Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program április

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM...5 II.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP)...5 II.1.2. ITP PROJEKTCSOMAGOK...6 II.2. EGYÉB SZÜKSÉGLETEK, ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FELADATOK TERVEZÉSE...6 II.3. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI...6 II.3.1. AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE...6 II.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK...7 II.4. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE. 8 II.4.1. ERŐSSÉGEK...8 II.4.2. GYENGESÉGEK...9 II.4.3. LEHETŐSÉGEK II.4.4. VESZÉLYEK III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZERE KÖZÖTT III.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI CÉLJAI III.1.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS III.1.2. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS III.1.3. ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS III.2. ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ FELELŐSSÉGTELJES GAZDÁLKODÁS IV. ÖSSZEGZÉS... 41

3 3 I. BEVEZETÉS A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a gazdasági program készítésével kapcsolatosan az alábbiak szerint fogalmaz: 116. (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A jelen Gazdasági Program irányt mutat Békéscsaba elkövetkező években megvalósítandó fejlesztési céljait illetően, ezért értelemszerűen illeszkedik a tervezési hierarchiában a város érvényben lévő városfejlesztési koncepciójához, integrált városfejlesztési stratégiájához, valamint befektetés-ösztönzési stratégiájához, és így bár a jelen önkormányzati ciklus ig tart a program közötti időszakra szól. A Gazdasági Program erőteljesen figyelembe veszi a Széchenyi 2020 programban meghatározott, Magyarország számára kitűzött stratégiai fejlesztési irányokat, ezen belül kijelöli a fejlesztések területén a prioritásokat, nevesíti a már ismert konkrét projekteket, beruházási, felújítási feladatokat, valamint rendszerbe foglalja az önkormányzati feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó egyéb fejlesztési ötleteket és elképzeléseket. Az előző önkormányzati ciklusban és ciklusokon átívelően, a as időszakban alapvető célunk, városunk további leszakadási folyamatának megállítása, helyzetének stabilizálása és növekedési pályára állítása volt. Ennek érdekében aktív módon bekapcsolódott a város a pályázati folyamatokba, több mint 100 önkormányzati projekt keretében mintegy 25 Mrd Ft EU-s és hazai fejlesztési forrás érkezett a városba. A város gazdasági fejlettségével, relatív helyzetével ennek ellenére korántsem lehetünk elégedettek, mégis azt mondhatjuk, hogy körvonalazódtak a város kitörési pontjai, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, tervezzük azokat a fejlesztési lehetőségeket, kormányzati célokat és lépéseket, amelyek további lökést adhatnak Békéscsaba fejlődésének biztosításához. A Gazdasági Program megvalósításával a városnak folytatnia kell a helyi összefogásra, a pályázati lehetőségekre, valamint a gazdaság szereplőivel való együttműködésre alapozva a város fejlődési pályára állítását annak érdekében, hogy Békéscsaba a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, rugalmasan alkalmazkodni tudó, versenyképes gazdaságra épülő vonzó településsé váljék. A város vezetése kiemelten fontos célnak tartja, hogy Békéscsaba a megye gazdasági, közigazgatási, kulturális, szolgáltatási- pénzügyi és tudás központja legyen. Ennek érdekében a lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan fejlesztési célokat kell kitűznie az

4 4 önkormányzatnak, amelyek a város foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok területén meglévő hátrányát a leghatékonyabban képesek csökkenteni, megteremtve egyben ezáltal a fejlődés hosszú távú alapjait. A város irányító testületének ugyanakkor a as időszakra tervezett fejlesztések gazdasági program keretében történő meghatározásán túlmenően biztosítania kell az előző ciklusban már elindult, de a jelenlegi önkormányzati ciklusra áthúzódó beruházások megvalósítását, meg kell teremtenie azok biztonságos pénzügyi alapjait is.

5 5 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT II.1. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM A közötti EU-s tervezési ciklushoz igazodva minden megyének és megyei jogú városnak újra kellett gondolnia a korábbi stratégiai tervezési dokumentumaiban megfogalmazott célokat és fejlesztési elképzeléseket. Ennek érdekében egy többlépcsős folyamat keretében, tekintettel a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt előírásokra, valamint a as európai uniós tervezési időszak programjaiból finanszírozott projekt előírásaira is Békéscsaba Megyei Jogú Város elkészítette a következő dokumentumokat: Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Városfejlesztési Koncepció (hosszútáv) Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város tervezésének és forrásfelhasználásának irányadó dokumentuma, amelyet széleskörű társadalmi egyeztetést követően a Közgyűlés június 27-én fogadott el (141/2014. (VI. 27.). A Nemzetgazdasági Minisztérium minimális módosításának átvezetése után a végleges stratégia Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által szeptember 18-án került elfogadásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése gazdasági programjának ez a dokumentum képezi az alapját, a program elsődlegesen és alapvetően erre épül. II.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) A as tervezés tekintetében a megyei jogú városok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést egyaránt magában foglaló megyei jogú városi integrált területi programokat, a TOP tartalmi és forrás keretei között, ez az ITP. A megyei jogú városonként kidolgozandó integrált területi programok abban különböznek az Integrált Településfejlesztési Stratégiától, hogy ezen dokumentumban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozható projektcsomagokat és azok tartalmi elemeit (azaz a projekteket) kell a lehető legrészletesebben bemutatni. Az integrált területi programhoz kapcsolódóan szükséges az ágazati operatív programból finanszírozható projekteket is megjelölni és a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrészletesebben bemutatni a TOP-hoz való kacsolódást. A város rendelkezésére álló TOP keretösszeg a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat alapján 13,23 Mrd Ft. A projektcsomagok véglegesítése, átdolgozása folyamatban van, a végleges csomagot május végéig kell elkészíteni. Az Integrált Területi Program (ITP) keretében a város 4 projektcsomagot dolgozott ki. A projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez.

