KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON:

Átírás

1 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 123 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KISKÖZÖSSÉGI RÁDIÓZÁS MAGYARORSZÁGON: AZ ELSÕ 3 ÉV Beedek Gergõ Gosztoyi Gergely Hargitai Herik Magyarországo a redszerváltás utá viszoylag hamar megszólaltak az elsõ civil hagok az éterbe: a mára ikoikussá vált Tilos Rádió 1991 augusztusi idulásától számíthatjuk a közösségi rádiózás hazai kezdetét. Szabad, friss, fésületle és alteratív hagok jeletek meg civil kezdeméyezésre az akkor még elég egysíkú médiapalettá, amelyek agymértékbe hozzájárultak ahhoz, hogy az úgyevezett Médiatörvéy 1 elletétbe a legtöbb kelet-közép-európai országgal háromosztatú médiaredszert állított fel. 2 A közszolgálati és a kereskedelmi rádiók és televíziók mellett immár legálisa is sugározhattak a em yereségérdekelt médiumok, hozzájárulva ezzel a demokratikus folyamatok alakításához. A közösségi rádió törtéelmi-filozófiai háttere az, hogy hagot adjo azokak, akikek ics hagjuk, legye a szócsöve az elyomott emberekek (legye ez akár emi vagy akár osztályalapú), és legye a felemelkedésük eszköze. A közösségi rádiók fõ jellemzõi: em profitszerzés szádékával mûködek, közösségi tulajdoúak és elleõrzésûek, közösségi részvétellel készülek (sokszor ökétes mukával [Cserháti (2006)]) és egy területi vagy érdeklõdési közösség számára (és tagjai által) készítik mûsoraikat. Már a korai magyar rádiók evei is árulkodóak: Civil, Szubjektív, Fiksz, Tilos A kezdeti idõktõl hagot, megszólalási lehetõséget próbáltak adi egy gyerekcipõbe járó szféráak, a civil társadalomak. Ám a hag olya, mit a szféra: éha halk, és éha CIVIL SZEMLE 2007/

2 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 124 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM hagos, éha gyege, de sokszor erõs is bír lei. Egyvalamit em tagadhatuk el a közösségi rádió elmúlt tizehat évétõl: bátor, éhol a szó szoros értelmébe heroikus vállalkozás volt. Voltak jó és rosszabb évek, de tájéká úgy tût, hogy a kezdeti lelkesedés alábbhagy, és a hazai közösségi média hattyúdalát láthatjuk. Ám 2002-be egy vadoatúj lehetõség yílt a hazai médiapiaco: a közösségi rádiók egyik típusakét ezutá megjelehettek az úgyevezett kisközösségi rádiók. A pályázat Az ORTT 1218/2002. (VII. 23.) számú határozatába dötött a kisközösségi rádiózási forma bevezetésérõl Magyarországo. E rádiók em yereségérdekeltek vagy közmûsorszolgáltatók lehetek, besugárzási körzetük 1 km körüli, hetete miimum 14 órát sugározak, és már csak vételkörzetük agysága miatt is kiemelt jellegzetességük a agyo erõs lokalitásuk. A pályázat a Kulturális Közlöy 2002/16. (IX. 20.) számába jelet meg. A pályázatokat azóta is évete kétszer, március és szeptember elsejé lehet beyújtai. Az elsõ leadási határapig 12 pályázati ajálat érkezett (ORTT 2003). Az ORTT a beadott pályázatokról a dötésre elõírt 60 apos határidõt jeletõse túllépve csak 2003 yará dötött, s az ekkor yertessé yilváított rádiók közül az elsõk 2004 jauárjába kötötték meg mûsorszolgáltatási szerzõdéseiket. Az adóberedezések beszerzése és egedélyeztetése utá az elsõ rádióadások 2004 õszé idultak be Magyarországo (EPER: okt. 1.; Remete Rádió: ov. 5) februárjába 43 kisközösségi rádióak volt érvéyes frekveciaegedélye. Budapeste 4, Debrecebe 3, Pécsett, Szegede, Székesfehérváro, Miskolco potosabba eze városok egyes részeibe 2 2 külöbözõ kisközösségi rádió mûködött. (NHH 2007). A pályázati kiírás az adóteljesítméyt 0,5 10 W-ba határozza meg (ORTT 2003b), ám a gyakorlatba sokszor értelmezhetetle okokál fogva csak ritká egedélyezek 1W-ál agyobb adóteljesítméyt. A vételkörzet a 2005-ös pályázatokba (ahol ilye adatot publikáltak) sehol sem haladja meg az 1 km-t, de bizoyos iráyokba csak 200 méteres. Az így a besugárzott területe átlagosa lakos él. Ez a vételkörzet arra sem elég, hogy egy kokrét példá a hallgató otthoától a sarki ABC-ig elsétálvá hallgassa a rádiót, vagy hogy az iskolába járó odahaza vagy akár a kollégiumba is hallgati tudja az itézméye hagját. Eek a több kisközösségi rádiós szerit irreálisa szûkre mért vételkörzetek az a következméye, hogy a rádió sok esetbe em tudja eléri célját (lásd a kiskõrösi Aroma Rádió esetét, [ORTT, 2007:17] ugyaakkor a teljesítméyövelés sem oldhat meg mide problémát, hisze a agyobb teljesítméyû agy közösségi rádiók hallgatottsága is a mérési határo mozog). A hazai gyakorlatba a bármeyire is szûk vételkörzet sem ad felmetést a szerzõi jogi kötelezettségek és a médiatörvéy passzusai alól. Viszot a többi rádiós pályázathoz képest a pályázati lap kitöltése jeletõse egyszerûbb, a megfelelõ frekveciát a Nemzeti Hírközlési 124 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

3 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 125 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Hatóság jelöli ki díjmetese, s ezért sugárzási díjat sem kell fizeti. A mûködéshez feltétle szükséges adóberedezés árát késõbb pályázatba vissza lehet igéyeli. A mûfaj meghatározása Zae Ibrahim, a dél-afrikai Bush Radio vezetõje egy közösségi rádiós kofereciá feltette a költõi kérdést: Egy közösségi rádió mekkora részbe közösség, illetve rádió? 90% közösség, 10% rádió válaszolta sokak meglepetésére. Ne épszerû légy, haem szükséges modta. Az érdekes mûsorok, jó mûsorszerkezet, tehetséges mûsorvezetõk alapvetõ hozzávalók. Egyes közösségi rádiók odáig meek, hogy profi mûsorvezetõket szerzõdtetek legfotosabb mûsoraikhoz. Õk talá em értik a léyeget. A közösségi rádió egyik léyege, hogy a hibázás lehetõségét is magába foglalja. (Fogg et al) A kisközösségi rádiózásak számos modellje létezik. (Hasoló redszerbe tévéállomások is mûködek; ezekre em térük ki.) Sokszor a közösség sokkal ikább a rádiózók közösségét jeleti, mitsem a hallgatókét. Ezek sokszor a helyi teleházból õttek ki és bár fotos a szolgáltató szerepük is, de em kevésbé fotos, hogy a helyi (vételkörzetbe élõ) fiatalokak kíálak alteratív (vagy épp egyedüli) idõtöltési lehetõséget. A klasszikus kisközösségi rádiók tartalma azoba sokszor a helyi közszolgálatot jeleti, mely midees (full service) jelleggel adja metszetét a helyi társadalom mûködéséek: az ökormáyzati ülés közvetítésétõl az esti mesé és közéleti beszélgetõs a szombat esti diszkóig a közösség mide rétegét igyekszik lefedi részbe általáos érdeklõdésre számot tartó, részbe szûk érdeklõdési körek szóló rétegmûsoraival. Más rádiók teljes mûsorkíálata kocetrál egy tematikára vagy stílusra. A tematikus kisközösségi rádiókhoz hasolók egyes iteretes rádiók és podcastok is (az Irodalmi Rádió, a épzeei Folkrádió, a maszek Podmedia Rádió, a civil mozgalmi Idymedia Rádió, a emzeti érzelmûekhez szóló Szet Koroa Rádió), de ezekbe a Szet Koroa Rádiót kivéve icseek meg a rádiós mûsorfolyam keretei. Ezek is kis közösséghez szólak, ám ez a közösség földrajzilag szétszórt õket egyelõre csak az iterete tudják megszólítai, s ehhez a mai magyar rádiós médiaköryezetbe a letölthetõ mp3 fájlokba csomagolt mûsorok (=podcastok) tûek a legjobb módszerek. A közösségi és a kisközösségi rádiók mûsora és felépítése sok tekitetbe hasoló, de a kisközösségi rádiók adóteljesítméye erõse korlátozott (ie amerikai evük: Low-power broadcastig, micropower broadcastig mely kifejezést az USA-ba max. 100 W-os teljesítméykét, áluk a gyakorlatba max. 1 W-két értelmezi a hatóság). A mûfaj határait alapvetõe a törvéyi szabályozás vagy az adóteljesítméy határozza meg. A közösségi és kisközösségi rádiók között a léyegi külöbség az egedély megszerzéséek ehézségébe va. A ma sugárzó hazai kisközösségi rádiók között voltak, melyek egedélyük megszerzése elõtt már mûködtek webrádiókét (Cool FM), kalózrádiókét (Sirius, Zsebrádió), kereskedelmi CIVIL SZEMLE 2007/

4 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 126 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM rádiókét (Tisza) és agy közösségi rádiókét (Szóla). A frekvecia megszerzése ezekél a mûsoridõ és a stáb jeletõs bõvülését hozta. Mások elveszthetik frekveciájukat és akkor a szûk esztedõket az iterete és/vagy kábele vészelik át (korábba a Tilos, jele taulmáy írásakor a Fiksz Rádió). Ilyekor természetese csökke az ökétesek mûsorkészítõi kedve. A kisközösségi (közösségi, iteretes, podcast) rádiók mûsoraiba regeteg olya elem va (a zeéktõl a felvetett témáko át a megszólalókig), melyek más rádiókba em találhatók meg és ics is esély rá, hogy megjelejeek. Ezek egy része valóba csak helybe relevás. Mégis számos olya mûsor készül, mely a mûfaj evével elletétbe túlmutat a helyi közösség érdeklõdési területé. Még sics átjárás az egyes médiumok között, és ics olya agy médiaszervezet sem, mely ebbõl a gazdag választékból válogatva azt a agyobb közösség elé tárá. S még aak elleére is átjö eze rádiók mûsora a kívülállók számára, hogy a mûsorok sajátos erejét éppe az képviseli, hogy a bee megszólalót a megcélzott hallgató személyese ismeri. A hazai közösségirádiós tájkép A magyarországi kisközösségi rádiók a agy közösségi rádiókál jóval szélesebb rádiós palettát fedek le. A közösségi rádiók három magyarországi típuspéldái az elsõ hazai szabad rádiók budapesti képviselõi: a szabadelvû, alteratív, politizáló, a mai elektroikus zeei mûfajokat sugárzó Tilos Rádió, a koszolidált, komolyabb hagvételû, civil szférába mozgó, ikább jazz-épzee voalat képviselõ Civil Rádió és a besorolhatatlaul eklektikus, mégis koheres mûsorpalettát yújtó Fiksz Rádió. (Érdekes, hogy Pécsett e hármashoz hasoló kisközösségi rádiós tájkép jött létre a hagzásába (durvá) civiles Remete, tilosos Periszkóp, fikszes Origó rádiókból.) 3 A közösségi rádió a szokásjog alapjá idehaza a szubkulturális, civilek amatõrök által készített rádiót jeleti: em tartozik ide a vallási jellegû rádió, de a kereskedelmi hagvételû sem. A közösségi rádiókba is lehetek reklámok, de ettõl em leszek kereskedelmiek. Olya rádió is lehet kereskedelmi jellegû, melybe ics reklám: ilye pl. a Cool FM, mely a kereskedelmi rádiók stílusát, hagzásvilágát és bulvár jellegû tartalmát utáozza, de maga em az. Arculat, hagzásvilág A hagzásvilág vagy arculat egyébkét meglehetõs dilemma egy rádió számára, hisze a csomagolás helyes megválasztásával is hallgatókat yerhet vagy veszthet. Ilye keretezõ, a rádió hagi idetitását meghatározó elem az adáskezdés, adászárás, dél/éjfél/egész órák jelzése, adásszigálok. A kisközösségi rádiók között azoba ezek az elemek kisebb fotosságúak, olyayira, hogy az egyszerû adó bekapcsolás utá jó apot -tal iduló, szigálokat teljese mellõzõ rádió is sugározhat 126 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

5 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 127 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM értékesebb mûsorokat, mit egy profi szigálparkkal redelkezõ, 5 percekét szlogeét sulykoló állomás. Ez megerõsíti a Zae Ibrahim már idézett szavait: a közösségi rádió 90%-ba közösség, 10%-ba rádió. Ami a rádió öazoosságát meghatározza, illetve jelzi az arculati elemek közül, az a hírek és mûsorvezetõi megszólalások tematikája (közélet, kultúra, bulvár) és e megszólalások átlagos, illetve lehetséges hossza; a szöveges mûsorok alatt háttérzee haszálata illetve a rádióba megszólaló zeei stílusok. A kisközösségi rádiók civil kezdeméyezésre jöek létre, s a rádiózás a szerkesztõség tagjaiak em fõtevékeysége. Öszervezõdõk, az alulról jövõ kezdeméyezések mide ehézségével. Eek megfelelõe a rádiók arculata is gyakra vagy öszervezõdõ, azaz ad hoc alakul ki; avagy sok esetbe a fõszerkesztõ egyedül igyekszik egységessé kovácsoli. A rádió arculata em midig rádiószerû: akad profi állomáshagokkal (statio voice) felmodott szigálokkal jeletkezõ rádió (Cool FM, Campus, EPER), máshol ikább a helyi készítésû szigálok jellemzõek, melyek azoba lehetek ige kreatívak is (Remete), megit máshol legfeljebb az egyes adásokak va (vagy ics) szigálja, a rádióak magáak ics kialakított hagzó arculata (Fúzió): potosabba aak eklektikussága adja az arculatot. Több rádió maga készíti a hírösszefoglalókat: émelyek országost, mások ikább helyit, megit mások valamely rádiós hírszolgáltat elõfizetõi és többe egyáltalá em modaak (formális) híreket. Az egyes állomások alkotóközössége hamar kialakítja a zeei mûfajok sokszor szokásjogo, éha szabályzatba is elõírt három T-s (tiltott, tûrt, támogatott) besorolását. Egyes rádiókba a magyar óta, máshol a klasszikus zee vagy épp az elektroikus popzee számít a rádiós közösség többsége számára magától értetõdõe a rádiótól idegeek. Bár ritka az egyféle zeei mûfajra szakosodott kisközösségi rádió, a sokszíûség egységet alkot: a szubkulturális-világzeei Periszkóp, a komolyzee és klasszikus rock keverékét adó Méliusz egyarát koheres zeei képet adó hiáypótló állomás, míg a Campus vagy a Cool FM alapvetõe egyféle, populáris (maistream) mûfajt sugárzó zeei kíálata máshol is köye elérhetõ. Az éterbe sugárzó kisközösségi rádiók túlyomó részébe ics agypolitika, legalábbis rádióállomáskét em képvisel politikai iráyvoalat. Náluk ics em is lehet példa arra, hogy egy párt rádiót mûködtesse: ez számtala yugati és keleti országba közösségi rádió keretébe elfogadott gyakorlat. A kisközösségi rádiók számára azoba alapvetõe fotosak azoba a helyi társadalmi eseméyek és a civil mozgalmak hírei és a más médiába alig átvihetõ civil érdekképviselet. Az ORTT (2007) felmérése szerit a jó beágyazottságú, hosszú évek óta sikerese mûködõ civil szervezetek számára... a közösségfejlesztõi szádékkal elidult rádiózás a várakozásokkal elletétbe pozitív hozadékkal járt. A közösség jeletõs mértékbe gyarapodott új tagokkal, vagy új egyesületi parterséget hozott létre. Elõfordult, hogy a rádiózást melléktevékeységkét a saját egyesületük és partereik kohéziójáak övelésére kíváták felhaszáli, hogy az egyfajta kommuikációs csatorakét mûködjö a civil szféra szereplõi és a lakóközösség között. CIVIL SZEMLE 2007/

6 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 128 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A emzetiségi-etikai rádiókat idehaza jeleleg csak a szetgotthárdi Radio Moastir és a Rádió C képviseli (utóbbi azoba kereskedelmi szervezetkét mûködik, egyik sem kisközösségi). Az etikai alapo mûködõ közösségi rádiók Nyugat- Európába érthetõe jóval gyakoribbak, mit áluk (áluk az etikai alapú rádiózás a közszolgálat feladatkörébe tartozik; civil kezdeméyezésre talá ezért em jöttek létre ilye adók). A kisközösségi rádiózás mit mûfaj kofliktusai Egyrészt az ORTT által egedélyezett 1 km-es besugárzási körzet lehetõvé teszi a kisközösségi rádiók számára, hogy elérjeek egy közösséget, melybe a hallgatóság valóba személyese ismeri a mûsorvezetõket; másrészt ez a vételkörzet kevés a rádiókak: iterete vagy kábele, igyekezek a rájuk figyelõk körét bõvítei, hisze azért az is céljuk, hogy miél többe hallgassák õket. Ebbõl a szempotból elkülöülek a vételkörzethez kötött rádiók (a helyi társadalom hagjai: kistérségi vagy mukahelyiitézméyi rádiók) és a tematikus rádiók, melyek egy adott érdeklõdési körhöz és em területileg kötõdek ilyeek a vallási rádiók (Sasz), zeei (Periszkóp), oktatási (Elsõ Pesti Egyetemi Rádió EPER) témákra szakosodott rádiók. A tematikus kategóriát legjellemzõbb tematikájáról szubkulturálisak is evezhetjük, bár ez a meghatározás em midre jellemzõ. Adásidõ és vételkörzet. Az irreálisa kicsi vételkörzet miatt alapvetõ kitétel, hogy az adó ott legye, ahol a célközöség: az EPER az ELTE egyik kampuszá sugároz, melyek közelébe ics kollégium: így sem az ELTE távoli karjait, sem hallgatóit em tudja igazá eléri sugárzással. A mukahelyi rádiók is csak akkor mûködek igazá, ha a mukahelye hallgatják õket: ezzel viszot szükségszerûe zeei háttérrádiókká kell váliuk. A lakóhelyi rádiók azok, melyek igazá megfelelhetek a kisközösségi jellegek. Az Aroma Rádió adója azoba em a célközöség lakhelyé (a város peremé) sugárzott: mivel adása ott már em volt jól fogható, hallgatók híjá beszütették az adást. (ORTT, 2007) De a jól belõtt vételkörzetû helyeke is probléma, hogy elsõsorba délutá érek rá a mûsorkészítõ ökétesek (appal dolgozak), az ottho reggel-appal még rádiózók viszot délutá átváltaak a tévézésre, így megit csak patthelyzet alakul ki. 24 órába a helyi kereskedelmi típusú rádiókét mûködõ állomásokat leszámítva egyik rádió sem tud folyamatosa új mûsort sugározi, de zeei játszási listák vagy ismétlések lehetõvé tehetik a folyamatos sugárzást, ami lehetõvé teszi azt az alapvetõ rádiós követelméyt, hogy a hallgató midig megtalálja közössége hagját az éterbe (vagy az iteretes stream likjé). A kisközösségi rádiókra általáosa jellemzõ, hogy a api élõ mûsorvezetõs adásidõ a 24 órás rádiókba is! 4 óra körüli, a maradék ismétlésekbõl vagy számítógép által összeállított zeékbõl áll össze (sokszor órákig szigál, állomásazoosító élkül). 128 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

7 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 129 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Kérdõívük alapjá 4 éháy tipikus válasz arra, hogy miért em lehetséges a 24 órás sugárzás: Ökéteseik iskolába járak (Tisza), Nics rá ayagi és személyi kapacitás (Berzseyi), Nem mertük az éjszakát bevállali. Szite mideki apközbe dolgozik, taul (Zseb), emberhiáy miatt (Puszta), a vételkörzet szûkössége, illetve az iformációáramlás helyi sebessége, közösségi redezvéyek, ügyek gyakorisága, a hallgatóság igázása (Vértes). Ki a közösség? Újabb választóvoal, hogy (a) a rádiósok alkotják a közösséget, akik buliból rádiózak (esetleg ez apropó arra, hogy jót beszélgesseek), tehát ömegvalósítaak és mellékese midez hallható is a rádió; avagy (b) a rádió a hallgatók közösségéért jött létre, a cél az õ igéyeik szeriti adások készítése, ahol csak mellékes, hogy a rádiós is élvezi-e, amit csiál. Profi/amatõr. Egy másik összeütközés a profizmus és az amatõrizmus összecsapása. A helyi, civil hagokat legjobba a helyi polgárok tudják képviseli, akik általába em képzett rádiósok vagy médiaszakemberek. Profi rádiósok alkalmazása ide értve ilye típusú mûsorok átvételét (pl. Rádió Hírszolgálat) a civil jelleg elleébe va akkor, ha ugyaúgy készíteek mûsorokat, mit a (többyire) kereskedelmi rádiókak, viszot ez övel(het)i a hallgatottságot. Másrészt képzett rádiósok is készíthetek és készíteek is mûsorokat a kisközösségi rádiókba, de eze a fórumo õk is civilkét szólalak meg: profik, de profizmusukat függetle civilkét tudják kamatoztati. Amatõr ökétesekkel (ide értve a rádiós pályára készülõ diákokat is) sokak szerit em lehet kidolgozott mûsorstruktúrájú rádiót üzemelteti, hisze az ökétes azt csiál, amit szeret, az amatõr pedig úgy, ahogy tudja. A kettõ együtt em midig ad hallgatható végeredméyt. Ám a hazai kisközösségi rádiók mûsorkíálata alapjá elmodható, hogy az amatõr ökétesek is képesek szívoalas és hallgatható mûsorokat készítei, külööse, ha em utáozi akarak egy rádiós stílust, haem õszité ömagukat adják. A mûsorok célja. Az õsziteség a mûsorok tartalmába is fotos. Ez emberek számára ez egy új típusú rádió, még a mai apig igazá el se tudják képzeli, hogy mit jelet a kisközösségi rádió. Szerettük vola megmutati egy olya rádiót, ahol megszólal a Maci éi és a Pista bácsi, aélkül, hogy médiasztár legye, aélkül hogy tudáak szépe beszéli, aélkül hogy féléek megmodai a véleméyüket. (Zsebrádió). Ez ismét stratégiai kérdés: ha a rádió a kereskedelmi csatoráko és sajtóba ismert bulvár jellegû tematikát és stílust alkalmazza, hallgatásához em kell erõfeszítés, így agyobb közöséget érhet el, de ezzel csak duplikálja a már máshol meglévõ tartalmat. E rádiós mûfaj célja pedig épp az olya tartalom elõállítása, mely kiszorul a fõ sodorvoalba haladó médiumokból: a kisebbségi, civil hagok kaleidoszkópjáak megszólaltatása. A kisközösségi rádiók civil társadalmi céljaira az ORTT által készített felmérésre kapott válaszok is utalak: a média e csupá a hatalmasságok játéka legye, a kisember is részt kell, hogy vegye a dötésekbe, küldetésük, hogy megmozgassuk az embereket, harcoljuk a közömbösség elle. (ORTT, 2007) CIVIL SZEMLE 2007/

8 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 130 A Nyíregyházi Fõiskola Képzési és Továbbképzési Itézet Campus Rádiója teljese profi kereskedelmi hagzású, maistream zeei, de a fõiskolával foglalkozó, fõiskolásokat megszólító mûsorokat sugároz éjszakai automatizált rétegzeékkel. Úgy tûik, mitha egyszerre akara a fõiskola rádiója lei és a város vezetõ kereskedelmi rádiójakét is mûködi (erre utal egyik szigálja is: A Nyíregyházi Fõiskola hagja az éterbe az Ö rádiója Nyíregyházá ). A vedégek és a megcélzott közöség mideestre elvileg a fõiskolás fiatalok. Hogy autóreklámok, útiform stb. is elhagzaak, arra utal, hogy azért eél szélesebb a megcélzott közöség: a legikább fizetõképes városiak (külööse a reggeli mûsorba), amire a profi, országos kereskedelmi rádióktól megkülöböztethetetle mûsorvezetés is utal. Adásrészlet, este 10: Vedégük egy harmadéves törtéelem szakos hallgató, Eikõ. Hogy üepeltél szilveszterkor?... Éjfélkor már túl részeg voltam. Játszottuk egy játékot: ki szed fel több pasit egy este? Mi volt a játékszabály? Csak smároli kellett vele, de letámadás szitjé is. Az adásba a tipikusa bulvár kereskedelmi jellegû tematikák szex, haverok, õk, ufók, ezoterika mellett a csak fõiskolásokat érdeklõ témák is hagközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM Kié a rádió? A magyar modell egyértelmûe öszervezõdõ rádiókra épül, ahol a rádió üzemeltetõje készíti a mûsorokat is. Ez azoba em zárja ki, hogy egy civil szervezet azért pályázzo meg egy frekveciát, hogy egy stúdiót fetartva, azt kiadja a város külöféle civil mozgalmai, szervezetei számára. Erre egyelõre kevés igéy látszik: eze szervezetek a mozgalmi aktivitása a kisközösségi rádiós mûfaj iráyába kicsi, de ha agyritká mégis va ilye, a agyobb közöséget elérõ iteretet haszálják (pl. Idymedia). Valószíû, hogy a legtöbb rádió em zárkóza el ettõl a formától, de eze szervezetek számára a kisközösségi rádiók redkívül korlátozott helyi jellege miatt egyszerûe em éri meg a befektetést. A hazai szabályozás tehát miközbe egedi a civil hagokat megszólaltató mûfajt, valójába ugyaezzel a mozdulattal olya korlátok közé is szorítja, melyek ellehetetleítik azt. Az ilye sokszereplõs rádiók a skadiáv országokra jellemzõek, ahol a besugárzási körzet a magyar gyakorlatál jóval agyobb. A hazai rádiós paletta osztályozása (Az alábbi fejezetbe idézett mûsorrészletek jauár 20 február 18-i idõszakba végzett, az egyes adók eseté legalább 1 teljes api adásidõ figyelésébõl származak.) A hazai kisközösségi pályázat redszere szabad kezet ad a rádió alapfilozófiájahagzásvilága kérdésébe. Némelyek a gyorsa pörgõ maistream popzeei kereskedelmi hagzásra (Cool FM) vagy szerepre (Campus, Ice) törekszeek és átvehetik a agy médiumok azo jellemzõit, melyek elleébe (vagy kipótlására) jöttek létre a kisközösségi rádiók. Jellemzõe mide prózai adás (hírek, beszélgetések) alatt is szól valamilye háttérzee. Bár stílusuk em áll összhagba a kisközösségi rádiók hagyomáyosa elvárt szellemiségével, 5 mégis közösségiek evezhetõk, ameyibe egy közösség készíti magáról, magáak, azaz ezek is olya programok, melyek em szólalhatáak meg a agy akár helyi rádiókba: a helyi társadalom elvárt hagjait adják. 130 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

9 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 131 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM súlyosa szerepelek. A rádió mideképp jó gyakorlóterep a kereskedelmi rádiókba utápótlásak készülõ kommuikáció szakos hallgatókak. A Puskás Tivadar Távközlési Techikum rádiója, a Cool FM maistream alapvetõe amerikai hot ac zeét sugároz adásideje agy részébe, melyet a Rádió Hírszolgálat átvett hírei szakítaak meg órákét. Több mûsor két mûsorvezetõs (láy+fiú), akik vicces dolgokról igyekezek beszélgeti, külöféle tematikus botásba (párkapcsolat, ezoterika, szerecse, mi lee ha..., pszichológia). Nap témája: ti melyik sztárra szeretétek hasolítai? Egy szigálja: Ez a Cool FM a Puskás techikum rádiója a Gyáli útról. Neked szól. Ezek a hihetetleül jó zeék a ap 24 órájába. A makói Radio ICE (fetartó: Sas Zsolt) egy helyi kereskedelmi rádió hagzásvilágát veszi át, hallgatóit tisztelettudó távolságtartással magázza. A megszokottál agyobb aráyba ad magyar zeét, api adásmeetébe a reggeli mûsorra kocetrál. Ma is felrázzuk a várost és most Öök elé tárjuk, mit egy koktélt... Érdekes témák, érdekes emberek Rádió Ice mert va, aki hidege szereti.... Itt va Öökkel (xy) és a jó kis daloko kívül a játékuk is itt va Öökkel, méghozzá arra a kérdésre, ki éekli a Titaic c. film betétdalát? Mások a szité a maistream kultúrát terjesztõ, de függetle, kevéssé bulvár, ikább szolgáltató helyi rádiók stílusát és szerepét veszik át (Pot Rádió), több civil tartalommal. A mezõtúri Pot Rádió jelmodata: Az elmúlt 50 év legjobb zeéi, melybe azoba a épzee is belefér. Egy megszólalás pár perctõl akár 20 folyamatos percig is terjedhet, közvetíti a mezõtúri testületi ülést, reklámaiba helyi üzleteket (kis ABC, kávézó, sörterasz) hirdet. [2 õi mv] Drága arayos hallgatóik, mivelhogy 9 órától vedégük lesz városuk polgármestere, ezért addig mi elmodjuk a horoszkópot; Freki kollégák fogja levezéyeli ezt a riportot, lehet telefoáli, lehet ms-t küldei, sms-t küldei, és mide kérdés el fog juti Freki kollégákoz és õ midet föl fog tei, ami szaloképes. A valóba kistérségi full service rádiók azok, melyek egyfajta falurádiókét a helyi közszolgálat szerepét betöltik (Triagulum, Rákóczi Hírmodó, Puszta). Ezeke a helyeke a rádió a legikább aprakész helyi médium, hisze ezeke a településeke a helyi lap általába ikább havi, mit heti redszerességgel jeleik meg. Az ilye rádiók mûsorai civilek által, a helyi társadalomról készülek. Az Õri Alapítváy õriszetpéteri Triagulum rádiója api 3 órát sugároz. Hírmûsorába helyi híreket ad. Az adás fõ eleme beszélgetés (férfi és õi mûsorvezetõ) helyi és egyetemes emberi témákról (egy szöveges blokk hossza több mit 20 perc), egésze komoly témákról is (pl. a halál mit tabu), igéyes rock és más zeével (a zeérõl is va szó a beszélgetésbe). Reklám, szigál em hagzott el a vizsgált apo. Az Emberkék az Emberért Egyesület által mûködtetett rákóczifalvi Rákóczi Hírmodó a helyi közszolgálatkét mûködik. Szigálja egy tárogató játszott épdalmotívum. Órákét saját híreket ad, közvetít verset, ótát, kabarét, zeei stílusa az es évek magyar köyûzeéje. A vizsgált idõszakba hosszabb prózai mûsor hagzott el a település és a Tisza-part tisztaságáról illetve a Tiszáról. Elhagozak életútiterjúk, portrék is. A falu közösségi házáak eseméyeit általába élõbe közvetítik. A Felsõ-Kiskusági Közösségi Mukások Egyesülete kuszetmiklósi Puszta Rádiója a klasszikus falurádió típuspéldája. A kisközösségi íz zamatát a hagosa sercegõ mikrofo is megerõsíti. Zeéi emzeti rock, pop, Moder Talkig, régóta em hallott vagy épp sosem hallott zeék, Máté Péter, Deák Bill Gyula, Bëlga egyvelege. Külö reggeli iformációs magazimûsora va. Érdemes CIVIL SZEMLE 2007/

10 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 132 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM éháy mûsorából szó szerit is idézi: Pusztagora c. adásba: Lucy avagy Maci éi (émi akcetussal), a széles sávú iteretrõl lesz szó. Sziasztok ez itt a Puszta Rádió, é Bori [?] vagyok és itt va velem Õri Szabolcs polgármester úr, és ez itt a délutái csevegés, amibe a péteke megredezett Puszta Rádió második születésapjáról foguk beszéli. Hat órakor volt Molár Péteré Araka éiek a köyvbemutatója... Köszötöm tisztelettel és szeretettel a rádióhallgatókat, Asztalosé Erzsikét, a techikai asszisztest és Zsuzsaám, téged is ölelõ szívvel köszötelek, hogy itt vagy velem mide hétfõ, hogy kicsit meditatívabb legye ez az elõadás. Olya meghitt, egyszerû beszélgetés, ezért kérjük, kedves hallgatóim, tesseek kérdezi tõlük... Tudják kedves hallgatók, ez az egyik kedvec épballadám és ayi midet szereték elmodai, és szeretém, hogy szeressék ezt a épballadát. A következõ pedig a kedvec barátmõimek szól Zámbó Jimmytõl. A agyvárosok rádiói jellemzõe már ikább szubkulturális-alteratív stílust képviselek (Fúzió, Periszkóp), de itt is található külvárosi kistérségi rádió, mely valahol a két modell (kistérségi-szubkulturális) elõyeit egyesíti (Remete). Az elõzõ kategóriák zeei világa maximálisa eklektikus, de úgy is fogalmazhaták: a leggazdagabb (em véletle, hogy már yugato is egyre épszerûbb a vegyes zeei stílusú Jack FM formátum) (Zöld, Puszta). A Napszél Egyesület Fúzió Rádiója már szigáljába is jelzi idetitását: A Fúziót Rádiót halljátok a 11. kerületbe a 93.5 Mhz-e és az iterete... Rockzeei mûsoráak szigálja: Rockforrás hat láb mélyrõl avagy jeletés a béka feeke alól az elefelejtett és a talá még soha em hallott muzsikák mûsora [...] Ez a Fúzió Rádió bõhozamú rockforrása 180 perce keresztül. Sokszíû adásába blues, rock, cigáyzee, lati ritmusok, film, jazz, kulturális kaladozások, étred, bevezetés a szép(b)irodalomba. A Moiré Kulturális Egyesület pécsi Periszkóp Rádiója alapvetõe az alteratív kultúra (kísérleti, jazz, világzee) felülete. A pécsi Istekúti Közösségért Egyesület Remete Rádiója az egyik legkarakteresebb hazai kisközösségi rádió. Jeletõs szerepet vállal a helyi civil mozgalmakba, a civil érdekképviseletbe (pl. a tubesi radar ellei épszavazásba). A helyi fiatalokak ad szabadidõeltöltési lehetõséget a helyi teleházba. Zeei palettájá emzeti rock, elektroikus (louge), diszkó, igéyes rockzee. Esti mesét ad, egyik fõ közéleti-beszélgetõs mûsora az Éter, méter, potméter. A Zöld Rádió Közhaszú Egyesület erdõkertesi rádiója zeei palettája a vételkörzet lakóiak mide rétegéhez szólvá teljese eklektikus, alteratív, heavy metal, maistream pop, elektroikus, diszkó, rap, világzee, blues, klasszikus, mulatós, épzee. Gyerekmûsora este 8-kor jeletkezik. Kedves gyerekek, ha bekapcsoljátok és a 92.4-re tekeritek a rádiótokat, egyed órá át mesét, zeét... hallgathattok. Külöleges szigálja orosz, magyar, agol, émet yelve modja be a rádió evét. A vizsgált 93 órás idõszak agy részébe csak zee és szigálok voltak. Vasárap sorá több teljes istetiszteletet közvetített (koferálás élkül). Közvetle õszite hagzású, fiataloktól. Stúdiója a helyi teleházba található. A Pöcök Kulturális Egyesület halászteleki Zsebrádiója szigálja szerit Halásztelek elsõ kisközösségi szabad rádiója. Iteretes mûsorlapja szerit A vasárap elég képlékey. Rögtözük, ismétlük és kozervezük. Bármi megtörtéhet... Néháy idézet a mûsorokból: Sziasztok, ez a Zsebrádió az FM 87 pot 8-o És üdvözöljük Elek Erzsit külö az Erzsébet utcai kisboltba, reméljük, hallasz, szia Erzsi, a kiegyesúlyozott étredrõl beszélgettük... Zee: vegyes elektroikus louge stílus. Adásába mukatárs-toborzó is elhagzik: egy Nirvaa számra éekelek fiatalok: Ha tudsz jobbat, gyere velük rádiózi. 132 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

11 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 133 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A kisközösségi rádiók között található alap- vagy középfokú itézméyhez kötött iskolarádió (Kazicbarcika, Edeléy, Ózd, Szerecs diákrádiói), és felsõfokú itézméy diákrádiója is. Ezek a rádiók általába em itézméyi, haem ez esetbe is civil azaz diák, taár kezdeméyezésre alakultak, de az itézméy is magáéak tekiti õket. Az oktatási itézméyekbe mûködõ rádiók em feltétle oktatási mûsort készíteek (a kereskedelmi hagzás felõl ilye a Cool FM vagy a Campus Rádió, a közszolgálati hagzás iráyából a Méliusz Rádió), de oktatási formátumú is található (Berzseyi, EPER). Ezek kötõdése ayaitézméyükhöz hármas: egyrészt az itézméy (vételkörzet) életérõl szólak mûsorai (diákkezdeméyezések, hallgatói ökormáyzatok tevékeysége), másrészt az itézméy közössége: hallgatói, taárai is készíteek saját érdeklõdésükek megfelelõ mûsorokat, harmadrészt az itézméy céljával azoosuló (oktatási, ismeretterjesztõ) programok is készülek, vagyis maga az oktatási itézméy bújik a rádió bõrébe, haszálja a rádiót saját alapcéljaira. Miközbe ez a legehezebb feladat, ez adja a legmaradadóbb tartalmat is. Ez megit csak a médiapiac szokásjogáak kérdése: Idia, Egyiptom, Olaszország vagy Japá országos távoktatási tévé- és rádióállomásokkal redelkezik. A Média Uiversalis Alapítváy ELTE BTK- mûködtetett Elsõ Pesti Egyetemi Rádiójáak gericét az egyetemi elõadások azaz a vételkörzetre legjellemzõbb jeleség szerkesztett felvételei adják, melyeket kb. 10 perc zee ( jogdíjmetes elektroikus, klasszikus, jazz) választ el. Az elõadások blokkját a magaziok blokkja követi, egyetemi kulturális-irodalmi mûsorok. Hírek, reklám ics, élõ mûsort a rádiós szemiáriumok alatt és alkalmakét délutáokét sugároz. A szombathelyi Berzseyi Dáiel Fõiskola Berzseyi Rádiójá a diákok készíteek helyi, kulturális, irodalmi, ismeretterjesztõ mûsorokat. Ezek holapjukról le is tölthetõk. Vaak oktatási itézméyek, amelyek a közszolgálati rádió merevebb stílusába, készíteek szolgáltaló mûsort (Méliusz). A debrecei Kölcsey Ferec Református Taítóképzõ Fõiskola Méliusz Rádiójába a hírek, riportok a fõiskolához vagy a keresztyé valláshoz kötõdek. Hagvétele egyszerû, yugodt. A félórákét jeletkezõ (ismételt) híreket fõiskolás hallgató olvassa fel. A fõiskola társadalmi célú hirdetése : meghirdetett képzések. A delet a debrecei agytemplom haragja jelzi. A mikrofoál V. J. kommuikáció szakos fõiskolai hallgató. Híreik következek a agyvilágból. Kedves hallgatóik! Mûsorukat komolyzeei összeállítással folytatjuk. A következõ csakem fél órába barokk szerzõk mûveibõl válogatuk itt, a Méliusz rádióba. Tartsaak velük itt, a 88 MHz-e. Ebbe a félórába a Pik Floyd és a Yes felvételeit hallhatják itt a Mélusz Rádióba. Hazákba csak egyetle példája va az Amerikába agy számba sugárzó fiatalos, zeei stílusát tekitve keresztéy popzeei vallásos-hittérítõ rádiókak, és épp a kisközösségi piaco (Sasz). Az USA-ba az ilye kisteljesítméyû rádiók adásidejük jeletõs részébe mûholdról átvett mûsorokat sugározak, s a magyar példa is kevéssé kötõdik vételkörzetéhez: bárhol lehete. Vallásos mûsorok, általába vasárapi miseközvetítések (akár egymás utá több felekezeté is) helyi szolgáltató jelleggel több más kisközösségi rádió mûsorába is megtalálhatók: ezek a helyi CIVIL SZEMLE 2007/

12 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 134 A rádió alapítása és mûködtetése egy baráti közösséghez fûzõdik. A yolcezres lakosú agglomerációs község, Halásztelek kulturális életéek felledítése volt az elsõdleges céljuk. A társaság elsõ ilye iráyú tevékeysége egy bérelt helységbe üzemeltetett vedéglátóipari egység létrehozása volt, vagyis egy olya kocsmáé, amely jó zeékkel, miõségi borokkal kívát alteratívát yújtai a köryéke jellemzõ kaásboros, mulatós techós egységekkel szembe. Ie adott a mai Zseb õse, még kalózrádiókét, éháy száz méteres körzetbe sugározva a kocsmába hallható zeék, eseméyek hagját tavaszá zárt be a hely, de a csapat tovább szeretett vola lépi. Halásztelke em csak az ifjúság kikapcsolódási lehetõségei korlátozottak, de a kisebbekek sics olya terük, ahová el lehete õket vii, az iskolai programoko kívül semmivel em lehet foglalkoztati õket. Az egyesület kézmûves szakkörök, tácházak, a játszóház üzemeltetésébe fogott, körközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM társadalom számára alapvetõe fotos tartalmak, hisze itt egy földrajzi közössége belüli lelki közösség egyik kiemelkedõe fotos eseméyét közvetíti a rádió. A székesfehérvári Alba Sasz Alapítváy Sasz Rádiójáak egyik szigálja: Uod a komolykodós reklámot és ualmas zeét?... A Rádió Sasz midet megad: zee, Biblia, taítások a ap 24 órájába. A szigálok kereskedelmi rádióhoz hasoló hagzású fiatalos stílusúak. Zee: keresztéy pop- és rock (magyar is), gospel. Rádió Hírszolgálat órás hírek. Az adásidõ fõ részébe hoszszú, agol-magyar élõbe fordított taítások (utáa elhagzik: az elhagzott hagayag megvásárolható:..). Földrajzi helyhez kötött mûsora az Ima Székesfehérvárért. Összegzés A civil kezdeméyezésekre, öszervezõdésre építõ kisközösségi rádiós piaco Magyarországo hamar megjeletek a legkülöbözõbb stílusú állomások, azoba midegyiket összeköti, hogy olya tartalmat szolgáltatak, melyet más rádiók em tudak vagy akarak: a helyi társadalom hagjakét mûködek, szubkulturális és civil tartalmat közvetíteek, a civil mozgalmak és a kisember fórumai. Tudak õsziték lei, hisze em kell megjátszaiuk magukat sem a reklámozók, sem a támogatók vagy a szavazók kedvéért. Eek sajátos záloga az ökétes muka éppúgy mit a miimális vételkörzet, amik ugyaakkor a rádiók korlátait is megszabják. Ez aztá em ritká vezet oda, hogy ezek a rádiók em tudják hatékoya megvalósítai alapításukkor kitûzött céljaikat; de akárcsak a demokrácia esetébe a Magyarországo lehetõvé tett számos rádiós mûködési forma közül a helyi civil társadalom fórumakét egyelõre ez a legjobb megoldás. Esettaulmáyok Zsebrádió 134 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

13 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 135 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM yezettudatosságra evelt, épmûvészettel foglalkozott yará jele voltak a Mûvészetek Völgyébe játszóházzal, fotólaborral, és a hordozható rádióadóval, Veroika 800 Milliwatt éve. Ez volt az a szellemi közeg, amibõl elidult az ötlet és a szádék, hogy az egyesület jeletkezze az ORTT frekveciapályázatá. Szerecsés kostelláció állt össze a csoportba, ugyais voltak közöttük már Civil- és Tilos rádiós mûsorkészítõk, ott volt Gelecsér Árpád, aki az elsõ adót maga építette, és például a stúdió mostai telefohibridje is az õ mukája, volt aki a pályázatokhoz értett, vagyis mide fotos területre akadt szakember májusától meg is kapták a frekveciát, amit júliusba kezdtek el haszáli, mert akadtak problémák a források elõteremtésével, hisze az ORTT is folyamatosa szûkítette a redelkezésre álló keretet, miközbe újabb halasztásokat kértek a Zsebrádiósok. De például az ökormáyzat által redelkezésre bocsájtott épületet is saját kezûleg kellett alkalmassá tei arra, hogy emberi tevékeység folyhasso bee, o és a picébe is kellett egy elválasztófal, hagszigetelés, a stúdió techikájáak összeállítása. A éháy égyzetméteres épület földszitje ugyais a község teleházakét fukcioál, az egyesület kezelésébe. Ie a rádió iformatikája, a szomszéd szobába a kézmûvesbolt va, aak picéjébe pedig a játszóház. A rádió eszmeiségébe, zeei kíálatába célkitûzése szerit az országos rádiók által kevéssé játszott mûfajok mellett kötelezi el magát, mûsorába em tûri meg a kommersz zeeszámokat. Ez persze szubjektív kategória, Kérdéseikre úgy defiiálta a kerüledõ zeék halmazát mit azokét az alkotásokét, amelyek szerzõiek fõ motivációja a pézkeresés. A zeék szubkulturális jellegûek, de a épzeétõl a drum bass-ig széles skálát ölelek fel. Vagyis a Zseb is, más civil adókhoz hasolóa, az eredeti közösségi szellemiségek megfelelõe a média fõsodrába be em kerülõ zeékkel foglalkozik. Ehhez oly mértékbe tartják magukat, hogy igyekezek potosa tudatosítai az újabb mûsorkészítõikkel, ha azok olya felvételt játszaak, ami em egyezik az eredeti célkitûzésbe szereplõ szellemiséggel. Operettet em egedek, opera mehet, autetikus épzee, világzeei feldolgozások mehetek, de lakodalmas vurstlizee em. A Zsebrádió számára a közösségiség a legfotosabb. Mivel ömaguk urai, játszhatak saját szabályaik szerit. A hallgatói visszajelzésekek, ötletekek midig va helye, de ez sem külsõ megfelelési kéyszerkét jeletkezik, ilye értelembe az alkotói közösség a legfotosabb, azokak az emberekek az értékredszere, akik szabad idejükbe itt mûsort készíteek. Éppe ezért kerülek elõtérbe a beszélgetõs, zeélõs mûsorok: a helyi hírek összegyûjtése, vagy akár egy ökormáyzati testületi ülés felvétele, megvágása olya feladatot jeletee, ami hosszabb, komolyabb mukát, elõkészítést, tehát idõt igéyele a mûsorkészítõtõl, és mivel ezt seki sem megélhetésért csiálja, így ics api hírszolgáltatás. Az ökormáyzati iformációkkal egy hetete jeletkezõ mûsor foglalkozik. A toleraciára, tájékozottságra alapuló értékredet igyekezek az ifjabbakak továbbítai. Va ugyais saját utápótlás-evelésük is, hisze többe vaak akik a játszóházból kerülek a mûsorkészítõk közé. Az egyesület tevékeységei emcsak tér- CIVIL SZEMLE 2007/

14 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 136 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM belileg illeszkedek szervese, természetes, hogy segíteek a gyerekredezvéyeke a rádiósok, vagy, hogy a rádiósok bulijá segíteek építei az egyesület egyéb tagjai. Ökétes -két hivatkozak mukatársaikra az egyesület tagjai. Az ilye, sokszor akár megerõltetõ fizikai mukák a befetesség és az összetartozás érzését adják bárkiek, aki odamegy segítei, és ilyekor az egész valójába egy jó buli. A közösségi rádiózás magától értetõdõ jellemzõje a lokalitás: a hallgatók igéyekkel, ötletekkel fordulhatak a rádiósokhoz, messze túlmeõe a kíváságmûsorok szitjé. Elõfordulhat, hogy valaki bekopogtat egy olya cd-vel a kezébe, amirõl öt perccel azelõtt esett szó adásba, mit ahogy számos mûsorkészítõ va aki elõbb hallgató volt, majd megszólalt mûsorba, elhívták vedégek, végül saját mûsora lett. A közösségiség alapvetõe em abba jeletkezik, hogy Halásztelek közösségét kiszolgálja az egyesület, haem, hogy kokréte a rádió körül, aak tevékeysége folytá alakul ki egy csoport, egy szellemi közeg, ami így alakító téyezõjévé válik a köryék helyi társadalmáak. A zsebrádiósok szerit közösségük szerkezete így vázolható fel: va egy fõs mag, akik a kezdetektõl fogva együtt vaak, a legaktívabbak, és akik legikább magukéak érzik az ügyet. Körülbelül ötvee foglalkozak a rádióval, ehhez hozzáadódak azok akik a játszóház körül mozogak. És a harmadik réteg akik effektíve em rádiózak, de hallgatják, megfordulak a helyszíe, zeéket adak, és alkalmakét, ha szükséges, besegíteek valamibe az õ létszámukat fõ közé teszik. Összevetve, ez egy yolcezer lelkes települése ige jeletõs, aktív civil szervezõ erõek modható. Cool FM A Cool FM elõször az iterete hallgatható rádió volt, 2001 februárjába, a Puskás Ferec Távközlési Techikum szervezésébe. A stáb az iskola diákjaiból verbuválódott, az itézméy vezetése Sallai Istvát alkalmazta a csapat iráyítására május 1-jétõl fogható az adás az éterbe. A pályázat lehetõsége gyorsa eljutott az iskoláig, mivel az ORTT sok mukatársa redelkezik puskásos gyökerekkel. Az iskola már redelkezett egy 100 wattos adóval, így az adástechika elõteremtése em okozott godot. A stábba természetszerûleg agy a fluktuáció, hisze a rádió elsõsorba a diákoké, akik közül soka felhagyak a rádiózással érettségi utá, vagy éppe máshol folytatják. Olya közösségi rádiót akartuk csiáli, amit hallgatak az emberek vagyis mai, moder slágerzeét játszaak beszélgetõs mûsoraikba, a éves korosztályra összpotosítva. A beszélgetések, hírek témájába igyekezek a diákságot segítei iformációkkal, az õket érdeklõ, a korosztályukak fotos kérdéseket elõtérbe helyezi. De mide mûsorál az az alap kocepció, hogy iformáljo és szórakoztasso is, mivel ma már Sallai szerit a rádiót azért hallgatják az emberek, hogy szórakozzaak, em pedig iformálódási céllal. A mûsorvezetõk a fõszerkesztõvel egyeztetek a mûsoruk témájáról, itt kerülek ki a rostá a pikás, vagy a rádió 136 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

15 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 137 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM alapkocepciójába em illõ témák. A mûsorkészítési elvekél fotos szempot a hallgató, akit em szabad lefárasztai. Hagzásába, szerkesztési elveibe tehát erõse emlékeztet az adás a kereskedelmi rádiókra. A kereskedelmi adókat imitáló mûhely képét Sallai ugya elutasítja azzal, hogy 51%-os vállalt szövegaráyuk va, ám ez ömagába em mod ellet létezõ kereskedelmi adókak (például Café). Nem hagyhatjuk ugyaakkor figyelme kívül, hogy számos közösségi adótól eltérõe a Cool yilvá em teljese függetle: egy középiskola rádiója, ami egyértelmûe bizoyos fokú öfegyelmet vo maga utá, és mutat egyfajta iráyt a képviselt értékredbe is. Ugyaakkor az iskolai jelleg mégsem hagy külöösebb yomot a mûsorstruktúrába, hisze icseek oktatási-, ismeretterjesztõ mûsorok. Ugyaígy em jeleik meg a rádióba, hogy helyileg hol va, em tölt be közösségi fukciót. A stáb szerkezete kettõs: egyrészt a diákságból áll, akik yilvá egyfajta szakkörkét tekiteek a rádiózásra, amit az iskola szolgáltat számukra em alaptalaul. Az õ tevékeységüket egy három fõs csoport koordiálja, akik az iskola alkalmazásába állak. Eél fogva a rádió itt más közösségi adóktól eltérõe em a saját stábjából él, a hosszú távú tervek, elképzelések csak a fõszerkesztõre és segítõire hárulak ilye körülméyek között már érthetõ, bár még midig meglepõ, hogy az egyébkét méltá elfeledett, több szempotból problémás realaudio formába adak az iterete, Sallai reméyei szerit azért már em sokáig. Nicseek tehát például iformatikusok, vagy bármilye külsõs segítõk, ami em köyíti meg a dolgukat. Midez csak akkor kérdés persze, ha a hallgatói érdek egyáltalá felmerül, hisze elvekbe a rádióak határozott célja va: szórakoztati, egyre professzioálisabb mûsorokkal, de a hallgatói visszajelzések módja, a hallgatók igéyeiek alakító ereje éppolya korlátozott mit egy kereskedelmi rádióál. A beszélgetõs-zeélõs köyû mûfaj pedig a rádiózásak csak egy szeglete, a mûsor formátuma mégis ebbe merül ki, ami valamelyest elletmod a rádió vélhetõe fõ céljáak, amely az oktatás, a szakma megismertetése a diákokkal, a tapasztalatszerzés. Úgy tûik, a rádiózás tartalmi igéyessége helyett ikább a szabadidõs tevékeységi fukció va a hagsúly, azo az élméye, hogy a diákok élõbe beszélhetek mikrofoba, köyed témákról, súlytalaul, aztá gyakorolhatják a vágást. Az iskola presztízsét emeli, hogy saját, mûködõ rádióval redelkezik, amiek jól felszerelt stúdióját be lehet mutati a yílt apoko, de az már em foglalkoztatja, hogy élje a kulturális, társadalmi, közösségi lehetõségekkel, amit a frekvecia birtoklása yújt. Rákóczi Hírmodó Ez a rádióadó ékes példája az egyéi elhatározások erejéek, erõse kötõdik Bede Judit személyéhez be hozta létre az Emberkék az Emberért közhaszú egyesületet közösségi fukciók ellátására: kiállításokat, gyermek- és ifjúsági szabad- CIVIL SZEMLE 2007/

16 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 138 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM idõs, illetve hagyomáyõrzõ programokat szerveztek. Õk adták be a pályázatot Rákóczifalva teleházáak létrehozására is. A rádió elidításába kulcsfotosságú mozzaatak tartja Bede, hogy 2000-be a Noprofit Médiaközpot, a Közösségfejlesztõk Egyesülete meghirdetett egy médiakurzust, ahol egy gyorstalpaló, itezív képzés keretébe betekitést yújtottak az érdeklõdök számára a yomtatottés az elektroikus média alapvetõ jellemzõibe. Itt sajátította el azt az alapszitû kow-howt, amivel bele lehetett vági a rádió megszervezésébe. Második próbálkozásra elfogadta a testület a pályázatot, ebbe a rádió közmûsorszolgáltatókét volt megjelölve, api tíz órás adással. A helységet az ökormáyzat adta, a felszerelésük agy részét kölcsöbe kapták. Bede ökéteseket toborzott és a közszolgálati adóktól hívott szakembert az elsõ stábgyûlésekre. Az egyesület olya rádiót akart, ami a hagyomáyos értékeket próbálja megõrizi. Az emberre kíváak kocetráli. Olya témákat választaak, amelyek közelebb viszik egymáshoz az embereket, érzelmileg is hatak a hallgatókra. Foglalkozak szépirodalommal, zeei kíálatukba régi klasszikusokat, vagy értékkel bíró újabbakat játszaak, a stáb kokrét kocepcióval bír. Ez a gyakorlatba fõleg klasszikus rockzeét jelet (pl. Led Zeppeli), régi magyar slágereket (a jellemzõe megkerülhetetle Illés-Metro-Omega hármas), de va kifejezette épzeei adás is. Hagsúlyozza az emberközeliség fotosságát, és az ilye kisrádió fotos sajátosságát, hogy szerves kapcsolatba va a helyiekkel, ide be lehet jöi az utcáról. A Hírmodó a hírmûfajokra is agy hagsúlyt fektet, élõbe közvetít a ekik otthot adó közösségi házból redezvéyeket. Okyomozó riportokat is készíteek, feldolgozták emrég például a község ötvehatos eseméyeit, és foglalkozak a falu életét éritõ dolgokkal, a szeméttelep felszámolásától kezdve a védett madarak fészkelõhelyeiek felforgatásáig, vagyis klasszikus közszolgálati fukciókat látak el. Büszkék arra, hogy beépültek a falu törtéelmébe, archivált ayagaiko olya emberek szólalak meg, akik ma már em élek, riportjaik, iterjúik már midig részét fogják képezi a helyi társadalom kulturális örökségéek Érdekes módo, más rádiókkal elletétbe a Rákóczi Hírmodó adása reggel hétkor kezdõdik és délutá ötig tart, mert Bede szerit a hallgatók hat óra utá már beülek a tévé elé. Nem háttérrádió akarak lei, mûsoraik iformatívak, odafigyelést igéyelek. De mivel adásuk délutá véget ér, ez erõse korlátozza az elért hallgatók körét, fõkét yugdíjasokra, mukaélküliekre, tehát iaktívokra. A törvéybe megszabott meyiségû hirdetési idõt em tudják kihaszáli, egyrészt mert kevés az alkalmas vállalkozás a vételkörzetbe, másrészt ehhez kellee egy hirdetésszervezõt foglalkoztati, amit em egedhetek meg magukak. Az egyesület ayagi helyzete egyfajta a harc a túlélésért. Jele pillaatba míuszos, pluszforrásokra lee szükség, amelyeket Bede szerete újabb szolgáltatások bevezetésével elõteremtei. Ahhoz yúlak amit érek, például leszázalékolt mukatársak alkalmazásával bértámogatáshoz jutak. Hárma kapak juttatást a mukájukért, a többi ökétes, de ezek agyo kevese vaak, mert mideki azt kérdezi: Meyit fizetsz? Nem tud komoly közösség kialakuli az egyesület körül, mert a falu 138 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

17 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 139 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Szolok tõszomszédságába egyre ikább alvóvároskét fukcioál. A rádió idulása köryéké sok olya hagot lehetett hallai, amelyek szerit Miek ide rádió, amíg még aszfaltút sics?, de ez is a küldetéstudat része, megismerteti, tudatosítai a helyiekbe a dolgok mûködését, például a rádió fotosságát. Ugyaakkor sok olya visszajelzést kapak, ami azt mutatja, hogy örömet tudtak szerezi, fotos kérdésrõl tudtak beszéli, vagyis amik miatt akkor úgy érzik: érdemes. Bede szereté ha a rádió agyobb vételkörzethez juta. Olya fejlesztésekre pályázak most, amikkel kisrégió szitre lehete emeli a rádiót, ami több hallgatót, több hirdetõt, biztosabb hátteret jeletee, s így a Hírmodóból többet ki lehete hozi, jobba szolgálhatá a térség érdekeit. Úgy tûik, a rádiót Bede Judit agilissága, elszátsága mûködteti, egy olya közegbe, amely em közömbös ugya, de javarészt csak passzíva befogadja a rádió mûsorait. Sok yugdíjasak okozak örömet, és más korosztályok képviselõi is vaak a redszeres hallgatók között, de a appali sugárzás miatt éppe a poteciális hallgatók agy részét em érik el. A appali sugárzás fõ oka viszot pusztá az emberhiáy, hogy a rádió léte egyelõre em tudta ayira megmozgati a helyi közösséget, hogy a lehetõséggel élve éháya este is készítseek mûsort, a késõbbi órák felé eltolva az egedélyezett mûsoridõt. A háziasszoyok és az idõsebbek valóba jellemzõe a sorozatokak szetelik magukat este, így ezek a téyezõk együtt gátolják az egyesület körüli pezsgõbb közösségi élet kialakulását, mely egyébkét vélhetõe amúgy sem alakul ki köye egy agglomerációs, zárkózott alvóváros esetébe. Így egyelõre marad a valóba pótolhatatla értékeket teremtõ helyi rádiózás egyemberes harca a femaradásért. Sirius A gyömrõi Sirius rádió mesébe illõ törtéetét számos médium feldolgozta már, újságcikkektõl dokumetumfilmig. Törtéet az idõs rádiótechikusról, aki saját kezûleg épített adót, ateát, garázsba stúdiót barkácsolt, yugdíjából részletre vásárolt cd-lejátszós deckeket, törtéet gácsoskodókról, hatóságokról, és aláírásgyûjtésrõl, itt mide romatikus közhely megtalálható, és igaz. És mide racioális számításak, esélyek elletmodóa, Lacy Istvá mûködteti a helység saját helyi rádióját, a mai apig is. Rögtö a redszerváltás utá ekilátott a terv megvalósításáak, õ em várt a frekveciamoratórium leteltére, a médiaháború lezárására. Eljött az idõ, techikai feltételek adottak, demokrácia va, rádiót kell csiáli, mert a városak szüksége va rá. A kilecvees évek elejé a rádió teljese illegálisa belefogott a mûsorszórásba, kezdetbe eltûrték. Lacy úr érdeklõdött a legalizálás lehetõségei irát, a szabályozatlaság korszakába még bíztatták azzal, hogy csak tegye a dolgát, a szabályozás majd kialakul. De em a jogszabályi köryezet idomult a Sirius rádióhoz persze. A rádió születése óta már az ötödik adóval mûködik. A Hírközlései Felügye- CIVIL SZEMLE 2007/

18 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 140 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM let mide olya alkalommal megjelet Lacy Istvá udvará, amikor valaki bejeletést tett a kalózrádió mûködésérõl. A jelek szerit voltak, akiket zavart a rádió léte. Ilyekor az adót elszállították, Lacy úr újat készített. Semmi külöös motiváció ics hajthatatlasága mögött, csak az elhivatottság, ahogy õ maga modja: a megszállottság. Egy ilye helye, mit Gyömrõ, tragikus iformációszegéységbe élek az emberek, itt, a 21. századba. Az ökormáyzat redeletet hoz arról, hogy mikor lehet avart égeti, de ezt csak úgy hallják az emberek, potosat seki em tudott, hisze ezt a hivatalba kiírják, és kész. Õk 1994-be már közvetítették az ökormáyzat testületi üléseit, a stúdióba ellátogattak a képviselõk. Persze többe modták, hogy a másikat e hívják meg akkor már, de Laczy Istvá ötudatosa modta midig: Dehát ez közszolgálati rádió!. A stáb jeleleg égy fõbõl áll, Lacy mellett két másik yugdíjas, és egy taár, aki szabadidejébe rádiózik itt. Õ Rakó Attila, aki arra emlékeztet, meyire felbecsülhetetle értékû volt, amikor õ Üllõ testületi ülésére már úgy érkezett meg, amikor ott volt képviselõ, hogy már ismerte Gyömrõ álláspotját a két település közötti fotos közös ügybe, a rádió közvetítéséek köszöhetõe. Volt olya eset, hogy valaki megkérte õket, olvassák be, hogy eltût a kutyája. S két órával késõbb a kutya megkerült Maglód határába. Máskor egy természettudomáyi újságba talált cikk a cukorbetegségrõl segített valakiek abba, hogy felfrissítse a diétáját. Megszólalt pap, orvos, a városka mide fotos téyezõje. Köyû beláti tehát, hogy milye fotos kulturális-közéleti fukciókat lát el a rádió a maga egyszerû eszközeivel. Lacy Istvá hagsúlyozta, hogy õk em tudták, hogy ezt hogya kell csiáli, ezt meg kellett tauliuk. A tesztüzem sorá az elsõ zeeszámok lejátszása utá gyõzködték a helyiek, hogy beszéljeek, valamit modjaak, csiáljaak mûsort. Nyilvávaló, hogy keveset tudak a professzioális rádiózásról, és szívese láták a segítséget, de em tologaak a Sirius ajtajába a fiatalok, égve a szereplési vágytól. Voltak ifjabbak, zeés, mûfaji mûsorokkal, de most csak õk égye vaak, és a mûsor agyobb részét egyedül viszi Lacy úr. A hallgatók ikább az idõsebbek táborába tartozak, akikek ehezére esik már az olvasás, vagy agy örömüket lelik a kíváságmûsorba. Az adó zeei radikális eklektikája alapjá azoba ics olya aki harmic perce belül em hall magáak való zeét, legye szó akár house-ról, modja az idé 72. életévét betöltõ rádiós. A Sirius rádióak tehát Lacy Istvá yugdíja képezi a költségvetését, azért adak mûsort csak heti öt apo és csak délutá, mert eyire futja az idejükbõl. Az ökormáyzat a másfél évtizedes feállásuk óta százezres agyságredbe támogatta õket, vállalkozókról szó sics, alkalmakét hoz a postás egy-egy borítékot, amibe ezresek lapulak. Az ORTT pályázata legalább arra lehetõséget adott, hogy e legye törvéyellees az, amit csiálak, de törtéetük sorá sok harcot megvívtak, és a jövõ bizoytala. Nem kell a 21. századba kistérségi tájékoztatás? teszi fel a költõi kérdést Lacy úr. Neki egyértelmû válasza va erre a kérdésre. 140 CIVIL SZEMLE 2007/3 4

19 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 141 Jegyzetek KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM évi I. törvéy a rádiózásról és televíziózásról. 2 Az általuk közösségiek evezett forma a törvéybe em yereségérdekelt mûsorszolgáltatókét jeleik meg: ez olya mûsorszolgáltató, amely emzeti és etikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátráyos helyzetû csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumakét kívá szolgáli, ha a mûsorszolgáltatásból származó elkülöítette yilvátartott pézügyi eredméyét kizárólag a mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére haszálja fel. 3 Köszöet Hizsyik Déesek a pécsi helyzet ismertetéséért. 4 A Civil Rádiózásért Alapítváy a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával december és 2007 május között kérdõíves kutatást folytatott a hazai kisközösségi rádiózás felmérésére. A kérdõívek teljes körû feldolgozása jele taulmáy írásakor kezdõdik, így e helye csak éháy elsõre érdekesebbek tûõ választ közlük. 5 Azaz itt is megjeleik a közszolgálatiság meghatározásáak vitáiból ismert elitista kotra populáris elletét. Irodalom Cserháti Ákos (2006): Az ökétesség motivációi és az ökétesség egy külöleges terepe: a közösségi rádió. Civil Szemle, Fogg, Ally Korbel, P. Brooks, C. (2005): Commuity Radio Toolkit. Radio Rege. NHH: Érvéyes egedéllyel redelkezõ kisközösségi helyi URH-FM mûsorszóró rádióadók febr. 1-jei állapot. ORTT (2003): J/2175. Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület évi tevékeységérõl. (2003. júl.) ORTT (2003b): Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása helyi, rádiófrekveciák haszosítására kisközösségi rádiók céljára doc ORTT (2005): J/14615 Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület évi tevékeységérõl (2005. feb.) ORTT (2007): A kisközösségi rádiózás Magyarországo. ( ) Wikipedia 2007 Low-power broadcastig i4d Magazi aug. CIVIL SZEMLE 2007/

20 csz12 kozosseg radiok.qxd :58 Page 142 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Nemzetközi kitekités Egedélyköteles kisközösségi rádiózás Az USA-béli kisteljesítméyû (Low Power) FM (LPFM) rádiókat hosszas civil yomásra 2000-be tette lehetõvé az amerikai hírközlési hatóság (FCC) em kereskedelmi rádiózásra. Médiával foglalkozó szervezetek és magászemélyek em pályázhatak rá. A kis teljesítméyt max. 100 W-ba határozzák mely, melyre 5,6 km-es sugarú körzetet adak meg. A velük szembei legagyobb kritika, hogy agy részük vallásos adást sugároz, melyet em a helyi közösség készít: máshoa beszerzett adásokat közvetíteek. Egyes államok regeteg LPFM adót felhaszálak iformációsrádióak (Travelers Iformatio Statios, Highway Advisory Radio): ezek autópályák meté, repülõtereke, emzeti parkokba, határátkelõkél közvetíteek az utazókak iformációkat; zeét em sugározhatak. Oktatási itézméyekbe kisteljesítméyû középhullámú állomások is mûködhetek. (Wikipedia 2007) Nagy-Britaiába korábba a Restricted Service Licece kategória létezett a közösségi rádiók számára. Ezzel kisteljesítméyû adókat lehetett max. 1 hóapig mûködteti. Álladó egedélyt olya állomások kaphattak, melyek zárt területe (kórház, egyetemi campus) sugároztak. (Wikipedia: Restricted Service Licece) be a Commuity Radio Order rakta le a teljes jogú kisközösségi rádiók jogi alapjait. Az átmeeti idõbe, 2002 és 2005 között számos rádió kapott álladó egedélyt, ezeket Access Radio éve említették utalva arra, hogy eze állomások hozzáférést adak azokak a hagokak, melyek máshol em szólalhatak meg. A közösségi rádiósok yomására (is) mára ezt az elevezést hivatalosa is felváltotta a Commuity Radio év, mely már a rádiók közösségi jellegére utal. Ausztráliába 2005-be 442 közösségi rádió mûködött. Ezek az ausztrál hatóság, az ABA meghatározása szerit két fõ csoportot alkotak: special iterest és földrajzi vagy általáos tematikájú közösségi egedélyûeket. Egy 2002-es jeletés szerit 20 ezre (a lakosság 1%-a) vesz részt közösségi rádió mukájába ökéteskét. (Wikipedia: Commuity radio) Közösségi rádiózás a fejlõdõ világba A közösségi rádiók sajátos terepe a szegéyek, írástudatlaok lakta területek, ahol általába a demokrácia megtaításába is szerepet kapak. Afrika több országába mûködek ilye adók, többségébe yugati alapítváyok támogatásával. Kelet-Timoro az 1999-es függetleség elyerésekor csak az állami rádió mûködött. Azóta 16 közösségi rádiót egedélyeztek, miközbe kereskedelmit egyet sem. Az aalfabétizmus 60%-os. Idiába 2003 óta lehetséges 50 W-os kisközösségi rádiókat mûködteti, felsõoktatási itézméyekek. Az elsõ rádió 2004-be idult. (i4d) Legális kisközösségi rádiózás egedély élkül Új-Zélado (Wikipedia 2007, 0,5 W-ig egedély élkül lehet rádióadásokat sugározi a és a MHz-es sávba. 25 km-es körzete belül egy üzemeltetõ csak 2 adót mûködtethet. Az iterfereciametességrõl maguk a mûsorszolgáltatók godoskodak, azaz ha zavarják egymást, azt maguk között kell elredeziük. Az 1,3 millió lakosú Aucklad városába 29 kisközösségi rádió mûködik (Wikipedia: List of 142 CIVIL SZEMLE 2007/3 4