BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG"

Átírás

1 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft augusztus 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai Érintettek és a célcsoportok SWOT-analízis Gyengeségek Erősségek Lehetőségek Veszélyek Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek Defenzív stratégiát támogató helyzetek Problémaelemzés A megállapított problémák rövid ismertetése Problémafa Célfa...21 III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A fejlesztés stratégiája Jövőkép Misszió A stratégia céljainak összefoglalása Problémák összefoglalása A kistérségi munkalehetőségek hiánya Az alacsony jövedelemszint A környezet minőségének alacsony szintje Stratégiai célok meghatározása

3 3. Prioritások A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Prioritások összefoglalása A prioritások és intézkedések rendszere...32 IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására Térségi marketing tevékenyég fejlesztése Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése Humánerőforrás fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése Munkahelymegőrzés és válságkezelés Vidékfejlesztés A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése Megvalósítási mechanizmus...77 V. PROGRAMOK BEMUTATÁSA

4 PROGRAMOK 1. Parlagon fekvő önkormányzati területek hasznosítása A magyar szürkék útja - turisztikai útvonal és kerékpárút Zöldség- és gyümölcsszárító, csomagoló és hűtőüzem kialakítása A Semsey kastély és kastélypark felújítása, gazdasági és kulturális célú hasznosítása Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő komplex fejlesztése Pellet-előállító üzem létesítése Biogáz hasznosító/átalakító üzem létesítése Balmazújvároson Bölcsődebővítés és felújítás Balmazújvároson Biomassza erőmű létesítése Egyeken Üvegház-rendszer létesítése Egyeken Orvosi rendelő egészségházzá történő átalakítása Az egyeki piacközpont kialakítása Hortobágyi meddő CH kutak hasznosítása "A történelem országútján" tematikus csárdaútvonal a Hortobágyon keresztül Lúdtelepek rekonstrukciója és egy bemutató telep létrehozása Vágóhíd visszavásárlása, húsfeldolgozó és értékesítési pont kialakítása A tiszacsegei strand fejlesztése, új elárusítóhelyek kialakítása és panzió létesítése "Humán Gyógyító - és Rehabilitációs Központ" létrehozása Horgász skanzen kialakítása a Tuka Kendergyár területén Lakatlan épületek átadása felújításra, valamint turisztikai hasznosításra

5 I. BEVEZETÉS A Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése elnevezésű, ÁROP /C/B azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években, a konkrét célja pedig egy komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben, valamint javaslatokat tesz végrehajtandó programokra, amelyekkel elősegíthető a gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás elősegítése. A koncepció és a programok a Balmazújvárosi kistérség négy településére terjednek ki: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor egyrészt törekedtünk arra, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először bemutatjuk a helyzetelemzés legfontosabb megállapításait, így az összegző SWOT-elemzést is. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd vázoljuk a lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. Végezetül bemutatásra kerülnek az egyes kutatásunk alapján kiemelt és javasolt 20 olyan program, amelynek végrehajtása elősegíti a megállapított prioritások, így elsődlegesen a gazdaságélénkítést és a foglalkoztatás elősegítését. 5

6 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI 1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A térség belső erőforrásait vizsgálva ellentmondásos kép rajzolódik ki: a térségnek számos olyan adottsága, erőssége van, melyet alapvető infrastrukturális, szerkezeti hiányosságok miatt nem tud kihasználni. A vizsgált települések természeti adottságai jelentős értékeket hordoznak: természetföldrajzának meghatározó eleme a Tisza folyó, és számos értékes védett terület (Hortobágyi Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek) található a térségben. A térség hévizekben gazdag, melyeket összetételük alkalmassá tesz gyógyfürdők létesítésére. A térség gazdaságának versenyképessége alacsony, struktúrája elavult. Fontos az agrárium szerepe, annak ellenére, hogy az ágazat adottságai nem kedvezőek sem az éghajlat, sem a föld minősége szempontjából (az átlagos aranykorona érték jóval elmarad az országos átlagtól). Az ágazatra az elavult termelési szerkezet, a nagytömegű alapanyag-termelés, alacsony hozzáadott érték és elaprózott birtokméretek jellemzőek, a helyben történő feldolgozás mértéke alacsony. Kevésbé jelentős ugyanakkor az ipar súlya, jellemző ágazati profil nem rajzolódik ki. A tercier szektort vizsgálva kiderül, hogy a lakossági szolgáltatások részben biztosítottak minden településen, de a szociális ellátás szintje nem megfelelő. A helyi vállalkozások szállítási igényeit is kielégítik a térségben működő szolgáltatók, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások szintje és minősége alacsony. A térség szereplői számára fontos az idegenforgalom fejlesztése. Országosan kiemelt jelentőséggel bíró turisztikai célterület a Hortobágy. A Hortobágy név ismertségét kihasználva a térségi vonzerők valós (együttműködésen alapuló) fejlesztési perspektívát jelenthetnek, melyet egy termékként történő kiajánlásával tovább lehet 6

7 fokozni. A települések turisztikai adottságai hasonlóan az elérhetőséghez kettősek: annak ellenére, hogy több természeti és néprajzi érték található a területen és közvetlen környezetében, Hortobágy kivételével a térség ma még nem szerepel az ismert turisztikai célállomások között. Ennek fő oka a kereskedelem vendéglátás idegenforgalom területén a minőségi szolgáltatások hiánya. A fejlődés másik akadályozója a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákban keresendő: a kilencvenes évek eleje óta nagy a tartós munkanélküliek aránya. A lakosság képzettségi színvonala nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A képzett szakemberek hiánya gátja a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek letelepedésének. Az alacsony életszínvonal miatt évtizedek óta jelentős az elvándorlás, ami a térség lakosságának elöregedéséhez, szociális problémákhoz vezet. Az elemzés egyértelműen tükrözi tehát, hogy Balmazújváros térség felzárkózása a fejlettebb térségekhez nem lehetséges összehangolt és térségi együttműködésen alapuló fejlesztési akciók nélkül. 7

8 2. Érintettek és a célcsoportok ÉRINTETT CSOPORT NŐK FIATALSÁG ÖNKORMÁNYZA TOK CIVIL SZERVEZETEK CIGÁNYSÁG MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK KÉZMŰVESEK, KISIPAROSOK FALUSI VENDÉGLÁTÓK A problémák milyen módon érintik: Hátrányos foglalkoztatási helyzet, lehetőségek hiánya Lehetőségeiket nem találják meg a térségben Nem megfelelő arculatot mutatnak a látogató turisták felé Nem tudnak bekapcsolódni a helyi fejlesztési folyamatokba A társadalomból való kirekesztettség érzése korszerűtlen technológia, piaci nehézségek, Nemzeti Park kiterjedésével korlátok Nem megfelő műhelyek, nincs utánpótlás Alacsony forgalom. Az érintettek motivációja a problémákra Helytállás a családban és a társadalomban Szeretnék tudásukat és tehetségüket szülőhelyükön kamatoztatni Kielégíteni a látogatók igényeit, színes programcsomag kialakítása Szeretnék érdekeiket alulról jövő módon, magas színvonalon érvényesíteni Szeretnének beilleszkedni a társadalmi életbe Korszerűen, jövedelmező gazdálkodás az EU-s piacra értékesítés Szeretnének egyedi és minőségi termékkel szerepelni a piacon Szeretnének minél több vendéget fogadni Az érintett csoportok viszonya Nincs igazán összefogás Generációs különbségek általános problémái Fejlődik a települések összefogása Egyedi arculatotok, de keresik az egymás közti kapcsolattartást Az alárendeltség viszályokat szül Keresik az összefogást a biztonság érdekében Nincs igazán kapcsolat Konkurenciaként tekinthetik egymást Az érintett csoport fő célja Tudásuknak megfelelő aktív munkavégzés biztosítása Tudásukat, tehetségüket helyben kamatoztatni Saját arculat kialakítása Érdekeiket érvényesíteni Munkalehetőség, biztos életkörülmény Megfelelő értékesítés, biztos jövedelem Korszerű műhelyek, fenntartható gazdálkodás Színes programszolgáltatás, több lábon állás A program pozitív hatása az érintett csoportra Munkalehetőségek kínálatának bővülése, összefogás elősegítése A helyben maradással együtt pozitív lehetőségeket kínál a térség Helyi értékeket kutatnak fel Részvétel a szervezésben, döntéshozatalban Hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, a segélyellátás csökken Az összefogás elősegítésével, a termék hozzáadott értékének növelésével Megfelelő termelési környezet Kiegyenlíti a mezőgazdasági termelés jövedelemveszteségeit 8

9 Tőkehiány miatt nem A program negatív hatása az érintett csoportra - - A lakosság egészének szerepet kell vállalnia - - tud mindenki részt venni A tájvédelem fokozott - Nem mindenki kapcsolódhat be figyelmet igényel Mi a teendő a pozitív hozzáállás eléréshez Lehetőséget teremteni a részvételre, a képzésre Tehetség-gondozás, fejlődési lehetőségek biztosítása Helyi értékek felkutatása és azok kiélesítése, programokba, rendezvényekbe való beillesztése A szervezetek aktív munkájának ösztönzése a társadalomban A csoportban az összefogást és a céltudatot emelni, képzés beindítása Megfelelő összefogás, integráció, tudatos képzés és mi nőségorientált termelés Meggyőzni a mestereket a kínálat fejlesztésének szükségességéről Termékkínálat kibővítése, kapcsolatrendszerek kiépítése, reklámmarketing 9

10 3. SWOT analízis A SWOT analízisnél figyelembe vettük az Európai Unió fenntartható fejlődéshez kapcsolt indikátorrendszerét is, így minden esetben vizsgáltuk a társadalmi, gazdasági, természeti és intézményi szempontokat Gyengeségek TÁRSADALMI: A népesség lassú, de folyamatos fogyása Munkanélküliek (köztük tartós munkanélküliek) magas aránya Hátrányos helyzetű roma lakosság népességen belüli részaránya magas Jellemző a versenyképes munkahelyek hiánya, keresetek alacsony szintje Térségi összefogás hiánya, közösségek szétszóródtak Nem elég kiterjedt a térség kapcsolatrendszere, nincs megfelelő kapcsolat a térség meghatározó szereplőjével a Hortobágyi Nemzeti Parkkal A helyben élők nem ismerik fel a térség értékeit, lehetőségeit (igénytelenség, gyenge aktivitás) Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Országos átlagnál alacsonyabb képzettség, szakember hiány Problémák megoldását másoktól várják Hagyományok feledésbe merülnek A kistérségen belül területi megosztottság, a városok összetartásának és az együttműködésének a hiánya GAZDASÁGI: Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Gazdasági, különösen a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása nem jellemző A helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége alacsony A térség tőkevonzó képessége alacsony 10

11 Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje elégtelen Rossz, nem hatékony marketing A megyén belüli közúti-vasúti elérhetőség gyenge, a helyi utak műszaki állapota rossz, a kerékpárút-hálózat kiépítettsége alacsony Hiányos közműellátottság: alacsony a szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejletlen, kiépítetlen turisztikai infrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátó egységek, partszakaszok, uszodák) A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások többségének színvonala alacsony Turisztikai, térségi marketing és komplex turisztikai termékcsomagok hiánya Az általános iskolák infrastrukturális- és eszközellátottsága gyakran kiugróan alacsony Rossz a települések közötti infrastruktúra, kiemelten a lakosság városok közötti közlekedése nem kellően biztosított TERMÉSZETI: Alacsony erdősültség INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetősége nem megfelelő A kistérség intézményi rendszere több szempontból központosított, azonban a jelentős távolságok miatt nehezen megközelíthetőek az egyes pontok 3.2. Erősségek TÁRSADALMI: Balmazújvároson középiskolai képzés jelenléte Javult a lakosság szennyvízrendszer ellátottsága A térség területfejlesztési és önkormányzati szereplői körében jelentős pályázatkészítési és projekt megvalósítási tapasztalat gyűlt össze GAZDASÁGI: A térségben működő kompátkelőhely van: Tiszacsegén és Egyek közelében 11

12 M3 autópálya megépülésével javult a térség elérhetősége Termálvíz, mint erőforrás megléte a térségben Faipari, kézműipari vállalatok jelenléte a térségben Idegenforgalmi vonzerővel bíró kulturális adottságok TERMÉSZETI: Kedvező természeti adottságok (Tisza, HNP, jelentős a Natura 2000 területek aránya, gazdag madárvilág, őshonos növénytársulások, halastavak) Alacsony levegőszennyezettség A mezőgazdasági területek jelentős része agrár-környezetgazdálkodási programban vesz részt Jelentős a biogazdálkodás a térségben Alacsony műtrágya használat Jelentős a védett területek aránya a térségben INTÉZMÉNYI: Több településen működik teleház 3.3. Lehetőségek TÁRSADALMI: A program segítségével erősödik a társadalmi hozzájárulás, összefogás a térségben, nő az érdekérvényesítő képesség Szorosabbá válik a HNP és a térségi szereplők kapcsolata Emelkedik a lakosság képzettségi szintje A kistérség természeti, kulturális értékeinek felismerése megtörténik Javul a jövedelmi helyzet Csökken az elvándorlás A fiatalok, nők lehetősége, a roma lakosság helyzete javul a térségben Javul a térség infrastruktúrája megfelelő programelem implementálásával Városokra szabott programok kidolgozásával a lakosság kistérségi gondolkodása megerősödik 12

13 GAZDASÁGI: Összefogás következtében javul a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek struktúrája Nő a mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozása, a helyi vállalkozások jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége Nő a térség termékei (bio-élelmiszerek, gyógynövények, kézműipari termékei) iránti kereslet Javul térség tőkevonzó képessége Az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintjének emelkedése A védjegy bevezetése mellett, megfelelő marketing A turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások színvonala kedvezőbbé válik Elkészül egy komplex turisztikai termékcsomag (falusi-, öko-, gyógy-, termál-, kerékpár- turizmus) a térségre TERMÉSZETI: Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése a lakosság körében is A biogazdálkodásba vont területek további emelkedése 2007-től újabb támogatások a környezetbarát gazdálkodás érdekében (Natura 2000) INTÉZMÉNYI: A telekommunikációs szolgáltatások és Internet elérhetőség javulása A kistérségi feladatok ellátásának esetleges decentralizálásával nem csak egy központja lesz minden feladatnak, hanem akár az összes település érdekeltté lesz téve Veszélyek TÁRSADALMI: Az érdektelenség miatt eddig nem sikerült erősíteni a társadalmi összefogást, a HNP és a térségi szereplők kapcsolatát Társadalmi összefogást bénító kommunikáció, média Folytatódik a hátrányos helyzetű csoportok leszakadása, szociális válság Erősödik a jövedelmi differenciálódás 13

14 Képzett fiatal munkaerő elvándorlásának fokozódása GAZDASÁGI: Konzerválódik a hagyományos gazdasági szerkezet, megmarad a nyersanyagtermelők kiszolgáltatottsága (természeti korlátok, termékpálya szereplői által) Tovább romlik a térség tőkevonzó képessége Tovább romlik az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonala Összefogás hiányában nem megfelelő marketing, rossz logisztika Alacsony színvonalú kínálat miatt a turisztikai-idegenforgalmi szolgáltatások kereslete elmarad A kidolgozandó és végrehajtandó programok nem a kistérség egységét erősítik, hanem csak az egyes településekre koncentrálnak, így elmarad a gazdasági egység erősítése. TERMÉSZETI: Természeti-környezeti katasztrófák bekövetkezése A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső szennyezés eléri a térséget Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében INTÉZMÉNYI: Forrás hiány miatt és az alacsony iskolai végzettség következtében a telekommunikációs szolgáltatások és az Internet elérhetőség nem javul Az Uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer elégtelen szabályozása, működése Túlzott decentralizálás következik be Offenzív stratégiát támogató helyzetek a mezőgazdaság területén A térségben természeti adottságok és a hagyományok alapvetően a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. A mezőgazdasági terület jelentős része részt vesz az agrárkörnyezetgazdálkodási programokban, és a térség meghatározó területe érintett a Natura 14

15 BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG 2000 által. Ezek alapján az ökológiai gazdálkodásnak jó terepe van. Jelenleg több gazdálkodó szakosodott ökológiai gazdálkodásra. A térségnek hagyományai alapján jó minőségű, egyediséget biztosító termékek előállítására van lehetőség, főként a szántóföldi gabona- és zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés és az állattenyésztés esetében (Hortobágy génbank). A térségben a mezőgazdasági melléktermékek (gyapjú- és tollfeldolgozás) hasznosításának is kiváló lehetőségei vannak. A feldolgozók közelsége és a térségben kialakult tartástechnológia az állattenyésztés területén a sertés-, juh- és szarvasmarhatartásnak kedvez. A térségben a fentebb felsorolt állatok értékesítésére szövetkezetek jöttek létre Váltásorientált stratégiát támogató helyzetek A kistérségben a vidéki infrastruktúra hiányos, a meglévők színvonala alacsony, az Európai Unió támogatja az infrastruktúra kialakítását. A banki, pénzintézeti, pénzügyi szolgáltatás a termelők és a lakosság jelentős részének nem elérhető, nem igazodik a térségi elvárásokhoz. Az emberek gondolkodásából hiányzik a fenntarthatóság elméletének alapja, nem jellemző a környezettudatos gondolkodás és a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás. A térségben a minőségellenőrzés- és biztosítás alacsony szinten áll, az Európai Unióban a fentebbi elvárások szigorú követelményként jelentkeznek. A térségben jelentős termál- és gyógyvíz kincs van, amelynek hasznosítása a nem megoldott, az Európai Unió és a kormány is támogatja a termálturizmust. A térségben jelentős számú civil szerveződés van, melyeknek azonban még csak gyenge befolyása van közösséget érintő döntések meghozatalában. A térség számára fontos, hogy az eltűnőben lévő paraszti, kézműves, háziipari és kulturális hagyományokat megóvja, felelevenítse. 15

16 3.7. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek A térségre a hagyományos stratégiainak számító mezőgazdasági termékek előállítása jellemző, (gabona, hús, tej) melyek feldolgozás és minőségi megkülönböztetés nélkül csak jelentős támogatással értékesíthetők a világpiacon. A meglévő öntözési lehetőségek kihasználatlanok, illetve kérdéses a gazdasági kihasználás. A folyóvizekben való gazdagságot negatívan befolyásolja a határon és térségen kívülről érkező szennyezés, valamint a változó vízhozam. A szelektív hulladékgyűjtésre nő az igény a kistérségben és az ország egészében, ugyanakkor a megvalósítás költségei nagyon magasak. A közép- és felsőfokú agrárszakemberek utánpótlása megoldott, ugyanakkor a magasabb jövedelmek és kedvezőbb lehetőségek miatt az értelmiség más városokba és térségekbe való elvándorlása fenyeget Defenzív stratégiát támogató helyzetek A Hortobágyi Nemzeti Park és a kistérség szereplői közötti összefogás megteremtése nehéz. A mezőgazdasági struktúraváltás nehézkesen halad. Hiányzik a fejlesztések közötti összhang a térségben, jelentős pályázati lehetőségektől marad így el a térség. A térségben jelentős a csapadékingadozás, gyakori az aszály és a belvíz. A vízrendezés jelentős pénzeszközt igényel, mely növeli a termelési költségeket, illetve rendezett tulajdoni és bérleti rendszert kíván. A térségben jellemző az elöregedő népesség. A demográfiai helyzet kedvezőtlen, amely a fiatalok elvándorlásában is megnyilvánul. A térségben jelenlévő környezetkárosító tevékenységek, a csatornázottság nem megfelelő színvonala a természeti értékek pusztulásához vezethet. 16

17 4. Problémaelemzés A helyzetelemzés fő célkitűzése a Balmazújvárosi kistérség bemutatása volt, azzal a céllal, hogy a kidolgozandó Program céljainak kitűzéséhez támpontot adjanak. A munka során bemutatásra kerültek a kistérség természetföldrajzi és társadalmi jellemzői, humán erőforrásai, gazdasági jellemzői, infrastruktúrája, munkaerő-piaci helyzete, foglalkoztatottság mértéke, minősége és azt befolyásoló tényezői is A megállapított problémák rövid ismertetése Mindezen megállapításokat követően felvázoljuk azokat a problémákat, amelyek a foglalkoztatottság mértékének növekedése ellen hatnak. Ezek egyrészt munkaerőpiaci vonatkozásuk, másrészt magára a kistérség gazdasági potenciáljára vezethető vissza. Mindemellett törekedtünk arra, hogy itt elsődlegesen a munkaerő viszonylatában vizsgáljuk a problémákat. 1. Alacsony a munkaerőpiaci részvétel mértéke a., Nincs elegendő munkahely - Nem kellő mértékű a vállalkozások, közintézmények, non-profit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepe. - A távoli kistelepüléseken élők foglalkoztatásának sokszor a kedvezőtlen infrastruktúra jelenti az akadályát. Sokszor nehezen tudnak a távoli munkahelyekre eljutni. - Nincs elegendő forrás a foglalkoztatásban egyre nagyobb szerephez jutó szociális gazdaság szerepének erősítéséhez. - A mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma a földminőségi differenciák miatt a kistérségen belül eltérőek. b., Fejlesztési források hiánya - A működő vállalkozások foglalkoztatás bővítéssel járó fejlesztéseinek megvalósításához szükséges források nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. 17

18 - Forráshiánnyal küzdenek a foglalkoztatásban nagy szerepet játszó közintézmények (önkormányzatok, önkormányzati fenntartással működő intézmények). 2. Gyenge a humánerőforrás versenyképessége a., Nem kielégítő a humánerőforrás foglalkoztathatósága - Sok esetben hiányoznak a munkavállalóktól elvárt szükséges szakismeretek és szakmai tapasztalatok. - Nagy az általános iskolát el nem végzettek számának aránya, alacsony a középiskolát, illetve az egyetemet, főiskolát végzettek számának aránya. - Az értelmiségi réteg összetétele szempontjából kedvezőtlen, hogy kevés a műszaki végzettségű szakember és magas a humánvégzettségű diplomások száma. - A szakképzett, de hosszabb ideje munka nélkül lévők között sok a mentálisan leépült aktív korú munkavállaló. b., Rugalmatlan a munkaerőpiac - Nem kellő gyorsasággal reagálnak a kihívásokra a munkaerőpiac szereplői. - Elavult a szakképzési rendszer, hiányoznak a korszerű szakismereteket biztosító képzésekhez a szükséges források (infrastruktúra, szakemberek, eszközök, tananyag, e- learning). c., Alacsony a munkaerőpiac reprodukciós képessége - Nagy számban vándorolnak el a térségből a fiatal diplomások, csökkentve ezzel a népesség innovatív fiatal rétegét. - Nagy a szakképzetlen és alulképzett munkavállalók száma, akiknek a munkavilágába történő visszavezetése nem megoldott. - Magas a szociális támogatásból élők között a csak erre az életmódra berendelkezettek aránya, akiknek nincs munkavállalási készségük - Nagymértékű elöregedés jellemzi a kistérséget, a munkanélküliek jelentős része a évesek korosztályából kerül ki. 18

19 3. Kihasználatlanok a térség gazdasági erőforrásai - Kedvezőtlen a gazdaság struktúrája. Legnagyobb számban az 1-2 főt foglalkoztató kereskedelmi szolgáltatást végző vállalkozások működnek a kistérségben, működésüket nagymértékben a szezonalítás jellemzi. - Nem kellő mértékben kihasználtak a térség épített- és természeti környezetére, kulturális hagyományaira alapozott idegenforgalmi ágazatban rejlő lehetőségek, habár jelentősen meghaladja a megyei átlagot az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek, illetve kiskereskedelmi üzletek száma. - Kevés az alacsony szaktudást igénylő, nagyszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások száma. Hiányoznak a nagy létszámú foglalkoztatást biztosító kis- és nagykereskedelmi üzletek, a logisztikai központok, összeszerelő üzemek. - Alacsony a kistérség tőke abszorpciós képessége. - A szociális gazdaság terén működő vállalkozások tevékenysége nem hangsúlyos, a foglalkoztatás terén betöltött szerepe nem jelentős. - Kicsi a lakosság munkavégzés miatti migrációs hajlandósága. 4. Alacsony a vállalkozások működésének hatékonysága - Hiányoznak vagy töredékesek a termelő beruházások megvalósításához szükséges közlekedést, áruszállítást biztosító infrastruktúra (vasút, közút, logisztikai központ) egyes elemei. - A kistérségben működő vállalkozásokra a tőkeszegénység jellemző, hiányoznak a korszerű termelési feltételeket biztosító fejlesztési források. 5. Nagyok a kistérségen belüli fejlettségi különbségek - Jelentős különbségek mutatkoznak a kistérségen belül az egyes települések gazdasági fejlődését befolyásoló termelő infrastruktúra kiépítettsége és állapota között. - A kistérség településein nagy az eltérés a vállalkozások száma és tevékenysége között, ezért a gazdaság fejlődését befolyásoló alapszolgáltatások hiányoznak a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken. - Hiányoznak a gazdasági fejlődést szolgáló fejlesztési pólusok, melyek helyszínéül szolgálhatnak a foglalkoztatottság mértékét növelő termelő és szolgáltató vállalkozásoknak. 19

20 6. Kevés a jól működő partneri kapcsolat - Nem kellő hatékonysággal működnek a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez kapcsolódó társadalmi kohézió erősödését szolgáló intézkedések. - A kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett szervezetek hatékony működéséhez szükséges források megszerzésének nehézsége vállalt céljaik megvalósítását hátráltatja. - Nem megfelelő a kistérség gazdasági-társadalmi fejlesztésében érintett kormányzati, for- és non-profit szervezeteknek a társadalmi összetartozás elmélyítése és a párbeszéd hatékonnyá tétele érdekében végzett összehangolt működésének a gyakorlata. 7. Kistérségen belüli széthúzás - Nagy a kistérség települései közötti érdekellentét, kicsi az együttműködés. - A kistérség kialakítását nem a történelmi hovatartozás alapján határozták meg Problémafa A fentiek alapján összeállítottuk Balmazújvárosi kistérség problémafáját, amely az alábbiak szerinti formát ölti (figyelembe véve mind a gazdaság általános, mind speciálisan a munkaerőpiaci helyzetét, állapotát). MUNKANÉLKÜLISÉG Alacsony iskolai végzettség Kevés munkahely Rossz infrastruktúra Szakképzett munkaerő hiánya Roma lakosság Gyenge aktivitás, érdektelenség Tájékozatlanság Hagyományos ágazati szerkezet konzerválódása Mezőgazdasági munka idényjellege Gyengék a kis és közepes vállalatok Térség tőkevonzó képessége alacsony Általános iskolák infrastrukturális és eszköz ellátottsága alacsony Nem megfelelő internetes elérhetőség Közutak állapota sokszor nem megfelelő 20

21 ROSSZ ÁGAZATI SZERKEZET Konzerválódott mezőgazdasági nyersanyagtermelés Gazdálkodó szervezetek mérete elaprózott Termékek helyben történő feldolgozása alacsony fokú Helyi piacok nem megfelelő kihasználása Adottságok nem megfelelő érvényesítése Szolgáltatás, kereskedelem alacsony színvonala Üzleti infrastruktúra szintje elégtelen Gyenge marketing, logisztika hiánya Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képessége alacsony Turisztikaiszolgáltatások többségének színvonala alacsony Térség tőkevonzó képessége alacsony Partnerség hiánya Rossz kommunikáció, információ hiány, tájékozatlanság Közösségek szétszóródtak, összefogás hiánya Térségi szereplőknek nincs megfelelő kapcsolata a HNP-kal Hagyományok feledésbe merültek 4.3. Célfa A jövőbeli célok elérésének jobb átláthatósága érdekében elkészítettük a Balmazújvárosi kistérség célfáját MUNKANÉLKÜLISÉG CSÖKKENTÉSE Iskolai végzettség növelése Munkahelyteremtés Infrastruktúra javítása Szakképzettség javítása Roma lakosság képzése Aktivitás fokozása, érdekteremtés Megfelelő tájékoztatás Termékpálya mentén történő elmozdulás Idényen kívüli foglalkoztatás Kis és közepes vállalatok erősítése Térség tőkevonzó képességének növelése Ált. iskolák eszköz ellátottságának javítása Internetes elérhetőség növelése 21

22 ÁGAZATI SZERKEZET VÁLTOZTATÁSA Mezőgazdasági nyersanyagtermelés történő elmozdulás mellett Szolgáltatás, kereskedelem színvonalának növelése Partnerség javítása Gazdálkodó szervezetek közötti összefogás erősítése Termékek helyben történő feldolgozásának növelése Helyi piacok kihasználása Adottságok megfelelő érvényesítése Üzleti infrastruktúra szintjének javítása Marketing, logisztika szerepének növelése Helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése Turisztikai-szolgáltatások színvonalának javítása Térség tőkevonzó képességének növelése Megfelelő kommunikáció, információ áramlás, tájékoztatás Közösségek építése, összefogása Térségi szereplők és a Nemzeti Park kapcsolatának erősítése Hagyományok megtartása 22

23 III. KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. A fejlesztés stratégiája A gazdaságélénkítő és foglalkoztatást elősegítő program elkészítésének célja a Balmazújvárosi kistérség gazdasági-társadalmi fejlődésének megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja, így előkészíti a Program és a program részét képező projektek kidolgozásának alapjait is Jövőkép A jövőkép a fejlesztési stratégia kiindulópontját, alapkövét jelenti. A jövőkép kialakításánál arra törekedtünk, hogy az reális, rövid és közérthető legyen. Erre építhető a misszió, a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások megfogalmazása. Balmazújvárosi kistérség jövőképe az alábbi mondatban foglalható össze: A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy hosszú távon a fejlesztés végső célja a megfelelő életminőség biztosítása a térség lakossága számára, legfontosabb eleme, hogy a térség biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. 23

24 A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, melynek a jelenlegi adottságok és a várható környezeti folyamatok figyelembevételével jelentős mértékben a természeti-környezetei értékek hasznosítására és a térség földrajzi elhelyezkedésére kell támaszkodnia Misszió A jövőkép és a térség helyzetelemzésének következtetései alapján fogalmazható meg az a misszió, amely középtávon biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és amely azokkal együtt egyértelmű irányt jelöl ki a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. Balmazújvárosi kistérség missziója: A Balmazújvárosi kistérségben élők elégedettségének és életszínvonalának javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével. A misszió egyértelműen legfontosabb feladatként a lakosság életminőségének javítását fogalmazza meg, amelynek alapvető feltétele a térség társadalmi-gazdasági fejlődése. Az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés eléréséhez meg kell teremteni a feltételeit egy olyan versenyképes gazdaság kialakulásának a térségben, amely hosszú távon külső támogatások nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztéseket a külső lehetőségek által kínált előnyökre és a térség meglévő erősségeire építve szükséges végrehajtani. A térség sajátos előnyei közül pedig kitörési pontot a természeti-környezeti adottságok és a térség földrajzi elhelyezkedése jelenthetnek. 24

25 2. A stratégia céljainak összefoglalása A kistérségi stratégia egyaránt magába foglalja azokat a fő problémákat, melyekre megoldást kell találni jelen program keretében és azokat a potenciálokat, adottságokat, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet Problémák összefoglalása A kistérségi stratégia középpontjában a helyi a lakosságot, annak életminőségét közvetlenül érintő a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető fő problémák állnak, melyek: a kistérségi munkalehetőségek hiánya, az alacsony jövedelemszint, a környezet minőségének alacsony szintje, kedvezőtlen infrastruktúra A kistérségi munkalehetőségek hiánya A kistérségi munkalehetőségek hiánya elsősorban a helyi vállalkozások által kínált munkalehetőségek csökkenésére, másodsorban a külső termelő beruházások elmaradására vezethető vissza. A helyi gazdaság alacsony munkahelyteremtő képességének fő oka a helyi vállalkozások tőkeszegénysége. Ezáltal a helyi munkaerő felszívására a helyi gazdasági szektor csak korlátozottan képes. Az ipar mellett néhány egyedi kivételtől eltekintve az agrárium foglalkoztatása is csökkenő tendenciát mutat, és a turisztikai adottságok sem kellően kihasználtak. A szolgáltatási ágazat az alacsony kistérségi jövedelmi szint mellett a kisvállalkozások között elsősorban kényszervállalkozásokat jelent, és nem lehet képes tömeges méretű foglalkoztatásra Az alacsony jövedelemszint Az alacsony jövedelemszint okai, hogy az elmúlt időszakban nem települtek meg olyan magas technológiai színvonalon működő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket előállító termelő 25

26 vállalkozások, amelyek versenyképesebb jövedelmet biztosítanának. A helyi vállalkozások alacsonyabb technológiai szintjük, valamint az ebből fakadó alacsonyabb termelékenységük miatt pedig jellemzően nem képesek magasabb jövedelem biztosítására. Az agrárium jövedelmi viszonyai az országos tendenciákhoz hasonlóan szintén alacsonyak és kevés a magasabb feldolgozottsági szinten termelő mezőgazdasági vállalkozás is. A kistérség lakosságának jelentős része éppen ezért részben a munkalehetőségek, részben a magasabb kereseti lehetőségek miatt vállalja az ingázást a környező ipari központokba. Mindezek szemléletmód-váltást is igényelnek A környezet minőségének alacsony szintje A lakosság számára az életkörülmények alacsonyabb szintje a környezet minőségében kiterjed mind a természeti, mind az épített környezetre, így a nagyrészt a leromlott állapotú utakra és településközpontokra. A környezet minőségének alacsony szintje meghatározza a lakosság életkörülményeit, de befolyással van a befektetők telephelyválasztására, valamint a turizmusra is Stratégiai célok meghatározása A stratégia kiindulópontja a jövőkép, melyet fentebb már meghatároztunk. A jövőkép elérését a kistérség mindennél fontosabbnak tartja, mert kijelöli a követendő irányt. A Balmazújvárosi kistérséget alkotó települések a földrajzi adottságokból és a természetikörnyezeti értékekből származó előnyökre építve versenyképes gazdaságot, fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítését, színvonalas életfeltételekkel bíró közösséget kívánnak kialakítani, melynek következtében megvalósul a közjó helyben élők által is érzékelhető javulása, végső soron a leghátrányosabb helyzetből való kitörés. A jövőképben meghatározottak alapján, három stratégiai cél ragadható meg: 1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása 26

27 1. A foglalkoztatás és versenyképes gazdaság lehetőségeinek javítása, munkahelyek számának növelése. A cél magába foglalja a meglévő vállalkozások fejlesztését, kapacitásbővítések, vagy tevékenységdiverzifikáció révén megvalósuló munkahely kínálatuk bővítését. A helyi vállalkozások mellett szükséges megteremteni a feltételeket új, külső befektetésekkel megvalósuló munkahelyek létrehozásához is. 2. A közjó érzékelhető növelésének elérése, az infrastrukturális feltételek megteremtésével. A térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a népességmegtartó erő a gazdaság fejlesztése mellett az életkörülményekben, infrastrukturális ellátottságban, valamint az egészségügyi és szociális ellátásban megnyilvánuló problémák mérséklésével, a hiányosságok kiküszöbölésével növelhető. A kistérség egyik fő célja, hogy a közjó növekedjen, a jövedelmi viszonyok teremtsék meg a lakosság jövedelmi biztonságát, az közelítse meg az országos átlagot. A jelenlegi alacsonyabb jövedelmi viszonyok megkívánják a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását, kiegészítő jövedelemforrások bevonását, a turizmusból, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtermelés fejlesztését, elősegítését. A turizmus előnye, hogy elsősorban külső, a kistérségen kívüli tőkét von be a helyi gazdaságba, ezáltal segítve elő a jövedelemszint növekedését. A munkahelyek számának növelése és a jövedelemszint emelése is megkívánja a humánerőforrás fejlesztését. A munkahelyteremtés (függetlenül attól, hogy a meglévő vállalkozások nagyobb volumenű fejlesztésével, vagy új közép- és nagyvállalkozások térségbe vonzásával valósul meg) megkívánja a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását. Ehhez a munkanélküliek képzettségi szintjének növelése, az át- és továbbképzések fejlesztése, illetve a szakképzés korszerűsítése szükséges. A humánerőforrás fejlesztésének alapvető eleme a lakosság életminőségének növelése, melyhez a jövedelem növelésén kívül mindenekelőtt jól működő ellátó intézményrendszerre van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy a kultúra területén. E rendszerek 27

28 részben a legalapvetőbb szükségletek és igények kielégítését végzik (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás), másrészt viszont a lakosság magasabb szintű igényeit és szükségleteit (pl. középfokú oktatás, szakképzés, kórházi ellátás, kulturális-rekreációs-sport szolgáltatások) is kielégítik. A minőségi élet feltételeinek megteremtését szolgálják: - mobilitási feltételek javulása: a fejlesztésre szoruló utak műszaki állapotának javítása, a kistérségi belső közlekedési kapcsolatok kiterjesztésének kezdeményezése - szolgáltatások minőségének javítása: a kistérség feladata, hogy a meglévő szolgáltatások körét szélesítsék és erősítsék a szolgáltatói profilt a vállalkozások körében, valamint a szektor működéséhez szükséges, korszerű, infrastrukturális hátteret biztosítson. - települési környezet fejlesztése és a környezet védelme: mely magában foglalja az épületek és a turisztikai látványosságként szolgáló létesítmények állagának megóvását, a zöldfelületek növelését 3. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A kistérség egyik legfőbb értéke a vonzó, ipari szennyezésektől mentes természeti környezet, melynek megőrzése nem csak kistérségi, hanem országos érdek is. A különböző ipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, turisztikai, vagy geotermikus energiahasznosítási fejlesztések során ezért a természeti potenciál megőrzése elsődleges szempontként jelentkezik, de különösen fontos a kistérség turisztikai adottságainak megfelelő kihasználásához. A kistérség belső erőforrásain alapuló fejlesztésnél törekedni kell a jelenleginél hatékonyabb, fokozottabb hasznosításra, természetesen a fenntarthatóság elvének figyelembevételével. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a turisztika, vagy éppen a geotermikus energia területén a jelenlegi adottságok kihasználatlanok, vagy hasznosításuk mértéke elmarad a lehetségestől. Ugyanakkor ezek a belső erőforrások jelentik azt a fejlesztési potenciált, melynek hatékonyabb felhasználásával a külső gazdasági tényezőktől való függés mérsékelhető (de meg nem szüntethető). A kistérség külső gazdasági környezettől való függésének mérséklése miatt tehát fontos cél gazdaságos, a jelenleginél hatékonyabb, fenntartható, a belső természeti potenciálra alapozott fejlesztések megvalósítása, mely elősegíti az első két stratégiai cél megvalósulását is. 28

29 3. Prioritások A Balmazújvárosi kistérség adottságai és fejlesztési lehetőségei a lefektetett célok alapján a következők négy fő fejlesztési célterületeket, azaz fejlesztési prioritásokat jelölik ki: I. Prioritás: A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés II. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés III. Prioritás: Vidékfejlesztés IV. Prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés 3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Stratégiai cél/ prioritás A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés Humánerőforrás fejlesztése Vidékfejlesztés Infrastruktúrafejlesztés A kistérségben a munkahelyek számának megőrzése és növelése A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A gazdaság fejlesztése hozzájárul a kistérségi munkahelyek számának bővüléséhez, a magasabb termelékenységgel a jövedelemszint növekedéséhez, illetve elsősorban a mezőgazdaság területén a természeti potenciál fenntartható hasznosításához (helyi termékfeldolgozás fejlesztése). A gazdaság fejlesztése a balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlesztésének elsődleges és legnagyobb jelentőségű eleme, mely a technológiai fejlettségi szint növelésén keresztül elsődlegesen járul hozzá a kistérség vállalkozásainak versenyképességéhez. A versenyképesebb helyi vállalkozások piaci pozíciója erősödik, jövedelemtermelő képessége is növekszik, ami a lakosság jövedelmi viszonyaira is pozitív hatást gyakorol. A versenyképesebb, biztos piaccal 29

30 rendelkező helyi vállalkozások a munkahelyteremtéshez elsődlegesen járulnak hozzá. Emellett szükséges, további befektetések térségbe vonzása is. Az ipari befektetések célpontja elsősorban Balmazújváros lehet, itt adottak az ehhez szükséges feltételek (munkaerő, szolgáltatási színvonal, stb.). A kistérség alapvető érdeke tehát, hogy további munkahelyeket teremtő vállalkozások telepedjenek le. A gazdaság fejlesztése, mint fejlesztési irány minden további fejlesztés gazdasági alapját teremti meg, ezáltal kiemelt előnyt kell élvezzen, és minden támogatást meg kell kapjon. A turizmus fejlesztése részben, kisebb mértékben hozzájárul a munkahelyek számának növelése stratégiai célhoz, de különösen a jövedelemszint növelését, és elsősorban a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítását támogatja (Hortobágy természeti környezete, gyógyvízhasznosítás, stb.). A kistérség turizmusa ígéretes lehetőségeket rejt magában, tehát fontos fejlesztési irányt jelent. Lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy a Balmazújvárosi kistérségben a turizmus rövid és középtávon nem válhat a kistérség legfőbb gazdasági alapjává, ugyanakkor egyes vállalkozások, települések életében szerepe meghatározó lehet, bővítheti a foglalkoztatást és a jövedelmeket. A kistérség fejlődésének alapja rövid és középtávon a betelepülő, magas technológiájú, illetve elsősorban a helyi agráriumra épülő gazdaság lehet. A humánerőforrás fejlesztése három stratégiai cél megvalósulásához is hozzájárul, ugyanakkor fejlesztése alapvető fejlesztési irányt jelent. A lakosság képzése, képzettsége alapját jelenti a befektetői döntéseknek, de meghatározzák a helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is. A korábban működő kistérségi hagyományok felélesztése, a vállalkozási kedv növelése alapvető feltétele annak, hogy a kistérségi alacsony jövedelmeket alternatív jövedelemforrások is kiegészítsék, ehhez a lakosság tudatformálása, a vállalkozási ismeretek bővítése is szükséges. Az előzőek mellett a humánerőforrás fejlesztésének a lakosság életminőségét hosszú távon meghatározó kiemelkedő fontosságú elemei közé tartoznak a kistérségi ellátórendszerek, illetve azok további fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű roma rétegek felzárkóztatására, integrációjára is. 30

31 3.2 Prioritások összefoglalása I. Prioritás A térség gazdaságának fejlesztése, befektetés ösztönzés. Ezen prioritás általános gazdaságfejlesztést határoz meg. Kiemelten kezeli a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, továbbá befektetés ösztönzési tevékenységet is meghatároz. A magasabb hozzáadott érték elérését képviselő kistérségi modellek a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását foglalják magukba. II. Prioritás Humán erőforrás fejlesztés A humán erőforrás bázis megerősítése minden település számára kihívást jelent, mert egyaránt kulcsa a foglalkoztatási lehetőség megteremtésének és a minőségi élet elérésének is. A prioritás ötvözi az alapfokú oktatás-nevelés, a szakképzési rendszer, az egészségügyi és szociális ellátás, továbbá a hátrányos helyzetű népesség foglalkoztatását szorgalmazó megoldási utakat. III. Prioritás - Vidékfejlesztés A prioritás célja elsősorban a gazdasági szerkezetváltás előmozdítása. A prioritás a kistérség a turisztikai potenciáljára építve az idegenforgalom erősítését, a települési és természeti adottságok teljes kihasználását célozza. A turizmusfejlesztés mellett helyt kap az épített és természeti környezet védelme, a vonzó településkép megteremtése. A lakosságot a szolgáltatások modernizációjával, a települési kérdések és problémák kommunikációjával, a fejlesztésekbe való bevonással illetve aktív közreműködéssel, valamint egyéb, társadalmi, kulturális eseményekkel kívánja egybefűzni. IV. Prioritás Infrastruktúra-fejlesztés A korszerű infrastruktúra megteremtése a minőségi élet alapfeltétele. A prioritás a települések közötti közlekedési hálózat műszaki állapotának javítását foglalja magába. A mobilitás eszközei, mint a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a tömegközlekedés kiszolgáló infrastruktúrájának korszerűsítése a kommunális fejlesztésekkel együtt segíti a környezet védelmét. 31

32 3.3. A prioritások és intézkedések rendszere A négy fentebb bemutatott prioritás által lefedett területeken a célok eléréséhez szükséges intézkedések rendszere az alábbiak szerint épül fel: I. A térség gazdaság fejlesztése, befektetés ösztönzés I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. Humánerőforrás fejlesztése II.1. Minőségi oktatás és hozzáférés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése II.2. A foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása II.3. Társadalmi befogadás, részvétel elősegítése - A kistérségi hátrányos helyzetű és roma népesség társadalmi integrációjának erősítése II.4. Munkahelymegőrzés és válságkezelés III. Vidékfejlesztés III.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek fejlesztése III.2. Közszolgáltatások minőségeinek fejlesztése IV. Infrastruktúra fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. Kommunális és környezetvédelmi infrastruktúra korszerűsítése 32

33 IV. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 1. A térség gazdaságfejlesztése, befektetés ösztönzés A fejlesztés kulcs momentuma a meglévő vállalkozások gazdasági aktivitásának növelése, valamint munkahelyteremtő és a helyi adottságokra építeni tudó vállalkozások térségbe vonzása. A kistérséget rendkívül alacsony gazdasági teljesítmény jellemzi, melynek oka alapvetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlensége. A program alapvető célkitűzése, hogy a kistérségi munkahelyek száma bővüljön és ezáltal olyan stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakuljon ki, mely a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Mint a Helyzetértékelés munkarészből kiderült, a Balmazújvárosi kistérség gazdaságára jelenleg nem ez a jellemző. A gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a kistérség kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra az elmúlt időszakban nem változott kedvezően, a térségben nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. Mint az már a Helyzetértékelésben is megfogalmazásra került, a kistérség gazdasága és elsősorban ipara számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmezőségi szint elérésére a helyi gazdaság önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartó képességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelenlegi munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. 33

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HOSSZÚ ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Pécs, 2007. október Készítette: TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1 Bevezetés... 2 1.1 Pécs Megyei Jogú Város új hosszú és

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

letfejlesztés II. Gyakorlat SWOT analízis

letfejlesztés II. Gyakorlat SWOT analízis Település- és s területfejleszt letfejlesztés II. Gyakorlat SWOT analízis 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu A fejlesztési si folyamat áttekintése Operatív

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szlovénia-Magyarország- Horvátország Programkiegészítő Dokumentum 2005. július 7. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben