Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program"

Átírás

1 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés A Bizottság május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív programok esetében. Készítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével szeptember 26. 1

2 Tartalom VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIA; AZ OPERATÍV PROGRAM ILLESZKEDÉSÉNEK BEMUTATÁSA AZ EU INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉHEZ Stratégia; az operatív program illeszkedésének bemutatása az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez * A pénzügyi források felosztásának indoklása PRIORITÁSTENGELYEK LEÍRÁSA Prioritástengely: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii)) A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként, és a megfelelő esetekben régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret Beavatkozási kategóriák (87. cikk (2) (b) (vi))

3 Adott esetben, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (1) bekezdés) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként, és megfelelő esetekben régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v) Beavatkozási kategóriák (prioritás-tengelyekként) Adott esetben, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) (87. cikk (2) (b) (vii)) Prioritástengely: Településfejlesztés A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, 3

4 vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként, régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v) Beavatkozási kategóriák (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (2) (b) (iii)) Ahol releváns, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok CLLD A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként, és megfelelő esetekben régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v) Beavatkozási kategóriák (prioritás-tengelyekként) Ahol releváns, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a hatóságok és 4

5 kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Beavatkozási kategóriák (prioritás-tengelyekként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként, régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v) Beavatkozási kategóriák (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (2) (b) (iii)) Ahol releváns, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (1) bekezdés) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii))

6 2.6.3 A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii)) A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként,és megfelelő esetekben régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v)) Beavatkozási kategóriák (prioritás-tengelyekként) (87. cikk (2) (b) (vi)) Adott esetben, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát, vagy több mint egy tematikus célkitűzést, vagy több mint egy pénzügyi alapot tartalmaz [amennyiben releváns] (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (1) bekezdés) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii)) A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii)) A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii)) A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények (87. cikk (2) (b) (i)-(ii))

7 2.7.9 A beruházási prioritás keretében támogatott intézkedések (beruházási prioritásonként) Külön rendelkezések az ESZA-hoz, amennyiben releváns (prioritástengelyenként,és megfelelő esetekben régiókategóriákra lebontva): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1-7 tematikus célokhoz Teljesítménykeret 87. cikk (2) (b) (v)) Beavatkozási kategóriák (prioritás-tengelyekként) (87. cikk (2) (b) (vi)) Adott esetben, a technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése, tartalmazva a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket (prioritás tengelyenként) Prioritástengely: Technikai segítségnyújtás A prioritástengely kialakításának indoklása, amennyiben több mint egy régiókategóriát tartalmaz [amennyiben releváns] (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (1) bekezdés) A vonatkozó specifikus célok és az elvárt eredmények Az eredmény indikátorok listája (csak ott, ahol az Uniós támogatás a technikai segítségnyújtásban meghaladja a 15 millió EUR-t) Támogatott intézkedések és ezek elvárt hozzájárulása a specifikus célokhoz (prioritás tengelyenként) (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (2) (c) (i)-(ii)) Beavatkozási kategóriák (prioritás tengelyenként)(87. cikk 2) (c) (v)) AZ OPERATÍV PROGRAM PÉNZÜGYI TERVE Az általános rendelet (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)) 53, 110 és 111 cikkeivel összhangban, az egyes alapokból tervezett támogatások teljes pénzügyi előirányzata éves bontásban (euró) (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (d) (i)) Az operatív program pénzügyi terve a teljes programozási időszakra, mely bemutatja az operatív programon belül az egyes alapok teljes pénzügyi előirányzatát és a nemzeti finanszírozást prioritástengelyenként (euró) (18. táblázat) Az operatív program pénzügyi terve prioritástengelyek, finanszírozó alap és tematikus cél szerint az ERFA, ESZA és KA alapok vonatkozásában (18 b. táblázat)

8 4 A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE * Ahol szükséges, CLLD eszköz használatának megközelítése, a végrehajtás és alkalmazás elveinek rögzítése Amennyiben releváns, a fenntartható városfejlesztésre vonatkozó támogatás (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (3(b)) bekezdése és az ERFA rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdései) * Ahol szükséges a Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 99. cikke által meghatározott ITI eszköz ERFA rendelet 7 cikk (2) bekezdése szerinti városfejlesztéstől eltérő használatának megközelítése és ezek indikatív forrásallokációja minden prioritás tengelyből * Együttműködési tevékenységekkel és makro-regionális, valamint a tengeri medencékkel kapcsolatos regionális stratégiákkal való koordinációt biztosító mechanizmusok, amennyiben releváns * A SZEGÉNYSÉG ÁLTAL LEGINKÁBB ÉRINTETT, VAGY A DISZKRIMINÁCIÓ VAGY A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS KOCKÁZATÁNAK LEGINKÁBB KITETT CÉLCSOPORTOKKAL RENDELKEZŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS IGÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARGINALIZÁLÓDOTT KÖZÖSSÉGEKRE ÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEKRE (KÖZÖS RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ RENDELET (CPR) 87 CIKK (4) (A) BEKEZDÉS) A szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek / a diszkrimináció legmagasabb kockázatának kitett célcsoportok Az operatív program stratégiája a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek és célcsoportok szükségleteinek kezelésére * KOMOLY ÉS TARTÓS TERMÉSZETI VAGY DEMOGRÁFIAI HÁTRÁNYOKKAL KÜZDŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS IGÉNYEI186 7 AZ IRÁNYÍTÁSÉRT, ELLENŐRZÉSÉRT ÉS A RELEVÁNS PARTNEREK SZEREPÉÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK(KÖZÖS RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ RENDELET (CPR) 87. CIKK (5) BEKEZDÉS) Az illetékes hatóságok és szervek azonosítása Az 5. cikkelyben hivatkozott partnerek operatív program készítésébe való bevonása érdekében tett lépések, és a partnerek szerepe az operatív program megvalósításában, monitoringjában és értékelésében (CPR 87. cikk (5) (c) bekezdés) A releváns partnerek szerepe az operatív program készítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében

9 7.2.2 ESZA esetében: Közvetett támogatások(esza 6. cikk (1) bekezdés) ESZA esetében, amennyiben releváns: kapacitásépítésre elkülönített források (ESZA rendelet 6. cikk (2) és (3) bekezdés) * KOORDINÁCIÓ ALAPOK, AZ EMVA, AZ ETHA ÉS EGYÉB UNIÓS ÉS NEMZETI TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK, VALAMINT AZ EBB KÖZÖTT (KÖZÖS RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ RENDELET (CPR) 87. CIKK (6) (A) BEKEZDÉS) * EX-ANTE FELTÉTELEK Az alkalmazható ex-ante feltételek azonosítása és a teljesítésük értékelése (115. táblázat) Az alkalmazható ex-ante feltételek azonosítása és a teljesítésük értékelése (115. táblázat) Intézkedések leírása, amelyek, vonatkozó ex-ante feltételek teljesítését szolgálják, a felelős testületekkel és időbeli ütemezéssel, határidőkkel (116. és 117. táblázat) * A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRÁCIÓS TERHEINEK CSÖKKENTÉSE(KÖZÖS RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ RENDELET (CPR) 87. CIKK (6) (C) BEKEZDÉS) HORIZONTÁLIS ELVEK (KÖZÖS RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ RENDELET (CPR) 87. CIKK (7) BEKEZDÉS) Fenntartható fejlődés Esélyegyenlőség és anti-diszkrimináció Férfiak és nők közötti egyenlőség KÜLÖNÁLLÓ DOKUMENTUMRÉSZEK A NYOMTATOTT VERZIÓBAN MELLÉKLETKÉNT BEMUTATVA A programozási időszak megvalósítani tervezett nagyprojektek listája (Közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 87. cikk (2) (e) bekezdés) (29. táblázat) Az operatív program teljesítménykerete Az operatív program készítésébe bevont releváns partnerek listája

10 1 STRATÉGIA; AZ OPERATÍV PROGRAM ILLESZKEDÉSÉNEK BEMUTATÁSA AZ EU INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉHEZ 1.1 Stratégia; az operatív program illeszkedésének bemutatása az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez A ra vonatkozó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három területre koncentrálja. Ez a három fő terület a következő: 1. a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció), 2. a közösségi infrastruktúra fejlesztése, 3. a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése. Ezzel biztosítjuk Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A Közép-magyarországi régió (KMR) Magyarország legfejlettebb régiója, 2010-ben hazánkban, régiós szinten egyedül Közép-Magyarország GDP-je haladta meg (8,5 százalékkal) az uniós átlagot. Annak ellenére, hogy a KMR az ország területének mindössze 7,4 százalékát adja, itt él a teljes népesség közel 30százaléka (2012, KSH). A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (KSH, 2010). A KMR-t két NUTS 3 szintű közigazgatási egység alkotja: Budapest és Pest megye. Budapesttel szemben Pest megye átlagos fejlettsége jóval alacsonyabb, emellett magát Pest megyét is markáns belső egyenlőtlenségek tagolják. A Közép-magyarországi régió speciális helyzete megköveteli, hogy párhuzamosan foglakozzunk egy fejlett terület kihívásaival és találjunk megoldást egy, a konvergencia régiók problémáival szembenéző terület nehézségeivel. Ezt a helyzetet, azaz a régión belüli egyenlőtlenség szintjét, jól jellemzi, hogy míg a fővárosban az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,3-szerese (2010, KSH), addig Pest megyére vonatkozólag ez az adat nem éri el a 0,8-at (79,7 százalék). Az egy lakosra jutó beruházási összeg Budapesten kétszer akkora, mint Pest megyében. A Közép-magyarországi régió összes K+F ráfordításának 95 százaléka Budapesten valósul meg (2011, KSH). Az infrastruktúra kiépítettségében és használatában is jelentősek az eltérések a főváros és Pest megye között. Az Információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúra kiépítettsége mindkét területegységben megfelelő, ugyanakkor az internet előfizetések népességre vetített száma 65 százalékkal magasabb Budapesten, mint Pest megyében. 10

11 Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy Pest megyén belül is jelentősek a különbségek a Budapest agglomerációjához tartozó települések és az egyéb Pest megyei települések fejlettségi mutatói között. Pest megyében a gazdasági szereplők régión belüli súlya az agglomerációra koncentrálódik, a munkavállalók 79,6 százalékát itt foglalkoztatják. A munkanélküliségi ráta az agglomeráció településein alacsony, a zónán belül mindössze három olyan település van, amely a településállomány legkedvezőtlenebb helyzetű negyedébe tartozik. Magas munkanélküliséggel sújtott településeket Pest megye külső részén, főként a keleti, dél-keleti területeken találhatók. A közép-magyarországi régióban a népsűrűség és a közlekedési infrastruktúra fejlettsége között erős a kapcsolat. A budapesti agglomerációban olyan településeket, amelyek a legalacsonyabb népsűrűségű kategóriába tartoznak, elsősorban a közlekedési szempontból periférikus helyzetű területeken elszórtan helyezkednek el. Az agglomeráció határán kívül magasabb népsűrűséggel ugyanakkor csak a fő közlekedési útvonalak (autópályák, főutak, vasútvonalak) mentén lehet találkozni. Egyszerre kell tehát biztosítanunk az ország legfontosabb és legfejlettebb gazdasági területének további fejlődését, versenyképességének növekedését, valamint azt, hogy több hagyományos, alacsony fejlettségű, lemaradó térség komplex problémáin túllépve képes legyen bekapcsolódni a modern gazdaság vérkeringésébe. Ez utóbbi célt a fejletlenebb területek közvetlen támogatásával, illetve a fejlettebb területeken végrehajtott fejlesztések tovagyűrűző hatásának erősítésével kívánjuk elérni. A legfejlettebb terület(ek)nek a régiójukat dinamizáló, az innovációt és tőkét közvetítő központokká kell válniuk, amelyek valódi tudásközpontként koncentrálják a K+F+I szektor, a felsőoktatási intézmények, valamint a legmagasabb hozzáadott értékű, kvalifikált munkaerőt igénylő ágazatok körét. Az Operatív Program tervezése az előkészítés stádiumától kezdve az EU Duna Régió Stratégia (DRS) figyelembe vételével, releváns elemeinek beépítésével zajlik. A VEKOP EU DRS-t érintő prioritásainak kijelölése a fentiekre és a többoldalú egyeztetésekre figyelemmel történik az OP előkészítésének és végrehajtásának részeként. A fentieket figyelembe véve határoztuk meg a már említett három fő területet (melyek direkt módon kapcsolódnak az Európa 2020 hat tematikus célkitűzéséhez: 1,3,4,8,9,10) amelyekre fókuszálva erőforrásainkat valós eredményeket leszünk képesek felmutatni. E három fő beavatkozási területhez kapcsolódóan az eddig elkészült stratégiák és az EU javaslatai alapján a VEKOP intézkedései az alábbi specifikus céloknak kívánnak megfelelni konkrét válaszokat adni: 1. A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció): a) Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése. b) Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása. c) Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése. 11

12 d) Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése. e) A tudásfelhasználás segítése. f) A tudásáramlás erősítése. g) A tudásbázisok megerősítése. h) Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. 2. A közösségi infrastruktúra fejlesztése: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása. b) foglalkoztatásösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében. c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével. e) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése. f) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései. g) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében. h) Oktatási - nevelési szolgáltatások fejlesztése az intézményi háttér korszerűsítésével. 3. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése: a) Szociális intézményi háló fejlesztése. b) A befogadó társadalom erősítése. c) Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása. d) A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése. e) A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása. f) A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése. g) Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése. h) A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. Az igények, kihívások valamint a hozzájuk kapcsolódó specifikus célok, beavatkozási területek, amelyek a VEKOP beavatkozási fókuszpontjait képezik, az alábbi indokok alapján kerültek meghatározásra: 1. A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció) Bár a KMR régió magjának, elsősorban Budapestnek a gazdasági teljesítménye és annak jellemzői részben eltérőek, jobbak az országos helyzettől, de számos területen fejlesztésre szorulnak. Elsősorban a K+F+I illetve a vállalatközi illetve vállalatok és a felsőoktatási szféra 12

13 közötti együttműködés területén. Így a VEKOP végrehajtása során Budapest és részben az agglomeráció esetében elsősorban ezen területek fókuszált fejlesztésére, támogatására van szükség. Pest megye jóval kevésbé fejlett térségei esetében azonban valódi szükséglet és reális cél lehet a fenntartható, a térség belső lehetőségeire és adottságara épülő gazdaságfejlesztés előmozdításával a további divergencia megfékezése. Kiemelt stratégiai célunk tehát a KMR régión belül is, azon belül elsősorban a Pest megyei térségekben, (összhangban az EU iparpolitikájával), a termelési tevékenység súlyának növelése a GDP-n belül. A fenntartható, kiegyensúlyozott és rugalmas növekedés érdekében szükséges, hogy a kkv-k súlya növekedjen a gazdasági teljesítményen, így a termelésen belül is. Ehhez kapcsolódóan fontos cél a hazai beszállító cégek (kkv-k) támogatása a beszállítói láncban történő minőségi előrelépés érdekében. A beszállítói kör szélesítése szintén nagyon lényeges, mivel ezáltal, többek között, csökkenek a logisztikai kiadások és nő a foglalkoztatottság. E célok elérése érdekében egyrészt szükséges általában véve a kkv-k nemzetközi versenyképességének növelése, másrészt a nemzetközi termelési láncokhoz való csatlakozási képességük fejlesztése, illetve célzottan (az EU célkitűzéseivel (Európa 2020: kkv-k nemzetközivé válásának elősegítése) összhangban) a kkv-k nemzetközi piacokon való megjelenésének elősegítése. Az ipari tevékenységet is magába foglaló logisztikai hub-ok kialakítását az EU is szorgalmazza. Ehhez kapcsolódóan célunk, hogy a jelenleginél hatékonyabban ki tudjuk használni földrajzi helyzetünket, illetve egyéb adottságainkat és ezzel megerősödjön középeurópai csomóponti (HUB) szerepünk. A fentebb felvázoltakon túl további céljaink között szerepel a szolgáltató ágazatok teljesítményének növelése is, mivel ezek egyrészt jelentős mennyiségű munkaerőt tudnak felszívni, másrészt magas hozzáadott értékük jelentős forrásokat képes biztosítani a magyar gazdaság számára. A magyar kkv szektor és főként annak legkisebb szereplői jellemzően alultőkésítettek, hitelállományuk a magas kamatszint miatt nagy kockázatot jelent számukra, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. A korábban említett célok megvalósításához nélkülözhetetlen, kiemelt jelentőségű célunk (és eszközünk is egyben az eddig felsorolt célok elérése érdekében), hogy a kkv-k sokkal könnyebben jussanak hozzá a fejlesztéseikhez és működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A pénzügyi eszközöket, melyek kapcsán Magyarország már jelentős tapasztalatokra tett szert, még innovatívabbá, rugalmasabbá és célzottabbá kell tenni, kiszélesítve a jelenleg elérhető termékkínálatot. Mindezek miatt kiemelt célunk a kkv-k versenyképességének javítását a szükséges finanszírozási források rendelkezésre bocsátásával és a nagyobb kockázatvállalást ösztönző garanciatermékek működtetésével, továbbá a pénzügyi intézményrendszer fejlesztésével is elősegíteni. Ez a cél megfelel az EU2020 és a Small Business Act (SBA) által meghatározott céloknak is. A finanszírozáshoz való hozzáférés mellett a vállalkozások versenyképességét befolyásoló fontos tényező a jól képzett, versenyképes munkaerő rendelkezésre állása. A felnőtt lakosság 13

14 egész életen át tartó tanulásban, képzésben való részvétele (LLL indikátor) rendkívül alacsony hazánkban, ezért a vállalati tevékenységhez szorosan kapcsolható humán fejlesztéseket, vállalati képzéseket és a gyakornoki helyek kialakítását is támogatni szükséges. Magyarország az EU-n belül mérsékelten innovatív ország, teljesítménye főként az innovációs együttműködések terén marad el az átlagostól. Gyenge pont a kkv-k együttműködése a hazai és a külföldi nagyvállalatokkal, tudásbázisokkal. A technológiatranszfert ösztönző mechanizmusok sem kellően hatékonyak. A hazai tudás- és technológia-intenzív vállalatok esetében összességében: fejletlen az e vállalkozásokat segítő környezet; magvető tőke hiányában a start-up és spin-off cégek tevékenysége gyakran a kezdeti szakaszban elakad; a középvállalati szektorban viszonylag kevés a kutatás-fejlesztés, és csekély a K+F iránti keresletük is. Magyarországon ma már az export 22 százalékát a technológia-intenzív termékek adják, amelyeket szinte kizárólag az országba települt globális nagyvállalatok hazai leányvállalatai állítanak elő. Globális pozíciójukat, valamint a hazai gazdaságba való integrálódásukat egyaránt segíti K+F tevékenységük erősítése. A K+F működő tőke vonzására irányuló támogatáspolitikai eszközök erősítése a jelenlegi versenypozíció fenntartása érdekében is elengedhetetlen. A közfinanszírozású K+F szektor egyre nehezebben képes lépést tartani a globális tudományos kiválósági versenyben, ugyanis: a kutatási infrastruktúra színvonala elmarad a fejlettebb országokétól; a nemzetközi együttműködésekben való hazai részvétel szintje alacsony; az egyéni és az intézményi kiválóság és versenyképesség egyaránt erősítésre szorul. A következő pénzügyi időszak fontos alapelve a Horizont 2020 és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok közötti szinergia az Európa 2020 stratégia megvalósítása során. A H2020 program a kutatási és innovációs kiválóságot támogatja; az innovációs szakadék csökkentését célozza. Az eredményesebb szereplés egyrészt azon múlik, hogy létrejön-e az országban a K+F kapacitásoknak az a kritikus tömege, amely ezt lehetővé teszi. Ezért a Strukturális Alapok forrásainak hozzá kell járulniuk a kapacitásépítéshez, mely a H2020-ban fontos szempontként megjelenő kiválóságot szolgálja. Másrészt a magyar gazdaság számára fontos, hogy a H2020-ba a magyar vállalatok (így a kkv-k) is bekapcsolódjanak. Az EU2020 stratégia egyik kiemelt céljaként megfogalmazott intelligens növekedéshez, valamint a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához kapcsolódóan Magyarország célja, hogy 2020-ig 1,8 százalékra növelje a GDP arányos K+F ráfordítások arányát. A kitűzött cél az erőforrásoknak az innovációs teljesítményt behatároló szűk keresztmetszetekre koncentrálásával érhető el, amelyek azonosítása a Kormány által 2013 júliusában elfogadott Befektetés a Jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs 14

15 Stratégia 2020 keretében megtörtént. Ezen belül a évi országspecifikus ajánlás szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az innovatív vállalkozások célzott ösztönzőkkel történő támogatására. A Nemzeti KFI Stratégia átfogó, innovációs rendszerépítő céljait az előkészületben levő nemzeti intelligens szakosodási stratégia (S3) szakosodási célkitűzései egészítik ki a ma még hiányzó entrepreneurial discovery process (EDP) eredményeként. Az S3 szakosodás keretében megfogalmazódó célkitűzéseknek köszönhetően egyes területeken egy magasabb hozzáadott-értéket eredményező, innováció-vezérelt szerkezeti átalakulás indulhat el. A termelési tevékenységek súlyának növelése érdekében szükséges a vállalkozások versenyképességének javítása. Ennek érdekében elősegítjük a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai/informatikai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödés, a nemzetköziesedés, a külpiacokon való megjelenés illetve további terjeszkedés érdekében. Ezen területek elhanyagolása a növekedés fő akadálya lehet a jövőben. A vállalkozóvá válás elősegítése, az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése is kiemelten fontos terület a kkv-szektor versenyképességének, hatékonyságának, sikerességének, növekedési potenciáljának javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus vezetői és menedzsment ismereteinek és készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Versenyképességünk szempontjából hangsúlyos a vállalatközi együttműködés, a helyi gazdasági kapcsolatok, a hálózatosodás további fejlődésének elősegítése. Jelenleg még mindig az alacsony szintű hálózatosodás, az alapvető bizalomhiány a jellemző a kkv-k körében, ami versenyhátrányt jelent számunkra, különösen a nemzetközi piacon. Kiemelten támogatjuk ezért a gazdasági hálózatok (klaszterek, beszállítói láncok) kiépülését, fejlődését. Különös jelentősége van azon együttműködési formáknak, amikor a kkv-k nagyvállalatokkal illetve az egyetemi szférával is szorosan együttműködnek. Mivel a KMR régióban koncentrálódik az ország tudásbázisának, felsőoktatási, K+F és innovációs potenciáljának meghatározó része így az ilyen együttműködések kiemelt támogatása fontos eleme programunknak. A vállalatok direkt saját beruházásainak ösztönzése mellett kiemelt fontosságú a vállalkozások működéséhez szükséges infrastrukturális háttér további fejlesztése is. Ennek keretében támogatni fogjuk inkubátorházak, ipari parkok, ipari területek, logisztikai központok fejlesztését (elsősorban a már meglévő kapacitások, szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztését célozzuk), valamint nemzetközi szolgáltató központok létrehozását is. Mindezt úgy, hogy figyelembe vesszük a KMR régió heterogenitását. Fontos megemlíteni a Magyarországon frissen induló (start-up) vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek szélesítését. A tudásalapú start-upok relatíve jó esélyekkel indulnak a piaci versenyben, de indulásuk, fejlődésük egyik legnagyobb akadálya a tőkeszerzés nehézsége. A pénzügyi eszközök tehát emiatt is fontos elemei kell, hogy legyenek programunknak. A K+F+I terület szükségleteire, kihívásaira a VEKOP 1. prioritás beavatkozásai az alábbiak szerint kívánnak megoldást nyújtani: 15

16 az 1. Vállalati K+F+I tevékenység támogatása intézkedés a vállalkozások szintjén azonosított szűk keresztmetszetek feloldását célozza az innovációs ökoszisztéma fejlesztése (inkubáció, start-up és spin-off cégek), az önálló K+F+I tevékenység vagy innovációs szolgáltatások vásárlása, illetve a K+F működő tőke vonzására irányuló speciális programok segítségével; a 2. Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések intézkedés a tudásbázisok és vállalatok közötti (egy bizonyos fejlesztés érdekében történő, vagy ágazati, illetve tudományos szempontból stratégiai jelentőségű) együttműködések ösztönzését, a tudásés technológiatranszfer hatékonyságának növelését segíti; a 3. Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések intézkedés beavatkozásai a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési szektor tudományos kiválóságának erősítéséhez (kiválósági központok létrehozása, kutatási infrastruktúra fejlesztése), valamint a Horizont 2020-ban való kutatóintézeti és vállalati részvétel biztosításához (nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése) járulnak hozzá. A fenti beavatkozások összehangolásával kiemelt célunk egy egységes, és teljes spin-off és start-up ökoszisztéma kiépítése és működtetésének elősegítése. Ez feltétele annak, hogy a K+F eredmények piacra jutása a lehetőségekhez mérten minél inkább hazai vállalatok által történjen meg. Ez, a direkt előnyökön túl, a K+F tevékenységre való közvetlen visszacsatolások nyomán ez utóbbi hatékonyságát, sikerességét is növelheti hosszú távon. A horizontális intézkedések mellett fontos az olyan ágazatok kiemelt támogatása, amelyek érdemben tudnak hozzájárulni a munkaerő kereslet bővüléséhez, különös tekintettel az alacsonyan képezettek széles rétegére. Ilyen ágazat a turizmus, mely hazánkban kiváló adottságokkal rendelkezik, szolgáltatáskínálata révén különösen munkaintenzív ágazat, amelynek gazdasági jelentősége Közép-Magyarországon is, ezen belül elsősorban Budapesten kiemelkedő. A turisztikai ágazat fejlesztése összhangban van az Európa 2020 dokumentumban megjelenő Iparpolitika a globalizáció korában kiemelt kezdeményezéssel, amely kimondja, hogy a Bizottságnak is kiemelt célja az európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása. 2. A közösségi infrastruktúra fejlesztése A régió versenyképessége érdekében kiemelten fontos a közösségi infrastruktúra további fejlesztése. Ezen belül azokra a területekre koncentrálunk, amelyek közvetlenül hatással vannak a régió gazdasági versenyképességére. A KMR területén az ingázásból eredő jelentős környezetterhelés a tömegközlekedés további mennyiségi és minőségi szemléletű fejlesztésével, az egyéni és a közösségi közlekedési módok kapcsolódási feltételeinek javításával (szervezéssel, kapacitásbővítéssel, mint további P+R parkolók, kerékpárutak építése) mérsékelhető. A gazdasági fejlődés szűk keresztmetszetét jelentik a közszolgáltatások elérhetőségét, a munkába járást, a vállalkozások piacra jutását nem megfelelően támogató mobilitási lehetőségek, különösen az agglomerációs térségben, a határ menti térségekben és a régió 16

17 belső perifériáin. A régiós versenyképesség, a kohézió erősítése érdekében ezért folytatjuk a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztését. Ez a környezetszennyezés csökkentése mellett azért is fontos, mert a régió bizonyos térségeinek lakói számára a megvalósult fejlesztések ellenére továbbra is nehézséget jelent a munkábajárás megoldása. A vállalkozások és munkavállalók mobilitásának javítása a teljes gazdaság számára előnyökkel jár majd. A régió bizonyos egyes térségeiben szükséges a humán közszolgáltatást közoktatási nyújtó intézmények elavult infrastrukturális állapota elengedhetetlenné teszi annak a korszerűsítését. Az intézmények leromlott állapota sok esetben elsősorban energiahatékonysági szempontú állagromlást jelent. Az elavult fizikai feltételek mellett működő intézmények aránytalanul magas fenntartási terhet jelentenek a fenntartó intézmény költségvetése számára, ami célzott és valós igényekre alapozott fejlesztésekkel hosszú távon csökkenthető. A fejlesztési elképzelésekkel érintett humán közszolgáltatást nyújtó intézmények körébe gyermekek napközbeni ellátását, szociális szolgáltatást, egészségügyi ellátást nyújtó, közoktatási illetve óvodai nevelési feladatokat ellátó, valamint helyi önkormányzati kötelező feladatot ellátó intézményeket soroljuk. További kiemelt szükséglet a mozgással eltöltött szabadidő közösségi infrastruktúrájának megteremtése és fejlesztése is. E területek fejlesztése elkerülhetetlen a régión belül a munkaerő rugalmasságának növekedése, az általános egészségi állapot és aktivitás fejlődése érdekében. A foglalkoztatási intézményrendszer fejlesztése, azaz a munkaügyi kirendeltségek modernizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a régióban élő hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítására irányuló intézkedések végrehajtásához modern, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő intézményi háttér álljon rendelkezésre. Magyarország és azon belül a KMR is lemaradásban van az energiahatékonyság, a környezetbarát energetikai megoldások alkalmazása terén. Ennek a területnek a fejlesztése direkt módon pozitív hatással van a versenyképességre, ráadásul kötelezettségünk is az EU által előírt kereteknek való megfelelés miatt. Magyarország azt vállalta, hogy az összes energiaigény 14,6 százalékát megújuló energiahordozók hasznosításával elégíti ki 2020-ig. E célok elérése érdekében támogatni fogjuk az önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztéseit. Mivel a régió meglehetősen heterogén az infrastrukturális szükségleteket illetően (is), ezért eltérő programok kerülnek végrehajtásra Budapesten, megyei szinten, illetve a Pest megyei térségekben. Várhatóan integrált közösségvezérelt fejlesztési programok (Community-led Local Development, röviden: CLLD) is végrehajtásra kerülnek, amelyek keretében a helyi szükségleteket és az azokra adandó válaszokat is a helyi közösség fogja meghatározni. Pest megye esetében szükséges biztosítani azt, hogy a beavatkozásoknak érdemi térségi gazdaságösztönző hatása legyen. Ezért a megye forrásainak meghatározó része megyei gazdaságfejlesztési és innovációs programok mentén kerül felhasználásra. Ehhez a megye kidolgoz egy olyan gazdaságfejlesztési és innovációs programot, ami a VEKOP beavatkozási területeire fókuszál és meghatározza a megye legfőbb gazdasági kitörési pontjait. 17

18 A kisvárosi térségek esetében a programalapú megközelítést a CLLD módszertan biztosítja. Ez annyit jelent, hogy a kisvárosok a CLLD módszertanával összhangban térségi fejlesztési programokat dolgoznak ki, s a forrásallokáció bázisát e programok képezik. Az operatív programokon átívelő integrált megközelítés e prioritás esetében is érvényesül, ugyanis szükség van a CLLD típusú programok és a vidékfejlesztési program által támogatott LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l`economie Rurale - Közösségi kezdeményezés a vidékgazdasági fejlesztése érdekében) típusú programok összhangjának megteremtésére. Ezért a járásoknak és kisvárosainak össze kell hangolniuk a LEADER és CLLD típusú fejlesztési programjaikat. E tekintetben a rendező elv az, hogy a kisvárosok és várostérségei a CLLD programok elsődleges kedvezményezettjei, míg a falvak elsősorban a LEADER típusú programok keretében jutnak támogatási forrásokhoz. A CLLD-k keretében helyi gazdasági és civil fejlesztések, programok, rendezvények, akciók finanszírozására lesz lehetőség. Ezek a források lehetővé teszik helyi integrált településfejlesztési (vonzerő, közösségi közlekedés és kisváros-térségi és települési- és kerékpárutak fejlesztése), közösségi terek és a szabadidő-gazdaság helyi fejlesztéséhez kapcsolható programok végrehajtását is. 3. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül, és a közép-európai régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országokétól is elmarad. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését tűzte ki, mivel ez egyszerre szolgálja a gazdasági növekedést, javítja az állam-háztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását. Magyarországon a éves népesség körében II. negyedévében a foglalkoztatási ráta 57,2 százalék volt. A KMR foglalkoztatási rátája (61,8 százalék) ugyan meghaladja az országos értéket, de kis mértékben elmarad Nyugat-Dunántúl foglalkoztatási rátájától (62,0 százalék). Megyei szinten vizsgálva az adatokat megállapíthatjuk, hogy bár a foglalkoztatási ráta Budapesten a legmagasabb (63,8 százalék), ugyanakkor Pest megye (59,1 százalék) már csak a 8. helyet foglalja el a megyék fog-lakoztatási ráta szerinti rangsorában. A foglalkoztatási ráta budapesti és pest megyei értéke közötti különbség az utóbbi 5 évben (2008 és 2012 között) kb. 2-3 százalék között állandósult. A mutató alakulásának dinamikája mindkét KMR térségben hasonló volt, azzal együtt, hogy a foglalkoztatottság csökkenése Pest megyében hamarabb jelentkezett a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság kirobbanásakor. A munkanélküliségi ráta 2011-ben országosan 10,9 százalék volt, ami 0,3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti szerkezete területenként is mutat kisebb-nagyobb differenciát. A legszembetűnőbb különbség Közép-Magyarországon figyelhető meg, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők átlagosnál alacsonyabb (KMR: 18 százalék, országos: 29,5 százalék), valamint a diplomások relatíve magas arányával (KMR: 15,2 százalék, országos: 18

19 9,7 százalék), ami 2011-ben tovább fokozódott. A munkanélküliségi ráta trendje Budapesten és Pest megyében hasonlóképpen (a foglalkoztatási rátáéhoz) alakult az utóbbi években. A mutató 2011-ben a fővárosnál 9,6 százalékos értéket vett fel, míg Pest megyében ugyanebben az évben két százalékkal kevesebbet mutatott. A fiatalok munkanélküliségének problémáját érdemes külön is kiemelni, hiszen a éves fiatalok 27 százaléka él a régióban, és az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben elérte a 23,9 százalékot (uniós átlag: 22,9 százalék). A fenti adatok is igazolják, hogy bár a főbb gazdasági mutatók tekintetében a KMR Magyarország legfejlettebb régiója, ugyanakkor a foglalkoztatottsági szint javítása és a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek (pl. alacsony iskolai végzettségűek, fiatalok, idősek) foglalkoztathatóságának javítása tekintetében további jelentős kihívások állnak előtte. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztésével az alábbi Európa 2020 célkitűzések eléréséhez járulunk hozzá: A évesek foglalkoztatási rátáját 75 százalékra kell növelni. Az országos szegénységi küszöbök élő európaiak arányát 25 százalékkal csökkenteni kell. Az iskolai lemorzsolódók arányát 10 százalékra kell csökkenteni. A fenti a célokhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódva az alábbi fejlesztési elemeket (mint eszközöket) kívánjuk támogatni, finanszírozni az OP keretei között: Munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek munkaképességének megőrzése, illetve az elsődleges munkaerőpiacra történő be-, illetve visszajutásához szükséges, helyzetbe hozása és foglalkoztatásuk elősegítése, különös tekintettel az alacsony iskolai végzettségűekre, a pályakezdőkre, a tartósan álláskeresőkre, a nőkre, a romákra, az 50 év felettiekre. A fiatalok foglalkoztathatóságának javítását és tartós munkaerőpiaci integrációjukat kiemelten szükséges támogatni. Helyi gazdaságfejlesztés (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás). Az üres álláshelyek feltárására, bejelentésére irányuló módszerek bővítése, a munkáltatókkal való együttműködés minőségének, hatékonyságának javítása. Foglalkoztatást elősegítő munkaerőpiaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása. Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések. Komplex képzési programok célcsoportnak megfelelően (pl.: pályaorientáció, felzárkóztatás, stb.). Kisvállalkozás indításával kapcsolatos tréningek, valamint kisvállalkozás alapításának és működésének segítését szolgáló helyi (térségi/kistérségi) tanácsadók/központok tevékenysége. Gyakornoki programok indítása, munkatapasztalat szerzés támogatása. 19

20 Munkahelyteremtő beruházások. Rugalmas munkavégzési formák támogatása. Családsegítő, gyermekvédő programok bevezetése, továbbképzési lehetőségek biztosítása. Új céges kultúra meghonosítása, amely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolása. Szociális intézményrendszer strukturális átalakítása, melynek eredményeként a jövőben egy hatékonyabb és magasabb minőségű ellátást nyújtó, ugyanakkor hosszú távon fenntartható intézményrendszer jön létre. 1. táblázat: A tematikus célkitűzések és beruházási prioritások kiválasztását indokoló összegző áttekintés A kiválasztott tematikus célkitűzés (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése. A kiválasztott beruházási prioritás ERFA 5. cikk (1) a): A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása. ERFA 5. cikk (1) b): A vállalatok innovációba, kutatásba, a vállalatok közötti szinergikus kapcsolatok kialakításába, a K+F központokba és felsőoktatásba irányuló beruházásai révén, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítésére, technológiaátadásra, szociális innovációra, ökoinnovációra és közszolgálati alkalmazásokra, keresletélénkítésre, hálózatépítésre, klaszterekre és nyílt innováció keretében megvalósuló intelligens specializációra, a technológiai és alkalmazott kutatásokra, kísérleti programokra, korai termékhitelesítési intézkedésekre, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatására, az általános célú technológiák terjesztésére. A kiválasztás indoklása A magyar gazdaság hosszú távú növekedési képessége jelentős részben attól függ, hogy mennyire sikerül a jelenleg nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható K+F+I ráfordításokat jelentősen növelni, illetve az eredményeket hatékonyan felhasználni. Ennek a törekvésünknek alappillérei az általános K+F+I infrastruktúra fejlesztése, valamint az európai kompetenciaközpontok hálózatába történő becsatlakozás támogatása. A magyar gazdaság hosszú távú növekedési képessége jelentős részben attól függ, hogy mennyire sikerül a jelenleg nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható K+F+I ráfordításokat jelentősen növelni, illetve az eredményeket hatékonyan felhasználni. Ennek érdekében minden az ezen beruházási prioritásban említett módon támogatnunk kell a hazai vállalatok K+F+I tevékenységét. 20

21 A kiválasztott tematikus célkitűzés (2) Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőség ének, használatának és minőségének javítása (3) A kis- és középvállalkozá sok, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképesség ének javítása. (4) Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. A kiválasztott beruházási prioritás ERFA 5. cikk (2) b) Az IKTtermékek és szolgáltatások, az e- kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása ERFA 5. cikk (3) a): a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, többek között üzleti inkubátorházak segítségével ERFA 5. cikk (3) c): A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése ERFA 5. cikk (4) c): Az energiahatékonyság, az intelligens energiamenedzsment és a megújuló energiák használatának elősegítése a köztulajdonú infrastruktúrákban, beleértve (ERFA esetében a középületeket) és a lakásépítési ágazatot ERFA 5. cikk (4) e): a szénszegény gazdaságot ösztönző fejlesztési stratégiák előmozdítása minden különösen a városi területeken, beleértve a fenntartható, városon belüli mobilitást és a mitigációs célok követését elősegítő intézkedéseket. A kiválasztás indoklása A vállalatok versenyképességének fokozásához kiemelt jelentőségű a korszerű infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés biztosítása. A megye vidékies térségeinek felzárkozásához nélkülözhetetlen a helyi gazdaság és vállalkozói környezet közösségi részvétellel történő megerősítése, élénkítése. A hazai vállalati szektornak, különösen a kkv-knak sokszor nehezére esik (elsősorban a források, kapacitások hiánya miatt) a változásokhoz való alkalmazkodás. Pedig az egyre gyorsabban változó gazdasági környezet, piaci feltételek, technológiai lehetőségek korában a sikernek a legtöbb ágazatban a folyamatos fejlesztés, a feltétele. Az ehhez szükséges kapacitások kiépítésének és továbbfejlesztésének segítése, felgyorsítása a magyar gazdaság közép- és hosszú távú növekedésének alapvető feltétele. Az Európa 2020 Stratégia egyik fő prioritása a fenntartható növekedés, melynek egyik alapvető eleme az erőforrások hatékonyabb felhasználása. Hazánkban még renge-teg lehetőség van a különböző célú infrastrukturális létesítmények esetén az energiahatékonyság javítására. Mivel ez az egyik leghatásosabb módja az erőforrásoknak az energiahatékonyság növelése érdekében történő felhasználásának, ezért kiemelt szerepe lesz abban, hogy el tudjuk érni ezen a területen kitűzött céljainkat. Az energiafelhasználás egyik legjelentősebb területe a közlekedés, ahol komoly megtakarítások érhetőek el. Ugyanakkor kiemelten fontos a különböző fejlesztési koncepciók olyan módon való kialakítása és összehangolása, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a szennyezés csökkentését. Ennek azonban esetenként olyan járulékos negatív következményei lehetnek (pl. területi, ágazati célcsoportra vonatkozólag), amelyek enyhítése több szempontból is indokolt és szükséges lehet. 21

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült.

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. Versenyképes Közép-Magyarországért OP Ex-ante értékelési jelentés Vezetői összefoglaló 2015. január 5.-i (EU Bizottságnak

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN EU Pályázati Nap a térség gazdasági szereplőinek 2016. február 10. Dunabogdány, Művelődési

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GINOP-ról általánosságban Magyarország -a Budapestet és Pest megyét magába foglalóközép-magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október

ISZEF előadás munkacsoportok. 2013. október ISZEF előadás munkacsoportok 2013. október A stratégia célrendszere 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám 427 A Kormány 1006/. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja Operatív program megnevezése Tematikus célkitűzés Indikatív forrás-allokáció (%) 1.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Az innováció szerepe az oktatás- kutatás-üzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére

Az innováció szerepe az oktatás- kutatás-üzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére Az innováció szerepe az oktatás- kutatás-üzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére ELTE Innovációs Nap 2015. 2015. február 26. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 5.0 VÁLTOZAT TERVEZET 2014. május 9. Készítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével CCI Cím Verzió 4.0

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GINOP PÁLYÁZATI PROGRAMOK ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. OP EU 2020 stratégia(2010 2020) 11 tematikus cél Kohéziós politika rendeletei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

a K&H Bank segíti Önt a felkészülésben! Boros Balázs

a K&H Bank segíti Önt a felkészülésben! Boros Balázs EU 2014 2020 a K&H Bank segíti Önt a felkészülésben! Boros Balázs EU 2020 prioritások MFF 2014-2020 az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 %-a EU átlag Magyarország induló érték vállalás foglalkoztatottság

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. és II. priorítás

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. és II. priorítás Gazdaságfejleszti Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. II. priorítás Prioritás A prioritás egyedi célkitűzei A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedek

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Az Önkormányzati hírlevelek összes előző számai megtalálhatóak és letölthetőek itt: www.oot.ro Önkormányzati hírlevél menüpont

Az Önkormányzati hírlevelek összes előző számai megtalálhatóak és letölthetőek itt: www.oot.ro Önkormányzati hírlevél menüpont www.rmdsz.ro II. évfolyam 85. szám www.oot.ro 2014. október 15. TARTALOM: 1. Jogszabályfigyelő 2. Európai Uniós finanszírozások tájékoztató --------------------------------------------------------- Az

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/ Bács-Kiskun 2020 www.fejlesztes.bacskiskun.hu 2 Europa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 7 zászlóshajó Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Új Magyarország 2007-2013

Új Magyarország 2007-2013 Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: Veszprém, Megyeház tér 1. (Megyeháza földszint 1, Képviselői Iroda) Javasolt

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

2009. szeptemberi hírek

2009. szeptemberi hírek 2009. szeptemberi hírek Hírek Újra pályázhatnak a kisvállalkozások technológiafejlesztésre Fiatal gazdák induló támogatása Kutatás-fejlesztési pályázatok, idei évben utoljára! Egyenlő esélyű hozzáférés

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) térségi tervezési folyamata és tervezett gazdaságfejlesztési tartalma Márton György vezető tervező Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Pécs,

Részletesebben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben

Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben XVIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Vidékről A város és vidékének tervezése a rurális térségek szemszögéből Hajdúböszörmény, 2012. október 11. Tervezési törekvések a vidékfejlesztésben Dr. Mezőszentgyörgyi

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Budapest, 2010. november

Budapest, 2010. november Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben