Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM"

Átírás

1 Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1

2 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer igen fontos eleme a területi tervezés, mivel a megfelelően kidolgozott területi tervek alapozzák meg a megvalósítás során a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását. A kistérségi területfejlesztési program feladata, hogy rögzítse a kistérség fejlesztését szolgáló célkitűzéseket, szándékokat, ezekhez hozzárendelje az erőforrásokat és megfogalmazza a célok eléréséhez szükséges cselekvési programot. A területfejlesztési programok elkészítésének szükségességét az adja, hogy általuk a térségi fejlesztések során: megvalósul az erőforrások és a lehetőségek összhangja, programozható a sokoldalú fejlesztés, irányt mutatnak, eszközül szolgálnak a veszélyek elhárításához és a kockázatok csökkentéséhez, a programfinanszírozás elve alapján lehetőséget nyújtanak fejlesztési források szerzéséhez. A programkészítés módszertana A 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendelet értelmében a kistérségi területfejlesztési programot az önkormányzati társulás dolgozza kis és hagyja jóvá. A 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről képezte az alapot a Kemenesalja Kistérség Területfejlesztési Programjának elkészítéséhez. A program készítése során alkalmazott módszertan: Személyes interjúk és megbeszélések Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásának települési polgármestereivel A rendelet alapján a program magában foglalja a következő tartalmi elemeket: a végrehajtandó közép-, illetve rövid távú feladatok meghatározása és rangsorolása, alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban az egyes feladatok elérendő céljainak, a feladatok végrehajtási tervének meghatározása a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása a program végrehajtásáért felelős szervezetek megjelölése, a program végrehajtásában közreműködők közötti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere a végrehajtás módja és feltételrendszere Ennek alapján a program első része az a helyzetelemzés, mely reálisan mutatja a kistérség jelenlegi helyzetét, belső erőforrásait, lehetőségeit, a mely alapját képezi a megvalósítható komplex fejlesztési tevékenységeknek. Ez tartalmazza a kistérség külső kapcsolatrendszerének elemzését, s azon veszélyek feltérképezését, amelyek a fejlesztési célok megvalósulását hátráltatják. A helyzetelemzési fejezet döntően a különböző megyei hivatalok adataira (Statisztikai Hivatal, 2

3 Munkaügyi Központ), valamint a kérdőíves lekérdezések, műhelyfoglalkozások során nyert információkra épül. A helyzetelemzést követő SWOT analízis számba veszi a kistérségben rejlő erősségeket, a megmutatkozó hiányosságokat, valamint a jelenlegi folyamatok, trendek alapján előre látható lehetőségeket és veszélyeket. A stratégiai pozícionálás mellett a helyi fórumokon elhangzottak és a kérdőíves megkérdezés során adott válaszok alapozták meg a fejlesztési irányvonalat és az ahhoz kapcsolódó programokat és feladatokat. A települések polgármesterei, jegyzői, civil szervezetek, oktatási intézmények képviselői, vállalkozók értékelték a jelenlegi helyzetet, elmondták a fejlesztési javaslataikat, megvalósításra váró terveiket, elképzeléseiket. Mindezekre építve kerültek kidolgozásra a fent felsorolt, rendelet által meghatározott tartalmi elemek. Kapcsolódás más programokhoz Az Európai Unióban a területfejlesztést szolgáló források elosztása a programfinanszírozás elvét követi, vagyis a támogatott projekteknek minden esetben illeszkedniük kell a térségi programokhoz. Hazánkban is folyamatosan teret nyer ez az irányelv, így a program készítése során további fontos szempont volt a magasabb szintű, megyei és régiós területfejlesztési programok figyelembevétele és a kistérségi program összehangolása az ezekben foglaltakkal. Figyelembe vett programok, tanulmányok: Új Széchenyi Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja Vas Megye Területfejlesztési Programja A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési programja Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon a Régió kerékpáros jövőképe Vas megye Területrendezési Terve A Kemenesalja Kistérség agrár struktúra- és vidékfejlesztési programja A Kemenesalja Kistérség turizmusfejlesztési programja A kistérségi program gazdája az önkormányzati társulás. A programnak így elsősorban az a célja, hogy megfogalmazza azokat a fejlesztési irányokat, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy a következő évek kihívásainak megfeleljen, valamint számba vegye azokat a feladatokat, amelyek megvalósítására a kistérségi társulás és annak tagönkormányzatai hatással lehetnek. A program sok esetben nem kistérség, hanem település centrikusan fogalmazza meg a feladatokat. Mint már részleteztük, a kistérség nem homogén, a fejlesztés egyes területeit tekintve eltérő érdekű mikrótérségek, településcsoportok különíthetők el. A település centrikus megközelítésből adódik viszont a program másik fontos feladata, hogy a programelemek és az érdekek térségi szinten összehangolásra kerüljenek 3

4 A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA A 64/2004 (IV.15.) Korm. rendelet, amely a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről rendelkezik, a celldömölki kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségek közé sorolja a statisztikai adatok alapján. A kistérség területfejlesztési programjának készítése során ezért különös hangsúlyt kell tehát helyezni ezen visszaesés okainak vizsgálatára. A 24/2001. (IV. 20.) Országgyűlési Határozat 3. számú melléklete tartalmazza azt a komplex mutatórendszert, amely objektíven jelzi a kistérségek fejlettségi szintjét. Ezeknek a mutatóknak a vizsgálata azért is fontos, mert objektíven mutatják a visszaesés okait, egyúttal a fejlesztés fő tartalmi területeit is jelzik a társadalmi értékítélet szintjén. A kistérségek fejlettségi szintjét jelző mutatószámok: - demográfiai mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a vándorlási mutató és a vitalitási index - a foglalkozás szerkezeti mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos az aktív keresők száma és az egyes ágazatokban foglalkoztatottak számának alakulása - a munkanélküliséget és a foglalkoztatás változást bemutató mutatók csoportja - a gazdasági mutatók csoportja, ezen belül különösen fontos a gazdasági szervezetek alakulása, a mezőgazdasági földterület aranykorona értéke, a nettó jövedelmek alakulása, a nemzetgazdasági beruházások egy főre jutó értéke - infrastrukturális mutatók, ezen belül különösen fontos a háztartások komfort fokozatát jelző mutatók alakulása, a közműolló alakulása, a háztartási energiafelhasználás. A fejlettségi mutatók egy része közvetlenül is jelzi a kívánt irányú változást, míg másik részüknél áttételesen érzékelhetők a hatások. Az egyes projektek indikátorai mutatják majd be a fejlesztéssel elérni kívánt hatást. A kistérség átfogó, globális, területfejlesztési célját önmagában meghatározza a kistérség jelenlegi helyzete, a társadalmi, gazdasági elmaradottság az országos átlaghoz viszonyítva. A fentiek alapján a celldömölki kistérség területfejlesztési programja a középtávú tervezési időszakra fő irányvonalként az elmaradott státuszból való felemelkedést jelöli meg. Ennek alapján a program elsődleges célja: A társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása A helyzetelemzés, a területfejlesztési fórumokon elhangzottak, a kormányprogramban megjelölt irányok, az uniós tagságunk hatásainak figyelembe vétele képezi a prioritások alapját. A megfogalmazott cél elérését segítő programrendszer elemei a célból is következő két fő prioritás köré csoportosulnak: A térségi gazdasági potenciál fejlesztése A térségben élők életminőségének javítása Természetesen a két prioritáshoz tartozó programok, alprogramok, fejlesztési programok illetve intézkedések eredményeiket tekintve szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Hiszen ugyanaz az 4

5 infrastrukturális beruházás egyszerre javítja a lakosság életkörülményeit és a kistérség gazdasági potenciálját, ugyanígy a települések megújítását szolgáló parkosítások, játszóterek, sportpályák kialakítása amellett, hogy a településen élőket szolgálja, egyben hozzájárulhat a hely vonzóbbá tételéhez a turisták számára. A térség gazdaságának fejlődése pedig hatással van a térségben élők jövedelmi viszonyaira, ezzel életkörülményeire, elégedettségükre. A prioritások kijelölik azokat a fő stratégiai irányokat, amelyek a gazdasági-társadalmi elmaradottság felszámolása szempontjából elsődleges fontosságúak. A prioritásokban megjelölt fejlesztési célok azonban túl általánosak, szükséges azok tartalmi kibontása is. A területfejlesztési program a prioritásokat stratégiai programokra bontja, amelyek tartalmazzák az operatív programokat, amelyek további fejlesztési programokra bonthatók. A fejlesztési programok szerkezete részletesen mutatja be a javasolt intézkedéseket, projekteket az eredményes cselekvés elősegítése érdekében. A programrendszer elemei (stratégiai programok): A térségi gazdasági potenciál fejlesztéséhez kapcsolódóan: - A gazdaság feltételrendszerének fejlesztésének programja - A gazdaság versenyképességének erősítésének programja A térségben élők életminőségének javításához kapcsolódóan: - Az életkörülmények javításának programja - A térségi kapcsolatrendszer fejlesztésének programja - A környezet védelmének programja A stratégiai programok operatív alprogramjai tartalmazzák a fejlesztési programokba csoportosított projekteket, intézkedéseket, amelyek megfogalmazása a következő egységes szerkezetet követi. - Az intézkedés szükségességének általános leírása - Az intézkedéssel elérendő célok meghatározása - Konkrét feladatok: Az intézkedés megvalósításához szükséges tevékenységek bemutatása - Az intézkedés megvalósításának földrajzi lehatárolása - Az intézkedés végrehajtását menedzselő szervezet 5

6 A STRATÉGIAI, OPERATÍV PROGRAM STRUKTÚRÁJA Prioritások 1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése 2. Térségben élők életminőség javítása Stratégiai programok 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése 1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése 2.1. Életkörülmenyek befolyásolása 2.2. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése 2.3. Környezetvédelem Operatív programok Infrastruktúra fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése Településrendezés Együttműködések fejlesztése Kistérségi szennyvízkezelés Kistérségi energiagazdálkodás A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztés Agrárgazdaság fejlesztése Kistérségi iparfejlesztés Szolgáltatások fejlesztése Vonzó települési arculat kialakítása Intézmények korszerűsítése Népességmegtartás Informatikai fejlesztések Hulladékgazdálkodás Természetvédelem, tájfenntartás Kistérségi munkahelyteremtés Szociális ellátás fejlesztése Oktatás, képzés fejlesztése Hagyományőrzés 6

7 1. Térségi gazdasági potenciál fejlesztése A területfejlesztés célja, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson az eltérő körülmények között élő emberek számára, vagyis javuljon az ott élők életszínvonala, életminősége, jóléte. A kistérségi területfejlesztési programok feladata, hogy felvázolják a kistérség és a benne élők számára azt az utat, amellyel megvalósítható az egyenlő életesélyek megteremtése. Az egyenlő esélyek egyik összetevője a térségi jövedelmek megfelelő szintjének elérése. Egy kistérség versenyképessége a fejlett és folyamatosan fejlődő gazdaságon alapul. A gazdaság fejlesztéséhez azonban nem elegendőek az ágazati fejlesztések, mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy mi a feltételrendszere annak, hogy a Celldömölki kistérség gazdasága magában hordozza a fejlődési lehetőségeket. Így a gazdaságfejlesztési programrész két fő pilléren áll: 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztésének programja 1.2. A gazdaság versenyképességének erősítésének programja 1.1. A gazdaság feltételrendszerének fejlesztése A Celldömölki kistérség helyzetének elemzése során számos olyan hiányosságra, gyengeségre derült fény, amelyek megszüntetésével teremthető alap a további fejlesztésekhez. Ilyenek a kistérség infrastruktúrájában, a települési környezetben rejlő hiányosságok, amelyek felszámolása a középtávú program keretében elengedhetetlen. A programhoz kapcsolódó feladatok három operatív programba csoportosíthatóak: Infrastruktúrafejlesztés Energiagazdálkodás Településfejlesztés Infrastruktúra fejlesztése operatív program A területi fejlesztések folyamatosan hangsúlyozott eleme az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A területi fejlődést serkentő tényezők közül a műszaki infrastruktúra szerepe sajátos, ami elsősorban a gazdasággal való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódik. Az egymáshoz fűződő viszony két oldalról közelíthető meg: az infrastrukturális feltételeknek jelentős a hatása a területi fejlődésre és a gazdaság növekedésére, másrészt a gazdaság is folyamatosan követelményeket állít az infrastruktúrával szemben. A kistérségi infrastruktúra fejlesztése tehát a helyi gazdaság erősítéséhez, a helyi gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor új vállalkozások, befektetések kistérségbe való vonzása e fejlesztések nélkül erősen megkérdőjelezhető. A kistérségi infrastruktúra fejlesztésének fő területei (fejlesztési programok): Úthálózat fejlesztése Vasútfejlesztés Közlekedésfejlesztés Egyéb infrastrukturális fejlesztések 7

8 Utak fejlesztése operatív alprogram A kistérség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen. Bár Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút, s négy települést érint a jelentős forgalmú 84-es főút, továbbá a két főút körforgalmú kereszteződése is Jánosháza határában van, azonban a kistérség belső területit, és központját főutak nem érintik, azok a nemzetközi és átmenő forgalom számára feltáratlanok. A közúttal szemben a vasúti elérhetőség kedvező, Celldömölk vasúti csomópont, ahol villamosított fővonalból (Szombathely-Székesfehérvár-Budapest) ágazik ki a Pápa-Győr felé vezető vonal. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé Kistérségi úthálózat- és közlekedésfejlesztési program A következőkben, valamint a közlekedésfejlesztési fejezetben leírásra kerülő feladatok összehangolt megvalósításához és a forrásszerzéshez nagymértékben hozzájárulhat egy kistérségi szinten elkészítendő program az egyes projektek konkrét meghatározásával, ütemezésével. A kistérség déli részén áthalad a 8-as út, amely fejlesztésére vonatkozóan jelenleg többféle elképzelés is létezik. A végső változat valószínűleg hatással lesz a kistérségi közlekedésfejlesztési elképzeléseire és lehetőségeire is, így a készítendő programban a 8-as útra vonatkozó elképzeléseket is figyelembe kell venni. A kistérségi úthálózattal, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések összehangolt megvalósítása A megvalósítás lehetséges szereplői között az érdekek egyeztetése Konkrét feladatok: A program elkészítése igazodva a nagyobb hatókörű megyei, régiós, országos fejlesztési, rendezési tervekben, valamint a települések rendezési terveiben megfogalmazottakhoz Konkrét tervek elkészíttetése -Celldömölki kistérség területe -Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács - 8-as főút Térségi Fejlesztési Tanács Települések összekötő rendszerének rendbehozatala, kiépítése A kistérségben több helyen megfigyelhető a településeket összekötő utak rossz állapota. Felújításuk mellett egyes településeket egymással összekapcsoló utak kiépítése szükséges a jobb megközelíthetőség és elérhetőség, valamint bizonyos esetekben a zsákfalu jelleg megszüntetése érdekében. 8

9 A települések jobb megközelíthetősége és a biztonságosabb, jobb közlekedés. -Borgáta-Köcsk sz. összekötő út felújítása -Kemenessömjén-Vönöck összekötő út felújítása -Kemenesmagasi-Szergény összekötő út felújítása -Szergény-Kemeneshőgyész(Veszprém megye) összekötő út felújítása -Szergény-Vinár(Veszprém megye) összekötő út felújítása -Celldömölk-Jánosháza-Kemenespálfa 8429.sz. út felújítása -Celldömölköt-Jánosházával összekötő út nemeskocsi bekötőútjának felújítása egészen Bobáig -Nemeskocs- Kossuth utca és a 8429.sz.közút (Celldömölk-Jánosháza) közötti jelenleg mg.-i út szilárd burkolattal való ellátása -Dukát a 84-es főútvonallal összekötő 8435.sz. bekötőút felújítása -Ostffyasszonyfa-Nagysimonyi közötti mg.-i út szilárd burkolattal való ellátása -Tokorcs-Újmihályfa közötti Erzsébet utca külterületi részének szilárd burkolattal való ellátása -Nemeskeresztúr és Karakó közötti mg.-i út ( Miseút ) felújítása -Duka-Keléd közötti mg.-i út ( Karmacsi út )szilárd burkolattal való ellátása -Kemenesszentmárton-Kemenessömjén közötti mg.-i út murvás borítása, rekonstrukciója -Kissomlyót a 84-es főútvonallal összekötő 063/4 hrsz. földút szilárd burkolattal ellátása -Kenyeri-Pápoc-Kemenesszentpéter (Veszprém megye)összekötő KPM út belterületi szakasza Pápocon -Kenyeri-megyehatár közötti szakaszának (Rábakecöl felé) felújítása -Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Területi Igazgatósága -Helyi önkormányzatok -Az utak tulajdonosai Mezőgazdasági utak rendbehozatala, felújítása A kistérség valamennyi településén megoldatlan az önkormányzati tulajdonba került mezei utak helyzete. Az utakat erősen leromlott állapot jellemzi, gyengén, vagy közepesen ápolt, szakaszaiban elkátyúsodott utakról van szó. Ezek fenntartása, illetve helyreállítása messze meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit, miután a feladathoz nem történt meg központi forrás hozzárendelése. A projektek megvalósítása érdekében a támogatási lehetőségek kihasználása mellett törekedni kell olyan módozatok kidolgozására, ahol az utakat használó mezőgazdasági és egyéb vállalkozók bevonásával történik meg az utak rendbehozatala. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek biztonságos megközelíthetősége A szőlőhegyek bekapcsolása közlekedés szempontjából a vérkeringésbe -Valamennyi kistérségi település külterületén található mezőgazdasági út felújítása szükséges. 9

10 -Önkormányzatok, lehetőség szerint az utak használóinak bevonásával Falvak átmenő forgalmának csökkentése elkerülő utakkal A települések közúton való jobb elérhetősége együtt jár a megnövekedett forgalommal. A forgalmas utak mellett élőknek sokszor nem csak az erősebb zajhatásokat kell elviselniük, hanem a nagyobb gépjárművek, kamionok keltette rezgések az épületekben is károkat okozhatnak. Az elkerülő utak megépítésével ezek a hatások a töredékére csökkenthetők, és a településen élők is nagyobb biztonsággal közlekedhetnek. Települések átmenő forgalmának csökkentése A közúti forgalom által keltett zajhatások és rezgések csökkentése a településeken Az átmenő forgalom számára gyorsabb közlekedési lehetőség megteremtése -Pápa-Sárvár 8404.sz.összekötő út Celldömölk várost elkerülő szakaszának megépítése -Pápa-Sárvár 8404.sz.összekötő út Nagysimonyit és Tokorcsot elkerülő szakaszának megépítése -Celldömölköt Jánosházán keresztül a 84-es sz. főútvonallal összekötő 8429.sz.közút közvetlen csatlakoztatása elkerülő szakasszal Jánosháza külterületén a 84-es főútvonalhoz. -Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Területi Igazgatósága Önkormányzati utak, járdák felújítása A kistérségi településeken folyamatosan jelentkezik az igény az önkormányzatok tulajdonában lévő utak, járdák felújítására. A használat és az időjárás viszontagságai miatt, másrészt a folyamatban lévő, megvalósult, illetve tervezett csatornaberuházások következtében válik szükségszerűvé a folyamatos rekonstrukció. Jó közlekedési feltételek biztosítása a gépjármű-, kerékpár- és gyalogosközlekedés számára. 10

11 Beavatkozási terület a belterületi utak esetében: Celldömölk: -Kolozsvár,Batthyány utca egy szakasza, Vágány, Berzsenyi, Mátyás király, Marx Károly utcák felújítása Boba: -A települési utak felújítása pár éve megtörtént Borgáta: -Borgáta-Fürdőtelep összes útja Mesteri: -Fürdő telepi út felújítása Kemenesmagasi: -Dózsa György, Tulok és Ady Endre utcák felújítása Vönöck: -Schönherz-Szily Pál utcák torkolati részének felújítása Kemeneskápolna: -Szabadság utca burkolatfelújítása Ostffyasszonyfa: -Széchenyi, Akác, Ady utcák felújítása Köcsk: -Kossuth, Árpád, Hunyadi, Deák utcák felújítása Egyházashetye: -Berzsenyi, Temető utca burkolatfelújítása Kemenespálfa: -Petőfi, Árpád fejedelem utcák felújítása Jánosháza: -Dózsa, Vágóhíd, Ady utcák felújítása Nemeskeresztúr: -Petőfi, Árpád, Táncsics, Dózsa utcák felújítása Karakó: -Rákóczi, Szent Imre, Széchenyi, Földvár utcák felújítása Kenyeri: -Rákóczi, Rába utcák felújítása Csönge: -Béke, Szabadság, Rákóczi, Kossuth, Ady, Petőfi, Rába, Zrínyi utcák felújítása Nagysimonyi: -Rákóczi, Bajcsy, Hársfa, Ady utcák aszfaltozása Kemenesszentmárton: -Rákóczi, Úttörő utcák felújítása Kemenesmihályfa: -Kossuth utca, Ady utca egy része (volt tó környékén) Pápoc: -Táncsics, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Vásár, Rába, Dózsa, Kossuth utcák felújítása Kemenessömjén: -Petőfi, József Attila, Rákóczi utcák felújítása Szergény: -Ady utca felújítása Mersevát: -Ady tér, Petőfi, Kossuth, Bajcsy-Zs.,Rákóczi, Vidos utcák felújítása Kissomlyó: 11

12 Deák, Dózsa, Petőfi és Jókai utcák közötti összekötő út aszfaltozása Duka: Kossuth, Petőfi utcák felújítása Beavatkozási terület a belterületi járdák esetében: Celldömölk: -Külvárosi utcák járdafelújítása, illetve az aszfalt- és betonburkolatú járdák felületének ütemezett borítása díszburkolattal. Boba: -István király, Vasút, Dózsa,Petőfi, Új élet utcai járdák felújítása Köcsk: -Széchenyi utcai járdaépítés Duka: -Kossuth, Petőfi utcai járdák felújítása Szergény: -Kolozsvári, Aradi és Kassai utcák járdafelújítása Kemenessömjén: -Árpád, Petőfi, József Attila, Rákóczi utcai járdafelújítások Kemenesmihályfa: -Bercsényi utcai járdák felújítása Nagysimonyi: -Széchenyi utcai járda, Rákóczi utcában 150 m hosszúságú járdaszakasz felújítása, A település járdáinak legalább a fele felújításra szorul! Tokorcs: -Szabadság úti járdák, Erzsébet utca nyugati oldali járdaszakasz felújítása Csönge: -Béke, Szabadság, Rákóczi, Kossuth, Ady, Petőfi, Rába, Zrínyi utcai járdák felújítása Kenyeri: -Rába, Jókai utcai járdák felújítása Karakó: -Kossuth, Rákóczi, Szent Imre, Széchenyi, Földvár utcai járdák felújítása Nemeskeresztúr: -Az összes utca járdája felújításra szorul! Jánosháza: -Ady utca, Mária kert park járdáinak felújítása,dózsa utcában járda kialakítása Kemenespálfa: -József Attila, Damjanich, Kossuth utcák járdáinak felújítása Egyházashetye: -Petőfi, Béke utcai járdák felújítása -Helyi önkormányzatok 12

13 Vasútfejlesztés operatív alprogram Győr- Pápa- Celldömölk vasútvonal villamosítása: A+B ütem A vasútvonal fejlesztése két ütemben kerül megvalósításra. Az A ütem, Győr Pápa Celldömölk vonalszakasz villamosítását tartalmazza, melynek megvalósítása folyamatban van uniós forrásból (KÖZOP ). A felújítás B ütemére külön pályázat keretében a következő tervezési időszakban kell pályázni, amely során a pálya alkalmassá válik 120 km/h sebességű közlekedésre. A két ütemben történő vasútvonal fejlesztést követően fogja biztosítani a vasútvonal az európai uniós előírásoknak megfelelő (interoperábilis) közlekedés minden feltételét. Az interoperábilis közlekedés a teljes vonalszakaszok egységes rendszere okán a gyorsabb, és egyben biztonságosabb vasúti forgalmat nyújtja mind az utazó közönség, mind a teherszállítás részére A felújítás A ütemének megvalósítása során: A Győr Pápa Celldömölk vasútvonal szakasz villamosítása (72 km), a járulékos védelmek kiépítésével (távközlő rendszerek vasúti/nem vasúti egyaránt, közművek, műtárgyak, biztosító berendezések, stb.)megtörténik új vasúti távközlő rendszer kerül kiépítésre. A B ütem keretében az alábbi fejlesztések, illetve ezek előkészítése valósulna meg: a teljes (Győr Celldömölk) vonalon (kivéve az A ütemben már átépülő szakaszt) 120 km/h sebességű, 22,5 t tengelyterhelésű, 60 kg/fm rendszerű pálya kerül kiépítésre, a tehervonati keresztezések lebonyolítására kijelölésre kerülő állomásokon biztosítva lesz a 750 m hasznos vágányhossz, korszerű elektronikus biztosítóberendezés kerül kiépítésre minden állomáson (kivéve ahol az A ütemben már megvalósul), ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kerül kiépítésre a vonalon (Győr Celldömölk Boba), korszerű peronok kerülnek kialakításra a megközelíthetőségük biztosításával, állomások korszerűsítése az épületek tekintetében is (üzemi és utasforgalmi épületek egyaránt). -Celldömölk-Győr vasútvonal kistérségi szakasza -MÁV Zrt Állomásépületek, várók rekonstrukciója A közlekedés, a kistérség elérhetősége kulcsfontosságú szempont. A Boba-Ukk vasútvonal teljes rekonstrukciója 2010-ben befejeződött, az ívkorrekciós munkálatok mellett a vonal biztosítóberendezései is megújultak. Ugyanakkor több állomásépület felújításra szorul, általános külső állapota leromlott. 13

14 Az általános vasútfejlesztési elképzeléseken túl nem elég a menetidőt csökkenteni, ütemes menetrendet bevezetni, a korszerű, kényelmes, európai színvonalú vonatokat forgalomba állítani, mindenképpen forrást kell találni az állomásépületek rekonstrukciójára és bennük megfelelő szolgáltatások nyújtására is. A magyar vasút történetének elmúlt másfél évszázadából óriási épületállomány maradt az utókorra, amelyek nagy része nemcsak esztétikai, építészeti, hanem technikatörténeti értéke miatt is fontos, ezért megóvásuk fontos feladat. -Celldömölk -Jánosháza -Boba -Kemenesmihályfa -MÁV ZRT Közlekedésfejlesztés operatív alprogram Buszmegállók építése és felújítása, buszöblök kialakítása 1. ábra: Buszmegálló felújítása, új építése szükséges a narancs színnel jelölt területeken ábra: Buszöböl építése, illetve átépítése szükséges a narancs színnel jelölt területeken

15 A lakosság megfelelő közlekedési feltételeinek megteremtéséhez biztosítani kell a településeken belül is az infrastrukturális hátteret. Szükség van a meglévő buszmegállók felújítására, új, esztétikusabb kivitelű buszmegállók építésére, hiszen a települések fontos arculati elemét képezik. A biztonságosabb közlekedés érdekében számos településen felmerült az igény buszöblök, buszfordulók kialakítására. -A biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése -Hozzájárulás az egységes kistérségi településképhez Buszmegállók építése szükséges: -Karakó -Nemeskeresztúr Buszmegállók felújítása szükséges: -Pápoc -Vönöck -Szergény -Köcsk -Egyházashetye -Boba -Jánosháza -Keléd Buszöböl kialakítása szükséges: -Kenyeri -Kemenesmagasi -Kissomlyó -Nagysimonyiban az új öböl ívének átépítése tágasabbra -Helyi önkormányzatok -Vasi Volán Zrt Tömegközlekedési hiányok megoldása A tömegközlekedés menetrendjének és útvonalának a helyi lakosság igényeihez való illesztése mellett új járatok, útvonalak kialakítása javasolható a jelenlegi tömegközlekedési hiányok megszüntetéséhez. A térségi lakosság elhelyezkedésének, valamint a térségi munkaerőhiányok megoldásának is növeli az esélyét a Sárvárral, Répcelakkal való jobb összeköttetés, gyakoribb járatsűrűség, az útvonalak átgondolása. Emellett a megyehatár közelében fekvő falvak lakossága részéről igény mutatkozik a szomszéd megyékkel, így az ottani munkahelyekkel, oktatási intézményekkel (elsősorban Pápa, Kerta érintett) jobb összeköttetés megvalósítása. 15

16 Ingázók helyzetének javítása Konkrét feladatok: Koordinációs értekezletek az önkormányzatok és a Vasi Volán között -Celldömölk-Ostffyasszonyfa-Uraiújfalu-Répcelak útvonal -Szergény-Vinár közötti összeköttetés javítása -Helyi önkormányzatok -Vasi Volán Egyéb infrastrukturális fejlesztések operatív alprogram Vízelvezető árkok felújítása 3. ábra Vízelvezető árok rekonstrukció szükséges 16

17 Számos településen időszerűvé vált a vízelvezető-árkok rekonstrukciója, tisztítása, karbantartása. A napjainkra jellemző hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadékvíz elvezetésének helyenkénti megoldatlansága jelentős károkat okozhat egyes településeken. A vízválasztó területen fekvő Nagysimonyi és Kemenessömjén esetében kiemelten fontos a megfelelő csapadékelvezetés megoldása! A települések általános csapadékvíz-elvezetésének megoldása. Konkrét feladatok: -Vízelvezető árkok karbantartása, mederalapozása, tisztítása -Nagysimonyi, Kemenessömjén települések vízgyűjtő területek mentén fekszenek, emiatt nagyobb esőzés esetén a jelenlegi árokrendszerek kapacitása, minősége nem biztosítja a megfelelő csapadékvíz-elvezetést. Előfordulhat méteres magasságú lezúduló víz, ezért megfelelő keresztmetszetű, nagyobb átereszek szükségesek adott árokszakaszokon és bélelésük is fontos feladat! Kemenessömjén területén az árvízvédelmi övárok folytatása kiemelkedő célkitűzés! -Celldömölki kistérség egésze, kivétel:kemenesmagasi, Szergény, Mesteri, Kemeneskápolna, Keléd,ahol a vízelvezető rendszer kielégítő állapotban van. -Helyi önkormányzatok 17

18 Gázhálózat fejlesztése 4. ábra A kistérség gázhálózata Az energiaellátás területén törekedni kell arra, hogy a lakosság minél kényelmesebben és a környezeti terhelés minimalizálásával, az energiatakarékosság szempontjainak figyelembevételével tudja megoldani lakása fűtését. E célból került sor a kistérségben a gázhálózat kiépítésére, mely lehetővé és könnyebbé teszi a meleg víz előállítását, a főzést, ugyanakkor az utóbbi évek energiaárrobbanása mind többeket ösztönöz fűtésük szilárd tüzelőanyag alapú átállítására. Az utóbbi évek tendenciái, a nagyarányú árnövekedés mellett is fontos lenne a kistérségi gázhálózat teljessé tétele. Jelenleg 4 településen nincs kiépítve gázhálózat és 1 településen (Borgáta) tartályos gázzal látják el a lakosságot, mely irreálisan drága! Borgáta község Kissomlyótól a megegyező nevű hegyen keresztüli vezetékkel tudna a hálózatra csatlakozni, ezt a lakosságon kívül a fürdő további fejlesztése is megköveteli! Konkrét feladatok: A gázhálózattal még nem rendelkező településeken a hálózat kialakításához tervek elkészítése, források felkutatása szükséges. 18

19 -Borgáta elsősorban -Mesteri -Kemeneskápolna -Egyházashetye -Köcsk -Helyi önkormányzatok Kistérségi energiagazdálkodási operatív program A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja nagy hangsúlyt helyez az energiagazdálkodási kérdésekre környezetgazdálkodási innovációs programjában. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának emelése területén a celldömölki kistérségben is több megvalósítandó feladat jelentkezik. Ezeket a kistérségi területfejlesztési program a következő csoportosításban tartalmazza: Kistérségi energiatakarékossági program Megújuló energiaforrások hasznosítása Termálvíz alternatív hasznosítása Kistérségi energiatakarékosság fejlesztési operatív alprogram Kistérségi energiatakarékossági program készítése Az elkövetkező évek energiafelhasználásában egyre nagyobb hangsúly fog helyeződni a megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazására. Az EU tagországai a mai szinthez képest 2010-re a megújuló energia arányát 12%-ra növelik, amely Magyarország számára négyszeres növekedést jelent. A kistérség környezeti adottságai lehetővé teszik, hogy ez a folyamat a Kemenesalján is meginduljon. A legtöbb elképzelés a szélenergia-hasznosítás területén merült fel, de keresni kell a lehetőséget az egyéb megújuló energiaforrásokból (pl. napenergia) való energiatermelésre, valamint a termálvíz alternatív hasznosítására. A kistérségi energiatakarékossági programnak ugyanakkor a települési, közintézményi, lakossági energiatakarékosságra is ki kell térnie, valamint a gazdasági szervezetek megújuló energiaforrás alkalmazására való ösztönzésére. a környezet állapotának általános javulása energiatakarékos struktúrákra való áttérés lehetőségeinek feltárása és hatékonyságának vizsgálata széles körű lakossági ismeretterjesztési program felvázolása kistérségi feladatok összehangolása az energiatakarékosság jegyében forrásszerzési lehetőségek kiaknázása 19

20 -Celldömölki kistérség -Helyi önkormányzatok -Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Közvilágítás energiatakarékosabbra való cseréje A kistérségi energiatakarékosság részét képezik a közvilágítás korszerűsítésének feladatai is ben már az E-ON végrehajtott a kistérség összes településén korszerűsítést, amit nyertes pályázatok segítségével, illetve önerőből Borgáta 2004-ben,Kissomlyó 2008-ban, Nemeskocs 2009-ben tovább korszerűsített!. A kistérség számos településén a közvilágítás a legújabb technikához képest elavult, így a tulajdonképpeni funkcióját jó látási viszonyok az éjszakai utakon - nem tudja teljes mértékben ellátni, és üzemeltetése is költségigényesebb, mint a korszerűbb technikákat alkalmazó településeken, ezért további korszerűsítés indokolt. Költségmegtakarítás az önkormányzati gazdálkodásban Biztonságosabb és balesetmentesebb közlekedés lehetősége Lakossági életkörülmények javítása -Celldömölki kistérség települései, kivétel:kissomlyó, Nemeskocs -Helyi önkormányzatok Megújuló energiaforrások hasznosítása operatív alprogram A következő évtizedek nagy kihívása világszinten is az energiaszükséglet megújuló energiaforrásokból való kielégítése. A nap, a szél, a víz és mértékletesen használva a biomassza és a geotermikus energia hosszú távon használható energiahordozók az egyre inkább kimerülő szénhidrogének mellett. A celldömölki kistérség adottságait tekintve hatékonyan kettő megújuló energiaforrás hasznosítható: szélenergia napenergia 20

21 Szélenergia hasznosítása 5. ábra Szélenergia hasznosítása megvalósult, illetve tervezett a narancs színnel megjelölt területeken A szélenergia beruházások világszerte támogatottak, hiszen a környezeti szempontból előnyös hatásaik nemcsak adott gazdálkodónál, hanem országos viszonylatban jelentkeznek. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia felhasználással is lehet számolni az ország megfelelő szélviszonyokkal rendelkező körzeteiben ben Ostffyasszonyfa térségében 30m magasságban, fél éven át folytatott szélmérések 5,2 m/s értéket adtak egész évre extrapolálva. Ez az érték 65 m magasságban 6,071 m/s szélsebességet jelentenének, ami a magyarországi átlagos, viszonylag alacsony szélsebesség értékekhez (2,5-4,5 m/s) viszonyítva kedvező telepítési tényező. A szélenergia hasznosítása közvetlen hatással van a környezet-, az éghajlat-, a természet- és a tájvédelemre. A legfontosabb, környezetre gyakorolt hatások: Elkerült emisszió: egy közepes szélturbina 20 éves működési ideje alatt mintegy ezer tonna CO 2 emisszió csökkenést eredményez A szélerőművek területfoglalása elhanyagolható, a kb. 10 m átmérőjű alap is földdel borított, így a szántóföldi művelést, állattartást nem befolyásolják Szélerőmű-park esetén 500m-es puffer zónát kell biztosítani. A szélerőművek által kibocsátott infrahangok az emberi szervezet szempontjából nem jelentenek problémát. Napsütéskor az álló és forgó berendezések árnyékolnak. A szélenergia felhasználásánál jelentkező hatások közül a kedvezőek dominálnak. A kedvezőtlen hatások nem számottevőek, ill. megfelelő műszaki és egyéb intézkedésekkel mérsékelhetőek. 21

22 Megújuló energiaforrásból nyert energia arányának növelése nemcsak kistérségi, hanem nagyobb területi szinteken is Rosszabb minőségű földeken alternatív területfelhasználási lehetőség biztosítása Kistérségi energiaszükséglet helyi energiatermeléssel való biztosítása Működő szélturbina, további bővítés tervben: -Ostffyasszonyfa -Vönöck Telepíthető szélturbina: -Nagysimonyi -Kemenessömjén -Szergény -Kenyeri -Nemeskocs -Boba -Duka -Nemeskeresztúr -Vállalkozók 22

23 Napenergia hasznosítása 6. ábra: Napenergia felhasználása tervben a narancs színnel jelölt területeken A kistérség önkormányzati intézményeiben ezidáig még nem hasznosították a napenergiát, mellyel energiaellátásuk olcsóbb, modernebb és környezetkímélőbb megoldása érhető el. Az Új Széchenyi Terv is ösztönzi és pályázati kiírásaival segíti ezt a törekvést. A napenergia hőhasznosításra való átalakítási igénye még az üdülőterületeken jelentkezik, valamint a napenergia hasznosító berendezések alkalmazása különösen indokolt a védett területeken. Legelterjedtebb hasznosítási területek az említetteken kívül még a mezőgazdaság (üvegházak, takarmányszárítás, gyümölcsszárítás és aszalás), valamint a kis teljesítményű napenergia-hasznosító berendezések gyakoriak a háztartásoknál is (kis számban a kistérség területén is található már családi házaknál napkollektor). A kistérség energiaigényének megújuló energiaforrásokból való biztosítása fokozatosan növekvő arányban Környezetkímélő energia előállítási módok térnyerése 23

24 -Celldömölk -Jánosháza -Kemenessömjén -Kemenesmihályfa -Nagysimonyi -Tokorcs -Kemenesmagasi -Kemenesszentmárton -Szergény -Kenyeri -Ostffyasszonyfa -Pápoc -Nemeskocs -Boba -Egyházashetye -Kemenespálfa -Duka -Nemeskeresztúr -Helyi önkormányzatok -Lakosság -Non-profit szervezetek -Vállalkozók Termálvíz alternatív hasznosítása operatív alprogram A kistérségben rendelkezésre álló termálvíz hasznosítási lehetőségei közül jelenleg a termálfürdők üzemeltetését használják ki. A fürdőkben elhasznált termálvíz, valamint a kistérségben több helyen található, elfojtott meleg vizes kutak vize szempontjából nem elhanyagolandó a fűtésre való felhasználás lehetőségének vizsgálata sem. A meleg vízzel való fűtésre két elképzelés is létezik a kistérségben: lakásfűtés kertészet fűtése 24

25 Termálvíz hasznosítása épületek fűtésére 7. ábra: Termálvíz alternatív hasznosíthatósága működő, illetve lefojtott kutakból a narancs színnel jelölt területeken A termálfürdők közelében található épületek fűtésére alternatív megoldást jelenthet a medencékben elhasznált termálvizek továbbhasznosítása. A fürdők továbbfejlesztése, fedett medencék kialakítása következtében a fürdők üzemeltetése kitolható a hidegebb időszakra is, amikor már jelentkezik mind az üdülőházak, mind az egyéb kiszolgáló létesítmények, szálláshelyek fűtésére vonatkozó igény. Termálvíz több célú hasznosítása Alternatív, kevesebb szennyezőanyag-kibocsátással járó fűtési módok megvalósítása -Termálfürdők közelében található települések, üdülőterületek, szálláshelyek 25

26 -Termálkutak tulajdonosai -Lakosság -Vállalkozók A gazdasági fejlesztéseket megalapozó településfejlesztési operatív program A kistérség további fejlesztésének egyik előfeltétele, akár a helyi gazdaság, akár a helyi életminőség fejlesztését, javítását tekintve, az egyes települési fejlesztések térségi összehangolása. Ez az operatív program szoros kapcsolatban áll az előző, a kistérségi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó operatív programmal, valamint az életminőség javítását szolgáló stratégiai program operatív és fejlesztési programjaival, hiszen a településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- illetve városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan és egyéb vagyonával hatékony gazdálkodás, vagy a helyi ellátási, közbiztonsági feladatok megoldása. A kistérségi program két fő prioritása a gazdasági potenciál és az életminőség javítása. E szemléletnek megfelelően a településfejlesztés körébe sorolható megvalósítandó intézkedések sem egy programként, hanem két operatív program keretében kerülnek megfogalmazásra, annak megfelelően, hogy a feladatok gazdasági fejlődést elősegítő, vagy pedig az életkörülmények javítását szolgáló vetülete a dominánsabb. Jelen fejezetben a településfejlesztési feladatok közül a következőket vesszük számba: -Településfejlesztési koncepciók készítése -Településhálózat-fejlesztés, kisvárosok funkcióinak erősítése -Ingatlangazdálkodási program -Vállalkozók bevonása a települések fejlesztésébe Településfejlesztési koncepciók elkészítése operatív alprogram A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testületek alkotják meg és foglalják határozatba. -A települési fejlesztések rendszerének meghatározása -Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása -A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Konkrét feladatok: -A településfejlesztés irányvonalainak meghatározása az érdekek összehangolása alapján -A dokumentum tartalmi elemeinek meghatározása -A koncepció végső változatának elkészítése -Mindazok a kistérségi települések, melyek még nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. 26

27 -Helyi önkormányzatok Településhálózat fejlesztése operatív alprogram A kistérségi területfejlesztés egyik célja, hogy a területén lakók a lehetőségek adta kereteken belül helyben találják meg megélhetési lehetőségeiket. Így nagyon fontos egy kistérségen belül, hogy a helyi munkavállalók el tudjanak helyezkedni a végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő munkakörökben, valamint a térségben munkát találóknak lehetőségük legyen letelepedésre is. Továbbá a területi fejlődés egyik alapja, hogy a helyben megtermelt jövedelmek a térségben maradjanak, itt kerüljenek elköltésre. E fejezetben megfogalmazott intézkedések célja a kistérség vidéki népessége által igénybe vehető városi szolgáltatások mennyiségének és minőségi szintjének emelése. A cél elérését segítő két intézkedés: -Celldömölk központi funkciójának erősítése -Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése Celldömölk központi funkciójának erősítése Celldömölk, a kistérség központjaként betölti mindazon közigazgatási, közszolgáltatási funkciókat, amelyeket a térségközpontként funkcionáló kisvárosok általában ellátnak. Rendelkezésre álló szolgáltatások mennyiségének és minőségi színvonalának növelése. Konkrét feladatok: Középtávú városfejlesztési program készítése -Celldömölk -Celldömölk Város Önkormányzata Jánosháza térségi szerepkörének erősítése, várossá fejlődése A celldömölki kistérség déli területén lévő falvak közül Jánosháza tölt be központi szerepkört, elsősorban a munkahelyek és az alapfokú oktatás biztosításával. A nagyközség történelmi hagyományaira és a ma is meglévő központi funkcióira támaszkodva városi rang elnyerésére törekszik. Jánosháza várossá válása esetén a térség városhiányos szerkezete javul. A kistérség alapvetően városhiányos déli részében a szolgáltatási funkciók igényeknek megfelelő kiépítése Vállalkozások letelepedéséhez vonzó környezet kialakítása Lakossági életkörülmények javítása 27

28 Várossá válás követelményeinek teljesítése -Jánosháza közigazgatási területe -Jánosháza Község Önkormányzata Ingatlangazdálkodási program operatív alprogram Az önkormányzatok szerepe sokoldalú a vállalkozások adott településen való megtelepedésének ösztönzésében. Természetesen a kistérség fejlesztésének nem lehet célja, hogy minden falu mellett ipartelep, ipari park jöjjön létre, de a kistérségi munkavállaló lakosság összetételét tekintve nagyon magas az ingázók aránya, amelynek csökkentése csakis a helyi munkalehetőségek bővítésével lehet. Az önkormányzat szerepe a helyi gazdaságfejlesztést tekintve megragadható egyrészt a megfelelő infrastrukturális körülmények biztosítása terén, amelyről az előző fejezetekben már részletesen szó esett. A települések ingatlangazdálkodási programjának jelentősége, hogy ennek keretén belül kerülnek kijelölésre a különböző gazdasági tevékenységekre használható területek és épületek. Ennek alapján az ingatlangazdálkodási részprogram a következő intézkedéseket tartalmazza: Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése Volt TSZ ingatlanok, üresen álló épületek és telephelyek gazdasági hasznosítása A kistérségben a rendszerváltást követően is feltűnően nagy arányban működtek tovább a termelő szövetkezetek, melyek többsége mint az a helyzetelemzésből is kitűnik mindmáig jó gazdálkodási eredményeket tud felmutatni. Viszont a felszámolásra került termelő szövetkezetek ingatlanjai, telephelyei hasznosításra várnak, ami sok esetben elmondható a működő TSZ-ek egyes ingatlanjairól, épületeiről is. Ezen kívül a kistérség településein találhatók egyéb olyan, üresen álló épületek (megszűnt iskolák épületei), telephelyek, melyek gazdasági hasznosításra alkalmasak. Üresen álló termelő szövetkezeti ingatlanok, egyéb épületek és telephelyek új funkciójának megtalálása A településekre új vállalkozások vonzása, ezáltal a falvak és a kistérség gazdasági életének élénkítése A jelenleg elhanyagolt területek és azok környezetének rendbetétele Újabb munkahelyek teremtése, lakossági életkörülmények javítása Önkormányzatok helyi adóbevételeinek növelése 28

29 -Kemenesmagasi-Szergény: TSZ tulajdonában lévő volt varroda épületének hasznosítása -Vönöck: önkormányzati tulajdonú magtár épületének hasznosítása -Ostffyasszonyfa: Verescseri 10 ha nagyságú területe és volt bányaterület hasznosítása ipari tevékenységre -Nemeskocs: volt marhatelep hasznosítása -Nagysimonyi: volt iskolaépület hasznosítása -Egyházashetye: volt iskolaépület hasznosítása turisztikai célra -Jánosháza: volt Korona Vendéglő (galvanizáló üzem) hasznosítása -Köcsk: üres gazdasági épületek, majorok hasznosítása -Egyéb: a kistérség településein található, gazdasági célra hasznosítható ingatlanok -Épületek tulajdonosai -Helyi önkormányzatok Rendezési tervekben gazdasági tevékenység keretében hasznosítható területek kijelölése 8. ábra: Ipari hasznosításra alkalmas önkormányzati tulajdonú terület narancs színnel jelölve 9. ábra: Ipari hasznosításra alkalmas magántulajdonú terület narancs színnel jelölve 29

30 A településrendezési tervek a települések, így az egész kistérség gazdaságának fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. Számos területen befolyásolják a területrendezési tervben foglaltak a településeken folytatható gazdasági tevékenységet. Ilyen kapcsolódási pontok: iparterületek, telephelyek kijelölése ingatlanok, területek hasznosításának rögzítése vonalas infrastruktúra fejlesztési lehetőségeinek meghatározása területek átminősítése a szükséges fejlesztések érdekében Befektetők vonzása a térségbe, részükre területek kijelölése Ipari hasznosításra alkalmas önkormányzati tulajdonú terület rendelkezésre áll: Celldömölk, Csönge, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Kemenesmagasi, Szergény,Kemenessömjén, Nagysimonyi, Mesteri, Nemeskocs, Boba, Egyházashetye, Kemenespálfa, Borgáta, Kissomlyó Ipari hasznosításra alkalmas magántulajdonú terület rendelkezésre áll: Celldömölk, Kemenesmihályfa, Tokorcs, Jánosháza, Karakó, Nemeskeresztúr -Helyi önkormányzatok -Vállalkozók Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe operatív alprogram Kistérségi szinten megfigyelhető, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok között az információáramlást és az együttműködést tekintve kevés a kapcsolat. Bármely térség fejlesztésének alapvető feltétele viszont az egyes tevékenységet végrehajtó szereplők között az elképzelések és a megvalósítás összhangja, az érdekek egyeztetése. Vállalkozók bevonása a településfejlesztésbe a kölcsönös előnyök alapján -Celldömölki kistérség -Helyi önkormányzatok -Vállalkozók 30

31 1.2. A gazdaság versenyképességének fejlesztése A kistérségi területfejlesztési program fő célja a társadalmi-gazdasági elmaradottság felszámolása. Ennek a megvalósítása elképzelhetetlen a térségi gazdaság fejlesztése, versenyképességének erősítése nélkül. Bár a kistérség a területfejlesztés kedvezményezett térségei közé tartozik, a foglalkoztatás területén ma már a munkanélküliség csökkentése mellett az elsődleges cél annak kérdése, hogy lesznek-e a munkaerő képesítéséhez és végzettségéhez igazodó, jó kereseti lehetőséget nyújtó, lakóhelyhez közeli munkahelyek a térségben. Ugyanakkor a kistérség gazdaságfejlesztésénél elsőrendű vizsgálódási szempont, hogy melyek azok az ágazatok, ahol érdemes további fejlesztéseket véghezvinni, amely meghatározza a kistérség jövőbeni gazdasági fejlesztési irányait. Az Európai Unió regionális politikája közgazdasági hátterének egyik alkotóeleme az endogén erőforrások elmélete, amely szerint a regionális potenciált az endogén erőforrások, a régióban meglévő lehetőségek együttesen hordozzák. A piac sem hozza létre a területi kiegyenlítődést, a központi beavatkozás is csak mérsékelni tudja az egyenlőtlenségeket, így a hatékonyság az önerőre való támaszkodásban rejlik. Az endogén erőforrások: - Tőkepotenciál (termelőbázis, vagyon) - Munkaerő (iskolázottság, képzettség) - Infrastruktúra felszereltsége - Földrajzi helyzet - Környezeti állapotok és minőség - Piaci kapcsolatok (keresleti tényezők) - Szociokulturális adottságok A felsorolt tényezők kistérségi számbavételét és bemutatását a helyzetelemzési fejezet tartalmazza. A kistérség gazdaságfejlesztése során tehát azokat az ágazatokat, termékeket, szolgáltatásokat célszerű fejleszteni, melyek olyan erőforrások meglétét igénylik, amelyek nagy része a kistérségben rendelkezésre áll. 31

32 Idegenforgalom fejlesztése operatív program A celldömölki kistérség turisztikai fejlesztését a kiváló adottságokon túl az is indokolja, hogy a gazdaság ezen ágába történő befektetések viszonylag rövidtávon belül jelentős eredményeket hozhatnak, a lakosság nagy arányú bekapcsolódását teszik lehetővé, valamint ezek a fejlesztések összekapcsolhatóak más területek projektjeivel, pozitív járulékos hatásokat eredményezve. Az utóbbi években ezen a területen történt a legnagyobb előrehaladás az életképes fejlesztési ötletek megjelenésében és konkretizálásában: ben megnyílt a Vulkán Gyógy-és Élményfürdő, ahol mintegy m2 vízfelület áll az érkezők rendelkezésére. Nyolc medencében érezhetik a látogatók a víz megújító, gyógyító hatását. A teljesen fedett medencék között található egy 25 méteres, hatsávos úszómedence (25-27 C ), egy tanmedence (30 C ), szauna merülőmedencével (10-12 C). Ezek mellett a fürdő zárt udvarán lévő gyógyvizes gyógymedence (33-34 C ), valamint a 80 m2 fedett és 80 m2 nyitott részből álló ülőpados termálvizes medence (36-37 C ) egész évben látogatható. A szabadban gyerek csúszdamedence (30-32 C ), kisgyermek-pancsoló (28-30 C ) és egy 560 m2 vízfelületű élménymedence (27-29 C ) buzgárokkal, szökőkutakkal, örvénnyel és hidromasszázs elemekkel várja a vendégeket szezonális (nyári) nyitva tartással. A fürdő Cell-4 -es kútjának vízét 2007 őszén Celli Vulkán Gyógyvíz néven törzskönyvezték. Ez megteremtette a gyógyászati tevékenység indításának alapját. A magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú gyógyvíz legjobb hatását a mozgásszervi panaszok gyógyításában fejti ki. A mai normáknak megfelelően akadálymentesített fürdőben februárjától felkészült egészségügyi szakszemélyzet széleskörű fürdőgyógyászati kezelésekkel (gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, szénsavas kádfürdő, iszapkezelés, orvosi gyógymasszázs és 19 év kor alattiak gyógyúszása) várja a gyógyulni vágyókat májusában megnyílik a világon is egyedülálló turisztikai látványosság, a Kemenes Vulkán Park. A Kemenes Vulkán Park a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik majd. A Nyugat-dunántúli Operatív Program által támogatott projektben megépítésre kerül a Kemenes Vulkán Park központi fogadóépülete, vagyis a Vulkánház, ami 913 m2 hasznos területű többszintes, akadálymentes, 11 helyiségből álló interaktív kiállítóhely lesz m2 alapterületű aszfaltozott parkolót alakítanak ki, ami 3 db busz és mintegy 30 db személygépkocsi fogadását teszi lehetővé. A Parkban kőpark és játszókert is helyet kap lemeztektonikai óriáskirakóval, "Ismerd meg a Föld legfontosabb tűzhányóit!" - forgatható tábla oszlopokkal, "Kőzetek a vulkánok alatt és a felszínen" - kőparkkal, játszótérrel (2 db hinta, 1 db csúszda és egy mászóka), valamint faasztalokkal és fapadokkal. A projekt részeként megvalósul a Ság vulkánösvény, mely 12 megállópontot tartalmaz 400 m hosszú útvonalon. A megállópontokon tájékoztató táblák segítik megérteni a vulkanológiai jelenségeket. A Ság-hegy Múzeum meglévő épületének és kiállításának felújítása is megtörténik. A Vulkán Park a tematikus turizmus részeként színes programot kíván nyújtani látogatóinak. Kínálatában együttesen szerepel a természetjárás, a geológiai jelenségek bemutatása (tanösvény, kőpark, borösvény), illetve a földtörténeti események rendkívül látványos, 3-dimenziós és audiovizuális bemutatása. 32

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre. VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában

Részletesebben

A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései

A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései A Győr-Veszprém vasútvonal fejlesztésének alapvetései 2015 Tisztelt Olvasó! A Győr-Veszprém vasútvonal Magyarország közlekedési rendszerének csiszolatlan gyémántja. Gyémánt, hiszen egyrészt egy jó állapotú,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015.(XI.12.) önkormányzati rendelete Celldömölk város egészségügyi alapellátási körzeteiről

Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015.(XI.12.) önkormányzati rendelete Celldömölk város egészségügyi alapellátási körzeteiről Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015.(XI.12.) önkormányzati rendelete Celldömölk város egészségügyi alapellátási körzeteiről Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT

3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Ostffyasszonyfa Vas megye északkeleti részén fekszik. A térségben található városokhoz Sárvár, Celldömölk viszonylag közel helyezkedik el. Főútvonal a község közigazgatási

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.)

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

PROGRAM. Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 26/2011.(III.29.) határozata. Az önkormányzat 2011-2014-ig terjedő gazdasági programjáról.

PROGRAM. Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 26/2011.(III.29.) határozata. Az önkormányzat 2011-2014-ig terjedő gazdasági programjáról. Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 26/2011.(III.29.) határozata Az önkormányzat 2011-2014-ig terjedő gazdasági programjáról. A Képviselő-testület! Az önkormányzat 2011-2014-ig terjedő gazdasági programját

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA (kivonat) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1 Vezetői összefoglaló...5

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu PROJEKT JAVASLAT ADATLAP ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE 1. A JAVASLATTEVŐ ADATA: 1.1. Település neve: Kiszombor Nagyközség Önkormányzat 1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület

Sághegy Leader Egyesület Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS Szakmai beszámoló a HVS megvalósításáról 2007-2013 1. Összefoglaló Néhány bekezdésben kerüljön összefoglalásra a zárójelentés

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020. szekszárdi öh. melléklete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 1 BEVEZETÉS A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok, 2015. október hó TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Felsőzsolca Város. Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013.

Felsőzsolca Város. Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013. Felsőzsolca Város Akcióterületi terv Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) 2013. Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben