KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

Átírás

1 csz10 visszhat.qxd :23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába. A határo túl magyarkét maradi, megmaradi pedig egyeese ehéz, lelket próbáló helyzet. Ezek voltak az elsõ godolataim, amikor a szeréy borítékból kicsúsztattam azt a éháy, keméypapír-kötésû folyóiratpéldáyt, amelyet a szerkesztõségük recezióra szát. Talá em szégye, ha bevallom, bizoy tévedtem. Egy sajátosa sokszíû, 1989 óta szárba szökket, és redkívül felkészült civil szféra rajzolódik ki elsõkét az elõtt, aki a Civil Fórum címet viselõ periodikát elõször kezébe veszi. Az erdélyi magyar civil szervezetek közös godjaiak megvitatására egy azóta már hagyomáyossá vált redezvéye elsõ alkalommal 1999 jauárjába yílott alkalom. A redezvéy a Civil szféra az ezredforduló: lehetõségek, kihívások címet kapta, a megvalósítása pedig a következõ szervezetek érdeme volt: Erdélyi Magyar Mûszaki Tudomáyos Társaság (EMT), Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Társaság (EMKE), Romáiai Magyar Közgazdasági Társaság (RMKT), Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ). A szervezõk tíz évvel az ottai redszerváltás utá felismerték, hogy a közös godok puszta megvitatása em elég, a civil szféra fejlõdését szolgáli csak a folyamatosságot biztosító itézméyes keretek között lehetséges. Már ekkor a levegõbe lógott a civil szövetség létrehozásáak szádéka, azoba a kezdeméyezõk CIVIL SZEMLE 2007/1 141

2 csz10 visszhat.qxd :23 Page 142 VISSZAHATÁS akkor még em redelkeztek ily agy mértékû közösségi összefogáshoz szükséges bizalmi tõkével. Az elsõ Civil Fórum koferecia sikeré felbuzdulva úgy érezte pár civil szervezet, hogy szükség va a civil szervezetek kapcsolattartását, az erdélyi magyar civil szféra fejlõdését szolgáló civil eryõszervezet létrehozására, s a szervezõk közül három szervezet (EMT, RMKT és KMDSZ) ekkor elhatározta, hogy alapítváyi formába lát eki az erdélyi magyar civil szféra fejlõdését célzó teivalókhoz. Ez a szervezet az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítváy (ERMACISZA), amelyek tevékeységeit mára már országszerte, mi több, szerte Európába soka ismerhetik. Azóta mide évbe megszervezik a civil szervezetek találkozóját. Midig egyegy aktuális téma köré szervezõdek ezek a fórumok. Az eddigi témák: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésbe; A tudás mit társadalmi erõforrás; A civil társadalom és az öépítkezõ itézméyfejlesztés; Együttmûködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférába. Nem meglepõ módo a Civil Fórum témái is hasolóképpe szervezõdek. A redezvéy mára mitegy 300 civil szervezet számára teremt fotos fórumot. Az évrõl évre fejlõdõ, tartalmilag is gazdagodó, szívoalas redezvéy legutóbb már tíz szakmai szekcióba tömörítette a résztvevõket: egyházi, épített örökségvédelem, gazdasági, ifjúsági, köryezetvédelem, média, mûvelõdési, oktatási, szociális és szórváy. Már a legelsõ taácskozás is ahogya az természetes kérdéseket fogalmazott meg, s kereste rá a saját válaszait. Már ez a taácskozás is kiderítette, hogy a civil szféra számos problémája azért em yer megoldást, mert em a civil világ redelkezik az érdekképviseletét ellátó itézméyel. A koklúzió természetese, hogy ezt a hiáyosságot hamar pótoli kell, hogy a civil társadalom hatékoyabba szólhasso bele a közéleti folyamatok alakulásába. A hét esztedeje mûködõ Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítváy Kolozsvár szívébe, egy másik civil szervezet székházába egy számítógéppel kezdte meg tevékeységét. A kommuikáció, a kapcsolattartás, a yilváosság megteremtéséek igéye már a kezdet kezdeté meghatározó volt a célok és feladatok beazoosításába. Fõbb tevékeységeik így a civil szervezetek számára fórum teremtését, iformációáramoltatást, a szakismeretek szórását célozzák meg. Ezek a következõk: Civil Fórum kofereciák és taulmáykötetek; Civil Fórum lap; ermacisz levelezõlista; Civil Sajtómûhely képzések. Az érdekartikuláció, véleméyyilváítás és a civil szféra erõsítéséek kiváló eszköze az ugyaeze évbe, 1999-be elidított folyóirat. De mikét változtak az eredeti célkitûzések? 142 CIVIL SZEMLE 2007/1

3 csz10 visszhat.qxd :23 Page 143 VISSZAHATÁS A civil szféra egyre jeletõsebb szerepet tölt be az erdélyi magyar társadalom életébe. Az Európai Uióhoz való csatlakozás a számtala lehetõség mellett komoly követelméyekkel szembesíti a civil szervezeteket is. Az erdélyi magyar civil szféráak küldetése beteljesítése érdekébe folyamatosa kell fejlõdie, és a szabadságra, a közösségi értékekre, az együttmûködésre alapozva kell részt vállalia a társadalmi feladatok ellátásába. Külööse fotos tehát az új viszoyredszerbe az eredeti küldetés, misszió megtartása mellett, európai keretek között újrafogalmazott célok szem elõtt tartása. Az erdélyi magyar civil szervezetekek segédkezet kell yújtai az Eu-s csatlakozásba godolkodva. Eek megfelelõe alakulak redezvéyeik, szolgáltatásaik sorá, illetve a civil lap témáiak, írásaiak válogatásakor is fõ célkitûzések: civil szervezetek kapcsolatredszeréek kiépítése, fetartása, fejlesztése; az együttmûködés feltételeiek megteremtése; a civil itegrációs folyamat támogatása; a szakmai segítségyújtás, a képzések és taácsadások szakmai támogatása; fórum teremtése és yilváosság biztosítása a civil szféráak; iformációáramoltatás. A teedõkrõl így ír Csáki Rozália, a Civil Fórum lap fõszerkesztõje: Az erdélyi magyar civil szervezetek, a civil szféra fejlõdéséért törtéõ tevékeykedést a legagyobb szakértelemmel is végezhetjük úgy, hogy közbe potosa az éritett, a célközöség marad le a törtéésekrõl. A yilváosság megteremtése tehát több szempotból is léyeges. És meddig jutottak ez idáig? Azo töpregük, hogy hogya tudjuk jobba differeciáli az iformációk szórását, hogy mideki a számára érdekes iformációkat kapja meg. Ehhez szité humáerõforrás és ügyes techikai megoldás szükséges. (...) A közérdekért törtéõ értékmegõrzõ, közösségfejlesztõ mukáak, ami a civil szféra sajátja, közösségi értékké kell vália, egyszersmid meg kell mutatkozia, és ezt a célt szolgálják a kommuikációs eszközök, a yilváosság megteremtéséek külöbözõ formái. Ezekkel meg kell tauluk, ekük, civilekek is éli. A mukák, elveik, értékeik elsõsorba számukra világosak és egyértelmûek, de em egyértelmûek egy külsõ szemlélõ, egy egésze más elfoglaltságú ember számára. Így sem a vállalkozók, sem a politikusok, sem a pézelosztók, sem az egyszerû hétközapi ember számára, sõt a média emberei számára sem. És elsõsorba a mi feladatuk, hogy ezt az iformációs és ismeret-ûrt kitöltsük. A szakmaiság azoba alapkövetelméy. Nemcsak a civilek számára kell a yilváosság megteremtéséek fotosságát, a kommuikáció jeletõségét hagsúlyozi, haem a médiát is»civilesítei«kell. A kommuikációs tevékeységük sikeressége agy mértékbe befolyásolja támogatottságukat, úgy a célcsoport részérõl, mit a pézelosztók, az adomáyozók, a politikum részérõl. És tevékeységük hatékoyságára, sikerességére is kihatással CIVIL SZEMLE 2007/1 143

4 csz10 visszhat.qxd :23 Page 144 VISSZAHATÁS va ezáltal. Érdemes szakmailag fejlõdi eze a tére, és hagsúlyt fekteti ezekre a tevékeységekre. Szakértelem és összefogás akár a lap mottója is lehete. A egyedévete megjeleõ lap szite egyedüli az erdélyi civil társadalmi térségbe. Elsõdleges célja tehát, hogy az egész civil szféra számára teremtse yilváosságot. A lap külö érdekességei az ú. tematikus lapszámok, amelyek révé a szakmailag sokszíû civil szféra mide szegmeséek igyekezek lehetõséget yújtai a részletes bemutatkozásra. Az eddigi témák közül kiemelhetõ: Az egyház társadalmi felelõsségvállalása, Az ifjúság szerepe az erdélyi magyar társadalom jövõjéek építésébe, A civil szféra szerepe a kisebbségi és közösségi jogok védelmébe, A yilváosság mit a közösség- és társadalomfejlesztés eszköze, A civil szféra szerepvállalása az Európai Uióhoz való csatlakozásba, A közösségfejlesztés lehetõségei a civil társadalom építésébe, A civil szféra válaszai a társadalom szociális problémáira. Az elmúlt két év termésébõl: A civil szféra és a kultúra megõrzése, terjesztése, támogatási lehetõségek, szakmai továbbképzések, a politikum és a civil szféra; és örök témakét szite az ökormáyzatok és a civil világ. VitaFórum mellékletük révé az éppe aktuális problémákkal kapcsolatos szabad véleméyyilváításak biztosítaak teret. (Az igazsághoz tartozik, hogy ez ma már az iteret világába más médiumok felé yitott mûfaj. Az új helyzetre reagálva a szervezetek saját elektroikus levelezõlistája és iteretes fórumai is mûködek...) Saját meglátásuk szerit az 1000 példáyba megjeleõ lap yilváosságával többet lehete törõdi, mit ameyire jele körülméyeik megegedik. Ám ahogya fogalmaz a lap ugyaakkor a civil szféráak is még fejlõdie kell ahhoz, hogy egy ilye szakmai lapot fe tudjo tartai. (A tevékeységek fetartásáért, az ayagiak megteremtéséért vívott api harcok kevés idõt egedek szakmai lap olvasására.) A teljességhez tartozik, hogy a sajtó yilváosságát máskét is ügyese haszálják, hisze mûködtetik a Civil Sajtómûhely -t, illetve aak képzéseit. Céljuk a közösségi lapok elidulásáak szorgalmazása. A közösség számára yilváosságot és iformációforrást teremtõ sajtótermék közösségfejlesztõ erejére alapozva törekszeek arra, hogy a már meglévõ közösségi lapok szívoalát emeljék, illetve a kisebb közösségek számára segítséget yújtsaak egy-egy ilye kiadváy elidításához és fetartásához. E képzések révé persze közvetle kapcsolatba kerülek a civil sajtó létezõ formáival, azokkal az emberekkel, aki a yilváosság biztosítását fotos téyezõek tartják. Így õk is megismerik egymást, és további együttmûködések alakulak ki az iformációk szórása, a szakmai ayagok megjeletetése érdekébe. A lap agyo széles témaköröket dolgoz fel. Izgalmas írások szólak a parterségrõl, az öszervezõdések helyzetérõl, szerepérõl, a közösségfejlesztés teivalóiról, sikereirõl és kudarcairól. 144 CIVIL SZEMLE 2007/1

5 csz10 visszhat.qxd :23 Page 145 VISSZAHATÁS A szerkesztõk bátra yúlak olya témákhoz is, mit amilye a civilség és a politikum kérdése, s a megközelítésbe a türelem mellett legfõbb eréyük az alaposság és gyakorlatiasság. (Nem véletle, hogy az egyik legjobb lapszám a képzésrõl szól.) A gyakorlati megközelítés szite mide lapszámra, mide tematikus megjeleésre igaz. Ha kell, akkor hat évvel korábbi írást teszek egy mai beszámoló mellé, ha kell, akkor aktív politikusokat szólaltatak meg, s ha a kérdéskör igéyli, akkor akár távoliak tûõ godolatokat pl. oprofit szektor és a diplomácia is sikerese párosítaak, vizsgálak. A sok jó téma közül amelyek komolyságát itt-ott azért ige godolatgazdag karikatúrákkal szíesíteek a lap gazdái kiemelkedik az ökormáyzatiság-politika témaköre. A demokratikus és fejlõdõ társadalmakba a politikum és a civil szféra együttmûködésre törekszik. Az egymás és a társadalom haszát keresõ parteri viszoy csak a felek szempotjaiak kölcsöös figyelembevételével valósulhat meg, ám bármelyik fél bármiemû kiszolgáltatottsága esetébe erre sajos em kerülhet sor. Az erdélyi magyar civil szféra fejlõdése és felelõsségteljes szerepvállalása érdekébe olya társadalmi struktúrát kell kialakítai, amely lehetõvé teszi a politikummal szembei öállósodását, függetle érdekképviseletét. Gyakra elõfordul, hogy egyes társadalmi folyamatok kedvezõtle iráyú alakulásáért kizárólag a politikumot teszik felelõssé, a civil szövetség megalakulása éppe ezért a politikum érdeke is, hisze eek a felelõsségek a megosztását is jeleti. Bátra forgassa ezt a lapot, aki egy friss, új szemszögbõl szereté láti a magyarországi és a határo túli magyar és szomszéd épek civilségéek jeleét, múltját külö elismerés a remek törtéeti írásokért! és közeli jövõjét. (Külö öröm: a korábbi számokat az iterete is el lehet éri.) Egy szó mit száz, tévedtem tehát. Ugyais az erdélyi civil élet pezsgõbbek, határozottabbak és szakmailag alaposabbak látszik a Civil Fórum hasábjait bögészve, mit az ú. ayaországi. Közhelyes fordulat lee a pálmafa övekedéséek és a reá boruló teherek a kapcsolatát idézi az ismert modásból mégis sok igazság lehet bee. (És a hab a tortá: 2006-tól már a lap borítója is kiszíesedett. Olyaá vált, mit amilye hét esztedeje már belülrõl is a szakmai periodika.) Civil fórum civil társadalmi lap Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítváy CIVIL SZEMLE 2007/1 145