ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon"

Átírás

1 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil szerveződések, oprofit szervezetek társadalmi beágyazottságát a társadalom külöböző szereplőihez fűződő kapcsolataik mellett támogatottságuk, valamit a róluk kialakult kép (véleméyek, megítélések), a szektorra voatkozó ismeretek helytállósága is mutatja. A civil szervezetek, a oprofit szektor mibelétére voatkozó ismeretek, valamit e szervezetek működéséhez való özetle lakossági hozzájárulásra való hajladóság amely megyilváulhat ökétes tevékeység vállalásába (mukaadomáy), vagy péz-, illetve természetbei adomáyok juttatásába is feltárása is részét képezte aak a yugat-duátúli régióba folytatott kutatásak, amely a régió civil/oprofit struktúrájáak átfogó megismerésére, feltárására törekedett. A felmérés között 280 oprofit szervezet, települési ökormáyzat és 440 magászemély körébe készült a yugat-duátúli régióba, Győr Moso Sopro, Vas és Zala megyébe. A szervezeti mita összeállítása sorá területi (megye, illetve településagyság szeriti) reprezetativitásra törekedtük, illetve tevékeységi körök alapjá is differeciáltuk. A lakossági mita kiválasztása sorá szité a területi (megyei és településagyság szeriti), valamit a emi és életkori 2 reprezetativitás érvéyesítésé volt a hagsúly. Az ökormáyzatokra voatkozóa felmérési szádékkal a régió összes városát, 3 illetve az összes olya községet megkerestük, ahol a kérdezés időpotjába legalább 10 bejegyzett oprofit szervezet volt a redelkezésre bocsátott településsoros KSH adatbázis szerit. Az 5 9 szervezettel bíró községek közül a települések felét választottuk ki véletle mita vé te li eljárással a megyei reprezetativitást CIVIL SZEMLE 2010/2 5

2 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 6 A megkérdezett magászemélyek többsége általába relevás tudással bír a oprofit szektor összetételére voatkozóa, általába tudják, hogy mely szervezeti formákat takarja, foglalja magába e szféra. (1. ábra) Ismereteik, iformációik alapjá dötő többségük magabiztosa sorolta a oprofit szervezetek közé a magáalapítváyokat, a közalapítváyokat és az egyesületeket, bár ez utóbbi szervezeti forma esetébe már viszoylag jeletős volt a em megfelelő választ adók aráya, külööse az alacsoy iskolai végzettségűek körébe. Az egyéb társadalmi szervezetek (klubok, körök stb.), illetve a közhaszú társaságok 5 helyzetét tekitve már megosztottabb volt az emberek tudása, illetve véleméye, a köztestületeket pedig többségük em tartotta a oprofit szektorhoz tartozóak. (1. ábra) Ez utóbbi két szervezeti forma esetébe megítélésem szerit válaszaikba emcsak, illetve igazából em is a relevás/irrelevás tudás tükröződik, haem azo véleméyük, hogy jellegzetességeik, működési jellemzőik alapjá e szervezeti formákat, melyek tekitetébe gyakra még a szakma is megosztott, em tekitik a oprofit szerveződések köréhez tartozóak. Ezt látszik alátámasztai az is, hogy a civil szervezetek léyegét a kutatásba részt vevő emberek a oprofitság (em profitorietált működés, illetve sajátos fiaciális jellemzők [adomáyokból, támogatásokból, pályázatokból való működés]) mellett főkét az öszerveződésre iráyuló állampolgári akarat szabad érvéyesülésébe, illetve az e szervezetekbe való szabad, ökétes részvételbe látják. A civil jelleg szempotjából a válaszadók körébe két jellemző/kritérium merült még fel: az e szervezeti kör tevékeységéek jellegével kapcsolatos kíváalmak (mit pl. közhaszúság, közösségre iráyuló, köz érdekébe való téykedés, közös célok megvalósításáért való összefogás, jótékoykodás, segítés), valamit a szervezetek részéről is gyakra hagoztatott függetleségre, öállóságra, politikametességre voatkozó megállapítások, elvárások. Bár ez utóbbi csoportba tartozó kritériumokat az államelméletileg tartva szem előtt. A felmérés az ötél kevesebb civil kezdeméyezést tömörítő települések ökormáyzataira em terjedt ki. 4 A téyleges mitát végül 128 oprofit szervezet, 89 ökormáyzat és 440 állampolgár jeletette. A felmérés fő módszere midhárom áges esetébe a kérdőíves megkeresés volt, melyet a szervezetek körébe strukturált iterjúk felvétele, valamit dokumetum-elemzés egészített ki. Jele taulmáyba a oprofit szektorra voatkozó ismeretek és attitűdök bemutatására kerül sor, amely elsősorba a lakosság tudását, ismereteit, a véleméyek tekitetébe pedig főkét a oprofit szervezetek szerepét, jeletőségét, felderítését helyezte középpotba. Ismeretek a oprofit szervezetekről A oprofit szektor összetételére voatkozó ismeretek 6 CIVIL SZEMLE 2010/2

3 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 7 ELMÉLETILEG polgárok léyegese kisebb mértékbe tartják a civilség szempotjából meghatározó téyezőek, mit az előbbieket. 1. ábra. A oprofit szektor összetételére voatkozó lakossági tudás* (%) Egyesületek Magáalapítváy k Közalapítváy Klubok, körök, szövetsége k Közhaszú társaságok Köztestületek Politikai pártok Ökormá E Miisztérium Kft.-k, bt.-ék, vállalkozók Red rség 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ige Nem Nem válaszolt *A kérdőívbe a következőképpe szerepelt a kérdés: Ö szerit az alább felsorolt itézméyek, szervezetek közül melyek tartozak a oprofit szerveződések körébe? A jelelegi szabályozás szerit a oprofit szektorhoz tartozó szervezeti formákat a felső hat sor tartalmazza. A közhaszú társaság helyett július 1-jétől oprofit gazdasági társaságok működhetek. Forrás: Lakossági felmérés (2005). A oprofit szervezeti kör összetételére, illetve a léyegükre voatkozó válaszok alapjá úgy tűik, az emberek jeletős része, külööse a magasabb iskolai végzettségűek tisztába vaak azzal, hogy a társadalom mely szegmeséről va szó, amikor a oprofit szektorról, illetve a civil szervezetekről beszélük. 6 Ráadásul a hétközapi emberek fejébe a kérdéses szervezeti körrel szembe élő követelméyek gyakorlatilag teljes mértékbe megfelelek a oprofit szektor lehatárolására törekvő strukturális-operacioális defiíció attribútumkészletével. 7 (Salamo Aheier, 1995:39) A lakossági felmérés fotos tapasztalata azoba az is, hogy va az emberekek egy kisebb háyada, akikek alapvetőe problémát okozott a oprofit szervezet kifejezés megfejtése is, a civil szervezet megevezést viszot általába ők is értették. A lakosság körébe, a hétközapi szóhaszálatba tehát jóval elterjedtebb, ismertebb ez utóbbi kifejezés. CIVIL SZEMLE 2010/2 7

4 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 8 A kutatás feltérképezte, hogy tisztába vaak-e az emberek a oprofit szféra agyságával. E tére azoba eléggé kedvezőtle eredméy született, a válaszadók dötő többsége ugyais még hozzávetőlegese sem tudja sem azt, hogy országos szite, de még azt sem, hogy lakóhelyé kb. háy alapítváy, egyesület, egyéb oprofit szervezet működik. A harmadik szektor országos méretére voatkozóa igecsak változatos képet kapuk, a válaszok között egyarát előfordul a 17, csakúgy, mit a tízmilliós agyságred; csupá az emberek miimális részéek (kevesebb, mit 4%-áak) vaak reális ismeretei e tére. 8 De a saját lakóhelye működő öszerveződések számosságát illetőe is csupá a válaszadók hetedéek ismeretei (becslései) helytállóak, többségük (68,6%-uk), külööse a városokba élők (82,3%-uk) a téylegesél (a KSH yilvátartásába szereplőél) jóval kevesebb szervezetet feltételezek. Míg például a legkisebb falvakba élők közel háromegyede potosa, vagy agyjából tudja a lokális öszerveződések számát, addig az ezer lakos feletti községekbe élőkek már csak 25%-áról modható ez el, a városokba pedig, legye szó akár kis- vagy agyvárosról, kevesebb, mit 5%-yia vaak tisztába a helyi oprofit szféra agyságával. Midez szigifikás összefüggésbe va a szervezetek számosságával, hisze kisközségekbe, ahol éháy öszerveződés működik csak, azokról a személyes ismerettségek, éritettségek révé (is) gyakorlatilag mideki tud. A szervezetszám emelkedésével, a szektor kiszélesedésével, differeciálódásával azoba egyre több lesz az olya szerveződés, amely az emberek csak kisebb csoportjáak látókörébe kerülek be, így már az akár ra rúgó szervezetszám eseté is többségük rejtve marad a lakosság agy része előtt, em beszélve a többszázat is meghaladó agyvárosi szervezeti körről. Így em meglepő tehát, hogy az emberek agy része jóval kevesebb civil kezdeméyezést feltételez, mit amit a statisztikák jelezek. De emcsak a lakosság ics tisztába a oprofit szféra agyságával, maguk az éritett szervezetek sem tudják, hogy mekkora számosságba vaak jele székhelytelepülésükö, ami elsősorba az egymásra voatkozó ismeretek és a közöttük lévő összefogás, együttműködés, hiáyáak tudható be (a szektoro belüli kapcsolatokról bővebbe lásd Nárai, 2008). Csupá a megkérdezett oprofit szervezetek hatodáak ismeretei szerit működik közel ayi öszerveződés az adott települése, mit ameyiről a KSH yilvátartása szól, többségük (59%-a) jeletős mértékbe alulbecsli (ötödük 35 60%-kal, kétötödük több mit 60%-kal) a lokális civil kezdeméyezések, egyéb oprofit szervezetek számát. A szervezetek 17%-a pedig meg se próbált válaszoli, illetve em tudom -mal válaszolt a kérdésre. Az egymásról való iformáltság, a másik ismerete a civil összefogás elegedhetetle feltétele, egybe az ismeretek hiáya gátja is a civil erő kibotakoztatásáak. Még a viszoylag szűk civil szervezeti kört magáéak tudó kisvárosokba is azzal találjuk szembe magukat, hogy a szerveződések alig tudak egymásról, a másik tevé - keységéről, gyakori, hogy a többi szervezet csak kokrét személyekhez kapcsolóelméletileg A oprofit szektor agyságára voatkozó ismeretek 8 CIVIL SZEMLE 2010/2

5 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 9 ELMÉLETILEG dóa jeleik meg (Nárai, 2002; 2003). Jellemző, hogy a szerveződések szigetszerűe, csak a saját szervezetükbe godolkodak, ami egyees következméye aak, hogy elsősorba saját problémáikkal, fiaciális hátterük, működési feltételeik megteremtésével vaak elfoglalva, így sok esetbe ikább kokureciát, mit szövetségest látak egymásba. A közös muka, együttműködés, a települési, etá térségi szitű összefogásak amely szükség eseté összehagolt fellépésre teé a szektort képessé, még a godolata is alig jellemző. A kutatásba bevot harmadik szereplő, a települési ökormáyzatok relatív többsége (47%-a) viszot a lakossággal és a civil szervezetekkel szembe em alá-, haem felülbecsülte a helyi oprofit szektor méretét. Az ökormáyzatok másik, hasoló agyságú táboráál (45%-áál) viszot érvéyesült a megszokott papírforma (alábecslés). Az eredméyek ilye mértékű összecsegése láttá felmerül a kérdés, hogy vajo az emberek, az ökormáyzatok és a szervezetek ismeretei em relevásabbak-e, mit a statisztikai adatok, amelyekhez viszoyítottam a válaszokat, hisze a mideapi tapasztalataikak köszöhetőe talá megbízhatóbb iformációkkal redelkezek a téylegese is működő szervezetekről, így reálisabba tudják megítéli a szektor agyságát, míg a statisztikák tartalmazzák a papíro létező, de a valóságba em túl sok tevékeységet felmutató szerveződéseket is. E feltételezés a em túl agy számosságú oprofit szervezettel bíró kisebb településeke ahol a személyes tapasztalásokak agyobb szerep jut, megáll(hat)ja a helyét. A kiterjedt, sok-sok szervezetet számláló városokba azoba már képteleség a szervezetek többségéről személyes tapasztalatokat, reális ismereteket szerezi, vagy számo tartai őket, így azok jeletős része ismeretle marad(hat) a település polgárai, vezetése, külöböző szereplői számára. Kokrét szervezetek ismerete A oprofit szervezetekkel kapcsolatos tájékozottsághoz a kokrét szervezetekre voatkozó ismeretek is hozzátartozak. Mideképpe pozitív, hogy aak elleére, hogy a felmért lakosságak csupá harmada vesz részt oprofit szervezetek mukájába (vagy tagkét és/vagy vezetőkét, ökéteskét, fizetett alkalmazottkét) (bővebbe lásd Nárai, 2008), csupá kisebb háyaduk (ötödük) jelezte, hogy em ismer egyetle ilye szervezetet sem. Kedvező az is, hogy az Ismer-e civil szervezeteket? kérdésre igeel válaszolók dötő többsége, szite teljes köre (92%-a) meg is tudott evezi kokrét szervezeteket; átlagosa két alapítváy, egyesület eve került említésre. A kokrét civil szervezetek körébe tájékozatlaok elsősorba az alacsoyabb iskolai végzettségűek közül kerülek ki. Míg például a diplomások körébe csupá 8%-yia em ismerek semmilye alapítváyt, közalapítváyt, egyesületet, más társas oprofit szervezetet, addig az érettségizettek körébe már 19%-yia, a szakmukás- CIVIL SZEMLE 2010/2 9

6 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 10 ELMÉLETILEG végzettségűek körébe kétötödyie, a maximum általáos iskolát végzettek körébe pedig már egyharmadyia vaak azok, akikre ez a jellemző. Előzetes feltevésem a szervezetek ismerete teré az volt, hogy elsősorba helyi szerveződéseket fogak ismeri, megevezi a megkérdezett magászemélyek, hisze az éritettség, személyes kötődés velük általába erősebb, mit a más települése vagy országos szite működő szervezetekkel, e hipotézisem azoba em igazolódott be. A kokrét szervezetevet megadó válaszadók agy része (81,7%-a[!]) ugyais a médiába is többször megjeleő országos szitű (szervezettségű) szervezete(ke)t (1. táblázat) is, egyedük (!) viszot csak ilyeeket említett; az összes megevezett szervezet több mit kétötödét (43,2%) az országos szerveződések tették ki. Legismertebbek a Vöröskereszt bizoyult, a válaszadók közel egyede megemlítette e szerveződést (1. táblázat). A megevezett szervezetek alapjá az a következtetés voható le, hogy az emberek elsősorba szociális és egészségügyi alapítváyokat, egyesületeket ismerek, az összes említett szervezet több mit felét (55,5%-át) az e tevékeységi területeke mukálkodó szervezetek tették ki. Ezt követőe sport, illetve oktatási célú öszerveződések eve hagzott el legtöbbször, de aráyuk em haladta meg a 7,5%, illetve a 7%-ot. Érdekes módo a oprofit szervezetek egyik legjeletősebb háyadát kitevő szabadidős, hobbi szervezetek eve viszoylag ritká került említésre, és szite egyáltalá icseek a köztudatba a vallási, a jogvédő és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó ötevékey szervezetek. 1. táblázat. A legismertebb országos civil szervezetek köre Civil szervezet eve A válaszadók mekkora háyada említette (%) Az összes említett szervezetév mekkora háyadát tette ki (%) Vöröskereszt 22,8 12,1 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 8,0 4,2 Gyermekétkeztetési Alapítváy 5,5 2,9 Arayág Alapítváy 4,8 2,6 Gyermekrák Alapítváy 4,2 2,2 Forrás: Lakossági felmérés (2005). A oprofit szervezetek oldaláról tekitve a kérdést, a kutatásba részt vett öszerveződések közel háromegyede úgy vélekedik, hogy szervezetüket székhelytelepülésük lakosságáak többsége ismeri. Hetedük szerit ismertségük szite teljes körű, azaz az adott települése gyakorlatilag ics olya ember, aki e tuda működésükről. Az így vélekedőket kiemelkedő aráyba találjuk a községi szervezetek között (30%), a városi szervezetek körébe viszot miimális az előfordulásuk (2,7%). Az ötveezer lakos feletti városokba 9 működő oprofitok között már ics is olya szervezet, amely azt godolá magáról, hogy az adott települése szite mideki ismeri őket. A teljes mitát tekitve csupá a szerveződések kevesebb, mit tizede modta azt magáról, hogy ismertségük agyo rossz, ők dötőe (82%-ba) agyvárosi 10 CIVIL SZEMLE 2010/2

7 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 11 ELMÉLETILEG magáalapítváyok közül kerülek ki. A magáalapítváyok körébe kiemelkedőe magas a magukat miimális ismertségűek vallók aráya, egyegyedük (!) úgy ítéli meg, hogy agyo kevese tudak róluk, másik egyedük pedig úgy, hogy többe em ismerik, mit ismerik a szervezetet. A közalapítváyok és a közhaszú társaságok dötő többsége (71,5%, ill. 66,7%) viszot igecsak ismertek godolja magát. A lakossági felmérés tapasztalataiak tükrébe a megkérdezettek kevesebb, mit kétharmada (57,5%) evezett csak meg helyi szervezetet ismertkét, a oprofit szervezetek vélekedése ismertségükről jóval kedvezőbbek tűik, mit amilye az a valóságba lehet, hisze az ismertség véleméyem szerit ott kezdődik, hogy legalább a szervezet evét meg tudják modai az emberek. A oprofit szervezetek hatoda, a községiek kétötöde egyébkét em törekszik arra, hogy a szervezetre voatkozó tájékozottságot övelje, hisze az, mit az előbb láttuk megítélésük alapjá amúgy is megfelelő. Nagy részük azoba elsősorba külöböző redezvéyeke (54%) és/vagy a szervezet vezetőivel, tagjaival készült iterjúk, illetve a szervezetről szóló újságcikkek megjeletetésével (41%) próbálja magát épszerűsítei, tevékeységét megismerteti másokkal. Harmaduk saját kiadváyok, hírlevelek, beszámolók, szórólapok, egyedük saját iteretes holap útjá törekszik ismertségéek övelésére. Nem túl gyakori, de a szervezetek 17%-áál előfordul, hogy fizetett hirdetéseket jeletetek meg. A külöböző kommuikációs módokat azoba csupá 29%-uk ötvözi egymással, ők legalább háromféleképpe igyekezek megismerteti magukat a lakossággal. A média adta lehetőségeket többségük redszerese (28%) vagy alkalmakét (52%) ki is haszálja (képes kihaszáli), tizedükek viszot még egyáltalá em volt alkalma megjelei a helyi sajtóba, TV-be, rádióba. A oprofit szervezetek kommuikációja egyébirát alapvetőe társadalmi célú kommuikáció (Bak, 2004), amelyek emcsak az a célja, hogy az adott szervezet ismertségét, társadalmi beágyazottságát övelje, haem olya iformációközlő tevékeységkét fogható fel amely a társadalom agy részét éritő problémákra hívja fel a figyelmet, és ezek leküzdésére ösztööz oly módo, hogy a megoldásra is igyekszik rámutati: követésre méltó értékeket közvetít, szemléletváltást sürget, társadalmilag haszosabb godolkodásra és életmód elfogadására buzdít. (Gosztoyi Hajós, 2001 idézi Bak, 2004:13) A helyi oprofit szervezetek jeletőségéek megítélése A külöböző alapítváyok, egyesületek, más oprofit szervezetek számos formába kapcsolódak be a helyi társadalom életébe (Nárai, 2008), törekedek székhelytelepülésük, illetve az ott élő lakosság életkörülméyeiek szebbé, jobbá, tartalmasabbá tételére, hozzájárulak a külöböző társadalmi problémák megoldásához, településük fejlődéséhez. Va, ahol ezt látváyosabba és hagosabba teszik, szite mideki, vagy legalábbis a lakosság agy része számára észrevehető módo; CIVIL SZEMLE 2010/2 11

8 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 12 A vizsgált oprofit szervezetek háromféle módo idokolták a harmadik szektor jeletőségét: Elsősorba azzal, hogy a társadalmi szükségletek ellátásába hiáypótló szerepet tölteek be, azaz gyakra olya feladatokat látak el, olya speciális igéyeket elégíteek ki, amelyek ellátását az állam, vagy más szervezetek (pl. profit - orietált cégek a szolgáltatás gazdaságtalasága miatt) em vállalak fel, de fotos szerep hárul rájuk a szociálisa vagy egyéb módo hátráyos helyzetűek, rászorulók támogatásába is. A külöböző (általáos, speciális vagy akár alteratív) szükségletek kielégítése, közösségi feladatok ellátása révé aktív résztvevői a társadalmi jólét biztosításáak csak úgy, mit közvetle köryezetük, településük élete jobbá tételéek, fejlődéséek, fejlesztéséek. Másodsorba azzal, hogy a lakosság kisebb-agyobb csoportjait át(össze)fogva olya közösségszervező erőkét jeleek meg, amely által létrehozott közösségek egybe a civil aktivitás terepét, az állampolgári ötudatra ébredés lehetőségét jeletik, illetve teremtik meg azáltal például, hogy képesek aktivizáli, mozgósítai az embereket külöböző, általába közcélú feladatok ellátására; érelméletileg va, ahol csak egy szűkebb kör számára érzékelhető aktivitásuk, tevékeységük, ismertek eredméyeik. Igazából függetleül működésük jellemzőitől, tevékeységük hatókörétől a oprofit szervezetek saját szubjektív és a települési ökormáyzatok megítélése szerit is fotos elemei a helyi társadalomak (2. táblázat), szerepük meghatározó az egyes települések, és ezáltal tágabb térségük életébe is. A szervezetek közel fele (45,3%) a közalapítváyok dötő többsége (71,4%) a magáalapítváyokak és az egyéb társadalmi szervezetekek viszot csak harmada értékeli úgy, hogy tevékeysége, vállalt feladatai által egyre jeletősebb szerepet tölt be székhelytelepülése, illetve a helyi lakosság életébe. Legikább (75% körüli aráyba) a közbiztoság védelmét célul kitűző, a gazdaságfejlesztéssel, illetve a köryezetvédelemmel foglalkozó szervezetek godolják így, de számos más területe is (pl. kultúra, egészségügy, oktatás) alapvetőe szerepe, jeletősége övekedéséről számolt be a szerveződések többsé ge (legalább fele). 2. táblázat. A civil szervezetek és a oprofit szektor fotossága Állítás A oprofit szervezetek fotosak, mert lehet séget jeleteek a szabad öszervez désre, érdekkifejezésre. A oprofit szervezetek fotos gazdasági téyez k hozzájárulak a társadalom jólétéhez. A település lakosságáak szüksége va a helyi szervez désekre, mivel azok jelet s szerepet tölteek be a település életéek jobbá tételébe, a külöböz feladatok ellátásába, a felmerül problémák megoldásába. Ökormáyzati átlagérték Noprofit szervezeti átlagérték 4,59 4,76 3,1 3,6 4,34 4,6 Forrás: Ökormáyzati és oprofit szervezeti felmérés ( ). 12 CIVIL SZEMLE 2010/2

9 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 13 ELMÉLETILEG dekeltté teszik az embereket abba, hogy foglalkozzaak közvetle köryezetük ügyeivel, 10 vagy bárki számára megadják a közéleti szerepvállalás lehetőségét. Harmadsorba, jeletőségüket abba látják, hogy a társadalom alulról jövő kezdeméyezéseikét a demokrácia kiépítéséek és működtetéséek fotos szereplői, és mit ilyeek az ötevékeység kiteljesedése mellett elősegítik a helyi, illetve állampolgári érdekek érvéyesítését, hozzájárulak a társadalmi legitimitás biztosításához, illetve a demokratikus politikai kultúra fejlesztéséhez is. Jeletőségük, szerepük pozitív megítélésével, illetve övekedésével összhagba számos oprofit szervezet véli azt, hogy a jövőbei fejlődés meghatározó, felelősséggel bíró szereplőivé válhatak a harmadik szektor elemei, melyek egyre ikább olya közösségi erőt képviselek, amelyre a társadalmi problémák kezelésébe, meg oldásába, de a települések fejlesztésére voatkozó elképzelések, programok kialakítása, illetve megvalósítása sorá is mideképpe lehet és kell építei. Jeletőségük övekedését mutatja, hogy mid az ökormáyzatok, mid a szerveződések feléek (56%, ill. 52%) véleméye szerit a helyi közösségbe egyértelműe őtt az egyesületek, alapítváyok, közalapítváyok elismertsége és támogatottsága. A kutatás eredméyei alapjá az is elmodható, hogy a szervezetek többsége (67%) úgy érzi, hogy tevékeysége által, ha csak kis mértékbe is, de képes az adott települése zajló társadalmi folyamatok befolyásolására, a külöböző társadalmi problémák megoldásáak segítésére. A folyamatok aktív alakítására a szervezetek öértékelése szerit hetedük képes, csekélyebb befolyásoló erővel viszot 53%-uk redelkezik. A községi szervezetek körébe közel 10 százalékpottal magasabb a tevékeységük hatását így megítélők aráya, mit a városi társaik körébe (58,5% szembe a 49,3%-kal). Tevékeységcsoportok szerit elsősorba a településfejlesztők, a köryezetvédők és a gazdaságfejlesztők, működési forma szerit pedig a közhaszú társaságok és a közalapítváyok mod(hat)ják el magukról, illetve érzik úgy, hogy meghatározó szereplői a települése zajló folyamatokak, körükbe a mitaátlaghoz képest külööse magas aráyba találjuk a tevékeységükek aktív befolyásoló hatást tulajdoítókat. A civil szférába, oprofit szektorba rejlő erőt, lehetőségeket az ökormáyzatok agy része is kezdi felismeri, egyre ikább parterek tekitik a települése működő oprofit szervezeteket, törekedek a velük való kapcsolatok, együttműködések kialakítására, a település életéek alakításába számítaak aktív részvételükre. Az ökormáyzatok dötő többsége elismeri az ötevékey szervezetek jeletőségét, és ebbe gyakorlatilag ics külöbség a városok és a községek között. Ezt jelzi, hogy a megkérdezett ökormáyzatok közel fele (45%) településük oprofit szervezeteit a helyi társadalomba betöltött szerepük szerit fotos, 38%-uk agyo fotos, meghatározó szereplőek tartja (2. ábra). Amikor azoba már em globálisa, haem egyes tevékeységterületek szerit ítélték meg az ökormáyzatok az adott települése működő szervezetek jeletőségét, a helyi társadalom életéhez, a lakosság jólétéhez és jól létéhez való hozzájárulását, CIVIL SZEMLE 2010/2 13

10 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 14 meghatározó külöbségek mutatkoztak a tevékeységcsoportok között, sőt eléggé érdekes képet mutat a szervezetek értékelése sorá kapott eredméy. (3. táblázat) Három terület kivételével (gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, szakmai érdekképelméletileg 2. ábra. A oprofit szervezetek jeletőségéek megítélése a település, a lakosság életébe betöltött szerepük alapjá (%) ,2 44,9 28,4 29, , ,5 12, Nagyo Ikább fotosak fotosak, jelet s szerepet tölteek be Fotosak is, meg em is 2,2 6,1 Ikább em fotosak, szerepük elhayagolható 0 4,5 Egyáltalá em fotosak, szerepük jeletéktele 1,1 Nem válaszolt a kérdésre Forrás: Ökormáyzati felmérés (2003); Lakossági felmérés (2005). Ökormáyzatok Lakosság 3. táblázat. Az egyes tevékeységi területeke működő oprofit szervezetek szerepéek ökormáyzatok által törtéő megítélése feladatvállalásuk, a település, illetve az ott élő emberek jólétéhez, jól létéhez való hozzájárulásuk alapjá* Jelet s szerepe va Nics jelet s szerepe Összes Városi Községi Összes Városi Községi Tevékeységi terület ökormáyzat ökormáyzatok ökormáyzatok ökormáyzat ökormáyzatok ökormáyzatok megítélése alapjá megítélése alapjá Sport 97,3 95,2 98,1 2,7 4,8 1,9 Kultúra, m vészet 88,4 95,2 85,4 11,6 4,8 14,6 Szabadid, hobbi 83,1 77,8 85,4 16,9 22,2 14,6 Polgár-, vagyo-, jogvédelem, 71,0 65,0 73,8 29,0 35,0 26,2 b özés megel zése Oktatás, kutatás 70,9 65,0 74,3 29,1 35,0 25,7 Településfejlesztés, területfejlesztés 63,0 55,0 67,6 37,0 45,0 32,4 Természet- és köryezetvédelem 58,7 52,9 62,1 41,3 47,1 37,9 Szociális ellátás, szolgáltatások 55,3 57,9 53,6 44,7 42,1 46,4 Egészségügy 51,1 57,9 46,4 48,9 42,1 53,6 Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés 35,0 38,9 31,8 65,0 61,1 68,2 Szakmai szervezet, érdekképv., érdekérv. 31,6 29,4 33,3 68,4 70,6 66,7 Vallás 31,6 50,0 15,0 68,4 50,0 85,0 *Csak az adott tevékeységi területe oprofit szervezettel bíró települések ökormáyzataiak %-ába. Forrás: Ökormáyzati felmérés (2003). 14 CIVIL SZEMLE 2010/2

11 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 15 ELMÉLETILEG viselet, vallás) az ökormáyzatok többsége, de legalább felük jeletős szerepűek tartja a oprofit szervezetek tevékeységét, azoba megfigyelhető, hogy léyegese kisebb aráyba értékelték jeletősek az azo területeke működő szervezeteket, amelyek például a jóléti ellátásba kapcsolódak be, illetve az élet miőségét valóba befolyásoló tevékeységekkel tudak hozzájáruli (pl. szociális ellátás, egészségügy) a közösség életéhez, a település fejlődéséhez. A közösségi értékek megteremtését, illetve a szervezett szabadidő eltöltési lehetőségek biztosítását megvalósító, a lakosságot összehozó, programokat yújtó területeke, így például a sport, a kultúra és a rekreáció, hobbi területé működő szervezeteket viszot az ökormáyzatok szite teljes köre szerepvállalásuk és a település életéhez való hozzájárulásuk szempotjából jeletősek ítéli. Maguk a oprofit szervezetek léyegese kritikusabbak tűtek az ökormáyzatokál az egyes tevékeységi területek szerepéek megítéléséél. Gyakorlatilag két terület (vallás, szakmai érdekképviselet) kivételével mide esetbe jóval kisebb háyaduk tartotta jeletős szerepűek az adott területet, mit az ökormáyzatok, illetve léyegese markásabbak a településstruktúrába elfoglalt hely szeriti külöbségek is (4. táblázat). Csupá égy olya terület va, melyek szerepét a válaszadó szervezetek többsége jeletősek ítélte, melyek okai között kétségteleül megtalálható a mások tevékeységére voatkozó iformációk hiáya (lásd kapcsolatok esetlegessége, hiáya) mellett az egymással szembei féltékeység is. Külööse a 4. táblázat. Az egyes tevékeységi területeke működő oprofit szervezetek szerepéek oprofit szervezetek által törtéő megítélése feladatvállalásuk, a település, illetve az ott élő emberek jólétéhez, jól létéhez való hozzájárulásuk alapjá* Jelet s szerepe va Nics jelet s szerepe Összes Városi Községi Összes Városi Községi Tevékeységi terület szervezet szervezetek megítélése alapjá szervezetek szervezet szervezetek megítélése alapjá szervezetek Sport 72,0 64,9 81,4 28,0 35,1 18,6 Kultúra, m vészet 70,1 75,9 61,5 29,9 24,1 38,5 Szabadid, hobbi 65,3 58,2 75,0 34,7 41,8 25,0 Oktatás, kutatás 59,8 65,5 51,4 40,2 34,5 48,6 Természetés köryezetvédelem 48,9 49,1 48,6 51,1 50,9 51,4 Szociális ellátás, szolgáltatások 48,3 61,8 26,5 51,7 38,2 73,5 Vallás 46,6 52,9 37,8 53,4 47,1 62,2 Egészségügy 42,0 56,0 19,4 58,0 44,0 80,6 Településfejlesztés, területfejlesztés 40,9 43,1 37,8 59,1 56,9 62,2 Szakmai szervezet, érdekképv., érdekérv. 39,0 52,0 18,8 61,0 48,0 81,3 Polgár-, vagyo-, jogvédelem, 37,5 41,2 32,4 62,5 58,8 67,6 b özés megel zése Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés 30,4 38,0 17,2 69,6 62,0 82,8 *Csak azo szervezetek %-ába, melyekek va tudomásuk székhelytelepülésükö az adott tevékeységi területe működő oprofit szervezet(ek)ről. Forrás: Noprofit szervezeti felmérés ( ). CIVIL SZEMLE 2010/2 15

12 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 16 ELMÉLETILEG községi szervezetekre jellemző, hogy számos területe em tartják jeletős szerepet betöltőek a településükö működő oprofit társukat; a városi szervezetek körébe jóval pozitívabb megítélés figyelhető meg. Elsősorba a tipikusa városokhoz kötődő tevékeységi területek (pl. egészségügy, szociális ellátás, szakmai érdekképviselet, gazdaságfejlesztés) esetébe markásak a külöbségek (4. táblázat). Egyébirát hasolóa az ökormáyzatok véleméyéhez maguk a oprofit szervezetek is a sport, a kultúra, illetve a szabadidő, hobbi területé tevékeykedő alapítváyok, egyesületek, közalapítváyok, egyéb társadalmi szervezetek esetébe érzik legikább azt, hogy jeletős szerepet tölteek be a lokális társadalmak életé - be. Elgodolkodtató, hogy aak elleére, hogy a oprofit szervezetek jeletőségüket elsősorba hiáypótló szolgáltatások, ellátások biztosításába látják, a tipikusa olya területeke működő szervezeteket, amelyekre ez (lehet) a jellemző, léyegese kisebb háyaduk értékelte jeletős szerepűek. Az egyes területek jeletőségéek megítélésébe jóval ikább a szektor közösségi szerepéek felértékelődése köszö vissza. Külööse jellemző ez a községekbe működő szervezetekre. Némi elletmodást jelez a lokális öszerveződések szerepéek megítélésébe, hogy miközbe maguk a szervezetek úgy érzik, aktíva részt veszek a helyi társadalom életéek alakításába, illetve mid a szervezetek, mid az ökormáyzatok dötő többsége szerepvállalásuk, tevékeységük alapjá fotos, jeletős szereplőek tartja a oprofit szervezeteket, addig a lakosság korátsem tulajdoít ekkora jeletőséget ekik, illetve em eyire egyötetű szerepük megítélésekor. A lakossági felmérés eredméyeiből ugyais egyrészt az derül ki, hogy a megkérdezettek viszoylag jeletős részéek közel harmadáak ics határozott véleméye arról, hogy fotosak-e vagy sem a oprofit szervezetek, főkét a fiatalabb korosztály és a középkorúak bizoytalaok a kérdést illetőe. Másrészt az ökormáyzatokkal elletétbe a magászemélyekek léyegese kisebb háyada (47,3%-uk) yilatkozott pozitíva a köz- és magáalapítváyok, egyesületek, közhaszú társaságok, egyéb társadalmi szervezetek által alkotott oprofit szféra szerepéről, jeletőségéről (2. ábra). Csupá ötödük vélekedik úgy, hogy e szerveződések az adott települése végzett mukájuk alapjá a helyi társadalom életébe agyo fotos, valamivel több, mit egyedük szerit pedig valameyire fotos szerepet tölteek be. A megkérdezettek tizede kimodotta egatíva ítéli meg e szervezeteket a települése betöltött szerepük alapjá (jeletékteleek, elhayagolhatók), az ökormáyzatok körébe viszot csupá két olya hivatalba (2,2%) godolták úgy, hogy érdembe em járulak hozzá a település életéhez a helyi öszerveződések. A lakosság körébe végzett felmérés eredméyei alapjá azt modhatjuk, hogy a helyi oprofit szervezetek szerepéek megítélését a em és az iskolai végzettség mellett legikább az e szervezetekkel való szorosabb kapcsolat, a mukájukba való részvétel, illetve a támogatójukkét való megjeleés befolyásolja. A kutatási tapasztalatok egyértelműe azt mutatják, hogy a ők, a magasabb iskolai végzettségűek (diplomások), illetve a oprofit szervezetekkel közvetle kapcsolatba lévők jóval kedvezőbbe vélekedek az alapítváyok, egyesületek, egyéb oprofitok szerepéről (5. táblázat). 16 CIVIL SZEMLE 2010/2

13 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 17 ELMÉLETILEG Demográfiai és társadalmi jellemz k Nem 5. táblázat. A oprofit szervezetek szerepe megítéléséek demográfiai, társadalmi meghatározottsága (%) agyo fotosak A oprofit szervezetek a település, a lakosság életébe betöltött szerepük alapjá ikább fotosak is, ikább egyáltalá fotosak meg em is em fotosak em fotosak Forrás: Lakossági felmérés (2005). Nem válaszolt, em tudja Férfi 13,7 26,9 31,5 8,1 9,1 10,7 N 23,0 29,6 27,6 4,5 0,8 14,4 Életkor 30 év alatti 19,5 30,5 31,3 7,8 4,7 6, éves 15,7 26,5 34,3 6,9 4,9 11, éves 22,1 26,0 30,8 3,8 2,9 14, éves 17,7 30,4 21,5 7,6 6,3 16,5 65 éves és a felett 18,5 29,6 18,5 0,0 3,7 29,6 Lakóhely megye Gy r-moso-sopro 17,9 34,7 30,1 4,6 4,6 8,2 Vas 20,2 26,6 29,4 8,3 2,8 12,8 Zala 19,3 20,7 28,1 6,7 5,9 19,3 Lakóhely településtípus Község 500 lakos alatt 32,0 36,0 28,0 0,0 0,0 4,0 Község lakos között 11,5 30,8 19,2 7,7 3,8 26,9 Község 1000 lakos felett 17,3 31,5 25,2 7,9 6,3 11,8 Tízezer lakos alatti kisváros 12,5 16,7 29,2 8,3 12,5 20,8 10 ezer lakos közötti 26,0 12,0 30,0 8,0 4,0 20,0 kisváros 50 ezer lakos feletti városok 18,1 30,9 33,5 4,8 3,2 9,6 (megyei jogú városok) Iskolai végzettség Maximum yolc osztály 11,1 18,5 29,6 3,7 11,1 25,9 Szakmukásképz, szakiskola 11,5 24,4 26,9 7,7 7,7 21,8 Középiskola 19,6 29,7 31,6 6,7 2,9 9,6 F iskola 27,4 28,6 26,2 6,0 4,8 7,1 Egyetem 18,9 37,8 27,0 2,7 2,7 10,8 Noprofit szervezetekkel való kapcsolat Részt vesz oprofit szervezet 36,5 29,7 23,2 4,3 0,7 5,8 mukájába Nem vesz részt oprofit 10,9 27,8 32,1 7,0 6,3 15,9 szervezet mukájába Ökétes adomáyal támogat 51,6 25,8 16,1 3,2 3,2 0,0 oprofit szervezetet Nem adomáyoz oprofit 16,4 28,6 30,3 6,4 4,6 13,7 szervezet javára Teljes mita körébe 18,9 28,4 29,3 6,1 4,5 12,7 A oprofit szervezetek szerepéek ökormáyzatiál léyegese kedvezőtleebb lakossági megítéléséek (2. ábra) egyik oka az iformáltság hiáyába keresedő, az emberek gyakra em ismerik a helyi szervezetek tevékeységét, em látják működésük hatásait, illetve elsősorba em az értük, a társadalom érdekébe tei akarókat látják beük, haem az adomáyaikra áhítozó, a forrásokkal el em számoló ügyeskedőket, akikkel szembe általába alapvetőe bizalmatlaok az emberek. CIVIL SZEMLE 2010/2 17

14 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 18 ELMÉLETILEG E feltevést igazoli látszik, hogy a oprofit szervezetek mukájába részt vevő, illetve azokkal támogatói kapcsolatba álló, azaz az öszerveződések tevékeységét jobba ismerő válaszadók az átlagosál pozitívabba vélekedek róluk, léyegese magasabb aráyba tulajdoítaak ekik a külöböző társadalmi problémák megoldásába, a helyi társadalom életébe agyo fotos szerepet, mit az e szerveződésekkel semmiféle kapcsolatba em lévők körére jellemző (5. táblázat). Másrészt az emberek úgy látják, hogy a helyi dolgok alakulását a pártok, a politika határozza meg, és em a civil szféra szereplői, így em is tulajdoítaak olya agy jeletőséget az ötevékey szervezetekek. Az évtized elejé végzett tatabáyai és oroszláyi közvéleméy-kutatások tapasztalatai például azt mutatják, hogy az emberek általába em e szervezetektől remélek támogatást, megoldást az egyé, illetve a lakóhelyük problémáira, haem sokkal ikább az ökormáyzattól, illetve személyes godjaikra a rokoságtól. A civil szervezeteket csupá 7%-yia evezték meg, míg az ökormáyzat 35%, a rokoság 20%-ot ért el a Kitől remélek támogatást? kérdésre adott válaszokba (Szirmai et al., 2002:198), ami jelzi, hogy az emberek em tulajdoítaak túl agy szerepet a lokális öszerveződésekek. A civil szervezeti segítségkéréstől való idegekedés emcsak abba mutatkozik meg, hogy az emberek személyes problémáik megoldását em e szerveződésektől várják, haem abba is, hogy a polgárok és az ökormáyzat közötti ügyek elitézésébe, megoldásába sem számítaak rájuk, e tére is elutasítják a formális szervezetektől való segítségkérés lehetőségét. Sokkal ikább magukra és családi kapcsolataik ra támaszkodak, vagy az ökormáyzati ügymeetbe részt vevő személyek (pl. ökormáyzati képviselők, hivatali mukatársak) segítségére számítaak. Ez még azokra is jellemző, akik érdekeltek, vagy szerepet vállalak valamely oprofit szervezet mukájába. A oprofit szervezetek helyi ügyek, dötések befolyásolásába játszott képességével kapcsolatos lakossági kétkedéssel egyetembe egyre ikább (vagy ikább továbbra is) egy olya állampolgári magatartás valószíűsíthető, melyek sorá az emberek érdekeiket ikább öállóa próbálják artikuláli és érvéyesítei a vezető dötéshozó csoportokkal szembe, másrészt a társadalmi öszerveződések gyege helyi társadalmi beágyazottságára következtethetük (Kákai, 1999; 2004b). A civil szervezetek dötésbefolyásoló képessége általába valóba alacsoy, 11 a Ferge Zsuzsa (1997; 1998) által oly fotosak tartott hag szerepet még kevésbé tudják betöltei. A közügyek alakulását meghatározó ökormáyzati dötéshozatali folyamatba való aktív bevoásukra csak a hivatalok kisebb része hajladó, 12 elsősorba ikább az ökormáyzati célok, illetve kitűzött feladatok végrehajtását vagy az azokba való közreműködést várják a civilektől (Kákai, 2004a:268). Összegzés A civil/oprofit szervezetek jeletőségéek, szerepéek megítélése kissé elletmodásos, miközbe a szervezetek agy része úgy érzi, hogy, aktíva részt vesz a 18 CIVIL SZEMLE 2010/2

15 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 19 ELMÉLETILEG székhely-településé folyó folyamatok, illetve a helyi társadalom életéek alakításába, és mid a szervezetek, mid az ökormáyzatok dötő többsége szerepvállalásuk, tevékeységük alapjá fotos szereplőek tartja a oprofit szervezeteket, vagy legalábbis meghatározott részüket főkét a sport, a szabadidős és a kulturális szervezeteket, addig a lakosság korátsem tulajdoít ekkora jeletőséget ekik, illetve em eyire egyötetű szerepük megítélésekor. Az egyes tevékeységi területek jeletőségéek ökormáyzati és szervezeti megítélésébe ikább a szektor közösségi szerepéek felértékelődése köszö viszsza, aak elleére, hogy maguk a szervezetek jeletőségüket elsősorba hiáypótló szolgáltatások, ellátások biztosításába látják; a tipikusa olya területeke működő szervezeteket, amelyekre ez (lehet) a jellemző, léyegese kisebb háyaduk értékelte jeletős szerepűek. Ahhoz, hogy a társadalom mide szereplője szerit valóba az élet meghatározó téyezői legyeek a oprofit szektor szereplői, a szakmai fejlődésükö, megerősödésükö túl mideekelőtt láthatóvá kell váliuk. Tevékeységük, szerepvállalásuk által bizoyítaiuk kell szükségességüket, azt, hogy hiáyuk valóba hiáy két jeletkeze székhelytelepülésük (működési területük) életébe, az ott élők ellátásába, jólétéek és jól létéek biztosításába. Tapasztalataim szerit azoba a oprofit szervezetek vélekedése ismertségükről is jóval kedvezőbb, mit amilye az a valóságba. A szerveződések többsége azt feltételezi, úgy véli, hogy szervezetüket székhelytelepülésük lakosságáak többsége ismeri, a lakossági megkérdezés sorá viszot bebizoyosodott, hogy az emberek általába tisztába vaak azzal, hogy mely szervezetek alkotják a oprofit szektort, tudják értelmezi a civil szervezet kifejezést, többségük kokrét szervezetet is meg tud evezi, azoba az összes megevezett szervezet közel felét az országos szerveződések tették ki. A megkérdezettekek kevesebb, mit 60%-a tudott helyi szervezetet megevezi! Eredméyeik egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a társadalmi elfogadottság, megítélés, illetve a civil szervezetek mukájába való részvétel (pl. ökétes tevékeység) vagy a támogatásuk erősítéséhez élkülözhetetle a lakossági és egyéb társadalmi szereplőkbe a oprofit szektorról élő kép, attitűdök, motivációk megismerése, hisze eze tudás birtokába a szervezetek célzottabba, hatékoyabba alakíthatják ki a megyerésre, bevoásra iráyuló tevékeységüket. De az alapítváyoko, egyesületeke, egyéb oprofit szervezeteke kívül a médiáak, az ökormáyzatokak, és em utolsósorba a kormáyzatak is tevőleges szerepe va a harmadik szektor épszerűsítésébe, például aak széles körű tudatosításával, hogy e szervezetek apjaikba milye pozitív küldetést teljesíteek, és milye fotos kezdeméyezéseket modhatak magukéak emcsak lokális, haem országos és emzetközi szite is (Siegel Yacey, 1992). CIVIL SZEMLE 2010/2 19

16 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 20 ELMÉLETILEG Jegyzetek 1 A vizsgálat alapsokaságát, illetve kiidulópotját azok a bíróságo bejegyzett szervezetek adták, amelyek az évtized közepi szabályozás szeriti oprofit szervezeti-működési formák valamelyikébe tevékeykedtek. Így a felmérés kiterjedt a klasszikus civil kezdeméyezések (egyesület, magáalapítváy) mellett a térségbe működő közalapítváyok, köztestületek és közhaszú társaságok körére is. Ez utóbbiak alapítására ma már icse mód, helyettük ú. oprofit gazdasági társasági forma létezik. A 280 szervezet a yugat-duátúli régióba, 2003-ba működőkét yilvátartott összes öszerveződés (5500) 0,5%-át jeletette. Napjaikba a KSH által regisztrált bejegyzett szervezetek száma meghaladja a hatezret. (Noprofit szervezetek..., 2009) 2 Bár az életkor tekitetébe előybe részesítettem az aktív korosztályba tartozókat. A felmérés a felőtt lakosságra voatkozott, így értelemszerűe 18 évesél fiatalabbak em kerülhettek be a mitába. 3 Felmérésem idejé 27 városi ragú település volt a yugat-duátúli régióba, számuk azóta 30-ra emelkedett. 4 A vizsgált régióba felmérésem idejé összese 654 település volt, a KSH adatbázisa szerit a települések közel felébe 1 4 bejegyzett oprofit szervezet működött, 108 községbe pedig (a települések 16,5%-a) egyetle ilye szerveződést sem regisztráltak. 5 Mit ahogy korábba már jeleztem, felmérésem idejé a oprofit szervezeti formák között még szerepelt a közhaszú társaság, ma viszot ebbe a formába már em, haem helyette oprofit gazdasági társaságkét működhetek az ilye típusú szervezetek. 6 Az iskolai végzettség emelkedésével szite mide szervezettípus esetébe övekedett az adott szervezettípus hovatartozásáról relevás ismeretekkel bírók aráya. 7 A oprofit szervezetek el(le)határolására alkalmas kritériumokat megfogalmazó oprofit defiíció a kilecvees évek közepétől a Johs Hopkis emzetközi összehasolító program kutatóiak, Lester Salamoak és Helmut Aheierek köszöhetőe ú. strukturális-operacioális defiíciókét ismert (Salamo Aheier, 1995:39). Elemei a következők: oprofitság (em profitorietáltak); kormáytól való függetleség; itézméyesültség; ökormáyzatiság, öigazgatás kritériuma; ökétesség és az ötevékeység miimális szitje; közhaszúság; pártcélok, pártpolitikai tevékeység kizárása (Kuti Marschall, 1991:65 66; Harsáyi, 1992:36 39; Salamo Aheier, 1995:36 38 alapjá). 8 A KSH adatai szerit 2008-ba közel 65 ezer (64 925) működő oprofit szervezet volt az országba (A oprofit szektor..., 2009). 9 Megyei jogú városok: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopro, Nagykaizsa; e településeke többszáz szervezet tevékeykedik. 10 Az idézetek az iterjúk és a kérdőívek kitöltése sorá egyes oprofit szervezetek képviselőiek szájából hagzottak el. 11 Az évtized elejé a civil szervezetek és az ökormáyzatok kapcsolatát feltáró országos kutatás eredméyei a lokális öszerveződések gyege, közepes befolyását mutatták; egy ötfokozatú skálá mérve az ökormáyzatok 2,1 2,9 közé helyezték a településükö működő egyesületek, alapítváyok dötésalakító hatását (Szabó, 2002:39; Csegéy Kákai, 2002:62 63). A yugat-duátúli régióba folytatott kutatásom tapasztalatai szerit az ökormáyzattal való együttműködéssel kapcsolatosa egatív tapasztalatokak hagot adó szervezetek (a válaszadó szervezetek harmadára volt ez jellemző) elsősorba a javaslataik, véleméyük figyelembevételéek mellőzését említették. 12 A dötéshozatali, illetve a dötés-előkészítő folyamatba a oprofit szféra szervezeteit is bekapcsoló ökormáyzatok legikább a már elkészült ayagok véleméyezésére kérik fel a szervezeteket, harmaduk lehetőséget ad a képviselő-testületi és/vagy bizottsági üléseke való részvételre (is). Számos ökormáyzatál (35%-ukál) elsősorba külöböző értekezletek, megbeszélések, beszámolók, előzetes vagy személyes egyeztetések, kozultációk formájába zajlik az ökormáyzati dötéshozatali folyamatba való civil részvétel. A hivatalok legkevésbé a külöböző előterjesztések, tervezetek elkészítésébe való aktív, pl. felkért szakértőkét való civil részvételt preferálják, ily módo csupá a dötések társadalmasítását megvalósító hivatalok alig több, mit tizede (12,3%-a) eged beleszólást a köz ügyeibe (Nárai, 2008). A kutatás tapasztalatai egyértelműe rámutattak arra is, hogy a oprofit szervezetek ökormáyzati dötéshozatali folyamatba való bekapcsolódására voatkozó lehetőségek, illetve esélyek erőse 20 CIVIL SZEMLE 2010/2

17 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 21 ELMÉLETILEG differeciáltak; az ökormáyzattal meglévő hivatalos jellegű, itézméyes kapcsolódások (pl. feladatátadási szerződéssel vagy együttműködési megállapodással), illetve a személyi jellegű összefoódások erőse éreztetik a hatásukat abba, hogy egy szerveződés megjeleik-e (megjelehet-e egyáltalá) a lokális dötéseket befolyásoló szerepkörbe. Tapasztalataim em egyedülállóak, a o profit szervezetek e tére való megosztottságára, a helyi dötések befolyásolási, alakítási lehetőségéek a szervezetek képviselőiek, vezetőiek ismertségétől, illetve az ökormáyzat és a oprofit szféra közötti személyes kapcsolatoktól, kötődésektől való erős függésére már mások is felhívták a figyelmet (Varga, 1996; Csegéy Kákai, 2002; Kákai, 2004a). Irodalom Bak Dées (2004): Kommuikáció civilfoko. Civil Szemle, Csegéy Péter Kákai László (2002): Köztes helyzet?! A civil szervezetek és az ökormáyzatok kapcsolatába az ezredforduló Magyarországá. Budapest: Miiszterelöki Hivatal Civil kapcsolatok Főosztálya. Ferge Zsuzsa (1997): Az állami szociálpolitika változásáak tredjei a redszerváltás óta; ezek illeszkedése emzetközi (emzetközileg változó) paradigmákhoz. Politikatudomáyi Füzetek. XX. Budapest: MTA Politikai Tudomáyok Itézete. Ferge Zsuzsa (1998): Egy mítosz társadalmi ára. Nemzetközi paradigmaváltás és a magyar szociálpolitika. Társadalmi Szemle, Harsáyi László (1992): A oprofit szektor szabályozásáak vitás kérdései. I: Kuti Éva (szerk.): A oprofit szektor Magyarországo. Budapest: Noprofit Kutatócsoport, Kákai László (1999): Állampolgári részvétel és helyi társadalom Pécsett. I: Csefkó Ferec Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. Pécs: MTA RKK Duátúli Tudomáyos Itézete Pécs- Barayai Értelmiségi Egyesület, Kákai László (2004a): Ökormáyzuk értetek, de élkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakba. Budapest: Századvég. Kákai László (2004b): Politikai kultúra és lokalitás. Századvég Kuti Éva Marschall Miklós (1991): A oprofit szektor fogalma. Egy defiíciós vita és ami mögötte va. Esély Nárai Márta (2002): A civil szervezetek egymás közötti és az ökormáyzattal való együttműködései Tét városába. Kézirat. Győr. Nárai Márta (2003): Civil szervezetek egy kisváros életébe. Tér és Társadalom Nárai Márta (2008): A oprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életébe. A yugat-duátúli oprofit szektor helyzetfeltárása. Doktori disszertáció. Győr Budapest: ELTE Társadalomtudomáyi Kar Szociológia Doktori Iskola. A oprofit szektor legfotosabb jellemzői 2008-ba. (2009) Statisztikai tükör, 192. szám (2009/192) Noprofit szervezetek Magyarországo (2009): Budapest: Közpoti Statisztikai Hivatal. Salamo, Lester. M. Aheier, Helmut. K. (1995): Szektor születik. Budapest: Noprofit Kutatócsoport. Siegel, Daiel Yacey, Jey (1992): A civil társadalom újjászületése. Budapest: The Rockefeller Brothers Fud. Szabó Istvá (2002): A települési ökormáyzatok és a civil szervezetek kapcsolatredszere. I: Csegéy Péter Kákai László (szerk.): Köztes helyzet? A civil szervezetek és az ökormáyzatok kapcsolatába. Budapest: Miiszterelöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztálya, Szirmai Viktória A. Gergely Adrás Baráth Gabriella Molár Balázs Szépvölgyi Ákos (2002): Versey és/vagy együttműködés. Budapest Székesfehérvár: MTA Szociológiai Kutatóitézet, MTA RKK NYUTI Közép-duátúli Kutatócsoport. Varga Istváé (1996): A civil szervezetek jeletősége a helyi társadalomba, szerepük az ökormáyzati dötések előkészítésébe. Magyar Közigazgatás, CIVIL SZEMLE 2010/2 21

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról

Csernicskó István Hires Kornélia A kárpátaljai magyarok lokális, regionális és nemzeti identitásáról 8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam:

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT

LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 46 LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 1 Koltay Elvira A civil társadalom fogalma alatt fukcioális megközelítésbe olya

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1

CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 csz12 elm filosz.qxd 2007. 06. 13. 14:53 Page 111 CIVILEK A NYOMTATOTT SAJTÓBAN ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A MÉDIÁBAN 1 Beszedics Otília Bevezetõ A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti idõszakba a GPS

Részletesebben

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele

CIVIL VERDIKT. ELMÉLETILEGnn. Elõzmények. CIVIL SZEMLE n 2007/1 n n n n n n n19. Márkus Eszter. Az egyesületek nyilvántartásba vétele csz10 elm 2 birosag.qxd 2007. 02. 25. 17:56 Page 19 ELMÉLETILEG CIVIL VERDIKT Az egyesületek yilvátartásba vétele Márkus Eszter Ilye eddig még em volt. A megyei bíróságok, ítélõtáblák és fõügyészségek

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM csz10 eleje.qxd 2007. 02. 25. 17:51 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha . Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL

A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus

Részletesebben

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN

A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bevezetés A KÉPESSÉ TÉTEL (EMPOWERMENT) LEHETŐSÉGEI A CIVIL TÁRSADALOMBAN Lakatos Kiga Jele taulmáyomba megkísérelem körüljári,

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

Statisztikai hipotézisvizsgálatok

Statisztikai hipotézisvizsgálatok Statisztikai hipotézisvizsgálatok. Milye problémákál haszálatos? A gyakorlatba agyo gyakra szükségük lehet arra, hogy mitákból származó iformációk alapjá hozzuk sokaságra voatkozó dötéseket. Például egy

Részletesebben

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet

Akadálymentes? Fogyatékkal élő nők a szülészeti ellátásban (várandósgondozás, szülés, anyaság) D emnet Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátásba (váradósgodozás, szülés, ayaság) D emet 1 Ez a kiadváy a Születésház Egyesület Akadálymetes? Fogyatékkal élő ők a szülészeti ellátóredszerbe (váradósgodozás,

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana

Kontra József A pedagógiai kutatások módszertana Kotra József A pedagógiai kutatások módszertaa egyetemi jegyzet A kiadváyt A kompetecia-alapú pedagógusképzés regioális szervezeti, tartalmi és módszertai fejlesztése (TÁMOP - 4.1..-08/1/B-009-0003) című

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei Villamos gépek tatárgy tételei 7. tétel Mi a szerepe az áram- és feszültségváltókak? Hogya kapcsolódak a hálózathoz, milye előírások voatkozak a biztoságos üzemeltetésükre, kiválasztásukál milye adatot

Részletesebben

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz25_csz12 skandi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t

KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t Az egészséges evelés KIMONDHATÓ.?! Magyar Máltai Szeretetszolgálat F o g a d ó P s z i c h o s z o c i á l i s S z o l g á l a t 8. Előszó Tartalom Mide felőtt volt egyszer gyerek És felő majd az új gyereksereg:

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT

ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT ANDRÁS SZILÁRD, CSAPÓ HAJNALKA, NAGY ÖRS SIPOS KINGA, SOÓS ANNA, SZILÁGYI JUDIT KÍVÁNCSISÁGVEZÉRELT MATEMATIKA TANÍTÁS STÁTUS KIADÓ CSÍKSZEREDA, 010 c PRIMAS projekt c Adrás Szilárd Descrierea CIP a Bibliotecii

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Közhasznúsági jelentés 2008 Közhaszúsági jeletés 2008 Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Pressley Ridge Magyarország Alapítváy Közhaszúsági jeletés 2008 A szervezet megevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítváy A szervezet

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

Elektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során

Elektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség: defiíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás sorá Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség fogalomköre és az érdesség

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz

MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK FIZIKA. kétszintű érettségire felkészítő. tanfolyamhoz MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK a FIZIKA kétszitű érettségire felkészítő tafolyamhoz A fizika mukaközösségi foglalkozásoko és a kétszitű érettségi való vizsgáztatásra felkészítő tafolyamoko 004-009-be elhagzottak

Részletesebben

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL

AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL 36 MIXCONTROL AZ ÖSSZETÉTEL OPTIMALIZÁLÁSA A VOLUMETRIKUS ASZFALTKEVERÉK- ELLENÕRZÉS MÓDSZERÉVEL Subert Istvá deformáció-elleálló keverékvázat lehet létrehozi. Kiidulási feltétel az alkalmazás helyéek

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok csz22_csz12 skadi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom

Részletesebben

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors

Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám,

Részletesebben

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február

Posta. Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete. X. évfolyam 1. szám. 2008. február Posta szakmai folyóirat X. évfolyam 1. szám 2008. február Kiadja a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete A TARTALOMBÓL A Magyar Posta társadalmi felelôsségvállalása A mukaköri redszer fejlesztésével

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében Lukovics Miklós (szerk.) 204: Taulmáyok Legyel Imre professzor 60. születésapja tiszteletére. SZTE Gazdaságtudomáyi Kar, Szeged, 5-24. o. Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.

Részletesebben

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás

HU / -- Mag rendszer. Padlótisztítás HU / -- Mag redszer Padlótisztítás Mag redszer Kocepció 2 www.vermop.com Előyei Mag redszer Ameyire iovatív, ayira egyedi. A VERMOP mágeses redszere teljese új módot jelet a felmosóhuzatok tartóra (ill.

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel.

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel. Sorszám Tevékeység dokumetum ellejegyzés-sel Elleőrzés, érvéyesítés Utalváyozás ellejegyzés Köyvvezetésbe megjeleés I. KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS I/1 Fejlesztési többletigéyek összeállítása (pl: beruházási,

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

Napjainkban többféle álláspont támasztja alá, vagy vonja kétségbe a kvalitatív

Napjainkban többféle álláspont támasztja alá, vagy vonja kétségbe a kvalitatív Iskolakultúra 202/3 Sátha Kálmá Kodoláyi Jáos Főiskola Neveléstudomáyi Taszék Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásáál A taulmáy a kvalitatív vizsgálatok megbízhatósági problémáiak

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 171/2012. (I.25.) sz. HATÁROZATA Iktatószám: MN/32883-9/2011. Tárgy: a vállalt műsorstruktúráak megfelelő műsorsugárzási kötelezettség megsértése Ügyitéző: személyes adat Melléklet: a hatósági elleőrzés megállapításai A NEMZETI MÉDIA-

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Jele taulmáy tartalma em feltétleül tükrözi az Európai Uió hivatalos álláspotját. TARTALOMJEGYZÉK 1 GEOTERMIKUS HŐHASZ OSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 1.1 Direkt hévíz haszosítási javaslat... 4 1.2 Hőszivattyús

Részletesebben

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l

TETÔPONT. e ég e t t v é d e l TETÔPONT m a g a z i A C r e a t o H u g a r y K f t. i d ô s z a ko s h í r m a g a z i j a 2 012. m á r c i u s A védelem, amely tűzbe születik A kerámia egób tetőcserépbe égetett védelemről az egób

Részletesebben

HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY

HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 28 HÚSZÉVES A MENHELY ALAPÍTVÁNY Beszélgetés Győri Péterrel, a Mehely alapítváy kuratóriumi elökével Csogor Aa Az első hóapok CSZ: Hogya jött létre a Mehely

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS

A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1. Törtéeti összefoglaló A tizekilecedik század végé a fizikát lezárt tudomáyak tartották. A sikeres Newto-i mechaika és gravitációs elmélet alapjá a Napredszer bolygóiak mozgása

Részletesebben

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE

HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE Cgád Város Ökormáyzat HIVATALI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE MINŐSÉGÜGYI ME 05 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a hvatal folyamatok fejlesztéséek szabályozása. Jele eljárás meghatározza a fejlesztés lefolytatásáak

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE

A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE DR. BENKŐ JÁNOS * A JUST IN TIME KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS Az ayag- és készletgazdálkodás fotos feladata a termelés üteméek megfelelő ayagszükséglet folyamatos kielégítése. A termelési program és az

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum www.bme.de/cee Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum BESZERZÉS BESZÁLLÍTÁS 2014. OKTÓBER 16. BOSCOLO BUDAPEST, MAGYARORSZÁG Az EU keleti bővítéséek 10 éve Beszerzés Kelet- és Közép-Európába:

Részletesebben

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Statisztika. Eloszlásjellemzők Statsztka Eloszlásjellemzők Statsztka adatok elemzése A sokaság jellemzése középértékekkel A sokaság jellemzéséek szempotja A sokaság jellemzéséek szempotja: A sokaság tpkus értékéek meghatározása. Az

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

KÖRÖS TANULMÁNYOK Szent István Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 2011

KÖRÖS TANULMÁNYOK Szent István Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 2011 KÖRÖS TANULMÁNYOK Szet Istvá Egyetem Gazdasági Kar Békéscsaba 0 Szerkesztőbizottság HALMAI PÉTER MICHELLER MAGDOLNA PUSKÁS JÁNOS SIMON IMRE SZAKÁCS ATTILA Felelős szerkesztő MICHELLER MAGDOLNA Techikai

Részletesebben

Klasszikus civil szervezetek bevételei 2013

Klasszikus civil szervezetek bevételei 2013 Klasszikus civil szervezetek bevételei 2013 A klasszikus civil szervezetek (alapítványok és egyesületek) bevétele 2013-ban elérte a 525,2 milliárd Ft-ot (8,2%-os növekedés a 2012. évi 485,4 milliárd Ft-os

Részletesebben

A válaszadó-vezérelt mintavétel megbízhatóságának vizsgálata szimulációs módszerekkel 1

A válaszadó-vezérelt mintavétel megbízhatóságának vizsgálata szimulációs módszerekkel 1 Szociológiai Szemle 23(2): 72 88. válaszadó-vezérelt mitavétel megbízhatóságáak vizsgálata szimulációs módszerekkel 1 Kmetty Zoltá Simo Dávid zkmetty@yahoo.com; dr.david.simo@gmail.com Beérkezés: 2013.

Részletesebben

Gyakorló feladatok II.

Gyakorló feladatok II. Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,

Részletesebben

Vállalkozásgazdaságtan

Vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT0A00). ZH ALAPKÉRDÉSEK Vállalkozásgazdaságta Rövid kifejtıs kérdések Mibıl fakad valami értéke, haszossága? Az érték, a haszosság egy emberbe, egy emberi szituációba

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei

K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei K&H csúcstámadás egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szerződési feltételei 2008. október 20. Jele K&H csúcstámadás életbiztosítási szerződés általáos feltételei (a továbbiakba

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

Települési fejlődési pályák a Csereháton

Települési fejlődési pályák a Csereháton Település ejlődés pályák a Csereháto Pézes Jáos 1 Tóth Tamás 2 1. A terület lehatárolása és általáos jellemző A tájöldrajz értelembe vett Cserehát a magyar-szlovák országhatártól délre, a Herád- és a Bódva-

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye

Dunaföldváron a régió legnagyobb máltai ünnepi rendezvénye XIX. évfolyam 11. szám, 2015. ovember 195 Ft KÖZÉLETI LAP Duaföldváro a régió legagyobb máltai üepi redezvéye Október 10-é Duaföldvár adott otthot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legagyobb dél-duátúli

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben