PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A évi Településszerkezeti terv módosításhoz SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG"

Átírás

1 PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A évi Településszerkezeti terv módosításhoz SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK 2. HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE 2.2. TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖRE 2.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK 2.4. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI 2.5. NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET 2.6. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK, INTÉZMÉNYEK, LAKÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, VÉDETTSÉGEK KÖZMŰVEK TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK 2.7. GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE 2.8. HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK 2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD 3. AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE 4. KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS 5. CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVIDTÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK 5.2. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK 5.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI 5.4. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE 5.5. AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 5.6. PINCEHEGY 5.7. MŰEMLÉK- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM 5.8. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS 5.9. KÖRNYEZETVÉDELEM PROGRAMJA 6. VÁRHATÓ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK 2

3 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK A településfejlesztési Koncepció a készülő településrendezési tervnek az előzménye, megalapozása, amely tartalmazza az önkormányzat településfejlesztési döntéseit. Az önkormányzat határozatával jóváhagyott Fejlesztési Koncepció a rendezési terv készítés következő fázisának alapját képezi. A 2002 óta hatályos településrendezési tervek alapja az azt megelőzően megalkotott Településfejlesztési Koncepció volt. Az abban megfogalmazott elvek és fejlesztési irányok felülvizsgálata időszerűvé vált, tekintettel az azóta érvénybe lépett magasabb szintű területrendezési terv (Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve) előírásaira, valamint az országos és az ezekkel összefüggő közlekedési fejlesztések figyelembe vételére. Az önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény a településfejlesztést a települési önkormányzat feladatként határozza meg, s ez az önkormányzatoktól felelősségteljes a műszaki gazdasági humán tevékenységre egyaránt kiterjedő tervező, szervező munkát igényel. A település elfogadott településfejlesztési koncepciója a törvényi alapja a településrendezési terveknek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 2. bekezdése szerint településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Páty Község Helyi Építési Szabályzata 2002-ben, 18/2002. (X.15.) Kt. sz. rendelettel került jóváhagyásra. A 2002 évi jóváhagyást követően a település számos területrészére készültek Szabályozási tervek, amely során a Helyi Építési Szabályzat többször került módosításra ben a Helyi Építési Szabályzat az azt módosító rendeletekkel egybeszerkesztésre került. Majd ezt követően 2009 szeptemberében a Helyi Építési Szabályzat és módosításainak egységes szerkezetbe foglalása újra megtörtént. Páty község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatának egybeszerkesztését követően megkezdte a HÉSz magasabb szintű jogszabályváltozáson alapuló felülvizsgálatát és ezzel új Helyi Építési Szabályzatának megalkotását. A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési tervnek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT). Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervekben megyékre, vagy ú.n. kiemelt térségekre (pl.: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölése országos területfelhasználási kategóriák figyelembe vételével történik, azok területe kerül pontosításra. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá, majd a évi L. törvénnyel módosította. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket, és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az ország szerkezeti terve térségi területfelhasználási kategóriákat állapít meg. Az övezeti tervek országos, valamint kiemelt térségi és megyei övezeteket határoznak meg. 3

4 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét az Országgyűlés a évi LXIV. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2011 LXXXVIII. törvénnyel módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (továbbiakban: BATrT) a fővárosra és Pest megyének az agglomerációba tartozó részére terjed ki. A BATrT szerkezeti terve a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastrukturális rendszereknek térbeli rendjét határozza meg. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákat határoz meg. Az Övezeti terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket határozza meg. 2. HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE A község a Buda és Bécs közti országos út közelében található. A Zsámbéki-medence keleti részén fekszik. A medencét és Budakeszit a Mézes-völgy köti össze. A pátyi völgy 180 m-en fekszik a tengerszint felett, melyet a peremvidékén m magas hegyvidék keretez. A település ősidők óta lakott hely volt. A rómaiak fürdőt építettek a Főkút-forrás mellett, a településen középbirtokot hoztak létre. A falu nevét először egy 1286-ból származó adománylevél említi. A török hódoltság alatt népessége, hosszabb-rövidebb megszakításokkal, megmarad. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak, borvidék jellege a XIX. századig megmaradt. A XX. században a település keleti domboldalai hétvégi házakkal épült be, ekkor a község alvó jellege hétvégi üdülési jelleggel egészült ki. A századfordulón, a település jó közlekedési adottságait kihasználva, az autópálya mellett gazdasági területek létesültek TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖR Páty a Zsámbéki-medence területén található, legközvetlenebb kapcsolata a medence településeivel van. Az autópálya megépülése óta a fővárossal és annak agglomerációjával is szoros kapcsolatba került, annak ellenére, hogy az autópályával és az 1.sz. főúttal csak közvetett összeköttetése van. A település alapfokú szerepkörű, alapfokú intézményi ellátása teljes körű. Az utóbbi évtizedig ún. alvó település volt, kevés helyi munkahellyel. A helyi munkavállalók a fővárosban, és más közelebbi településen találtak munkahelyet. Az utóbbi évek településfejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetően gazdasági területek kerültek kialakításra, jelentős üzemi, logisztikai, kereskedelmi létesítmények települtek a település igazgatási területére. Ezzel a település alvó jellege folyamatosan háttérbe szorult, bár még ma is a lakosok többsége a fővárosban talál munkát magának. Páty mára nemcsak növekvő számú munkalehetőségeket tud nyújtani a helyi és a térségben élőknek, hanem biztosítani tudja a teljes körű intézményi ellátást, valamint a művelődési és rekreációs lehetőségeket is KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Az országos utak közül Páty közigazgatási területét jelenleg az M1 autópálya, az 1sz. főút, a 1102, 1103j. összekötőutak, valamint a 11102, és 81106j. bekötőutak érintik. Az elmúlt években az egész térséget érintő, nagymértékű lakosságszám növekedés miatt, településünk átmenő forgalma nagymértékben növekedett, ami az országos utak mellett élők életminőségét jelentősen rontotta. Az Erkel utca mintegy első 300 méteres szakasza 11103j útként szerepel, állami tulajdonban van, így az önkormányzati felújítás lehetetlenné válik. Páty hatályos (2002-es) Településszerkezeti terve erre a problémára kereste a választ, mikor a következő elkerülő és gyűjtő utakat megtervezte. 4

5 a 81106j. út Páty belterületétől délnyugatra új nyomvonalra kerül ( Nyugati elkerülő út ), a Nyugati elkerülő út egy tervezett úton (M1-Páty összekötő út) keresztül közvetlenül kapcsolódik az M1 autópálya átépített Sasfészek tó pihenőhely/csomópontjához, A 1102, 1103 és 11102j. utak megtartják jelenlegi nyomvonalukat, a 1102 és 1103j. utak kisebb korrekciókkal. három új helyi gyűjtőút épül, az Északi gyűjtőút (a 1102j. és 11102j. utak között), a Déli gyűjtőút (a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között). A fenti tervezett utak közül az elmúlt 10 évben egy sem készült el ban szabályozási terv készült a 81106j. nyugati elkerülő útra és még korábban egy új, a 1103 és 1102 út között, Páty és Telki közötti közigazgatási határon haladó Északi elkerülő útra, mely az akkor tervezett, Pátytól északra elterülő Golfpályás lakópark feltáró útjaként is szolgált volna ben lakossági tiltakozás és eljárási szabálytalanságok miatt a korábban elfogadott szabályozási terv visszavonásra került ben a korábbi tervekben szereplő utak szerkezeti terveinek módosítása kezdődött és a nyugati elkerülő út szabályozási tervét is módosítani tervezték. Ezek az elindult eljárások máig nem fejeződtek be év végén az új képviselő testület a korábban elindított tervezési folyamatokat leállította. Új Településfejlesztési koncepció megalkotásához kezdett, aminek során felülvizsgálja a korábbi terveket, azokban megfogalmazott célokat, azok teljesülését és mai létjogosultságát TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI A tájrendezés során elérni kívánt főbb célok az alábbiak: - értékes adottságok kihasználása azok károsodásának elkerülésével és megelőzésével - környezetvédelem (talaj, víz, levegő, élővilág, települési környezet, élhetőség) - védett és védelemre érdemes értékek ne sérüljenek, megőrzésük biztosított legyen - általános tájvédelem a védett területeken kívül is - tájkarakter megőrzése - ökológiai hálózat rendszerének fejlesztése - új létesítmények, fejlesztések optimális helyének kijelölése, tájbaillesztése A koncepció a település kedvező tájképi-, természeti értékeinek védelmét, a táj karakterének megőrzését, ezen adottságoknak elsőbbséget adó fejlesztését célozza meg. A természetvédelmi tevékenység törvényi hátterét részben az évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (a továbbiakban természetvédelmi törvény) adja, másrészt az ezt kiegészítő rendeletek. A természetvédelmi törvény alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek 1 fennmaradásáról. A törvényi szabályozás új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. természeti területekre is, vagyis azon területekre, ahol az emberi beavatkozás nem volt túl jelentős, tehát a területet még természetközeli állapotúnak tekinthetjük. A természetvédelmi törvény szerint ide tartozik például az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti területek használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. 1 Emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. 5

6 Ahhoz, hogy a természeti környezet állapota javuljon, fontos lenne az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének megőrzése és sok esetben újbóli kialakítása a hagyományos tájmintázatot, tájstruktúrát közelítő területhasználati rendszer fejlesztésével, valamint ún. ökológiai folyosók rendszerének kijelölésével és fenntartásával. Ma már jól látható, hogy az egyre jobban fragmentálódott, természetes vagy természetközeli élőhelyek hosszú távú fennmaradása, a természetes biodiverzitás megőrzése csak egy egységes nemzeti ökológiai hálózat kialakításával lehetséges NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET A település népességének változásai között Év Állandó népesség Férfi Nők Élveszületések Halálozások Áll. oda vándorlás Áll. elvándorlás Vándorlási különbözet Legújabb adat 2011 év vége szerint a bejelentkezett lakosok száma már meghaladta a 7400 főt és több száz lehet a bejelentés nélkül itt lakók száma is. A település állandó népessége az utolsó évtized elején még évente fővel nőtt, ez a növekedés egyrészt a természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási különbözetből adódott. Az utolsó években a növekedés már csak átlag 150 fő volt, mert bár a vándorlási különbözet még mindig pozitív, de csökkenő mértékű, viszont a természetes szaporodás 2007-ben természetes fogyássá változott. Ma nehezen megbecsülhető, hogy a következő években hogy alakul a népességszám. A valós keresletet nagymértékben meghaladó területek lettek kijelölve beépítésre. Ennek ellenére, lehet, hogy nem fog jelentősen növekedni a lakosságszám, ha a gazdasági válság elhúzódik, ha a közlekedési és humán infrastruktúra nem fog jelentősen javulni, vagy nem létesül a térségben jelentős számú munkahely. Ha ezeket a problémákat sikerül kezelni, akár %-kal is növekedhet a lakosságszám a következő 15 évben TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK, INTÉZMÉNYEK, LAKÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, VÉDETTSÉGEK A település hagyományos településszerkezete az utolsó két évtizedben jelentős módosuláson esett át. A belterület nagysága jelentősen növekedett, a külterület és a kiskertek felé, azok rovására kisebb, nagyobb területek, tömbök épültek be, főként lakóterületként, ezekben a tömbökben elsősorban kertvárosias lakóterületek jöttek létre. A beépítésre szánt területek kijelölése nem egy tudatos településfejlesztési koncepció szerint, nem is a valós igények és kereslet kielégítésére szolgáltak, hanem a terület tulajdonosainak jó 6

7 érdekérvényesítő képességén múltak. A közösség, a település érdekei, ebben a folyamatban, rendszeresen háttérbe kerültek. A beépítésre szánt területeken szűkek az utcák, nincsenek közösségi terek, közintézmény számára kiszabályozott telkek, mivel az mind csökkentette volna a befektető tulajdonosok hasznát. A következmény, sűrű beépítettség, játszóterek és parkok hiánya, rosszabb életminőség. Sok esetben az eredeti tulajdonosok az önkormányzat felé, szerződésben vállalt kötelezettségeiket sem teljesítették. Nem építették meg a közműveket, vagy csak hiányosan és nagyon rossz minőségben. A következmény, perek sokasága, mely évekig húzódott, és sok terület beépítése máig nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött. A valós igényeket nagymértékben meghaladó telek kínálat az egész településen alacsonyan tartja az ingatlan árakat, és ez így is fog maradni, még jó ideig, mivel sok, korábban beépítésre szánt, szabályozási tervvel rendelkező terület beépítése még el sem kezdődött. A külterület egyéb részei is megváltoztak. A nagytáblás mezőgazdasági területekbe kisebb telekméretet is megengedő tömbök ékelődtek be, ahol amelyek egy részén gazdasági épületek mellett, lakóépületeket is lehet emelni. Jelentős területeket jelöltek ki a településrendezési tervek ipari, kereskedelmi és szolgáltatási gazdasági létesítmények számára, a külterületeken, az országos közlekedési nyomvonalak mentén, az autópálya és az 1.sz. főút mellett. A gazdasági területek kezdetben folymatos kialakulása és beépülése a 2008 óta tartó válság hatására megtorpant. A külterület keleti, hegyvidéki tájain a hasznosítás változatlan maradt, a védett természeti értékek nem károsodtak. A település belterületén a hagyományos településközpontban a lakó- és középületek megfelelő állagúak, sajátos, különleges utcakép, településkép nem alakult ki, régi falusias karakteréből valamennyit még megörzött a település régi főutcája a Kossuth Lajos utca. A megnövekedett helyi és átmenő forgalmat az utcák nehezen vezetik el. Több utcában útépítés történt szegélykővel és csapadékvíz elvezető árokkal 2008, 2009 években. AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ EGYEDILEG VÉDETT MŰEMLÉKÉPÜLETEK LISTÁJA (1) Római katolikus templom - Kossuth Lajos utca (493 hrsz.) (2) Református templom - Kossuth Lajos utca (1 hrsz.) (3) Splényi-féle (Várady-) kastély Rákóczi út (668 hrsz.) (4) Kúria - Rákóczi út (951 hrsz.) A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK LISTÁJA: (1) H1 jelű helyi védelmű épület: községháza 329 hrsz (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (2) Helyi védelem alatt álló építmények: Splényi-(Várady-) féle kastélykert kerítése (669 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (3) Helyi védelem alatt álló tér: Hősök tere (Széchenyi tér) (948 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felülvizsgálata időszerű KÖZMŰVEK A település beépített területén még nem teljes mértékben biztosított a közműellátás. Ennek keretében település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a vezetékes távközlés, kábel televízió ellátás. Az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében a település több részén csapadékvíz elvezetési problémák adódtak. Kiderült, hogy évtizedek óta elhanyagolták az árkok, csatornák, vízfolyások, patakok karbantartását. Részben ennek, részben a meggondolatlan lakóterület kijelöléseknek következtében, sokfelé megjelent a belvíz. Ez a mélyebben fekvő lakóépületek pincéiben okozott jelentős károkat. 7

8 A kiépített hálózatokra való rácsatlakozás, a jelenlegi ellátottság mértékét a statisztikai adatok mutatják: 2010.január január 1. ellátottság db % db % lakásszám Közműellátottság Villamos energiát fogyasztó lakások száma (háztartási fogyasztók száma) Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások száma (háztartási fogyasztók száma) Vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Szennyvízhálózatra csatlakozó lakások száma , , ,2 2235magán+ 121közület+ 449üdülő ,1 1757magán+ 85 közület 98,1 77,1 Távközlési hálózatra kapcsolt lakások száma 1500 (1612) 74, ,9 Kábel TV hálózatba kapcsolt lakások száma , ,2 A település vonzerejét jelenlegi közműellátottsága is alakítja, a teljes közműellátás lehetőségével, a közművek esztétikusabb megjelenésével ez a vonzerő növelhető. A település gazdasági életének fejlődésére, a népességszám szabályozott növekedésének elősegítésére csak igényes, komfortos munka- és lakóhely biztosítás esetén lehet számítani, ezért a közműveket érintő alapvető fejlesztési feladat a közműhiányok pótlása, a település szintű teljes közműellátás kiépítése. A település ivóvíz ellátása regionális vízellátó rendszerről való vételezéssel történik. A településen élők közül még 140 fő nem élvezi az egészséges ivóvíz ellátást. A számok azt mutatják, hogy a település teljesen ellátott, aki nem veszi igénybe a szolgáltatást az a saját döntése. A település teljes közműellátásához a szennyvízhálózat fejlesztése is szükséges. A korábbi vákuumos hálózat nem vált be, annak gravitációs hálózatra való átépítési folyamatát be kell fejezni. A hálózat kiépítését település szintűvé kell tenni. Jelenleg a településen a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó mintegy 520 ingatlanban keletkező szennyvizet egyedi, döntő hányadában szikkasztóként üzemelő házi medencébe gyűjtik. Ezzel naponta átlagosan m 3 szennyvíz szikkad a talajba, veszélyeztetve a település alatt húzódó nyílt karsztvíz bázis vízminőségét. A település elsődleges közműfejlesztési feladata, ennek a szennyező forrásnak a felszámolása. A szennyvíztisztító jelenleg 50%-os kapacitással működik, a belterület gyakorlatilag ellátott, a kijelölt lakóterületek beépülését még képes kiszolgálni. A szennyvíztisztító bővítése az iparterületek beépítésének függvényében válik időszerűvé. A település területén a felszíni vízelvezetés biztosítására nyíltárkos felszíni vízgyűjtő rendszer üzemel, ami a vizeket az élővízfolyásokba vezeti. Probléma, hogy helyenként a vízgyűjtő árkok medre nem rendezett, esetenként betemetődött vagy nem kialakított, pedig a topográfiai adottságok indokolnák a gondosabb felszíni vízrendezés megoldását. 8

9 A felszíni vizeket elvezető rendszer befogadója a településen áthaladó Füzes patak. A patak medre rendezetlen, amely az időjárás függvényében változó mennyiségű vizeket fogad be és szállít. A változó vízmennyiség hullámokban fut le a patak medrén. A meder vízszállító képességének növelése a meder igényesebb karbantartásával oldandó meg. A meder szállítóképességét meghaladó vizek már csak vízvisszatartással vezethetők a patakba, ezért a tervezett fejlesztéseknél már a víz visszatartását szolgáló záportározók létesítési igényével is számolni kell. Az energiaellátás a kiépített villamosenergia hálózattal és a vezetékes gázellátással megoldott. A szolgáltatás és települési ellátottság megfelelőnek mondható. A lakásállomány majd 98 %-a élvezi a vezetékes energiahordozók által biztosított automatikus üzemvitelű hőellátással az összkomfort kényelmét. A településen a megújuló energiahordozók használata messze elmarad a helyi lehetőségektől. A nap, a föld energiájának hasznosítási lehetőségét kínálja a település természeti adottsága, ezek jelentősebb mértékű igénybevételével a környezeti állapot javítása és az energiaköltségek csökkentése várható. Az elektronikus hírközlés keretében a vezetékes telefonhálózat kiépítésre került a 90-es évek végén. Akkor a lakások majdnem 90 %-a csatlakozott a hálózatra. Az időközben terjedő vezeték nélküli távközlési lehetőség hatására a vezetékes távközlés iránti igény csökkent. Ma (74,6) % körüli a vezetékes távközlésre csatlakozó lakások aránya, amellyel az ellátás teljes körünek tekinthető, mivel az igények kielégítettek. A távközlési hálózat korszerűbb elhelyezésével a település arculata javítható, s ezzel a település vonzó képessége növelhető. A településen kiépített kábeltelevízió működik 2004 óta. Ma már a lakásállomány majd (77,5) %-a csatlakozik a kábeltelevízió hálózatára, amely a helyi antennák elhelyezési igényét csökkenti, javítva ezzel az egyes ingatlanok megjelenését. A település igényesebb arculata gazdasági érték, így a kedvezőbb utcakép biztosítása érdekében a jövőben megépítésre kerülő közművezetékek helytakarékos, föld alatti elhelyezését kell szorgalmazni, szabad teret engedve az igényesebb arculatot alakító utcafásítások és utcabútorozások lehetőségének biztosítására TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK Az egészségügyi ellátás helyzete Év Házi orvosok Esetek száma Házi gyermekorvosok Esetek száma A település csak egészségügyi alapellátás van, az ellátás bővült, az ellátott esetek száma növekedett, így az ellátás javult. A középfokú ellátásért a településen lakóknak Budaörsig, Budakesziig, Zsámbékig kell utazniuk. Az időskorúak ellátására három idősotthon áll rendelkezésre, 105 férőhellyel, az ellátottak száma 95 fő. / 9

10 Az oktatás, művelődés intézményei Óvodai ellátás ( egy óvoda van, 4 helyszínen) Év Óvodák száma Óvodai férőhely Gyermekszám Iskolai ellátás Év Iskolák száma Tanteremszám Osztályok Tanulószám A településen könyvtár működik, növekvő kötetszámmal, 2008-ban kötet volt az intézményben. A könyvtárba beiratkozók száma az utóbbi tíz évben megduplázódott, ban 730 fő volt. Mozi és múzeum nincs a településen, de működik egy művelődési ház, ban 47 kulturális rendezvényt tartottak, melyen több mint 5700 fő vett részt. Kereskedelmi ellátás Év Kiskereskedelmi üzletek száma Ebből élelmiszerüzlet A kiskereskedelmi egységek száma és területe folyamatosan növekedik, a növekedő népesség ellátása biztosított. A lakásállomány alakulása 1999 és 2011 között: Év Lakások száma

11 A település lakásállománya az utóbbi tíz év alatt évente lakással bővül ban 219 új lakás épült, ebből 155 lakás családiházban, 24 pedig többszintes, többlakásos házban létesült. Jelenleg 18 db bérlakás van az Önkormányzat tulajdonában. Ezek a településen szétszórva helyezkednek el, többségük egylakásos kertes ház, műszakilag elavult állapotúak, költségesen üzemeltethetők (gyenge hőszigetelés, elavult korszerűtlen fűtés, melegvíz készítés, stb). Folyamatosan gondot okoz, hogy a bérlők a rezsiköltségeket nem fizetik. Ezt a problémát az utóbbi időben, ahol megoldható volt előrefizető mérők felszerelésével igyekeztek orvosolni GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE A településen 2008-ban 927 vállalkozás működött, száma az utóbbi tíz évben megkétszereződött. Ebből egyéni vállalkozás 415 volt, a társas vállalkozások száma pedig 512 volt 2008-ban. A vállalkozások közül 2007-ben 9 fő alatti foglalkoztató 490 db volt, fő közötti foglalkozató 7 db volt, fő közötti foglalkoztató 9, fő közötti foglalkoztató pedig 3 volt ban 9 fő alatti foglalkoztató már 648 db, közötti 9, közötti 6, közötti 3 és 1 vállalkozás foglalkoztat 250 főnél több munkavállalót. A helyi munkaerő helyzete: Év Álláskeresők Álláskereső nők Álláskereső férfiak Fizikai foglalkozású álláskeresők Szellemi foglalkozású álláskereső Közcélú foglalkoztatásban résztvevők A helyi munkavállalók közül az álláskeresők száma csaknem megháromszorozódott, az álláskeresők háromnegyede fizikai foglalkozású. Lakásfenntartási támogatási támogatásban 2001-ben 3 fő részesült, 2011-ben már. 91 fő. Rendszeres szociális segélyben 2008-ban 12-en 2011-ben aktív korúak ellátásában: 47-en részesültek ban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 141 gyermek, 2011-ben 234 gyermek HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK Helyi erőforrások: - Adóbevételek, helyi adók (építményadó, iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója). - Önkormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevétel. - Önkormányzati ingatlanok hasznosításából származó bevétel /ingatlan gazdálkodás/ - Közműfejlesztési hozzájárulás. - Pályázati eszközök; a jövőben még fokozottabban, teljes mértékig kimerítve a lehetőségeket figyelni, és pályázni kell. 11

12 2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD A folyamatosan növekvő számú népesség a településen megtalálja a nyugodt, biztonságos életteret. A kertes, laza beépítésű lakóterületeket a helyi infrastruktúra, a közlekedési és közműhálózat, az alapfokú intézmények szolgálják. A nagyszámú betelepülő, igényli keresi és maga is szervezi a helyi rendezvényeket, ami elősegíti a közösségi élet erősödését. A közösség kissé megváltoztatja a helyi hagyományokat és szokásokat. A közösségi életet, a szolidaritást és az identitás erősítését leginkább a vallási élet erősíti. A református templom felújítása, valamint az új római katolikus templom építése bizonyítja, hogy a helyiek elkötelezettek a vallási és közösségi hagyományok felelevenítésében, megőrzésében. 3. AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE A település népessége növekedő, a település belterülete rendezett, az infrastrukturális, az intézményi ellátás csak alapfokon biztosított, egyes intézmények fejlesztendők, a magasabb szintű ellátás nehezen elérhető. A belterületen a vele arányos méretű és kiépítettségű településközpont nem alakult ki. A belterület és a belterület körüli közlekedési hálózat fejlesztendő, hogy az átmenő forgalomtól mentesítve legyenek a lakóterületek. A gazdasági területek bővülnek, kihasználva az adottságokat, a gazdasági területek kapcsolata a fő közlekedési nyomvonalakkal hiányzik. 12

13 A SWOT-analízis Európai Unióban kidolgozott módszere alapján az alábbiakban kerül a helyzetértékelés összekapcsolásra a célok és prioritások rendszerével: Erősségek Az első számú közlekedési nyomvonalak közelsége (M1autópálya, 1.sz. főút, első rendű Budapest-Győr-Bécs vasútvonal) Alapfokú intézményi, és teljes körű közmű-ellátottság Kedvező táji, természeti környezet Folyamatosan beépülő gazdasági területek Munkahelyek jönnek létre a település és a környék képzett munkavállalói számára Védett épített értékek találhatóak a településen Megújulási törekvések a települési és a térségi összefogásban Jó mezőgazdasági termelési adottságok Vadászati,bor és lovas turizmus számára kedvező természeti és táji adottságok Lehetőségek EU-s vidékfejlesztési támogatások elnyerése, pályázati hatékonyság növekedése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Település népességmegtartóképességének erősítése, munkahelyteremtés Vállalkozásokat segítő településfejlesztés A lakosság képzettségének, iskolázottságának javítása a meglévő és az új települési intézményhálózaton keresztül Meglévő intézményhálózat fejlesztése a lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében Üdülőterületi bővítés a kiskerti területeken Turizmus minőségi fejlesztése Gyengeségek A gazdasági területek egy részének és a belterületnek hiányzik a közvetlen összeköttetése az első rendű közlekedési nyomvonalakkal Néhány intézmény (oktatás, egészségügy) fejlesztésre szorul, a középfokú ellátás igénybevétele nehézkes Munkanélküliek vannak a településen A megnövekedő helyi forgalom mellett az átmenő-forgalom is terheli a belterületet Karakteres település-központ és az alközpontok hiánya Néhány építészeti emlék felújításra szorul Idegenforgalmi és turisztikai adottságok, lehetőségek kihasználatlansága Szállásférőhelyek, vendéglátási létesítmények hiánya Parkok. Játszóterek, sportpályák száma kevés Veszélyek A közlekedési fejlesztések elmaradása, vagy elhúzódása Az új munkahelyek létrejöttének elmaradása Az intézményfejlesztés elmaradása A közterületek, utak, közművek fejlesztésének elhúzódása A szép táji, természeti értékek károsodása a beépítések és az illegálisan elhelyezett szemét miatt További ellenőrizetlen és gyors lakosságszám növekedés 13

14 4. KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS a) A közlekedési hálózat kiépítése. b) A Közműellátás bővítése. c) A településkép rendezettebbé tétele, településközpont kialakítása d) Az intézményhálózat bővítése, alapfokú ellátás bővítése (oktatás, egészségügy, szolgáltatás), egyes középfokú ellátási létesítmény kiépítése (oktatás, egészségügy). e) A népességmegtartó erő kihasználása. f) A gazdasági területek kiépítése, munkahelyek teremtése. g) A turizmus, idegenforgalom fejlesztése a helyi értékekre építve. h) Hagyományőrző kulturális, sport, egyházi és egyéb rendezvényekkel fel kell élénkíteni a település társadalmi, kulturális és vallási életét, erősíteni kell a népesség szolidaritását, identitását, összetartozását. Népesség prognózis: fő fő fő fő fő fő A korábbi évi 3-3,5 %-os lakosságszám növekedés kissé megtorpant, de még az elmúlt években is elérte az évi 2-2,5%-ot. A közeljövőben egy szolidabb lakosságszám, évi 1-2% növekedés mellett várhatóak a fenti adatok. Bázis a 2011-es 7400 fő. 14

15 5. CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVID TÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK A rövidtávú feladatok közül az első a közlekedési és a közmű hálózatok bővítése. Ki kell építeni a település, a belterület és az elsőrendű hálózati elemek, nyomvonalak közötti kapcsolatokat. Megoldásra vár a településen belüli biztonságos kerékpárút hálózat kiépítése. A település önkormányzati kézben levő útjain a tehergépjármű forgalom behajtását engedélyhez szükséges kötni. A településről eljárók esetében a közösségi közlekedés feltételein, minőségén javítani szükéges. Be kell fejezni az iskola építését és hozzá kell látni az óvoda felújításához, építéséhez. Elő kell készíteni a településközpontnak a fejlesztését. A település lakói igénylik a helyben termelt, jó minőségű élelmiszereket, ezért állandó, fedett piactér kialakítása szükséges, ahol a helyi és környékbeli kistermelők el tudják adni a termékeiket. A közbiztonság növelése érdekében szükséges a helyi rendőrőrs kialakítása, a közterület felügyelői és a mezőőri szolgálat megszervezése. Korszerű sportpályák és kiszolgáló helyiségek építése, is szükségessé válik. Egy kisebb fedett sportlétesítmény építésére is pályázni kell. Elő kell segíteni a korábban kialakított gazdasági területek beépülését, működését, mely a település pénzügyi alapjait biztosítja. kialakítását elő kell segíteni a településrendezési tervek elkészítésével, elfogadásával, engedélyezési és kiviteli tervek készíttetésével. Tulajdoni viszonyok rendezése a közlekedési szempontból. A megkezdett és végig nem vitt szabályozások befejezése. A meglévő önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, üzemeltetésük gazdaságosabbá tétele, megújuló energiaforrások felhasználásával (nap, termálvíz, biomassza) HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK A település hosszútávon önálló, teljes körű alapfokú település lesz, bizonyos szempontokból, bizonyos ellátási területen középfokú ellátást is biztosítva. A település a munkahelyeivel, egyes intézményeivel, turisztikai fejlesztéseivel térségi vonzerővel fog rendelkezni, a Zsámbéki medence egyik alközpontja lesz. A település alvó jellege fokozatosan megszűnik, a helyi népesség nemcsak a megélhetését találja meg a településen, hanem az alap- és néhány középfokú intézményi ellátást is. A meglévő és a tervezett művelődési, a sport és a szabadidős létesítmények kiszolgálják a népesség ilyen irányú igényeit is. A környékbeli falvak egyre növekvő számú betelepülései miatt növekszik a Pátyon áthaladó forgalom. Ennek eltérítése érdekében szükség van a környező településekkel közösen elkerülő út terveztetésére és a források keresését követően annak megépítésére is. Meg kell őrizni a település kertvárosias, a régi településrész falusias jellegét. Az elmúlt évek gyors népesség növekedése le fog lassulni, később meg fog állni, új területek beépítése, a már korábban kijelölteken kívül, nincs tervezve és hosszú távon törekedni is kell rá, hogy ne történjen meg újabb területek kiparcellázása. Azokon a területeken, ahol a befektető a kötelezettsége elmulasztásával nem épített utakat vagy közműveket, az anyagi lehetőségekhez mérten, a tulajdonosokkal egyeztetve, pályázati források megfelelő rendelkezésre állása esetén az önkormányzat igyekszik segíteni megoldani a helyzetet. A település növekedésével együtt szükséges alközpontok kialakítása is, ahol a lakosság alapfokú ellátása részben biztosítható legyen (üzletek, óvoda, játszótér, park). A jelenlegi bérlakás állomány átalakítása, energetikai korszerűsítése. 15

16 5.3. A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI A település igazgatási területe nem növekszik, és nem csökken. Az igazgatási területen jelentős szerkezeti változás nem tervezett, de módosítás igen. A legfontosabb szerkezeti fejlesztés a közlekedési hálózat bővítése lesz, a főközlekedési hálózattal való összeköttetés és a belterület elkerülésének kiépítése. A külterületen további területek kaptak beépítésre szánt besorolást, elsősorban különleges területek sport és szabadidő jelleggel A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE A területfelhasználás a településen egyrészt megtartja a kialakult területfelhasználási elemeket, másrészt új elemek kerülnek lehatárolásra. A belterület megtartja a falusias lakóterületeken, a településközponti vegyes területeket és a zöldterületeket, megtartandók a belterület széli kertvárosias lakótömbök besorolása is, valamint a beépítésre szánt különleges területek, a sportterület, a temető. A kiskerti területek felé elsősorban hétvégi házas üdülőterület, kis részben, egy tervezett gyűjtőút mentén, kertvárosias lakóterületek jelölhetők ki, figyelembe véve a kialakult területhasznosítást, és a mindenkori magasabb rendű jogszabályok adta lehetőségeket. A lakóterületek jelenlegi beépítés intenzitása tovább nem növelhető, ahol ez még lehetséges azon csökkenteni is lehet. A Fenyvestől délre (és a Mézeshegyen), nyugatra az önkormányzat pártolja a gazdálkodást, akár hagyományos gazdálkodást is, a patak mindkét oldalán gyümölcsösöket lehet telepíteni, ugyanis a terület eredeti jellegét így lehetne megtartani. Eredeti kerthasználat visszaalakuljon. A Mézeshegyet és más mezőgazdaságikertes övezeteket az önkormányzat nem tervezi belterületbe vonni. Megőrzendő ezen területek laza beépítettsége, ezért célszerű, a kialakult állapotokat is figyelembe véve olyan szabályozási tervet készíteni, mely elősegíti a nagyméretű, m2 nagyságú telkek kialakulását telekösszevonásokkal is. Ahol lehetőség van rá, szélesebb utcákat kell kiszabályozni, ahol nincs, ott a forgalom egyirányúsítása célszerű. A külterületeken, a belterület környékén kisebb és nagyobb telkes mezőgazdasági övezetű területek vannak, az övezetek egy részében a gazdasági épületekben lakások is kialakíthatók. További ilyen övezeti átminősítés csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz valódi életvitel szerű mezőgazdasági tevékenység kapcsolódik. A gazdasági területek a fő közlekedési nyomvonalak mentén, attól északra és délre is tervezettek, illetve kialakítandók. A tervezett sport különleges terület és a kapcsolódó létesítményei a belterülettől északra lesz található, kihasználva a környék kedvező táji és természeti adottságait. A település védelme szempontjából záportározók kialakítása szükséges mind a település északi, mind a déli oldalán AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Páty és a Zsámbéki medence többi településének gyors lakosságszám növekedését nem követték a közút fejlesztések. Nem épült meg a Budapest körgyűrű, M0, nyugati szakasza sem, mely Budakeszi-Páty között húzódva, jelentősen csökkentené a Budajenő, Telki irányból érkező és Biatorbágy irányába távozó átmenő forgalmat. Ugyanígy jelentős az átmenő forgalom Zsámbék irányába is. Ezek mellett az országos utak mellett élők mindennapjait, a nagy forgalomból adódó levegőszennyezés, és a zaj nagymértékben zavarja. Már tíz éve megszülettek az első elképzelések, tervek, ezeknek a problémáknak a kezelésére. Egyrészt az M1 autópálya lehajtó és Páty összekötése, másrészt egy elkerülő út 16

17 szerkezeti és részben szabályozási tervei készültek el. Az autópálya melletti iparterületek kijelölése, beépülése adott realitást ezeknek a terveknek, bár a 2008 óta tartó gazdasági válság megakasztotta ezt a folyamatot. Most a korábbi tervek módosítása van folyamatba, az alábbiak szerint. A közelmúltban a Nyugati elkerülő út, az M1-Páty összekötő út, és a Déli gyűjtőút engedélyezési (egyes részekre kiviteli) tervei is elkészültek. Az Északi gyűjtőút engedélyezési tervének készítése folyamatban van. 1. a Nyugati elkerülő út, az M1-Páty összekötő út szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Erre az útra már a kiviteli tervek is elkészültek. 2.Szintén folyamatban van a Déli gyűjtőút szerkezeti tervének módosítása, valamint az Északi gyűjtőút szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Az elkészült/készülő úttervek alapján, most már ki lehet jelölni az Övezeti mellékletben SSZT-vel jelölt útszakaszok szabályozási vonalait. A részletes útterveknek megfelelően a korábbi szabályozási tervek területén belüli útszakaszok szabályozását is pontosítjuk. A TELEPÜLÉSI UTAK TERVEZETT FEJLESZTÉSEI: A tervelőzmények szerint Pátyon három új gyűjtőút épül, az Északi gyűjtőút (a 1102j. és 11102j. utak között), a Déli gyűjtőút (a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között). A Szerkezeti Terv módosítása az északi gyűjtőútnak a szabályozási tervekben pontosított nyomvonalát, a déli gyűjtőútnak engedélyezési tervben kidolgozott nyomvonalát tartalmazza. Az átmenő forgalom kiszorítása érdekében az Északi gyűjtőúton forgalomcsillapítást kell alkalmazni. A Déli gyűjtőút viszont kifejezetten átmenő forgalomra tervezett, a későbbiekben akár az országos úthálózat részévé is válhat. A helyi kiszolgáló úthálózat bővítése a területfejlesztésekhez, illetve az új telekosztásokhoz kapcsolódik. A fejlesztések által nem érintett, kialakult úthálózat jellemzően megtartja szabályozási szélességét. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A külterületi utaknál, mező- és erdőgazdasági utaknál, a mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedése, valamint a későbbiekben esetleg szükségessé váló útszélesítés lehetősége az út menti beépítés szabályozásával biztosítható. A külterületi utak már ma is részei a Zöldút hálózatnak, melyen rendszeresen, az év nagy részében, gyalogos, kerékpáros és lovas kirándulókkal lehet találkozni. Az úthálózat továbbfejlesztése, karbantartása célszerű a civil szervezetekkel együttműködve, ezzel is növelve a térség turisztikai vonzerejét és az itt élők életminőségét. A helyi úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: Északi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C. Déli gyűjtőút: K.V.B., B.V.b-C., többi helyi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C., kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-d önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. helyi külterületi utak: K.VI.C. 17

18 Páty tervezett úthálózata A tervezett úthálózat szabályozási szintű új elemei (körforgalmú csomópontok) A tervezett úthálózat szabályozási szintű módosításra/pontosításra kerülő elemei A tervezett úthálózat szerkezeti szintű pontosításra kerülő elemei Tervezett kerékpárutak 18

19 KERÉKPÁRUTAK: Páty hatályos tervei csak a műleírás szintjén foglakoznak a kerékpárút hálózattal, mivel országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések nem érintik Pátyot. A Településszerkezeti Terv módosításának tartalmaznia kell az időközben készült tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát, továbbá a Telki út melletti területek SZT által javasolt kerékpárutak, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutak nyomvonalát is. A Szerkezeti Terv módosítása szerinti kerékpárutak közül jelen tervmódosítás tervezési területét a Füzes patak mentén, a Töki úton, a 1102j. út mentén haladó, a kis Gurgyalon át Herceghalom felé vezető, a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, a pincékhez vezető kerékpárút egész kis részben érinti. A tervezési területet érintő kerékpárutak területigénye a tervezett utak szabályozási szélességén belül, illetve meglévő helyi külterületi utakon biztosított. Kistérségi összefogás szükséges, hogy pályázati pénzek bevonásával a települések közötti kerékpárutak megtervezésre és kivitelezésre kerüljenek. El kell érni, hogy minden megépülő új út a térségben kerékpárutat is tartalmazzon. TÖMEGKÖZLEKEDÉS: A tömegközlekedési ellátást továbbra is elsősorban a helyközi autóbuszjáratok biztosíthatják. A pátyi útfejlesztések a helyközi autóbuszok útvonalának új lehetőségeket kínálnak. A távlatban a járatok megoszthatóak lesznek a településközponton áthaladó, és azt különböző útvonalakon elkerülő járatokra. GYALOGOS FELÜLETEK, KERÉKPÁRÚT, TURISTAÚT: Országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések Pátyot nem érintik. A térségben az országos hálózati elemek Biatorbágy - Zsámbék Tök útvonalon haladnak, általában a Benta patak mentén vezetve. A Szerkezeti Terv módosítása tartalmazza a tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát: a Füzes patak mentén, A Töki úton, a Kossuth L. és Mélyárok utcában, majd a 1102j. út mentén, a kis Gurgyalon át Herceghalom felé, a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, az 1sz. főút mentén. A Szerkezeti Terv módosítása az északi közigazgatási határ mentén vezetett, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutat is tartalmazza. A gyalogos közlekedést önálló gyalogutak is szolgálják. A gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés, ill. a gyalogutak kiépítése szükséges. PARKOLÁS, RAKODÁS: Jelentősebb telken kívüli parkolási igény a központban lévő helyi intézményeknél, és a temetőnél, esetleg a pincéknél jelentkezik. Az új létesítményekhez minden esetben telken belül kell biztosítani az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyeket és a rakodási lehetőséget, 19

20 ez alól csak a meglévő épületek funkcióváltásánál lehet felmentést adni. A közterületi parkolás legalizálása és szabályozása önkormányzati parkolási rendelettel történhet. VASÚTI KÖZLEKEDÉS: Pátyot a Budapest - Győr - Hegyeshalom vasúti fővonal érinti a település déli szélén. A vasútvonalon elővárosi vasúti közlekedés (is) van. Megállók csak a szomszédos településeken vannak, lesznek PINCEHEGY A pincék, présházak meghatározó részét jelenleg nem használják, elhanyagolt állapotban van. Az önkormányzat elkötelezi magát ezen helyzet megváltoztatása mellett. Egyre több présház lebontásra szorul, mert rendbetételük már nem lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években néhány gazdát cserélt pince új tulajdonosa a présház felújításba kezdett. Ezeknek az új pincéknek az arculata szervesen illeszkedik a Pincehegy képébe, így a terület egyik legnagyobb értéke az egységes arculat továbbra is megmaradt és ez a jövőben is fenntartható lehet. A pátyi pincehegy fenntartását és turisztikai, borturisztikai megújításához az önkormányzat a következő lépéseket tartja fontosnak. Infrastruktúra - elengedhetetlen a vízhálózat (és a csatorna) kiépítése (fúrt kutak rendszeréből, vagy a vezetékes közüzemi víz bevezetése) - úthálózat rendbetétele - szemetesek kihelyezése - információs táblák kihelyezése - parkoló(k) létesítése Rendszerezés, felmérés, térkép készítése - pincekataszter készítése, digitális adatbázis létrehozása, GPS koordinátákkal, helyrajzi számokkal, tulajdonosokkal, fényképekkel - profi térkép készítése - a Pincehegy köztereinek elnevezése, útjelző táblák kihelyezése A beépülést és pincehasználatot elősegítő intézkedések meghozatala - az elhagyatott pincék pontos felmérése, lehetőség szerinti kisajátítása - romló állagú pincék tulajdonosainak ösztönzése a felújításra A idegenforgalmat elősegítő lépések - gazdák képzése és összefogása (Budakörnyéki Borkultúra Egyesület) - pincehegyi rendezvények fejlesztése, reklámozása - falusi turizmus beindítása, szálláshelyek megjelenése Nagypince kihasználása - a Nagypince a központi szerepe miatt kiemelt figyelmet érdemel. Fogadóképessé alakítása fontos. Ez lehet befektető általi fejlesztés eredménye egy kölcsönösen előnyös és elfogadott szakmai terv szerint, vagy önkormányzati és civil erőből közösségi tér és borászmúzeum kialakítása A komolyabb borturisztikai célpont megvalósulásának elengedhetetlen feltétele az infrastrukturális fejlesztés mellett a hivatalos borászatok és/vagy alkalmi vendéglátóhelyek megjelenése. A komolyabb fejlesztések csakis a tulajdonosok és az önkormányzat közös teherviselése mellett elképzelhetőek, illetve befektetői, vagy pályázati források bevonásával 20

21 tovább szélesíthetők. Az egyik legfontosabb és elengedhetetlen feladat az előrelépés tekintetében az átfogó pincekataszter készítése, ezt követően pedig közös megegyezés alapján a további fejlesztési lépések meghatározása (közművek, parkoló, út, stb.) Ezen folyamatok összehangolásában fontos szerepe lehet a Budakörnyéki Borkultúra Egyesületnek. Megfelelő tulajdonosi és önkormányzati szerepvállalással, körültekintő menedzseléssel a borturisztikai célponttá vállas középtávon elérhető, amelynek nyertese nem csak a pince tulajdonosok lehetnének, hanem a vendéglátó helyek megnövekedett munkaerő igénye miatt a helyi lakosok, esetleg az iparűzési bevételek növekedésével az egész falu. ÉSZAKI SPORTTERÜLET Ez a terület olyan övezet, ahol az önkormányzat támogatja a különböző sportágak megtelepedését, sportszakmai bázis kiépítését és az ezzel járó kiszolgálófunkciókat. Ezt a területet az önkormányzat nem tervezi belterületbe vonni, nem támogatja a lakó és kereskedelmi célú ingatlanok megtelepedését. A meglévőkön kívüli, további lakóingatlanokat, telkeket, üdülőtelkeket az önkormányzat nem tervez kialakítani MŰEMLÉK- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM A település épített értékei a belterületen vannak. Az épített védett értékeket az adottságok fejezetében ismertettük. Az épített értékek állaga változó, általában jó vagy megfelelő. Az egyházi épületek funkciója az építésük óta változatlan, és az is marad, a helyi egyházi közösségek ezekről a jövőben is gondoskodnak majd. A többi épület közül néhány funkció nélkül maradt a múlt század folyamán, a kastélyok, kúriák valamikor egy lakóépület és több gazdasági épület együttese volt. Ma már nem használják lakóépületként, és a birtok sincs meg aminek a központja volt, így új hasznosítást kell keresni ezeknek az épületeknek. Az új, az épületnek és védettségnek is megfelelő hasznosítás az épületek, építmények fennmaradásának a feltétele IDEGENFORGALOM, TURIZMUS A település az idegenforgalom és a turisztika számára vonzó lehet, kihasználva a nagyszerű táji és természeti környezetet. Az idegenforgalom fejlesztése elképzelhetetlen a vendégek fogadására, ellátására és szórakoztatására szolgáló vendéglátási, szállásférőhely és sport célú létesítmények építése nélkül. Zsámbéki medence összefogással érdemes gondolkodni. Pátyon kiemelkedő ill. egyedülálló turisztikai látványosság a Pincehegyen kívül nincs. Turizmus fejlesztésének lehetséges irányai: - lovasturizmus a településen található lovardákra építve - Budapest közelsége miatt céges idegenforgalomra lehet építeni, mely az egyedülálló Pinceheggyel lehet igazán vonzó - Pincehegy fejlesztése - Zöldmezős fejlesztések a kiemelt sport területeken a közeli tájvédelmi körzetre építve - A Telki fociakadémia közelsége miatt a sportra is lehet építeni - Termálvízre alapozott létesítmények 5.9. KÖRNYEZETVÉDELEM PROGRAM A településrendezési terveket alátámasztó környezetalakítási javaslatok Alapvető környezetvédelmi célkitűzések A tervezési területen magas színvonalú környezetminőség biztosítása a cél, mely elsősorban a környezetterhelések csökkentésével, szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhető el. A környezetszennyezések megszüntetése, illetve a környezetterhelések csökkentése érdekében az alábbi környezetvédelmi intézkedések szükségesek: - a talajvédelem és a vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi intézkedési feladat a még csatornázatlan területeken a csatornahálózat kiépítése, 21

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA. egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án KÖZSÉG

NEMESGULÁCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA. egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án KÖZSÉG NEMESGULÁCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 23-án 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától illetve

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.)

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE

HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testülete 342/2015. (XII.31.)határozatának 1. melléklete HÉVÍZ VÁROS SZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

HATÁROZATI JAVASLAT. Nagy Géza Körjegyző. Szabó József Polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT. Nagy Géza Körjegyző. Szabó József Polgármester HATÁROZATI JAVASLAT Kemeneshőgyész Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2010. (. ) határozata Kemeneshőgyész Településszerkezeti leírásának és településszerkezeti tervének jóváhagyásáról Kemeneshőgyész

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k.

Tisztelt Lakosság! Köszönettel. Gyenes Levente polgármester s.k. Tisztelt Lakosság! Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a Gyömrő Város 46 hrsz-ú területére vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat részleges módosítását a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz.

Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz. Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz. melléklete 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A területfelhasználás Nyékládháza

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

TISZASZENTMÁRTON KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. kötet TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

TISZASZENTMÁRTON KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. kötet TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu TISZASZENTMÁRTON KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408

TT-1/É-09-0016. Környezetalakítás, tájrendezés: kert- és tájtervező TK-09-0583/06. Környezetvédelmi tervező: HBM MK 09-0036. TRv-T-(13)/09-0408 DERECSKE VÁROS Egyeztetések lezárását követõen összeállított, javított dokumentáció: 0. augusztus. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BELTERÜLETTEL KAPCSOLATOS - 00.(-0.) ÉVI MÓDOSÍTÁS K K D J E K C C K H H B B A

Részletesebben

SZŐLŐSGYÖRÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

SZŐLŐSGYÖRÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZŐLŐSGYÖRÖK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2005.(VIII.31.) sz., 13/2009.(X.26.) sz. rendeletével módosított 6/2003.(VI.24.) számú rendelete egységes szerkezetben a Helyi Építési Szabályzatról Szőlősgyörök

Részletesebben

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához 1.sz. melléklet Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 147/2006. (Vlll.29.), 253/2009.(Xll.22.), 149/2011.(Xll.15.)

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

U R B A N I T A S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t. 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: urbanitas@urbanitas.hu, honlap: www.urbanitas.hu DUNAVARSÁNY VÁROS

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK DOMBIRATOS ÖNKORMÁNYZAT 20/2007 (XII.20.) KT SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Dombiratos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990.

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve EREDETI LEÍRÁS ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK (2015. decemberig bezárólag) VÁROS ÉS HÁZ BT 2016 JANUÁR SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET

Részletesebben

RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ 2006. NOVEMBER RÁCKERESZTÚR KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Felelős tervező: Havas Mária TT1 01-1065/01

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A L Á T Á M A S Z T Ó J A V S L A T 1 - M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T 2 - A L Á

Részletesebben

A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet. A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet. Bordány Községi Önkormányzat 17/2005.(XI.19.)Ö.r. rendelete a község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 91. -a szerint az önkormányzat gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja

Részletesebben

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ SOMOGYUDVARHELY településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ jóváhagyó rendelet: 10/2015.(X.21.) önk. rendelet határozat: 83/2015.(x.20.) Kt. határozat TERVEZŐ:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz SÁRVÁR Településrendezési eszközök módosítása Teljes eljárás Véleményezési szakasz Megrendelő: Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Tel: 0695/523-100 Email: rosenfeld.istvanne@sarvar.hu

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 8/2009 (IX.17.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 8/2009 (IX.17.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 8/2009 (IX.17.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Apácatorna Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról

Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról EGYSÉGES SZERKEZETBEN A 1/2010.(I.26.) módosítással Az 5/2011.(IV.19.) módosítással

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Márkó Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2011. (VI.8) önkormányzati rendelete Márkó Község Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetbe foglalva a 7/2011.(XI.16.)

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 2. MELLÉKLETE TARTALMI KÖVETELMÉNYEI SZERINT Megbízó: Tiszakécske Város Önkormányzata

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Rimóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (VII.17) számú rendelete a helyi építési szabályzatról Rimóc község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4. SZ. MÓDOSÍTÁS JSZ: 1/2014 VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Készült a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

Ezen rendelet 2007. augusztus 30. napján lépett hatályba Kihirdetése 2007. augusztus 30. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyző

Ezen rendelet 2007. augusztus 30. napján lépett hatályba Kihirdetése 2007. augusztus 30. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyző Ezen rendelet 2007. augusztus 30. napján lépett hatályba Kihirdetése 2007. augusztus 30. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyző Mórahalom Város Képviselőtestületének 8/2007. (III. 29.) számú rendelete

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

HATÁROZAT. Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete

HATÁROZAT. Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete HATÁROZAT Nemesgörzsöny község Önkormányzata Képviselőtestületének 55/2011. (X.6.) határozata Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete úgy döntött, hogy Nemesgörzsöny község településszerkezeti

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003

TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003 TASZÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 3/2003 JÓVÁHAGYVA A 179/2005. (VIII. 25.) SZ. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2005. (VIII. 25.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT 2005.FEBRUÁR

Részletesebben

VÁTI KHT tájtervező Lázár Tibor táj- és kertépítész mérnök 01-5041 PARTNER KFT

VÁTI KHT tájtervező Lázár Tibor táj- és kertépítész mérnök 01-5041 PARTNER KFT TERVEZŐK, KÖZREMŰKÖDŐK JEGYZÉKE: LT-PLAN BT irányító tervező, településtervező László Tibor okl. építészmérnök É-2/11-0086 környezetvédelem Laki Ferenc meliorációs üzemmérnök 11-0136 környezetvédelmi szakmérnök

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet

Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat. Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet Pilisszentkereszt Dobogókő VI. Településszerkezeti Terv 39/2011. sz. határozat Szabályozási Terv 9/2011. (V.03.) sz. rendelet PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TT HÉ 1 PILISENTKERET - DOBOGÓKŐ TELEPÜLÉSERKEZETI

Részletesebben

a Helyi Építési Szabályzatról

a Helyi Építési Szabályzatról Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 13/2004. (IX. 9.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a módosítására kiadott 15/2005.(XI.30.) és a 13/2009. (IX. 18.)

Részletesebben

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program Mátraszentimre Környezetvédelmi Program 2011 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 1. Jogi alapok... 2 2. Tervelőzmények... 2 3. Főbb célkitűzések és várt eredmények... 2 II. Állapotfeltárás... 2 1. A település

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti

Részletesebben