6 6 II.1.2. ITP PROJEKTCSOMAGOK Az Integrált Területi Program (ITP) keretében a város által kidolgozott projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez. II.2. EGYÉB SZÜKSÉGLETEK, ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FELADATOK TERVEZÉSE Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott források felhasználása mellett a város saját források és fejlesztési hitel felhasználásával egyéb kommunális és egyéb szükségletek megvalósítását is szorgalmazza. Ezen önkormányzat által ismert és részben megtervezett igények megfogalmazásra kerültek, amelyeket szintén a program részét képezik. II.3. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI A 1702/2014. (XII. 3) Korm. határozat alapján a Békéscsaba Megyei Jogú Város részére meghatározott 13,23 Mrd Ft forrás fontos, ugyanakkor nem elégséges eszköz a gazdasági programban meghatározott célok eléréséhez. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében kidolgozott konstrukció az egyedi beavatkozások szintjén nagy szabadságot biztosít az Önkormányzat számára, de összességében szigorú keretek és indikátorok közé szorítja a fejlesztési elképzeléseket. A támogatható tevékenységek köre is bizonyos mértékben korlátozott, így nem feltétlenül illeszthető bele a TOP programba minden egyes elképzelés, amelyet a város stratégiailag fontosnak tart. Ugyanakkor a városban a rendelkezésre álló keretösszegnél jóval több megvalósítandó projekt került nevesítésre, így a projektek fontosság és hozzáadott érték szerint ütemezett megvalósítása döntően fogja befolyásolni a helyi gazdaság fejlődését. II.3.1. AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE Terület-és Településfejlesztési Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Közigazgatás-és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Vidékfejlesztési Program Stratégiai döntéseket és gondos mérlegelést követően szükséges kialakítani azt a forrásallokációs mixet, amely a gazdasági programban kitűzött célok mind szélesebb körben

7 7 történő elérését szolgálhatja. A forrásallokációs mix kialakítása esetében az egyes projektek költség-haszon elemzésén túl az alábbiakat szükséges mérlegelni: A projekt tartalmában melyik operatív programhoz illeszthető leginkább? A város rendelkezésére elkülönített TOP-os forrásokon kívül milyen más finanszírozási források vonhatóak be a projekt megvalósításába? Indokolt és lehetséges-e a fejlesztésbe piaci szereplők bevonása? Az adott projekt milyen támogatási intenzitással valósítható meg az egyes konstrukciók esetében? A as programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások egyrészt korlátosak, másrészt nem minden esetben használhatóak fel azon fejlesztési és kommunális igények kielégítésére, amelyek Békéscsaba városában felmerülnek. Ezen okból kifolyólag a városnak tehát saját forrásokkal és szükség szerint fejlesztési hitelek felhasználásával kell minél szélesebb körben kielégítenie az önkormányzat által már ismert és részben megtervezett igényeket. II.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK Nemzetközi együttműködések révén, vagy közvetlen Európai Uniós pályázati felhívások révén igénybe vehető pénzügyi források. Saját önkormányzati bevételek (elsősorban adóbevételek). Fejlesztési hitel felvétele. Címzett állami támogatások (gazdasági, sport, szociális, önkormányzati intézmények, járda- és útfelújítás, stb.). Gazdasági szereplők bevonása, közös projektek.

8 8 II.4. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE II.4.1. ERŐSSÉGEK Határmentiség, a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia schengeni övezethez történő, remélhetően közeli csatlakozása.). Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasúthálózati adottságok. Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, átlagosnál jobb minőségű termőföld, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok. Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás. Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. Szabad munkaerő rendelkezésre állása. A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak. Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás. Meghatározó az egyházak szerepe a városban, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős. Termálvízkincs rendelkezésre állása. Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya. Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány. A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés. A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években (szennyvíz-, ivóvíz hálózat, ivóvíz minőség javítás). Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak. Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják. A városimázst javító intézkedések megindultak. A as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani, döntően külső források bevonásával.

9 9 II.4.2. GYENGESÉGEK Békés megye, és ezen belül Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya (kedvezőtlen munkaerőpiaci kereslet-kínálati egyensúly). A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás. A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek. A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő. Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok. A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és tájsebek" találhatók. Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható. Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár. Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota. A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja. Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között. Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége. A Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása a lehetségesnél kevesebb területre korlátozódik. A város erdősültsége rendkívül szegényes. Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya. Alacsony foglalkoztatottság. Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás részbeni hiánya főleg a szezonális igények tekintetében. Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma. Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak. Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek. Kevés az önkormányzati bérlakás.

10 10 Tanyavilág speciális problémái (közúti megközelítés, alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet). II.4.3. LEHETŐSÉGEK Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es autóút fejlesztése, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén erőteljesen javul a térség elérhetősége. Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet. Fiatalok helyben maradása a munkalehetőségek bővülésével. A térségben több, húzóágazatokhoz tartozó jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel (nyomdaipari, gépipari, elektronikai ipari vállalkozások). A jól működő vállalatok újra-befektetései. A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek hasznosítása. A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár és Egészségtudományi Karában rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek létrehozása. A szakképzés minőségi fejlesztése alapja lehet a szükségleteknek megfelelő, képzett munkaerő meglétének. A már működő, saját ágazatukban meghatározó szerepű gazdasági szereplők, mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. A belvárosi területek rehabilitációjának további ütemei növelhetik a város vonzerejét. Termálvíz, és napenergia jelentette potenciál. Aktív, gasztronómiához kapcsolódó, egészség, sport, kulturális turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra, mint húzónévre épülő attrakcióbővítés. Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. Kistérségi identitás, települések közötti erősebb együttműködés által biztosított lehetőségek. Nagyobb hozzáadott érték termelése, az élelmiszeripari feldolgozásban rejlő lehetőségek kihasználása. A mezőgazdaság és feldolgozóipar területén integrációs hajlam erősödése. Munkanélküliek számának csökkentése a helyi gazdaság fellendítésével, atipikus foglalkoztatási módszerek elterjesztésével. Vállalkozásösztönzés, a helyi gazdaság innovációs képességének javítása. Tanyasi területek felértékelődése. II.4.4. VESZÉLYEK A kormányzat nem ismeri fel a térség periférikus helyzetéből adódó veszélyeket, és ezért, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége tovább csökken. A barnamezős területek egyre jobban degradálódnak.

11 11 A működő tőkebefektetések elmaradása. Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. A vásárlóerő tovább csökken. Nem alakul ki helyi építészeti arculat. Peremterületek leszakadása. A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken és egyes szegregálódó városrészekben. Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg önerő hiány miatt. Belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak. A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét. A fiatalok és az aktív korú munkavállalók lakhatási nehézségei erősítik az elvándorlást.

12 12 III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNY- ZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZE- RE KÖZÖTT. Békéscsabának, mint megyei jogú városnak sokféle szerepnek kell megfelelnie: egyszerre kell a városlakóknak és a város térségének jó minőségű és magas szolgáltatási színvonalat nyújtania, ugyanakkor munkahelyeket biztosítva a versenyképességet erősítenie, miközben a társadalmi egyenlőség szempontjainak is meg kell felelnie. Békéscsaba város gazdasági programja megvalósításának hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén is kiemelkedő, élenjáró szerepet betölteni, és mindezek által a város megyeszékhely funkcióját megerősíteni. A megfogalmazott elérendő célok alapján kell meghatározni az EU-s, a kormányzati és az évről-évre képződő saját források összegének és feltételeinek ismeretében a gazdasági program konkrét projektjeit, amelyek megvalósulása a közötti időszakban stratégiai jelentőségű Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlődése szempontjából és egyben összhangban áll az Széchenyi 2020 program prioritásaival, legfontosabb célkitűzéseivel. A tematikus célok megfogalmazása mellett, a célok végrehajtása során folyamatosan figyelemmel kell kísérni az alábbi elvek érvényesülését: Térségi kapcsolódások folyamatos figyelembe vétele (járási szint, környező városokkal való kooperáció, határon átnyúló együttműködések) Barnamezős és zöldmezős fejlesztések összehangolása Hálózatfejlesztés, kommunikáció (az érintettekkel való kapcsolattartás, egyeztetések: az városi önkormányzatnak egyre inkább koordináló szerepe van) A város számára mindezek során a lehető legfontosabb a Széchenyi 2020 programban megfogalmazott prioritások mentén a fejlesztési lehetőségekhez szükséges pályázati források megszerzése, és azok költséghatékony, megtérülő módon történő felhasználása.

13 13 III.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI CÉLJAI 1. sz. ábra Békéscsaba MJV Önkormányzatának kiemelt gazdaságfejlesztési célrendszere Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés Zöldgazdaság fejlesztés Alapinfrastruktúra fejlesztés Intézményi infrastruktúra fejlesztés Ipari infrastruktúra fejlesztés Befektetésösztönzés Turizmusfejlesztés Törzsház típusú vállalatcsoport út, kerékpárút, járda építés vasút korszerűsítés csapadékvíz, belvíz elvezetés ivóvízhálózat rekonstrukció szennyvízhálózat fenntartás közvilágítás fejlesztés, korszerűsítés zöldterület fejlesztés megyeszékhely funkciók megtartása és erősítése infrastruktúra fejlesztés: oktatási, egészségügyi, szociális közművelődési sport intézményhálózat. társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése: szegregálódó városi területek rehabilitációja leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Szennyvízhálózat fejlesztés Hulladékhasznosítás Megújuló energiák hasznosítása Munkahelyteremtés Önkormányzati vagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás A következőkben felsorolt, a gazdaságfejlesztési célrendszerhez illeszkedő, a gazdasági program időtávjában megvalósítani tervezett projektek a rendelkezésre álló pályázati források és az önkormányzat jelenleg ismert pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Ezeknek kedvezőbb irányú változása, a makrogazdaságban esetlegesen végbemenő jelentékeny elmozdulások eredményezhetik ezen projektek minél nagyobb arányú megvalósulását, továbbá más projektek és további fejlesztési célok realizálását is. III.1.1. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS Alapvető célunk a munkahelyteremtéssel járó beruházások városunkba vonzása, a beruházásokat tervező vállalkozások Békéscsabán történő megtelepedésének elősegítése, megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek további kialakításával, és az ügyintézés megkönnyítésével, vállalkozásbarát önkormányzat működtetésével. III Ipari infrastruktúra fejlesztés Fokozni kell a jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházások megvalósításának helyszínéül szolgáló területek feltárását, kialakítását, közművesítését, kedvező jogi szabályozási környezetének kidolgozását. Az önkormányzat szolgáltatási színvonalának emelését szolgáló beruházások helyszíne elsősorban a meglévő ingatlanállomány funkciójának megváltoztatásával biztosítható, de

14 14 anyagi forrásaink függvényében folytatni kell a településrendezési terv megvalósításához szükséges területvásárlásokat is. A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése A beavatkozás-csomag olyan beruházások megvalósítását célozza, amely a város elérhetőségét, gazdasági pozícióját javítják, lehetővé téve újabb vállalkozások betelepülését, a munkaerő mobilitásának biztosítását. A lehetséges beavatkozások köre Autóút szakaszok és csomópontok kialakítása, elsősorban a leendő M44-es út tekintetében. A vonatkozó kormányzati szándék alapján kiemelt cél az M44-es gyorsforgalmi út megépítése Kecskemét és Békéscsaba között, ütemezetten, jelen gazdasági program időszakában. Ennek finanszírozási háttere a 1010/2015. (I. 20.) Korm. határozatban rögzített. Ugyancsak meghatározó fontosságú a 47-es főút fejlesztése, melynek Békéscsaba Mezőberény szakasza megvalósult, és jelenleg van folyamatban több szakaszon a Békéscsaba-Orosháza-Hódmezővásárhely-Szeged szakasz rehabilitációja, amelynek keretében kerékpárút kiépítése is megtörténik. A as időszak vasúti fejlesztéseinek (vasúti pálya és vasútállomás rekonstrukció) továbbvezetése Lökösháza irányába, erősítendő a határon átnyúló kapcsolatok intenzitását. A Békéscsabai Repülőtér többcélú hasznosításának elősegítése, figyelembe véve a környező repterek kapacitásait és profilját (beleértve a már tradíciókkal rendelkező sportreptér erősítését, amely kuriózumnak számítana a térségben). A környező településekkel való kerékpáros kapcsolat további fejlesztése (részben kistérségi, részben önkormányzati pályázatok nyomán). A város déli elkerülését szolgáló fejlesztések ösztönzése (Fürjesi út a leendő M44-es út és a Csanádapácai út között, déli elkerülő tengely, Építők útja) A határmenti együttműködések erősítését szolgáló autóút fejlesztések, elsősorban Románia (Arad) irányába, lényegesen rövidebbé téve a nagyvárosok közti közvetlen úthálózati kapcsolódásokat. Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/élelmiszergazdaság terén A beavatkozások célja a mezőgazdasági termelés és a ráépülő feldolgozó ipar felélénkítése. Ez elsősorban akkor lehetséges, ha egyrészről a termelők közvetlenül bevonásra kerülnek az élelmiszer feldolgozásba, másrészről magas minőségű élelmiszeripari termék kerül létrehozásra, és ennek piacra kerülését valamint marketingjét az uniós támogatások elősegítik. A folyamat, illetve annak támogatása már megindult pl. a jelentős tradícióikkal rendelkező Csabai kolbász előállítása és a pálinkafőzés esetében, melynek kiterjesztésétől a sertéstartás és a gyümölcstermesztés jelentősebb fellendülése várható. Ezen utóbbiak már csak azért is kívánatosak, mert a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben nagyobb foglalkoztatás bővítő hatással rendelkeznek. A termelés alapjainak megteremtése szempontjából az öntözés alá vont területek nagyságának növelése kulcskérdés, amely részben az állam által (uniós forrásból) megvalósítandó öntözési alapinfrastruktúra, részben pedig a termelők által (szintén uniós forrásból) létrehozandó kiegészítő infrastruktúrák segítségével történhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy már jelenleg is majdnem megegyezik a vízkivétel mennyisége a hasznosítható vízkészlettel,

15 15 tehát az öntözés intenzitásának növelése újabb vízforrások (felfogott csapadékvíz, árvízi/belvízi tározók) létrehozását és bevonását igényli, amelyre vonatkozóan szintén kormányzati elképzelések formálódnak. A magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszeripari termékek létrehozását olyan termelői integrációk segíthetik elő, amelyben az önkormányzat az uniós támogatások segítségével az alábbi feladatokat láthatja el: Hosszú megtérülési idejű infrastruktúrák létrehozása és bérbeadása termelők szövetkezetei számára (pl. hűtőház, malom, sűrítmény- és léüzem, tárolási kapacitások) Élelmiszeripari inkubáció K+F tevékenységek elősegítése A város közigazgatási területén lévő, állami tulajdonú termőföld egy részének felhasználása mezőgazdasági inkubációra, gyümölcsfa telepítésre, mezőgazdasági szociális szövetkezetek kialakítására. Marketing, brandépítés (pl. helyi védjegyek, fesztiválok, piacok, helyi termékek) Képzési struktúra adaptivitásának elősegítése (oktatási intézményekkel és kamarával együttműködve) Klaszterek, pl. kolbászklaszter, pálinkaklaszter megerősödésének elősegítése Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása A mezőgazdaság, élelmiszeripar új dinamikájának biztosítása nem kizárólag infrastruktúra fejlesztések kérdése. A versenyképes mezőgazdasághoz a termelői integrációt kiszolgálni képes infrastruktúrán túl szükség van új szemlélet megteremtésére: a képzés terén (a korábbi szakértelem, amely az egész térségre jellemző volt, kiveszőben van), a termelői integrációk létrehozása és a szövetkezési kultúra megteremtése terén, a prémium minőségű termékek piacra juttatását elősegítő marketing és logisztikai megoldások kifejlesztése terén. A városi önkormányzat a termelőkkel, élelmiszeripari vállalkozásokkal, kereskedelmi vállalkozásokkal, vendéglátóhelyekkel, a megyei agrárkamarával karöltve tudja elősegíteni a fent említett magasabb szintű élelmiszertermelési kultúra kialakítását. A mezőgazdaság/élelmiszeripar újjáélesztése sokszereplős feladat, amely alkalmas arra, hogy a szereplőket Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések fogják össze és képesek legyenek felkarolni a témakörben meglévő innovációs potenciált. Az ipari- és városi infrastruktúrafejlesztés tervezett elemei Fejlesztés megnevezése Északi ipari terület bővítése infrastruktúra fejlesztés Építők útja átkötő út építése, Lencsési út - Kétegyházi út között Északi ipari terület logisztikai fejlesztése Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése I. ütem (4432. sz. és 47. sz. főút között) Megalapozó tervi háttér biztosítása (pl. fásítási terv, csapadékvíz hálózat fejlesztési terv stb.) Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai Fejlesztés megnevezése 1. sz. táblázat Északi ipari terület bővítése felépítmény Fürjesi átkötő út építése, fejlesztése II. ütem (47. és 44. sz. főút között) Repülőtér ipartelep fejlesztése - infrastruktúra A Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt megvalósítása Köztemető területén - iparterület fejlesztés

16 16 III Befektetés-ösztönzés Térségi elérhetőség javítása A befektetés-ösztönzés infrastrukturális feltételeinek alapköve a térség egésze közúti és vasúti elérhetőségének javítása, amely beruházások részben folyamatban vannak, részben pedig ezen gazdasági program megvalósításának időszaka alatt várhatóan megvalósulnak. Munkaerő képzés és munkaerő igények kiszolgálása, munkahelyteremtés A munkaerő biztosítás alappillérei A betelepülni kívánó befektetők hatékony kiszolgálása érdekében az önkormányzat szoros együttműködést tart fenn a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával, a rendelkezésre álló munkaerő kínálat megismerése és a felmerülő munkaerő igény kielégítése céljából. Fontos a szakképzést irányító kormányzati szervekkel való folyamatos együttműködés fenntartása is, amely képzéseivel segíti a megfelelően képzett munkaerő gyors biztosítását a megtelepedni kívánó befektetők számára. Az igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerő kínálat biztosításához szükséges a középfokú szakképző intézményekkel való együttműködés elősegítése. A befektetések ösztönzése és a magasan kvalifikált munkaerő képzésének segítése érdekében folyamatos kapcsolattartás szükséges a Szent István Egyetem Gazdasági Főiskolai Karával és más képzőintézetekkel. Proaktív befektetés ösztönzési programmal ajánljuk ki a bel- és külföldi befektetőknek a város ingatlan-portfolióját, üzleti és képzési lehetőségeit befektetési kézikönyv elkészítésével és egyéb más megjelenési formákban is. Hazai és nemzetközi befektetői és kereskedelmi vásárokon szükséges ismertté és vonzóvá tennünk Békéscsabát. A befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2008-ban döntött egy vállalkozásfejlesztési támogatási program indításáról. A sikeres program keretében helyi mikro- és kisvállalkozások pályázat útján juthatnak támogatási forráshoz munkahelyteremtés, valamint technológia korszerűsítés céljából. Ennek a pályázati lehetőségnek a forrásnagyságát mindig az adott évi önkormányzati költségvetésből biztosítható keret határozza meg. A program céljainak definiálása során, a lehető legjobb hatékonyság érdekében, folyamatosan szükséges a támogatás összehangolása az országos támogatási célokkal. A programot az elkövetkező években is folytatni szükséges. A befektetők igényeinek megismerése, bizalom erősítése a település irányába Az önkormányzat a Békéscsabán megtelepedett nagy befektetőkkel folyamatos együttműködést tart fent jelenleg is, azonban erősíteni kell a párbeszédet a fejlesztések és a további befektetések realizálása valamint a kutatás-fejlesztés tevékenység helyi ösztönzése érdekében. Ez a párbeszéd, az együttműködés, azt a célt is szolgálja, hogy a Békéscsabán működő vállalkozások jobban megismerjék a városvezetés főbb fejlesztési céljait, esetlegesen kapcsolódni tudjanak a célok megvalósításához.

17 17 Az önkormányzat és a helyi vállalkozások partnerségének formái Az önkormányzat és az intézmények, szolgáltatók közötti együttműködés erősítése a betelepülők igényeinek (energia, munkaerő, engedélyezési eljárások, stb.) kielégítése érdekében. Vállalkozások és önkormányzat közötti párbeszéd erősítése vállalkozói fórumok szervezésével. Civil szervezetek bevonása a befektetés ösztönzési tevékenységbe. Lakossági fórumok szervezése, amelynek célja a lakosság informálása a tervezett fejlesztésekről, beruházásokról és azok hatásairól. Befektetések ösztönzését segítő tervezett beruházások 2. sz. táblázat Fejlesztés megnevezése Hűtőház újraindítása Élelmiszeripari klaszterfejlesztés Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen Fejlesztés megnevezése Első lépés típusú foglalkoztatási programok Álláskeresők támogatott foglalkoztatási programja Foglalkoztatási mentorálás Városi piac rekonstrukciója Pályaorientációs Program Városi piac rekonstrukciója piactérfedés II. ütem Az elhelyezkedést segítő képzések szervezése álláskeresők számára. Tanműhely fejlesztése a nyomdaipari oktatáshoz Önfoglalkozóvá, vállalkozóvá válást segítő Komplex kapcsolódóan Program Vállalkozóbarát önkormányzat - kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között. Települési foglalkoztatási fórumok megszervezése a Járási Foglalkoztatási Paktum kialakításának és működtetésének érdekében. A települési Foglalkoztatási Paktum tagjai közötti Békéscsaba hazavár - munkát kereső fiatal, szakképzett munkavállalók támogatása; elvándorlás mérséklése információáramlás kialakítása és tájékoztató honlap indítása és működtetése az álláskeresők és az álláskeresőkkel foglalkozó szervezetek számára. Konzervipari termelés beindítása - magasabb hozzáadott A Békéscsaba település munkaügyi helyzetének feltárása, értékű, munkaigényes mezőgazdasági kultúrák előtérbe stratégiaalkotás a foglalkoztatás növelhetőségére, szakmai helyezése; helyben termett mezőgazdasági termények helyi és módszertani anyagok megírása és publikálása. feldolgozása A Békéscsaba település munkaadóinak és potenciális Korszerű malom létrehozása Békéscsabán munkavállalóinak igényfelmérése célzott szakmai Marketing: Helyi termékek erősítése, branding - Gasztroturizmus erősítése. Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai fórumokon és állásbörzéken. Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szerevező tevékenység (pl. CsabaKártya, Helyi termékek) III Turizmusfejlesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a település és térsége turisztikai fejlesztését kiemelt célként kezeli. Városunk és térsége rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint az egészségturisztikai adottságok adhatják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza, Magyarország legnagyobb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál. A város turizmusának fejlesztési lehetőségei Békéscsaba ugyan sokszínű turisztikai kínálattal rendelkezik, a legfőbb problémát az jelenti, hogy az egyes attrakciók nem jelentenek kellő vonzerőt. A komplex termékké fejlesztés elindult, a vendégforgalom is növekedést mutat az elmúlt időszak önkormányzati és magánerős fejlesztéseinek hatására, de a megkezdett munkát folytatni kell. Még hiányos és

18 18 fejlesztendő a turisztikai infrastruktúra, rossz a város elérhetősége. Nem kellően vonzó a város turisztikai imázsa, hiányoznak az egész évre látványosságot kínáló programok. Békéscsaba turizmusának fejlesztése komplex feladat. A vonzerőfejlesztés csak akkor iniciálhat belföldi és külföldi keresletet, ha a látványosságok létrehozása mellett létrejön a megfelelő turisztikai infrastruktúra, illetve ha a fejlesztések mellett a marketing tevékenység is megfelelő szerepet kap. Turisztikai vonzerők fejlesztésének irányai A Csabai Kolbász brand építése A csabai kolbász nincs a város turisztikai marketingjében kellően kihasználva, amelyet mindenképpen javítani szükséges. Ennek első lépései a CsabaPark létrehozásával megkezdődtek ennek a további folytatása szükséges az alábbiak szerint: Szükséges a Kolbászfesztivállal kapcsolatos egész évben tartó eseménysorozatot létrehozni a városban. Kolbásszal kapcsolatos attrakciókat kell a városban fejleszteni. Kolbásszal kapcsolatos imázselemeket kell a városban kiépíteni. Gasztronómia Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a gasztroturizmus számára, amelyek kihasználtsága tovább fejlesztendő. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok számos olyan értékkel, különlegességgel gazdagítják a várost, amelyek nemzetközileg is vonzóak lehetnek. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák még kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek (kolbász, hurka, cigánka stb.) mellett propagálni kell a helyi szlovák ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezés a Csabagyöngye, szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A csabai pálinkafőzési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikum máig is élő helyi hagyományait jelentik. A jellegzetes, magas minőségű magyar termékeket és tágabb értelemben az erre épülő szolgáltatásokat, módszereket, eljárásokat Békéscsabán is sokkal erőteljesebben szükséges megjeleníteni. Erre jó lehetőség nyílik a városkép formálásában, marketingtevékenységben, tematikus útvonalak kialakításának alapmotívumaként, rendezvények, fesztiválok keretében, valamint színvonalas magyar ajándéktárgyak formájában. Munkácsy emlékek Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kínálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. A Magyarországon közismert festőhöz kapcsolódó turizmus lehetőségei azonban nincsenek kellően kihasználva. A Munkácsy emlékek turisztikai felértékelése érdekében több területen kell eredményesen előre lépni: Szakmai fórumokon és a közbeszédben Munkácsy Mihály imázsát folyamatosan erősíteni kell, a békéscsabai Munkácsy helyszínek közti együttműködést erősíteni és támogatni kell (Munkácsy Kulturális Negyed létrehozása), a Munkácsy helyszíneket élményelemekkel kell színesíteni.

19 19 Egészségturizmus A város rendkívül kedvező geológiai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy főként a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy- wellness-, fitness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé váljon. Ahhoz, hogy adottságokat mind a külföldi, mind az egyre bővülő belföldi kereslet kielégítésére alkalmassá tegyük, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, magas színvonalú, komplex turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani. Konferenciaturizmus Miközben Békéscsabán az üzleti turizmus infrastruktúrája mára már megfelelő, ez a turisztikai termék a városban ez idáig nem került kellő mértékben fejlesztésre, annak ellenére, hogy a határtérségből adódó előnyök ezt indokolttá teszik. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat magas színvonalú (Csabagyöngye Kulturális Központ, CsabaPark, Ibsen-ház) és javult a szálláshely ellátottság is az utóbbi években. A konferenciaturizmus fejlesztése érdekében elképzelhető a további szálláshelyfejlesztésekkel összehangoltan több helyszínen a konferencia-kapacitás további bővítése, rendezvényhelyszínek, és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. Aktív turizmus Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell illetve érdemes foglalkozni: Kalandparki turizmus Vizi turizmus Kerékpáros turizmus Lovas turizmus Vadászturizmus Horgászturizmus Sportrepülés Turizmusfejlesztést elősegítő tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése CsabaPark további fejlesztése több ütemben Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton I. ütem (az Urszinyi Dezsőné utca és a CsabaPark bejárata között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton (Csaba Park bejárattól 44. sz. főút körforgalmú csomópontja között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a Berzsenyi utcától a Gyulai útig) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, a Ligeti Károly soron és a Gőzmalom téren (a Békési út és a Gyulai út között) Munkácsy Kulturális Negyed program Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése. Gabona múzeum: A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes rekonstrukciója Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai 3. sz. táblázat

20 20 III Törzsház típusú vállalatcsoport működtetése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 336/2011. (VI. 24.) közgy. határozatával január 1-től létrehozta a Törzsház típusú szervezetet, amellyel megvalósította a korábban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok egységes irányítását. A Törzsház konszern megalakításával egyidőben a korábban egyes gazdasági célú önkormányzati tulajdonú ingatlanokat üzemeltető Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. beolvadt a hasonló profillal rendelkező Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-be. A Törzsház irányító vállalata a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., tagjai a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft., a Békés Megyei Temetkezési Kft. és a Békéscsaba 1912 Előre Kft. valamint a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 152/2015. (III. 26.) közgy. határozatával döntött a Békéscsabai Médiacentrum Kft. létrehozásáról, szintén a Törzsház keretein belül. A Törzsház konszern a jövőben is segítheti a gazdasági program egyes projektjeinek a megvalósítását és hosszú távú működtetését. A vállalatcsoport megszervezésével további előnyök elérése lehetséges még: belső bank működtetése, kedvezőbb beszerzési pozíciók, belső szolgáltatások nyújtása, integrált vállalati információs rendszer kiépítése. III.1.2. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS III Alapinfrastruktúra fejlesztés Út, járda, kerékpárút építés Városunk számára kiemelten fontos fejlesztési terület a belterületi utak felújításának, fejlesztésének további folytatása, a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználásával, ill. egyéb finanszírozási formák (önkormányzati saját források, ezeket kiegészítő hitelek, útépítési lakossági társulások) ösztönzésével. A program során a következő szempontok figyelembe vétele szükséges: hálózati jelentőségű útvonalak fejlesztése; megállapodás önkormányzati és állami útvonalak átadásáról-átvételéről; megvalósítandó projektekhez kapcsolódó útvonalak felújítása; szennyvízprogrammal érintett, de szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése. A as időszakban hozzáférhető források lehetőséget biztosítanak kerékpárutak, - hálózatok építéséhez. A támogatás célja, hogy az új létesítmények építése mellett a meglévő kerékpárút-hálózati elemek bekapcsolásával, korszerűsítésével, a meglévő közlekedési felületek forgalomtechnikai eszközökkel vagy kis építéssel, felújítással járó együttes kerékpározhatóvá tételével valósulhasson meg a hálózatfejlesztési program. A cél a fenti kritériumoknak megfelelő, összefüggő kerékpáros-barát területek teljes körű kialakítása. Békéscsabán jelenleg még nem teljes a kerékpárút hálózat, így ennek érdekében és években koncepciós terv készült és a 2011-ben elfogadott Közlekedésfejlesztési Terv is a meglévő kerékpárút hálózat összekötését tűzte ki célul.

21 21 Az önkormányzat a város út-, járda- és kerékpárút építést érintő kommunális szükségleteit kielégíteni hivatott fejlesztési igényeket folyamatosan nyilvántartja, tervezi, aktualizálja. E nyilvántartás alapján a gazdasági program elkészítésekor mintegy 112 db belterületi- (34,7 km) és 4 db külterületi (5,7 km) utca burkolattal történő ellátása, 25 db járdaszakasz (9,1 km) és 7 db kerékpárút szakasz (4,3 km) teljes kiépítésének igénye jelentkezik, mintegy 2,3 Mrd Ft értékben. Ezen beruházások megvalósításának forrásszükséglete a legkevésbé biztosított, beláthatóan ezekhez a fejlesztésekhez egyelőre csak saját és hitelforrások tervezhetők, amelyek viszont az igényelt és szükséges beruházásokra nem elegendőek. Ez alól egyedül a kerékpárforgalmi létesítmények jelentenek kivételt, ezek esetében ugyanis EU-s források bevonása is lehetséges. Belterületi út-, járda és kerékpárút felújítás A belterületi utak fejlesztése kapcsán figyelemmel kell lenni a szennyvízberuházással érintett útvonalakra, valamint a belváros rehabilitációs projekthez kapcsolódó szükségletekre. A belváros rehabilitáció II. programját teljes körűen meg kell valósítani, törekedve a források függvényében a III. ütem megvalósítására is. A szennyvízberuházással érintett útvonalakon szükséges helyreállítási munkálatok elvégzése kiemelt célkitűzés. A város úthálózata a dinamikusan növekvő forgalom miatt gyors ütemben romlik. Fontos feladatként kezelendő ezért a város jelenlegi út-, járda és kerékpárút hálózatának tervszerű felújítása, amely programszerűen, ütemezett módon tud csak megvalósulni, hasonlóan a korábbi években végrehajtott járdafelújítási programhoz. Jelenleg mintegy 94 utca burkolatának felújítása (42,1 km), 149 járdaszakasz (60,4 km) és 3 kerékpárút (6,6 km) teljes felújítása szerepel a felújítási kataszterben. A közel 3 Mrd Ft értékű felújítási igény kielégítése részben az egyes projektekhez kapcsolódó felújítások (pl. városrész rehabilitációk) során, részben hazai pályázati források-, illetve önkormányzati saját források felhasználásával lehetséges. Ezek tekintetében a fejlesztéseknél leírtak ismételhetők meg, a város költségvetési lehetőségei között tervezhető saját és hitel források, az igényelt és szükséges felújításokra nem ítélhetők elegendőnek. A belváros rehabilitációs program keretében megvalósult beruházásokhoz kapcsolódóan a 444-es főút és a Derkovits sor és az Árpád sor csomópontban megvalósult a jelzőlámpa kiépítése. Ehhez kapcsolódóan a 446-os számú út a Derkovits sor és az Árpád sor csomópont jelzőlámpával történő ellátására a Magyar Közút Nonprofit Kft. Békés Megyei Igazgatósága pályázati forrást nyert, és azt a csomópont jelzőlámpával történő ellátása a évben a tervek szerint megvalósul. Az önkormányzat üzemeltetésében lévő jelzőlámpák közül a Jókai-Petőfi u-i, Szarvasi- Szabolcs u-i, Szabolcs-Szerdahelyi u-i, Luther-Lázár u-i tervszerű felújítása válik szükségessé a következő években, melynek becsült költsége 43 M Ft.

22 22 4. sz. táblázat Út, kerékpárút, járda építés kapcsán tervezett és/vagy indokolt beruházások Fejlesztés megnevezése Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése I. ütem (44. és 47. sz. elkerülő úti körforgalom és a Pataky László utca között) Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárforgalmi létesítmény Pataky László utcáig Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése II. ütem (a Pataky László utca és a Kápolna utca között) Pataki L. u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin utca - Szarvasi út között Franklin utcai kerékpárforgalmi létesítmény a Pataky L. u. - Veres P. u. között j. (dobozi) út menti (44. sz. főút és sz. Gerlai bekötőút közötti szakasz) korszerűsítése Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. között) Baross utcai kerékpárforgalmi létesítmény Jókai utcai (4432. sz. út melletti) kerékpárút építés. Corvin utca kerékpárút fejlesztése, Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök Völgyében A sz. út külterületi szakasza menti (Kígyósi úti) kerékpárút létesítése a Fonó utca és Kerekegyházi utca között Corvin- Bánát u. körforgalmú csomópont kialakítása Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala adatai Parkolás-gazdálkodás Fejlesztés megnevezése Temető sori ( sz. út mellett) egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése) kerékpárút építés munkaerőpiaci vonzásközpontok elérhetőségét szolgáló közlekedés fejlesztés. A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés Mokry utcai buszforduló, buszmegálló felújítása Erdélyi sori buszforduló, buszmegálló felújítása Lencsési úti buszforduló, buszmegálló felújítása Gerla, Csabai úti buszforduló, buszmegálló felújítása Andrássy út Jókai út Petőfi utca kereszteződésében jelzőlámpás csomó-pont korszerűsítése, felújítása Franklin utca Kolozsvári utca Pataki László (volt Sziklai Sándor) utca kereszteződésében jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése. Kazinczy utca Andrássy út Tulipán utca kereszteződés jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése. Szarvasi út Szabolcs utca kereszteződésében üzemeltetett forgalomirányító berendezés korszerűsítése. Bajza utca Urszinyi utca kereszteződésében jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése, gyalogos átkelőhely létesítése. Lencsési út 24. sz előtti jelzőlámpás csomópont korszerűsítése, átbocsájtó képességének javítása (sávbővítés) Békéscsabán az Európai Unió fejlesztési irányelveivel összhangban a parkolás-gazdálkodás fő célkitűzése a város parkolási díjbevételeinek növelése mellett a város élhetőségének biztosítása. Az indokolt mobilitási igény kielégítéséhez szükséges parkoló kapacitás, ezzel párhuzamosan a célforgalmi mobilitási igények parkolóházakban vagy külső övezetekben történő kielégítése, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése mellett növeli a belvárosi területek attraktivitását, miközben a viszonylag rövid távolságok miatt nem befolyásolja számottevő mértékben az eljutást. A közösségi terek élettel történő megtöltése pedig megfelelő városfejlesztési intézkedések mellett közép- és hosszútávon gazdasági ösztönző hatást gyakorol. A belváros parkolási gondjainak enyhítését koncentrált kapacitásbővítéssel, parkolóház építéssel segítette elő a város, amelynek igénybevételét növelni kell. További feladat a nagy gépjármű forgalmat generáló létesítmények (pld. piac) környezetében a megfelelő számú parkoló kiépítése. Csapadékvíz- és belvízelvezetés A gazdasági program is fontos célnak tekinti a meglévő belvíz-elvezető rendszerek kiépítettségének növelését és rendszeres karbantartását, az alacsony kiépítettségű

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

Fejér megyei Integrált Területi Program 2014-2020 tervezett TOP pályázati felhívások

Fejér megyei Integrált Területi Program 2014-2020 tervezett TOP pályázati felhívások Fejér megyei Integrált Területi Program 2014-2020 tervezett TOP pályázati felhívások KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Magyar Államkincstár

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Pécs KÉSZÍTETTE: PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. MÁJUS 11. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...3 1. Az MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer...5

Részletesebben

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. 1 STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ TERVEZÉSI FOLYAMATÁNAK ELJÁRÁSAI, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRE ÉS KÖRÜLMÉNYEI 7 1. CÉLRENDSZER 14 1.1. Célrendszer bemutatása 14 1.2.

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. február 26-ai ülésére Tárgy: Komárom-Esztergom Megye Integrált Területi Programjának

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú

Részletesebben

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020

STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 STABILAN AZ ÉLVONALBAN INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Komárom-Esztergom megye 2014-2020 1 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TERVEZETT ESZKÖZEI

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TERVEZETT ESZKÖZEI HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TERVEZETT ESZKÖZEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE KONCEPCIÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI II. Átfogó cél: Egészséges és megújuló társadalom - egészségügyi és szociális ellátórendszer

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programban (MAHOP) Verzió 2.0 Megyei/MJV

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési

Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek 8. Cselekvési terv Ssz. Átfogó célok 1 Regionális integráció: centrumokkal való szorosabb kapcsolatok 2 Térségi önellátás erősítése 3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

1. számú melléklet. Program kiküldésének dátuma (év, hó, nap)

1. számú melléklet. Program kiküldésének dátuma (év, hó, nap) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési eljárása keretében kötelezően és nem kötelezően résztvevő szervezetek

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben