A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS"

Átírás

1 A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske november

2 Tartalom 1. Bevezetés A külső környezet elemzése A Belső környezet jellemzői A kistérség területfejlesztési szereplői SWOT analízis A Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési stratégiája A megvalósítás lehetséges forrásai

3 1. Bevezetés A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A Derecske- Létavértesi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése elnevezésű, ÁROP /C/B azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Derecske-Létavértesi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. Konkrét célja pedig komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és program a Derecske-Létavértesi kistérség tíz településére terjed ki: Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Sáránd. Jelen dokumentum egy többlépcsős tervezés második szakaszának eredménye, a területfejlesztési koncepció és stratégiai program. A területfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia alapján részletesen ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 218/2009. (X. 6.) számú a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is. 2

4 A stratégiai program több részből áll össze. Először összegezzük a helyzetfeltárás legfontosabb eredményeit: bemutatjuk mindazokat a vonzerőket, amelyekre az idegenforgalom fejlesztése során támaszkodni lehet, majd feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az idegenforgalom fejlődését. Ezen fejezet lezárásaként közöljük a legfontosabb megállapításainkat összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk az öt lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy mint általában a stratégiai program tartalmazza a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait. 3

5 2. A külső környezet elemzése A külső környezet elemzésére a jogszabályi kötöttségen túl azért is szükség van, mert így biztosítható leginkább, hogy a kistérségben tervezett fejlesztések reálisan képesek legyenek beilleszkedni a környező területek gazdasági-társadalmi viszonyrendszerébe, így fenntartható és reálisan megvalósítható fejlesztési elképzelések születhessenek. A kistérség közvetlen környezetének tekinthető megye és régió településeinek jelentős része kedvezményezett mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Az Észak-alföldi régió egyike az EU és Magyarország legfejletlenebb NUTS II szintű régióinak, benne Hajdú-Bihar megye a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb értékekkel rendelkezik (GDP, foglalkoztatottság, munkanélküliség, 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma, külföldi működőtőke). A K+F tevékenységben a régió első látásra kedvező helyzetet mutat (2. helyezés), ez azonban jobbára az állami pénzen fenntartott és főleg a Debreceni Egyetemhez kötődő kapacitások meglétének köszönhető. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A külföldi turizmus számára a magyar nemzeti fizetőeszköz euróhoz képest gyengülő árfolyama még előnyös is lehet, a hazai kibontakozó válság ugyanakkor pont a legnagyobb forgalmat produkáló magyar turisták elmaradását eredményezheti. A 2008-as válság hatásai a statisztikákban a régióban még csak kevéssé voltak kimutathatók, lassabb reagálás azonban nem jelenti a visszaesés elmaradását. Valószínűleg egy elhúzódó és nehezen konjunktúrába forduló visszaeséssel jellemezhető időszak következik a térség számára is. A kis- és középvállalkozások aktivitásában már folyamán ez a visszaesés kimutatható volt. 4

6 A térség gazdaságának egyik fő jellemzője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos trendeknek megfelelően ezt a második csoportot rázta meg. A térség tágabb környezetére vonatkozó fejlesztési tervek A már létező fejlesztési tervek átvizsgálásával a leendő kistérségi fejlesztési koncepció és program illeszkedése teremthető meg a felettes szintek (ország, régió, megye stb.) fejlesztési prioritásaihoz, ugyanakkor az azokhoz rendelt pénzösszegek pályázat útján történő sikeres lehívása is csak ezen a módon történhet meg nagy eséllyel. Az országos fejlesztési dokumentumok közül megvizsgáltuk a következőket: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Nemzeti Akcióprogram (NAP) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) Az országos fejlesztési dokumentumok által megjelölt fejlesztési célok között a munkahelyteremtés, a lakosság számára biztosított magasabb életszínvonal, a jobb minőségű környezet és a hosszabb élet szerepelnek. A területi vetületeket tekintve a különbségek csökkentése, a hierarchiából eredő hátrányos torzulások tompítása, az innovatív fejlesztési gócok kialakulása, a települések között a közszolgáltatások elérhetőségében rejlő különbségek csökkenése, a környezet minőségének megőrzése, az erőforrások fenntartható hasznosítása, illetve a határon átnyúló kapcsolatok kiterjedése fontos feladatok. A kistérségi szintet tekintve ezt a településrendszer egyik döntő jelentőségű szeletének tartják, ami multilaterális együttműködést tesz lehetővé az egyes települések között. Az országos tervekből meghatározhatók a legfontosabb ágazati prioritások: környezetvédelem humán infrastruktúra 5

7 ipar agrárgazdaság idegenforgalom műszaki infrastruktúra Az Észak-alföldi régió esetén kijelölt vízió a versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erős társadalmi kohézió szlogennel ragadható meg. A Derecske-Létavértesi kistérség nem szerepel nevesítve az OTK-ban, de a dokumentum megemlékezik az új, intenzív város és térsége viszonyról, azaz hogy környezetükbe integrálódnak a városok. A központi funkciókkal rendelkező városok szélesebb környékükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló viszonyrendszert alakítanak ki, így alakulnak ki a központok és környezetük harmonikus szerveződő, egymással szorosan kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében is létrejön a város-falu minőségileg új viszonya, sokszínűvé válik a város és környezetében lévő falvak közti funkciómegosztás, melynek a központok magas színvonalú elérhetősége kell hogy legyen az alapja. Fejlettek a térségszervező funkciók, melyek kialakításában a helyi kezdeményezések dominálnak - különösen az európai uniós tagállamokkal közös határok mentén - a határokon túli területek részvételével. A kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez ugyancsak fontosnak tarjuk kiemelni az OTK-ból a következő sorokat: A periférikus és hátrányos helyzetű térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás erősítése, integrált felzárkóztatási és munkahelyteremtő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épülő iparágak megerősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közművelődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem; Ezek a leegyszerűsített programpontok véleményünk szerint a kistérségben is követendő lehetnek. 6

8 A többi megvizsgált országos hatókörű dokumentum megállapításai leginkább az egyes szakmai fejlesztési prioritásokhoz (turizmus, vidékfejlesztés stb.) kapcsolódó lehetséges projektek forrásszerzésének lehetnek iránymutatói a tervezés további fázisában. A regionális fejlesztési tervekből megvizsgáltuk: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Az észak-alföldi stratégia átfogó céljának citálása azért fontos, mert a regionális források megszerzése csak az ehhez való illeszkedéssel valósítható meg. A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet-Közép- Európa egészség- és rekreációs központjává válik. A specifikus célok felsorolása a kistérség fejlesztési prioritásainak is egyik lehetséges változatát adhatja, illetve ezek közül kapcsolódhat néhányhoz: Dinamikus régió Öko-régió Egészség-régió Agrár-régió Esélyteremtő és Felzárkózó régió A stratégiai programban nevesítve megjelenik Derecske és Létavértes mint hiányos értékű törpeváros. Ezen kívül még Derecske a felzárkóztatásra váró térségekben élők számára kistérségi központként szolgáló települések között került feltüntetésre. Létavértes pedig egy másik kategóriába került, nevezetesen Debrecen agglomerálódó térségének települései közé került. Az Észak-alföldi OP prioritásainak felsorolása ugyancsak mintát jelenthet a kistérség saját prioritásrendszerének felvázolásához: Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város és térségfejlesztés 7

9 A megyei fejlesztési tervek közül megvizsgálásra kerültek: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció A megye fejlesztési programja az Innovatív, tudásvezérelt fejlődés utat ajánlja a terület számára. A program szerint a legfontosabb feladat a megye sajátos előnyeire építő, tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése, illetve a területi esélyegyenlőség biztosítása. A hosszú távú fejlődés megalapozására a gazdaság versenyképességének megteremtését tartja elengedhetetlennek olyan innovatív ágazatok fejlesztésén keresztül mint a környezetipar és az egészségipar. A két másik megyei dokumentum speciálisan a turizmus szemszögéből vizsgálja a térséget. Az eurorégiók szerepe Eurorégiók Magyarországon (Forrás: A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya, 2006) 8

10 A célterület a Kárpátok-Eurorégiónak és az újabb keletű Hajbú-Bihar-Bihor Eurorégiónak is tagja. A térség számára az eurorégiók a következő szempontok miatt lehetnek fontosak: Az EU-korridorok közlekedési szerepe Közös humán erőforrás és szociális szolgáltatás-fejlesztés Közös turisztikai fejlesztések A környezetvédelem összehangolt fejlesztése A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek Ebben a fejezetben azok a jogszabályok kerültek felsorolásra, illetve helyenként citálásra, amelyek egy kistérségi területfejlesztési programdokumentum megalkotásához szükségesek évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről 94/2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről évi törvény a területszervezési eljárásról 35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról 2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről. 213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról. 9

11 3. A Belső környezet jellemzői A kistérség létrejötte, előzmények A december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Természeti adottságok A kistérség területe több földrajzi kistájat ölel fel. A térség déli területei a Bihari-sík északi részén, a Berettyó-Körös süllyedék peremén helyezkednek el. A Létavértes-Bagamér vonaltól délkeletre az Érmellék található, területe átnyúlik Romániába. A Dél-Nyírség területe Ny-felé a Hajdúság és a Hajdúhát tájaival érintkezik, a tájhatár a Mikepércs - a Tócó-völgy - Józsa sávban jelölhető ki. 2. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek táji hovatartozása (Marosi S.- Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere alapján) 10

12 Közlekedésföldrajzi helyzet A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi a kistérség földrajzi középpontja van a legkedvezőbb helyzetben. A kistérség települései közül Kokad, Álmosd és Bagamér nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, azonban az egyes települések például a két város is - több esetben csak a Sárándon történő átszállással érhetők el. Ezek természetesen a napi kapcsolatteremtésben szintén problémát okoznak. Demográfiai jellemzők Humán erőforrások mennyiségi mutatói A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a roma problémákkal terhelt növekedés. Település Állandó lakosság összesen (fő) Terület (ha) Népsűrűség (fő/km2) ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN Forrás:KSH, 2008 illetve 11

13 Humán erőforrások szerkezeti mutatói A Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe. Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul,ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A Derecske-Létavértes kistérség nemzetiségi összetétele igen színes,de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő,de a helyi CKÖ-k szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban, Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is. A kistérség fő vallása a Tiszántúlhoz hasonlóan a református. Ugyanakkor ki kell emelni a hazai átlagtól eltérő nagyszámú görög katolikus népességet. Számuk ha kis mértékben is,de fölülmúlja a római katolikus lakosságét. Emellett a néhány száz főnyi baptista gyülekezet érdemel említést,a többi vallás képviselői kis számban vannak jelen a területen. 12

14 4. A kistérség területfejlesztési szereplői A szereplők és fontosabb jellemzőik (feladatvállalás, funkciók, tagok stb.) áttekintése a helyzetfeltárási részben azért szükséges, mert a területfejlesztési programban majdan megjelölendő fejlesztési prioritások megvalósításában részt vevő partnerek nagyrészt közülük kerülnek ki. Derecske Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása A Társulást Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd települések hozták létre 2005-ben, majd Mikepércs 2007-es kiválása után tíz település működteti. A Társulás feladatai: Szervezeti keretet biztosít a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének Az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése Egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása A térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása A feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése Közigazgatási (államigazgatási) feladat- és határkörök ellátása Térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység) Egyéb, a térséget érintő önkormányzati társulások Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása (DAÖTT) Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. Bihari Önkormányzatok Szövetsége Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása 13

15 Helyi önkormányzatok A magyar önkormányzati törvény (1990/LXV) értelmében a települési önkormányzatok saját területük viszonylatában a település fejlesztési kérdéseit is kezelik. A településfejlesztés a településrendezéssel együtt később külön törvényben pontosan szabályozásra került. Az önkormányzatok a fejlesztéseket anyagi erőforrásaikkal, illetve helyi engedélyek kiadásával és helyi jogszabályok alkotásával is segíthetik. Helyi kisebbségi önkormányzatok A helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe különösen azokon a településeken lehet jelentős, ahol magas a kisebbségekhez tartozók aránya (Hosszúpályi, Bagamér, Konyár, Létavértes). Ezek a szervezetek általában pontosan ismerik a helyi kisebbségek problémáit, így partnerként jelentős funkciókat kaphatnak a fejlesztési projektekben. Civil szervezetek A különböző tevékenységekkel foglalkozó civil szervezetek legfontosabb szerepe a szunnyadó helyi energiák partnerségeken keresztüli mozgósítása lehet. Legfontosabb területek, amelyeken keresztül a helyi fejlesztési programoknak is tevőleges részesei lehetek például az oktatás, képzés, szociális ügyek, foglalkoztatás, környezetvédelem stb. A civil szervezetek általában innovatív megközelítéssel, nagyobb flexibilitással és speciális megoldási javaslatokkal vihetik sikerre a helyi fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül néhány, a térségben működő civil szervezet: iskolákat támogató alapítványok, családsegítő, gyermekvédelmi és szociális szervezetek, a települések fejlesztéséért alakult stb. Kiemelendő civil szervezet még az Erdőspusztai Kistérségi Humánfejlesztő Egyesület (Hajdúbagos), vagy az Érmelléki Iskolaszövetség. Quango szervezetek A különbség a civil és a kvázi-civil szervezetek között az, hogy míg ez utóbbiak működésére a civilekre jellemző szabadsági fokok jellemzőek, addig finanszírozásuk leginkább állami vagy valamilyen más közpénzekből történik leginkább. A területfejlesztésben számos ilyen működik, melyek tevékenysége a kistérség területére is kiterjed. (Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség) A vállalkozó, profitorientált szféra képviselői 14

16 Regionális/megyei fejlesztési intézményrendszer szereplői: Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Tanács Magyar Fejlesztési Bank Hajdú-Bihar megyei képviselete Dekoncentrált szervezetek A dekoncentrált szervezetek fontos szerepet játszhatnak a fejlesztésekben a különböző engedélyezési eljárások lefolytatásában. A közigazgatás alsó és középső szintjén elhelyezkedő szervezetek nem igazodnak a kistérség határaihoz. A táblázatból leolvasható, hogy a kistérség települései a különböző funkciók szerint számos város dekoncentrált intézményének a fennhatósága alá tartoznak. A kistérség két városa rendelkezik ugyan néhány alsó szintű dekoncentrált szervezettel, de a területi beosztás nem egységes. Különösen negatív az országos egyéni választókerületi beosztás, hiszen a kistérség nem rendelkezik egy közös országgyűlési képviselővel, hanem két szomszédos középváros kerületéhez osztották szét a településeket. 15

17 5. SWOT analízis ERŐSSÉGEK Megyeszékhely közelsége Autóbuszjáratokkal a térség 11, vasúton 8 települése érhető el A kistérség 2 városa Létavértes, Derecske pozitív gazdasági hatást gyakorol a környező településekre A térség adottságai (éghajlat, talaj) kedveznek a mezőgazdasági termelésnek Jelentős feldolgozóipari hagyományok, kapacitások (mezőgazdaság, könnyűipar) Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek (idegenforgalom, tradicionális kézművesés kisipari tevékenységek) Alapfokú intézményekkel való jó ellátottság Hatékony kistérségi szerveződés, kistérségi iroda működése Olcsó szakképzett munkaerő rendelkezésre állása (mezőgazdasági és könnyűipari tapasztalatok) Vállalkozói aktivitás Rendelkezésre álló megújuló energiaforrások Nyitottság új technológiák befogadására Humán infrastruktúra (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés) alapfeltételei biztosítottak Civil önszerveződések aktivitása GYENGESÉGEK Rossz állapotú közutak (bel- és külterületi egyaránt) Veszélyes demográfiai folyamatok, a népességszám csökkenése Magas munkanélküliség Kedvezőtlen foglalkozási szerkezet, Alacsony jövedelemtermelő képesség Térségen belüli jelentős differenciáltság A mezőgazdasági termelés belvíz, fenyegetettsége Kényszervállalkozók magas aránya a mezőgazdaságban Szétszakadt jövedelmi struktúra, az alacsony jövedelműek magas aránya, alacsony színvonalú fogyasztás Alacsony tőkeerejű vállalkozások Forráshiányos önkormányzatok Idegenforgalmi szervezettség fejletlensége Idegenforgalmi fogadókézség alacsony (idegen nyelvet beszélők száma) Alacsony színvonalú szolgáltatások Hiányzó piacra jutást segítő rendszer, A vállalkozások három településen koncentrálódnak ( Derecske, Hosszúpályi, Létavértes) Tőkeszegény vállalkozások Települési műszaki infrastruktúra hiányosságai (felszíni víz és szennyvízelvezetés és -kezelés) Fejlett mezőgazdasági technológiák átvételének hiánya Korszerűtlen birtokszerkezet és termelési struktúra Mezőgazdasági integrációk alacsony száma A térség ipari tevékenysége az élelmiszeriparra összpontosít Információs és tanácsadó hálózat hiánya Hátrányos helyzetűek (elsősorban cigány kisebbség) magas aránya a lakosság körében 16

18 LEHETŐSÉGEK A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása, a tervezés felgyorsítása, A térségi információáramlás és konzultáció fejlesztése az infrastruktúra összehangolt fejlesztése (termelői eszközök, kerékpárutak) a humán erőforrások összehangolt fejlesztése (iskolai infrastruktúra-fejlesztés), szakmai oktatás színvonalának emelkedése vállalkozói infrastruktúra javítása, logisztikai központ, ipari park létrehozása, Idegenforgalmi marketing szervezet és kiadványok létrehozása a piacrajutás, az értékesítési biztonság javulása Mezőgazdasági szerkezetátalakítás Természeti erőforrásokban lévő ökopotenciál tájspecifikus és diverzifikált, fenntartható hasznosítása Bio és minőségi tájspecifikus termékek előállítása Intenzív mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, versenyképes mezőgazdasági termelés megteremtése, az élelmiszeripar dinamizálása Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő-tőke megszerzése agrár-innovációs tevékenység javulása Nő a külső források nagysága Turisztikai termékek iránti igény növekedése Extenzív állattartás ösztönzése Technikai és technológiai újítások átvétele Környezetterhelés csökkentése megújuló energiaforrások hasznosításával Faipari tevékenységek fejlesztése Székelyhíd-Létavértes határátkelőhelyből származó gazdasági előnyök kihasználása Multinacionális cégeket kiszolgáló beszállítói vállalkozások megjelenése Hátrányos helyzetűek társadalmi reintegrálása közösségi programokon, képzéseken keresztül Környezettudatos magatartás hiánya VESZÉLYEK A térség további leszakadása A kistérség gazdasági teljesítőképessége nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a piaci kívánalmakhoz tovább nő a munkanélküliség, Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány Külső források elmaradása, felhasználás akadozása Együttműködés csökkenésével romlik a termelők pozíciója A helyi termelők kiszorulnak a piacokról, Elvész az agrár-innovációs híd szerepe Nem épül ki a vertikális integráció, Beszerzési és értékesítési fejetlenség természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása A települések közötti gazdasági különbségek fokozódása Forráshiány miatt az önkormányzati alapfeladatok színvonalának romlása A vállalkozások ellehetetlenülése, versenyképesség visszaesése forrás- és információhiány miatt Fejlesztések hiányában a kézműves- és kisipari tevékenységek elsorvadnak A külső források (pályázati, hitel, befektetői) elérhetősége bizonytalan, ezért fejlesztések maradhatnak el Társadalmi, gazdasági visszaesés a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében 17

19 6. A Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési stratégiája A fejlesztési program elkészítésének célja a Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési lehetőségeinek megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A stratégia kiindulópontját a Derecske-Létavértesi Kistérség jövőképe víziója jelenti, amely rögzíti a térség pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképből vezethető le a misszió, és erre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások. A Derecske-Létavértesi Kistérség vízióját az alábbiakban foglalhatjuk össze: A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: Jó életminőség A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztés végső célja a színvonalas életfeltételek biztosítása a térség lakossága számára, kiemelt eleme tehát, hogy a térség gazdasága magas életminőséget biztosít a lakosság részére. Versenyképes gazdaság A jó életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, amelynek a jelenlegi helyzet és a várható tendenciák figyelembevételével jelentős mértékben a térség földrajzi elhelyezkedésére, a közlekedési adottságok kihasználására kell támaszkodnia. 18

20 A helyi erőforrások racionális dinamizálása A gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található természeti és humán erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági racionalitásokat az erőforrások dinamizálása során a térség nagyobb településeire kell, hogy a nagyobb fejlesztések koncentrálódjanak. Társadalmi, szociális kohézió erősítése A térségben élő társadalmi rétegek közötti szakadék csökkentése az Európai Unió általános alapelveinek megfelelően a fejlesztések elsődleges feladata kell legyen. Ez teszi lehetővé a lakosság számára azt, hogy érdekelt és fogékony legyen a térségben zajló folyamatokra, fejlesztésekre. A térség vállalkozásainak bekapcsolása a regionális, országos és nemzetközi termelési és kereskedelmi hálózatokba A fejletlen vállalkozói környezet az elmaradottság egyik fő forrása, a gazdasági szervezetek piacra jutásának elősegítése, a térségi beszállítói hálózat erősítése javítja a települések kohézióját, ugyanakkor stabil helyi gazdaságot hozhat létre. A jövőképben leírt végső cél a magas életminőség biztosítása a térség lakossága számára, Ennek alapfeltétele az a versenyképes gazdaság, melynek eléréséhez a következő missziót fogalmazhatjuk meg: A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdaságitársadalmi fejlődés megteremtése A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyből levezethetőek a stratégiai célok, és amely a stratégiai célokkal együtt kiindulópontként szolgál a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás révén a helyi erőforrások kerüljenek felhasználásra, mivel ez biztosítja a térség gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a térségben élők helyben találjanak megfelelő életszínvonalon történő megélhetési lehetőségeket. 19

21 A célpiramis összefoglaló bemutatása Vízió A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése Misszió A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése Stratégiai Térségi felzárkóztatás Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása Kistérségi kohézió erősítése Cél Prioritások Kistérségi vállalkozásfejlesztés Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása Társadalmi integráció elősegítése Humán erőforrások feltételeinek javítása 20

22 A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával az alábbi stratégiai célokat lehet kijelölni, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait: a., Térségi felzárkóztatás A misszióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. Egy térség gazdaságának erősségét ugyanakkor döntően az ott működő vállalkozások technológiai háttere, innovatív jellege határozza meg. Az innovációk térségbe történő diffúziójának alapfeltétele egy olyan vállalkozói környezet megléte vagy kialakítása, amely képes fogadni azokat. Ennek hátterét egyrészt a kis és középvállalkozói szféra technológiai fejlesztésével, másrészt pedig a fejlesztés kereteit megteremtő infrastruktúra képezi. A humán erőforrások fejlesztése a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtésének elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a lakosság képzettségi és foglalkoztatási szintjének javításához is. A térségben jelenleg a népesség köztük a szakképzettek jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A stratégiai cél magában foglalja a szükséges oktatás infrastruktúra-fejlesztést (technikai hátterének és felszereltségének javítása). A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezzel nem csak a gazdasági érő növekszik, hanem a lakók elégedettsége is nagyobb lesz, amely újabb fejlesztéseket indukálhat a térségben. b., Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása A jövőképben megfogalmazott diverzifikált gazdaság biztosítása nem lehetséges a térrség sajátos fekvésének kihasználása nélkül. Az országos aránynál jóval magasabb a 21

23 mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A kistérség települései között elsősorban a városok és a községek között fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések többsége nem rendelkezik versenyképes gazdasággal, alacsony a népességmegtartó képesség és hiányos a fizikaiműszaki infrastrukturális rendszer. Közvetlen a határ mellett fekvő kistérség lévén, nyilvánvalóan nagy jelentősége van azoknak az összeköttetéseknek, melyek átnyúlnak a határokon. Uniós csatlakozásunk óta ugyanis még el fog telni jó néhány év, amíg a határok ténylegesen is légiesednek. Addig pedig szükséges törekedni az összeköttetések javítására. Cél tehát gyors és jó minőségű határon átnyúló összeköttetések létrehozása. A nagy kereskedelmi létesítmények (bevásárlóközpontok, hipermarketek stb.) romániai terjeszkedésével az építőipar kelet-magyarországi szereplőinek is reális lehetőségük van arra, hogy kiaknázzák a határ menti fekvésből származó előnyöket. A helyi építőipari cégeknek jó referenciáik vannak még az ipari parkokhoz kapcsolódó termelő- és logisztikai egységek, raktárak felépítésében is. A határ menti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében tevékenykedő intézmények vezetői a logisztikában és az idegenforgalomban is nagy lehetőséget látnak. Ráadásul a határ túlsó oldalán fellendülő gazdaság fogyasztópiacot jelenthet a térség mezőgazdasági termelői számára is. Csakúgy, mint a munkaerőpiacon jelenleg felesleget jelentő munkanélküliek számára. Éppen ezért a Derecske-Létavértesi Kistérség minden települése számára elsőrendű érdek a fejlesztéseken belül a határmenti fekvés lehetőségeinek kihasználása. c., Kistérségi kohézió erősítése Az alulról építkező, önerőre támaszkodó területfejlesztés kulcsszereplői a helyi önkormányzatok, vállalkozások és lakosság. Fejlesztési döntéseik települési érdekeket fejeznek ki. A piacgazdaságban a beruházók nagy jelentőséget tulajdonítanak a települési adottságoknak, így a humánerőforrás-potenciálnak, infrastruktúrának, üzleti szolgáltatásoknak, a piacra jutás feltételeinek, a település természeti, épített környezetének, kulturális miliőjének. Utóbbiaknak fontos szerepe van a háztartások döntéseiben is, a települések által biztosított életkörülmények meghatározhatják a helyben maradás vagy elvándorlás szándékát. 22

24 Az önkormányzati erőforrások használata, a közszolgáltatások megszervezése, a környezet fejlesztése azonban csak a települések közötti komplex együttműködéssel valósítható meg hatékonyan. A településhálózat adja a kistérségi területfejlesztés meghatározó térbeli keretét. Fejlettsége, összetétele, funkcionális tagoltsága, integráltsági foka alapvetően befolyásolja a térség jövőjét. A kistérségi területfejlesztési stratégiának ezért szerves részét képezi egy egységes településpolitika kialakítása. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely helyi gazdasági szereplőket, civil szervezeteket von be a kistérségi szerveződésekbe, erősíti a kistérségek társadalmi kohézióját. (Ehhez építeni lehet a közösségfejlesztők meglévő csoportjaira, a nemzetiségi kulturális körökre stb.) Rövid távon meg kell erősíteni a területfejlesztés kistérségi intézmény- és eszközrendszerét (területfejlesztési irodák, kistérségi információs rendszer, monitoring, tervezés, marketing stb.). A kistérségi területfejlesztési akciókat a megyén belül, de a szomszédos (hazai és romániai) térségek szintjén is érdemes összehangolni. Célszerű a szomszédos térségekkel olyan megállapodásokat kidolgozni, amelyek a határokon átnyúló kistérségi szerveződések, programok támogatását szolgálják. Javasolt prioritások: 1. Kistérségi vállalkozásfejlesztés 2. Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése 3. Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása 4. Társadalmi integráció elősegítése 5. Humán erőforrások feltételeinek javítása 23

25 7. A megvalósítás lehetséges forrásai Helyi források Hajdú-Bihar megye önkormányzatai térség elmaradott jellegével szoros összefüggésben - döntő mértékben szegények, önerőből a komolyabb fejlesztésekre képtelenek, sőt az esetek többségében a külső forrásbevonáshoz elengedhetetlen saját rész biztosítását sem tudják vállalni, e nélkül viszont nem lehet részt venni a pályázatokon. A gondon valamelyest segíthet, ha a jövőben a fejlesztésekre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adnak a pályázatokon való részvételnek, mert ezáltal pénzüket megsokszorozhatják. A másik út, ha a saját rész fedezésére megkísérelnek vissza nem térítendő támogatásokat megszerezni, illetve ezt a lehetőséget a különböző alapoknál kilobbizni. További segítséget jelenthet a kistérségi együttműködés, amikor egy átmeneti gondokkal küszködő önkormányzatot átmenetileg a társtelepülések segítenek ki. A magánszektor beruházásaihoz is általában gond a saját források elégtelensége. A hitelek igénybevétele mellett közös vállalkozások szervezése jelenthet erre megoldást. Az elsőnek az utóbbi időben bekövetkezett mérséklődés ellenére a kamatok még mindig magas volta képezi a fő akadályát. Ezen a különböző kedvezményes hitelakciók igénybevétele, a kormány közép- és kisvállalkozási programja, illetve az ahhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer életbe lépése segíthet majd, illetve bővülő lehetőséget jelentenek az EU programokhoz kapcsolódó és más regionális pályázatok is. Állami források A szűkösen rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatoknak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: 24

26 Központi pénzügyi eszközök A központi pénzügyi eszközök az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok. A központi eszközök felett a kormány, az országgyűlés, illetve az illetékes minisztériumok rendelkeznek. Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat Turisztikai célú támogatások Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat Agrárgazdasági beruházások támogatása Önkormányzatok címzett és céltámogatás Központi nagyberuházások Nem állami költségvetés eszközei Területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank hiteleknek, a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói emelhetők ki. Intézmények önkéntes hozzájárulásai, támogatásai Ez esetben a gazdasági kamarák szerepét érdemes kiemelni, akik kisebb programokkal, pénzügyi segítséggel próbálnak az elmaradott térségekben forrást biztosítani. Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. A program megvalósításához és a térség infrastrukturális problémáinak enyhítéséhez leginkább ezeknek a forrásoknak a megszerzésére célszerű törekedni. Az Európai uniós források az ÚMFT-n keresztül hívhatók le, melynek prioritás és operatív programrendszere a következő Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Gazdaságfejlesztés Operatív Program 25

27 Környezet és Energia Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújítás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A kistérség számára kiemelt fontosságú az Észak-alföldi Regionális Operatív Program, amelynek prioritásrendszere az alábbi: 1. PRIORITÁSI TENGELY: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1.1. Regionális üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése 1.2. Regionális és interregionális együttműködések elősegítése 1.3. Információs és innovációs szolgáltatások fejlesztése 2. PRIORITÁSI TENGELY: TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉS 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése 2.3. Desztináció-menedzsment fejlesztés 3. PRIORITÁSI TENGELY: KÖZLEKEDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA 3.1. Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.2. Közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése 4. PRIORITÁSI TENGELY: HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.2. Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása 5. PRIORITÁSI TENGELY: VÁROS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉS 5.1. Városfejlesztés 5.2. Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 5.3. A régiós civil és egyházi szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködésük megerősítése 26

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I.

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. KÖTET HELYZETELEMZÉS ÉS

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS... 3 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007-2010... 13 1./

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport. LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020

Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport. LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020 1 Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Helyi Akciócsoport LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Draft verzió - Tervezet 2014-2020 2016. március Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA

TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA Előterjesztés a 2014. január 21-én tartandó képviselő-testületi ülésre Készítette: Huszárné Lukács Rozália polgármester E L Ő T E R

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben