Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma

Átírás

1 Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B I. Helyzetelemzés 1

2 I.1. Gazdasági helyzet A vállalkozások nagy része tőkeszegény egyéni vállalkozó, a társas vállalkozások 99%-a kisvállalkozó, igen kevés a térségben a nagyobb foglalkoztató. A vállalkozássűrűség és a vállalkozási aktivitás egyaránt alacsony. Vállalkozások 14%-a mezőgazdaságban, 23%-a ipar, építőiparban, 63%-a szolgáltatásban működik A mezőgazdaság a kistérség gazdaságában fontos szerepet játszik: a vállalkozások esetében kétszeres, a foglalkoztatottaknál négyszeres az országos átlaghoz viszonyított súlya. Jelentősebb ipari tevékenység nincs a kistérségben. A kistérség nem felkészült multinacionális ipari vállalat fogadására: ipari park (terület), inkubátorház nincs a térségben. A szolgáltatásban foglalkoztatottak közel fele a közigazgatásban, közszolgáltatásban dolgozik A kereskedelem Tiszafüredre és Kunhegyesre koncentrálódik. Sokszínű idegenforgalmi adottságok; Tisza-tó, Hortobágyi Nemzeti Park, termálvagyon. A terület a Tisza-tó révén kiemelt üdülőkörzeti címmel bír. Hiányos az idegenforgalmi infrastruktúra, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek többsége nem megfelelő színvonalú és hiányoznak az attrakciókhoz kapcsolódó szolgáltatások. I.2. Infrastrukturális helyzet Közlekedés: közlekedésföldrajzilag zárt, sem autópálya, sem főútvonal nem halad át rajta. M3-as autópálya északabbi települések elérhetősége jobb. Belterületi burkolt utak aránya 61% (Tiszaderzsen, Tiszaszőlősön a legrosszabb) Távolsági közlekedés autóbuszokkal megoldott. Több településen létesítmények (buszpályaudvar, buszmegálló)építését tervezik. Tiszán való átkelési lehetőségek hiányosak Burkolt kerékpárutak kiépítettsége csak részleges. Telefon főállomások ellátottsági mutatója kedvező Lemaradás mutatkozik a kábeltelevízió és a szélessávú internet előfizetők arányában Utóbbi évek fejlesztései ellenére a közműolló 62%-os Alacsony a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya (66,3%) A kistérség árvízvédelme jónak mondható. 2

3 I.3. Társadalmi helyzet A halálozások száma meghaladja a születések számát. (Tiszaburán népességnövekedés) A regionális, megyei átlagot jelentősen meghaladó elvándorlás sújtja a térséget. Kedvezőtlen korösszetétel: a kistérség öregedési indexe meghaladja az országos átlagot. A térség egyetlen kisebbsége a roma lakosság. (Tiszaburán 28% - Tiszaszentimrén 0,4%) Igen jelentős számban található alacsony státuszú lakosság Tiszaburán, Tiszaderzsen és Tiszagyendán. A térségben nincs 120 fő/km2 népsűrűség feletti település Jelentős probléma az önálló jövedelemmel nem rendelkezők magas aránya. Egészségügyi ellátást kistérségi szinten kívánják megoldani Jelenleg még fogorvos és gyermekorvos sincs minden településen I.4. Szociális helyzet Az óvodai, közoktatási, és a pedagógiai szakszolgálat feladatait intézményi társulások keretében oldják meg, melyek mikro-térségi szinten szerveződnek. A térség iskolázottsági adatai rosszabbak az országos átlagnál. (Elvégzett iskolai osztályok átlaga 8,4) Középfokú intézmények Kunhegyesen és Tiszafüreden működnek. A szociális alapellátások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás minden településen biztosítottak. Családsegítő és gyermekjóléti intézmény is szinte minden településen van, de több ideiglenes engedéllyel. Szociális szolgáltatást ellátó intézmények többségének rossz az infrastrukturális állapota A kistérség egészének jövedelmi viszonyai jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, az egy főre jutó szja-alap az országos átlag 60%-a körül van. Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, különösen a kistelepüléseken és a roma lakosság körében. 3

4 I.5. Foglalkoztatási helyzet Az aktivitási ráta (33%) jelentősen elmaradt a nagytérségi átlagtól. A munkanélküliség nagyobb a régiós és a megyei átlagnál. Jelentős belső egyenlőtlenségek a térségben: Tiszabura 28% - Tiszafüred 9% Foglalkoztatottak : 14%-a mezőgazdaságban, 32%-a ipar, építőipar, 54%-a tercier szektorban dolgozik. Háztartások több mint felében (55%) nem él foglalkoztatott. A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya miatt Legnagyobb foglalkoztató a közszféra (pl.: Tiszafüredi Város 575 fővel.) II. SWOT-elemzés 4

5 Erősségek A mezőgazdaság a kistérség gazdaságában fontos szerepet játszik: a vállalkozások esetében kétszeres, a foglalkoztatottaknál négyszeres az országos átlaghoz viszonyított súlya. Sokszínű idegenforgalmi adottságok; Tisza-tó, Hortobágyi Nemzeti Park, termálvagyon. A terület a Tisza-tó révén kiemelt üdülőkörzeti címmel bír. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nőtt az elmúlt időszakban. A hulladékelhelyezés megoldott a kistérségben. Óvoda vagy óvodai csoport minden településen működik A szociális ellátórendszer és segélyezés megfelelően kiépült. A szakközép- és szakiskolai szinten oktatott szakok, valamint a kínált OKJ-s képzések között piacképes szakmák szerepelnek. A vállalkozássűrűség és a vállalkozási aktivitás egyaránt alacsony. A vállalkozások nagy része tőkeszegény egyéni vállalkozó Az egy lakosra jutó iparűzési adóból származó önkormányzati helyi adó az országos átlagnak mindössze negyede. A művelt földek többsége rossz minőségű, jelentős aszály fenyegetett-séggel. Hiányos a helyi termékek feldolgozására épülő élelmiszeripari kapacitás. Jelentősebb ipari tevékenység nincs a kistérségben. A kistérség nem felkészült multinacionális ipari vállalat fogadására. Nagyon magas a közszolgáltatásokban dolgozók aránya, több településen az önkormányzat és intézményei a legnagyobb munkaadók. Hiányos az idegenforgalmi infrastruktúra Az kistérség közlekedésföldrajzilag zárt Tömegközlekedés esetében szintén jellemző a rossz elérhetőség Gyengeségek Tiszán való átkelési lehetőségek korlátozottak Hiányos a belső összeköttetés (pl. Karcag-Kunhegyes). Belvízveszélyes területek vannak Kunhegyes, Abádszalók és Tiszaroff településeken. Természetes népességfogyás, illetve elvándorlás sújtja a térséget. A kistérség öregedési indexe meghaladja az országos átlagot. A lakosság egészségtudatossága alacsony A térség iskolázottsági adatai rosszabbak az országos átlagnál. A térség több óvodája és iskolája rossz műszaki állapotú Magas a munkanélküliek és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, különösen a kistelepüléseken és a roma lakosság körében. Szociális szolgáltatást ellátó intézmények többségének rossz az infrastrukturális állapota 5

6 Lehetőségek Az utóbbi pár évben jelentős, turizmust szolgáló beruházások indultak el, illetve vannak folyamatban. Az ÚMFT források egy része a leghátrányosabb helyzetű térségeket célozza meg. A térség turisztikai értékei iránti belföldi és külföldi kereslet várható növekedése. Az árvízbiztonság a Vásárhelyiterv keretében tervezett víztározók által tovább javul. Veszélyek A térségben fontos mezőgazdaság ágazati sajátosságaiból adódóan is egyre kevesebb embert fog foglalkoztatni. Külső befektetői érdeklődés további elmaradása. A térség közlekedésföldrajzi zártsága tartósan fennmarad. Térségen áthaladó 102-es és 103- as vasútvonalak megszüntetése újból felmerül. A külső, Tiszával beérkező szennyeződések elleni védekezés gyakorlatilag lehetetlen. A lakóhelyi szegregáció további fokozódása. A tartós ideje foglalkoztatottal nem rendelkező családokban helytelen magatartásminták terjednek el a munka szerepével kapcsolatban. Az előítéletesség növekedése, melynek eredményeképpen helyi szinten konfliktusok jelentkeznek a roma és a nem roma lakosság között. A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek miatt 6

7 III. Fejlesztési irányok Fejlesztési irányok 1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése 2. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok javítása 3. A helyi humánerőforrás fejlesztése az oktatási infrastruktúra javításával, és a képzés minőségének emelésével 4. A népesség egészségi állapotának javítása 5. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák életkörülményeinek javítása, a társadalmi kirekesztettség csökkentése 6. A foglalkoztathatóság és a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség javítása 7. A lakosság életminőségének javítása a települési környezet megújításával 7

8 IV. Projektek összegző bemutatása IV.1. Forrás fejlesztési irányok és prioritások közti megoszlása OP / Prioritás Fejlesztési irány sorszáma Össz. É A O P Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztése Településfejlesztés 102,5 859,1 671,1 65,1 85,3 102,5 859,1 821,5 0 T Á M O P Foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás Minőségi oktatás Egészségfejlesztés, egészségügyi humánerőforrás fejlesztése 84,6 203,3 87,1 189,5 276,6 84,6 203,3 T I O P Oktatás infrastruktúra Munkaerő-piaci és szociális infrastruktúra 0 0 Összesen 102,5 859,1 755,7 268,4 172,4 189, ,6 8

9 IV.2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása A Tiszafüredi kistérség számára az NFÜ által megjelölt prioritások: közlekedésfejlesztés (ÉAOP) minőségi oktatás (TÁMOP). E területek közül a közlekedésfejlesztés valóban prioritást élvezett, a megadott prioritások közül erre allokálta a legtöbb forrást a térség. Az oktatás szintén priorizált terület volt, azonban a projektgyűjtés során nem az esza-jellegű projektek, hanem az infrastrukturális fejlesztések kerültek előtérbe. A megfelelő szintű infrastrukturális állapotok megteremtését a kistérségi szereplők elengedhetetlen, megelőző tevékenységként határozták meg, melyek megteremtését követően lehetséges az ezekben rejlő potenciálok kihasználása modern pedagógiai programokkal, tantervekkel. TÁMOP-forrásokat tekintve a kistérség jelentős forrásokat kíván allokálni a foglalkoztatást és az egészségesebb életmód elterjesztését segítő programokra. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztés területén egy projekt került nevesítésre. A TIOP konstrukciók jelenlegi változataihoz viszont nem illeszkedtek a beérkezett fejlesztési elképzelések. Nem került be a -os projektcsomagba városrehabilitációt tartalmazó projekt sem, a kistérségi erőforrások fókuszálása miatt. IV.3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból finanszírozandó projektek 1. István király utcai kerékpárút kiépítése Bölcsőde felújítása A tiszaroffi művelődési ház épülete Mikrotérségi Közösségi Szolgáltató Központtá való átalakítása Foglalkoztató hely kialakítása Tanoda létrehozása Foglalkoztató üzem csökkent munkaképességüeknek Abádszalók Város Abádszalóki Város Tiszaroff Tomajmonostora Tiszabura Önkormányzat Tiszabura Önkormányzat 100? forrása ÉAOP 3.1.3/B ÉAOP /B TIOP TÁMOP TÁMOP GOP-2.1.2D / ÚMVP Projekt indítása 9

10 IV.3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból finanszírozandó projektek 2. Fedett tanuszoda építése Cigánytelep rehabilitáció szociális lakásépítési program Abádszalók Integrált Városfejlesztése Borbély-kúria felújítása, a falu, közösségi életbe való bevonása A szabadtéri színpad környékének fejlesztése - Halastér Szabadidőközpont kialakítása Tiszafüred Város Tiszabura Önkormányzat Abádszalók Város Tiszaderzs Tiszafüred Város Tiszaörs forrása ÉAOP 5.1.1/F ÚMVP ÉAOP 5.1.1/F ÉAOP /C ÉAOP /D ÉAOP A többi beérkezett elképzelés turisztikai fejlesztést tartalmaz Projekt indítása IV.4. Ütemezés Σ Induló projektek száma (db) Induló projektek támogatása (mft) 2180,0 167, ,6 Befejeződő projektek száma (db) Befejeződő projektek támogatása (mft) 203,2 1711,6 279,5 153, ,6 10

