% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6"

Csilla Tóth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis- és középvállalatok a működő vállalkozások 99,8 %-át adják Összesen működő vállalkozás 205 fő alkalmazottnál többet mindössze ezer foglalkoztat 10 főnél kevesebbet foglalkoztat 725 ezer vállalkozás A foglalkoztatottak 2/3-a a szektorban dolgozik A GDP termelés 50 %-át adják 1

2 Az EU (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői Foglalkoztatottak megoszlása mikro kis közepes KKV együtt nagy EU-27 29,6 20,6 16,8 67,1 32,9 % M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 Hozzáadott érték % EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4 M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6 Mért termelékenység EU-27 70,7 91,5 105,9 86,1 128,6 (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 A vállalkozások környezete és kihívásai I. Gyorsan változó gazdasági környezet, gyorsuló világ Szigorú szakmai és gazdaságossági követelményrendszer Állandóan változó piaci kihívások Folyamatos alkalmazkodási kényszer EU csatlakozásból adódó lehetőségek EU csatlakozásból adódó feladatok Egyre fokozódó, soha nem látott verseny 2

3 A vállalkozások környezete és kihívásai II. Világok versenye Tőke koncentráció Angol nyelvű világ Az információ hatalma Új technikák gyors térhódítása Internet + E business Globalizáció Stratégiai kihívások Adóterhelések: 2006-ban (APEH) Energiaárak robbanása tartós folyamat (kiszolgáltatott helyzet) Élelmiszerárak növekedése tartós folyamat, de kitörési pont lehet! Lakáspiaci hitelválság 0-1 fő 99,1 % 2-9 fő 98,6 % fő 97,7 % fő 92,9 % KKV átlag 96,7 % 250 fő felett 42,2 % Átlag 72,1 % 3

4 Hazánk uniós csatlakozása mint a felfokozott verseny egyik kiváltója A gazdasági szereplők az új feltételekhez való alkalmazkodással igyekeznek feldolgozni a jelentősen változó gazdasági környezet hatásait A EU nyújtotta előnyökkel akkor lehet élni, ha azokat felismerjük, kihasználjuk. A fenyegetések akkor válnak hátrányokká, ha nem teszünk azok elkerülése érdekében. Szomszédos országaink az EU legfejlettebb gazdaságai Megállapítható, hogy a hazai KKV-k jelentős része nem készült fel időben a negatív hatások elhárítására, a minőségi vagy a környezetvédelmi követelmények teljesítése terén is van lemaradásunk. A KKV-szektor alapvető szükségletei Megfelelő szintű versenyképesség elérése Vállalkozási ismeretek Piacismeret és piacra jutási lehetőség Vállalkozási infrastruktúra (bankrendszer, hitelgarancia, tőke stb.) Szakképzett munkaerő Idegennyelv-tudás Korszerű informatikai rendszer Változás- és válságmenedzsment ismeretek, illetve azok hatékony alkalmazása 4

5 Az EU-ban és hazánkban működő KKV-k közötti különbségek okai Az EU-ban kevesebb a kényszervállalkozás, jóllehet az arányok hasonlóak Az EU-ban nagyobb a GDP termelési arány Az EU-ban magasabb a termelékenység Az EU-ban lényegesen jobb a vállalkozások tőkeellátottsága A EU-ban alacsonyabbak a vállalkozások közterhei Az EU fejlett gazdaságú országaiban sokkal több EU-s pénz jut el ténylegesen a vállalkozásokhoz A legtöbb kormány vállalkozásbarát politikát folytat A KKV-szektor gyenge versenyképességének okai A rendszerváltás után a nagyvállalatok széthullása és a munkanélküliség drasztikus megugrása jellemezte hazánkat A cégek magas élőmunka terhei > mikro- és kisvállalkozás termelés Gyenge, hatásukban alig érzékelhető kormányzati programok (uniós pénzek rossz elosztása) Hitel és támogatási konstrukciók hiánya Forráshiány Magas közterhek Bonyolult, esetenként átláthatatlan és ésszerűtlen adminisztrációs kötelezettségek 5

6 A gazdasági válság hatása hazánk kis- és középvállalataira A nemzetközi pénzpiaci zavarok és az ezt kísérő dekonjunktúra miatt drágul a vállalkozások finanszírozása és nincs fogyasztásbővülés, ami nehezíti a magyar vállalkozások helyzetét A magas adóterhek súlyos hátrányt jelentenek a nemzetközi versenyben Nő a létszámot csökkenteni szándékozók aránya összefüggésben az élőmunka-terhek alakulásával Nő a szürke-gazdaság Nő az export-értékesítés A vállalkozások túlélésért folytatott harca mindennapos jelenség (likviditás elvesztése, létszámleépítés, stratégia megváltoztatása) Javaslatok megoldási lehetőségek Kiemelt segítség a mikro-, kis-, és középvállalati körnek Speciális programok a környezet változásra: jogi, pénzügyi, informatikai, K+F, innováció Kiemelt szerep a vállalkozások pénzügyi helyzetét javító programoknak Az európai uniós források felhasználásának átrendezése 1. Prioritások mentén történő gazdaságfejlesztésre (élelmiszertermelés-, feldolgozás, rekreáció, logisztika) 2. Termelékenység javításra 3. Tartós munkahely teremtésre Munkára ösztönzés és képessé tétel A gazdaság körüli struktúrák átalakítása Hazai beszállítók arányának növelése a nemzetközi nagyvállalatoknál (uniós pénzek) 6

7 Az erős KKV szektor előnyei Növekvő teljesítmény és alkalmazkodóképesség Emelkedő foglalkoztatási szint Erősödő export Fenntartható növekedés Javuló EU felkészültség Növekvő versenyképesség Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 7

Hasonló dokumentumok

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek