SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

Átírás

1 A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás területén. A válságra adott sikeres válaszok egyike a szociális gazdaság volt 1993: A szociális gazdaságot az EU úgy nevesítette, mint egyikét a XXI. századba vezető fejlődési utaknak. Olyan lehetőségnek látták, és így folytatnám, s akkor a szóismétlés kikerülne Olyan lehetőségként nevesítették a szociális gazdaságot, amely munkát, foglalkoztatás bővítést, biztosít, a munkapiacon hátrányos helyzetű embereknek lehetőséget teremt, növeli a társadalmi kohéziót. (forrás: FEHÉR KÖNYV) 1994: A szociális gazdaságot olyan gazdaságként definiálták, amely a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatásokat képes piaccá szervezni. Ezektől a vállalkozásoktól az EU 3 millió új munkahelyet remélt. (forrás: Európai Bizottság) 1995 egy évvel később: Az EU. lakosságának 30 50% a szoros kapcsolatban állt a szociális gazdasággal A szolidaritáson alapuló befektetések mintegy 400 millió EURO ra voltak tehetők A Szövetkezeti bankok piaci részesedése az EU ban már 17 % volt évvel később: majdnem 9 millió munkahely a szektorban (a 3 milliós várakozással szemben) Ország Foglalkoztatottság (fő) Foglalkoztatottság (%) Ausztria ,0 Belgium ,1 Dánia ,8 Egyesült királyság ,4 Finnország ,1 Franciaország ,8 Görögország ,3 Hollandia ,6 Írország ,8 Luxemburg ,6 Németország ,4 Olaszország ,2 Portugália ,5 Spanyolország ,9 Svédország ,8 Összesen

2 2008: Az EU ban több mint 11 millió főt foglalkoztatnak a szociális gazdaságban működő vállalkozások, ez a kereső népesség 6,7% át teszi ki. Élen járó országok (több, mint 10 % a kereső népességen belül: Hollandia Írország 5 10 % közötti foglalkoztatási arány: Franciaország (8.7%) Egyesült Királyság (7.0%) Olaszország (7.5%) Spanyolország (5.9%) Svédország (5.0%) Finnország (8.5%) (forrás: Annals of Public and Cooperative Economics, 79. évfolyam, 3 4. szám, oldal, 2008.) Kelet Európa: Kelet Európa: átlaga : 4,2% a a kereső népességnek dolgozik a szociális gazdaságban jellemzően szövetkezeti, kölcsönös önsegélyező társulások, egyesületek és alapítványok formájában Magyarországon: A szektorban foglalkoztatottak aránya jelenleg is csak 2% körüli! Mitől szociális a szociális gazdaság? a piac, az állam és a kölcsönösség pilléreire épül magánszektorokról van szó, azaz nem része a közszférának, és nem tartoznak ez utóbbi ellenőrzése alá formális szervezeti keretek között működnek, demokratikus szervezetek. Működhetnek nonprofit, közhasznú társasági formákban, illetve tagsági viszonyt jelentő szövetkezeti formában, amelyek az egy tag egy szavazat elvét alkalmazzák döntéshozatali folyamataikban, függetlenül a tagok által befektetett tőkétől, illetve megfizetett díjtól. A tagok a döntéshozatali hatáskör többségi vagy kizárólagos ellenőrzése felett rendelkeznek a szervezeten belül. döntéshozatali autonómiával rendelkeznek, szabadon választhatják, ellenőrizhetik, illetve szervezhetik meg tevékenységeiket Bár tőkét és egyéb nem pénzügyi jellegű forrásokat vesznek igénybe működésükhöz, nem a tőke érdekeit szolgálják. bármilyen esetleges nyereség vagy nyereségtöbblet elosztása tagjaik között nem a tagok által befektetett tőkével vagy befizetett díjjal arányos, hanem a szervezet javára kifejtett tevékenységeik vagy a szervezettel történő együttműködésük mértékével.

3 olyan jellegű gazdasági tevékenységet folytatnak, amely egyének, háztartások és családok, közösségek szükségleteit elégítik ki. Ezért a szociális gazdaság szervezeteire úgy tekintenek, mint az emberek javát és nem a tőkét szolgáló szervezetekre. Hogyan képes a szociális gazdaság GDP t termelni? Az államháztartás bevételeit növeli: a hagyományos piacokon személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal jelentkeznek, amit nagyfokú szociális érzékenységük tesz lehetővé; olyan területeken működnek, ahol a közszféra által nyújtott szolgáltatások elégtelenek,vagy ahonnan a közszolgáltatás teljesen kivonult; olyan piacokra dolgoznak, ahová a for profit szféra nem szándékozik betörni, vagy jelentős extra profittal dolgozik e téren külön kiemelést érdemel, hogy a szociális gazdaság keretein belül létrehozott munkahelyekkel sokszor a feketegazdaságban létrejött munkahelyeket váltanak ki, ami az államháztartás számára rendkívül kedvező. Az állam kiadásai csökkennek hatására: a passzív segélyezés, a szociális és egészségügyi kiadások csökkenthetők csökken a be nem jelentett munka a foglalkoztatott nem eltartott többé a foglalkoztatott adófizetővé válik a hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedési lehetősége, foglalkoztathatósága javul a hátrányos helyzetű emberek egészsége és életminősége javul, kevésbé terhelve ezáltal a TB kasszát a törvénykezés olyan irányba terelődik, mely lehetővé teszi, hogy a szociális gazdaság által generált, szociális értelemben vett hozzáadott érték növekedjen (bizonyos támogatások nem versenykorlátozó tényezők!) Milyen eszközök segítették a szociális gazdaságok létrejöttét az EU ban? termelési tényezők támogatása képzés finanszírozás (voacher, bértámogatás, járulék támogatás, stb.) marketing vállalkozásoknak nyújtott gazdasági szociális támogatás fejlesztés (mikrohitel, munkahelyteremtő támogatás) közösségi kapcsolatok fejlesztése

4 szervezési, vezetési támogatás tanácsadás és kutatás kapcsolatteremtés, információcsere politikai támogatás promóció, társadalmi elfogadottság növelése (pl. a Szociális Gazdaság szervezése, gondolatának terjesztése, támogatások elfogadtatása a konkurens versenyszférában működő vállalkozói környezettel) politikai tevékenységek szabályozás ( védett piacok, támogatott piacok, kizárólagos piacok stb. ) Hozzájárulhat e a szociális gazdaság az 1 millió munkahely létrehozásához Magyarországon? A válasz: igen lehet, DE csak akkor, ha mindazok a külső és belső feltételek változnak, vagy létrejönnek, amelyek a szociális vállalkozásokhoz létrehozásához, és fenntartható működéséhez feltétlenül szükségesek. Miért nem tud a szociális gazdaság meghonosodni, megerősödni Magyarországon? Az elmúlt években sok pénzből sikerült munka nélküliséget teremteni. (közösségi vállalkozások projektalapon szerveződnek, s a támogatás elmúltával a fenntarthatóság sokszor kérdésessé válik) E szervezetek többsége nem magántulajdon, működésük a szociális gazdaságoktól elvárt demokratikus döntéshozatalt nélkülözi, általában e szervezeteket önkormányzat, vagy az állam hozta létre, vagy államilag jelentősen támogatottak, csak így képesek önfenntartásukat biztosítani ezáltal erős függőség jellemzi őket (2006 évben, ,1 millió Ft, amin belül az államtól származó bevétel ,7 millió Ft volt, az összes bevétel több mint 40 % a) kiszámíthatatlan piaci környezet ma még kevés a szociális gazdaság létrejöttét e piacot erősítő, védő gazdaságpolitikai, adópolitikai intézkedés a hasonló területen működő for profit vállalkozásokat (KKV kat) megillető kedvezmények kiterjesztése a nonprofit szféra szervezeteire is. (pl. mikrohitel) Mi az amire szükség lenne? politikai, jogi környezet: a harmadik gazdaságot érintő átfogó és tudatos gazdaságpolitika, Keretrendszerek, jogszabályok kiszámítható támogatási rendszerek, kiszámítható piac: a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt támogató adópolitika, támogatáspolitika megfogalmazása,

5 az állami gyámkodás iránti igény helyett piacon való érvényesülés támogatása magántőke (vállalkozó kedv) és kreativitás kiszámítható gazdasági környezet Szakmai, technikai segítség = inkubációs háttér nem kizárólag tanácsadás, hanem aktív szolgáltatás formájában pl. értékesítés, marketing, termékfejlesztés terén ilyen szolgáltatásokat nyújtó ernyőszervezetek Finanszírozás a szociális gazdaság finanszírozása összetett feladat, mert a szektorban dolgozóknak komplex gazdasági és szociális feladatokat is meg kell oldani a foglalkoztatási hátrány elismerése a vállalkozások hitelképessé tétele, banki és biztosítási szektor zárkózottságának oldása AZ ISEDE NET projekt igyekszik előmozdítani ezeknek a szükséges lépéseknek a megtételét és elindítani egyes hiányzó szakmai, technikai segítségnyújtási megoldásokat.