A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

Átírás

1 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás esélyei az európai piaco. 1 Zám Mária Kutatásuk célja volt feltári a hazai oprofit szektor fejlõdéséek eredméyeit a foglalkoztatás területé és az európai itegráció jelelegi és várható hatásait. Taulmáyukba elsõsorba azt vizsgáltuk, hogya, milye feltételekkel fogadja a hazai mukaerõpiac a változásokat, hogya hat ez a társadalmi itegrációra. Vizsgáltuk a társadalmi mobilitás és migráció kérdéskörét, azt, milye szerepet játszaak a oprofit szervezetek a mukaélküliség kezelésébe, a hazákba mûködõ fotosabb támogató szervezetek pályázati politikáját, égy ország gyakorlatá keresztül pedig a oprofit szektor foglalkoztatási lehetõségeit az európai modelleke keresztül. A taulmáy rövid áttekitést ad a kutatás eredméyeirõl, javaslatairól. Kutatásuk megerõsítette azt a hipotézist, hogy az EU-itegráció kapcsá a hazai oprofit szervezetek számos feladatot kaphatak. Elsõsorba a tartós mukaélküliek elhelyezkedésébe va ma szerepe a civil szektorak. Az állami programok a mukaerõ közvetítésére, passzív eszközredszer mûködtetésére voatkozak, és kisebb aráyt képviselek bee a megelõzés, habilitáció, reszocializáció elemei. A civil szektor elmúlt 10 éves idõszaka és a oprofit törvéy bevezetése utá számos új perspektíva yílt a civil szervezetek elõtt. A szektor erõsítése, források bevoása, a folyamatos mûködés megteremtése mid a szektor stratégiai célkitûzéseit képviselik. Más oldalról viszot a szektor probléma- CIVIL SZEMLE 2007/1 91

2 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 92 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM megoldó készsége által jól egészíti ki az állami redszereket szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási, közmûvelõdési stb., hiáyosságaikat képes kiegyesúlyozi, pótoli. Úgy tûik, hogy a foglalkoztatást segítõ programokba létrejött egy olya érdekegyezés a civil szervezetek, az állami itézméyek és a mukaélküliek között, amely jól szolgálja, illetve a jövõbe kiegészítheti a foglalkoztatáspolitika eszköztárát is. A legfõbb akadálya az együttmûködések számos esetbe találkoztuk ezzel, hogy parterek kelleek, akik tudásuk, szervezeti mûködésük, forrásaik alapjá képesek kapcsolatot tartai kormáyzati szervezetekkel, etá feladatot átvállali tõlük. Helyi szite alig találi egy-egy partert, hogy adott esetbe a mukaügyi kormáyzat által támogatott együttmûködést kezdeméyezi tudják a mukaügyi közpotok. Másrészt elleérdekeltség is jele va a kapcsolatba, pl. a mukaügyi szolgáltatások kihelyezésére voatkozóa. A mukavállalói elleérdekeltség a közalkalmazotti státus megszûése esetébe áll fe, a korábbi források megosztása a civil szervezettel, amely mukaügyi szolgáltatásokat lát el, szervezetszociológiai értelembe hatalomvesztést is jelet. Ahol ma a foglalkoztatást is ellátó oprofit szervezetek állak, az egy kísérleti modell, amibõl ics átlépés a téyleges piacra. Az eredméyeket em tudják adaptáli a kormáyzati szervek. Sok esetbe saját öérdekbõl, hisze a civilek megjeleésével a közalkalmazotti állások kerüléek veszélybe. A civil szervezetek fukciójukat keresve rátaláltak az egyik olya fotos területre, amely helyi szite képes a foglalkoztatás godjaiak eyhítésére. Megoldást természetese a civil szervezetek sem képesek yújtai, aál is ikább, hisze az eszközök, a források az állam közpotilag iráyított itézméyredszereiek birtokába vaak. A civil szervezetek ebbe a felállásba tehát a foglalkoztatáspolitikai eszközredszer részét képezhetik, gyakorlatilag pedig ma már egyre ikább terjedõ mukaügyi szolgáltatói szerepet viszek a helyi társadalomba. Azoba azt is látuk kell, hogy az EU tagországai sokkal yitottabbak a civil szervezetekkel való állami együttmûködésre. Ott számos területe kifejezette a civil szervezetekre számítaak szociális, megelõzõ programokba, és eek megfelelõe tevékeységük oká állami forrásból származó bevételekhez juthatak. Eek Magyarországo két akadályát látjuk: icseek agyobb számba professzioális szolgáltatókét mûködõ szervezetek, az állami költségvetés szervezeteket és em tevékeységet fiaszíroz. Tehát a vállalkozó civil szervezetek sok esetbe harcoli kéyszerülek saját ökormáyzatukkal az elfogadásért, az együttmûködésért, holott közösségileg haszos tevékeységet végezek. A foglalkoztatást vállaló szervezetekél a megoldások körébe két utat láthatuk. Az egyik, amely a szervezet öfetartását is szolgálja, vagyis a civil szervezet foglalkoztató szervezetté is válik. A másik út, amikor külöbözõ mukaerõ-piaci szolgáltatásokat yújt a civil szervezet, mégpedig személyre szólóa. Amikor a képessé tevés mit cél szerepel a mukaélküliekkel való foglalkozásba. Illetve gyakorta láthatjuk e kettõ kombiációját. Az a tapasztalatuk, hogy e két terület elõfordulása azoos szervezetél meg tudja sokszorozi az eredméyességét a 92 CIVIL SZEMLE 2007/1

3 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 93 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM szervezet céljaiak elérésébe, a mukaélküliség kezelésébe. Másrészt a mukaügyi szervezetekbe ma már ics olya agy elleállás a civil szervezetek bevoásával kapcsolatosa. Ez a típusú fejlõdés az EU-beli modellekhez is közel áll, az EUpályázatok is prioritáskét kezelik ezt a területet. A kérdéses itt az, hogy háy szervezet alkalmas, és milye régiókba, eze feladatok felvállalására. Sajátos a foglalkoztatási szervezetek helyzete abba is, hogy a szervezeti öérdek sok esetbe háttérbe szorítja azt a célt, amiért létrejöttek. Sokszor sikeresek modott szervezetekrõl derül ki mélyebb vizsgálódás utá, hogy programjukat elsõsorba pusztá ömaguk fetartása motiválja. Téy az, hogy az elyert pályázati támogatások és a téyleges szádékok em midig állak összhagba egymással. Amit a bevételek és kiadások alakulásából is látható, a bevételek jeletõs háyadát bérekre költik a szervezetek. A pályázati programok költségvetésébe is a legszembetûõbb, hogy a részt vevõ mukaélküliekre legfeljebb a költségek 10 15%-a fordítódik. A oprofit szektorak általáos fejlõdési iráya szerit egyre agyobb a jeletõsége mukaerõ-piaci szempotból is. A foglalkoztatottak 2,2%-a már ebbe a szektorba található. A fõállású foglalkoztatottak számáak, illetve aráyáak övekedését reprezetálják a KSH adatai, mely szerit az itt foglalkoztatottak 70% fõállású (teljes mukaidõbe 62% dolgozik). Ez mitegy mukavállalót jelet, amely a szektor 17%-át kitevõ szervezetek között oszlik meg ba az összes mukaviszoyba álló mukavállaló (fõ- és részállású) fõt tett ki, ami jeletõs javulást mutat. Végül is a szektoro belül a foglalkoztatás elég kocetrálta zajlik. Területileg elsõsorba Budapest és a megyei agyvárosok képesek eltartai olya itézméyesült szervezeteket, amelyek folyamatosa tudak alkalmazi embereket. Budapeste dolgozik a foglalkoztatottak 42%-a, a megyeszékhelyeke 35%. A foglalkoztatásak ez a övekedése összefüggésbe áll olya állami feladatokak az átadásával, amelyet civil szervezeti keretek között hatékoyabba tudak megoldai a jele gazdasági-társadalmi fejlettségi szit mellett. Hajlamosak leék arra tippeli, hogy szociális vagy egészségügyi területe kocetrálódik a foglalkoztatás. Pedig em így va. A szektoro belül a legagyobb foglalkoztatók a gazdaságfejlesztéssel (41,2%), a kutatással foglalkozó szervezetek (20,6%), a szakmai, gazdasági érdekképviseletek (30,9%), az adomáyosztó szervezetek (37,4%). Eek sajátos oka lehet, hogy sok korábbi szervezet kéyszerbõl vált oprofit szervezetté, mert csak így tudta fetartai magát a csökkeõ állami dotáció mellett. Kutatóitézetek, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, szíházak, mûvelõdési házak választották ezt az utat. A szociális területe dolgozó szervezetekek csak 15,3%-a foglalkoztató is egybe. A szabadidõ- hobbi-területeke dolgozó szervezetek közül 20,3% modhatja magáról, hogy vaak alkalmazottai. A legagyobb alkalmazók az egyesületek és a közhaszú társaságok. A foglalkoztatottak több mit 70%-át õk alkalmazzák. Reálisa évi 5 millió Ft bevétel felett beszélhetük foglalkoztató szervezetekrõl. CIVIL SZEMLE 2007/1 93

4 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 94 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 1. ábra. A foglalkoztatottak aráya a éves épességbe megyékét, 2002 (Országos aráy: 56,2%) 2 1. táblázat. A oprofit szervezetek megoszlása a bevétel agysága szerit, 2000 A szektor 84%-áak bevétele 5 millió Ft alá esik! Ez az aráy megegyezik az álladó foglalkoztatást végzõ szervezetek aráyával. (Lásd 2. ábra) A támogatások kiemelte kezelik Tola, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket. A magyar szektor bevételek szeriti felosztásába a kis szervezetek vaak túlsúlyba, ahol a tedecia a hayatlás, míg a prosperálás, bevételövekedés a köztestületekre jellemzõ. Eek hátterébe olya folyamat zajlik, amely rövid távo polarizációval, hosszabb távo pedig a szektor jeletõs részéek teljes ellehetetleülésével feyeget 4 progosztizálta egy KSH-kiadváy. A szektor területi elhelyezkedése em fedi le a mukaélküliség problémáit. Közel azoos aráyú a Duátúlo és a Tiszátúlo elhelyezkedõ szervezetek aráya, holott a lakosságszámba agy külöbségek vaak, em beszélve a mukaélküliség agyságáról. 94 CIVIL SZEMLE 2007/1

5 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 95 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 2. ábra. A oprofit szektor állami támogatottságáak relatív mértéke, Azo modellek elterjesztése, amelyek elõremutatóak bizoyultak a foglalkoztatás segítésébe, eheze illeszthetõk be a mideapi gyakorlatba. Elsõsorba fiaszírozási, másodsorba szervezeti akadályok miatt. Ezért tevékeységük teljese atomizálttá válik, és a oprofit szervezetek többsége számára em utáozható, em átvehetõ a gyakorlat. Eek az is oka, hogy az OFA által támogatott programokba bevoható szervezetek alkalmassága limitált. Egy kicsit hasoló a helyzet, mit a programok által mozgósítható mukaélküliek bevoása eseté, ami sokszor ehézségekbe ütközik jeletkezõk, motiváció híjá. A létrejött hálózatok belterjessé váltak, 5 azok a források is megszûtek, amelyek lehetõvé teék a kevésbé gyakorlott szervezetek felkészülését az EU-források fogadására. A ma elõremutató modellek valóságos keretfeltételeit a folyamatos támogatás biztosítja, amely tovább folytatódhat a strukturális alapoko keresztül, azoba kétséges, hogy meddig. Az most is látható, hogy ezek az úgyevezett sztár- vagy erõs szervezetek sem maradhatak fe az átlagosál magasabb szitû és folyamatos támogatás élkül. Ayagilag em tudják megoldai az öfetartást, hisze elsõsorba mukaügyi, szociális szolgáltatásokat végezek. Erre pedig megredelõkét csak kormáyzati, ökormáyzati szervek jöhetek szóba. Vagyis ez azt jeleti, hogy amíg eze szolgáltatásokra voatkozóa em vezetek be reformokat, addig hiába mide kísérletezés, a gyakorlatba való átültetés em törtéik meg. 6 Akadálya az itegrálásak az is, hogy az állami szervezetek még ma is verseytársak tekitik a civileket. A közfeladat-ellátások privilegizálása azt is megakadályozza ugyaakkor, hogy e feladatokra versey iduljo be a civil és a forprofit szervezetek között. CIVIL SZEMLE 2007/1 95

6 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 96 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM abályozás probs a fejlesztési fortjébe keresedõ Jeleleg ics semmilye stratégia azokak a szervezetek segítésére, akik a leszakadással küzdeek. Õk már em tudak felzárkózi arra a szitre, ahoa az európai pézforrások elérhetõk leéek. Még a stabil szervezeteket is megigathatják azok a fiaszírozási stratégiák, ahol ics elõfiaszírozás. Az utolsó részlet kifizetése pedig jóval a program befejezése utá várható. A közfeladatok fokozottabb megosztásáak is akadályai vaak, részbe az, hogy az államháztartási reform em lépett elõre, másrészt még midig va tartózkodás a civilek felelõsségvállalásával kapcsolatosa az ökormáyzat, a kormáyzat részérõl. A mukaügyi közpotok mit kormáyzati szervezetek még kevés helye vállalták fel itézméyese a civilekkel való feladatmegosztást. Szité verseytársat látak beük, hisze a Mukaerõ-piaci Alapál ugyaazokra a programokra pályázhatak. Szükség lee a törvéykezés változására is ahhoz, hogy a mukaügyi közpotok feladataikat például a szolgáltatásokat átadhassák az erre alkalmas civilekek. Ez valamelyest oldódott 2002 utá, és az NCA programjai elõremutatóak a civilek támogatását illetõe. Azoba magáak a szektorak a fejlesztési feltételei hiáyozak; eek oka a szektorfejlesztési stratégiák és a szabályozás problémáiba, a szervezeti-itézméyfejlesztési kocepciók és a fejlesztési források hiáyába, a parterség kultúrájáak alacsoy szitjébe keresedõ. Míg az EU-tagállamokba a szektor bevételeiek jeletõs háyada (50 80%) származik költségvetési forrásból, addig Magyarországo csupá 34%. Szolgáltatási szerzõdést a fejlett yugati államokba 10 évre kötek, áluk 5 évre, de em védi a civil szervezetet semmi akár az azoal szerzõdésbotástól sem. Természetese okot midig lehet produkáli. 7 Az ökormáyzatok és civilek együttmûködésérõl elmodható, hogy jó úto halad a 90-es évek elejéhez képest. A szervezetszociológia igazsága, hogy egy szervezet mozgásterét, fejlõdési perspektíváit a köryezete határozza meg. Eek alapjá modhatjuk, hogy ezek a szervezetek hasoló lehetõségekkel redelkezek, mit klietúrájuk. Vagyis függõ viszoy jellemzi õket. Téylegese csak félpiaci szereplõkét mûködhetek, eredméyességük függ a támogatásoktól. Elõrehaladásukba jeletõs szerepet játszik az üzleti parterhez való viszoy, illetve a parterek sikeressége, orietációja. Az ökormáyzatokál adott esetbe még a politikai beállítódás is meghatározhatja a szervezetek, programok sikerét. A forrásokért, feladatokért való versey helyi szite sok esetbe lehetetleé teszi az együttmûködést. A helyi hatalmi versegést példázza számos település, ahol a civilek által mûködtetett szociális ellátó hálózat heroikus küzdelmet folytat a femaradásért az ökormáyzattal szembe. Azoba a rossz példák mellett már felsorakozak azok is, ahol több évre viszszatekitõ kapcsolat mûködik parteri szite. Ezek elsõsorba a agyvárosokba jellemzõek Budapest, Debrece, Miskolc, Székesfehérvár, Szolok kokrét ökormáyzati feladatokra kötött ellátási szerzõdéseket. Községekbe a foglalkoztatást is ellátó civil szerveztek jeleléte agyo ritka a foglalkoztatás területé. A községekbe a helyi társadalom viszoylagos zártsága miatt az ökormáyzatok mellett em tud kialakuli más hatalmi cetrum. Bár valamilye közösségi 96 CIVIL SZEMLE 2007/1

7 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 97 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM feladat ellátására jöek létre a civil szervezetek, de az ökormáyzati hatalom pozíciójába lévõk ellelábast, verseytársat látak beük. Külööse veszélyesek érzik azt a civil szervezetet, amely már képes foglalkoztati, mukahely-teremtési céllal is jö létre. Általába a falvakba ma em maradt más jeletõsebb foglalkoztató, mit az ökormáyzat. Eek elleére, ahol a személyi kapcsolatok kiegyelítettek pl. a polgármester biztos abba, hogy a szervezet képviselõi em kíváak az õ pozíciójára töri, ott mûködhet civil szervezet. A kormáyzat és a civilek együttmûködése kapcsá akkor beszélheték áttörésrõl, ha sikerüle az államháztartási reform keretébe elismerteti a civilek szolgáltatási jogát. Az Európai Uió országaiba ige magas a civilek állami költségvetésbõl származó bevétele, mert hatékoya látak el közfeladatokat. Példakét hozhatjuk fel Németországot vagy Agliát. Midkét országba az elmúlt évbe azzal kellett szembesüli, hogy a jóléti állam képtele megoldai a magas mukaélküliséget, a mukaerõpiacra itegráli a fiatalokat és a õket. A 90-es évek végé is találhatuk olya körzeteket Agliába, ahol 30 40%-os a mukaélküliség, de Németország keleti országrészébe is. Ezeke a helyeke a civil szervezetekek dötõ szerepük va a mukaélküliség problémáiak eyhítésébe, a szociális, oktatási feladatok ellátásába. Németországba az állam kifejezette keresi az együttmûködést, elsõsorba a karitatív szervezetekkel. Amellett, hogy ezek a szervezetek fotos társadalmi szükségletekre képesek válaszoli, jeletõs foglalkoztató szervezetekké is kiõtték magukat. 8 Ugyaígy Agliába, ahol között a leggyorsabba fejlõdött a civil szektor, 4%-kal õt a fizetett alkalmazottak száma, míg a közösségi szektorba (public sector) csökket, a magászektorba is csak 2,1%-kal õtt. 9 A civilek továbbfejlõdését természetese belsõ okok is akadályozzák: A vezetés autodidakta módo taulta meg a szervezeti meedzsmetet. Néháy éve még szetségtörések számított meedzseri tevékeységrõl, vállalatiráyítási redszerekrõl és módszerekrõl beszéli a oprofit szervezetek vezetõ mukatársaiak körébe. Hasolít ez egy családi modellre, ahol az alapítók képviselik a szervezetet, iráyítaak, függetleül attól, hogy tudásuk, tapasztalataik alkalmassá teszik-e õket erre a szerepre, egy moder, piaco dolgozó szolgáltató szervezet iráyítására. Az általuk megvizsgált szervezetek között alig volt olya, ahol a vezetés elvált az iráyító testülettõl. Megfelelõ ifrastruktúra már va a legtöbb civil szervezetél, de szervezeti kultúra még ics, illetve zavaros. A szervezetek sokszor túlövik feladataikkal a szervezeti vezetést, amely így a fejlõdés akadályozójává válik. A kreativitás agy vozerõt jelet. Viszot ma már jól képzett szakemberekre va szükség, kevés a kezdeméyezõkészség. A szervezetek megmerevedek, em tudják fogadi az iovációt, kockázatvállalásuk csökke. A fejlõdés egyik gátja a forráshiáyal azoos súlyú akadályozója a formális szervezeti felépítés hiáya. A célok megvalósításához szükséges lépések megteremtése tervezõmukát igéyel, amelybe beletartozik a prioritások CIVIL SZEMLE 2007/1 97

8 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 98 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM kijelölése. Továbbá a humáerõforrással való tervezett gazdálkodás, a pézügyi tervezés, humáerõforrás-gazdálkodás stb. Eek hiáyába a szervezet fejlõdése esetleges. A övekedés em feltétleül a célok megvalósításához visz közelebb, bizoyos esetekbe ikább távolabb visz attól; a meglévõ pézügyi források em a leghatékoyabba kerülek felhaszálásra, az emberi erõforrások kihaszáltsága sem optimális, ami azt eredméyezheti, hogy a oprofit szervezetek agy elõyekét felfogható, lelkes és elkötelezett mukatársi gárda elbizoytalaodik, kifárad a túlhaszálástól, közömbössé válik. Ez a folyamat köye eredméyezheti a rugalmasság és az iovatív godolkodás elvesztését. A fiaszírozás bizoytalaságai miatt a szaktudásak csak egy közepes szitjét tudják megfizeti. Külööse agy godot jelet ez a szolgáltató szervezetekél, ahol a gazdasági vezetés gyegesége miatt súlyos hibák is elõfordulhatak. A szervezeti elkötelezettség a agyo szûk vezetésre jellemzõ, mivel a projektrõl projektre törtéõ szervezetépítésbe a folyamatosság biztosítása agyo bizoytala. A mukavállalók redkívül kiszolgáltatott helyzetét az tartja fe, hogy a források sokszor még egy év távlatába sem tervezhetõk. A másik oldala eek, hogy a jó miõségû mukaerõ ritká tud elleálli a biztoságot yújtó állás lehetõségéek. Ezért a civil szervezetek mukaerõ-keresletükkel a felsõ meedzsmeti pozíciók kivételével em verseyképesek a mukaerõpiaco. A civil szervezetek sok esetbe tácolak a törvéyesség határá. Bûvészkedés zajlik a források hatékoy felhaszálásáért, a mukaerõ megtartásáért (közhaszú alkalmazottak ki-be léptetése, programok keresztfiaszírozása stb.). Godot jelet, hogy támogatást csak az ú. értékteremtõ folyamatokba megvalósítható tevékeységekre lehet kapi (akciók, programok stb.), ugyaakkor a hozzájuk szorosa kapcsolódó támogató folyamatok (pézügy, köyvelés, takarítás, karbatartás, rezsi stb.) programokba való elismerése csak részbe biztosított. A szervezet mûködtetéséhez elegedhetetle vezetõi folyamatok ( stratégiai tervezés, dötéshozatal, moitorig, kotrollig, koordiáció stb.) elismertetése sehol em realizálható, holott a szervezet sikeres mûködése szempotjából elegedhetetleül fotos és meghatározó. A fetiekbõl következõe kis szervezetek esetébe egy szervezeti hierarchia kiépítése költségesebb lee, mit a szervezet mide pézügyi forrása; emellett még felesleges is egy ilye itézméyesülési folyamat. Azoba foglalkoztatási szervezetek esetébe alapvetõ a formális szervezeti struktúra felállítása. Eélkül maga a foglalkoztatás kis hatékoyságú, em lehet tartós, álladó kofliktusok és pézügyi godok ehezítik a mukát, magas a fluktuáció. A képzett mukaerõ a bizoytala köryezetbõl elmeekül, veszteséget okozva aak a szervezetek, ahol kiképezték, ahol tapasztalatokat gyûjtött. A szervezeti paradoxo az, hogy a formális struktúrák erõsödésével a oprofit szervezet is elveszítheti elõyeit. 98 CIVIL SZEMLE 2007/1

9 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 99 Noprofit szervezetek a foglalkoztatási helyzet javításáért TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A KSH-ayag alapjá modhatjuk, hogy évete éháy ezerrel sikerül a civil szektorak bõvítei a foglalkoztatott mukaerõ létszámát. Arra potosa ics adat, hogy ez meyibe jelet új foglalkoztatást, de az biztos, hogy a foglalkoztatást serketõ pályázatok révé számos új mukahely létesül évrõl évre. Azért az a megállapítás igaz, hogy a civil szervezetek hozzájárulak az új foglalkoztatáshoz, de legikább a mukaélküliség megelõzésébe va agy szerepük, ameyibe a másutt megszût mukahelyekrõl tudak felvei mukaerõt, többyire képzett embereket. Az is a oprofit szektor elõye, hogy az európai stadardokak szite elébe vágva viszoylag magasa képzett mukaerõt foglalkoztat, hisze mide más szektorhoz képest magasabb a felsõfokú végzettségûek elõfordulása. (Lásd KSHtaulmáy) A szektor pozitív szerepét várhatóa tovább fogják erõsítei az európai források, melyek kifejezette a mukahelyek létrehozását célozzák, valamit a kormáyzati politika és szádék megerõsödése, amely a civil szektorral való szorosabb együttmûködésre ösztözi a közellátásba a kormáyzati, ökormáyzati szervezeteket. Ezek a várható fejlesztések elsõsorba a középfokú vagy aál magasabb végzettséggel redelkezõkek jeleteek lehetõséget a foglalkoztatás fetartására. Nemek esélyegyelõsége a foglalkoztatásba A oprofit szektor hasolóa más közösségi területekhez magas számba foglalkoztat õket. A vezetõ állásokat is sok esetbe õk töltik be, paralel a hasoló szakterületek emi megosztottságával, szociális, oktatási, egészségügyi területe elsõsorba. A emek közötti bérversey is sokkal kiegyelítettebb, mit más területeke. Tehát a hasoló státusba lévõ férfiak és õk között em találuk akkora külöbségeket, mit a többi szektorba. Idõs, de még aktív mukaerõ foglalkoztatása Az Európai Uióba az évesek foglalkoztatási aráya 40,1%, melyet az EU 2005-re 50%-kal kívát öveli. Magyarországo az évesekek is csak 40%- a a foglalkoztatott! Az évesek foglalkoztatottsága 23,5%. Tudjuk, hogy hazákba az idõs épesség átlagos iskolai végzettsége a legalacsoyabb, 38%-ukak csak alapfokú képzettsége va. Ezefelül elsõsorba azokkal CIVIL SZEMLE 2007/1 99

10 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 100 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM a társadalmi kockázatokkal kell számoli, amelyek az ilye korú épesség egészségi állapotát illetik. (Godoljuk itt a férfiak ige korai halálozására.) Ez a csoport a helyzetet reálisa felmérve em fogja tudi helyzetét igazá javítai a jövõbe sem. Alacsoy iskolai végzettsége, rossz egészségi állapota, elavult tudása em teszi lehetõvé hogy számottevõe javuljaak esélyei a mukaerõpiaco. Hátráyos helyzetûek foglalkoztatása A szektorba kifejezette foglalkoztatásra szervezõdtek azok az alapítváyok, egyesületek, akikek célcsoportjai a mukaélküliek, fogyatékkal élõk, fiatalok, cigáyok stb. Az õ foglalkoztatásukba jeletõs területet foglalak el a oprofit szervezetek, külööse a kisebb városokba, falvakba tehát helyi szite va jeletõségük, em országos összehasolításba. A területi fejlesztési elvek hagsúlyozása elleére a mukaélküliség regioális megosztottsága megmerevedett, és a redszerek em tudak igazá diszkrimiáli, mivel az állami, illetve más közösségi források korlátozotta állak redelkezésre. Tudiillik az elmaradott régiókba a hátráyos téyezõk egymással összekapcsolódva vaak jele. Itt egyedül azok képesek a változásokat elidítai, befolyásoli, akik közvetle felhaszálói más forrásokak (állami és magáforrások, illetve forrásosztó szervezetektõl, pl. az Európai Uiótól kapak pézt). A jelelegi támogatási redszerekbe az elmaradók vagy fejletleek lemaradását progosztizálhatjuk. A támogató szervezetek és a gazdaság dötéshozóiak lates együttmûködésével találkozhatuk a támogatáspolitika elemzésekor. Tudiillik a gazdaság, a piac területé ics mód, ics érdekeltség olya csoportokkal foglalkozi, amelyekek mukavállalókét bizoyos szempotból védettséget kell kapiuk. Extra szolgáltatásokat egészségügyi akadályok elhárítása a mukavállalásba, mukára való felkészítés, készségfejlesztés, szakmai fejlõdésük segítése, itegrációs problémák kezelése kell igéybe veiük. A civil szervezetek mitegy közlekedõ vagy felkészítõ szakaszt jelethetek arra, hogy a áluk védett körülméyek között foglalkoztatottakat közvetítsék a yílt mukaerõpiacra. A támogatások így közvetve a piac érdekeit is szolgálják, hisze felkészült, itegrációra már képes mukaerõt állít elõ a civil szervezetek közremûködésével. Az EU-s programokba a mukába helyezés többyire feltétele a forráshoz jutásak. Így a vállalkozók, akik részt veszek a programba, képzett, felkészült mukaerõt kapak a projektvezetõ civil szervezete keresztül. Ez a mukaadói oldalo költségmegtakarítást jelet! Sajálatos téy viszot, hogy a hátráyos helyzetû csoportok foglalkoztatását csak agyo komoly adózási, támogatási politika mellett lehet fetartai. Kérdéses, hogy az EU-s programok kifutásával képes lesz-e a szektor a további foglalkoztatásukra. 100 CIVIL SZEMLE 2007/1

11 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 101 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Képzés, humáerõforrás-fejlesztés Iráyelveibe az EU agy hagsúlyt fektet a mukaerõ képzésére. Ebbe óriási érdemei vaak a oprofit szervezetekek. A szektor létéért való küzdelme mai apig is folytoos aktivitásra ösztözi a szervezeteket. Iformációéhség, álladó kommuikációra való yitottság, folyamatos képzése a foglalkoztatott mukaerõek ezzel tudák jellemezi a gyakorlati kutatási tapasztalatok alapjá a oprofit szervezeteket. A pályázati programok agy része is képzéssel kombiált. Tehát eze a területe a korábbi aktivitás fetartása lehet a cél. Ami viszot akadályozó téyezõ lehet a kezdõk vagy kevésbé fejlettek számára, az az, hogy ma már csak piaci áro tudak hozzájuti midehhez. A kofereciák, tafolyamok ma már ritká igyeesek, fõleg azok, amelyek valóba fejlõdést is idukálhatak. Ilye szempotból a 90-es évekbe futó fejlesztési programok agyobb esélyt adtak az egész szektor fejlesztésére. A fejlesztési terület kihívása, hogy a források e szegregálják véglegese a oprofit szektor külöbözõ szite álló szervezeteit. A kormáyzat fotos célja lehete, hogy az EU-s programokba a fejlesztési célkitûzések között szerepeltesse az oktatáshoz, iformációhoz való hozzájutás esélyeiek javítását, fetartását. A hazai pályázati piacelemzés fõbb megállapításaiak összefoglalása A hazai civil szektor számára az EU-itegráció óriási kihívást jelet számos feladat révé, elsõsorba a foglalkoztatásba. Kutatásuk alapjá azoba számos ehézséggel kell számoli. Ilye a szervezetek limitált száma, akik képesek ezeket a feladatokat parterkét, együttmûködõkét végrehajtai. A másik a szervezetek bemerevedése, pl. a védett foglalkoztatás területé. Ez a támogatási forma em egyeztethetõ össze az EU alapelveivel, a szervezetek azoba görcsöse ragaszkodak korábbi státusukhoz. Az világosa látható, hogy hazákba em a hagyomáyos alapelvek szerit fog a szektor fejlõdi, pl. a magáadomáyok csak eleyészõ részét adják bevételeikek. Egy moderebb változat fog megvalósuli, ahol a közösségi feladatok végrehajtásával fejlõdek majd, jutak forrásokhoz és feladatokhoz. Ezért a kormáyzatra számos feladat vár, hogy midazt az elõyt élvezi tudja megredelõkét kormáyzat és ökormáyzatok, ami a oprofit szervezetekkel való együttmûködést olya kedvezõvé teszi: a fiaszírozás megoldása, az ágazati törvéyekbe elõy yújtása a oprofit szervezetekek, valamit az, hogy az államháztartási reformba jelejék meg a közösségi feladatok ellátása mit szektorsemleges fiaszírozási forma. A szektor továbbfejlõdése érdekébe stratégiai program kell a ma még fejlettebb régiók és szervezetek támogatására. Külöbe az élcsapato kívül seki em tud majd bekapcsolódi az európai folyamatokba. CIVIL SZEMLE 2007/1 101

12 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 102 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Sokkal jobba kellee segítei a szervezeteket a piacra kerülésbe. Ez jelet szemléletet, oktatást, feladatot is, amit szité a kormáy, illetve az EU-s programok yújthatak. A szektor erõforrásait jeleti, hogy magas az átlagos képzettségi szit, a kreativitás, azok a túlélési techikák, amelyeket talá még a korábbi redszerbõl hoztuk magukkal. Másrészt pedig az az igéy a lakosságba, hogy öállóa, tevékeye szeretéek a helyi közösségbe éli és alkoti. A kutatás sorá felmerült javaslataik A feti taulmáyba is feltûtek javaslataik, itt éháyat ikább csak megerõsíteék, kiemelve a pályázati redszerek jövõbeli fejlesztését és az állami szervezetek részére szolgáltatást yújtó szervezetek helyzetét. Javaslataik elsõsorba a oprofit szektor körébe voatkozak a mukaélküliség kezeléséek megköyítésére. Pályázati redszerek A pályázati redszerekbe figyelembe kell vei a hazai oprofit szektor általáos fejlettségébõl adódó szükségleteket. Javasoljuk a pályázati források megosztásáál egy olya mûködésiköltség-szorzó bevezetését, amely az alkalmazott fõ- és részállású mukavállalók alkalmazásával járó költségeket is figyelembe veszi, és támogatja a projekt költségei belül. A pályázati programok meedzselésébe két fiaszírozási buktató va. Az egyik az örész, a másik az utófiaszírozás. Az örész bármilye fájdalmas a szervezetekek, garaciát jelet arra, hogy megfelelõ parterkét tudak belépi egy programba. Azoba fotosak tartom, hogy valamely bakhálózat kormáyzati háttérrel vállalhata olya garaciális hitelt (jelzálog alkalmazásával), amely lehetõvé teé a szervezetek agyobb mozgásterét a pályázatok elidításába. Erre va példa yugati országokba és elsõsorba az USA-ba. Hasoló igéy va, baki háttérrel, egy áthidaló hitelkeret felállítására. Illetve fotos lee az EU-források esetébe, hogy a szerzõdéseket e csak a civilek tartsák be, de a másik oldal is. Jogi precedes teremtésével elérhetõ lehet, hogy a forrásyújtók belássák, az eddigi fiaszírozási gyakorlat tarthatatla és méltáytala a civil szervezetekkel szembe. Modellkét pedig a szerzõdéses fegyelem semmibevételére buzdítja a programok résztvevõit. 102 CIVIL SZEMLE 2007/1

13 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 103 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Európai pályázati források és a oprofit foglalkoztatás A magyar oprofit szektor legagyobb hátráya, hogy ige kevés szervezet áll azo a szite, hogy képes vola az EU-források hatékoy kezelésére. Nicseek meg még azok a tapasztalatok, amelyek révé a kozorciumokba való együttmûködés elõyeit élvezi tudák. Ezek ikább hátráyosa éritik a szervezeteket. Ahogy kutatási eredméyeik is mutatták, az együttmûködést még tauli kell. Viszot sziergikus programok kidolgozásába és megvalósításába már a hazai oprofit szervezetek is képesek lehetek együttmûködi. Sziergikus program alatt azt értem, hogy a források az ifrastruktúra, a köryezetvédelem, a vállalkozásfejlesztés és a mukaélküliség összekapcsolásából születhetek meg. Itt a parterek midegyike a szakterületéek megfelelõ részt hajtja végre, míg a oprofit szervezetek a mukaélküliekkel, felkészítésükkel, képzésükkel, szociális meedzselésükkel tudják a saját részüket a programhoz hozzáadi. Ez iráyulhat akár egész településekre falvakra, kis régiókra vagy városrészekre is. Az ilye programokra természetese fel kell készítei a résztvevõket, amely a oprofit szervezetek felkészültségét is övelheti, képességeiket erõsítheti. Az együttmûködés javítása A mukaügyi kormáyzat mérlegelés tárgyává teheti, hogy országosa támogatja egy szolgáltatói hálózat létrejöttét, melyet oprofit alapo mûködtet. Itt két típusú modellbe lehet godolkozi: az egyik típus lehet az, amikor a megyei mukaügyi közpotok szolgáltatói feladataira privatizálja egyes részlegeit, megtartva lehetõség szerit az új szervezeti formába (ez lehet KHT is) mukatársai zömét. A másik modell pedig az, hogy szolgáltatói szerzõdést köt alkalmas oprofit szervezettel, kiajálva a feladatait. Eek megfelelõe csökketeé közalkalmazotti létszámot ami így költségmegtakarítást jelet. Egy ilye volumeû hálózatfejlesztéshez legikább a Strukturális Alapokból lehet forrásokra szert tei A oprofit szervezetek alkalmassá tétele fejlesztésük megoldható lehet egy új támogatói kormáyprogram keretébe, ahol a közbeszerzési pályázatak megfelelõe, zárt meghívásos alapo lehete felkéri szervezeteket a pályázásra. A pályázat célja kifejezette egy tudás- és készségfejlesztési meedzsmet felállítása, felkészítése lehet. A kormáyzatak javasoljuk, hogy a hazákba érkezõ pályázati források esetébe érjék el a magyar oprofit szektor szükségleteire való hatékoyabb reagálást. Ezt egyfajta metori redszerbe lehet kivitelezi. Szité pályázati forrásoko keresztül lehet olya támogatói programokat mûködteti, ami a kicsi, fejlõdõ szervezetek felzárkóztatását segíti. A program felelõsei lehetek már fejlett, metori szerepre alkalmas szervezetek pl. az OFA-programokba megerõsödött sztárszervezetek, amelyek felvállalhatak regioális fejlesztõi szerepet, a források allokálását helyi szite, és a fejlesztési programok felállítását, mûködtetését. Ezzel a helyi hálózatok CIVIL SZEMLE 2007/1 103

14 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 104 Újból és újból visszatérõ téma, hogy miért em megy Magyarországo az együttmûködés. Jól látható, hogy a források szûkítése áll eek a hátterébe a legcsúfosabb kudarc ebbõl a szempotból. A szolgáltatások visszaállamosítása semmiképpe em haszál a kapcsolatok sikeres redezéséek. Mit modhat a kutató, akitõl megoldásokat várak? Számos esetbe már megfogalmaztam, hogy az ökormáyzatok számára ics jobb üzlet, mit kiadi a közszolgáltatást oprofit szervezetek részére. Az átadott források többszörösét képesek a szerveztek bevoi, éves szite kb %-os forrásbevoással járulak hozzá a szívoalas és miõségi követelméyekek is megfelelõ szolgáltatások mûködtetéséhez. Úgy érzem, hogy már ics mit tovább elemezi, javasoli. A kormáyzati szádék em világos ebbõl a szempotból. Egy biztos, hogy a jeleleg a szociális területet sújtó forráscsökketések számos oprofit szervezet életébe kerülek, másrészt azoko a helyeke, ahol a oprofit szervezetek végzik a szolgáltatást, ott agy a kockázata, hogy ezek meg fogak szûi (pl. szociális godozás, házi étkeztetés, yugdíjasklubok és appali ellátás, gyermekotthook, idõsotthook). Példakét megit csak a taulmáyukba szereplõ országokat tudám felhozi, ahol szite kivétel élkül látható, hogy az állam felismerte már sokkal korábba a oprofit szervezetekbe rejlõ lehetõséget, és bízik beük, törvéyileg, forrásszite is támogatja a köz számára fotos és élkülözhetetle tevékeységüket. Elegedhetetle, hogy a civil szervezeteket az állam a továbbiakba parterek tekitse ha az Európai Uió aak tekiti, és eek megfelelõe méltáyolja tevékeységüket. Továbbra is yújtso támogatást fejlesztési stratégiájáak megfelelõe az arra érdemes szervezetekek, azoba szerzõdéses viszoyba teljes mértékbe a parterek kijáró elvek alapjá kössö szerzõdést, és a ormatívákat aak megfelelõe közvetleül a szervezetekek utalja át. Itt ics szükség az ökormáyzat közbeiktatására. Mide jeleleg létezõ akadály elleére azoba továbbra is azo az álláspoto vagyok, hogy a kilecvees évek végétõl egésze az elmúlt évig, 2004-ig törettársadalom ÉS ÁLLAM fejlesztése is elidulhat, a költségfelhaszálás hatékoysága õ, bõvül a közfeladatok ellátására alkalmas szerveztek száma. Foglalkoztatás a civil szervezetbe Javasoljuk olya támogatás biztosítását a foglalkoztatást szervezõ vagy végzõ szervezetek számára, melybe a közvetle projektmukába résztvevõkél a támogatott foglalkoztatás miimum 2 évre meghosszabbítható lesz. Együttmûködés a közszolgálatokba 104 CIVIL SZEMLE 2007/1

15 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 105 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM leül fejlõdött a oprofit szervezetek közszolgáltatói szerepe. A gazdasági ehézségek miatti megtorpaást a jövõbe yilvá javulás követ majd. Kiemelte fotosak tartom, hogy a közszolgáltatói kör lehetõségeit a törvéyek tovább erõsítsék! Az ágazati törvéyekbe mideképpe tovább kell yiti a oprofit szolgáltatók felé. A költségvetési törvéy 2005-ös redelkezései még yitottak, de sajos úgy tûik ez elle már em sok lehetõsége va a szektorak lobbizi. Jegyzetek 1 A Kutatás az OFA támogatásával zajlott a Noprofit Kutatócsoport Egyesület keretébe 2004-be. A kutatásba reszt vettek: Butsy Kriszta, Mitró Katali, Nagy Ferec, Sebestéy Istvá. Ezúto köszööm Harsáyi Lászlóak, a Noprofit Kutatócsoport elökéek taácsait és segítségét, hogy ez a kutatás megszülethetett. 2 Magyarországi mukaerõpiac, Budapest: Foglalkoztatási hivatal országos foglalkoztatási közalapítváy, A oprofit szektor fõbb statisztikai jellemzõi. Budapest: KSH, A oprofit szektor fõbb statisztikai jellemzõi. Budapest: KSH, Trazit foglalkoztatás, Újra dolgozom program, stb. 6 Trazit foglalkoztatási Koferecia. Pécs, Aheier, H. K. Priller, E. Zimmer, A.: Civil society trasitio The East Germa third sector te years after uificatio. Civil society Workig Paper, December, Almod, S. Kedall, J.: Paid employmet i the self-defied volutary sector i the late 1990s. Civil Society Workig paper, 7. August Lásd még Katoa Péter: A szociális szolgáltatást yújtó budapesti oprofit szervezetek mûködéséek ayagi és szervezeti feltételei címû kutatás zárótaulmáyát. 9 Employmet i Europe Chapter 5, Labour market treds ad characteristics of older workers. Irodalom Foglalkoztatás Castel, R.: A bérmuka társadalma, Esély, 1996/5. Foglalkoztatáspolitika az Európai Uióba. Budapest: Szociális és Családügyi Miisztérium, Hárs Á.: A mukaerõ migrációja és az uiós csatlakozás. Külgazdaság, 2002/4. sz. Kede T. Szûcs T. (szerk.): Az Európai Uió politikái. Budapest: Osiris, Laky T. Borbély Sz. Nacsa B. Frey M. Lakatos J. Nádas Laky T.: Változó fogalmak a muka változó világába. Közgazdasági Szemle, /2. sz. Moerel, H. (szerk.): Változó Mukaügyi Kapcsolatok Európába. Budapest, ELTE-jegyzet. Molár G.: A magyar szakképzés felkészülése az EU-programokba való részvételre. Taulmáy, Budapest Nádas M. Simoyi Á. Lider S. Plak F-é, Gere I.: Az atipikus foglalkoztatási formák. Európai Tükör Mûhelytaulmáyok. Itegrációs Stratégiai Mukacsoport 25. kiadváya. Budapest, Nagy K.: Foglalkoztatáspolitika. I: Gyulavári T. (szerk.): Az Európai Uió szociális dimeziója. Budapest: Szociális és Családügyi Miisztérium, Pulay Gy.: Foglalkoztatási stratégiák az EU-ba és Magyarországo. Európai Tükör, 1999/29. Frey M.: Noprofit szervezetek a mukaerõpiaco. Budapest: OFA, CIVIL SZEMLE 2007/1 105

16 csz10 tars 2 zam.qxd :18 Page 106 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A oprofit szektorról Barbetta, P. (1991): A oprofit szektor gazdasági szerepe. Esély, Harsáyi L. Kuti É. (1995): A oprofit szektor törvéyi szabályozásáak iráyai. Acta Humaa, No Kuti É. (1998): Hívjuk talá oprofitak... A jótékoyság, a civil kezdeméyezések és az állami keretekbõl kiszoruló jóléti szolgáltatások szektorrá szervezõdése. Budapest: Noprofit Kutatócsoport, 220. Noprofit kutatások 7. Kuti É. (1996): A oprofit szervezetek szerepe a kilecvees évek Magyar társadalmába és gazdaságába. Közgazdasági Szemle, Kuti É. (1991): A oprofit elméletek taulságai és a oprofit gyakorlat lehetõségei Magyarországo. Közgazdasági Szemle, 38. l Kuti É. [szerk.] (1992): A oprofit szektor Magyarországo. Budapest: Noprofit Kutatócsoport, 203. Noprofit kutatások 3. Európai itegráció témaköre Rapcsák J. Heil P.: PHARE kéziköyv. Budapest: Osiris, Éltetõ A. Demedy N.: Spayolország és Portugália az EU strukturális támogatási redszerébe. Külgazdaság, 2002/6. Horváth Á. Szalai Z.: A kevésbé fejlett EU-tagországok kovergeciájáak tapasztalatai. Közgazdasági Szemle, 2001/7 8. Nemes G.: Az EU vidékfejlesztési politikája az itegrált vidékfejlesztés lehetõségei. Közgazdasági Szemle, 2000/6. Orbáé Nagy M.: Spayolország és Portugália Európai Uióhoz való csatlakozásáak agrárgazdasági tapasztalatai. Európai Tükör, 1999/ 2 3. Balázs P. Blahó A. Szajp Sz.: Az EU korábbi kibõvítéseiek tapasztalatai a keleti kibõvítés folyamata. I: Blahó Adrás (szerk.): Európai itegrációs alapismeretek. Aula Kiadó, Dezséri K.: Az EU-hoz való csatlakozás várható költségei Magyarország számára. Külgazdaság, 1999/1. Körkérdés Magyarországak az Európai Uióhoz törtéõ zökkeõmetes csatlakozásáak elõfeltételeirõl. I III. Külgazdaság, , 2., 3. A szociális Európa. Esély, külöszám, Duca, S.: Az esélyegyelõség politikájáak gátjai az Európai Uióba. Esély, 1998/1. Ferge Zs.: Meyire fotos az egyesült Európa szociális miõsége? Esély, külöszám. Köczei Gy.: A hátráyos helyzetû csoportok védelme az Európai Uióba. I: Gyulavári T. (szerk.): Az Európai Uió szociális dimeziója. Budapest: Szociális és Családügyi Miisztérium, Lukács É.: A mukavállalók szabad mozgása. I: Gyulavári T. (szerk.): Az Európai Uió szociális dimeziója. Budapest: Szociális és Családügyi Miisztérium, CIVIL SZEMLE 2007/1