BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG"

Átírás

1 BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot, illetve a benne szereplő projektcsomagot; azokat elfogadta, jóváhagyta, és az NFÜ részére e csomag részeként benyújtja. Kelt: Baktalórántháza, január 30. P.H. Simon József, elnök Baktalórántházai kistérség 1

2 Tartalomjegyzék 1. Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag 3 I. Helyzetelemzés 3 II. SWOT elemzés 12 III. Fejlesztési irányok 14 IV. Projektek összegző bemutatása 18 V. Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva Kistérségi tervdokumentum és projektcsomag I. verziójában beadott melléklet I. Jegyzőkönyv, Kistérségi Fejlesztési Bizottsági ülés II. Jegyzőkönyv, Határozat, Többcélú Kistérségi Társulási Tanács ülése III. A projektgazdák szándéknyilatkozatai a projektcsomagban szereplő projektekhez kapcsolódóan IV. Kistérségi tervdokumentum prezentáció V. A kistérségi tervdokumentum elkészítéséhez felhasznált dokumentumok listája VI. A tartalékkeretben szereplő projektek rangsorolása 2

3 KISTÉRSÉG KÓDJA Komplex felzárkóztató programok KISTÉRSÉGI TERVDOKUMENTUM ÉA1 DÁTUM: VERZIÓ: I. Helyzetelemzés (max. 10 oldal) 1. verzió módosítása I. 1. Gazdasági helyzet Vállalkozások A Baktalórántházai kistérségben a vállalkozói aktivitás alacsony, ebben a kistérségben a legalacsonyabb a megyében az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma (2005-ben 30), ami kevesebb mint az országos átlag (2005-ben 70) fele. A működő vállalkozások száma 2005-ben 1295 volt, ami az évihez képest 16,3%-kos emelkedést mutatott. A működő vállalkozások alacsony száma mellett a fő problémát azok gyenge versenyképessége jelenti. A vállalkozások több mint háromnegyede egyéni vállalkozás, ami foglalkoztatási szempontból jelent hátrányos helyzetet. A működő vállalkozások foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepét mutatja, hogy több mint egyötödük foglalkoztatott nélküli vállalkozás, közel háromnegyedük pedig 1-9 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozás. A kistérségben 12 db 50 fő feletti foglalkoztatottal működő vállalkozás van jelen, 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás jelenleg nem működik ebben a térségben. Gazdasági ágak szerint vizsgálva a működő vállalkozásokat megállapítható, hogy a vállalkozások megoszlása a kistérség mezőgazdasági jellegét tükrözi: a mezőgazdasági vállalkozások aránya (11,8%) az országos átlag (3,4%) 3,5-szerese. Az ipari, építőipari vállalkozások kistérségi aránya az országos átlaghoz hasonlóan 20% körüli, míg a szolgáltató ágakban működő vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól. A részben a vállalkozások iparűzési adójából származó önkormányzati helyi adó ezer lakosra jutó mértéke 2005-ben csupán 4715 Ft volt, ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét, hiszen ez az országos értéknek mindössze 14,6%-a. Mezőgazdaság A kistérség gazdaságában a mezőgazdaság lényeges szerepet tölt be mind a foglalkoztatottak száma, mind a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása, mind a működő vállalkozások száma alapján, régiós és országos összehasonlításban is. A kistérség mezőgazdaságát ugyanakkor a rendkívüli mértékben elaprózott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony AK értéke (átlagosan 10 AK), elavult technikai felszereltség, mindezek következtében alacsony versenyképesség jellemzi. A térség talajának és éghajlatának specifikus tulajdonságai bizonyos növények esetében kedvezőek. A kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy (de a szilva, a dió és a cseresznye is jól megterem), meghatározó a rozs, tritikálé termelése, valamint a napraforgóval és a dohánnyal való foglalkozás. Jó természeti adottságokkal rendelkezik a térség a káposztafélék termeléséhez A kistérség kiemelkedő erdősültségű, területének 30,4%-át borítja erdő (őshonos tölgyesek, akác és nyárfélék). A méhészet és méztermelés nincs a természeti adottságoknak megfelelően kihasználva. Az állattenyésztésben leginkább a juh, a sertés és a baromfitartás a meghatározó. A termelésben felgyűlt jelentős tudás ellenére a mezőgazdasági termelők versenyképességi gondokkal küzdenek, amely több okra vezethető vissza. A mezőgazdasági termények helyi feldolgozottsága alacsony szintű, helyi szinten kevés hozzáadott érték képződik ezért a jövedelmek nagyobb része más térségekben realizálódik (jó példa erre a fakitermelés és a káposztatermesztés helyzete). Ebből adódóan a beruházások szintje nem megfelelő. A termelés hatékonysága alacsony, melynek oka az integrátori hálózatok kiépületlensége és a birtokszerkezetre jellemző szétaprózottság. A termelők közti együttműködések esetlegesek, a piaci információs rendszerek nem megfelelőek. Ipar A kistérség iparára alapvetően a könnyűipari tevékenységek és a mezőgazdasági termékfeldolgozás a jellemzőek, főként fakitermelés, fafeldolgozás, élelmiszeripari és a textilipari tevékenységek dominálnak. Ezekben az iparágakban néhány erős piaci helyzettel rendelkező cég is működik, és foglalkoztatási szempontból is meghatározó a kistérségben. Ilyenek például a Nyírmadán működő Rauch Hungária Kft, az Apagyon működő hűtőüzemek (Ében-Trade, Nyírelit 3

4 Frucht Kft.), a több településen gyártóegységekkel rendelkező MasterGood cégcsoport, a Papp-Ker Kft. Nyírtasson, a Ramocsaházán működő Ricosta cipőgyár, illetve a nyírmadai szövőüzem. A foglalkoztatottak arányát nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségben a regionális és országos átlaghoz képest csekély mértékkel ugyan, de nagyobb szerepet tölt be az ipar a foglalkoztatásban. Laskodon és Ramocsaházán a foglalkoztatottaknak több mint fele ipari dolgozó, és csak Baktalórántházán, Berkeszen, Nyírkércsen, és Nyírjákón alacsonyabb az arányuk a megyei átlagtól. A kistérségben nem található ipari park, nem működik klaszter szervezet. A kistérségnek nincs egy igazi, gazdasági szervezési feladatokat ellátó, ipari tevékenységeket tömörítő központja. Az innovatív vállalkozások teljes hiánya tapasztalható, az ezer lakosra jutó tudományos kutatók-fejlesztők száma 2005-ben 0 volt. Szolgáltatások A szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya elmarad a régiós és országos arányoktól (a kistérségben 2005-ben ez az arány 67,9% volt, míg országosan 77,1%). A kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma minden településen elmarad a régiós és országos arányoktól. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma 2006-ban 11,3 volt, ami az országos átlagnak mindössze 68 %-a. A kiskereskedelmi üzletek közel 40%-a élelmiszer és élelmiszer jellegű bolt. Az üzleti szolgáltatások igen csekély mértékben elérhetőek a kistérségen belül, helyben jellemzően postai és lakossági banki szolgáltatások érhetőek el (takarékszövetkezetek). Idegenforgalom Az idegenforgalomnak a kistérségben nincs kiépült infrastruktúrája és szolgáltatói háttere. A kistérségbe látogató kevés számú turistát néhány panzió (Apagy, Baktalórántháza) illetve Leveleken kemping várja. Az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma alacsony, 138 volt a kistérségben 2005-ben, míg 2251 országos átlagban. A szálláshelyek 97%-a kereskedelmi szálláshely, a magánszálláshelyek száma és aránya elenyésző a térségben. A kistérségen belül a legtöbb eltöltött vendégéjszakával Apagy és Baktalórántháza rendelkezik. A természeti értékek között kiemelkedő a Baktai-erdő, amely országos jelentőségű természetvédelmi terület (a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében lévő több mint ezer hektárra kiterjedt erdőségből jelenleg 341 hektárnyi terület védett). Az itt őshonos fafajták (kocsányos tölgyes, tölgyesgyertyános társulás) ritka természeti értékeket képviselnek. A Baktalórántházai kistérségben számos műemlék jellegű épület, többnyire templomok, kastélyok, kúriák találhatóak (baktalórántházai Dégenfeld-kastély, berkeszi Vay-kastély, nyíribronyi Jármy- Jordán-kastély, nyírkarászi földvár, nyírkércsi Jármy-kúria, nyírmadai Papp-kúria, ramocsaházai Mikecz-kúria, apagyi, laskodi, ramocsaházai református templomok). Ezek az épületek az utóbbi évtizedekben vagy kihasználatlanok voltak, vagy ha funkcionáltak is valamilyen tevékenység folytatására, állaguk folyamatos megőrzése, karbantartása többnyire elmaradt, ebből kifolyólag állapotuk folyamatosan romlott, így ma már nagy költségekkel járó felújításra szorulnak. Eddig elért eredmények Az elmúlt öt év során a kistérség pályázói 33 beruházást valósítottak meg a gazdaság fejlesztésére. Pályázati forrásokból Ft támogatást nyert a térség a as időszakban, mely 11%-os részarányt jelent az összes, pályázati forrásból származó támogatáshoz viszonyítva. A fejlesztések nagyobb része (56%-a) közvetlenül mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztés, negyede (27%-a) a feldolgozóipar fejlesztésére, technológiai korszerűsítésére irányult. Hazai forrásból önkormányzatok 57 millió forintot fordítottak ipari területek fejlesztésére és piac kialakításra (11%). Az AVOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, valamint a HEFOP 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése konstrukciók keretében a gazdaságfejlesztésen belül a turisztikai fejlesztések 4%-os részesedéssel bírtak. A fejlesztések 3%-a az AVOP Leader+ program finanszírozásában valósult meg, ami jellemzően kis értékű, de innovatív beruházásokat támogatott. A többnyire kis értékű fejlesztések mellett mindössze két 50 millió Ft támogatottságot meghaladó értékű fejlesztés valósult meg, a MasterGood Kft. technológiai korszerűsítése, valamint a Baromfi- Coop Termelő és Kereskedelmi Kft. tárolóépítési projektje. Magánerős finanszírozású fejlesztések közül kiemelkedik a Rauch Kft. zöldmezős beruházásban megvalósított léalma-feldolgozó üzeme Nyírmadán, valamint a MasterGood Kft baromfitelepének 4

5 korszerűsítése. A kevés számú pályázat, és kis értékű fejlesztések nem eredményeztek érzékelhető változást a kistérség gazdasági helyzetében. A legtöbb termelő továbbra sem képes a piaci igényekre való hatékony reagálásra, versenyképességi hátrányokkal küzd, tőkehiány miatt nem képes fejlesztések megvalósítására. Hiányzik a helyi gazdaság hatékony szervezését ellátó mechanizmus: jelentős tartalékok vannak az integrátori hálózatok kiépítésében, a piaci információs rendszerek kiépítésében, a marketingeszközök hatékony használatában. I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) Közlekedés A kistérség az ország észak-keleti részén helyezkedik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházától keletre eső részén, mintegy km-re Ukrajnától, a szlovák illetve a román határtól. A térségen a 41. számú főútvonal halad keresztül Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregszász irányába, a 4. számú főút éppen csak érinti Berkesznél a kistérséget. A térség leginkább Nyíregyháza vonzáskörzetéhez tartozik, de szoros gazdasági kapcsolatok fűzik Kisvárdához és Mátészalkához. A kistérséget kettészelő 41. számú főúton jelentős nemzetközi áru- és személyforgalom bonyolódik Ukrajna és Románia irányába-irányából, sűrű az átmenő forgalom, de összességében még mindig az alacsony zajártalom és légszennyezettség jellemzi a térséget. A megyeszékhely elérési ideje közúton körülbelül háromnegyed óra, vonattal az út átlagosan 1,25 óra (Budapest közúton 3,5 óra, vasúttal több mint 4 óra alatt érhető el). Viszonylag élénk a forgalom a kistérség szomszédos vagy egymáshoz közeleső települései között. A térség belső kapcsolatrendszere az elmúlt években javult, a településeket összekötő már meglévő mellékútvonalak jelentős mértékben lecsökkentik az utazási időt mind a térségközpont, mind a megyeszékhely felé. Mindezek ellenére a kistérség belső térkapcsolataira még mindig jellemző az úthálózat általános fejletlensége, a hiányzó összekötő utak, és az egymástól csak nagy kerülővel elérhető települések léte. A 41-es számú út mellett fekvő települések közül Leveleken, Apagyon és Baktalórántházán gondot okoz a főúton való átkelés, amely az elmúlt évek során több esetben is súlyos balesetekhez vezetett. A kistérséget jelenleg nem érinti autópálya, hozzá legközelebb a Nyíregyháza keleti határában végződő M3-as autópálya fekszik. Az M3-as autópálya megépítésével a térség külső elérhetősége javult. A kistérségben a tömegközlekedés infrastrukturális háttere nem mindenütt megoldott, és mind a közúti, mind a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei (várótermek, buszmegállók, buszöblök) fejlesztésre szorulnak. A kistérségen mindössze egy másodrendű vasútvonal halad át Vásárosnamény irányába, így csak öt település rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel: Levelek, Ófehértó, Baktalórántháza, Apagy és Nyírmada, de Magy és Pusztadobos is könnyen megközelíthető a szomszédos települések állomásairól. Teherforgalom lebonyolítására alkalmas iparvágány, átrakóhely Ófehértón a Nyírerdő Rt telephelyén található. Az autóbusz közlekedés jónak és szervezettnek mondható a kistérségben. A Szabolcs Volán járataival mindegyik település összeköttetésben van Nyíregyházával. Településeket összekötő kerékpárútvonal sehol nincs kiépítve a kistérségben, egyedül Baktalórántházán van egy 4,5 km hosszú belterületi kerékpárút. Kommunális infrastruktúra A kistérségben az elmúlt években javult az ivóvízellátás helyzete, jelenleg a lakások 92,5%-a hálózati vízzel ellátott. A kistérségben a közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Besenyődön (74,5%) és Ófehértón (77,4%) a legalacsonyabb. A közcsatorna-hálózat kiépítése érdekében a 2000-es évek elején jelentős erőfeszítések történtek, melynek eredményeképpen ma minden harmadik lakás szennyvízelvezetése megoldott sajnos ez az érték még mindig csupán az országos arány fele. A kistérségben tizenegy település területén nincs kiépített szennyvízhálózat, ezek közül három 2000 fő fölötti lakosságszámú (Apagy, Nyírkarász, Ófehértó). Az egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hosszát tekintve a megyében Vásárosnaményi kistérség után ez a második legrosszabb mutatójú kistérség. A gázhálózat kiépítésének üteme követte a régiós ütemet, az országos szinttől való elmaradás így csökkent: 2006-ban a kistérségben 66,7% volt a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya a lakásállomány %-ában, míg országosan ez az arány 75,9% volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya magas, 2005-ben 92,1% volt. A hulladékgazdálkodás megyei rendszerének kidolgozatlansága miatt az egyes kistérségi, települési lerakók összessége nem alkot egy jól működő rendszert, így természeti ártalmak keletkeznek. Még a 5

6 viszonylag rendezettebb hulladéklerakó helyeken sincs megoldva a tartósan biztonságos tárolás és a csurgalékvíz ártalmatlanítása. Mégis elmondható, hogy az alacsony iparosodottság, a turizmus hiánya és kis népsűrűség miatt a térség környezetterhelése általánosságban alacsony. Telekommunikáció Az adatátvitelre is alkalmas hálózatok kiépítése folyamatos volt az elmúlt években a kistérségben. Az ezer lakosra jutó telefon főállomások (ISDN-nel együtt) száma 2006-ban 172 volt, ami elmarad az országos átlagtól. A Baktalórántházai kistérségben a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 7,5%, ami a régiós (31,8%) és országos átlaghoz (50,1%) képest is alacsony. A kistérségben mára csaknem minden településen megoldott a szélessávú internet-hozzáférés, ugyanakkor a szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma 2006-ban csupán 6,4 volt, ami jelentős lemaradás az országos átlaghoz (83) képest. Teleház 11 településen működik. A kistérségen belül Levelek csatlakozott a Wifi-falu programhoz. Szegregátumok A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a kistérségben összesen öt olyan 2000 főt meghaladó népességű település van, ahol statisztikailag kimutathatóak a túlnyomórészt alacsony státuszú népesség (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) által lakott, többnyire településperemi elhelyezkedésű szegregátumok: Apagy, Baktalórántháza, Levelek, Nyírkarász, Nyírtass. Apagyon a népszámlálási adatok alapján egy szegregátum található (az Ady Endre utca mindkét oldala a vasúti pályától a településhatárig a 41-es főút és a vasúti pálya között az Ady Endre utca Ny-i oldalától a településhatárig). Itt 2001-ben 97 fő lakott, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül itt 53,5%. Baktalórántházán két szegregátumot jelölnek az adatok, az egyiken a lakosság 5%-a, a másikon 10%-a élt 2001-ben (210 és 435 fő), a szegregációs mutatók 51,6% és 64,9% volt. Leveleken 3 szegregátumot mutatnak a 2001-es adatok, ezeken egyenként a lakónépesség 2-3%-a élt (105, 60, 92 fő). A Virág utca és a településhatár közti területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 72,7% volt, a másik két területen (Kossuth Lajos utca településhatár, illetve Rákóczi utca Damjanich utca) kevésbé kedvezőtlen a mutató: 50-50%. Nyírkarászon a két lehatárolt szegregátumban a lakosság 2%-a és 10%-a élt 2001-ben (58 és 234 fő), a szegregációs index 50% illetve 56,5% volt. Nyírtasson két szegregátum található a népszámlálás adatai alapján, itt a lakónépesség 10-10%-a élt (208 és 204 fő), a szegregációs mutató 51,7 illetve 51,5% volt. A kistérségben az esélyegyenlőségi szakértők által végzett adatgyűjtés alapján további szegregátumok találhatóak az alábbi településeken: Magy (1 szegregátum), Nyírmada (3 szegregátum), Ramocsaháza (2 szegregátum), Ófehértó (1 szegregátum). Eddig elért eredmények Az elmúlt öt év során a megvalósult 21 infrastrukturális projekt, Ft megítélt támogatással 30 %-os részarányt képviselt a kistérség pályázati forrásból megvalósított fejlesztései között. Az infrastrukturális fejlesztések az elmúlt öt évben jellemzően a térségi úthálózat hiányzó szakaszainak kiépítésére, a további szakaszok megtervezésére irányultak. A hazai forrásból megvalósított fejlesztések 53%-os részarányt képviseltek az összes támogatási forráson belül. Ezen belül 220 millió forintot fordítottak útfelújításra, 60 millió forintot kábeltelevízióhálózat kiépítésére, a fennmaradó 580 millió forintot új utak építésére, mezőgazdasági utak szilárd burkolattal való ellátására költötték az önkormányzatok. Az AVOP 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése című pályázati konstrukció keretében szintén számos mezőgazdasági utat láttak el szilárd burkolattal. Az útépítések hatására a térség belső elérhetőségi viszonyai érzékelhetően javultak, a térségközpont és a megyeszékhely is rövidebb idő alatt megközelíthetővé vált több településről is. Azonban továbbra is több település csak jelentős kerülő megtételével közelíthető meg a szomszédos településekről, ezért a bejárási idő, a humánszolgáltatások elérése hosszadalmas. Ennek a helyzetnek a javítására ezek a települések mikrotérségi összefogással már megterveztették a hiányzó útszakaszokat. Látványos előrelépés történt a szélessávú internethálózatok kiépítése területén, a több mint 400 millió Ft beruházásnak köszönhetően mostanra a kistérség valamennyi településén elérhető a gyors internetkapcsolat. 6

7 Sajnálatos tény, hogy az elmúlt öt évben nem történt előrelépés a csatornahálózat kiépítése területén, egyetlen ilyen beruházás sem valósult meg. Környezetvédelmi beruházások között mindössze a 20 millió Ft-os hulladékszállító jármű beszerzését lehet említeni. Kiépületlen maradt ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája. A kistérségben teljesen kiépületlen a kerékpárút hálózat, pedig a nagy forgalmú 41-es úton jelentős a hivatásforgalmú kerékpáros forgalom. I. 3. Társadalmi helyzet Demográfia A Baktalórántházai kistérség lakónépessége fő (2006). A kistérség átlagos népsűrűsége 78 fő/km 2, ami jóval alacsonyabb a régiós (86 fő/km 2 ) és az országos (108 fő/km 2 ) átlagnál. Az urbanitás indexe (120 fő/km 2 népsűrűség feletti településen lakók aránya) 26,1% volt 2006-ban, amely a megyei (45,7%) és országos (62,4%) átlagnál is jóval alacsonyabb a kistérség településszerkezetéből adódóan. A népesség korösszetétele kedvezőbb az országos és régiós értékeknél: egy időskorúra átlagosan 1,48 fiatalkorú jut (országos érték: 0,99), a munkavállalási korú népesség aránya (59%) az országos átlagot (41%) jóval meghaladja. Szintén pozitívumként említhető, hogy a születések száma meghaladja a halálozások számát. Az élveszületés és halálozás ezer lakosra jutó száma 2006-ban 11,3 illetve 11,1 volt, ami a régiós és országos átlagnál kedvezőbb képet mutat: az élveszületések lakosságarányos száma magasabb, a halálozásoké alacsonyabb az átlagosnál. A kistérséget ugyanakkor évek óta negatív vándorlási egyenleg jellemzi (2006-ban az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet -6,4 volt), amit súlyosbít az a tény, hogy az elvándorlók nagy részét a képzettebb, fiatal korosztály teszi ki, így ezen rétegek aránya csökken a teljes lakosságon belül. A kisebbségek, különösen a leghátrányosabb helyzetű roma lakosság aránya néhány településen kiugróan magas, de a kistérség minden településén okoznak kisebb-nagyobb társadalmi feszültségeket a megoldatlan munkaerőpiaci reintegrációjukból és további társadalmi lemaradásukból adódó nehézségek. Jövedelmi helyzet A jövedelmi adatok vizsgálatából látható, hogy a Baktalórántházi kistérség az ország egyik legrosszabb helyzetű kistérsége, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem az országos átlag 67%-a, a régiós átlag 79%-a volt 2006-ban. Az ezer lakosra jutó adózók száma (327) mind a régiós (385), mind az országos átlagtól (427) elmarad. Az Észak-Alföldi régión belül a Baktalórántházai kistérségben a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege, a régiós átlagnak alig több mint fele. A fokozódó munkanélküliségből következően egyre többen szorulnak szociális segélyekre, számuk az elmúlt 5 évben drasztikusan, 83%-kal emelkedett. A Baktalórántházai kistérségben a évi lakásállomány 5,4%-a között épült lakás, ez az arány a megyei 6,8%-os átlagnál alacsonyabb. A 2000 és 2005 között épített 3 vagy több szobás lakások aránya a kistérségben 3,29%, az országos átlaggal (3,25%) közel megegyező érték. A kistérségben élők alacsony jövedelmi helyzetét jelzik közvetett módon a személygépkocsi állomány jellemzői (darabszám, átlagos életkor) is. A személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma 87 volt 2005-ben, ez a szám a megye kistérségei között a második legalacsonyabb, az országos átlagtól (135) jóval elmarad. Egészségügyi ellátás A kistérség minden településén működik orvosi rendelő, azonban néhány település társulás formában biztosítja az egészségügyi ellátást. A KSH évi adatai alapján a kistérség 19 települése közül 7 nem rendelkezik háziorvossal. Házi gyermekorvos 3 településen (Apagy, Nyírtét, Levelek) dolgozik, (Levelek és Magy egy körzethez tartozik, ehhez fog Besenyőd csatlakozni), Rohodon betöltetlen az állás, a többi településen pedig nincs gyermekorvosi körzet. A kistérség két legnagyobb településén, Baktalórántházán és Nyírmadán sincs házi gyermekorvosi körzet, azonban a feladat ellátott. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben kiugróan magas (2358 fő), a megyében itt a legmagasabb. Fogászat 11 településen működik, 7 településen nincs fogászati rendelő, 1 településen pedig (Rohod) betöltetlen. Központi orvosi ügyelet Baktalórántházán működik és biztosítja a rendelési időn túli egészségügyi ellátást. 7

8 Az iskola-egészségügyi ellátás 16 településen megoldott, Petneházán betöltetlen az állás, további 2 településen (Magy, Pusztadobos) pedig nincs ilyen ellátás. Foglalkozás-egészségügyi ellátás 7 településen (Apagy, Baktalórántháza, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírtass, Ramocsaháza) működik, 2 településen (Petneháza, Rohod) betöltetlen, a többi településen nem működik. Minden orvosi rendelőben használnak számítógépet, mely a mindennapi munka elengedhetetlen feltétele. Az adatbázis jellegét tekintve főként Pro doki+ és X doki programot használnak. A kistérségi egészségszűrés eredményeként pedig Cardionet program segíti a háziorvosok munkáját. Védőnői szolgálat minden településen működik. Gyógyszertár 13 települési önkormányzat területén működik Kórházi ellátás nincs a kistérségben, az itt élők a földrajzi fekvésből eredően három kórházban részesülhetnek szakellátásban: Jósa András Kórház (Nyíregyháza), Szatmár-Beregi Kórház (Fehérgyarmat, Vásárosnamény), Felső-Szabolcsi Kórház (Kisvárda). Baktalórántháza központi rendelőjében heti rendszerességgel igénybe vehető szakrendelések: szemészet, ideggyógyászat, gyógytorna. A kistérségben 2008-ban készült el az Egészségterv. A kistérség 14 településén történt fejlesztés az elmúlt 3 év során az egészségügy területén (központi ügyelet megszervezése, orvosi rendelők fejlesztése, eszközbeszerzések). Eddig elért eredmények Az elmúlt öt évben a kistérség települései, önkormányzatai a társadalmi jellegű fejlesztésekre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Ezt mutatja a társadalmi kategóriába tartozó pályázatok magas száma (48 db) és összértéke ( Ft elnyert támogatás) is, mely az összes pályázati úton nyert forrás 35 %-a. A fejlesztések az élhetőbb települések, a vonzó településkép kialakítására, az iskolák és óvodák fejlesztésére irányultak. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően az oktatási intézmények infrastrukturális helyzete javult, modern, korszerű intézményekké alakultak, és új közösségi helyek is létrejöttek. Ennek ellenére továbbra is több településen gondot okoz a közintézmények leromlott állapota. A társadalmi fejlesztéseknél fontos szerepet játszott az AVOP Leader+ program, mely ösztönözte a helyi kezdeményezéseket, és támogatta a civil kezdeményezéseket is. Ezek a fejlesztések zömmel kis értékű, 5 millió Ft-nál kisebb értékű beruházások voltak, de innovatív helyi kezdeményezésekkel sokat segítettek a helyi együttműködések generálásában. A civil társadalom megerősítésében továbbra is jelentős tartalékok vannak. Alternatív gyermekfelügyelet, ifjúsági programok, közösségfejlesztő programok és egyéb speciális szolgáltatások kiépítésében, ellátásában pedig fontos szerep hárul ezekre a szervezetekre. I. 4. Szociális helyzet Iskolai végzettség A kistérségben az országosnál jóval alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége (minden szinten: általános iskolát végzettek, érettségivel, egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya). A kistérségi településeket vizsgálva megállapítható, hogy egy-egy kivételtől eltekintve még a kedvezőtlen megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Besenyődön, Pusztadoboson és Rohodon magas, 2%-on felüli az általános iskola első osztályát sem elvégzettek aránya a 10 éves és idősebb népességen belül, ugyanakkor ez a mutató a települések harmadánál az országos szinttel megegyező vagy jobb helyzetére utal. A legalább általános iskolát végzettek aránya 4 településen magasabb a megyei átlagnál: Apagy, Baktalórántháza, Nyírkércs, Petneháza. A többi településen alacsonyabb annál, Pusztadoboson a legrosszabb a helyzet (74,1%), azaz a 15 évnél idősebb népességnek az egynegyede még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Az érettségivel és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya csak Baktalórántházán haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelelő korú népesség 29,4%-ának van érettségije, és 9,4%-nak diplomája. Más településeken ezek az értékek messze elmaradnak a megyei és az országos átlagtól: a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben 17% körül alakul, ez több mint 10%-kal elmarad a megyei átlagtól, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig csak a fele a megyei szintnek. Oktatási intézmények A kistérség oktatási intézményékkel való ellátottsága jó, a felsőoktatást kivéve minden szinten 8

9 lehetőségük nyílik a diákoknak a továbbtanulásra. Valamennyi kistérségi településen működik óvoda és általános iskola, bár a legtöbb helyen az óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás egy épületben kap helyet. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága magas, az óvodás gyermekek száma egyes településeken meghaladja a férőhelyek számát (az egy férőhelyre jutó gyermekek száma Baktalórántházán 1,26, Magyon 1,51, Nyírkarászon 1,2, Nyírmadán 1,1, Petneházán 1,34, Pusztadoboson 1,15 volt ban. Az átlagos csoportlétszám a kistérség egészében 24 fő, a településeken 17 és 34 fő között alakul (legalacsonyabb Nyírtéten, legmagasabb Ramocsaházán). 3 településen nincs biztosítva a csoportonkénti 2 óvónő. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Gyerekprogram Iroda adatgyűjtése alapján a kistérségben 4 olyan település van (Baktalórántháza, Petneháza, Besenyőd, Pusztadobos), ahol az óvodai férőhelyek száma kevesebb, mint a 0-2 évesek száma, így valószínűsíthető, hogy a gyerekek egy része csak későn (5 éves korban) kerül óvodába. A kistérség általános iskolai tanulóinak ezer lakosra jutó száma (2006-ban 112,8) meghaladja a régiós (96,6) és országos (82,3) átlagot, amely a lakosság korösszetételével magyarázható. A gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tanulók lakosságarányos száma ugyanakkor jóval elmarad a régiós és országos arányoktól. Az egy általános iskolai osztályra jutó tanulók száma 13 és 24 fő között alakul (legalacsonyabb Nyírjákón, legmagasabb Nyírmadán), a kistérségi átlag 18 fő. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a kistérségben átlagosan 10,8, ennél jóval alacsonyabb Nyíribronyban (itt egy pedagógusra 7 tanuló jut), legmagasabb Leveleken, ahol a 14 főt is meghaladja. A kistérség általános iskoláiban az esélyegyenlőségi szakértők által végzett adatgyűjtés alapján a a HH-s arány 65%-os, míg a HHH-s arány 32,9%-os, a kistérség közel felében megközelíti vagy meghaladja a 40%-ot. Középfokú oktatási intézmény csak Baktalórántházán működik, amely gimnáziumi feladatellátási hely, szakközépiskola és szakiskola is egyben. Összesen mintegy 1200 diák tanul itt. A szakközépiskolában közgazdasági, gépészeti és informatikai képzés folyik, a szakiskolában mezőgazdasági gépész, gazda, kertész, falusi vendéglátó képesítést szerezhetnek a tanulók. A gimnáziumban esti és levelező oktatás keretében is van lehetőség az érettségi megszerzésére. A közoktatási intézményi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében 4 közoktatási intézményi társulás alakult, mely 10 tagtelepülés feladatait látják el. A többi település (9) önállóan látja el ezen feladatokat. Pedagógiai szakszolgálat 2 mikro-körzetben működik, Baktalórántháza (12 települést lát el) és Nyírtét (7 települést lát el) gesztorságában. Kistérségi szintű mozgókönyvtári szolgáltatás 11 településen, míg önálló nyilvános könyvtár 8 településen működik. A feladatellátást segíti a 35 fős közösségi autóbusz, mely a térség önkormányzatai, intézményei, civil szervezetei számára elérhető. Szociális intézmények A kistérségben jelenleg családsegítő, támogató szolgálat 3 mikro-körzetben működik (Baktalórántháza, Levelek, Nyímada). A családsegítés január 1-től Nyírmada gesztorságával működik majd, mind a 19 településre vonatkozóan, a 3 mikrotérség helyett 3 telephellyel, intézményi társulásban. Bölcsőde a kistérség egyetlen településén sem működik. A települési önkormányzatok területén 916 fő veszélyeztetett kiskorú élt évben, 0,2%-a az állandó lakosoknak. Ezek közül 530 fő tartozik a roma kisebbség közé (57,9%). Ebben a kistérségben az egyik legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből (2005-ben 53,24% a leghátrányosabb helyzetű kistérségek 23,38%-kos átlagával szemben). Szociális intézmény a települések több mint felén működik, ezek általában idősek nappali intézményei, illetve időskorúak otthonai, melyek kihasználtsága igen magas az elöregedő népesség következtében. A kistérségben az idősek nappali intézményei férőhelyei ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó száma 2006-ban 45 volt, amely a régiós (26) és országos (19) átlagot is jóval meghaladja. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 3 mikro-körzetben működik (Baktalórántháza, Ramocsaháza, Ófehértó). Szociális helyzet A rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya az országos átlag három és félszerese (2006-ban a rendszeres szociális segélyben részesülők ezer lakosra jutó száma a kistérségben 51,4, míg az országos érték 15,8). A szociális segélyre szorulók száma az elmúlt években drasztikusan növekedett, 2001 és 2006 között csaknem duplájára nőtt. A térségben élők szociális helyzetét jellemzi, hogy foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (54,8% 9

10 2001-ben) az országos átlagnál (40,9%) jóval magasabb. A lakosság szociális helyzetét jellemzi továbbá az alacsony státuszú lakosok aránya (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és legfeljebb általános iskolai végzettségű népesség az aktív korosztályból). Ez a mutató egy településen volt 50% feletti a legutóbbi népszámláláskor: Rohodon a teljes településre vonatkozóan 51,6% volt ez a mutató, ezen belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül pedig 73,2% volt (ez utóbbi mutató hasonlóan magas volt Magy településen is, ahol 72,2% volt). Civil szervezetek A civil szervezetekre jellemző, hogy többnyire helyi, 1-2 főt foglalkoztató, kis költségvetésű szervezetek, a legnagyobb foglalkoztató civil szervezet alkalmazottainak száma sem éri el a 10 főt. Az egyesületek döntő többsége a minimális tagdíjon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. A térségben a civil szervezetek gazdasági potenciálja kicsi, működésük gazdasági alapja gyenge, egymás közti kapcsolataik esetlegesek. Tevékenységi körüket tekintve leginkább a sport és szabadidő, az oktatás, az ifjúságvédelem, a hátrányos helyzetűek megsegítése és a települések fejlesztése, szépítése céljából jöttek létre. Eddig elért eredmények Az összes pályázati úton elnyert támogatás 10 %-a irányult szociális jellegű fejlesztésekre. A fejlesztések 88 %-a hazai forrásból valósult meg, a beruházások szociális bérlakásépítést, illetve idősek otthona építést, átalakítást céloztak. Az integrált nevelés megvalósítására, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekében indított fejlesztésekre, valamint a szociális szakemberek képzésére irányuló projektek száma és aránya egyaránt alacsony. I. 5. Foglalkoztatási helyzet A kistérségben a foglalkoztatottsági ráta alacsonyabb, a munkanélküliség és az eltartottak aránya magasabb a régiós és országos átlagnál. Gazdasági aktivitás Nemzetgazdasági ág szerint vizsgálva a foglalkoztatottakat megfigyelhető, hogy a Baktalórántházai kistérségben a foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban és iparban jelentősebb, a szolgáltatási jellegű ágazatokban alacsonyabb a régiós és az országos átlaghoz viszonyítva. Szektoronként vizsgálva a vállalkozások arányát látható, hogy az országos tendenciákkal ellentétben csökkent (1,5%-kal) a szolgáltatási szektorban működő cégek aránya, míg az iparban és a mezőgazdaságban emelkedett (0,4, illetve 1,1%-kal). Jelentősnek mondható a mezőgazdaságban az idényjellegű foglalkoztatás, ami rövid időre munkalehetőséget ad a többnyire leghátrányosabb helyzetű lakónépesség köréből kikerülő állástalanoknak. Ez rendszerint igen alacsony bért jelent, néhány hetes időszakban, és jellemzően be nem jelentett feketemunka. A népszámlálási adatok szerint mind megyei, mind országos szinten a foglalkoztatott népesség mintegy 30%-a ingázik, azaz más településre jár el dolgozni. A kistérség településein a foglalkoztatott népességen belül még jelentősebb a más településekre eljárók aránya, a legtöbb helyen 50% körüli, vagy a feletti. Öt településen rendkívül magas, 65% feletti az ingázók aránya. Egyedül Baktalórántházán alacsonyabb a megyei (31,4%) értéknél ez az arányszám. Leginkább a környező városokba (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Vásárosnamény) és valamelyik kistérségi településre járnak át dolgozni az emberek. A kistérségben 2006-ban az aktivitási arány csupán 46,3% volt, amely elmarad mind a régiós (56,9%), mind az országos (61,4%) aránytól. Munkanélküliség A Baktalórántházai kistérségben a nyilvántartott álláskeresők száma 3412 fő volt 2006-ban. Az álláskeresők, nemek szerinti megoszlását tekintve 60%-a férfi, 40%-a nő. Végzettségük szerint vizsgálva a munkanélküliek összetételét elmondható, hogy 2006-ban a kistérségben a munkanélküliek közel felét (49%) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki. A szakmunkás és szakiskolai végzettségűek aránya 29%, az érettségivel rendelkezők aránya 13%, míg a főiskolai és egyetemi oklevéllel rendelkező munkanélküliek aránya 1%. Megállapítható, hogy a kistérségben az általános iskolai végzettségű munkanélküliek aránya 10

11 magasabb, az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya alacsonyabb a régiós arányoknál. A kistérségben az álláskeresők 90%-a fizikai foglalkozású, 10%-a szellemi. A munkanélkülieken belül magas a tartósan munkanélküliek aránya. A nyilvántartott álláskeresők több mint fele fél évnél hosszabb ideje keres állást. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül (8%) meghaladja a régiós (5,1%) és országos (3%) átlagot. A munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy minden korcsoportot erőteljesen érint a munkanélküliség, azonban mindenképpen jelentős problémákra utal, hogy a 25 év alatti álláskeresők aránya 21%. A nyilvántartott álláskeresők egytizede pályakezdő munkanélküli (10,9% 2006-ban), ez a régiós átlaggal megegyező szintű. A kistérség települései az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 5 különböző kirendeltségéhez tartoznak: A Baktalórántházi kirendeltséghez tartozik: Baktalórántháza, Besenyőd, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Ófehértó, Petneháza, Ramocsaháza; A Kisvárdai kirendeltséghez tartozik: Berkesz, Nyírkarász, Nyírtass A Nyíregyházi kirendeltséghez tartozik: Apagy, Nyírtét A Vásárosnaményi kirendeltséghez tartozik: Nyírmada, Pusztadobos A Mátészalkai kirendeltséghez tartozik: Rohod A legjelentősebb munkanélküliséggel sújtott település a kistérségben Pusztadobos, ahol a munkanélküliségi ráta 28% (2007), de ezen kívül több településen meghaladja a munkanélküliségi ráta a 20%-ot: Nyírmada, Besenyőd, Rohod, Nyírjákó. Jelentősebb munkaadók A legjelentősebb foglalkoztatók többnyire az önkormányzatok és intézményeik, emellett néhány vállalkozás is kiemelhető, jelenleg 12 db 50 fő feletti vállalkozás működik a térségben (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nem működik a kistérségben). A közeljövőben egy jelentős beruházás keretében gázerőmű épül a kistérségben (Nyírtasson), a gázerőmű hulladékhőjét hasznosító vállalkozások (kertészet, fafeldolgozás stb.) új munkaerőigényt jelenthetnek majd a kistérségben. Eddig elért eredmények A térség valamennyi településén a legnagyobb gondot a magas arányú munkanélküliség jelenti. Ennek ellenére a megvalósult fejlesztésekből mindössze 11 % irányult a foglalkoztatás javítására. Fontos helyi szereplő a Rosava Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., mely szakmai továbbképzéseivel járul hozzá a munkanélküliség csökkentéséhez. Legnagyobb arányt a hazai forrásból finanszírozott közmunkaprogramok jelentik, melyek évente több alkalommal, kistérség valamennyi településének együttműködésével valósítottak meg. A sikeresnek és népszerűnek mondható programok során rendszerint körülbelül 100 fő foglalkoztatását szervezik meg. 11

12 II. SWOT elemzés II. 1. A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek A térség közúti megközelíthetősége jó (41. sz. főút), az elérhetőség javult az M3-as autópálya újabb szakaszának átadásával Erdősültség magas szintje, a természetes növényzet érintetlensége Jelentős mezőgazdasági termelési tapasztalatok gyümölcs- zöldség termesztés terén Jelentős feldolgozóipari hagyományok (fa, élelmiszer, cipő, textil) Néhány 50 fő feletti cég jelenléte és erős piaci helyzete a kistérségben Kedvező természeti adottságok a méhészettel való foglalkozáshoz Magas a 14 év alattiak aránya a népességen belül Internet hozzáférés a legtöbb településen Munkavállalási korú népesség átlagosnál magasabb aránya - a régiós és országos átlagnál kedvezőbb korösszetétel Jelentős számú szabad munkavállaló áll rendelkezésre A mezőgazdasági, élelmiszeripari és fafeldolgozói hagyományok jövedelemszerzési lehetőséget kínálnak a roma lakosságnak A kommunális infrastruktúra kiépítettsége javuló tendenciát mutat Szociális intézmények száma és kihasználtsága magas A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, minden településen működik óvoda és általános iskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola működik Baktalórántházán A roma szervezetek működése a kistérségben lehetőségek A kistérség külső elérhetőségének további javulása Alternatív mezőgazdasági termékek (méz, egyéb méhészeti termékek, biotermékek) iránti kereslet növekedése a hazai és európai piacokon Alternatív turizmus (öko-, kerékpárvadászturizmus) iránti igény növekedése Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődés Befektetői érdeklődés növekedése Távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése Európai Uniós és hazai támogatási források rendelkezésre állása A romák esélyegyenlősége és felzárkóztatása kiemelt európai és országos kérdéskör A vállalkozások és a szakképzési rendszer együttműködésének növekedése Munkaügyi Központok képzési lehetőségeinek bővülése (piaci igényekhez illeszkedő szakképzések beindítása, munkanélküliek számára átképzési lehetőség biztosítása) Az oktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése kiemelt európai és országos kérdéskör 12

13 gyengeségek A mezőgazdaság versenyképessége alacsony (alacsony AK érték, elaprózott birtokszerkezet, elavult technikai felszereltség) A helyi termékek magas fokú ipari feldolgozásának feltételei hiányosak Szolgáltatási jellegű ágazatok alacsony aránya (kiskereskedelmi üzletek száma alacsony, üzleti szolgáltatások fejletlenek) Alacsony vállalkozói aktivitás (ezer főre jutó vállalkozások száma) Vállalkozások gyenge versenyképessége Az egyéni vállalkozások aránya magas, foglalkoztatásban betöltött szerepük gyenge A műemlékvédelmi épületek jelentős részének rossz az állapota Az idegenforgalom infrastruktúrája, szolgáltatói háttere kiépítetlen Negatív vándorlási egyenleg fiatalabbak, képzettebbek elvándorlása A kistérség településein a foglalkoztatott népességen belül az átlagosnál magasabb a más településre eljárók aránya A munkalehetőségek távol esnek a kisebb településektől, azok megközelíthetősége közlekedési akadályokba ütközik A kistérség belső úthálózata fejletlen A tömegközlekedés kiszolgáló létesítményei fejletlenek Településeket összekötő kerékpárútvonal nincs kiépítve Nagy mértékű munkanélküliség, tartósan munkanélküliek magas aránya A népesség iskolai végzettsége az országos átlagnál jóval alacsonyabb (az egyes települések között jelentős különbségek) Halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság magas aránya A jövedelmi helyzet és a gazdasági aktivitás szintje a roma lakosság körében nem megfelelő Hiányos az egészségügyi alapellátás, kórházi ellátás nincs a kistérségben A kistérség jövedelmi viszonyai elmaradnak az átlagostól A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya nagyon magas, és növekvő tendenciát mutat A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magas Az oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési szolgáltatások elérhetősége és minősége egyenlőtlenségeket mutat veszélyek A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a kistérség elérési mutatói nem javulnak Növekvő verseny a mezőgazdasági termékek piacán Csökkenő befektetői és a turisztikai érdeklődés Kelet-Közép-Európa és Magyarország iránt A képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében A kistérségen belüli társadalmi és területi különbségek növekedése (kistérségi központ és többi település) A kistérség lemaradásának növekedése a régió többi kistérségéhez képest A hasonló adottságú térségek közötti verseny élesedése A felzárkózási folyamat elmaradása a fejlesztési források elégtelensége miatt Építészeti emlékek, természeti értékek további pusztulása, károsodása A regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a kistérség szükségletei, igényei Az oktatási kínálatnak a piaci elvárásokhoz való igazodásának elmaradása Szociális válság a foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztása következtében Helyi szinten konfliktusok a roma és a nem roma lakosság között 13

14 III. Fejlesztési irányok III. 1. A fejlesztési irányok a SWOT elemzésből adódóan és a tervezési útmutatóban megadott prioritásokon belül kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. A helyi vállalkozások versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén 2. A kistérségen belüli közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Baktalórántházai kistérség Baktalórántházai kistérség fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai A kistérség egyik gyengesége a vállalkozások alacsony versenyképessége. A versenyképesség növeléséhez az ipari területek, telephelyek fejlesztése szükséges. A térség erős feldolgozóipari hagyományokkal rendelkezik, ugyanakkor a termékek feldolgozottsági foka alacsony. A fejlesztési irány indokoltságát erősíti az a tény is, hogy a kistérségben erős a mezőgazdaság dominanciája, amelyet ipari területek és telephelyek fejlesztésével lehet elsősorban ellensúlyozni. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérség gazdasági versenyképességének erősítése és a foglalkoztatottság növelése a működő vállalkozások infrastrukturális fejlesztése révén. A kistérség belső úthálózata fejletlen, a tömegközlekedés kiszolgáló létesítményei fejletlenek, a településeket összekötő kerékpárútvonalak nincsenek kiépítve. Mindez nehezíti a kisebb fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói választható listáról) Támogatás által indukált beruházások nagysága A támogatással megvalósuló fejlesztés keretében bérbeadás vagy szolgáltatás nyújtás céljából átalakított, korszerűsített és/vagy létesített épületek területe A támogatásban részesített ipari területek nettó beépítettségének növekedése Teremtett vagy megőrzött munkahelyek száma Átlagos napi forgalom változása Kerékpáros forgalom növekedése a beavatkozás területén kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz A vállalkozások versenyképességének javításához előfeltétel a kistérségen belüli közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése (2. fejlesztési irány) A vállalkozások versenyképesebbé válásához nélkülözhetetlen a megfelelő képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező humánerőforrás rendelkezésre állása (3. és 7. fejlesztési irány) Egyéb források: GOP és az ÚMVP forrásainak célzott felhasználása a kistérség vállalkozói szférájának megerősítése céljából A kistérségen belüli közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése hozzájárul a helyi vállalkozások versenyképességének 14

15 3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatás és az oktatást kiegészítő szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javításával, az oktatás minőségének és piacképességének emelésével 4. A kistérségben élők egészségügyi ellátásának fejlesztése Baktalórántházai kistérség Baktalórántházai kistérség településektől távolabb eső munkalehetőségek, illetve közszolgáltatások elérhetőségét. A fejlesztési irány hosszú távú célja az, hogy a kistérségben élők egyenlő eséllyel férjenek hozzá az alapvető oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési szolgáltatásokhoz, illetve munkalehetőségekhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztése révén. A kistérségben élők iskolai végzettsége elmarad az átlagostól. A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez elengedhetetlen a humán erőforrás minőségének javítása, amelyhez az oktatás megfelelő minőségének biztosítása szükséges. Jelenleg az oktatásinevelési intézmények épületei rossz állapotúak, a minőségi oktatás feltételei nem biztosítottak. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérségben elérhető oktatási szolgáltatások minőségének és piacképességének emelése. A kistérségben jelenleg hiányos az egészségügyi alapellátás, kórházi ellátás nincs a kistérségben. A népesség egészségi állapotát (és ezáltal munkavégző-képességét) alapvetően befolyásolja az elérhető egészségügyi szolgáltatások köre, az egészségre nevelő Kerékpáros balesetek számának csökkenése a beavatkozás területén A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utas szám változása Épített/felújított utak hossza Megépített kerékpárutak hossza Támogatásból felújított /épített autóbusz öblök száma A támogatott intézményekben ellátott/tanuló gyerekek átlagos létszáma (ebből SNI) IKT eszközzel támogatott tanórák aránya Diákok IKT kompetenciája Fejlesztéssel érintett intézmények száma Megvalósult programok száma Egészségügyi programokba bevont települések száma Egészségügyi programokba bevont lakosság száma A támogatott intézményekben létrehozott új egészségügyi szolgáltatások száma javításához (1. fejlesztési irány), A közlekedési feltételek javítása elősegíti az oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőségét (3., 4. és 5. fejlesztési irány) A helyi humánerőforrás fejlesztése hozzájárul a helyi vállalkozások versenyképességének javításához (1. fejlesztési irány) Az oktatás fejlesztése kapcsolódik a munkaerőpiaci részvétel és alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez (7. fejlesztési irány) ÉAOP egyéb forrásai a kistérség humánerőforrás fejlesztési szükségletek kielégítéséhez Az egészségi állapot javítása hozzájárul a munkaerő-piaci részvétel közvetetten a vállalkozások versenyképességének növeléséhez (1. fejlesztési irány) ÉAOP további forrásai 15

16 5. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése a szociális szolgáltatások átfogó fejlesztésével 6. Települési környezet fejlesztése a lakosság életminőségének javítása érdekében Baktalórántházai kistérség Baktalórántházai kistérség (Baktalórántháza és Nyírmada a rendelkezésre álló forrásokból adódóan) életmódprogramok működése. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérségben élők egészségi állapotának átfogó javítása az egészségügyi intézmények fejlesztésével és az egészségtudatosság terjesztésével. A kistérségben magas a hátrányos helyzetű lakosság (és azon belül a roma lakosság) aránya, az általuk elérhető szociális ellátások és szolgáltatások köre kiterjedt, de a problémák fokozódása miatt nem elégséges, nem nyújt átfogó megoldást problémáikra. A fejlesztési irány hosszú távú célja a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőségének biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén. A kistérség két legnagyobb települése Baktalórántháza és Nyírmada, mindkettő bizonyos mértékű központi szerepet tölt be a kistérségben. Ezen két település esetében a települési környezet fejlesztése tehát nem csak az adott településen, hanem az egész kistérségben élők életkörülményire Felújított vagy létrehozott egészségügyi intézmények száma Gyermekjóléti alapellátásban / gyermekek napközbeni ellátásában részesülő gyermekek száma Szociális ellátással elért lakosság száma A fejlesztés révén létrejövő új szociális alapszolgáltatások / gyermekjóléti alapellátások száma A szolgáltatásokkal lefedett lakosság aránya a térség teljes lakosságához viszonyítva A projektek révén szociális szolgáltatásban részesülők száma Új / felújított szociális intézmények száma Fejlesztések által érintett lakosok száma Településfejlesztési beavatkozások által érintett terület nagysága Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma a ÉAOP további forrásai A települési környezet fejlesztését minden infrastrukturális jellegű beruházás elősegíti, így minden fejlesztési irány kapcsolódik ehhez a fejlesztési irányhoz. ÚMVP III. tengely forrásai, mivel.a települési környezet 16

17 7. A munkaerőpiaci részvétel és alkalmazkodóképesség fejlesztése Baktalórántházai kistérség hatással van, elősegíti a közösségi funkciók betöltését. A fejlesztési irány hosszú távú célja a kistérségben élők életminőségének javítása funkcióbővítő fejlesztések megvalósítása révén. A kistérségben az átlagosnál alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, jelentős mértékű a munkanélküliség és magas az eltartottak aránya. A problémák további növekedése szociális válsághoz vezethet. A fejlesztési irány hosszú távú célja a tartósan munka nélkül lévők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése. projekt által érintett településrészen A támogatott projektek keretében a képzést sikeresen elvégzők száma Programba bevont hátrányos helyzetű emberek száma Azoknak a száma, akiknek a szolgáltatás segítségével javulnak a munkaerőpiaci lehetőségeik javítására a kisebb településeken is szükség van, nem csupán a városokban és 5000 fő feletti településeken. A fejlesztési irány kapcsolódik a humánerőforrás fejlesztéséhez (3. fejlesztési irány) A munkaerőpiaci részvétel fejlesztése összefüggésben áll a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása és a társadalmi kirekesztettség csökkentése fejlesztési iránnyal (5. fejlesztési irány) 17

18 IV. Projektek összegző bemutatása IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek 100%-os keret projektjei fejlesztési irány sorszáma 1. Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása Üzleti infrastruktúrafejlesztés, telephelyfejlesztés Komplex felzárkóztató programok projektek száma, db 2. Útfejlesztés 5 2. Kerékpárút építés 3 2. Közösségi közlekedés fejlesztése 1 3. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (Óvoda, iskola) 3. Minőségi oktatás elősegítése Oktatási infrastruktúra fejlesztése (informatikai eszközök) Egészségügyi intézmények fejlesztése egészségház építése Egészségre nevelő életmódprogramok 7 5 megval. helyszíne (település) Apagy, Baktalórántháza, Nyírtét Magy, Nyírkércs, Nyírmada, Pusztadobos, Rohod Apagy, Levelek-Besenyőd, Petneháza Kistérség minden települése Berkesz, Laskod, Nyíribrony, Nyírkarász, Rohod Nyírmada, Pusztadobos, Ramocsaháza- Nyírkércs-Nyíribrony projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % ,91 347,5 347,5 14,02 299,6 299,6 12, ,91 262,3 262,3 10,58 134,1 134,1 5,41 1 Nyírjákó ,52 1 Nyírkércs 33,7 33,7 1,36 6 Kistérség minden települése 174,7 174,7 7,05 5. Szociális intézmények fejlesztése 2 Besenyőd, Ófehértó 142,5 142,5 5,75 18

19 5. Társadalmi integráció elősegítése 8 Kistérség minden települése ,91 5. Integrált térségi szolgáltatások Kistérség minden 2 (szociális infrastruktúra) települése ,03 6. Településfejlesztés 2 Baktalórántháza, Nyírmada ,78 7. Foglalkoztathatóság fejlesztése 5 Kistérség minden települése ,67 Összesen ,4 1744,6 620, % Tartaléklista projektjei fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db 2. Útfejlesztés 6 megval. helyszíne (település) Nyírkarász, Laskod, Baktalórántháza, Levelek projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 739,15 739,15 30,04 2. Kerékpárút építés 1 Nyírmada ,83 3. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (Óvoda, iskola) 7 Pusztadobos, Magy, Nyírkércs, Levelek, Petneháza, Nyírtét, Rohod 607,75 607,75 24,70 3. Minőségi oktatás (ESZA) 2 Baktalórántháza 72,2 72,2 2, Oktatási infrastuktúra fejlesztése (e-könyvtár) Egészségügyi intézmények (orvosi rendelő, egészségház) fejlesztése Egészségre nevelő életmódprogramok (mentálhigiénés szolgálat) 5. Szociális intézmények fejlesztése 4 1 Baktalórántháza ,22 5 Nyírtass, Nyírkarász, Magy, Levelek, Besenyőd 366,5 366,5 14,89 1 Kistérség egésze ,06 Ramocsaháza, Nyírkércs, Levelek, Besenyőd 114,95 114,95 4,67 19

20 5. Társadalmi integráció elősegítése 2 Pusztadobos, Magy 28,4 28,4 1,15 5. Integrált térségi szolgáltatások Nyírkarász, 2 (szociális infrastruktúra) Baktalórántháza ,72 7. Foglalkoztathatóság fejlesztése 5 Kistérség minden települése ,79 Összesen , ,35 367, % IV. 2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér a tervezési útmutatóban megadott kistérségi indikatív megosztástól A Baktalórántházai kistérség számára megjelölt prioritások: gazdaságfejlesztés (ÉAOP), településfejlesztés (ÉAOP), foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás (TÁMOP), és munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (TIOP). A kistérség a források jelentős részét ezekre a prioritásokra allokálta a rendelkezésre álló kereten belül. Mindezek mellett azonban a többi prioritás is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kistérség felzárkóztatása és fejlesztése megvalósuljon, ahogyan azt a helyzetelemzésben bemutatott adatok és információk is alátámasztják. A közlekedési kapcsolatok a kistérségen belül nem megfelelőek, a települések közötti összekötő utak, valamint a belterületi utak állapota rossz, hiányos a kerékpárút-hálózat, a közösségi közlekedés infrastruktúrája nem megfelelő. Mindezek következtében elengedhetetlen a kistérségen belüli közlekedési fejlesztések (ÉAOP) megvalósítása, amelyek révén nagymértékben javulhat a közszolgáltatások és munkalehetőségek elérhetősége. A humán infrastruktúra fejlesztése elengedhetelen a lakosság életminőségének, életkörülményeinek javítása szempontjából. Jelenleg az épületek rossz műszaki állapota következtében az intézmények által nyújtott szolgáltatások nem felelnek meg maradéktalanul a helyi szükségleteknek. Az oktatásinevelési, egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése (ÉAOP) hozzájárul a humán erőforrások fejlesztéséhez, a hátrányos helyzetű kistérség felzárkózásához. A minőségi oktatás támogatása (TÁMOP) elengedhetetlen a kistérség számára, mert folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek száma és aránya. A speciális szaktudást igénylő feladatokra nem áll rendelkezésre elegendő szakember, ezért a pedagógusok továbbképzése elsődleges feladat. Az egészségre nevelő életmódprogramok (TÁMOP) megvalósítása azért kiemelkedően fontos, mert a lakosság egészségi állapota és egészségtudatossága elmarad az országos átlagtól. Ezen programok megvalósítása elengedhetelen a kistérségben élők életminőségének javításához, egészségben eltöltött életéveinek növeléséhez, az általános egészségi állapot és a munkavégző-képesség javításához. Az oktatási infrastruktúrafejlesztés (TIOP) támogatása révén informatikai hiányosságok pótlására nyílik lehetőség a kistérség oktatási intézményeiben. Az infokommunikációs technológiák jelenlegi alacsony használata indokolja, hogy a kistérségben élők elsősorban a fiatalok minél szélesebb körben férjenek hozzá a modern informatikai eszközök által nyújtotta lehetőségekhez. 20

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszeg Város Önkormányzata Kőszeg Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-13 2008. május 8. Kőszeg Város Önkormányzata elfogadta Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) ás az IVS részét képező

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Készítette: Dr. Nacsa János Márta Attila Jávorka János Szegner László

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés 1 I.1. Gazdasági helyzet

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben