Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Átírás

1 Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1

2 Államhatalmi funkciók Gazdasági funkciók Hálózatfüggő szolgáltatások Mezőgazdaság, bányászat, ipar Kutatás, fejlesztés Végrehajtás Tömegközlekedés Alapinfrastruktúra Törvényalkotás Egészségügy TB-, jóléti szolgáltatások Jóléti funkciók Pénzügyi, üzleti szolgáltatások Monetáris rendszer Igazságszolgáltatás Lakás-, települési infrastruktúra Környezetvédelem Kulturális szolgáltatások Párt-, hitéleti- és civil tevékenységek Képzés, oktatás Kulturális funkciók Információ-szolgáltatás Védelmi funkciók 2 2

3 AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOS MŰKÖDÉSE A jó kormányzás tényezői 3 TÖRVÉNYESSÉG Törvényeket, szabályokat követő Esélyegyenlőséget, mások magatartás gondolatát befogadó szabályozás Átlátható működés Konszenzus képes tevékenység EGYÜTTMŰKÖDÉSAZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE Részvételre, kooperációra buzdító magatartás Célszerű, eredményes gazdálkodás ELLENŐRIZHETŐSÉG Elszámoltatható tevékenység Reagáló képes működés HATÉKONYSÁG szeptember 28. 3

4 A versenyképesség néhány összetevője 4

5 A jó kormányzás vagy inkább jó kormány akkor érvényesül, ha az állam képes időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó társadalmi tervezésre építve olyan szabályozó és vezénylési kereteket alkotni és érvényesíteni, amelyek megfelelő feltételeket és ösztönzést teremtenek a társadalom és a gazdaság harmonikus fejlődése számára, alkalmas tulajdonosként, gazdasági partnerként gazdasági szereplőként sikeresen (együtt)működni a magánvállalkozásokkal, tehát e funkciójában az állam vállalkozói menedzsmentjeinek teljesítménye, aktivitása, példaadó magatartása a versenyképesség tényezője, képes a társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére, a nagy ellátórendszerek hatékony működtetésére, vagyis, hogy az államháztartás, a közszféra szervezeteinek teljesítményem, versenyképessége hozzáadott értéket jelent vagy sem. 5

6 Magyarország helyezése a nemzetközi versenyképességi rangsorban Ország Belgium Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Dánia Svédország Egyesült Királyság USA Magyarország Forrás: World Competitiveness Yearbokk. 6

7 Korábban háttérben maradt összefüggések: méltatlan és indokolatlan az a ma élő egyoldalú beállítás, ami a gyenge versenyképességért a felelősséget a közszféra teljesítményhiányában, annak okaival nem törődve láttatja, a vállalkozók számára a zavarokkal terhelt politikai vezénylés szükségszerűen a közszféra cikk-cakkokat követni nem tudó vergődésén, a lerombolt közigazgatás teljesítmény-hiányos bürokráciáján keresztül jutott el, - jóval nagyobb szerepe van a versenyképesség alakulásában a politikai, gazdaságpolitikai irányítás (a társadalmi tervezés) minőségének, mint azt korábban a közvélemény, de akár a vállalkozók feltételezték, a (köz)igazgatási, vezénylési rendszerek utóbbi években látott szinte végletes leépülése is az itt látott, politikaivezénylési okokra visszavezethető, koncepciós hiányosságoknak, gazdaságpolitikai következetlenségeknek tulajdonítható, 7

8 Alapvető cselekvési szcenáriók: a reálgazdaság terheinek csökkentésével, a gazdasági növekedés megszilárdításával a versenyképesség javítása, és ezáltal biztosítva a fenntartható fejlődést, illetve a szociális védőhálók, ellátások fenntartásával a társadalmi kohézió megőrzése, erősítése és ezáltal biztosítva a társadalom nagyobb teljesítménye, s így érve el a fenntartható fejlődést. 8

9 Legfontosabb, legsürgősebben megoldandó problémacsoportok az államháztartás fenntartható (költségvetés egyenleg, államadósság) pozíciójának megteremtése és erősítése érdekében a közpénzügyi rendszer megújítása és ezzel összehangoltan a magas közteherviselés (adók, járulékok) és a jövedelem centralizáció, valamint újraelosztás mérséklése; az oktatás és képzés minőségének javítása, és a kutatásfejlesztést szolgáló innováció-politika kidolgozása, az állami irányítás hatékonyságának növelése, valamint a K+F állami finanszírozás stratégiai jellegének megteremtése; a politikai-kormányzati tevékenység színvonalának emelése a közbizalom építés, a politikai döntéshozók negatív megítélésének mérséklése, a korrupció csökkentése, a kormányzati politika konzisztenciájának és a döntéshozatala átláthatóságának javítása érdekében. 9

10 Tennivalók: az állam, a közszféra versenyképességet erősítő tevékenysége szempontjából, mintegy cselekvési vezérfonalat adva, meg kell fogalmazódnia annak társadalmi és gazdasági országcélnak, vagyis a politikailag megfogalmazott, szakmailag alátámasztott és a társadalom többsége által támogatott jövőképnek, amely a cselekvési forgatókönyv hosszabb távú stabil alapját adja; a fentiekben foglaltakra épülve, a versenyképesség fenntarthatóságához meg kell születnie a korszerű nemzetgazdasági tervezésnek, amely figyelemmel az Európai Unió programozási követelményeire és gyakorlatára alkalmas az alulról jövő kezdeményezések, igények és a kormányzati szintről érkező koordinációs törekvések összhangjának a biztosítására. 10

11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 11