BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba április

2 Készítették Bácsalmás Város megbízásból: Innovatív Kft. Szerzők: Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba Minőségbiztosította: Ex-Ante Tanácsadói Iroda 2

3 Tartalom 1. BEVEZETÉS Integrált városfejlesztési stratégia BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A tervezés keretei Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója...12 Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve Lipcsei Charta Európai Városok Chartája Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)...15 Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Városi szerepkör mátrix...18 Nemzetközi...18 Országos...18 Regionális...18 Megyei...18 Kistérségi...18 Gazdaság...18 Bankok...18 Közlekedés, távközlés...18 Vasútállomás...18 Távolsági autóbusz állomás...18 Posta hivatal...18 Kereskedelem...18 Kiskereskedelmi üzletek Állam igazgatás fokú építésügyi hatóság Oktatás...18 Tanuszoda...18 Óvoda, általános iskola...18 Egészségügy...18 Körzeti orvosok...18 Szociális ellátás

4 Gyermekotthon...18 Idősek Otthona...18 Kultúra...18 Országos és helyi védettségű épített környezet Könyvtár Turizmus, rekreáció Természetvédelmi területek Szálláshely kereslet - kínálat Sportpálya Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír Bácsalmás város egészére vonatkozó helyzetértékelés A város története Városszerkezet Gazdaság Vállalkozások helyzete Kereskedelem Turisztika, idegenforgalom Mezőgazdaság helyzete Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei Társadalom Demográfia Foglalkoztatottság, munkanélküliség Települési környezet Forrás: Saját gyűjtés táblázat Lakásállomány Települési infrastruktúra ellátottság Hulladékgazdálkodás Oktatás-nevelés Egészségügyi ellátás Szociális ellátás

5 A városmarketing tevékenység a város promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A meghatározott célcsoportok: a település lakossága, lehetséges befektetők, vagy a város iránt érdeklődő látogatók, a kistérség lakossága. A városmarketing tevékenység fontos fejlesztési eszköz az önkormányzat kezében. Segítségével fejlesztheti a gazdaságot, befektetőket vonzhat a városba, jobbá teheti az életminőséget és látogatókat turistákat vonzhat. A városvezetés célja, hogy megteremtse maga iránt a keresletet és azt képes legyen kielégíteni A városfejlesztési társaság átalakításával kapcsolatos követelmények A felügyelő bizottságban a város képviselő testületének tagjai vegyenek részt az átláthatóság biztosítása miatt Gazdasági tevékenységéből keletkező nyereséget város fejlesztési tevékenységre kell visszafordítani, ezen tényt az alapító okiratába be kell vezetni Megfelelő szabályozottság legyen az önkormányzat és a Kft között annak érdekében, hogy az érintett akcióterületen az önkormányzati vagyonnal gazdálkodni tudjon Bácsalmás város Önkormányzatának rendeletben kell szabályozni a következő tevékenységeket: Az önkormányzat, mint tulajdonos jogainak gyakorlásának kérdése Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása Az akcióterületi fejlesztések szabályozása A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás Városi szerepkörben megjelenő fejlesztések Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Gazdaság Tudás és Információs Központ ( Bácska Helyi Termék Klaszter ) Közlekedés, távközlés Vasútállomás rekonstrukciója

6 Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése Kereskedelem Állam igazgatás Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Gyűjtemények Háza rekonstrukció Turizmus, rekreáció TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ PARTNERSÉG Kérdőíves megkeresések és interjúk Partnerségi rendezvények Helyi médiában való megjelentetés Önkormányzat vezetőinek részvétele IVS Képviselő Testület jóváhagyása előtti javaslattételi folyamat AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMONKÖVETÉSE (MONITORINGJA) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA FELHASZNÁLT IRODALOM I. MELLÉKLET INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ

7 ÁBRÁK 1. ábra Dél-Alföldi Régió térképe ábra Várostérkép ábra Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei ábra Munkanélküliségi ráta Mgyarországon decemberben ábra Regisztrált jogi személyiségű és nélküli vállalkozások megoszlása Bácsalmáson (2006) ábra Regisztrált egyéni és társas vállakozások megoszlása Bácsalmáson (2006) ábra Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) (1999,2003) Dél- Alföldi Régió, Bács- Kiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban ábra Őstermelők száma Bácsalmáson ( ) ábra Lakónépesség számának alakulása Bácsalmáson között (Fő) ábra Állandó népesség számának alakulása Bácsalmáson között (Fő) ábra Természetes szaporodás és fogyás alakulása Bácsalmáson között ábra Belföldi vándorlási különbözet alakulása között Bácsalmáson ábra Bácsalmás korfája ábra Bácsalmás főbb demográfiai mutatói között ábra Regisztrált munkanélküliek számának alakulása Bácsalmáson között ábra Épített értékeink ábra Lakásállomány között

8 18. ábra Elérés ábra A Dél-Alföldi Régió közúthálózatának közötti időszakra tervezett fejleszetési és rekonstrukciós feladatai ábra Oktatási intézmények Bácsalmáson ábra Járóbeteg-szakellátó rendelőintézet épülete ábra Alapszolgáltatási Központ ábra Idősek otthona ábra Gyűjtemények Háza ábra Művelődési Központ ábra Bácsalmás városrészekre osztása ábra Jelmagyarázat ábra Szegregátum Bácsalmáson ábra A lakosság korszerinti megoszlása és a települések összlakosságszáma ábra A stratégia összefüggései ábrázolva ábra A kijelölt akcióterületek ábra A városfejlesztő társaság szervezeti ábrája ábra A lakosság által megfogalmazott 5 legfontosabb fejlesztendő terület TÁBLÁZATOK 1. táblázat Bácsalmási Kistérség települései táblázat Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre táblázat Funkciók elérhetősége táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács- Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson ( ) táblázat Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban, Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bácsalmáson ( ) táblázat Népesség számának alakulása 2001-ben az összevont korcsoportok szerint...error: Hivatkozásforrás nem található45 8

9 10. táblázat Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye városaiban Error: Hivatkozásforrás nem található táblázat Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben táblázat Iskolai végzettség megoszlása a megfelelő korcsoportos bontásban táblázat Bácsalmás Város civil szervezetei és képviselőik táblázat Természeti értékek táblázat Épületek védettség szerinti besorolása táblázat Lakásállomány adatai táblázat A térség településeinek vízmű kapacitásai táblázat 2006-os adatok a Bácsalmási Kistérség településeiről táblázat Hulladékgyűjtő szigetek táblázat Óvodai kapacitás adatok a Bácsalmási kistérségben táblázat Általános iskolai kapacitás adatok táblázat Közép- és felsőfokú oktatás táblázat Oktatási intézmények Bácsalmáson táblázat Egészségügyi ellátás adatai táblázat Pénzbeli juttatások között (Fő) táblázat Szociális étkeztetést igénybevevők Bácsalmáson táblázat Házi segítségnyújtást igénybevevők Bácsalmáson táblázat Idősek nappali ellátásának adatai táblázat Családsegítő szolgálat igénybevétele táblázat Gyermekjóléti szolgálat táblázat Tanyagondnoki szolgálat táblázat Bácsalmás város utóbbi években megvalósult projektjei táblázat Gazdasági SWOT analízis táblázat Társadalom, foglalkoztatás SWOT analízis táblázat Épített és természeti környezet SWOT analízis táblázat Közszolgáltatások SWOT analízis táblázat Bácsalmás Nyugati Városrészére vonatkozó adatok táblázat Nyugati Városrész SWOT elemzése táblázat Bácsalmás Keleti Városrészére vonatkozó adatok táblázat A Keleti Városrész SWOT elemzése

10 42. táblázat Bácsalmás Központi Városrészére vonatkozó adatok táblázat Központi Városrész SWOT elemzése táblázat Bácsalmás városrészeinek jelenlegi funkciói táblázat Bácsalmás Város intézményi és szolgáltatási ellátottsága táblázat 2001-es összehasonlító adatok táblázat Demográfiai adatok szegregátumonként táblázat Óvodai-, általános iskolai feladat ellátási helyek táblázat Bácsalmási tagintézmény óvodai létszáma (2008) táblázat Bácsalmási tagintézmény létszámadatok (2008) táblázat Iskolai végzettség megoszlása megfelelő korcsoportos bontásban (2006) táblázat Iskolai végzettség a szegregációs területeken táblázat Foglalkoztatottság a szegregátumokban táblázat Lakásállományi adatok táblázat Szegregáció elleni fejlesztések az elmúlt időszakban táblázat Megvalósítandó projektek táblázat Stratégia és SWOT táblázat A hosszú távú jövőkép számszerűsíthető céljai táblázat Beavatkozások összefoglalása és forrásigénye táblázat Szabadidő és rekreáció akcióterület táblázat Tudás és információs akcióterület táblázat Alternatív energetikai fejlesztések akcióterület táblázat Utak és utcák rekonstrukciója akcióterület táblázat Projektek akcióterületenkénti bontásban táblázat Stratégiai javaslatok táblázat Fejlesztési hatások, eredmények táblázat Településfejlesztési Koncepció és az IVS közötti összefüggések táblázat Az IVS prioritásai és Bácsalmás Város Gazdasági Programjának illeszkedése táblázat Főbb kockázatok táblázat Város szerepkörben megjelenő fejlesztések táblázat Beavatkozással érintett ingatlanok táblázat IVS előrehaladás és az Önkormányzat felé történő beszámolás részei táblázat Jóváhagyás előtti véleményezés táblázat A megvalósulás mutatói

11 1. BEVEZETÉS 1.1 Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy középtávot (7-8 év) átölelő fejlesztési szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzatképviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. 11

12 Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. 2. BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Ezen fejezet Bácsalmás Város településhálózatban betöltött szerepét határozza meg, figyelembe véve az Országos Területfejlesztési Koncepcióban valamint a város különféle programjaiban és koncepcióiban leírtakat. Továbbá fontos szempont a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Az IVS-nek tartalmaznia kell, hogy a város releváns fejlesztési koncepciókhoz hogyan viszonyul, illetve hogy milyen módon kíván ezen koncepciókhoz viszonyulni. 2.1 A tervezés keretei Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója A településfejlesztési koncepciónak kell a stratégiai tervezés alapjait képezni. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Bácsalmás Város Önkormányzatának településfejlesztési terve hosszú évekre meghatározza a város Európai Unión belüli fejlesztését, fejlődési lehetőségeit. A város településfejlesztési koncepciójában az alábbi célkitűzések kerültek megfogalmazásra. A lakosság biztonsága, a fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények biztosítása A demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények biztosítása 12

13 A lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat kiépítése, fejlesztése Az értékes, megőrzésre érdemes történeti vagy egyéb szempontból jelentős elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása A környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.) védelme A település természeti adottságainak kiaknázása A lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás) érdekei A polgári védelem, katasztrófa-elhárítás igényei Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve Bácsalmás Város jelenleg nem rendelkezik a képviselő testület által elfogadott szabályozási és településrendezési tervvel. Azonban ezen tervek elkészítése folyamatban van, határozatban való elfogadásukra évben kerül sor. Bácsalmás Város Gazdasági Programja Bácsalmás felzárkóztatásához, fejlődéséhez szükség van a város tudatos gazdasági programjához. A rendelkezésre álló gazdasági program átlátható és végrehajtható célkitűzéseket tartalmaz, melyek a következők: A város működőképességének korunk színvonalán való biztosítása Az önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése; lakható, élhető, gondoskodó, biztonságos városi életfeltételek biztosítása A megújuló gazdaság szervezésében való részvétel Az intelligens város alapjainak a lerakása, kihasználva ebben a folyamatban lévő kistérségi szélessávú internet által kínált lehetőségeket Bácsalmás Város Környezetvédelmi Programja 13

14 A fenntartható fejlődés Bácsalmás Város életében is jelentős értéket képvisel. A társadalmi gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fontos, hogy megvalósuljanak a környezetvédelmi fejlesztések is. Ennek érdekében elkészült a város környezetvédelmi programja, mely a következő célkitűzéseket tartalmazza: A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az állampolgárok széleskörű részvételével. A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos- az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntarthatógazdálkodás, szabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése. A helyi környezetvédelmi és az egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése, a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével. A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában. A város hosszú távú fejlesztésének környezetvédelmi szempontú megalapozása, az infrastrukturális fejlesztések megvalósításához szükséges pályázati lehetőségek feltételrendszerének biztosítása. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok teljesítése. Lipcsei Charta A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg. 14

15 Európai Városok Chartája A városok harmonikus belső fejlődését ajánló Európai Városok Chartája tíz fő fejezetben foglalja össze a fejlesztések legfontosabb elemeit. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Az 1076/2004. (VII.22.) Kormányhatározat alapján az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az egyes szakpolitikákat koncepcionális keretbe foglalva, azok számára meghatározott időtávra (2020-ig) közös célokat fogalmaz meg. Az OFK lefedi a hazai és uniós fejlesztési források összességét. Az OFK által felvázolt koncepcionális kereten belül fogalmazódik majd meg a kizárólag az uniós strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait (és azok hazai társfinanszírozását) magában foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret ( II. Nemzeti Fejlesztési Terv ), illetve az agrár- és vidékfejlesztés uniós és hazai forrásait felölelő Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Terv cél- és prioritásrendszere. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005-ben került felülvizsgálatra, melynek keretében új irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Magyarországra vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők: térségi versenyképesség erősítése, a területi felzárkózás elősegítése, a fenntartható területi fejlődés, örökségvédelem, integrálódás Európába, a regionalizmus és a decentralizáció erősítése. A 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó országos területi célok között fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg a speciális adottságú térségtípusokra, melyek az alábbiak: természeti, táji értékekben gazdag területek erőforrásainak kiaknázása, agrár térségek diverzifikálása, határmenti területek együttműködése, tanyás térségek revitalizálása, romák lakta térségek fejlesztése. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. 15

16 A fentiekben vázolt tervezési dokumentumok áttanulmányozása és ismerete elengedhetetlen az IVS elkészítésének. Ezen programok célkitűzéseit és irányvonalait szem előtt kell tartani a város hosszú távú stratégiájának elkészítésekor. 2.2 Bácsalmás város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban Dél Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. A régió központja Szeged. Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Dunamenti síkságra, a Duna Tisza közének homokhátságára és a Bácskai Löszhátra ( 1. ábra ). Dél Alföldi Régió Térképe Forrás: 16

17 1. ábra Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A Város a Dél Alföldi Régióban a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében a Bácsalmásiban helyezkedik el. A város közvetlen vonzáskörzetét a kistérség további hét települése jelenti, melyek az 1. táblázatban találhatóak. Bácsalmási Kistérség Települései Település Terület ( km 2 ) évi évi lakónépesség ( fő ) lakónépesség ( fő ) Bácsalmás 108, Bácsszőlős 38, Csikéria 25, Kunbaja 33, Katymár 71, Mátételke 27, Tataháza 26, Madaras 49, Forrás: Bácsalmási Kistérség 3 éves szociális felzárkóztató programja és KSH adatok alapján saját szerkesztés 1. táblázat A város a kistérség központja mind geometriai mind egyéb tényezők figyelembe vétele mellett. Kistérségi székhelyként betöltött szerepe mellett országos és megyei szerepkörrel is rendelkezik. A 2. táblázat Bácsalmás város szerepkörét mutatja meg mátrix táblázatban. A funkciómátrixot tanulmányozva megállapítható, hogy a város által nyújtott szolgáltatások és lehetőségek döntő többsége kistérségi szintű szerepet jelent. 17

18 Forrás: Saját gyűjtés 2. táblázat Városi szerepkör mátrix Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Gazdaság Bankok Közlekedés, távközlé s Vasútállomás Határátkelőhely Távolsági autóbusz állomás Posta hivatal Benzinkút Kistérségi szélessávú internet Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek Piac Állam igazgatá s 1.fokú építésügyi hatóság Okmányiroda Rendőrség Tűzoltóság Gyámhivatal Földhivatal Oktatás Tanuszoda Óvoda, általános iskola Gimnázium Szakiskola Egészségügy Szociális ellátás Gyermekotthon Körzeti orvosok Gyógyszertárak Központi orvosi ügyelet Rendelőintézet Idősek Otthona Gyermekjóléti szolgálat Nappali ellátások Kultúra Országos és helyi védettségű épített környezet Könyvtár Művelődési központ Turizmus, rekreáci ó Természetvédelmi területek Szálláshely kereslet - kínálat Sportpálya Tanuszoda Sportcsarnok Vendéglátóhelyek Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre 18

19 Bácsalmás Város feladatellátásában régiós szerepkörrel nem rendelkezik. A város meghatározó szerepet tölt be a kistérség közlekedésében. A trianoni határmegvonás miatt kialakult csonka vasúti szárnyvonalakat az 1960-as évek elején megszűntették, és megszűnt Bácsalmás vasúti csomópont jellege, de a helyébe kiépült közforgalmú autóbusz-közlekedés Bácsalmás központú jellegű lett. Ez azóta is megmaradt, bizonyos távolsági autóbusz összeköttetések kifejlődése mellett. A térség, és egyben város vasútellátottsága megfelelő, összeköttetést biztosít Kiskunhalas-Baja-Bátaszék (154. számú vonal) irányában. A város közúthálózatának gerince a Tataháza területén átmenő 55-ös számú főút, mely biztosítja a kelet-nyugat irányú összeköttetést Szeged Baja - Pécs irányában, azonban a kistérség központján, Bácsalmáson nem megy keresztül. Jelentős átmenő forgalmat jelent a Bácsalmás Bajmok határátkelő. A Szerbiai határ közelsége az idők folyamán hátrányt jelentett a város számára, azonban az utóbbi időben számos pozitív lehetőséget rejt magában, amit a város vezetése kész kihasználni. Idegenforgalmi turisztikai szempontból a város vagy tágabb értelemben a kistérség adottságai jelenleg kihasználatlanok. Ennek ellenére Bácsalmás város számos idegenforgalmi látványossággal, kiszolgáló létesítménnyel rendelkezik, melyek a következők: szálláshelyek, éttermek, Sós-tó, Horgász-tó, védettséget élvező park, országos védettséggel rendelkező gyapjas gyűszűvirág élőhelye, színes épített és kulturális örökség, melyek egy része országos másik része pedig helyi védettséget élvez (pl.: kékfestő, Chaucher ház stb). A város kereskedelmi szálláshely tekintetében egy vendéglátó hellyel rendelkezik, mely az év minden szakában 22 férőhellyel igénybe vehető Bácsalmás Város térségi szerepköre Bácsalmás a második világháborút megelőző időszaktól kezdve térségi szerepet tölt be közigazgatási, közszolgáltatási közlekedési, gazdasági, és kereskedelmi tekintetben. A város, mint alsó szintű közigazgatási központ a járásnak a Bajai Járásba való beolvasztásával ben megszűnt, de a már kialakult térségi funkciókat tovább gyakorolta. A térség települései számára Bácsalmás bizonyos városi szolgáltatások nyújtására volt képes már a közigazgatási szerep megszüntetésének idején is. Ezek közé sorolhatók pl. a térségi járóbeteg-szakrendelés folyamatos működtetése, és a középfokú oktatás biztosítása stb július 14-én alakult meg a Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás, amelynek célja a térségi sokoldalú együttműködés kereteinek biztosítása, a kötelezően előírt és önként vállalt 19

20 térségi feladatok ellátása. A Kistérségi Társulás látja el a központi orvosi ügyeletet, belső ellenőrzési rendszer működtetését, az 5 település (Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Mátételke) vonatkozásában az alapfokú oktatás-nevelési intézmények fenntartását, a pedagógiai szakszolgálatot, valamint végzi a térségfejlesztési tevékenység összehangolását. A kistérségben egyedüliként rendelkezik gimnáziummal, illetve szakmunkásképző intézménnyel. Bácsalmás Város Gimnáziumának épületében helyet kapott a kecskeméti Kertészeti Főiskola kihelyezett tagozata. Az oktatás levelező tagozat keretében működik. A felsőfokú oktatáshoz a városszervező tevékenységével járul hozzá. A kistérség területén a város vonzáskörzetében gazdasági szempontból a legtöbb foglalkoztató, illetve kiskereskedelmi szolgáltató Bácsalmáson található (pl.: Kähny Kft, Bácska - Modul Kft, Agráripari Zrt, élelmiszer boltok, műszaki háztartási elárusító helyek). Rekreációs és sport tevékenységek szempontjából központi szerepre törekszik. Ennek alapját a már működő Tanuszoda illetve a sportcsarnok és sportpályák alkotják. A társulás 8 településén közel 18 ezer állandó lakos él. A társulás központja a centrálisan elhelyezkedő Bácsalmás város, amely nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy minden szolgáltatási feladatot betölthessen, ezért a térség lakossága a valós városi szolgáltatási funkciók ellátására képes Baja város vonzáskörzetéhez is tartozik. Intézményi ellátottságát tekintve Bácsalmás nem tekinthető valódi központi szerepkörrel rendelkező városnak, a kisvárosi intézmények egy részét (városi bíróság, rendőrkapitányság, közjegyző, több pénzintézet, középiskolák, kórház, ingatlanközvetítő) Baja városban lehet elérni. A további városi jellegű intézmények (munkaügyi kirendeltség, földhivatal, középiskola, ügyvéd, járóbeteg-szakellátó orvosi rendelő, mentő, pénzintézet jelenléte, könyvesbolt) vonatkozásában elmondható, hogy ezeket tekintve Bácsalmás biztosítja az intézményi szolgáltatást a Bácsalmási kistérség lakosai számára is. Bácsalmáson elérhetők a gyámhivatali, okmányirodai, I. fokú építési hatósági szolgáltatások, ezen túlmenően rendőrőrs található a városban, mely a Bajai Rendőrkapitánysághoz tartozik szervezetileg. Az 3. táblázat mutatja, hogy a további funkciók ellátását illetően a legtöbb esetben Baja a szolgáltató város, azonban bizonyos megyei, vagy régiós szinten ellátandó feladatok esetében Kecskemét, vagy Szeged a szolgáltató központ. 20

21 Funkciók elérhetősége Intézmény megnevezése Központ/kirendeltség Illetékességi terület Gyámhivatal Bácsalmás Munkaügyi kirendeltség Békéscsaba/Bácsalmás Rendőrkapitányság Baja Rendőrőrs Bácsalmás Városi Bíróság Baja Városi Ügyészség Baja Körzeti Földhivatal Bácsalmás Okmányiroda Bácsalmás I. fokú építési hatóság Bácsalmás Polgárvédelmi kirendeltség Kecskemét/Bácsalmás Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Kecskemét Tűzoltóság Bácsalmás Területi Főépítészi Iroda Szeged Környezetvédelmi Felügyelőség Szeged/Baja Bányakapitányság Szolnok Állategészségügy Kecskemét Növényegészségügy Kecskemét APEH Baja Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baja (ÁNTSZ) Kistérség (NUTS4) Bácsalmás Forrás: Saját gyűjtés 3. táblázat Testvérvárosi kapcsolatok Bácsalmás a jugoszláv Bezdán községgel (1966), a németországi Backnang városával (1988), a szlovák Nagymegyer városával és a horvátországi Bizovác községgel (1994), a romániai Borszék és a lengyelországi Gizalki városokkal (2003) és a szerb-montenegrói Bajmok várossal (2005) írt alá együttműködési szerződést. A testvérvárosi kapcsolatokkal többek között diákok, hagyományőrző csoportok cserelátogatására, a kulturális értékek kölcsönös bemutatására biztosít a város lehetőséget. Minél szélesebb területekre terjed ki az együttműködés, annál többet ér. Bácsalmás város történetében a testvérvárosi kapcsolatokat nagymértékben befolyásolták a politikai események. A legkorábbi bezdáni kapcsolat ennek következtében a korábbiakhoz képest elhalványult, és fokozatosan a németországi partnerkapcsolat vált a legélénkebbé, amely már túllépett a hagyományos kulturális cserék szintjén. 21

22 Bácsalmás nem hivatalos, de jó kapcsolatokat ápol a franciaországi Annonay településsel. Napjainkban a kulturális eseményeken, ünnepségeken (iskolai, gimnáziumi rendezvények), a nemzeti megemlékezéseken (október 23.), szakmai eszmecseréken, megbeszéléseken találkoznak a testvérvárosi képviseletek egymással. Lassan hagyományosnak mondható az évről-évre - már négy alkalommal - megrendezett nemzetközi ifjúsági labdarúgó bajnokság, a Testvérvárosok Tornája. Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír. 22

23 3. BÁCSALMÁS VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. A város története 1 Régészeti leletek bizonyítják, hogy a Bácsalmás település őse az avar kortól lakott volt. Az első nagy néppusztítást az Alföldet letaroló mongol, tatár hordák végezték, s ennél is végzetesebb volt az oszmán hódítás. Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott. Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban megszerezték a városnak az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé Kossuth Lajos ajánlására. A lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan a településen 1837 óta van gyógyszertár, 1855-től posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862-től távíró. Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg. Az 1890-es évektől hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szőlőt telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) 1 A szakasz forrása: Bácsalmás város honlapja (http://www.bacsalmas.hu) 23

24 és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe. A meggazdagodott birtokosok és kereskedők pénzintézeteket, ipari üzemeket (gőzmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat működtettek. A vezető értelmiségi réteg kialakulása pezsdítően hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök. A trianoni békediktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye 4/5-öd részét Jugoszláviának ítélte. A megmaradt Felső-Bácskai területek - köztük Bácsalmás is nyaráig szerb katonai megszállás alatt volt. A szerbek kivonulása után átszervezték a közigazgatást, a megyei székhely Zomborból Bajára került, Bácsalmás továbbra is járási székhely maradt től újabb gazdasági fellendülés következett. A hatalmas méretű építkezések mellett kövezett utakat, járdákat, mélyfúrású kutakat létesítettek, parkosítottak, polgári iskolát és mezőgazdasági középiskolát működtettek, villamosítottak. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a lakosság száma fő, a lakóházak száma A magyarok 34, a bunyevácok 10, a németek 56%-os arányban éltek a településen. Erdei Ferenc a "Futóhomok" című szociográfiájában a Felső-Bácska fővárosaként írta le Bácsalmást től a történelmileg kialakult és az adottságokhoz alkalmazkodott gazdaságitársadalmi-népességi rendszer alapjaiban megváltozott. Az általános mozgósítások, a gettóba tömörített zsidók elhurcolása, majd a szovjet katonai megszállás és a délvidéki partizánakciók, a Dél-Bácskából idemenekülők elhelyezése és élelmezése, 1945 januárjától a Szovjetunóba történő internálások, a németek vagyonelkobzása, majd nagyrészük kitelepítése (kb fő) végzetes következményekkel járt. A Csallóközből betelepített magyar családok létszámban nem pótolták a kitelepítések által okozott veszteségeket. Az üldöztetések (kulákok), a Tito korszak miatt létrehozott határsáv, az ötvenes évek anomáliái (a beszolgáltatási kötelezettség) miatt csoportosan kényszerült elhagyni a lakosság a települést ipari vidékeken vagy nyugaton (1956) remélve a boldogulást. A lakosság mintegy 50%-a kicserélődött. A jugoszláv határmentiség következménye volt a közigazgatási szerepkör megcsorbítása ben először a külterület egy részét csatolták Kunbajához, 1952-ben a tanyás, sűrűn lakott külterületi történelmi borvidékből hozták létre Bácsszőlős önálló községet március 31-én megszűnt a bácsalmási járás. A járás nagyobbik részét - közte Bácsalmást - a bajai járáshoz, a többi részét a kiskunhalasi járáshoz csatolták. Rekonstrukció címen 24

25 megszüntették, majd felszedték a településeket összekötő vasútvonalakat, Bácsalmás megszűnt, mint vasúti központ (azóta a településen áthaladó Kiskunhalas-Baja szárnyvonal egyik állomásaként működik). A fejlődés az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdődött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsősorban a szabad női munkaerőre épültek. A település kommunális fejlesztése is ebben az időben kezdődött (vezetékes vízhálózat, belvízlevezető árokrendszer, új strandfürdő, út és járdaépítések, sütőüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentős volt a magánerős lakás- és házépítés. A beruházások döntően a termeléssel összefüggő ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termelőszövetkezet, könnyűipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult. Várostérkép Forrás: 2. ábra Bácsalmás újabb kommunális fejlesztései ( gázvezeték, 1983 szennyvíztisztító, útépítések, 1991 automata telefonközpont, hálózatbővítés, ivóvíztisztító) és az új közintézmények létesítése (Szakmunkásképző, Gyűjtemények Háza, Földhivatal, Kollégium, 25

26 Gimnázium bővítése) a határátkelő megnyitása, az út és járdaépítések a lakosság és az önkormányzat jelentős anyagi ráfordításával történtek. Az 1980-as évek végétől zajló gazdasági változások a várost hátrányos helyzetbe sodorták. A periférikus fekvés és a délszláv konfliktus miatt a külső befektetők - Peter Kähnyt (Németország) kivéve - elkerülték Bácsalmást. A munkahelyek mintegy kétharmada megszűnt, tartóssá vált a munkanélküliség, felerősödött a kvalifikált népesség eláramlása. A város történetének utóbbi másfél évtizedét sajátos kettősség jellemzi. Nőttek a gazdasági nehézségek, általában nehezebbé vált az élet, ugyanakkor, ha nagy erőfeszítések árán is, de fejlődött a város infrastruktúrája. A kilencvenes évek jelentős eseménye a határátkelő megnyitása, a legnagyobb beruházás a kollégium építése és a gimnázium bővítése volt. Az utóbbi években a decentralizált, központi ágazati és uniós pályázatok keretében Bácsalmás Város Önkormányzata jelentős összegeket fordíthatott gyermek-, szociális- és egészségügyi ellátást biztosító létesítmények kialakítására, felújítására, valamint informatikai fejlesztésekre. A Város jelenlegi térképét a 2. ábra mutatja Bácsalmás Város kialakulása és fejlődése hosszú, történelmi korokon átnyúló folyamat eredménye. A mai formáját és szerepét a történelmi események és a határ közelsége befolyásolta és alakította ki. Jelenlegi gazdasági társadalmi hátrányos helyzetét, adottságait mindezen folyamatok alakították ki Városszerkezet Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszháton fekszik. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm). Bácsalmás Város szerkezetének jelenlegi meghatározó elemeit nagymértékben befolyásolta a történelme. A kezdeti idő kben a települések általában spontán módon jöttek létre. Ezek napjainkban is bizonyos rendezetlenséget mutatnak: az utcák nem egyenesek, a házak nem egyvonalban épültek, a telkek nem egyformák, gyakoriak a zsákutcák. Vannak azonban olyan települések is amelyeket mérnöki munka hozott létre. A mérnökök által tervezett és szabályozott településekre a sakktáblaszer ű falukép volt a jellemz ő. Itt minden szabályos, az utcák párhuzamosak, derékszögben metszik egymást, a telkek is nagyjából egyformák. 26

27 Fennmaradt Almás mezőváros ben készített térképe, melyen jól kivehet ő az, hogy hol volt spontán kialakult falurész, ahol a település kezdő dött. Ennek helye a mai Damjanich József Attila Korona és Rákóczi utcák által határolt négyzeten belül található. Apró telkek vannak, szabálytalan, keskeny és görbe utcák találhatók itt. A hagyományon túl iratokból is tudjuk, hogy az 1786-ban betelepített német családok részére a bajai út mellett hasították ki a földmérő k a szabályos 12 X 50 öles telkeket, amely megfelelt a Kossuth utca mindkét oldalának, a Köztársaság utcától a Toldi utcáig terjed ő szakaszon. Ezek után újabb telepesek érkeztek a környez ő német falvakból, így további telkek kihasítására és osztására volt szükség. Sajátos, hogy az utcák zömében a házak kelet-nyugati tájolásúak, és a keresztirányú utcákban nincs is ház. Az utcák kialakulásának pontos sorrendjét csak nagyjából lehet meghatározni. A község a német telepítést követően igen gyorsan nő tt, utcáinak jó része az 1820-as évek környékére már kialakult, 1841-re már majdnem elérte a mai terjedelmét. Ez a 60 év meghatározta formáját és nagyságát. A térképet nézve láthatjuk, hogy az úgynevezett jozefinista falumodell a mi esetünkben nem valósult meg tökéletesen. A település nem a templom köré szerveződött, ső t ez jó ideig a falu szélén volt, hanem attól nyugatra és északra volt. Az utcáknak hajdan nem voltak nevei, csak a házaknak számai. Az utcák elnevezései a XX. század elején kezdő dött. A jelenlegi utcaneveket a Városi Önkormányzat 1991-ben állapították meg. Az 1970-es években beépített telkeknek köszönhető en (a mai Újvárosnak nevezett részen) új utcák létesítésére került sor. Az 1980-as évek végén újabb telkek kiosztására került sor a mai Huszár utca meghosszabbításával. A jelenlegi városképet széles egymásra merőleges kialakítású utcák, nagy falusi jellegű telkek, kiterjedt városszerkezet, központi nagy zöld felületek, és jól átjárhatóság jellemzi. Átjárhatóságát jellemzi, hogy az 55-ös fő úton mind Baja, mind pedig Szeged felé közvetett úton, Tataházán keresztül megoldott a közlekedés. A vasúti közlekedést Kiskunhalas- Baja Bátaszék közvetlen járat biztosítja. A jelenlegi városszerkezet kialakulásához nagymértékben hozzájárult a mező gazdasági dominancia. A határközelsége miatt ipari fejlesztések nem történtek, ennek következtében jellemzően ipari területek nem alakultak ki. 27

28 3.3. Gazdaság Bácsalmás gazdasági helyzetének bemutatásakor számos releváns körülményt kell figyelembe venni. A valós helyzet feltárásához, és a fejlesztési irányok megtalálásához nélkülözhetetlen a térség infrastruktúrájának, és humánerőforrásának vizsgálata is, mely nagyban meghatározza annak gazdasági adottságait, lehetőségeit. A Bácsalmási Kistérség jelenleg egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek (LHH), mely komplex társadalmi és gazdasági mutató alapján egyaránt a kistérségek legfejletlenebb hányadába sorolható (311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján). Ezen rendelet alapján a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek elhelyezkedését a 3. ábra szemlélteti, melyből jól kitűnik, hogy a Dél Alföldi régióban öt LHH kistérség található. Bács-Kiskun Megyében kettő darab LHH kistérség található a 311/2007.(XI. 17.) Korm. Rendeletben. Ennek értelmében a megyében a szomszédos Jánoshalma van hasonlóan elmaradott helyzetben. E statisztikai egység központjaként gazdaságfejlesztési gondokkal küzd a település. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei (zöld színnel jelölve): Forrás: NFÜ ábra 28

29 A város a történelmi Felső-Bácska tájegység területén helyezkedik el, melynek egésze hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Hátrányát részben a kedvezőtlen földrajzi fekvése, részben a jelentősebb, nagyobb forgalommal bíró főutaktól való távolság és egyéb negatív tényezők együttes hatása okozza. Mivel jelentős ipar a településen nem alakult ki, és a város geopolitikai helyzete a rendszerváltást követő években sem vehetett kedvező fordulatot elsősorban a délszláv konfliktus következményeképpen, így a belföldi és külföldi tőke a szinte mezőgazdasági jellegű térséget elkerülte. Emiatt a kistérségben a munkanélküliségi ráta igen magas. A következő alpontokban megvizsgáljuk, hogy Bácsalmás város, és érintőlegesen a Bácsalmási Kistérség gazdasága milyen fejlettségű, és melyek azok a tényezők, melyek alapján alátámasztható a leghátrányosabb kategóriába történő besorolás Vállalkozások helyzete A vállalkozásokról általánosságban elmondható, hogy számuk a megyei átlaghoz képest alacsony. Nagy részük egyéni vállalkozás (77%), mely részben magyarázható a mezőgazdasági szektorból való tömeges kivonulással, másrészt a magas munkanélküliséggel. Utóbbi oka, hogy a munkaadók alacsony száma miatt sokan vállalkoznak kényszerűségből. A gazdasági legnagyobb számban kiskereskedelmi szektor különböző területein próbálnak maguknak megélhetést biztosítani. A 2005-től kimutatható őstermelői létszámcsökkenés eredményeként megélhetési okokból szintén sokan lettek vállalkozók. A vállalkozásoknak a fejlődésre tőke hiány miatt, megfelelő kereslet hiányában nincs lehetőségük, ezért számuk csökkenő tendenciát mutat. 29

30 Munkanélküliségi ráta december Forrás: VÁTI KHT. 4. ábra A vállalkozások alacsony száma, jelentős tőkehiány, az ipari üzemek hiánya nagymértékben hozzájárul ahhoz a problémához, hogy térség országosan az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával jellemezhető, mértéke tartósan 20% feletti. A gazdasági szektor jellemzői mellett hozzájárul, hogy a lakosság képzettségi színvonala igen alacsony, nagy része a mezőgazdasági munkálatokhoz ért. Sok esetben probléma az alacsony munkavállalási kedv, és/vagy az alapvető készségek meglétének hiánya. A munkanélküliség fő okozója azonban a foglalkoztatók hiánya. A foglalkoztatók viszont a fizetőképes kereslet hiánya miatt nincsenek jelen. Ezen ördögi kör feloldásához a gazdaságfejlesztés mellett szükség van a foglalkoztatási, valamint a szakképzési helyzet javítására is. A magas munkanélküliséget a 4. ábra jól mutatja, mely országosan hasonlítja össze a munkanélküliségi rátát. 30

31 Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun Megyében kistérségi központok szerint (2006) Város mezőgazdaság Regisztrált vállalkozások száma (db) ipar, szolgáltatás összesen ebből: építőipar társas lakosra ágban Kecskemét Bácsalmás Baja Jánoshalma Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Összesen Forrás: KSH adatok alapján saját gyűjtés 4. táblázat ezer Az 4 táblázatból kitűnik, hogy Bács-Kiskun megyében az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson az egyik legalacsonyabb. Az ágazatokon belül a szolgáltatási ágban van a legtöbb vállalkozás. Összességében a többi kistérségi központhoz viszonyítva is a legalacsonyabb a vállalkozások száma, szinte csak az alapszükségleteket kielégítő szolgáltatások vannak jelen a piacon. A szolgáltatóipar fejletlenségének legfőbb oka a fizetőképes kereslet hiánya. A mezőgazdasági vállalkozások száma nagyon alacsony, ennek oka részben a szektor fejlődésébe vetett hit hiánya, valamint a földfelvásárlások következtében kialakult területi tömbösödés. Az ipar fejletlenségének ellenére néhány könnyűipari, építőipari vállalkozás, és egy nagyobb, külföldi tőkével rendelkező gépgyártó vállalkozás is működik a térségben. Bácsalmás város közigazgatási területén ipari park nem működik. Mindezen adatok hozzájárulnak ahhoz a tényhez, hogy a legtöbb iparűzési adót befizető vállalkozások: mezőgazdasággal, gépgyártással és malomipari tevékenységgel foglalkoznak. Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson ( ) Me.:(db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma

32 Regisztrált társas vállalkozások száma Regisztrált jogi szem. nélküli váll. száma Regisztrált jogi személyiségű váll. száma Regisztrált vállalkozások száma összesen Összesen Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 5. táblázat Az 5. táblázat az elmúlt néhány év regisztrált vállalkozásokra vonatkozó adatokat tartalmaz. Jól látható, hogy az egyébként is alacsony vállalkozói létszám között csökkenő tendenciát mutat. A létszámváltozásokra vonatkozó adatokat tekintve párhuzam vonható a fent említett őstermelői mutatókkal. Itt is felfedezhető az uniós csatlakozásból eredő vállalkozói kedv, mely elsősorban a társas vállalkozások számbeli gyarapodásában mutatható ki, valamint az egyéni vállalkozások fogyásának lelassulásában ra azonban csakúgy, mint az őstermelőknél részben a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás hiánya, illetve a kitörési pontok felfedezésének elmaradása miatt az egyéni vállalkozások száma drasztikusan csökken, míg a társas vállalkozások növekedése nagymértékben lelassul. Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 5. ábra 32

33 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 6. ábra Az 5. és a 6. oszlopdiagram egyfajta mutatói annak, hogy a térségben elsősorban kisvállalkozók, kisvállalkozások vannak jelen. A szektor állapota nem kielégítő, több szempontból szükség van nagyvállalat(ok) megtelepedésére. Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) (1999, 2003) Dél-Alföldi Régió, Bács-Kiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban 33

34 Forrás: VÁTI KHT. 7. ábra A 7. ábra jól szemlélteti, hogy a befektetett külföldi tőke mértéke nagyon alacsony a kistérségben. Mindössze egy többprofilú gépgyártó cég működik Bácsalmáson. Enné fogva a településen az egy főre jutó külföldi tőke mértéke, messze elmarad mind a megyei, mind a régiós átlagtól. 34

35 Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma a városban megfelelő, csakúgy, mint a kistérségben. Számbeli gyarapodásuk kismértékű, a piacok nagy része lefedett. A meglévő kiskereskedelmi vállalkozások számát meghaladó további vállalkozások megfelelő marketingstratégia nélkül nem lennének életképesek. A 6. táblázatot elemezve a kereskedelmi kategória megoszlása is tükrözi a megyei átlagot, ami szerint kis többlet mutatkozik az élelmiszer, és ruházati üzletek irányában. Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) Város Kiskereskedelmi üzlet összesen (db) Élelmiszer (db) Ruházat (db) Ebből Vasáru, festék, üveg, barkács Jármű és üzemanyag Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra (db) Gyógyszertár (db) Kecskemét Bácsalmás Baja Jánoshalma Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Összesen Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 6. táblázat (db) (db) A térség kereskedelmi életében nagy változást jelentene Szerbia Európai Uniós csatlakozása, vagy legalábbis egy kereskedelembarát vám, illetve vízumpolitika. A korábbi és jelenleg is folyamatban lévő interregionális (PHARE, INTERREG, IPA) fejlesztéseknek köszönhetően talán kialakulnak azok a csatornák, melyek táptalajai lehetnek a két ország határmenti fejlődésének, gazdasági vérkeringésük összekapcsolásának. Korábban már megvalósult Bácsalmás határátkelőhelyre vezető út kiépítése, mely első szakasza volt az átkelőhely nemzetközi rangúvá tételének, valamint az új út közlekedési vérkeringésbe kapcsolásának. Megoldásra vár még a kiépített út bácsalmási elkerülő szakaszának megépítése, mely becsatlakozna a Bácsalmás-Mélykút közötti szakaszra. Ezekben 35

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZACSEGE 2012-2020 1.2 Tiszacsege polgárainak bevonásával 2012. november 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 7 1.1. Hosszú távú jövőkép... 8 1.2. Tiszacsege, az

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Munkaanyag 2015. május BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015.

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZIGETHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009. 115 VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Szigethalom Város IVS Készült: 2009.12.17. Szigethalom Város

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. LAKOSSÁGI FÓRUM

MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. LAKOSSÁGI FÓRUM MARTFŰ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA LAKOSSÁGI FÓRUM Végh József építész vezető tervező - 2013. január 24. Mi az Integrált Városfejlesztési Stratégia? A városfejlesztési kézikönyv fogalma szerint:

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra

Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra Taktaszada Község Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011.január 01.-től 2014. december 31-ig terjedő időszakra I. BEVEZETŐ Taktaszada Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-keleti részén, Zemplénben található.

Részletesebben

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A fenntartható fejlődés típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE (Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A "fenntartható fejlődés"

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006.(XII. 21.) rendelete az Önkormányzat 2007. január 1.-tól 2010. december 31-ig terjedő időszakára szóló gazdasági programjáról Taktaszada Község

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyeztetési változat Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. KÖTET: STRATÉGIA

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)

SZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum) MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE:

KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: KISKŐRÖS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009 KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: Inno-Motive Nonprofit Kft. Cím: 6726 Szeged, Tárogató u. 60. Tel.: (+36) 62-642-712

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben