott, vágyik? Jaga olya partereket, szimpatizásokat keresett, akik hasolóa godolkodak, s úgy godolták, hogy létrehozak egy egyesületet, hogy a kistelepülések közös ügyét együtt képviseljék. Itt az érdekérvéyesítésről, a települések ömagára találásáról, a helyi közösségek felélesztéséről beszélek. Ezeket tűzték ki legfőbb célokak és ezeket lefektették az Egyesület alapszabályába. Léyegi változtatás e fő célokba azóta sem törtét, talá csak a közhaszúsági törvéyt vezettük át : kiemelte közhaszú besorolást kérvéyezett az Egyesület, de céljaiba, feladatredszerébe em változott. Sikerült, az elsők között ezt a besorolást megszerezük és azóta is azok vagyuk. A övekedés egyesülete CSZ: Kik vaak az alapítók között, csak ökormáyzatok? SZKM: Nem, már az alapítók között sem csak taácselökököket találuk hisze utáa lettek csak a taácsokból ökormáyzatok, haem a települési taácsok mellett termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, de más civil szervezetek és magá személyek is alapítók voltak taggal jött létre az egyesület, azóta a taglétszám közel hatszorosára övekedett. A tagok alig fele: 148 az ökormáyzati tag, de civil szervezetek, magászemélyek és a falugodokok vaak jeletős létszámba közöttük. CSZ: Mik voltak az alapvető célok? Említetted, hogy sokakak a településhálózat korábbi redszere miatt em voltak öálló ökormáyzati tapasztalatai. Ne felejtsük, eddig volt érvéybe a székhelyközség-társközség elv, amelyek alapjá számtala kistelepülés élkülözi kéyszerült a korábbi öállóságát, s most a redszerváltással visszaszerezhette azt. De kikre számítottak még: a civilekre, segítő szakemberekre? SZKM: Az alapítók közül a magászemélyek egybe segítők voltak, a kistelepülések életébe szerepet vállaló emberek. Jogászok, közgazdászok, pedagógusok, épművelők. Akikek valami kötődése volt a kistelepülésekhez. A segítei akarás hozta létre ezt az együttműködést. CIVIL SZEMLE 2010/4 85

3 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 86 CIVIL ANZIXX Azt modja az egyik elökségi taguk, hogy ha beük va a tudás, miért e segíteék? Ők a mai apig tagjai a szervezetükek. Előfordul, hogy valamelyik ökormáyzat azt modja: em tudja vállali a tagdíj-kötelezettséget. De mi, éppe mert kiemelte közhaszúak vagyuk, mide programukba mégis bevojuk, iformáljuk a működésükről őket is, akik kimaradak. Külööse értékesek áluk az ökormáyzatok, mert Zalába 257 település va, 170 települése 150 főél kevesebbe lakak, tehát ők igazá civil közeli ökormáyzatok, mert a helyi szükségletekkel tisztába vaak. A hálózatok egyesülete CSZ: Va e tipikus területi eloszlás? SZKM: Nics, ezek em jellemzőek. Főkét az aprófalvak, de kistérségi társulások is vaak a tagjaik között. És kötődik a tagság egy-egy agyobb programukhoz. Az első agyobb kezdeméyezésük a területfejlesztési vidékfejlesztési program volt. Az 1996-os területfejlesztési törvéy időszakába Zalába már több mit 20 kistérségi társulás volt a törvéy megjeleése előtt. Az egymásrautaltság szükséglete volt a korai felismerés hátterébe, a települések életébe így láttak előrelépési lehetőséget. Ekkor az egyesületük jeletős szerepet töltött be ezekek az együttműködésekek a segítésébe. 96-ba a törvéy megjeleéséek időszakába sok települési társulás az egyesületet kérte meg, hogy folytassa le a tárgyalásokat a evükbe a megyei területfejlesztési taácsba törtéő képviseletük kialakításába hisze akkor meg kellet egyezi a képviseletről. Mi akkor, mit függetle szervezet, ezeket az egyeztetéseket végeztük a társulások körébe, majd a evükbe és a megbízásukból. Azutá közvetítettük az alakuló megyei területfejlesztési taács felé. Ebbe az időbe Zalába a legaktuálisabb probléma a telefo volt. Kiderült Zala megye és azo belül is a Zalaszetgrót kistérsége a telefohálózat fejlesztésbe agyo hátra va sorolva, elég rossz esélyeik voltak arra, hogy oda bevezessék a telefot. Itt voltak a kistelepülések, gyege érdekérvéyesítő képességgel. Az ottai polgármester az egyesület titkárával együttműködve kitalálta, hogy ekik közös fellépést kell kezdeméyezi az akkori pécsi ellátási redszer felé. 24 település fogott össze, s ezzel a támogatottsággal sikeres érdekérvéyesítés törtét, előbbre sorolták őket a telefofejlesztésbe. Ez a sikeres élméy megadta azt a tapasztalatot, hogy emberek, érdemes összefogi, hisze egyekét kistelepülések em megyük semmire, de ha összefoguk, akkor ez egy jó érdekérvéyesítési akció. Egy jó kistáji beszélgetéssorozatot idítottak el, eek keretébe elkezdtek a saját problémáikról, lehetőségeikről beszélgeti. Milye közös dolgaik vaak? ez volt a kistérségi társulás elidulásáak alapja. A közös ügyek felismerése, legye ez a szociális ellátás, az oktatás. CSZ: Milye más programjai voltak az Egyesületek? SZKM: Nagyo fotos az Egyesületük törtéetébe, hogy Zala egy kistelepüléses megye, agyo jól illet ide a falugodoki hálózat elve. Már a modellkísérleti 86 CIVIL SZEMLE 2010/4

4 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 87 CIVIL ANZIXX szakaszba elidultuk. 93-ba egy kofereciá találkoztuk Borsodba ezzel a modellkísérlettel, akkor ez még em volt országos program. Eek az akkor még kísérleti mukáak a épszerűsítését a Zalai Falvakért Egyesület végezte itt a megyébe. Fokozatosa hívták meg a megyéket ebbe a programba. Első évbe áluk 8 szolgálat idult, azóta folyamatosa bővül ez a hálózat. Képzésbe, szakmai programok szervezésébe segítjük a településeket felkészítei a falugodoki program fogadására. Ma 139 szolgálat működik, ezek 160 települést látak el, közelítük az optimális telítettség felé. A mukahelyeket teremtő egyesület SZKM: A harmadik agyobb programuk a foglalkoztatási iformációs potok hálózata, ez szité a kistelepülésekre jellemző problémára alakult. 98-ba a teleház mozgalom elidulásakor egésze jó aráyba mozdultak rá a települések erre az új formára, hisze rájöttek, hogy szükség va közösségi terekre, közösségekre és a közösségi igéyeket kiszolgáló ifrastruktúrára. Létrejöttek a teleházak, ezek a közösségi terek, de egy kisebb saját kutatásukból az derült ki, hogy pár év utá ics helybe ember, aki ezeket a tereket működtesse, és jó fukciókkal megtöltse. Ekkor egy PHARE szolvé-magyar program adott lehetőséget, hogy kidolgozzuk egy Foglalkoztatási iformációs potok című programot, ami gyakorlatilag egy ői foglalkoztatási program volt, ahol állást kereső, kistelepüléseke élő őket képeztük ki közösségi feladatellátásra és mukaerő piaci szolgáltatások ellátására. A mukaügyi közpot modta, gyerekek, ez egy agyo jó program, mert lehetőséget ad a foglalkoztatottak, az álláskeresők segítésére. Azóta eltelt 6 év, az eredeti szakasz yilvá lezárult, de a mukaügy segítette eek a programak a továbbélését, folyamatosa sikerült hozzá forrást szerezi. Jeleleg eek 26 végpotja va, a 26 település közel 140 falut vo be az ellátóredszerébe, a kis mikrokörzetéből embert lát el. Va, aki 2 települése, va, aki 5 települése dolgozik. A képzés is része a szolgáltatásak. Mi kettős szerepet szátuk ezekek a potokak, a mukaerő piaci szolgáltatások mellett, a helyi közösségek yújtso olya segítséget, amivel motorjaivá tudak váli a helyi közösségi kezdeméyezésekek. CSZ: A külöféle programok elidítása hogya törtét, ki kezdeméyezte azokat: az egyesület vezetése, vagy a tagok a megyéből a települések részéről? SZKM: Talá kisebb aráyba a tagok kezdeméyeztek, de a többséget mi ajálottuk. Nekük folyamatos feladatuk, hogy kívülről találjuk kezdeméyezésekre alkalmat, yitottak legyük, kofereciákra, műhelyekre járjuk. Felhívjuk a figyelmet a sajátosságokra, új iovációkra. Kilépi a mideapokból és megtauli azokat a tredeket, folyamatokat, amelyek a világba vaak, amelyekből yilvá em maradhattak ki a kistelepülések sem. Ezeket le kellet fordítauk a zalai sajátosságokra. CIVIL SZEMLE 2010/4 87

5 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 88 CIVIL ANZIXX Ökétesség és a helyi kezdeméyezések fejlesztése CSZ: Akkor itt erőteljesebbe a bevitelről va szó? SZKM: Ige. Most a legfrissebb ilye ügy az ökétesség. Ez, mit lehetőség bár yilvá sokféle szite eddig is bee volt a helyi életbe, de az ökétesség tudatos alkalmazása, hogy a kitörési potokat a település megtalálja, perspektívát kell yújtai a fiatalokak is. Ez vitt beüket arra, hogy pályázatokba forrásokat és lehetőségeket keressük új kezdeméyezésekre, s ha lehet ebbe próbáltuk beillesztei a kistelepülése élő fiatalok hátráyait. Az ökétesség megismertetése, tudatosítása, mit egy mukatapasztalat-szerzési lehetőség eek a korosztályak a számára. Így lehet egyik kitörési pot az ökétesség is. Ezeke keresztül civil szervezetek és helyi itézméyek kaptak ledületet, új perspektívákat. Nyilvá em túl agy dolgokra kell itt godoli, kisközösségek jó szervezési kapacitást kaptak az ökétesekkel. A KÖZTÁMHÁLÓ volt még fotos programuk, amelybe a helyi közösségi kezdeméyezéseket igyekeztük megismeri, támogati, amelyek még em oprofit szervezeti keretek között működek. Ezekből hálózatot szervezi, képzéssel, tapasztalatcserékkel, taácsadással segítei őket. Nagy dolog volt a zalai közéletbe, hogy civil szervezetek próbáltak megjelei, képessé váli szerepvállalásra a saját programjaikkal a közéletbe való részvételre. Az érdekérvéyesítés és a saját szervezetük miél tudatosabb, professzioálisabb felépítése és megszervezése ezek az elemei eek a programak. Ez egy szervezetfejlesztési folyamato keresztül törtét. CSZ: Korábba az ökormáyzatokkal kialakult kapcsolatotokat említetted, akik az egyesület alapításába domiás szereplők voltak, most utóbb meg civil szervezetekről, a velük való mukáról beszéltél. Ez a két szereplői kör a hazai gyakorlatba em midig va harmóiába egymással. Sőt sokszor riválisai egymásak, jellemző, hogy az ökormáyzat tart attól, hogy megossza a hatalmat, a saját hatalmát a civilekkel. A ti szervezetetekbe hogya va együtt ez a két szektor? Az együttműködés és parterség egyesülete SZKM: Mi azokak yújtuk segítséget, akik erre igéyt tartaak, ha ez civil szervezet, vagy ha ökormáyzat, mi ugyaúgy támogatjuk, ugyaúgy viszoyuluk hozzájuk. De értem a kérdésedet, hogy ömagába hordozhatja ez az együttlét a másutt ismert kofliktusokat. Volt rá példa, hogy megjelet, de ebbe az egyesület új szerepe, hogy megjeleítse a közös érdekeket. Midemellett, em kirívó ez a jeleség a Zalai Falvakért Egyesületbe. CSZ: Az idulásál Te egyedül voltál egyesületi alkalmazott. Hogya alakult ez mára? 88 CIVIL SZEMLE 2010/4

6 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 89 CIVIL ANZIXX SZKM: Most úgy vagyuk, hogy jeletőse megőtt az alkalmazottak száma. Kétfelé kell ezt választai. Va az irodákba, a közpotukba egy stáb, egy mukaszervezet itt öte dolgozuk. Az ő alkalmazásuk többyire a projektektől függ, s ez működteti a Zalai Falvakért Egyesület egészét. Mideféle ügyvitelt is, általába a működési feladatokat. De a teljes létszám 34 fő. Így a többiek a falvakba, kistelepüléseke, a foglalkoztatási iformációs potokat vezetik. Midezeke túl az egyesületük számára fotos erőforrások, ők a külső kapcsolataik a terepeke, hisze együtt dolgozak az egyesületi közpottal is. CSZ: Hozott-e a működésetekbe jeletős módosulást az elmúlt 20 év szabályozása? SZKM: Talá a területfejlesztési törvéyből adódóa a taácsok mellett működő egyeztető fórumok alakítása, az abba való részvétel. Ez új területet is hozott az egyesület életébe. A másik a Nemzeti Civil Alapak a megjeleése. Részbe forrást jeletett, részbe a külöféle taácsokak, azok kollégiumaiak a választása. Éreztük, hogy számítaak rák például a választásokra törtéő felkészülésekbe, a megyei érdekérvéyesítésekre. Források tekitetébe ma már ikább az EU forrásokra hagyatkozuk. CSZ: Törtét-e a 20 év sorá jeletős változás, átalakulás az egyesületetek beágyazódásába, a társadalmi kapcsolatok alakulásába? SZKM: Azt tapasztaltam a 90-es évek elejé, hogy szorosabb volt az együttműködésük a megyei ökormáyzatokkal. Ez a szervezet is szerepkeresésbe volt, s az egyesületük jó kiegészítője tudott lei. A megyei ökormáyzat jeletőse segítette a kistérségi társulások megalakulását. De erre eszköze em volt, mi tudtuk a szakmai támogatást hozzáadi a mukájukhoz. Ez a kapcsolat aztá lazult, szite meg is szűt és áthelyeződött a kapcsolatuk más ökormáyzati szerveződésekre: a regioális területfejlesztési taácsra, a mukaügyi közpotokra, a közigazgatási hivatalokra. Ezek az együttműködések a programokra épültek. Talá ez a legszembetűőbb változás. De volt már parterük a kamara, ezek érdekes taulási folyamatok, ízlelgetjük, próbálgatjuk egymást, kölcsööse megismerjük és megértjük egymás mukamódszerét. Ez egy folyamatos taulást jelet. CSZ: Te hogy látod, az elmúlt 20 évbe hogya változott a Ti ézőpototokból tekitve a civil-oprofit szervezetek jeletősége és szerepe, sorsa? SZKM: Úgy szoktam fogalmazi, ma legalábbis úgy látom, hogy a civil szervezetek az egy bokréta az ökormáyzatokak, a politikáak a kalapjá. Mikor szükség va bemutati, kitűzik a kalapjukra. Akkor megdicsérek beüket. De em érzékelem igazá, hogy külöösebbe valódi együttműködéseket ők kezdeméyezéek felék. Hogy valódi erőforrást látáak beük. Ha va kezdeméyezés, az általába a civil oldalról idul. Ebbe is midig érzek egy olyat, mitha egy hierarchiába leék. Kevés a valós egyeragú parterség. A társadalom egészébe ezt látom, mi kezdeméyezük, de viszot em várhatjuk, em kezdeméyezek. És a civil szervezeteket szereté a politika valahova besoroli. Eze a szemüvege lát midet. CIVIL SZEMLE 2010/4 89

7 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 90 CIVIL ANZIXX CSZ: Volt az elmúlt időkbe kofliktusa, kofrotációja valamikor az egyesületetekek más szereplőkkel? SZKM: Igazá em, em is kerültük olya terepre, ami ez a kofliktus kialakulhatott vola. CSZ: Va egy gyakori jeleség, hogy amíg a civilek szabadidős eseméyeket, sportot, hobbytevékeységet szervezek, addig támogatja, pártolja az ökormáyzat, de amit a helyi közpolitikába, valamilye érdekérvéyesítésbe, kofliktusba lépek be a civilek akkor az idegesíti őket. Érit-e ez beeteket? SZKM: Ha kofliktus lee, va szabadsága az ökormáyzatokak és a Zalai Falvakért Egyesületek is, hogy eldötse, akar-e együttműködést. De lehet ez kofliktuskerülő attitűd mi em kerültük ilye helyzetbe az elmúlt évekbe. Volt olya, hogy helyi egyesületet segítettük: egy Zalaegerszeg köryéki települést a saját ökormáyzatával való kofliktusába. De mi külső szereplők maradtuk. Persze téy, hogy azzal az ökormáyzattal ics is semmiféle együttműködésük. CSZ: A megyére voatkoztatva, va-e ott valami megyei sajátosság, ami az elmúlt 20 évre voatkoztatva érdekes lehet? SZKM: A megye adottságai miatt itt a falvakba sok kicsi szervezet va. Ügyek meté szerveződek maguk és a programjaik is. A zalai civil szervezetek em túl erős szervezetek ayagilag és tudás tekitetébe sem és ez hiáyzik ahhoz, hogy erős parterek tudjaak lei, akár az ökormáyzatok viszoylatába is, vagy a politikai dötések kritikusai tudjaak lei. Ehhez jeleleg a humá kapacitásaik is hiáyozak még úgy érzem.