Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Átírás

1 Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

2 Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar úton Helyzetkép Fejlesztési irányok Az akkreditálás jelentősége 2

3 Jelentős előrelépés a nemzetközi versenyképességi rangsorokban, azonban továbbra is elmaradunk cseh és lengyel versenytársainktól WEF GCI (2018) 1 Helyezés Pontszám Elmozdulás ( ) 1 USA IMD Competitiveness Helyezés Pontszám Elmozdulás ( ) 1 USA Szingapúr Hong Kong Németország Szingapúr Svájc Hollandia Japán Svájc Csehország Csehország Lengyelország Lengyelország Szlovákia Magyarország Magyarország 1 WEF (2018-tól új módszertan alapján) 2 IMD Szlovákia

4 A versenyképesség szempontjából meghatározó innováció területén Magyarország a 22. helyen állt az EU-ban 2017-ben, amelynek jelentős erősítése szükséges Összesített innovációs index, 2016 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 5 Svédország Dánia Finnország Hollandia Németország Ausztria Izrael Csehország 84,4 143,6 136,7 130,9 129,5 123,4 121,5 111,0 Emberi erőforrások Attraktív kutatási rendszerek Innováció-barát környezet Finanszírozás és támogatás Vállalati befektetések Innovátor vállalkozások 64,8 55,5 93,4 44,4 88,9 14,4 Portugália 83,0 Kapcsolatok 60,4 Észtország Litvánia Szlovákia 79,8 79,4 70,0 Szellemi eszközök Foglalkoztatási hatások 46,9 126,7 Magyarország Lengyelország 67,4 54,8 Értékesítési hatások 98,0 Románia 5 European Innovation Scoreboard ,8 Modest innovators Moderate innovators Strong innovators Innovation leaders 4

5 Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar úton Helyzetkép Fejlesztési irányok Az akkreditálás jelentősége 5

6 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti fő cél, hogy a hazai tulajdonú vállalatok hozzáadott értéke növekedjen ez egyelőre alacsony Külföldi és hazai tulajdonú vállalatok aránya (2016) 1 Vállalkozások száma 3,2% 96,8% Nettó árbevétel 52% 48,0% Foglalkoztatottak száma 25,9% 74,1% Beruházások 45,4% 54,6% Hozzáadott érték 50,8% 49,2% külföldi Külföldi vállalatok súlya hazai Hazai vállalatok súlya 100-ból 97 vállalat magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk csupán akkora, mint a 3 százaléknyi súlyú külföldi cégeké Az EU-ban csak Írországban nagyobb a külföldi vállalatok súlya a hozzáadott értékben 1 KSH A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenysége a évi végleges és a évi előzetes adatok alapján 6

7 Cél, hogy a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységeiket hozzák Magyarországra A világkereskedelem 80 százalékát 600 globális értéklánc adja Helyzetkép Az 1990-es években a globális értékláncok az alacsony hozzáadott értékű tevékenységeiket (főként gyártás) szervezték ki Magyarországra (a visegrádi régió többi országához hasonlóan) Magyarországon alacsony a hazai vállalatok hozzáadott értéke az exportban ennek jelentős növelése szükséges Mosolygörbe 2 2 Sin, Stan (2012); 3 OECD 7

8 Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportban, általában az ipari termelésben jó alapot jelent a magas hozzáadott értéket jelentő részarány növelésére Médium és high-tech termékek aránya az exportban (2016, %) , , HU DE SK CZ FR AT MT EU átlag SI UK SE RO IE LU IT PL BE NL DK ES FI CY EE HR PT LV LT BG EL 4 Eurostat 8

9 Belgium Hollandia Litvánia Spanyolország Luxemburg Dánia Ausztria Portugália Finnország Franciaország Németország Görögország Olaszország Ciprus Európai Unió Svédország Szlovákia Málta Szlovénia Írország Csehország Észtország Lengyelország Horvátország Lettország Bulgária Egyesült Királyság Románia Magyarország A vállalatok digitalizáltsági szintje alacsony: mindössze a vállalatok 14 százaléka használt vállalatirányítási rendszert 2017-ben, amely a legalacsonyabb érték az EU-ban ERP rendszert használó vállalatok aránya 2017-ben (%) 9 54% 48% 47% 46% 41% 41% 40% 40% 39% 38% 38% 37% 37% 35% 34% 31% 31% 30% 30% 28% 28% 28% 26% 26% 26% 23% 19% 17% 14% 9 Eurostat 9

10 Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar úton Helyzetkép Fejlesztési irányok Az akkreditálás jelentősége 10

11 Az Innovációs és Technológiai Minisztérium víziója a magyarok életminőségének növelése a hazai tulajdonú vállalatok hozzáadott értékének növelésén keresztül Vízió: magyarok életminőségének növelése Mi szükséges ehhez? Erős magyar vállalkozások Stabil munkahelyek Növekvő bérek Milyen fő eszközök (fő ügyek) szükségesek hozzá? Közlekedéspolitika Fenntarthatóság Innováció és tudománypolitika Gazdaságstratégia és szabályozás 2. Gyors és biztonságos közlekedés 1. Kreatív magyarok és innovatív vállalkozások 3. Tiszta, okos és megfizethető energia Szakképzés és felnőttképzés Innováció és tudománypolitika Infokommunikáció és fogyasztóvédelem Gazdaságstratégia és szabályozás Fenntarthatóság Gazdaságstratégia és szabályozás 4. Tiszta ország Energia- és klímapolitika Fenntarthatóság Innováció és tudománypolitika Gazdaságstratégia és szabályozás 11

12 Kreatív magyarok és innovatív vállalkozások: fő programok Oktatási rendszer munkaerőpiac konform átalakítása Innovációs és kutatási rendszer struktúraváltása Kulcsiparágak fejlesztése és fenntartható működésének megteremtése Vállalati hozzáadott érték növelése Kreatív magyarok és innovatív vállalkozások Digitális tudatformálás, bekapcsolódás az új ICT technológiai folyamatokba Összehangolt fejlesztéspolitika Innovatív, nagy teljesítményű és teljes lefedettségű digitális és kommunikációs infrastruktúra Magyarországon 12

13 Technológiai platformok létrehozása a technológiai váltás elősegítése érdekében a teljes gazdaságban Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform 5G Koalíció MI Koalíció 13

14 A kulcsiparágak fejlesztése és fenntartható működésének megteremtése stratégiai jelentőségű Építésgazdaság Élelmiszergazdaság Egészséggazdaság Kreatívipar 14

15 Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar úton Helyzetkép Fejlesztési irányok Az akkreditálás jelentősége 15

16 Az akkreditálás rendszere Az akkreditálás hazai felépítése Nemzeti akkreditáló szerv Akkreditálási, felügyeleti eljárások Nemzetközi szervezetek Innovációs és Technológiai Minisztérium Akkreditált Szervezetek NAH irányítása, felügyelete Akkreditálási Tanács titkársága Akkreditálási Tanács Kormányzati feladat Hatékonyságnövelés Érdekeltek képviselete Diszkriminációmentesség elősegítése Állásfoglalás készítés DE eljárásokban javaslattevő, tanácsadó és véleményező jogkörrel nem rendelkezik Véleménytovábbítás a jogalkotó és a hatóság felé Szakbizottságok Tanács mellett működik Szakterületenként akkreditált szervezetekből és természetes személyekből (4db) Tanács munkájának segítése

17 A kulcsiparágak szereplőinek szakmai támogatása biztonság, minőség A műszaki biztonság, balesetvédelem hatékony biztosítása az iparszabályozás területén. Az innovatív ágazatok esetében a hazai gyártási,rendszerirányítási, termékellenőrzési folyamatok nemzetközi elismerésének biztosítása. A magas hozzáadott értékű termékek, innovatív eljárások támogatása a műszaki megfelelőség teljes folyamatán keresztül. 17

18 Az akkreditálás szerepe, jelentősége KULCSIPARÁGAK, INNOVÁCIÓ, DIGITALIZÁCIÓ TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS ELŐSEGÍTÉSE SZOLGÁLTATÁSI SZEMLÉLET ELEKTRONIZÁLÁS

19 Köszönöm a figyelmet! Dr. Nagy Ádám Főosztályvezető Innovációs és Technológiai Minisztérium 19