MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

Átírás

1 MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko be elhagzottak fólia ayaga. Póta Mária MFPI

2 A VIZSGÁK JELLEGE BELSŐ Az iskolá belül marad. Iskolákét (taárokét) külöböző. Szubjektív. Nem kovertálható. Mide osztály eseté ormális eloszlást mutat. Nem tükrözi a téyleges külöbségeket. KÜLSŐ Külső szakemberek végzik. Külső szervezésű mérőeszközök. Objektív Kovertálható A ormális eloszlástól való eltérés útmutató lehet. A külöböző iskolák teljesítméye összehasolítható; jótékoya hat a belső értékelésre.

3 A VIZSGÁK TÍPUSAI DIAGNOSZTIKUS: Helyzetfeltáró. Hatékoyság javítása a célja. Főkét szakaszt záró évfolyamok végé, vagy új oktatási formák megkezdése előtt alkalmazzák. Nem osztályozzuk. FORMATÍV: Formáló, segítő, fejlesztő, megerősítő, korrigáló. Nem miősít. Pl. miimumszit egy-egy témá belül. SZUMMATÍV: Miősítő értékelés. Célja az eredméyek megállapítása, regisztrálása. Az eredméy ormális eloszlást mutat. Szűrőkét szolgál, továbblépés eseté, a miősítés visszahat az iskolára. Pl. érettségi vizsga

4 A VIZSGAKÖVETELMÉNYEK SZINTJE A) MINIMUM SZINT: A vizsgakövetelméyek teljes meyiségéek kb. 50 %-a. Az iskola típusától függetleül egységes. B) OPTIMUM SZINT: A teljes tudásra voatkozó miősítés. A speciális szakképzési iráy tartalma szerit differeciált. C) MAXIMUM SZINT A vizsgakövetelméyek kötelezőe előírt köré túlmutató tudás szitje. (pl. fakultáció) D) PROFESSZIONÁLIS SZINT: Speciálisa képző iskolák kiemelkedőe tehetséges taulóiak a tudását méri.

5 A TESZTEKET ALKOTÓ FELADATOK ZÁRT VÉGŰ FELADATOK A kérdésfeltevés lehetőleg legye pozitív. Ügyeli kell arra, hogy ökételeül e adjuk támpotot a válaszhoz. FELELETVÁLASZTÓ FELADATOK KÖTÖTT VÁLASZTÁSOS FELADATOK a) alteratív választás: két lehetőség közül választ (pl. igazhamis) b) többszörös választás: egy jó válasz, több jó válasz, legjobb válasz kiválasztása, rossz válasz. c) a válaszok illesztése: egy az egyhez, egy a többhöz hozzáredelés. d) összetett választásos feladatok: asszociációs feladatok, asszociatív relációaalízis

6 FORMAILAG NYÍLT, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTBÓL ZÁRT FELADATOK FELELETALKOTÓ vagy SZABAD VÁLASZTÁSOS FELADATOK a) kiegészítés szövegköryezetbe, b) kiegészítés logikai sorba, c) rövid válasz, c) hosszú válasz, d) esszé típusú válasz: öálló ítélet alkotására, az összefüggések felismerésére, az aalizáló, szitetizáló, értékelő képesség mérésére alkalmas; az objektív értékelés érdekébe fel kell soroli azokat a godolatokat, tételeket, amelyekek a válaszba szerepeliük kell; Problémák a zárt végű feladatokkal: a kérdés potos megfogalmazása, a jó válasz-alteratívák megtalálása; szövegértő képességet is próbára teszi.

7 NYÍLT VÉGŰ FELADATOK Godolkodási képesség, kommuikációs képesség, kreativitás mérésére alkalmas. Típusai: a) Kreativitást mérő feladatok b) Esszé típusú feladatok Probléma: Nem határolja körül egyértelműe a taulótól elvárt tevékeységet; Nem kedvez az átlagos vagy gyege taulókak; Nehéz objektíve értékeli.

8 A TUDÁSSZINTET MÉRŐ TESZTEK ALAPVETŐ TÍPUSAI A) KRITÉRIUMRA ORIENTÁLT TESZTELÉS A vizsgálat célja: megállapítai, hogy: a tauló tudása megfelel-e az állított követelméyszitek; a tauló tudása elérte-e a kíváatos szitet, vagy sem; meyire agy a lemaradása. "Miimumvizsga"

9 B) NORMAORIENTÁLT TESZTELÉS A taulók teljesítméyeiek egymáshoz, illetve bizoyos csoporttagokhoz való viszoyítására haszálják. Matematikailag: a teszteredméyeket ormális eloszlás jellemzi. Az eredméyek alapjá: csoportbasorolás. A teljesítméy eredméye: E D C B A 10 % 5 % 50 % 75 % 90 %

10 A TANULÁSI KÖVETELMÉNYEK OPERACIONALIZÁLÁSA A taulótól elvárt tudást az alábbi követelméyek szerit vizsgáljuk: 1.) affektív taulással összefüggő követelméyek: befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékredszer kialakítása..) pszichomotoros követelméyek: utázás, maipulálás, artikuláció, automatizálás. 3.)kogitív követelméyek: ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb redű műveletek.

11 A KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEK RENDSZERE ISMERET SZINT: téyek és elemi iformációk ismerete, fogalmak, törvéyek, szabályok, koveciók ismerete, alapelvek, elméletek, redszerek ismerete. MEGÉRTÉS SZINT: egyszerűbb és boyolultabb összefüggések megértése, értelmezés, soralkotás, csoportosítás, átkódolás, traszformálás. ALKALMAZÁS SZINT: Elvot, általáos fogalmak, szabályok alkalmazása ismert vagy új szituációba. MAGASABB RENDŰ MŰVELETEK: aalízis, szitézis, értékelés.

12 AZ ÉRTELMI MEGISMERÉS TAXONÓMIÁJA ÉS A TANANYAGELEMEK KÖRE értelmi műveleti szit ismeret megértés alkalmazás I. alkalmazás II. taayagelemek köre téy fogalom összefüggés

13 MÉRÉSMETODIKAI ALAPELVEK A) OBJEKTIVITÁS potos, kellőe részletezett javítókulcs legye, a mérés legye függetle az adatfelvétel, a tesztkészítő és a tesztelemző személyétől, legikább zárt feladattípusokból álljo. B) RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG) meyire méri jól azt, amit méri szereték, matematikai statisztikai eszközökkel leírható, befolyásolják a vizsgálat, mérés körülméyei is. C) VALIDITÁS tartalmilag: a taítási követelméy és az értékelés módja felelje meg egymásak; fogalmilag: léyegi összefüggés legye a mérés tárgya és eredméye között; próbamérések fotossága

14 AZ ÉRTÉKELÉS MATEMATIKAI STATISZTIKAI ESZKÖZEI 1.) ÁTLAGOS PONTSZÁM Az eredméyek viszoyítása a maimumhoz. i 1 i.) SZÓRÁS átlagtól való eltérést jellemzi, a szóródás terjedelme: a leggyegébb és a legjobb teljesítméy távolsága teljesítméyek szórása: ( i )

15 EMPIRIKUS SZÓRÁS ( i ) 1 1 RELATÍV SZÓRÁS 100 a taulók teljesítméyéek igadozása elfogadható, ha a csoport /3 részéek eredméye az 1 ; 1 itervallumba esik

16 3.) STANDARD SKÁLA % 4% 38% 4% 7% 3 3 A ormális eloszlás %-os eloszlása a taulók száma szerit 7 % 4 % 38 % 4 % 7 %

17 4.) KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ Jól mér egy teszt, ha két feléek megoldási szitje között szoros kapcsolat va. i : az i-edik tauló páros sorszámú feladatokba elért eredméye, y i : az i-edik tauló páratla sorszámú feladatokba elért eredméye, : a páros sorszámú feladatokból elért átlagpotszám, y : a páratla sorszámú feladatokból elért átlagpotszám, r i 1 ( i ) ( y ( i ) i 1 i 1 1 r 1 i ( y i y) y) r 0,67 eseté jó a feladatlap r=1: függvéykapcsolat, r=0 ics kapcsolat

18 4.) MEGBÍZHATÓSÁG R r r 1 r 1 R 1 0,8-1 0,67 1 r a hiperbola a szögfelező fölött megy: R>r R = 0,8 eseté r = 0,67, és ekkor még megbízható a feladatlap

19 5.) HIBASZÁMÍTÁS tapasztalati képlet: 1 R (potszámba) általába >100 eseté alkalmazzák, de osztálylétszámyi taulóra is közelítőleg jó eredméyt ad relatív hiba: rel i ma 100 (%-ba) ima a taulók által elért maimális potszám cél: τ a lehető legalacsoyabb legye