AHOVA A PÉNZ NEM JUT EL

Átírás

1 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 49 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM AHOVA A PÉNZ NEM JUT EL Az uiós fejlesztési források pályázataiak hatékoysága kistérségi szite Béres Tibor Bevezetõ Taulmáyomba egy régi probléma kezelésére hivatott új megoldási redszer elsõ eredméyeiek részleges elemzését tûzöm ki célul: az ország területi fejlettségi egyelõtleségéek európai uiós forrásból törtéõ kezelése, azo belül is fõleg a Humá Erõforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) elsõ év utái pályázati adatai jeletik vizsgálatom tárgyát. Bár az elemzés tárgya számos más módszert, perspektívát is kíál, számomra egy viszoylag ritká éritett szempot a legfotosabb: a fejlesztési források elosztási módjáak hatékoysága. A forráselosztás hatékoyságával foglalkozó elemzések fókusza általába a projektek hatékoyságá, a fejlesztési célok eléréséek sikerességé, a projekteke vagy támogatási programoko belül jól mérhetõ változóko va. Természetese az egyes támogatások sikerességéek igazi fokmérõje az általuk megvalósított fejlesztés, az idukált fejlõdés. Eek a megközelítések em kritikája az általam alkalmazott szempotredszer, sokkal ikább egy másik elemzési szitet feltételez. Az értékelések többsége a pályázati redszere belüli szereplõkkel foglalkozik, azaz a sikeres pályázókkal, a kedvezméyezettekkel, projektleboyolítókkal. Bár éháy elemzés ériti a beadott pályázatok számát, és viszoyítja azt az elbíráltak és támogatottak számához, de ezeket az adatokat csak mit a támogatásosztó redszer admiisztratív mûködését mérõ hatékoysági mutatót kezelik. Azaz a beadott pályázatok száma hasolóa például a megtartott iformációs apok számához a végrehajtásba résztvevõk mukavégzéséek teljesítméymutatója így CIVIL SZEMLE 2007/1 49

2 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 50 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM az elemzés alapjául szolgáló adatokat, térségi eloszlásukat em tekitik kvalitatív mutatókak. Elemzésem heurisztikus értéke em az alkalmazott módszere vagy a felhaszált adatok külölegességé alapul ha egyáltalá beszélhetük errõl, haem azo, hogy az elemzés alapjáak a 2004 júliusáig, az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiak eze belül is a HEFOP-ok itézkedéseire beadott pályázatot tekitem, s azt vizsgálom a területi fejlettségi egyelõtleségekhez viszoyítva. Egy korábbi taulmáyomba 1 adatok felhaszálása élkül többéves, pályázati redszerekkel kapcsolatba szerzett tapasztalataimra támaszkodva már elemeztem a pályázati redszerek bizoyos szempotokból értelmezhetõ diszfukcioalitását. Most lehetõvé vált, hogy az akkor hipotetikusa megfogalmazott éháy állítást alátámasszam vagy cáfoljam. Az akkori fõ állításom az volt, hogy a pályázati redszer mûködése épp ellekezõ hatást fejt ki, mit aak logikája vagy a kokrét pályázati programokba megfogalmazott célredszer elvárá. Ezek közül az elletmodások közül most a következõket emelem ki (hagsúlyozva azt, hogy ezek az állítások sokkal ikább a létezõ pályázati redszerre és kevésbé egy ideális bár talá soha em megvalósítható modellre voatkozak): A pályázati redszer em igazságos, azaz em teljesül a várakozás, hogy a pályázati redszer mideki (de legalábbis az optimálisa elérhetõ legagyobb célcsoport) számára egyelõ esélyeket kíál a forrás megszerzésére. Az a téy, hogy a pályázati redszerbe való boldogulás mid magasabb (és követhetetleebb) admiisztratív, pézügyi, szakmai és szervezeti elvárásokat támaszt a pályázókkal kapcsolatba, emcsak hogy csökketi a redszer hatékoyságát, haem olya fordított aráyredszert idéz elõ, ahol a fejletleség (gyegébb háttér) épp a támogatói célok elsõdleges célcsoportját jeletõ településeket zárja ki a forráselosztás redszerébõl. A támogatási redszer olya Gólemkét mûködik, amely hajlamos mesterségese létrehozott idikátorokkal kielégítei a támogatói akaratot, s ezek a mutatók már a legkevésbé sem esek egybe a valódi, kezdeti szádékkal; az admiisztratív mutatók átveszik a valódi fejlõdést leképezõ mutatók (azaz a valódi változás) helyét. Midez azt is jeleti, hogy az uiós fejlesztési források hatékoy felhaszálásától elvárt (vagy éppe azok feltételét jeletõ) iováció emhogy elõyt jelet a pályázatok elbírálásáál, haem a pályázatírók próbálak miél koformabb projekteket kitaláli, azaz másol-beilleszt módszerrel miél jobba megfeleli a pályázati kiírásak. A pályázati redszer problémái miatt a fejlesztési források beadott pályázatok hiáyába vagy azok alacsoy szívoala miatt épp azokra a helyekre em jutak el, ahol a fejlesztés legikább idokolt vola. Ezekbõl az állításokból felállítható egy olya elemzési keret, amely adatok felhaszálásával járulhat hozzá a pályázati redszer egy részéek hatékoyságelemzéséhez. 50 CIVIL SZEMLE 2007/1

3 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 51 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Mielõtt azoba eek az elemzések az ismertetésébe kezdeék, érdemes kitérõt tei, hogy a fejlesztés problémáját éritsem. Fejlesztés-fejlõdés A támogatási forráselosztás redszeréek vizsgálatát célszerû a fejlesztés-fejlõdés kérdéskörével kezdei. Nem mide támogatási forrás tûz ki ugyais fejlesztési célt, hisze támogatást lehet adi mûködésre és fetartásra is. Ez a felhaszálási terület azoba a pályázati redszerek esetébe jóval kisebb hagsúlyt kap. Az elmúlt évekig (a Nemzeti Civil Alap beidulásáig) gyakorlatilag alig volt olya yílt támogatási redszer, ahol bármiféle mûködési-fetartási célra lehetett vola pályázi. (Eek következméye az is, hogy ma sok-sok forrásbõvítést célzó szervezet ál-fejlesztési projektek mögé rejti el mûködési kiadásait, rotva ezzel a fejlesztési programok hatékoyságát.) A fejlesztési programok logikája azoba elég világos általába. A támogatást egy adott bázis szit pozitív iráyú meghaladásához kívája hozzáredeli. Ez azoba a valóságba már em midig ilye egyértelmû; olykor sem a támogatási programdokumetumokba, sem a megvalósított projektekbe em köyû megtaláli ezt az egyszerû és eheze megkérdõjelezhetõ fejlesztési logikát. Olykor a meghaladi kívát állapot világos defiíciója, olykor a pozitív változás leírása hiáyzik. De az is elõfordulhat, hogy a változás, amit a támogatás geerál, semmiképpe sem evezhetõ pozitívak. (Megemlíthetõ itt például a sokszor kritizált közhaszú és közmukák köre. A támogatás emhogy segíteé a résztvevõk elsõdleges mukaerõpiacra törtéõ visszavezetését, haem öveli az állami ellátóredszertõl való függõségüket. Nemhogy javítaá mukaerõ-piaci itegrálhatóságukat, haem kifejezette rotja azzal, hogy sem új szaktudást, sem valódi az elsõdleges mukaerõpiaco elismert mukatapasztalatot em szerezek.) A tervezésbe alkalmazott fejlesztési logika érvéyre juttatása is rejt azoba magába szakmai dötési dilemmákat: korátsem midegy, hogy a jövõkrõl alkotott vízió kikek a fejébe és milye módo foga meg. Meyire gyökeredzik az a jele állapotokba, vagy kíál fel valóba új és a jele állapotból eheze levezethetõe pozitív képet. 2 Ezekkel a tervezés alapjait teoretikusa éritõ kérdésekkel most em kíváok foglalkozi, de remélem, hogy sikerül felhívom a figyelmet arra, hogy a fejlesztés em csupá pályázatok meghirdetésébõl, pézutalásból és számokérésbõl áll. Az ilye egyszerû keretbe kezelt fejlesztési-támogatási itézméyredszer soha em lehet hatékoy. A támogatásosztás egy markás, de a hoi uiós pézek felhaszálása által is alátámasztottak tûõ kritikáját fogalmazza meg Musto Istvá. 3 Elemzéséek taulsága, hogy ha a támogatásosztás em kapcsolódik potosa defiiált fejlesztési programhoz (amelybe emcsak a célok, haem az azokhoz redelt idikátorok is CIVIL SZEMLE 2007/1 51

4 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 52 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM világosak), s a fejlesztés em geerál valamiféle tõkefelhalmozást, a támogatás ikább kárt okoz, mitsem hogy hosszú távo kimutatható hasza lee. A fejlõdés és fejlesztés keretéek defiiálása tehát em kerülhetõ meg a támogatásosztók részérõl. Nemcsak a fejlesztési célok redszere tartozik azoba ebbe a keretbe, haem az az eszközredszer is, amivel ezeket a fejlesztési célokat a támogatás segítségével eléri szádékozak. Az uiós támogatási redszer Az európai uiós támogatási redszer kialakítását az alapító tagállamok régiói közt meglévõ fejlõdési külöbségek tették szükségessé. Ma a Kohéziós Alap mellett a égy Strukturális Alap és a Közösségi Itézkedések redszere szolgálja a tervezett Európai Alkotmáyos Szerzõdésbe is szerephez jutott regioális fejlesztés célját. (OJ c310 of December 2004, III-220. cikk) A fejlesztési források allokációjáak azoba figyelemre méltó az a stratégiai változása, mely az ú. Harmadik Kohéziós Jeletésbe (mely a közti költségvetési ciklus alapdokumetuma) jeleik meg: az itthoi vitákba is agy épszerûségek örvedõ verseyképesség vs. szolidaritás (felzárkózás) dilemmáját a verseyképesség EU-szitû fokozása mellett (Lisszaboi Stratégia) a szolidaritás itézméyeiek egyidejû támogatásával látja megvalósíthatóak. Eszerit, bár a dilemma létét uiós szite is elfogadják, a támogatási politika em kötelezi el véglegese és kizárólagosa egyik cél mellett sem magát, haem a tagországokak a kompromisszumot s így a többszempotú fejlesztési politika követését javasolják. Mitegy horizotális redszerkét jelet meg az elmúlt évekbe a közösségi tervezés és moitorig területé az Európai Szegéységellees Hálózat, amely már Magyarországo is hallatja hagját a Strukturális Alapok tervezésével kapcsolatba. Témám szempotjából em is ayira azok a Hálózat által meghatározott és propagált idikátorok (miimális aktivitási ráták) a fotosak, amelyek a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe is bekerülek, haem a civil szervezetek (de fõleg a civil társadalom) tervezésbe törtéõ bevoásáak követelése az ú. yitott koordiáció módszeré keresztül. 4 Meg kell még említei egy új kezdeméyezést, a Civil Szervezetek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilváosságáért elevezésû összefogást. Ez a szervezet a kormáyzati tárgyalóparter részérõl eheze kezelhetõ módo éli kívá a tervezési folyamatba való részvétel jogával. Az Európai Uió fejlesztési célredszere azo az általáos elve yugszik, hogy a területi (Európai Regioális Fejlesztési Alap), a mukaerõpiaco hátráyos helyzetû társadalmi csoportok közti (Európai Szociális Alap), a mezõgazdaságo belüli természeti, társadalmi és piaci (Európai Mezõgazdasági Orietációs és Garacia Alap) egyelõtleségeikbõl adódó regioális fejlettségi külöbségeket csökketse. 5 A regioális fejlesztés az egyes régiók közti fejlõdési feszültség ellesúlyozását szolgálja. 52 CIVIL SZEMLE 2007/1

5 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 53 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ezt az egyes Strukturális Alapok és Kohéziós Alap, valamit az egyes Közösségi Itézkedések (illetve korábba az Elõcsatlakozási Alapok) más-más beavatkozási területe és célredszerrel törekszeek megvalósítai és eljuttati az egyes fejlesztési projektekre szát támogatási összegeket a kedvezméyezettekhez. Az egyes Strukturális Alapok céljait az Európai Közösségrõl szóló Szerzõdés Harmadik Része (XVII. Gazdasági és társadalmi kohézió) tartalmazza. A célok redszere és az egész fejlesztési politika, mit ahogy a eve is mutatja, kizárja, hogy az egyes tagállamok a fejlesztési forrásokat mûködési, fetartási célokra haszálják fel; meghatározzák, hogy az éritett fejlesztési területe az illetõ tagállam em csökketheti a korábba általa biztosított saját fejlesztési forrás mértékét. A tagállamok Nemzeti Fejlesztési Terveibe szereplõ célokak (és itézkedésekek) összhagba kell leiük az Uió taácsa által elfogadott célkitûzésekkel. A célkitûzések alá törtéõ besorolást az illetõ tagállam régióiba elért egy fõre esõ GDP határozza meg. Mivel Magyarország hét régiója (NUTS II szit) közül egyik sem éri el a korábbi 15 állam egy fõre esõ átlagos GDP-jéek 75%-át, az ország az elsõ ( Elmaradott területek fejlesztéséek támogatása és strukturális alkalmazkodásáak támogatása ) célkitûzés alá tartozik. (A célkitûzésredszert 2007-tõl új váltja fel. Az új célkitûzések: 1. Kovergecia; 2. Regioális verseyképesség és foglalkoztatás; 3. Európai területi együttmûködés.) Az uiós elvek a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervbe is megjeleek, ahhoz igazítva a emzeti célredszert. Bár az egyes emzeti fejlesztési tervek kijelölek külökülö prioritásokat, általáos céljába egyetle uiós tagállamé sem térhet el a megjelölt uiós redeletekbe foglalt fõ elvektõl. A fejlesztések hosszú távo és fetarthatóa, az uió verseyképességét javítai képes módo kell megvalósulia. A fejlesztési célú támogatások lehívása területi redszeréek keretét a 1996/XXI tv. (és késõbbi módosításai) jeleti. Ez a törvéy megteremti a térségi besorolási redszer EU-kompatibilitását (NUTS-redszer). A törvéy egyik célja a NUTS II szitek megfelelõ régiók megalkotása volt, de redelkezik az Országos Területfejlesztési Taács és az Országos Területfejlesztési Közpot létrehozásáról is. A magyar NUTS-beosztás szerit a megyék a NUTS III szitet, a régiók a NUTS II-es szitet jeletik. A NUTS I szit régiók összevoásával három egységet ad Magyarországo. Az elemzése alapjául szolgáló kistérségek a NUTS IV szitet képviselik. A törvéyt a fejlesztési politikába a decetralizáció egyik legfotosabb pilléréek tekitik, csakúgy, mit késõbbi, 1999-es és 2004-es módosításait. A 2004 évi LXXV. tv. alapjá megerõsödtek a kistérségi szit fukciói, kötelezõvé vált az átfedésmetes kistérségi lehatárolás. Létrejöttek a kistérségi területfejlesztési taácsok, valamit a megyei fejlesztési taácsok mellé redelték a kistérségi egyeztetõ fórumot, valamit a civil egyeztetõ fórumot. A vidékfejlesztés közigazgatási itézméyredszeréek kialakítását szabályozó jogszabályi háttér tehát mára késze áll arra, hogy az uiós támogatási összegek kihelyezése megtörtéje. Az itézméyek is kiépültek (ezek közül taulmáyom szempotjából legfotosabb a kistérségi ökormáyzati társulások köre). Mivel azoba CIVIL SZEMLE 2007/1 53

6 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 54 Elemzésem tárgya a Strukturális Alapok allokációja. Nem pusztá a kiosztott vagy kiosztadó támogatások regioális, megyei vagy operatív programok szeriti eloszlására vagyok kívácsi, mivel ezek ömagukba em adak választ azokra a kérdésekre, amiket korábba felvetettem. Továbbá ezek a statisztikák elérhetõek a Nemzeti Fejlesztési Hivatal holapjá is (azaz február elejé még elérhetõ volt). Az általam elérhetõ legfrissebbek számító adatok július végérõl származak, 6 amely állapotot mára jóval meghaladta a beérkezett és elbírált pályázatok helyzete, az akkor beérkezettkét yilvátartott, de még el em bírált számos pályázat közül többségükrõl azóta elutasító vagy támogató dötés született. A kérdéses tavaly júliusi idõpothoz képest valószíûleg valamelyest más lee a kirajzolódó kép, ha a megítélt támogatások területi eloszlását veék alapul. Mivel kérdéseim fõkét a támogatási redszer célredszeréek érvéyesülésére voatkozak, eze belül is fõkét a területi fejlettségi egyelõtleség és a pályázati források abszorpciójára voatkozó képesség közti kapcsolatra, elemzésem alapja az egyes Operatív Programokra beadott pályázatok területi eloszlása, 7 illetve a kistérségi szite aggregált változók. 8 Ez feltételezi azt, hogy a beadott pályázatok száma és a megítélt és folyósított támogatások agysága közt szoros összefüggés va. E élkül a feltételezés élkül természetese semmifajta következtetés levoására em lee lehetõség azo túl, hogy az emberek egyes kistérségekbe szeretek pályázatot íri, míg a másikba em. Az összefüggés alátámasztására azoba egy direkt és egy idirekt érvem is va: a megjelölt idõpotig megítélt támogatások területi eloszlása em mutat eltérést a beadott pályázatokkal kapcsolatba tapasztalt tedeciáktól. Másfelõl egyértelmû, hogy azokba a kistérségekbe, ahoa em érkezik be támogatható pályázat, em is mehet pályázati forrás. Így a sok pályázatot beadi képes kistérségek pályázati forrásra voatkozó abszorpciós képessége em csupá egyfajta speciális humá tõkébe való bõséget jelöl. Ez egy olya tõke, amely jó eséllyel jövedelemre, azaz fejlesztésiforrás-foritokra váltható. A kistérségi szit alkalmazása mellett szól az, hogy eze a szite a forráselosztás feltételezett egyelõtlesége jobba kimutatható, azaz a régió és megyé belüli kiegyelítõ hatás em fedi el az egyes kistérségek privilegizált, illetve yomorúközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM az uiós támogatások többsége uiós pályázati redszerbe jut el a kedvezméyezett szervezetekig, s ez, ha em is idege a magyar forráselosztás redszerébe, de mideképpe új és más fejlesztési logikát, tervezést és szaktudást igéyel. Kutatható és kutatadó területkét adódik tehát eek az új forráselosztási redszerek a mûködése, területi jellemzõi. Midez pedig elvezet az általáos és legfotosabb kérdéskörig: meyibe szolgálja az uiós támogatási redszer az uiós és hazai regioális fejlesztési politikát? A vizsgálatról 54 CIVIL SZEMLE 2007/1

7 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 55 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ságosabb helyzetét valamit az is, hogy az egyes kistérségek közti hatásra is következtethetük ezáltal ( pályázatíró cetrumok kihatása köryezetükre). Összese pályázat szerepel az öt Operatív Program itézkedései alatt. Ezek közt vaak természetese azok a pályázatok is, amelyek úgyevezett közpoti itézkedés keretébe meghirdetett kiírásra érkeztek be. Mivel az a célom, hogy a kistérségek abszorpciós képességét vizsgáljam, mide olya téyezõt ki kellett szûröm, amelyek a poteciális pályázók akaratától, szádékától függetleül determiálják a pályázói kört. Azaz ha például a HEFOP 1.1 kiírás a húsz megyei mukaügyi közpot támogatására lett megtervezve, em ésszerû az erre a kiírásra beérkezett pályázatokat is betartai az elemzésbe, mivel eleve em várható mide kistérség egyelõ pályázati feltétele. Ez okból és az egyes pályázatok hiáyosságai miatt (em voltak kistérségre voatkoztathatóak) kivettem az adatbázisból további 1005 pályázatot. Így az adatbázis pályázatot tartalmazott. Egyes térképek esetébe kiveszem majd az AVOP-ra beérkezett pályázatokat is, mivel a mezõgazdasági tárgyú projektek esetébe is jeletõs a térség (földrajzi) determiáló hatása, ami torzíthatá a beadott pályázatok hipotetikusa várható ormális eloszlását. Visszatérve a kiiduló kérdésekhez, azaz a beadott pályázatok eloszlásáak, az allokációak az uiós és magyar fejlesztési célokak való megfeleltethetõsége problémájához, olya változókat kellett találom, amelyek agy valószíûséggel egybeesek a kistérségek fejlettségbeli eltéréseivel, továbbá redelkezek találkozási pottal, fejlesztési célkitûzésekkel. Ezekek a változókak a relevaciája természetese midig megkérdõjelezhetõ, hisze értékük többyire azo múlik, ki mit tekit a fejlettség ismérvéek. Mivel ics és vélhetõleg em is lehet egy általáosa elfogadott területi fejlettségi változót találi, a következõ elemzési lépéseket követtem: 1. Az összes beadott pályázat kistérségi eloszlásáak vizsgálata (a már ismertetett redukció utá). (A regioális és megyei botású térképek megtalálhatóak voltak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal holapjá: A regioális és megyei botás azoba em elég érzékey ahhoz, hogy az egyes kistérségek közti külöbségeket érzékeltessék, márpedig a meghirdetett pályázatok célredszere szerit helybe de maximum kistérségi szite érezhetõ fejlesztéseket kíváak idukáli. Abba az esetbe, amikor az adott pályázati kiírás tartalma túlmutat a kistérségi szite, az adott kiírásra érkezett pályázatokat kivettem az elemzésbõl. Így jártam el például a Térségi Itegrált Szakképzõ Közpot, HEFOP és esetébe.) CIVIL SZEMLE 2007/1 55

8 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 56 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 2. Az összes beadott pályázat esetébe olya változót kerestem, ami mide OP esetébe érvéyes lehet a regioális fejlettség megragadására. Itt csupá az egy fõre esõ átlagos személyijövedelemadó-alapot találtam alkalmazhatóak. Természetese egyes fejlesztési célok szeriti botás esetébe számos más változót is alkalmazi lehete, így például techológiai fejlesztés esetébe az ezer fõre jutó ISDN/ADSL-voalak számát, vagy közmûfejlesztések eseté az egyes kistérségek közmûvel való ellátottságát (s ezekre redelkezésre is állak a KSH-adatok). Ugyaakkor taulmáyom terjedelme és kereteim em teszik lehetõvé az egyes OP-k szeriti elemzést, ezért csupá a HEFOP-itézkedések esetébe alkalmaztam további botásokat, specifikus fejlesztési célokra alkalmazott változók bevoásával. (4. lépés) 3. Kitérõkét érdemesek tartottam megvizsgálati, hogy vaak-e külöbségek a kistérségek közt a pályázatot beadó etitások jogi státusza szerit, vagyis az adott kistérségbõl beadott összes pályázato belül mekkora részt képviselek az egyes jogi formációk: oprofit szervezetek, külöféle méretû vállalkozások, ökormáyzati és költségvetési szervezetek. Ezzel a botással fotos adatot kaphatuk az abszorpciós képesség egy másik dimeziójára, a kistérség-specifikusa fejleszthetõ-fejlesztedõ pályázói kör összetételére voatkozóa. Taulmáyomba csupá a HEFOP-ra beadott pályázatokat elemzem e tekitetbe, hogy megtudjuk, vajo a kifejezette oprofitok, civilek aktivitására számító OP meyire mozgósította az egyes kistérségekbe a civileket és itézméyeket. 4. A HEFOP itézkedésekre beadott pályázatokat tovább botottam és csoportosítottam a támogatással megoldai kívát probléma jellege szerit. Bár a HEFOP fõ fejlesztési célja a mukaerõ-piaci egyelõtleségek csökketése, illetve a meghatározott célcsoportok foglalkoztathatóságáak javítása, az egyes pályázati ablakok közt jeletõs eltérések vaak aszerit, milye eszközredszerrel, fejlesztési stratégiával kívá hozzájáruli az általáos cél eléréséhez. Potosabb képet kaphatuk, ha az eloszlásokat érzékeyé tesszük ezekre az eltérésekre, így külö-külö megvizsgáljuk a kistérségeket ez alapjá is. A következõ célok szeriti csoportokat hoztam létre: * A Térségi Szakképzõ Közpotok támogatását célzó itézkedésre beérkezett pályázatok mellõzésével. 56 CIVIL SZEMLE 2007/1

9 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 57 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A csoportok esetébe ismét a személyi jövedelemadó agysága kíálkozott általáosa alkalmazható változóak, valamit az itézméyi fejlettségi, iskolázottsági mutatóit, és a regisztrált mukaélküliek számát tût célszerûek bevoi. A mukaélküliek esetébe három változót tudtam alkalmazi, a regisztrált mukaélküliek és a 180 apál régebbe regisztrált mukaélküliek számát, valamit a pályakezdõ mukaélküliekét természetese 1000 fõre számítva. Eredméyek 1. Az összes beadott pályázatok területi eloszlását mutatja az elsõ térkép. 1. ábra. Összes beadott pályázat fõre Összes beadott pályázat fõre 21,4 43,2 (54) 15,3 21,4 (57) 6,9 15,3 (57) A térképe három kategóriát találuk eltérõ áryalattal jelölve. A kategorizálás az egyes kistérségekbe beadott pályázatok tízezer fõre esõ számát alapul véve törtét, úgy, hogy midhárom kategóriába agyjából egyelõ számú kistérség kerüljö. Így a legsötétebb szíel jelölt kistérségekbe a tízezer fõre jutó beadott pályázatok száma 21,4 és 43,2 közé esett. 54 ilye kistérség került ebbe a csoportba. A másik két csoport értékeit a jelmagyarázat tartalmazza. A legmagasabb értéket a mórahalmi kistérségbe találjuk (43,2), ezt követi a pécsváradi (41,73), a kiskõrösi (37,79) és a kisteleki (37,65). A mezõy másik végé a moori kistérség (6,9), a bátoytereyei (7,2), a kõszegi (8,18) és a tapolcai (8,67) található. Az adatokat szemlélve két tedeciát lehet kiemeli: a legjobba teljesítõ kistérségek közt egy sics, amelyik hírese depressziós kistérségek vola evezhetõ, CIVIL SZEMLE 2007/1 57

10 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 58 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ugyaakkor az egy fõre esõ szja-alapot tekitve ezek a kistérségek igecsak a sereghajtók közt vaak, sõt a kisteleki kistérséghez képest csupá a bodrogközi, a csegeri és a baktalórátházi kistérségekbe alacsoyabb az egy fõre esõ szja-alap. Ugyaakkor a legkevesebb pályázatot beadók közt található a mezõy alsó egyharmadába tartozó (bátoytereyei), erõs közepes helyzetbe lévõ (tapolcai) és jó jövedelmi mutatóval bíró kistérség is. Eszerit tehát az szja-alap tekitetébe eheze meghatározható, mely kistérség fog a pályázatírók élmezõyébe tartozi, s mely a sereghajtók közé. A térkép alapjá azoba éháy térségbe látható egyfajta tedecia: a ógrádi kistérségek, a Balato-felvidékiek, a Tatabáya köryékiek alacsoy aktivitása szembetûõ. Mivel ezek az adatok tartalmazzák az AVOP-ra beadott, mezõgazdasági tárgyú pályázatokat is, amelyek eleve determiálják a rurális helyszíek agyobb bekerülési esélyét, mit a korábbiakba az adat-redukció okáál említettem, érdemes kivoi az elemzésbõl a mezõgazdasági tárgyú pályázatokat. Az így kapott térkép a következõképpe fest: 2. ábra. Beadott pályázatok AVOP élkül, fõre Eze a térképe már köyebb egyértelmû tedeciát találuk: az alföldi kistérségek pályázói ambíciója egyértelmûe agy, a budapesti és köryékbeli kistérségek szité sok pályázatot adak be (kivéve a már korábba is az alacsoy aktivitásúak közé sorolt moori, illetve gyáli kistérségeket). A Dráva meté, a Balato köryéké, az Észak-Alföldö, Borsod-Abaúj-Zemplé megye északi részé (fõkét az ecsi, szikszói és Abaúj-hegyközi kistérségekbe: a kegyetle kistérségekbe) kevés a beadott pályázat. 58 CIVIL SZEMLE 2007/1

11 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 59 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A térképe jól látszik a megyei jogú városok jobb pozíciója. Ezek a városok illetve a hozzájuk társuló kistérségek több beadott pályázatot jegyezek, s ez a pályázói kapacitás emcsak az adott kistérséget hozza kedvezõ pozícióba, haem mit késõbb láti fogjuk az itt jele lévõ pályázatírói kapacitás kihat a köryezõ kistérségekre is. Ez a hatás a pályázatírói kapacitásak mit egyfajta speciális humá tõkéek az agglomerációba törtéõ szolgáltatáskéti áruba bocsáthatóságát sugallja. Ez a tõke természetese köye (alacsoy költséggel) juttatható el más kistérségekbe, településekre, de kézefekvõ, hogy az elsõdleges piacot erre a szolgáltatásra a helyi vagy közeli települések jeletik (ismeretség, közlekedési téyezõk, kapcsolattartás köyebbsége). 2. A térségi fejlettséggel foglalkozó taulmáyok többsége egy mide lehetséges fejlettségbeli téyezõt tartalmazó, egyhagúa elfogadott változó hiáyába a térségek közti jövedelmi eltéréseket alkalmazza, mit a fejlettség többé-kevésbé általáosa alkalmazható idikátorát. 9 Habár eek a változóak az alkalmazása is felvet módszertai problémákat, elérhetõsége, egyszerûsége miatt é is haszálata mellett dötöttem. Az egy fõre esõ szja-alap bevoását a HEFOP-pályázatok esetébe idokolja az is, hogy mivel a személyi jövedelemadó alapjáak számítása bejeletett jövedelemhez kötött, a em legális mukaviszoy, illetve foglalkoztatás em torzítja a kapott képet, ugyais a HEFOP-itézkedések általáos célkitûzése a foglalkoztatási helyzet javítása, így az szja-alap térségi eloszlása emcsak a jövedelmek eloszlásáak egyelõtleségét mutathatja meg, haem talá még jobba rámutat a legális foglalkoztatás térségi egyelõtleségére. Sõt, mivel a számomra elérhetõ, mukaélküliségre voatkozó kistérségi botású adatok (regisztrált mukaélküliek száma, 180 apál régebbe regisztrált és pályakezdõ mukaélküliek száma) csupá a regisztrációba szereplõ személyek adatait tartalmazzák, épp a mideféle ellátási formából kiszorult iaktívakra voatkozóa em redelkezük potos képpel. Ugyaakkor sajos midez az szja-alap alkalmazhatóságáak kritikáját is jeleti egybe. A em legális mukaviszoyból származó jövedelmek kistérségek közti eloszlása agy valószíûség szerit em egyeletes: ahol alacsoy a mukaélküliség, magas a bejeletett mukaviszoyal redelkezõ személyek aráya, ott az szja-alap is magas, ahol alacsoy a bejeletett mukaviszoyal redelkezõk aráya, de lehetséges mukát vállali (jövedelmet szerezi) építõiparba, vedéglátásba, mezõgazdaságba, ott az szja-alap alacsoy, de a relatív fejlettség sokkal magasabb lehet, mit azokba a depressziós kistérségekbe, ahol sem legális, sem feketemuka ics. CIVIL SZEMLE 2007/1 59

12 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 60 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3. ábra. Egy fõre esõ SZJA-alap Egy fõre esõ SZJA-alap (eft) (42) (41) (41) (44) Természetese a mukaélküliségre voatkozó eloszlások az alapul szolgáló adatok torzítása elleére is a már ismert területi egyelõtleségeket és tedeciákat mutatják. 4. ábra Ezer fõre esõ regisztrált mukaélküliek száma Ezer fõre esõ regisztrált mukaélküli (47) (35) (39) 6 17 (47) A mukaélküliek száma és az szja-alap területi eloszlása esetébe elég köyû felfedezi a jól kivehetõ tedeciákat. Az szja-alap esetébe a gazdaságilag jól fejlett 60 CIVIL SZEMLE 2007/1

13 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 61 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM észak-duátúli kistérségek állak jobba, s hozzájuk csatlakozak még a megyei jogú városok. A mukaélküliségi adatok szempotjából egy budapesti közpotú, a Duátúlt is magába foglaló részt lehet láti, amelyet a magas mukaélküliséggel küzdõ dél-duátúli és észak-magyarországi területek fogak közre. Megjegyzedõ, hogy az itt hátráyos helyzetû területek szite teljes mértékbe egybeesek a magyarországi cigáyság által agy aráyba lakott kistérségekkel. 10 Ez a szempot azért is fotos, mert a mukaélküliség aráya köztük jóval magasabb, mit a em romák körébe, mukaerõ-piaci itegrációjuk az egyik legakutabb probléma, amit az erre voatkozó HEFOP-itézkedésekek kezeliük kellee. Nagy szükség vola tehát olya projektekre (pályázatokra), amelyek ezekbõl a kistérségekbõl érkezek. Akár az AVOP-pal kiegészített, akár aélkül beadott pályázatok eloszlását ézzük, semmiféle együttjárást, tedeciát em tuduk felfedezi, ami az e két változó szeriti egyelõtleséget kompezálhatá. Pályázati szempotból fehér foltokat épp ott találuk legikább, ahol a mukaélküliség fekete foltjai vaak. Az szja esetébe a jól teljesítõ kistérségek ugyaúgy szerepelhetek jól pályázati szempotból (AVOP élkül), mit a többiek. Az már ikább kijelethetõ, hogy az szjaalap tekitetébe rosszabb helyzetbe lévõ tiszátúli kistérségek pályázati úto sem fogják valószíûleg megtaláli boldogulásuk, fejlõdésük megoldását. Itt is meg kell jegyezi azoba, hogy a beadott pályázatok száma em azoosítható a támogatott pályázatok számával. Ha ugyais a támogatott pályázatok eloszlása a bírálatkori következetes területi kiegyelítõ szádékak betudhatóa a beadottakéhoz képest gyökerese más, épp a területi fejletleséget tükrözõ eloszlást vee fel, az egész elemzést, aak logikáját el kellee veti. A fejlesztési források kihelyezését ugyais em egy partikuláris téyezõ, a pályázatírói kedv, az abszorpciós kapacitás határozá meg, haem egy térségfejlesztõ-egyelõsítõ mechaizmus. Eek azoba elletmod a támogatott HEFOP-pályázatok eloszlása (lásd 5. térkép). A statisztikai próba sem igazolja, hogy a fejletleebb térségek több elképzeléssel és pályázattal redelkezéek, mit a magasabb jövedelmûek, sõt az egy fõre esõ szja és a beadott pályázatok (AVOP élkül) száma közötti korrelációs érték (stadardizált B=) 0,428 (az összefüggés 0,01 szite szigifikás). Eszerit miél magasabb az egy fõre jutó szja-alap egy kistérségbe, aál magasabb a valószíûsége, hogy több pályázat érkezik be ie. Tehát a gazdagabb térségek pályázatírói kapacitása agyobb, mit az elmaradottaké. 3. A beadott HEFOP-pályázatok esetébe haszosak tartottam megvizsgáli, kik adták be a pályázatokat, milye szervezeti formák állak a pályázók mögött. Ez a kérdés azért fotos, mert rámutathat arra, az egyes szektorok egymáshoz viszoyított és abszolút fejlettsége kistérségekét eltérõ, s ez a pályázatkészítési kapacitásra is befolyással va. A vizsgált idõszakba az összes itézkedésekre beadott pályázatok megoszlása a beadó szervezet jogi besorolása szerit: CIVIL SZEMLE 2007/1 61

14 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 62 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A táblázat adatai szerit a GVOP és az AVOP esetébe a mikrovállalkozások aktivitása kiemelkedõ. Ebbe a körbe a hivatalos besorolás szerit a legfeljebb 10 fõt alkalmazó, maximum 2 millió eurós mérlegfõösszegû vállalkozások tartozak. Ez az adat em meglepõ, ha eek a körek a forráshiáyos állapotát tekitjük, vagy a gazdasági élete belüli létszámaráyukat (a mûködõ vállalkozások 95,9%-a tartozik ebbe a körbe). Nem egyforma az egyes szervezettípusok reprezetációjáak területi eloszlása sem: az egyes kistérségekbe változó a külöféle szervezettípusok aktivitása. Az, hogy a kistérségekhez beadott összes pályázathoz viszoyítsuk a beadó szervezetek miõsítését, azt a problémát veté fel, hogy a térségi földrajzi, gazdasági adottságok ezt az aráyt jeletõse torzíthaták. Azaz: ha például ebbe a változóba bekerüle például az AVOP-ra is beadott pályázatok köre is, figyelembe kellee veük azt, hogy meyire adekvát az adott kistérségbe a mezõgazdasági tárgyú fejlesztés és ezzel a mutatóval kellee súlyozuk a kapott változót. Ez azoba majdem lehetetleek tûik. Célszerûbbek tûik az egyes OP-ra beadott pályázatoko belül vizsgáli az egyes szervezettípusok szeriti aktivitást. Mivel taulmáyom terjedelme em teszi lehetõvé mide OP részletes elemzését, most csupá a HEFOP-ra beadott pályázatok pályázó szervezetek szeriti megoszlását mutatom be. Ezt azért is fotosak tartom, mert eél az OP-ál volt a oprofit szervezetekek lehetõségük a forrásszerzésre. Nem azért fotos a oprofit szervezetek kiemelt figyelemmel kísérése, mert az uiós forrásosztás redszere pozitíva megkülöbözteté ezt a kört, vagy mert ezekek a szervezetekek a hatékoysága egyértelmûe jobb vola, mit más szervezeti formáké. A oprofit szervezetek redelkezek azoba egy olya ismérvvel, amivel a szité ebbe az OP-ba agy szerepet játszó másféle szervezeti formák em. Ez az állami-ökormáyzati redszertõl való szervezeti és (szerecsés esetbe) ayagi függetleség, és ismét csak ideális körülméyek közt az iovációra és a valódi fejlesztésre való yitottság. 11 Amíg a többi OP többé-kevésbé homogé pályázói célcsoportot szólít 62 CIVIL SZEMLE 2007/1

15 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 63 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM meg (pl. gazdálkodók, gazdasági szervezetek köre), addig a HEFOP itézkedései esetébe egy verseybe idulak a oprofitok (függetleek) és a valamilye közpoti elosztóredszertõl függõ (vagy épp azokat fedõ) pályázók. Amit a korábbi táblázatba láttuk, a HEFOP-o belül 194 em besorolható szervezet pályázott. Ezek persze lehetek civilek és em civilek egyarát (az ürese hagyott adatmezõbõl em következik sem az ige, sem a em), azoba feltehetõ, hogy az egyesületi vagy alapítváyi forma mit megegedett civil szervezettípusok em jeletettek vola besorolhatósági problémát. (Részletese áttekitve a beadott pályázatokhoz kapcsolódó iformációkat, megállapítható, hogy a em besorolható szervezetek többsége költségvetési itézméy, egyház vagy egyház által fetartott itézméy. Az esetek midössze körülbelül egyede valóba kétes besorolhatóságú egyéb egyesület, egyéb alapítváy vagy egyéb civil szervezet. A potosság kedvéért azoba mégis csak az egyértelmûe besorolt szervezettípusokat tudjuk alapul vei. 12 Az így kapott eredméyek szerit 512 oprofit szervezet és 312 államháztartáso belüli oprofit szervezet élt a pályázás lehetõségével. 5. ábra. A oprofit pályázók aráya a HEFOP-pályázatoko belül HEFOP-pályázatoko belül a oprofit szervezetek aráya (50) (53) (21) 0 25 (44) A térképe feketével szerepelek azok a kistérségek, ahoa sem oprofit, sem államháztartáso belüli oprofit szervezet em adott be HEFOP-pályázatot. A sötétszürkével jelzett kistérségekbe viszoylag magas (50% feletti) a oprofitok részesedése, míg a fehérrel és világosszürkével jelzettekbe ez alatti. Mit láthatjuk, az alföldi kistérségekbe a oprofit szervezetek aktivitása kifejezette alacsoy, és ez jellemzi a duátúli területeket is. A foglalkoztatási szempotból kritikusak számító észak-magyarországi és délduátúli kistérségekbe a oprofitok közepes mértékbe képviseltetik magukat. CIVIL SZEMLE 2007/1 63

16 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 64 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Figyelmet érdemelek azok a magas mukaélküliséggel bíró kistérségek, amelyek mégis feketével szerepelek a térképe: a szetlõrici (Baraya), mohácsi, vásárosaméyi, bodrogközi, kisvárdai, baktalórátházai, csegeri, ózdi. Ezekbõl a kistérségekbõl sem valódi oprofit, sem államháztartáso belüli oprofit szervezet em küldött pályázatot. Ezekbe a kistérségekbe a HEFOP-os kiírások vagy em voltak képesek mozgósítai ezeket a szervezeteket, vagy egyáltalá em is létezek potes oprofitok. Nem sokkal jobb a helyzet a fehérrel jelölt kistérségekbe sem. A oprofitok részvételéek alacsoy aráya a magyarországi tapasztalat alapjá összefüggést mutat a szociális gazdaságba megvalósított projektek csekély számával. Ez a projekttípus (illetve gazdasági kostrukció) szite egyedüli lehetõségkét adódik azok elõtt a közösségek elõtt, ahová a hagyomáyos forprofit fejlesztésekbe éritett mûködõ tõke em jut el, ahol szûkösek a helyi erõforrások. A szociális gazdaság mûködését, logikáját soka kérdõjelezik meg, ugyaakkor az elmúlt éháy évbe mid az uió országaiba, mid Magyarországo egyre közismertebbé és talá épszerûbbé válik ez a megközelítés. Szociális gazdaságo alapuló projektet természetese emcsak oprofit szervezetek valósíthatak meg (sõt, hatékoyak épp a szektorközi együttmûködése alapuló kozorciumok tekithetõk), az azoba egyértelmûek tûik, hogy ezekek a projektekek a kezdeméyezõi, végrehajtói többyire a oprofitok. Ott tehát, ahol ezek a szervezetformák hiáyozak, aktivitásuk vagy pályázói kapacitásuk hiáyzik, agy valószíûséggel még ez a foglalkoztatási lehetõség sem lesz elérhetõ. Ugyaakkor a szociális gazdaság kíálhata lehetõséget olya mukaélküliekek, akik szeretéek és képesek is voláak visszakapaszkodi az elsõdleges mukaerõpiacra A mukaélküliségre voatkozó potos kép és stratégia kialakítása em csupá a mukaügyi regisztráció alapuló kimutatások potatlasága, haem a kérdéskört terhelõ számos félreértés, hibás értelmezés és politikai motiváció miatt is ehéz. 14 A HEFOP itézkedéseiek fõ célja a foglalkoztatási helyzet javítása volt külöféle beavatkozási területeke. Ideális esetbe, azaz ha a programozás sorá a célredszerhez a megfelelõ támogatásosztási eszközöket redelték, a források is épp azokra a helyekre jutottak el, ahol e probléma a legégetõbb. Vagyis azokba a kistérségekbe, ahol magasabb a mukaélküliség egy jól mûködõ támogatásosztó redszerbe, több olya projekt és pályázat készül, amely a kérdés kezelésére hivatott. A valós helyzet azoba a következõképpe fest: 64 CIVIL SZEMLE 2007/1

17 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 65 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 6. ábra. Összes beadott HEFOP-pályázat összes beadott HEFOP-pályázat (8) (17) 5 10 (40) 0 5 (103) A térképe ehéz vola felfedezi a 4. ábrá bemutatott regisztrált mukaélküliek területi eloszlását. Sõt, azokból az északkeleti kistérségekbõl, amelyeket a mukaügyi statisztikák feketére festeek, gyakorlatilag em, vagy csak alig érkezett be pályázat. Vagy em redelkezek projektötletetekkel, vagy em motiváltak, vagy csak ics, aki megírja a pályázatokat. Ez utóbbi feltétlezést támasztja alá, hogy valóba távol esek a megyei jogú városokba mûködõ pályázatíró cetrumoktól. A megyei jogú városok eze a térképe is jól látszaak, és ehéz vola em észrevei kisugárzásukat a köryékükre. Ilye Pécs, Debrece, Miskolc, Szeged hatása. Még érdekesebb a kép, ha a beadott pályázatokat az adott kistérség regisztrált mukaélkülijeiek számához viszoyítjuk. A következõ térképe (7. ábra) az ezer regisztrált mukaélkülire esõ beadott pályázatok aráyát látjuk. A megyei jogú városok kiemelt szerepe itt is jól látszik, csupá Pécs esetébe tût el a kistérségi kisugárzó hatás. (Azaz a köryékbeli kistérségekbe a mukaélküliek magas aráya közömbösíti a viszoylag magasabb számú beadott pályázat hatását.) Eze a térképe azoba már teljese kifehéredik a legtöbb magas mukaélküliséggel küzdõ kistérség: a regisztrált mukaélküliek számához viszoyított beadott pályázatok emhogy aráyba leéek a beadott pályázatok eredeti eloszlásával, haem épp ellekezõ tedecia látszik. Miél több a regisztrált mukaélküli, aál alacsoyabb a beadott pályázatok száma. (Ha redelkezésemre állt vola az iaktivitási ráta, alighaem hasoló, de erõsebb tedeciát láthaták.) Ezekkel az adatokkal kapcsolatba is felvetõdhet, hogy csupá a beadott pályázatok eloszlását mutatják, s em a valóba kihelyezett források eloszlását. Ugyais egy jól mûködõ és a területi egyelõtleségeket figyelembe vei képes bírálati redszer ezt az aráytalaságot kiegyelítheti oly módo, hogy prioritást ad azokak CIVIL SZEMLE 2007/1 65

18 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 66 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 7. ábra. Ezer fõ regisztrált mukaélkülire jutó beadott HEFOP-pályázatok száma a kistérségekek, ahol a mukaélküliség aráya magas (a fejlettség szívoala alacsoyabb), így érve el a térségi fejlesztõ, ivelláló hatást. Azoba erre voatkozóa is vaak adataik. (Midazoáltal meg kell jegyezi, hogy az adatok kigyûjtésére 2005 júliusába került sor, amikor még sok pályázat csak a bírálati szakaszba tartott. Így akár meglehetõs jóidulattal még az is feltehetõ, hogy a késõbbiekbe elbírált pályázatok esetébe ezt a hatást már érvéyesítette a bírálati redszer. Erre voatkozóa azoba semmiféle iformációm ics, elemzésére egy késõbbi idõszakba érdemesek tûik visszatéri.) 8. ábra. Támogatott HEFOP-pályázatok eloszlása (2005 júliusába) Beadott HEFOP-pályázatok ezer fõ regisztrált mukaélkülire (14) 6 10 (11) 2 6 (37) 0 2 (106) Támogatott HEFOP-pályázatok (9) 2 10 (60) 0 2 (99) 66 CIVIL SZEMLE 2007/1

19 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 67 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bár a térkép kedvezõbb képet mutat a beadott pályázatok eloszlásához képest, ehéz vola felfedezi akár a mukaélküliségi vagy az szja-alap eloszlása esetébe tette érhetõ tedeciájú egyelõtleséget, rajzolatot. Kijelethetõ, hogy a HEFOP-pályázatok em vagy csak alig érik el mukaélkülieket. Erre utal a statisztikai próba is, ami szerit ics szigifikás összefüggés a mukaélküliek száma és a beadott vagy támogatott pályázatok száma közt. Azaz az a hipotézisük, miszerit a támogatás em célozza meg sikerrel azokat a helyszíeket, ahol a probléma a legsúlyosabb, igazolódi látszik a statisztikai próba szerit is. Nem más a helyzet, ha a 180 apál régebbe muka élkül lévõket vesszük be az elemzésbe, vagy ha épp az egy fõre jutó szja-t alkalmazzuk. (Így jártam az ezer fõre jutó ISDN-voalak számával vagy az ezer fõre esõ yugdíjszerû ellátásba részesülõk körével.) A HEFOP-ra beadott pályázatokat lehetõségem volt tovább botai célterületek szerit. Az egyes itézkedések csoportosítását korábba közöltem. Az alábbiakba azokat az értékeket közlöm, ahol szigifikás összefüggést találtam. * Ugyaakkor a regisztrált mukaélküliek számával már ics kimutatható összefüggés. Azaz a szakképzés fejlesztését a pályázók valószíûleg csak a appali redszerû szakképzés keretei közt képzelik el, a tartósa vagy idõsebb korba muka élkül lévõ személyek helyzetéek megoldására szakképzési tárgyú elképzelésük már ics. Ez mid az NFT II-ek, mid a Lisszaboi direktívákak elletmodó tedecia. A szociális itézméyfejlesztés tárgyába beadott pályázatok száma semmilye megvizsgált változóval (regisztrált pályakezdõk és tartós vagy egyszerû mukaélküliek, szja-alap, yugdíjszerû ellátásba részesülõk száma) em mutat összefüggést, vagy em szigifikás ez a kapcsolat. CIVIL SZEMLE 2007/1 67

20 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 68 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Taulságok A Nemzeti Fejlesztési Terv egyes Operatív Programjaira beadott pályázatok eloszlása a magyarországi kistérségek közt em egyeletes. Az eloszlást befolyásoló téyezõk közt em lehet kimutati azokat a téyezõket, melyek megszütetésére maguk az itézkedések meg lettek hirdetve. Azaz a pályázatok többsége em azokból a depressziós térségekbõl érkezik, ahol a fejlesztési forrásokra éppeséggel a legagyobb szükség vola. (Ez alól természetese kivételt jeleteek az olya pályázatok, melyek földrajzi determiáltsága eleve meghatározza a pályázatot beyújtai képes térségeket: AVOP.) A részletesebbe megvizsgált HEFOP alá tartozó pályázatok esetébe kiderült, hogy épp azok a kistérségek vaak alulreprezetálva pályázói kedv tekitetébe, ahol a mukaélküliség a legmagasabb. Ezek a kistérségek agyjából egybeesek azokkal a kistérségekkel, ahol a legmagasabb aráyba élek cigáyok, így kijelethetõ, õket még kevésbé érik el az ilye célú fejlesztési források. A pályázati redszerbe törtéõ forráselosztás így épp ellekezõ hatást ér el a támogatói szádékhoz képest: a célcsoportkét, célterületkét megjelölt kistérségek emhogy képesek leéek éli a lehetõséggel, épp õk azok, akik kimaradak a forráselosztásból a beadott pályázatok hiáyába. Magas pályázatírói poteciált képviselek a megyei jogú városok, és ez a hatás maximum vozáskörzeteikbe (agglomeráció) hat ki. A távolabb esõ térségekbe ics, aki pályázatot készítse, adjo be. A pályázati támogatási redszert számos más probléma is terheli. Ilye a bérpályázatírók által készített tucatpályázatok iadekvátsága, vagy a pályázói saját rész elõteremtéséek kreatív módozatai. Felvetõdik tehát a kérdés, meyibe érdemes ehhez a támogatáskihelyezési módhoz ragaszkodi, amikor az uiós támogatáspolitika ismer más lehetõségeket is (például közpoti programok). Midazoáltal bármiféle módo is szereté a támogató allokáli a fejlesztési forrást, em lehet a redszer sikeres: egyfelõl a szakmailag és erkölcsileg magas szitû közremûködõ és leboyolító szervezetek helyi jeleléte élkül, másfelõl a fejlesztei kívát kistérség, település speciális problémáiak és kapacitásáak potos ismerete élkül. Csak eek ismeretébe lehet úgy megtervezi a támogatásosztás redszerét, hogy a leszakadó, depressziós térségek hátráya e övekedjék épp a fejlesztéspolitika redszerhibái miatt. A taulmáy elkészítéséhez yújtott segítségükért köszöettel tartozom a Nemzeti Fejlesztési Hivatalba dolgozó Tóth Tamásak, Árvai Katali Lukréciáak az Autoómia Alapítváytól, Lõcsei Hajalkáak az ELTE-rõl és Korompai Attiláak a Corvius Egyetemrõl.* 68 CIVIL SZEMLE 2007/1

21 csz10 kozosseg 4 beres.qxd :07 Page 69 Jegyzetek KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM * A kézirat leadásáak idõpotja április. 1 Béres Tibor: A pályázati redszer haszáról. Civil Szemle, II. évfolyam, I. szám 2 Faragó László: A jövõalkotás társadalomtechikája. Pécs Budapest: Dialóg Campus Kiadó, Musto Istvá: Lagyos euróesõre várva. Mozgó Világ, 2005/10. 4 Kéziköyv az Európai Uió Strukturális Alapjaiak felhaszálásáról. Európai Szegéyellees Hálózat, /1999/EK európai parlameti és taácsi redelet az Európai Szociális Alapról; 1783/1999/EK európai parlameti és taácsi redelet az Európai Regioális Fejlesztési Alapról; 1263/1999/EK taácsi redelet A Halászati Orietációs Pézügyi Eszközrõl; 1260/1999/EK taácsi redelet a Strukturális Alapokra voatkozó általáos redelkezésekrõl; 1257/1999/EK taácsi redelet az Európai Mezõgazdasági Orietációs és Garacia Alapból (EAGGF) yújtadó vidékfejlesztési támogatásról és bizoyos redeletek módosításáról vagy hatályo kívül helyezésérõl. 6 A kézirat leadása április óta az elemezhetõ adatok köre számottevõe bõvült, csakúgy, mit az e területtel foglalkozó elemzéseké. 7 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Egységes Moitorig és Iformációs Redszer (EMIR). 8 Forrás: Területi statisztikai évköyv Budapest KSH, 2005, CD-melléklet. 9 Lõcsei Hajalka: A vidéki városi agglomerációk fejlõdési pályája. MTA Közgazdaságtudomáyi Itézet Mûhelytaulmáyok, Kertesi Gábor Kézdi Gábor: A cigáy épesség Magyarországo. Budapest: Socio-typo Kiadó, Szakál Ferec: A hazai vidékfejlesztés redszeréek EU-koform kialakítási lehetõségei az európai vidékfejlesztési politikák tükrébe I. A vidékfejlesztés szervezési és ökoómiai problémái, a mezõgazdasági és a vidékfejlesztési politikák összefüggései. Gödöllõ: SZIE, Ez a kategorizálás is csupá formális lesz, hisze mit a Civil Szemle korábbi számaiba is olvashattuk róla jóéháy formailag civil szervezet tulajdoképpe valamely állami vagy ökormáyzati itézméy fiókszervezete, azaz az alaptevékeységet szolgálják és a mûködési források kiegészítése céljából hozták létre õket. 13 Dr. Frey Mária: Noprofit szervezetek a mukaerõpiaco. Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítváy, A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kotextusába, az elmúlt öt év tapasztalatai alapjá. Kutatásvezetõ Köllõ Jáos, Budapest, (A taulmáy a foglalkoztatáspolitikai és Mukaügyi Miisztérium által, A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kotextusába tárgyába közzétett KÉ-12350/2004 azoosítójú, yílt közbeszerzési pályázata keretébe készült a Magyar Tudomáyos Akadémia Közgazdaságtudomáyi Itézetébe.) CIVIL SZEMLE 2007/1 69