Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma"

Átírás

1 Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A Közép-Magyarországi Operatív Program átfogó célja, hogy növelje a régió nemzetközi versenyképességét a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Ezt az átfogó célt a versenyképesség meghatározó tényezőinek, és a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztésével kívánják elérni. Az OP 6 prioritást fogalmaz meg: 1. A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése; 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése; 3. A régió vonzerejének fejlesztése; 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése; 5. A települési területek megújítása; 6. Technikai segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében. Az akcióterv a Közép-Magyarországi Operatív Programban megjelenő Települési területek megújítása című 5. prioritásának fejlesztési terveit mutatja be. A prioritás a Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG) azon prioritásával teljes összhangban van, amely a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelését a megközelíthetőség javításán, megfelelő minőségű és szintű szolgáltatások biztosításán, valamint a környezeti potenciál megőrzésén keresztül kívánja megvalósítani. A prioritás összhangban van az NSRK Területfejlesztés céljával, illetve közvetlenül hozzájárul az Országos Területfejlesztési Koncepció Területi felzárkózás és Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem céljának megvalósulásához. Az akcióterv nagyrészt beépíti a KMOP-SKV-ban OP-ra javasolt környezeti szemléletű hiányosságok változtatásait. Így a barnamezős beruházások, a zöld felületek növelése kellő hangsúllyal szerepel az AT-ban. Azonban hiányosságként mutatkozik, hogy a KMOP-SKV-ban javasolt és konkrétan az akciótervek feladatának tulajdonított alternatív energiaforrások kérdésében az AT nem tartalmaz megfelelő konkrét javaslatokat, és elegendő indikátort sem. Az AT alap környezeti koncepciója jó, azonban néhány esetben pontosításra szorul. Az SKV által a prioritásra javasolt indikátorokat az 1. táblázatban tekinthetők meg. A fenntarthatóságra való törekvés jegyében ezen megfogalmazott számszerű és minőségi javaslatokat az akcióterv elkészítése során tovább kell finomítani. 5. Települési területek megújítása a) a meglévő indikátorok megtartása b) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése c) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében d) zöldfelületek területének növekedése Az akcióterv a fejlesztés-tervezeteket az alábbi 2 konstrukcióban, foglalva tárgyalja: 1. Integrált város rehabilitáció 2. Települési központok fejlesztése A 2 konstrukció az alábbi célokat, fejlesztéseket fogalmazza meg: 1. Integrált város rehabilitáció: Az intézkedés magában foglalja a leromlott városi lakóterületeken (belső városrészekben, lakótelepeken) a közterületek mellett a lakóházak felújítását bizonyos korlátok között, s a fizikai beavatkozásokon kívül társadalmi megújításra is lehetőséget ad. A hangsúly tehát a tevékenységek integráltságán van. Az intézkedésben a lakás-beruházási kiadások támogatása miatt - eltérően a többi rehabilitációs intézkedéstől - a célterületek kiválasztását egy indikátor rendszer alapján kell végezni (1828/2006/EK rendelet 47. cikk). Budapest esetében olyan városias nem lakótelepi krízis területek meglétéről beszélhetünk, amelyek szociális és fizikai leromlottsága egyre növekvő mértékű, ugyanakkor a területek lakosság összetétele és városi pozíciója nem a terület teljes átalakítását, hanem a helyi lakosság megtartására irányuló komplex beavatkozások alkalmazását igényli. A Közép-magyarországi Régió területén elsősorban a fővárosban jellemzően magas az iparosított technológiával épült lakótelepi beépítésű területek aránya. Ezek közül a rosszabb státuszúak, elsősorban szociális összetételük miatt, átfogó rehabilitáció nélkül leromlott területekké válhatnak. 2. Települési központok fejlesztése: A Közép-magyarországi Régióban a tényleges térség-szervező erővel rendelkező központok száma alacsony, különösen az agglomerációs gyűrű területén a gyors népességnövekedést

3 nem követte a városi funkciók megerősödése. Budapesten kívül nagyvárosi jellegű intézményrendszerrel csak Vác, Gödöllő és Szentendre rendelkezik, ám a többi város is rendelkezik azzal az intézményi és magasabb szintű szolgáltatási háttérrel, amely a piaci viszonyok között egy települést központi hellyé tehet. A fejlesztésekkel elérni kívánt cél elsősorban a kistérségi központi funkciót betöltő települések funkciógazdagságának növelése és funkcióellátásának erősítése. Barnamezős területek rehabilitációja: A Közép-magyarországi Régióban a rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt még mindig jelentős számban fordulnak elő korábban ipari, közlekedési vagy katonai célra területek (továbbiakban: barnamezős területek), melyek aránya kiemelten magas Budapest területén. A jelenleg alulhasznosított vagy nem hasznosított barnamezős területek megújítása során támogatandó az új, közcélú funkciók megjelenése, illetve azonos terület-felhasználás esetén funkcióváltás. Az intézkedés olyan barnamezők rehabilitációját és közösségi célú újrahasznosítását segíti elő, melyek összefüggőek, meglétük település-szerkezeti problémát okoz, illetve komoly akadályt jelentenek a városi terület strukturális átalakulása és fejlődése szempontjából Az intézkedés a közösségi funkció erősítését, vagy létrehozását szolgálja. A fejlesztések egyedi kármentesítési tevékenységeket önmagában nem támogatnak, csak egybekötve funkcióváltást vagy funkció megerősítést (pl. szabadidős, kulturális, intézményi) szolgáló tevékenységekkel. A barnamezős beruházások előnyben részesítése nélkül továbbra is folytatódhat a szennyezett területek fennmaradása, e területek leértékelődése és a zöldmezős beruházások meghatározóvá válása. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A Közép-magyarországi Régió, Budapestből és Pest megyéből álló területe km 2. Földrajzi helyzetét meghatározza Kárpát-medencei központi fekvése, vagyis hogy az Alföld, a középhegységi vonulatok valamint a Duna határán fekszik. Ezek alakítják alapvetően a közlekedési útvonalak fő irányait, amelyek a történelmi fejlődés során kijelölték a térség központi szerepét. A régió meghatározó térszervező ereje a Duna, ami kiemelkedő jelentőségű ivóvízbázis, vízi szállítási és közlekedési útvonal, partjai üdülő és rekreációs területek, illetve a két partját összekötő hidak és kompátkelők az úthálózat fontos elemei. A Közép-magyarországi Régióban a Nemzeti Parkok (2) és a Tájvédelmi Körzetek (11) összes területe hektár, ami a régió területének több mint 10%-a. A fővárosban 3500 hektár terület áll természeti oltalom alatt. A 81 helyi jelentőségű védett terület nagysága megközelíti a hektárt, ebből a főváros területén 522 hektár található, köztük történeti kertek. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző. Az elszigetelt természeti területek ökológiai hálózatba kapcsolása és fenntartása a Natura 2000 hálózat kialakítása során történik. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek, stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző, aminek megállítása a régió kiemelt feladata. A talajok minősége a régióban viszonylag jónak mondható, a biogazdálkodásba bevont területek aránya évrőlévre nő. Fontos a talajhasználat szempontjából a hulladékkezelés, - tárolás is, hiszen a lerakók rekultiválása hosszú időt vesz igénybe, a szilárd hulladék mennyisége ugyanakkor évről-évre nő. A régió, s egyben az ország egyik fő gyengesége a lakossági és ipari anyag- és energiahatékonyság alacsony volta, melynek oka a környezettudatos szempontok alacsony prioritásában keresendő. Ugyanakkor a régió számos lehetőséget rejt (pl. a természeti értékekre alapozó fenntartható turizmus iránti kereslet növekedése terén; a megújuló energiaforrások kihasználásával a felhasznált fosszilis energiaforrások csökkenthetőek volnának stb.). A környezetállapot a 90-es évek eleje óta csökkenő terhelést jelent, de még ma is a fő terhelő az ipar, illetve az utóbbi évtizedben egyre inkább felzárkózóan a közlekedés. Ezzel együtt a régió teljes területe erősen, vagy kiemelten terhelt, a legjobb kistérségei is maximum közepes terheltségi szintjükkel együttesen az ország legszennyezettebb térségévé teszik a régiót. A Közép-magyarországi Régióban elsőrendű levegőszennyező a közlekedés, amely jelentősen terheli a főváros belső részeit és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő településeket. A közlekedési eredetű légszennyezés okai között szerepel Budapest úthálózat-centrikussága, az agglomeráció felől beérkező közúthálózat nagyrészt % feletti kapacitás-kihasználtsága, és az ebből eredő forgalomtorlódások, az átmenő és célirányos teherforgalom nagy volumene, valamint a folyamatosan növekvő gépjárműállomány. Pest megye 186 települése közül 132 rendelkezik valamilyen szintű szennyvíz-elvezető rendszerrel, a csatornahálózatra kötött lakások aránya 2004-ben Pest megyében 52,5%, Budapesten 95% volt. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99%; azonban a keletkezett szennyvíz több mint 10%-a mechanikai tisztítás nélkül, 66%-a biológiai tisztítás nélkül jut a Dunába. A Budapesten keletkező, és közcsatornán elvezetésre kerülő mintegy 248 millió m 3 szennyvíz jelentős része tisztítatlanul folyik át a Dunán. Az agglomeráció területén és a Dunakanyarban a csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya közelíti a vízvezeték-

4 hálózatba bekötött lakások arányát, míg a régió alföldi és északi területein csatornázottság hiányos, vagy teljesen hiányzik. A régió hulladéktermelése közel az egyharmadát teszi ki az országos mennyiségnek és nagysága évről-évre 2-3%-kal növekszik. A Pest megyében keletkező hulladék több mint 70 települési lerakóban kerül deponálásra, a legtöbb telepet azonban csak egy település használja. A működő lerakók jelentős része nem felel meg a műszaki követelményeknek. Rendezetlen lerakóra a régió hulladékainak kb. 2%-a kerül, de különösen a települések környezetében jelentős probléma az illegális hulladék-elhelyezés. Kibocsátás tekintetében elsődlegesen a termék, a hulladék és az emissziós áramok képezik a termeléssel kapcsolatos kibocsátás összességét.

5 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-magyarországi OP átfogó célja: A Közép-magyarországi régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. Továbbá a régió céljai között szereplő bányászati tevékenységhez kapcsolódó rekultivációs állami feladatok, veszélyes, illetve szennyezőanyagok (a 219/2004. Korm. rendelet szerint) elhelyezése esetén az előírásokat kielégítő műszaki védelmi rendszerek kialakítása. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól.

6 Konkrét célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoi-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelmagyarázat 1 : L létező, az akciótervben megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható vagy kialakítandó, eddig feltáratlan vagy az akciótervben ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat + pozitív kapcsolat -- erős negatív kapcsolat - negatív kapcsolat A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

7 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minőségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdők természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegőrzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 16. Települési környezetminőség javítása 1. Integrált városi rehabilitáció L++ K+ K+ L+ K + 0 L+ K+ 0 L K++ L+ K+ 0 L+ L++ 2. Települési központok fejlesztése L++ K+ L+ L+ + L + K+ K++ K+ 0 L K++ L+ K+ 0 K+ L++ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Integrált városi rehabilitáció A konstrukcióban tervezett zöld felületek növelése, a fásítási törekvések, a felújított épületek azbesztmentesítése, a forgalomcsillapított zónák kialakítása nagy mértékben hozzájárulnak a levegő minőségének javulásához. Javasoljuk, hogy lehetőség szerint az aszfaltozott utak számát növeljék a terület porszennyezésének csökkentéséhez. Közvetett módon az épületekbe beépített alternatív energiaforrások (napelem, használati melegvíz napenergiából, esetlegesen a jövőbeli geotermikus távfűtésre való rákapcsolódás lehetőségének kialakítása) a korszerű energiatakarékos épületgépészeti megoldások jelentősen hozzájárulhatnak a légszennyező anyagok csökkenéséhez és a természeti erőforrások fenntartható használatához is. A területen a környezetbarát tömegközlekedés, a városokat elkerülő utak, a kerékpárutak számának növelése tovább csökkentheti a légszennyezést.

8 A területen a zöld felületek növelése hozzájárul a felszíni vizek állapotának megőrzéséhez, átgondoltan tervezett, szennyvíz-, és csapadékgyűjtő (nyitott, mélyebb területeken zárt) rendszer kiépítésével szintén javítható a felszíni és felszín alatti vizek állapota. A csapadékgyűjtő rendszert lehetőség szerint a szennyvíztisztító hálózatba kapcsolva tovább csökkenthető a vízbázisok szennyezése. A csapadékgyűjtő rendszer tervezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a csatornák az egyre gyakoribb szélsőségesen nagy mennyiségű lehulló csapadékot is képes legyenek elvezetni. A csapadékvíz gyűjtése és megfelelő minősége esetén öntözővízként való felhasználása, akár lakásonként, akár parkokban jelentősen csökkentheti a felszínalatti, legtöbbször ivóvíz felhasználását. A csapadékvíz megfelelő kezelése jelentősen hozzájárulhat a talajok minőségének megőrzéséhez is, hiszen a belvizes területeken jelentős mértékben romlik a talaj szerkezete, a növényi növekedéshez szükséges vízháztartása. Negatív hatás, hogy út- és házépítéskor jelentősen leromolhat a talaj állapota, így javasoljuk, hogy a beruházások területén végezzék el a talaj felső rétegének mentését. Ezzel a felső réteggel a későbbi területek rehabilitációjakor, fásításkor, zöld területek kialakításakor jelentős pozitív hatás érhető el. A zöld területek kialakításakor lehetőség szerint őshonos fa-, és növényfajokat kell telepíteni, illetve a már meglévő populációk maximális megőrzésére és védelmére kell törekedni. Az AT kellően hangsúlyozza, hogy a parkok, zöld felületek minél nagyobb arányú kialakítása növeli a természet közeli területek mennyiségét. Lehetőség szerint, - bár erre a terület településein korlátozott esély van - minél több erdős területet kell kialakítani. Ezzel többek között csökkenthető a levegő- és zajszennyezettség, növelhető a biológiai sokféleség, a települési környezet minősége, illetve lehetőség van érzékeny természeti területek kialakítására is. A földtani értékek a természetes területek növelésével megőrizhetőek, ugyanakkor nem átgondolt tervezéssel megvalósított út, vagy házépítéskor le is rombolhatóak, ezért a körültekintő tervezés és kivitelezés nélkülözhetetlen. A kémiai kockázat a megfelelő vízgyűjtőrendszerek kiépítésével, a zöld területek növelésével, a forgalom csökkentésével minimálisra csökkenthető. Az egészségmegőrzést az AT-ben leírt fejlesztések jelentősen növelik. A parkokban, zöld övezetekben kialakított sortolási lehetőségek tovább növelhetik a településen élők egészségi állapotát. A területen a tervezett beruházások és az élelmiszerbiztonság között nincs lényeges kapcsolat. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését mindenképp növelik az AT-ben leírt beruházások. A természetes zöld környezetben biztosított sportolási, szabadidős tevékenységek, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése tovább erősíti a környezettudatos életvitelt. A települési környezet minőség javítása hangsúlyos az akciótervben. A zöldterületek kialakítása, a közlekedés megfelelő biztosítása az energiatakarékos megoldások használata hosszú távon is jelentős életminőségnövekedést eredményezhet. 2. Települési központok fejlesztése A konstrukcióban tervezett beruházások nagyon sok esetben és vizsgálati szempontból megegyezőek az első konstrukcióhoz, így nagyrészt a környezeti hatásai és a javasolt fejlesztési változtatások is ugyanazok, mint az előző konstrukciónál. A 2. konstrukció fejlesztései közül kiemelkedően fontos a barnamezős területek rehabilitációja így e komponens fejlesztéseinek környezeti hatását most külön részletezzük. A barnamezős területek rehabilitációja alapvetően két tulajdonságban tér el a városok és települések rekonstrukciójától. Egyrészt a barnamezős területek jóval rosszabb környezeti állapotban, másrészt sokkal összefüggőbb területen vannak, mint az egyes települések fejlesztendő területei. A megfelelően átgondolt rehabilitációval a területen jelentős környezetminőség javulás érhető el. A légszennyezés ezeken a területeken minimálisra csökkenthető. Erdősítéssel, különleges őshonos növény-, és állatfajok telepítésével, a forgalom teljes kizárásával ideális szabadidős-, és sporttevékenységeknek otthont adó komplexumok építhetők. Az alternatív energiaforrások, a környezetbarát járművek (pl.: elektromos autók), kiemelt használata egyrészt közvetetten (a fosszilis energiahordozók mennyiségének minimális felhasználásával) csökkenti a légkört szennyező anyagok mennyiségét, másrészt jelentősen növelheti a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését, a környezettudatos szemléletformálást. A konstrukció fejlesztései jelentősen növelik a terület felszíni és felszínalatti vizeinek minőségét. A más területeken elvégzett talajréteg-mentésből származó humuszanyag a terület rehabilitációjakor maximálisan felhasználható, ugyanakkor a területről kitermelt, szennyezett talajréteget kizárólag ártalmatlanítás után lehet a környezetbe kihelyezni. Mivel viszonylag összefüggő nagyobb területekről van szó, a barnamezős területek kiváló lehetőséget biztosítanak a nagyobb természetes, természet-közeli parkok, erdők kialakítására, a helyi védett természeti értékek megőrzésére és bemutatására. Mindez pedig a szabadidős-, és közösségi tevékenységeket magukba foglaló létesítmények megépítésével jelentősen növelheti a terület új (akár környezeti) funkcióit. Ugyanakkor a barnamezős beruházások során fokozottan ügyelni kell a már meglévő erdők védelmére.

9 A barnamezős beruházások esetén sajnos a területen valószínűleg nincsenek földtani értékek, azonban a beruházások során pl.: az építőanyagok kitermelésénél és szállításánál fokozottan ügyelni kell ezek védelmére. A barnamezős területek beruházásainál, mivel nagyobb összefüggő épületkomplexumokról van szó, különösen indokolt az alternatív energiaforrások (pl.: napelem, geotermikus fűtés) felhasználási lehetőségeinek és az energiatakarékos épületgépészeti megoldások (hatékony szigetelés, energiatakarékos (akár napelemmel táplált) világítás) vizsgálata. Az alternatív energiaforrások használata közvetetten csökkenti a légszennyezést és az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedését. A területek rehabilitációjával a kémiai kockázat csökken. Az akciótervnek az élelmiszerbiztonság növelésével nincs különösebb összefüggése. A rehabilitáció során az épületek és környezetük környezetbarát kivitelezési megoldásaival növelhető a környezetbarát életvitel és fogyasztási szokások javulása. Az AT beruházásai a települési környezetminőséget - kellő körültekintés mellett jelentősen javíthatják. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv konstrukciói szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Integrált város rehabilitáció 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re

10 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 5.3 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a növényvédőszer maradék meghaladja a határértéket 5.4 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket Alapállapot: 1%; Célállapot: határérték túllépés ne legyen 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009)

11 16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 2. Települési központok fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.2 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában)

12 Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggő golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elő 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 7. Közérthető összegzés A Közép-Magyarországi Operatív Programban megjelenő Városi és települési területek megújítása című 5. prioritásának akcióterve nagyrészt összhangban van az EU és Magyarország környezetvédelmi prioritásaival. Néhány esetben azonban hangsúlyosabban kellett volna megfogalmazni a beruházások során elvégzendő környezetvédelmi intézkedéseket (pl.: alternatív energiaforrások, közlekedés szabályozása, környezetbarát kivitelezési eljárások). Az akciótervben igen hangsúlyos és természetvédelmi szempontokból is rendkívül hasznos a zöld felületek

13 növelésének szándéka, a sport-, szabadidős-, és közösségi komplexumok ezen zöld területekbe való, megfelelő integrálásával pedig számos igen előnyös környezetvédelmi változás idézhető elő. A zöld felületek kialakításával többek között csökkenthető a levegő- és zajszennyezettség, növelhető a biológiai sokféleség, javítható a települési környezet minősége, illetve lehetőség van érzékeny természeti területek kialakítására. A települési környezet minőség javítása hangsúlyos az akciótervben. A zöldterületek kialakítása, a közlekedés megfelelő biztosítása hosszú távon is jelentős életminőség-növekedést eredményezhet. Javasoljuk, hogy a beruházások tervezésekor és kivitelezésekor vizsgálják meg az alternatív energiaforrások használatának lehetőségét is, hiszen közvetett módon az épületekbe beépített nem fosszilis energiaforrások (napelem, használati melegvíz napenergiából, esetlegesen a jövőbeli geotermikus távfűtésre való rákapcsolódás lehetőségének kialakítása) a korszerű energiatakarékos épületgépészeti megoldások jelentősen hozzájárulhatnak a légszennyező anyagok csökkenéséhez és a természeti erőforrások fenntartható használatához is. Továbbá javasoljuk, hogy a fejlesztések megvalósítására benyújtott elképzelések közül a költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve a kivitelezéskor a környezetet legkevésbé terhelő (építőanyagok kitermelése, és szállítási útvonala, a természetes területek kímélése, talajmentés, stb.) pályázatot részesítsék előnyben.

14 1. Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok Hulladékgazdálkodás: - Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - A hulladéklerakókról szóló április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni. - Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárd hulladék kezelőhálózatok. - A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról évi XLII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 50/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól - 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Szennyvízkezelés - 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program - 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. - Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (módosítva: 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel) Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései

15 - 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról - 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól /2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2000. Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról - 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről - 221/2004. Korm. rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit - 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályozás - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat - 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza - 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségek - 30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat évi CXII Balaton törvény

16 - 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat /2004. (XII. 11.) számú Korm. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról /2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról Környezeti kármentesítés /60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) korm. Rendelet értelmében feladat: december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése. Vízbázis-védelem /60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI). - 80/778/EGK ivóvíz irányelv nagyon szigorú határértékeket tartalmaz a mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szennyezőanyagok megengedhető koncentrációja tekintetében - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése - 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) - 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

17 - 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) - 92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; Berni Egyezmény; Bonni Egyezmény; EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről - 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól - 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról - 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése - A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg. - A Zöld Könyv (2000) az energia biztonságról megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól, ami egy jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Az Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért c. Zöld Könyv (2006) alapján a Közösség számára kiemelt kérdés az energiaszerkezet diverzifikációja, biztonságos, az alacsony szemtartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatása - A Fehér Könyv: a jövő energiája megújuló energiaforrások című dokumentumban az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz) tűzte ki célul. - Az irányelv a zöld energia támogatásáról a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 22,1%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig - Az EU Biomassza Akcióterve a biomassza szerepének megkettőzését tűzi ki célul, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, és a bio-üzemanyagokról szóló irányelv rendelkezik arról, hogy a közlekedési

18 ágazatban a bio-üzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-ig 5,75%. - Az Energiahatékonysági Akcióterv évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

FELHÍVÁS. a városi barnamezős területek megújítására. A felhívás címe: Barnamezős területek rehabilitációja A felhívás kódszáma: TOP-2.1.

FELHÍVÁS. a városi barnamezős területek megújítására. A felhívás címe: Barnamezős területek rehabilitációja A felhívás kódszáma: TOP-2.1. FELHÍVÁS a városi barnamezős területek megújítására A felhívás címe: Barnamezős területek rehabilitációja A felhívás kódszáma: TOP-2.1.1-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi önkormányzatok részére

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 1..-------------------------------- KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 2..--------------------------------

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben: Tájékozató Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével c. pályázatról Kódszám: VP-2-4.1.3.1.-16 A konstrukció

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete

Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete Hatályos:2014-10-15-2015-12-31 Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Támogatási kérelmek várható száma 22,5 mrd 350 db

Támogatási kérelmek várható száma 22,5 mrd 350 db Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével VP-2-4.1.3.1.-16 Keretösszeg Támogatási kérelmek várható száma

Részletesebben

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1.

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Szabványok Levegőtisztaságvédelem Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Nemzetközi egyezmények //2004.04.14. Genfi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon

Részletesebben

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó források

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó források Foglalkoztatáshoz kapcsolódó források Beavatkozási terület (támogatható tevékenységek) Eszközbeszerzés; nfrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek; gyártási licenc, know-how beszerzések;

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Gyenesdiás 2015. szeptember 29. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 22 Mrd Ft. Az Irányító Hatóság a forrásokat így osztja fel:

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 22 Mrd Ft. Az Irányító Hatóság a forrásokat így osztja fel: Tájékozató Kertészet korszerűsítése gombaházak - hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak - hűtőházak korszerűsítése c. pályázatról Kódszám: VP2-4.1.3.4-16 A konstrukció célja A jelen felhívás egyik

Részletesebben

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Vízvédelem KM011_1 Széchenyi István Egyetem 2014/2015-ös tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Ócsa Város Önkormányzat 2364 Ócsa Bajcsy Zsilinszky út 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 1927 ÓCSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 9279-20/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Pulai Judit / Kristóf Andrea / Sovánné Nagy Gréte / Pandúr László / Bedők

Részletesebben

4.1. - a mezőgazdasági üzemekre irányuló beruházások támogatása

4.1. - a mezőgazdasági üzemekre irányuló beruházások támogatása A támogatható Natura 2000 területek és az egyéb, magas természeti értéket képviselő területek meghatározása és azonosítása A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás célzottságának leírása az 1305/2013/EU

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének /. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300

Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt. sz.: E-874-5/2008 Témafelelős: Baloghné Berezvai Csilla Tárgy: A környezetvédelem

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15 FELHÍVÁS A lakhatást, foglalkoztatást, közösségfejlesztést és közbiztonság fejlesztését célzó komplex projektek megvalósítására leromlott városi területeken A felhívás címe: Leromlott városi területek

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK DOMBIRATOS ÖNKORMÁNYZAT 20/2007 (XII.20.) KT SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Dombiratos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990.

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 389-9/2012. Tárgy: M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Sütő Attila Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

FELHÍVÁS. A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében

FELHÍVÁS. A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében FELHÍVÁS A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében A felhívás címe: Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének

Részletesebben