Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai"

Átírás

1 c ivil szemle X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar civil crowdsourcig és crowdfudig jó gyakorlatai (Szûts Zoltá Yoo Jiil) társadalom és állam emzeti civil alapprogram és emzeti együttmûködési alap. hasolóságok és KülöbségeK a régi és az új támogatási alapok Között (Kákai László) világ-ézet civil KözremûKödés az európai KostruKcióba (Kaszár Éva) KisEbbségEK és civil társadalom empowermet, ôk, hatalomélküliség: a roma ayaklubok gyakorlata (Jó Mariaa) 2013/3

2 civil szemle X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

3 Felelôs szerkesztô/executive Editor Rovatszerkesztôk/Editors Képszerkesztô/Image Editor Olie szerkesztô/olie Editor Szerkesztôbizottság/Editorial Board Bella Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám Szerkesztôség/Editors Nizák Péter Csogor Aa (Társadalom és állam/society ad State) Kákai László (Visszahatás/Book review) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom/commuity ad Civil Society) Sebestéy Istvá (Világ-ézet/Iteratioal Review) Göczô Viktor Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a címre váruk. Elôfizethetô a címe Támogató/Supported by Nemzeti Kulturális Alap/Natioal Cultural Foudatio Emberi Erôforrások Miisztériuma, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelôs Helyettes Államtitkárság EMBERI ERÔFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA, NEMZETISÉGI ÉS CIVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELÔS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG Kiadó civil szemle alapítváy Budapest, Pozsoyi út 14. Tel./fax: (+36-1) Felelôs kiadó: Nizák Péter kuratóriumi elök Tördelôszerkesztô: Erlei & Társa Bt. Készült a Pharma Press Nyomdába Felelôs vezetô: Dávid Ferec ISSN

4 tartalom ElmélEtilEg Sebestéy Istvá: Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság 5 fogalmai és tartalmi dilemmái KözösségEK és civil társadalom Szûts Zoltá Yoo Jiil: a magyar civil crowdsourcig és crowdfoudig 31 jó gyakorlatai Iteretes közösségek új szerepbe társadalom és állam Kákai László: emzeti civil alapprogram és emzeti együttmûködési alap. 45 hasolóságok és KülöbségeK a régi és az új támogatási alapok Között világ-ézet Kaszár Éva: civil KözremûKödés az európai KostruKcióba 73 KisEbbségEK és civil társadalom Jó Mariaa: empowermet, ôk, hatalomélküliség: a roma ayaklubok gyakorlata 97 szerzôik 117 CIvIl SzEmlE 2013/3. 3

5 Fotó/Göczô Viktor

6 ElmélEtilEg Ki a Köz, és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi dilemmái Sebestéy Istvá bevezetés A közhaszúság kissé leegyszerűsítve és tautologikusa a köz számára való haszosságot jeleti, ami azt is feltételezi, hogy létezik maga a közhaszo is. Erről aligha lehete termékey vitát yiti. Ellebe ha egy szervezetről vagy egy tevékeységről kellee eldötei, hogy közhaszú-e, máris érvek tömkelegét mozgósíthaták pró és kotra. Midez em okoza problémát, és bizoyára elő is mozdítaá a téma tudomáyos kutatásáak ügyét, ha ezek a diskurzusok elméleti szite, a filozófia, a szociológia és egyéb roko diszciplíák, és em a jogalkotás keretei belül zajlaáak. Ez utóbbiba viszot egyértelmű, a midekori állásfoglaláshoz szükséges olya fogalmakat és ormákat kell meghatározi, amelyek segítségével eek jogi és gazdasági következméyeiek ismeretébe és felvállalásával eldöthető, hogy mi, illetve milye szervezet és/vagy tevékeység számít közhaszúak, és mi em. Eek az írásak em célja a közjó, a közhaszúság fogalmáak és tartalmáak törtéelmi és területi aspektusba való vizsgálata, fejlődéséek bemutatása. E témára voatkozólag számos elemzést találhatuk a hazai és emzetközi szakirodalomba (pl. Moore 2008; Bullai et al. 2011; Vee 2012). A jótékoykodás folyamatosa jele va az életükbe, és az erre kiterjedő jogi szabályozásak is sok évszázados múltja va. Az állampolgárokak szabadságukba áll legalábbis jogi értelembe, hogy egyéi érdekektől metes kezdeméyezések által szolidaritásukról biztosítsák szükséget szevedő CIvIl SzEmlE 2013/3. 5

7 ElmélEtilEg embertársaikat, illetve a társadalom számára haszos tevékeységeket támogassaak, ezek mellett elköteleződjeek. Az efféle, jótékoyságra vagy a közjóra iráyuló tevékeységek számos formába ölthetek testet. A kettő közti leegyszerűsített, de léyegi külöbség, hogy az egyik a vagyo bizoyos részéek felajálása adott célra ajádék, speciális hagyaték vagy végredelet formájába, a másik pedig aktív részvétel egy olya szervezetbe, amely jótékoysági vagy közhaszú célok megvalósításáért küzd (Vee 2012:69). Ez utóbbi formához köthető jogalkotási folyamat is országokét jeletőse eltérő. Wio J. M. va Vee írja idézett taulmáyába: Az egyes államok jelelegi közhaszúsági törvéyi szabályozásához vezető út tehát jeletős mértékbe függött a politikai, társadalmi-gazdasági és jogtörtéeti fejleméyektől. A feti szempotokat vizsgáló törtéeti kutatásra lee szükség az éritett országokba ahhoz, hogy világos képet alkothassuk a közhaszúsági törvéykezésről. Téy azoba, hogy a»közhaszúsági törvéy«az adott ország állama és társadalma közötti viszoyt tükrözi (Vee 2012:70). Aélkül, hogy erre most mélyebbe kitérék, a későbbiekbe felvázoladó magyarországi közhaszúsági változások értelmezéséhez mideképpe fotos előrebocsátai a Civil-Társ program 2 kutatási eredméyei alapuló elemzés és kocepciójavaslat bevezetőjébe megfogalmazott, az előző állítást alátámasztó megjegyzést: A közhaszúság mai yugat-európai (és tágabba véve a fejlett országokbeli) értelmezésbe elsősorba a civil szervezetek iráti közbizalom erősítését és elismerését szolgálja, amelybe az állam közvetett kedvezméyek biztosításával egyfajta»közvetítői«szerepet játszik a közhaszú szervezetek és az őket támogati kíváó polgárok között. Ezzel szembe a Magyarországo egyre erősödő szemlélet alapjá a közhaszúság az állam bizalmáak a kiérdemlését jeleti, gyakorlatilag függetleül attól, hogy az emberek támogatják-e az adott szervezetet. Az állam szerepe ikább a támogatásra iráyul, éppe ezért egyre erősebb szerepet kap a közvetle kedvezméyekre (költségvetési támogatásra) való jogosultság; az átláthatósági és elszámoltathatósági szabályok céljává pedig az válik, hogy tisztá admiisztratív, formális szempotok szerit»szűrje«az állami feladatok ellátására valamilye szempotból alkalmas, illetve alkalmatla szervezeteket (Bullai et al. 2011:8). Midebből következik az is, hogy általába véve Magyarországo a yugati felfogással elletétbe más a köz -vélekedés. Talá a legagyobb eltérés a yugat- és kelet- európai közhaszúság-felfogás között a»köz«értelmezése. A yugat-európai hagyomáyok (és tágabba a commo-law országok, pl. USA, Kaada, Ausztrália hagyomáya) alapjá a»köz«(»public«) a társadalommal: az emberekkel, állampolgárokkal egyelő. ( ) Ezzel szembe a Magyarországo és Kelet-Európába is egyre erősödő szemlélet alapjá a»köz«tulajdoképpe az állammal egyelő: az általáos értelmezés szerit»közhaszú«az a szervezet, tevékeység, amely az állam szempotjából fotos (Bullai et al. 2011:15 16). Midezt figyelembe kell veük, ha a hazai szabályozás alig másfél évtizedes törtéetét követve próbáljuk meg cikkük címébe szereplő kérdések bocolgatását. Ez a szemüveg okozza azt a torzítást is, hogy a közhaszúság léyegét csak az állami 6 CIvIl SzEmlE 2013/3.

8 ElmélEtilEg közvetle vagy közvetett támogatások viszoyredszerébe lehet megragadi. Vizsgálódásuk sorá megpróbáluk elvoatkoztati ettől a agyo fotos, ámde köye félrevezető mometumtól, és a közhaszúságot, mit függetle, objektív fogalmat kíséreljük meg górcső alá vei. Bízuk abba, hogy a felszí alá ásva, az adott jogi, gazdasági köryezettől em elszakadva, de attól éha kellő távolságot tartva meglelhetjük azokat a potokat, kritériumokat, amelyekek a fogalmi és tartalmi tisztázása utá esetleg érdemes újraidítai egy olya, a témával kapcsolatos széles körű társadalmi vitát (Bullai et al. 2011:11), amelyet a Civil-Társ program még 2011-be szorgalmazott. A következőkbe ehhez kíváuk émi muíciót szolgáltati. a 22-es csapdája A közhaszúság természetese mit a övekedő, egyre jeletősebbé váló oprofit szektor állami támogatásáak szabályozásához élkülözhetetle zsiórmérték jogi itézméyéek bevezetését Kuti Éva egyeese 1998-as paradigmaváltásak evezte. Ez a paradigmaváltás már rége készülődött. A jogi és gazdasági szakértők régóta érzékelték, hogy a oprofit szektor adópolitikai kezelésébe a szervezetek jogi formája agyo rossz iráytű, ige keveset árul el a téyleges tevékeységről, és még kevesebbet arról, hogy ez a tevékeység köz- vagy magácélokat szolgál-e. Egyre több érdekelt értett egyet abba, hogy a szabályozásak em a jogi forma, haem a tevékeység valódi társadalmi hatásai szerit kell külöbséget teie a oprofit szervezetek között, és a közvetle és közvetett támogatásokat egyarát a közhaszúság mértékéhez kell igazítai. Ez az elemi koszezus volt az alapja aak a mélyreható átalakulásak, amely a oprofit törvéy jauár elsejei hatályba lépésével még éppe csak megidult, és amelyek a szektorra gyakorolt hosszú távú hatásait redkívül ehéz lee a maguk öszszetettségébe előre láti (Kuti 1998:75). A jogszabály ugyaakkor magáról a közhaszúságról, mit fogalomról, em tesz említést, ellebe az 1. szerit E törvéy célja, hogy meghatározza a közhaszú szervezetek típusait, a közhaszú jogállás megszerzéséek és megszűéséek feltételeit, a közhaszú szervezetek működéséek és gazdálkodásáak redjét, a yilvátartás és beszámolás szabályait, valamit a működés és a vagyofelhaszálás törvéyességi felügyeletére voatkozó szabályokat (1997. évi CLVI. törvéy a közhaszú szervezetekről). A későbbiekbe az értelmező redelkezésekbe is csak a közhaszú tevékeységet defiiálja mit a társadalom és az egyé közös érdekeiek kielégítésére iráyuló következő a szervezet létesítő okiratába szereplő cél szeriti tevékeységeket 3. A továbbiakba olvasható 22-es listába viszot a kultúrától a köryezetvédelme át az alagútfetartásig szite mideféle szolgáltatás, ellátás bee foglaltatik, és ezeket értelemszerűe emcsak közhaszú szervezetek, haem vállalkozások vagy állami itézméyek is, emcsak oprofit, haem üzleti alapo, vagy közfeladatkét költségvetésből fedezve végezhetik. Magyará közhaszúvá válik egy tevékeység, ha ezt egy közhaszú miősítésre érdemes szervezet űzi, a társadalom és az egyé közös érdekeiek kielégítésére. Elle- CIvIl SzEmlE 2013/3. 7

9 ElmélEtilEg be akkor yilváítható közhaszúak a szervezet, ha a létesítő okirata szerit végzi ezt a tevékeységet. Ebből az a furcsa egyelet jö ki, hogy szervezettípus+ közhaszú tevé key - ség= köz hasz ú ság, és ha ezt képzeletbe egyszerűsítjük, akkor marad a szervezet a törvéybe előírt egyéb kötelezettségeivel. Végül is ez utóbbiak alapjá lehet szűri a szervezeti halmazt, a közhaszúsági fokozat tehát jogilag megszületett, de aélkül, hogy a közhaszo körülírásra került vola. Ez valóba csapdahelyzetek tűik. Tegyük thozzá, a külöböző számviteli, yilvátartási, jeletési és átláthatósági előírások, amelyeket az immár közhaszú szervezetek be kell tartai, szité em az általába vett közhaszo termeléséek a feltétele, haem ismét visszatérve az origóhoz a közpézek felhaszálásáak elleőrzéséhez, vagyis mideképpe a közérdeket, de pusztá fiaciális célokat szolgáló eszközök. A fogalom tehát továbbra is olya maradt, mit a lyuk a zoki, amely élkül em is tud létezi. A törvéybe megjeleik emellett még a közhaszú cél kifejezés is, értelmezés élkül, csak ayiba, hogy vállalkozási tevékeységet csak aak megvalósítása érdekébe, azokat em veszélyeztetve végezhet [4.. (1) b)]. Vagyis a közhaszú szervezet vagy közhaszú tevékeységet végez, és/vagy a célja közhaszú, de em közhaszú a tevékeysége (bár köye azzá válhat, hisze közhaszú a jogállása), illetve vállalkozhat is. Az eszköz tehát a közhaszú, vagy a cél? Vagy a cél közhaszúsíthatja az eszközt? Továbbá, ha egy szervezetek több tevékeysége is va, de csak egy miatt kapta meg a miősítést, akkor mit közhaszú szervezet már egy öcélú szolgáltatás yújtásához is igéybe veheti a kedvezméyeket. Ez vajo igazságosak és társadalom által méltáyolhatóak modható? 4 És em sérti-e még a szektorsemlegesség elvét is? 5 Ez a dilemma em csak üres szellemeskedés, ez bizoy sok szervezetél okozott godot az évek sorá. Ha például egy képzeletbeli tőkésített alapítváy közhaszú célja érdekébe vállalkozik, pézügyi műveleteket hajt végre, befektet, gyakorlatilag közhaszú tevékeysége ics is, elegedő a törvéy szerit hogy a haszot missziója érdekébe haszálja fel? Ha ige, visszatérük a közhaszúságtól a oprofit fogalmához. Így akkor gyakorlatilag mide szervezet (lehet) közhaszú, ha a oprofit feltételekek megfelel? Akkor szükség va-e egyáltalá közhaszúsági fokozat(ok)ra? A válasz ige, mert a közhaszú tevékeységeket az állam támogatja, közpézből, és emiatt szükség va ezek körülhatárolásához megfelelő, admiisztratív módo is kezelhető kritériumredszerre. És vissza is értük oda, ahoa elidultuk. A kritériumredszer pedig a szervezetekre voatkozik, em a tevékeységekre, pedig a köz ez utóbbiakak látja haszát. A gyakorlatba is ez a megoldás valósult meg. Nevezhetjük talá passzív közhaszúságak is szembe a téyleges tevékeység alapjá, és ahhoz kötődő aktív közhaszúsággal. Az előbbi egy állapot, és ics időhöz kötve, az utóbbi viszot egy térbe, időbe kocetrált folyamat, akció. Ki kell emeli azoba, hogy az 1997-es törvéy a közhaszúságak két fokozatát jelölte meg, az egyszerű, mértékhatározó élküli szit mellett ú. kiemelkedőe közhaszú miősítést is lehetett szerezi. Ez utóbbi tevékeysége sorá olya közfeladatot lát el, amelyről törvéy vagy törvéy felhatalmazása alapjá más jogszabály redelkezése 8 CIvIl SzEmlE 2013/3.

10 ElmélEtilEg szerit, valamely állami szervek vagy a helyi ökormáyzatak kell godoskodia [5.. (1) a)]. Itt tehát a szervezettípus és a tevékeység fajtájá kívül felbukka ugya egyértelműe állami szemszögből a közszolgálatiság is, mit már a közhaszo egyik megragadható formája. Ez a mometum az új civil törvéybe megtestesült közhaszúsági felfogásba fog kicsúcsosodi. Mideesetre a passzív közhaszúság azért ebbe a kategóriába is érvéyesült, hisze a közfeladat ellátását gyakorlatba csak a jogállás megszerzésekor kellett igazoli. 6 A fet leírtakból az következett, hogy a közhaszú miősítést elérő szervezetek halmazát em elsősorba a szervezeti jellemzők, haem a részükről megyilváuló szádék és az igéy határozta meg. Gyakorlatilag bármelyik szervezet, amelyik vette a fáradságot, közhaszúvá válhatott. Ezt talá legikább a pályázati lehetőségekél megjeleő feltétel (ti. Pályázhatak azo közhaszú szervezetek ) ösztöözte, mitsem a cím által remélt adomáyozói aktivitásövekedés ahogy erre több elemző is rámutatott. 7 Ráadásul az évek sorá a fokozathoz kapcsolódó kedvezméyek gyakorlatilag sorra eltűtek. Ismét a Civil-Társ elemzéséből idézve: a közhaszúság fogalmáak ma Magyarországo ics egyértelmű jeletéstartalma; a fogalom körüli bizoytalaság a jogalkalmazás zavaraihoz és a jeletéstartalom egyfajta kiüresedéséhez vezetett. A jelelegi kritériumredszer formálissá vált, szite bármely oprofit szervezet lehet közhaszú, így a jogi státus em ad alapot arra, hogy megkülöböztessék a közhaszú szervezeteket más szervezetektől. A jeletéstartalom kiüresedéséek okai részbe ayagi jogiak és fogalmiak, részbe pedig eljárásjogi, jogértelmezési és végrehajtási okok. A tevékeysége alapuló fogalommeghatározás érvéyesülése a gyakorlatba a közhaszú szervezetek tevékeységéek vizsgálatát és redszeres elleőrzését igéyelte vola, ám ezt már a törvéy is csak részlegese biztosította, a valóságba pedig még ezek a biztosítékok is csak korlátozotta érvéyesültek (Bullai et al. 2011:7). A feti folyamat elleére, talá éppe a passzív közhaszúság domiaciája miatt, a kiüresedés hatására sem változott számottevőe a oprofit szektor miősítés szeriti megoszlása; sőt, a legfrissebb adatok szerit az utóbbi évtizedbe tapasztalt százalék körüli közhaszú, és mitegy 5-6 százalékyi kiemelkedőe közhaszú szervezeti aráy együttese 2011-be még egy szeréy rekordot is elért 8. Midazoáltal a jobbára már tartalom élküli közhaszú cím még ikább hozzájárult ahhoz, hogy az egész problémakör újra apiredre kerüljö. Nemcsak a Civil-Társ program kutatási szakasza sorá megszólaltatott több szakember, kutató és szervezeti vezető véleméye alapjá, de a civil közvéleméy érzékelhető yomására is szükségessé vált az egész kocepció felülvizsgálata. A közhaszúság céljait éritő fogalmi változtatás csak a közhaszúság jogpolitikai céljáak újragodolása mellett lehetséges. A jogpolitikai célok kulcseleme pedig az eszmei célú (o-profit) polgári jogi (civil) szervezetek köré belül a közérdek érvéyesítését végző (közhaszú) szervezetcsoport kedvezméyezéséek, illetve kedvezméyredszeréek a kérdése. Megkülöböztetett elbáás, kedvezméyezett jogállás, megfelelő kedvezméyredszer élkül a közhaszú státus valójába értelmetle. CIvIl SzEmlE 2013/3. 9

11 ElmélEtilEg A kutatás felfedte, hogy em köyű jogilag megragadi a közhaszúság valódi tartalmát. Egyetértés mutatkozik abba, hogy a tevékeysége alapuló fo ga lom meg - ha tá ro zás em elegedő a közhaszúság tartalmáak tisztázásához; szükség lee egy további feltételredszer kialakítására, amely több szempotból is»vizsgálja«a szervezetet, és amelyek alapjá a közhaszú státus megkülöböztethető értelmet kap. E feltételredszer a közhaszúság céljáak függvéyébe kerülhet meghatározásra (Bullai 2011:7). A kívát társadalmi vita végül a 2010-es választásokat követőe, az új kormáyzati kocepció, az átfogó civil kódex melyek a közhaszúság egyik közpoti, ámde em mideek feletti témája megalkotásáak szádéka következtébe egy szélesebb és gyorsabb sodrású mederbe terelődött. a közhaszúságtól a közszolgálatiság felé A 2011 őszé a parlamet elé beyújtott törvéyjavaslat az ú. Civil törvéy tervezete idoklásába ez olvasható: A közhaszúság fogalmáak, törvéyi feltételeiek újragodolása szükségessé vált az elmúlt évek sorá, ezért a közhaszúsági kategóriák potos lehatárolása, új tartalommal való feltöltése időszerű. A javaslat eleget tesz aak a régóta megfogalmazott jogos igéyek, hogy a civil szervezetek közhaszú tevékeységüket megkülöböztetett, világos, redezett viszoyok között végezhessék. A törvéy egyik legfotosabb közhaszúságra voatkozó újítása a miősítés egyfokozatúvá tétele. Eek oka az, hogy a kétfokozatú redszer em váltotta be a hozzáfűzött reméyeket, mivel a fokozatok közötti tartalmi eltérés miimális lett, a határok és a kedvezméyek körébe feálló külöbségek elmosódtak. A törvéy célja, hogy az eredeti elképzelésekek megfelelőe téyleges tartalommal töltse meg a közhaszúság fogalmát. Midezt a szervezeti kör miőségi átalakításával a többfokozatúság megszütetésével és a téyleges tevékeység alapú miősítéssel kívája eléri (Törvéyjavaslat 2011:55). A kocepció kidolgozói tehát át kívátak téri az aktív közhaszúsági fogalomra, vagy legalábbis el próbáltak mozduli egy olya iráyba, miszerit a közhaszúság a midekori céltevékeység végzéséhez kötődik, és időbe is csak az aktivitás idejére korlátozódik. Ezzel egyfelől a szervezeteket folyamatos működésre ösztözik, másfelől pedig a formálisa létező, vagy éppe szüetelő, iaktív szervezeteket is válaszút elé állítják (lei vagy em lei, illetve lei és jelei! ), így a szektor régóta várt meg- és letisztulását is elérik 9. Ugyaakkor a jogalkotói szádék ismét beleütközött a tevékeység tartalmáak defiíciós problémájába. Ha ugyais a közhaszú tevékeység folyamatos végzése feljogosít a közhaszú miősítés birtoklására (és így az ezzel járó kedvezméyek igéybevételére), akkor meg kell tudi határozi a közhaszú tevékeységeket, ráadásul em elég úgy, ahogy az előző törvéy puszta ormatív felsorolással megoldotta, haem és ez a fő probléma kizárólagosa. A kocepció kidolgozása elejé ugya ez az igéy ilye markása még em jeletkezett, hisze az első fellelhető változatba egyrészt az értelmező redelkezésekbe még szerepelt a korábbi 22-es te- 10 CIvIl SzEmlE 2013/3.

12 ElmélEtilEg vékeységi lista, másrészt a közhaszú tevékeység fogalmát is igecsak általáosa mit a társadalom vagy aak része számára jeletős haszoal járó tevékeység fogalmazták meg 10. Ugyaakkor már ebbe a ulladik verzióba feltűik a poteciális szervezeti körek fiaciális szempotok szeriti szűrése 11, mely előrevetíti a közhaszúságak és a szervezeti méretek valamilye jogi összekapcsolását, melyek célja em általába véve a szervezetfejlődés ösztözése, haem egy megfelelő poteciállal és kapacitással redelkező kör lehatárolása. A korábbi két fokozat összevoása tehát em a tágabb sima közhaszú, haem a kiemelkedőe közhaszú szervezeti halmaz preferálását, átvételéek szádékát sejteti. Miutá ez utóbbiak eddig is közfeladat-ellátás oká jutottak e fokozathoz, em véletle, hogy a közhaszúság ismérvei között már itt felbukka a közhaszú jogállás meglétéhez kötött, költségvetési szervvel feálló megállapodásokra (Norma_1 2011:17) voatkozó kitétel is. A 2011 júiusába társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegtervezet már expressis verbis közfeladat-ellátást említ. A 2. k) potja szerit közhaszú tevékeység: mide olya tevékeység, amely a létesítő okiratba megjelölt törvéybe evesített állami vagy ökormáyzati feladat megvalósítására iráyuló célkitűzés elérését közvetleül szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez (Norma_2 2011:2). Ráadásul törvéybe evesített feladatok közvetle ellátásáról va szó, magyará ebbe a fázisba a korábbi közhaszú szervezetek ige eleyésző része juthatott vola át az első rostá, hogy azutá eze kívül megfelelő erőforrást és támogatottságot mutathasso ki 12. A társadalmi vita eredméyeképpe a felkíált kocepció alapvetőe em változott, a javaslatok, hozzászólások hivatalos összefoglalója em szól léyeges és befogadott módosításokról, ám megemlíti a szigorúbb feltétel miatti aggódást: A törvéytervezet közhaszúságra voatkozó fejezetére voatkozóa érkezett a legtöbb, 35, megfotolásra érdemes szakmai észrevétel. A hozzászólások támogatták a közhaszúság egyszitűvé tételét, támogatták azt az elvet, hogy e»követelméyek élkül«kerüljö sor a közhaszúsági miősítésre. Az általáosa elfogadott cél az, hogy téyleges, tevékeység alapú miősítéssel lehesse eléri a miősítést, a közhaszúság fogalmáak téyleges tartalommal való feltöltésével. A tervezet közhaszúsági feltételredszere a társadalmi egyeztetés eredméyéek adekvát szakmai tartalmat követ. A közhaszú szervezetekre voatkozó feltételek egyik csoportja»erőforrás közpotú«, másik csoportja a»társadalmi jeletőséget«hivatott alátámasztai, amelyekből a szervezetekek a javasolt szervezeti megfotolások mérlegelésével, a javasolt mértékek meté a közhaszú miősítés elyeréséhez választható két feltételt kell teljesíteiük. A véleméyekbe ugyaakkor bizoytalaságot jeleztek a civil szervezetek a jelelegi közhaszú státus elvesztésével kapcsolatosa (Összefoglaló 2011:4). Az elutasított véleméyek rövid szakmai és jogi idokolása részbe a közhaszú tevékeység helyett már szioimakét jeleik meg a közfeladat: A civil szervezetek azo észrevétele, hogy a közhaszúsági szabályozás tartalmazza a közhaszúak miősülő tevékeységek taxatív felsorolását elutasításra került, tekitettel arra, hogy a törvéytervezet a közhaszú jogállás megszerzéséek feltételeit új alapokra helyezte, így idoko- CIvIl SzEmlE 2013/3. 11

13 ElmélEtilEg latlaá vált a korábbi jogszabályba redező elvkét szereplő lista alkalmazása. A közhaszúak miősülő tevékeységek listája em volt kellőe lehatárolt, em alkotott egy zárt redszert, így széles sávo mozgott a bíróságok egyedi mérlegelési joga, ami agyfokú szubjektivitáshoz vezetett az egyes közhaszúvá miősített (vagy em miősített) tevékeységek esetébe. Ez a gyakorlat a bejeletett tevékeységek elleőrzését is hátráltatta. A kormáy em kívá preferáli egyes tevékeységeket, egyarát fotos valameyi közfeladat. Az új feltételek a korábbi szabályozással szembe objektíve értékelik az egyes szervezetek tevékeységét (Összefoglaló 2011:5). Ami a feti modatból már kiolvasható volt, az a parlamet elé ovemberbe beterjesztett törvéyjavaslatba már kokréta megfogalmazódott az értelmező redelkezések között (2. ): 18. közfeladat: jogszabályba meghatározott állami vagy ökormáyzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszoszerzési cél élkül, jogszabályba meghatározott követelméyekek és feltételekek megfelelve, jogszabályba meghatározott szerv vagy személy iráyítása vagy felügyelete mellett végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamit e feladatok ellátásához szükséges ifrastruktúra biztosítását is; 19. közhaszú tevékeység: mide olya tevékeység, amely a létesítő okiratba megjelölt közfeladat teljesítését közvetleül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez (Törvéyjavaslat 2011:2). A tervezet szeriti szervezet defiíciója ota bee a miősítés feltétele tehát a következő [32. (1)]: Magyarországo yilvátartásba vett létesítő okiratába megjelölt közfeladat teljesítésére iráyuló közhaszú tevékeységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal redelkezik, továbbá amelyek megfelelő társadalmi jeletősége kimutatható (Törvéyjavaslat 2011:10). A vitaayaghoz képest egy redkívül fotos szó került a közhaszú tevékeység és a közfeladat-ellátás kapcsolatába: az előbbi az utóbbit emcsak közvetleül, haem közvetve is szolgálhatja! Ez már megyitja a törvéybe meghatározott közfeladatokat ilye-olya módo segítő, előmozdító, támogató stb. szervezetek előtt a közhaszúvá válás útját ezáltal a korábbi jogszabályhoz hasolóa tág keretet adva az értelmezések, még akkor is, ha az eyhítésért cserébe azt az admiisztratív terhet kell felvállaliuk, hogy a létesítő okiratokba valamiféle erre utaló jogszabályhelye ket kell alkalmasit beillesztei. 13 Jeleleg ezt a paragrafusvadászatot evezetese a téyleges tevékeységükhöz legikább közelálló közfeladathoz kapcsolható törvéyek fel - lelését a szervezetek az éves beszámolójuk részekét beyújtadó közhaszúsági melléklete gyakorolhatják. 14 Hogy aztá eek a megfeleltetések téyleges valóságtartalmát hogya lehet(e) elleőrizi, egyelőre ics sem előírás, sem tapasz - talat. Láthatjuk, hogy a taácstala civil segítségkérésre a hivatásos, jogsegélyszolgálatot is ellátó és a törvéyi szabályozást folyamatos figyelemmel kísérő Ökotárs Alapítváy legjobb szádéka elleére is csak az alábbi, kissé dodoai választ tudja adi: Kérdés: A közhaszúság feltételei közül a közvetettség mit jelet, meyire lehet tága értelmezi? Válasz: A közhaszúságak em egésze feltétele, sokkal ikább fogalmi eleme az, hogy jogszabályba megjelölt közfeladat (melyet a létesítő okirat rögzít) telje- 12 CIvIl SzEmlE 2013/3.

14 ElmélEtilEg sítését szolgálja az a tevékeység, amit közhaszúak evez a civil tv. A megjelölt közfeladat teljesítését szolgálhatja a szervezet tevékeysége közvetve és közvetleül is. E feltétel értelmezése a bírói gyakorlat függvéye. Amíg a bírói gyakorlat em alakul ki, a szervezetek próbálhatják tágítai az értelmezési kereteket: ezt legikább a köz fel adat közvetle vagy közvetett teljesítése sorá tehetik meg. A közfeladatok teljesítéséek közvetett szolgálata olya feltétel, amely a következőképpe botható ki: maga a közfeladat jogszabályi alapú. Ameyibe a jogszabály alapjá az állami vagy ökormáyzati feladatot ellátja a szervezet (gyakorlatilag átvállalja, vagy részbe átvállalja, vagy azt az állammal, illetőleg ökormáyzattal párhuzamosa végzi, azaz ugyaazt a tevékeységet folytatja, mit amit az állami szerv vagy az ökormáyzat), abba az esetbe közvetleül szolgálja a közfeladat teljesítését. Ám ha a jogszabályba meg határozott állami vagy ökormáyzati feladat teljesítését em vállalja át (részbe vagy egészbe), csak segíti vagy támogatja aak megvalósulását, akkor lehet szó közvetettségről. A rész és egész viszoyát ez esetbe úgy értjük, hogy az állami szerv vagy az ökormáyzat a feladat vállalását teljes egészébe a civil szervezetre bízza, tehát ő maga em végzi a feladatot, haem helyette a szervezet teszi azt, akkor az egészet a szervezet valósítja meg. Ha a feladat egyes elemeit a szervezet valósítja meg (vagy azt párhuzamosa a szervezet és az állami szerv vagy ökormáyzat végzi), egyeseket pedig a másik fél, akkor a szervezet részbe valósítja meg a közfeladatot (de még ebbe az esetbe is közvetleségről va szó). Pl. Ökormáyzati feladat (az ökormáyzati törvéy alapjá) az épített és természeti köryezet védelme [a helyi ökormáyzatokról szóló évi LXV. törvéy, a továbbiakba Ötv. 8. (1) bekezdés], amelyet az ökormáyzat külöböző redeletekkel, itézkedésekkel valósít meg. (Az új, jauár elsejétől hatályos ökormáyzati törvéybe a feladatok redszerét máshogy alakította ki a jogalkotó, így ugyaeze feladat az ökormáyzatokról szóló évi CLXXXIX. törvéy potjába található.) Abba az esetbe, ha egy civil szervezet a helyi köryezet védelmét közvetle cselekvéssel látja el (például aktivistáival megtisztítja a helyi zöldterületeket stb.), akkor közvetleül segíti a közfeladat teljesítését (erre adott esetbe szerződést is köthet az ökormáyzattal). Abba az esetbe, ha a civil szervezet segítségével az ökormáyzat pályázat sorá yer egy víztisztító beredezést (mert pl. csak úgy tud pályázi erre, ha a pályázat sorá civil szervezet a partere), akkor a civil szervezet közvetette valósítja meg a közfeladat (a helyi épített és természeti köryezet védelme) teljesítését. Létesítő okiratába midkét esetbe hivatkozia kell a jogszabályra, tehát az Ötv. fet említett 8. (1) bekezdésére és az azt részletező ökormáyzati redeletre. Hasolóképpe, ha egy civil szervezet az ökormáyzattól átveszi az idősottho működtetését, akkor közvetleül látja el ezt a feladatot, de akkor is, ha például az ebéd beszállításáról godoskodik. Ha viszot pl. épdalkört szervez az ottho lakóiból, segítve azzal szabadidejük eltöltését, közvetette járul hozzá a feladat, az idősgodozás ellátásához. A civil szervezetek midkét esetbe meg kell jelölie létesítő okiratába a jogszabályt, ami a közfeladatot megalapozza, ez esetbe az Ötv. voatkozó szakaszát és adott esetbe a feladatot részletesebbe körülíró ökormáyzati redeletet (Civil törvéy útmutató 2013). CIvIl SzEmlE 2013/3. 13

15 ElmélEtilEg 1. táblázat. A közhaszú tevékeység meghatározásáak és a közhaszúsági feltételek változása a Civil törvéy megszületése sorá Forrás A közhaszú tevékeység meghatározása Megfelelő erőforrások Támogatottság Első ormaszöveg a társadalom vagy aak része számára jeletős haszoal járó tevékeység, amelyet a szervezete kívüli természetes személyek, illetőleg szervezetek is hozzájárulásaikkal segíteek és amely redszeres függetle elleőrzéssel alátámasztotta, a yilváosság számára is bemutatásra kerül. a) az előző lezárt két üzleti év átlagába éves bevétele meghaladja az egymillió foritot, továbbá b) az elmúlt két év átlagába adózás utái eredméye em egatív. az alábbi feltételek közül kettő érvéyesül: ca) a bevételek között a személyi jövedelemadó meghatározott része adózó redelkezése szerit felajálott összeg, továbbá a magászemélytől, jogi személyiséggel redelkező szervezettől kapott támogatás, adomáy együttes összege eléri az egytizedes aráyt, cb) személyi jellegű kiadásai a vezetők juttatásaiak figyelembevétele élkül eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét, cc) a szeriti bevételek élkül számított, közpoti költségvetési forrásból származó bevétele em éri el az összes bevétel felét. Társadalmi egyeztetés mide olya tevékeység, amely a létesítő okiratba megjelölt törvéybe evesített állami vagy ökormáyzati feladat megvalósítására iráyuló célkitűzés elérését közvetleül szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez (változatla) (tartalmilag változatla) Törvéyjavaslat mide olya tevékeység, amely a létesítő okiratba megjelölt közfeladat teljesítését közvetleül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez az előző két lezárt üzleti év voatkozásába a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió foritot, vagy b) a két év egybeszámított adózás utái eredméye em egatív, vagy c) a személyi jellegű kiadásai a vezetők juttatásaiak figyelembevétele élkül eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét az előző két lezárt üzleti éve voatkozásába a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részéek az adózó redelkezése szerit a szervezetek felajálott összeg, továbbá a magászemélytől, jogi személyiséggel redelkező szervezettől kapott adomáy, alapítótól, tagtól, tulajdoostól kapot támogatás, illetve tagdíj együttes összege eléri az 54. szeriti bevétel élkül számított összes bevétel egytizedét, vagy b) a közhaszú tevékeység érdekébe felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagába, c) közhaszú tevékeységéek ellátását tartósa (két év átlagába) legalább tíz közérdekű ökétes tevékeységet végző személy segíti a közérdekű ökétes tevékeységről szóló évi LXXXVIII. törvéyek megfelelőe. 14 CIvIl SzEmlE 2013/3.

16 ElmélEtilEg 1. táblázat. A közhaszú tevékeység meghatározásáak és a közhaszúsági feltételek változása a Civil törvéy megszületése sorá (folytatás) Forrás A közhaszú tevékeység meghatározása Megfelelő erőforrások Támogatottság Elfogadott törvéy (változatla) az előző két lezárt üzleti év voatkozásába a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) (változatla), vagy b) a két év egybeszámított adózott eredméye (tárgyévi eredméye) em egatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásaiak figyelembevétele élkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egyegyedét. (változatla) Módosított, hatályos törvéy (változatla) (változatla) (változatla) Mideesetre jele pillaatba csak arról redelkezük közvetett iformációval, hogy a civil szervezetek vélhetőe jeletős, de em ismert aráyba eleget tettek a beszámolási követelméyekek, és a 2011-es és/vagy a 2012-es év(ek)re voatkozó dokumetumokat elküldték az Országos Bírósági Hivatal (OBH) részére, ahol ezek egyekéti keresés alapjá letölthetőek a hivatal holapjá lévő civil szervezeti évjegyzékből 15. Miutá a 2012-es évet közhaszúkét kezdő szervezetek két évig még megtartják ezt a státusukat 16, illetve az azóta alakult, vagy már létező, de miősítéssel em redelkező, ám azt óhajtó szervezetekek is két évet kell vári az elbírálásig (hisze ehhez a törvéy szerit két lezárt üzleti év adatai szolgálak alapul), em tudjuk megjósoli, hogy az első tabula rasa sorá 2014 júiusától 17 végül is háy szervezet marad közhaszú vagy válik azzá. Midazoáltal ismerve egyfelől a szükséges feltételeket, másfelől a civil szervezetek alkalmazkodóképességét, em lepődék meg, ha a miősítettek aráya az elkövetkező esztedőbe em csökkee drasztikusa, feltéve, hogy az igéybe vehető kedvezméyek köréek időközbei változása em lesz akkora mértékű, hogy ezt a tedeciát pozitív vagy egatív iráyba terelje. Modjuk ezt arra alapozva, hogy a jelelegi állapotok és a redelkezésre álló adatok szerit az új szabályok bevezetése előtt a szektor háromegyede 18 tudott vola a kétszer háromból 19 legalább egy-egy találatot eléri. Feltéve, hogy a miősítést ahogy ez korábba is kimutatható volt csak agyjából mide második szervezet kívája, hozzávetőlegese százalékyia leéek közhaszúak. Vizsgáljuk meg azoba, hogy mikét, illetve hogya lehet az eredméyeke javítai. CIvIl SzEmlE 2013/3. 15

17 ElmélEtilEg feltételes módozatok Ha megézzük tételese, külö-külö is a teljesítőképességet, azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő erőforrásra voatkozó három feltétel közül kettő keméyek és egy puháak tekithető. A két év átlagos bevételéek 1 millió foritos küszöbét a szervezetek 43 százaléka lépte át, a személyi kiadások pedig csak 14 százalékukál haladta meg az összes ráfordítás egyedét. E két kritérium mideképpe a jobb ayagi helyzetű szervezetekek szól, hisze a bevétel övelése még csak-csak, de a foglalkoztatáshoz szükséges em pusztá fiaciális jellegű terhek bevállalása már valóba komoly feladat lee. Ugyaakkor a két egymást követő év em egatív egyelegéek kimutatása már 57 százalékál sikeres volt, és ez a jövőbe bármelyik, erre odafigyelő, miimális (horribile dictu ulla forit) bevétellel redelkező szervezet által is formailag kivitelezhető. Magyará a jeleleg 77 százalékos erőforrás-teljesítés eek a feltételek a betartásával akár 100 százalék is lehet. Vagyis az eredeti jogalkotói szádékkal elletétbe, miszerit csak a kellő fiaciális és humá-erôforrású szervezetek számára yittassék meg a lehetőség, ez utóbbi kritérium beépítése szélesre tárta a (kis)kaput. 1. ábra. A civil szervezetek közhaszúsági feltételekek való becsült megfelelési aráya a 2010-es, 2011-es adataik alapjá (%) ERÔFORRÁS-MUTATÓK átlagos bevétel >=1 millió Ft adózott eredméye >=0 Ft a személyi ráfordítások >=25% 1 feltételek tesz eleget 2 feltételek tesz eleget 3 feltételek tesz eleget MEGFELELÔ ERÔFORRÁS MEGVAN TÁMOGATOTTSÁGI MUTATÓK SZJA 1% >=2% közhaszú kiadások >=50% szerzôdéses ökétes >=10 fô 1 feltételek tesz eleget 2 feltételek tesz eleget 3 feltételek tesz eleget MEGFELELÔ TÁMOGATOTTSÁG MEGVAN KÖZHASZNÚSÁGI FELTÉTELNEK MEGFELEL Forrás: KSH adatok alapjá saját számítások. = A társadalmi támogatottság mutatói hol még keméyebb, hol még puhább korlátokat szabak. Ugyaakkor itt még agyobb lehetőség yílik az egyébkét is szite teljes 16 CIvIl SzEmlE 2013/3.

18 ElmélEtilEg körű megfelelés további övelésére. Az 1 százalék legye legalább 2 százalék 20 feltételek 43 százalék már korábba is eleget tett, de itt is főleg a kisbevételű szervezetek tudak émi kampáyal számottevőe javítai pozíciójuko. Egyelőre eheze értelmezhető főleg visszameőlegese a közhaszú tevékeység érdekébe felmerült költségek köre, melyek el kell érie két év alatt a teljes kiadás legalább felét. A beszámoló formayomtatváyá 21 ugya szerepel mid a bevételek, mid a ráfordítások között egy ebből közhaszú tevékeység sor, ám hogy a vállalkozáso kívül még milye tételeket kellee itt figyelme kívül hagyi, és főleg mi alapjá lehete azokat megosztai, eddigi tapasztalataik szerit ics egységes gyakorlat, és a törvéy szavai is émiképpe elletmodásosak. 22 Arról em is szólva, hogy ez a mutató ugya jelezheti egy szervezet közhaszú tevékeységéek fokát, de kérdéses, hogy a kiadási szerkezetből meyire lehet a társadalmi támogatottságra következteti. Mideesetre eek a feltételek tudáak becsléseik szerit a közhaszú költségek körét tága értelmezve a civil szervezetek legikább, 97 százalékba megfeleli. Ha a későbbiekbe a fogalmak potosítása folytá a valóságos tartalom közérthetőbb, és ezáltal a követelméy szigorúbb is lesz, akkor is úgy véljük, ezt az akadályt fogják legtöbbe köye sikerrel vei. Kétségkívül társadalmi támogatottságot mér az ökétesek száma, melyet tartósa (két év átlagába) legalább tíz főbe határoz meg a törvéy. Jeleleg ilye iformáció hiáyába mi a legalább tíz redszeres ökétes segítővel redelkező szervezeteket tudtuk e feltételek megfelelőek vélelmezi, ezek aráya csupá 7 százalék volt. Eél a potál viszot szité em lesz köyű dolga a feltételt vizsgálókak, mert ugya a jogszabály a közérdekű ökétes tevékeységről szóló törvéy 23 alapjá határozza meg az ökétes fogalmát, azoba itt szerződés alapjá létrejött, határozatla, illetve határozott időre szóló jogviszoyról va szó. Az utóbbi esetbe felmerül a kérdés, hogy két év átlagába vajo ezeket a segítőket hogya lehet számba vei? Eltekitve ettől a techikai problémától, a civil szervezetek felfedezték, hogy legalábbis fiaciális szempotból ez is puha korlátot jelet, tapasztalhattuk, hogy a fogadókét bejeletkezők száma a törvéy születése óta megduplázódott, mára már túllépte a hatezres számot is 24. Összességébe a feti túlzó torzításokat is figyelembe véve a vizsgált sokaság 98 százaléka redelkezett a törvéybe megfogalmazott kellő társadalmi támogatottsággal. A kétféle közhaszúsági feltétel egyidejű, illetve együttes teljesítési képessége ahogy ezt korábba már írtuk tehát a civil szervezetek 75 százalékáál bizoyult előzetese kimutathatóak. Ráadásul, ahogy az 1. ábra mutatja, a három-három feltételből jeletős részük em is csak egy-egy kategóriába tudott elégséges eredméyt felmutati. 25 Azok aráya viszot, akik egyetle kritériumak sem feleléek meg, eleyésző, 0,2 százalék volt, ami azt jeleti, hogy a miősítésre jeleleg em alkalmasak tűő szervezetekek is, ameyibe azt igéylik, csak az egyik ág valamelyik kategóriájába kellee jobba teljesíteiük. A további becsléseket mellőzve, midez azt is jeleti, hogy pusztá az imét leírt megfelelési stratégiák alkalmazásával pro forma valameyi civil szervezet képessé válhat a közhaszúvá miősítés elyerésére. Ezt a Civil-Társ Program 2013-as kutatására alapuló helyzetelemzése is kihagsúlyozza: A korábbi közhaszúsági szabályozás szerit csak az CIvIl SzEmlE 2013/3. 17

19 ElmélEtilEg a szervezet em lehetett közhaszú, amelyik em akart az lei. ( ) A most hatályos közhaszúsági szabályozásról több találkozó és műhelymuka elteltével kijelethető, hogy általáos rémület fogta el a civil szervezetek képviselőit és a civil szervezetekkel foglalkozó szakembereket, pedig valójába a miősítés megszerzése majdem olya köyű, mit eddig volt, a szabályozás éháy elemét leszámítva (A gyakorlat tükre 2013:4). Ietől pedig félő, hogy a dötés az eredeti kocepció léyegét képező objektívak remélt ormatív, de a végső változatba ikozisztesé vált kritériumredszer bevezetése elleére a dötéshozók szubjektív megítélésétől fog függi. Ezt azoba csak úgy lehet befolyásoli, ha e formális szempotok mérlegelése helyett egyértelműe a közfeladat-ellátási képesség, igéy és szádék magyará az állami kereslet versus civil kíálat vizsgálata jellemzi majd a téyleges miősítési gyakorlatot. Ez viszot ismét a közszolgálatiság iráyába tereli a közhaszúság valós tartalmát. A 2014 közepéig tartó iterregum alatt még sok mide változhat, lehetséges, hogy a felvetett problémák addigra redeződek, a kétségek is eltűek, és kialakul az eljárásred, valamit az egységes (bírói) gyakorlat, de jele pillaatba még bizoytalasággal teli várakozással tekithetük a jövő elé. Valószíűleg az éritett szervezetek is ezt teszik, és ha a folyamat mikétjéről kokrét tapasztalataik még icseek is, a jogi keretről már az új beszámolási red tűzkeresztségé túlesve va véleméyük. Köz -véleméy és kritika egy új kocepció? Az említett program keretébe az Ökotárs Alapítváy 2013-ba egy kismitás kérdőíves adatfelvételt 26 hajtott végre civil szervezetek körébe, a kérdések az új Civil törvéy redelkezéseire, aak megítélésére voatkoztak. A korábba felvázolt közhaszúság = közfeladat-ellátás paradigmaváltást az adatok szerit em övezi egyötetű lelkesedés. Az a szervezet közhaszú, amelyik kérdésre 102:32 aráyba a feladatait a köz érdekébe, közcélúa látja el került abszolút többségbe a közfeladatot lát el válasszal szembe (Kutatási jeletés 2013:7). Nem véletle, hogy ezek utá csupá a közhaszúság hatályos meghatározásával 33 százalék értett egyet, és 40 százalék em (Kutatási jeletés 2013:9). Emellett a hatályos közhaszúság-fogalom egyik eleme a társadalmi támogatottság és az erőforrások vizsgálata, amivel a válaszadók 53 százaléka em ért egyet, 35 százaléka viszot ige, tehát ebbe az esetbe is hasolóa a közhaszúság fogalom, azaz a meghatározás kérdéséhez megosztottak a válaszadók, ugyaakkor határozotta az egyet em értők felé bille a mérleg (Kutatási jeletés 2013:8). E rövid, és korátsem általáos vélekedések tekithető summázat azért mideképpe figyelmet érdemlő. Elemzésükbe erre alapozva jeletik ki, hogy Véleméyük szerit mid a korábbi, mid a jelelegi közhaszúsági szabályozás csak részbe fejezi ki azt, ami valójába a közhaszúság eszeciája: a miősítést. A közhaszúsági szabályozás léyege ugyais egy olya wi-wi helyzet megteremtése, amely az állam és a közösség számára egy - arát haszos: az állam yer azzal, ha állami szakpolitikák külöös tekitettel a társada- 18 CIvIl SzEmlE 2013/3.

20 ElmélEtilEg lompolitikára megvalósítását civil szervezetek is elősegítik, és yer a közösség is, ha civil szervezetek is működtetik a társadalompolitikát, mert a közösségekkel, a célcsoportokkal való kapcsolatuk közvetleebb (A gyakorlat tükre 2013:3). Véleméyük szerit tehát aak elleére, hogy elidult egy folyamat az új törvéyel em született olya szabályozás a közhaszúságot tekitve, amely megfelele aak a célak, hogy valódi, más miőséget jelető, eltérő és egyértelmű előyökkel járó miősítés legye a közhaszúság (A gyakorlat tükre 2013:5). A jobbító szádékú kritika célja természetese em a törvéy vélt vagy valós hiáyosságaiak a priori megítélése, haem a közhaszúság fogalmáak és tartalmáak, mit a civil szervezetek egyik legfotosabb léyegéek, a (köz)élethez, és emcsak az állam, haem a civilek igéyeihez való igazítása. Midez azért is fotos, mert ahogy írják a jeleleg közhaszú szervezetek elsöprő többsége (115-ből 109 szervezet) meg kívája tartai a közhaszú jogállását a jeleleg hatályos (em átmeeti) szabályok szerit is (Kutatási jeletés 2013:13). Emiatt viszot em elegedő az esetleges korrekciókról elméleti vitákat tartai, haem ahogy tették is már most kokrét javaslatokkal kezdeméyezi kell a jogalkotói lépéseket is. Ahhoz azoba, hogy a problémát paragrafusok szitjé kezeljék, ismét csak em magáak a közhaszúságak, haem a közhaszú tevékeység defiíciójáak kérdéséhez térük vissza. Az idézett elemzéshez kötődő ormaszöveg-kiegészítések között ez utóbbira voatkozóa az alábbi változtatási tervezet található. 2. A törvéy alkalmazásába 20. közhaszú tevékeység: [mide olya tevékeység, amely a létesítő okiratba megjelölt közfeladat teljesítését közvetleül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyé közös szükségleteiek kielégítéséhez] olya, civil szervezet által megvalósított tevékeység, amely egyedileg azoosított közösség (célcsoport) haszára válik, a tevékeység az e törvéybe meghatározott feltételek folyamatos teljesítésével mérhető, és amelyek teljesítése állam, ökormáyzat vagy emzetközi szervezet joga vagy kötelessége, illetve teljesítése az államszervezet működéséhez vagy emzetközi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (Normaszöveg-kiegészítés 2013:8). A javaslat óvatosa ugya, de előtérbe helyezi az egyedileg azoosított közösséget a társadalom és az egyé, mit a köz hatályos és megfoghatatla defiíciójával, és elhagyja a köz fel adat kifejezést, mely pedig magába foglalta azt, hogy az elsődleges és közvetle haszoélvező az állam lee. Ez már egy (vissza)lépés lee a közszolgálatiságtól a közhaszúság felé, bár a teljesítése állam, ökormáyzat vagy emzetközi szervezet joga vagy kötelessége kitétel még midig az állami szempot kizárólagosságára utal. Mid azo ál tal ez a kocepció már em elsősorba csak a tevékeységre fókuszál, haem az éritett köz fogalmáak defiíciós elemkét való be eme lé sé vel megpróbálja a közhaszúságot is mit a köz számára való haszosságot ha ezek a fogalmak ugya szó szerit em is bukkaak fel körülhatároli. Ezzel a célcsoportok jeletőségét is kihagsúlyozza a tevékeység mellett. Nota bee a Civil törvéybe a célcsoport kifejezés midössze kétszer szerepel, akkor is csak a közhaszúsági melléklet voatkozásába, értelmezés élkül, mit aak egyik iformációs rovata 27. CIvIl SzEmlE 2013/3. 19

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

a legjobb kezekben K&H Csoport

a legjobb kezekben K&H Csoport a legjobb kezekbe A K&H Biztosító 1992 óta működik Magyarországo, és közel félmillió ügyfelet szolgál ki. A K&H Biztosító a magyar piac sajátosságait figyelembe véve alakította ki szolgáltatási palettáját,

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Cgád Város Ökormáyzat HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE MINŐSÉGÜGYI ME 05 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a hvatal folyamatok fejlesztéséek szabályozása. Jele eljárás meghatározza a fejlesztés lefolytatásáak

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha . Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel.

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel. Sorszám Tevékeység dokumetum ellejegyzés-sel Elleőrzés, érvéyesítés Utalváyozás ellejegyzés Köyvvezetésbe megjeleés I. KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS I/1 Fejlesztési többletigéyek összeállítása (pl: beruházási,

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2 0 1 1 év NAGYMAROS VÁROS FEJLESZTÉSÉÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY egyéb szervezet megnevezése 2626 NAGYMAROS, FŐ TÉR

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet kitöltési útmutató

Közhasznúsági melléklet kitöltési útmutató Országos Bírósági Hivatal Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági melléklet kitöltési útmutató Tartalomjegyzék Általános tudnivalók... 2 Letöltés és telepítés... 3 Közhasznúsági melléklet... 4 Források,

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

Átalakuló civil világ. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti. beszámolót és közhasznúsági. mellékletet az elektronikus. bíróságnak.

Átalakuló civil világ. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti. beszámolót és közhasznúsági. mellékletet az elektronikus. bíróságnak. Átalakuló civil világ Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben, a civil szervezetek működési rendjének, a közhasznú jogállás megszerzés feltételeinek, a beszámolók elkészítésének és közzétételének módjának

Részletesebben

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója 1 9 6 6 7 6 3 9 4 9 9 5 6 9 1 Nyilvántartási szám: 1686 Bejegyző határozat száma: Pk.66184/1991/1 Közhasznú szervezet az egyéb szervezet megnevezése 195 Budapest, Tinódi u. 2. az egyéb szervezet címe,

Részletesebben

Egyesületekre vonatkozó adózási és jogi szabályok

Egyesületekre vonatkozó adózási és jogi szabályok Egyesületekre vonatkozó adózási és jogi szabályok Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.)

Részletesebben

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel? 5. Kombiatorika I. Feladatok. Háyféleképpe olvashatók ki az alábbi ábrákról a PAPRIKAJANCSI, a FELADAT és a MATEMATIKASZAKKÖR szavak, ha midig a bal felső sarokból kell iduluk, és mide lépésük csak jobbra

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

Véges matematika 1. feladatsor megoldások

Véges matematika 1. feladatsor megoldások Véges matematika 1 feladatsor megoldások 1 Háy olya hosszúságú kockadobás-sorozat va, melybe a csak 1-es és 2-es va; Egymástól függetleül döthetük a külöböző dobások eredméyéről, így a taultak szerit a

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

2013. évi Közhasznúsági jelentése

2013. évi Közhasznúsági jelentése 1181 Budapest, Szélmalom u. 33. Adószám: 19011637-2-43 Bírósági bejegyzési szám: 596/1989. 2013. évi Közhasznúsági jelentése 2014. május 8. Dalotti Tibor elnök 1. Számviteli beszámoló: A 2013. évi gazdálkodásáról

Részletesebben

Dr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről

Dr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről Összefoglaló az Új Civil Törvényről -Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Vonatkozó jogszabályok - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov. Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika

Részletesebben

A CÉHálózat észrevételei és javaslatai az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezethez

A CÉHálózat észrevételei és javaslatai az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezethez A CÉHálózat észrevételei és javaslatai az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezethez Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója. Két Kéz Segítő Alapítvány egyéb szervezet megnevezése

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója. Két Kéz Segítő Alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1 8 0 0 0 6 2 7-1 - 4 3 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2 0 1 3 Két Kéz Segítő Alapítvány egyéb szervezet

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

XXXIV. Egyetemi Orvosnapok

XXXIV. Egyetemi Orvosnapok 2 TARTALOMALOM Az Orvosapok programja Kitütetések, elismerések Aray- és gyémátdiplomások Kievezések Dékái vezetõi értekezletek Taévyitó beszéd (Léárd László) Taácsülés ogorvos-avatás (Szabó Gyula) OEC-aktualitások

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a

Részletesebben

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója 1 8 6 1 9 3 1 2 5 2 1 1 Nyilvántartási szám: 5989 Bejegyző határozat száma: 9.Pk.6673/1994/2. Közhasznú szervezet az egyéb szervezet megnevezése 128 Budapest, Gyöngyvirág u. 13. az egyéb szervezet címe,

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS A KÖZIGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI IRODA ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI MUNKACSOPORTJÁNAK FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS A KÖZIGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI IRODA ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI MUNKACSOPORTJÁNAK FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA EI-18 MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS A KÖZIGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI IRODA ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI MUNKACSOPORTJÁNAK FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA Az eljárásba szereplő feladatok az alábbak: A hagyaték ügyek

Részletesebben

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója

Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója 1 8 1 5 8 4 7 9 3 1 9 5 4 9 1 Nyilvántartási szám: 2/1/25. Bejegyző határozat száma: PK.6118/21 Közhasznú szervezet az egyéb szervezet megnevezése 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. az egyéb szervezet

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: 18006269-1-41 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 9. PK 68.158/1992/10 Nyilvántartási szám: 01/ / 1028 Budapest, Szabadság utca 3. 2014. -1-1. Tárgyévben végzett alapcél

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR Dr. Szakács Attila GAZDASÁGI MATEMATIKA. ANALÍZIS Segédlet öálló mukához. átdolgozott, bővített kiadás Békéscsaba, Lektorálták: DR. PATAY

Részletesebben

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

Országos Bírósági Hivatal

Országos Bírósági Hivatal Országos Bírósági Hivatal Közhasznúsági melléklet F ü g g e t l e n ü l E g y m á s s a l K ö z h a s z n ú E g y e s ü l e t Szervezet székhelye: Település: S z é k e s f e h é r v á r Közterület neve:

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

Gyakorló feladatok II.

Gyakorló feladatok II. Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei

K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei 2008. október 20. Jele K&H csúcstámadás életbiztosítási szerződés általáos feltételei (a továbbiakba

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2012. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2012. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. év Alapítvány neve, címe: Mohács és Vidéke Ipari és kereskedelmi Szakképzéséért Alapítvány 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Alapítvány adószáma: 18303913-1-02 Nyilvántartási

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye XIX. évfolyam 11. szám, 2015. ovember 195 Ft KÖZÉLETI LAP Duaföldváro a régió legagyobb máltai üepi redezvéye Október 10-é Duaföldvár adott otthot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legagyobb dél-duátúli

Részletesebben

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a

Vi-vaHA collagen Ajándékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszönhetően a Vi-va HA collage Ajádékozza meg testét és bőrét a megújulás üdeség és a vitalitás érzésével, köszöhetőe a kollagéek hialurosavak C-vitamiak www.ficlub.eu Vi-va HA collage A 2013-as év FORRADALMI ÚJDONSÁGA

Részletesebben

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári,

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN I FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN 1 Az alapfeladat 1 Feladat Két település közti távolság 40 km Két gyerekek ezt a távolságot kellee megteie a lehetőlegrövidebb időalattakövetkező feltételek mellett: Va egy biciklijük

Részletesebben

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2

Csapágyak üzem közbeni vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.9 Csapágyak üzem közbei vizsgálata a csavarhúzótól a REBAM 1 -ig 2 Gergely Mihály okl. gépészmérök, Acceleratio Bt. Budapest Tóbis Zsolt doktoradusz, Miskolci Egyetem Gépelemek

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA Iktatószám: MN/32883-9/2011. Tárgy: a vállalt műsorstruktúráak megfelelő műsorsugárzási kötelezettség megsértése Ügyitéző: személyes adat Melléklet: a hatósági elleőrzés megállapításai A NEMZETI MÉDIA-

Részletesebben

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Alkalmazott jogszabályok A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

A civil szervezetek új típusú beszámolója az új civil törvény tükrében, különös tekintettel a közhasznúsági mellékletre. Dr.

A civil szervezetek új típusú beszámolója az új civil törvény tükrében, különös tekintettel a közhasznúsági mellékletre. Dr. A civil szervezetek új típusú beszámolója az új civil törvény tükrében, különös tekintettel a közhasznúsági mellékletre Dr. Bódi György Gazdálkodás, beszámolási kötelezettség Civil szervezetek gazdálkodása

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13

Tartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13 Tartalomjegyzék I Kombiatorika Pemutáció Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció Kombiáció Ismétléses kombiáció II Valószíségszámítás M/veletek eseméyek között 6 A valószí/ség fogalma 8

Részletesebben

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl

A Kormány 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 200. évi 43. szám 809 A Kormáy 82/200. (III. 25.) Korm. redelete a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételérõl A Kormáy a hitelitézetekrõl és a pézügyi

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Magyar Frizbi Szövetség

Magyar Frizbi Szövetség Magyar Frizbi Szövetség székhely: 1118 Budapest, Somlói utca 72. fsz. 3. adószám: 18445011-1-43 nyilvántartási szám: 37248 2012. évi Egyszerűsített éves beszámoló Magyar Frizbi Szövetség Egyszerűsített

Részletesebben