11 IV.5. Ütemezés indoklása A Tiszafüredi kistérségben a programcsomagba került projektjavaslatok megvalósítása indokolt, a projektgazdák túlnyomó többsége (a 24-ből 22) úgy gondolja, hogy a projektje megvalósítását már -ben el tudja kezdeni. A -es kezdést a következők indokolják: az infrastrukturális beruházások esetében az épületek rossz fizikai állapota, elavult műszaki felszereltsége, a férőhelyhiány indokolja a minél korábbi megvalósítást; kis számban, de vannak olyan fejlesztési elképzelések, melyeknél (akár például egy korábbi pályázati anyag részeként) elkészültek az engedélyes / kiviteli tervek ezek elavulásától való félelem is indokolja a mihamarabbi projektkezdést; a szolgáltatások, képzések, tartalmi fejlesztések esetében, mivel a megvalósításhoz nem szükséges például műszaki tervdokumentáció, így a projektgazdák szintén felkészültnek érzik magukat a projekt megkezdésére. A kistérség felzárkózásához, a projektek kedvező gazdasági, társadalmi hatásainak minél hamarabbi érvényesüléséhez szükséges, hogy minél több projekt megvalósítása kezdődjön el -ben. Az előbbi táblázatnak megfelelő ütemezés esetén a kistérség számára rendelkezésre álló forrás 2012 közepéig felhasználásra kerülhet. V. Projektek részletes bemutatása 11

12 Gazdaságfejlesztés ÉAOP 1.1.1/F A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése Ipari területek bővítés Tiszafüred Város 205 m Ft 102,5 m Ft 205 m Ft 102,5 m Ft 12

13 Közlekedésfejlesztés ÉAOP 3.1.2/B Önkormányzati utak fejlesztése Elkerülő út befejező szakaszának megépítése Abádszalók Város 200 m Ft 180 m Ft Önkormányzati utak fejlesztése Kunhegyes Város 105 m Ft 94,5 m Ft Tiszafüred Északkeleti elkerülő út építése Tiszafüred Város 156 m Ft 140,4 m Ft Belterületi közutak felújítása Tiszaszőlős Önkormányzat 49 m Ft 44,1m Ft Belterületi úthálózat felújítása Tomajmonostora Önkormányzat 60 m Ft 54 m Ft Önkormányzati utak fejlesztése és építése Tiszagyenda 50 m Ft 45 m Ft 13

14 ÉAOP 3.1.2/B Önkormányzati utak fejlesztése Önkormányzati utak fejlesztése Tiszaigar 20 m Ft 18 m Ft 1. Belterületi utak felújítása Nagyiván 45 m Ft 40,5 m Ft 2. Belterületi utak építése Tiszabura 135 m Ft 121,5 m Ft 3. Helyi úthálózati infrastrukturális fejlesztése Tiszafüreden Tiszafüred Város 150 m Ft 135 m Ft 4. Összesen 970 m Ft 873 m Ft ÉAOP 3.1.3/B Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása Kerékpárút építése Kunhegyes Város 140 m Ft 126 m Ft Igari út - belvárost összekötő kerékpárút építése Tiszafüred Város 10 m Ft 9 m Ft 1. Összesen 150 m Ft 135 m Ft 14

15 ÉAOP 3.1.4/B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése, a közbiztonság javítása a kistérség településein Tiszafüred Többcélú Kistérségi Társulás 194,5 m Ft 175,1 m Ft Összesen 194,5 m Ft 175,1 m Ft Humán infrastruktúra fejlesztése 15

16 ÉAOP 4.1.1/B Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 1. Óvoda bővítése Tiszabura 130 m Ft 123,5 m Ft A Kossuth Lajos GSZIÁIPSZK központi épületének felújítása és bővítése Tiszafüred Város 585,8 m Ft 500 m Ft Tiszaszentimrei iskolai fűtés- és vizesblokk-rendszer korszerűsítése, sportudvar kialakítása Tiszaszentimre 50,1 m Ft 47,6 m Ft Hat Szín Virág Óvoda tagóvodáinak fejlesztése Abádszalók Város 105 m Ft 99,8 m Ft 1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése (óvodák) Kunhegyes Város 68 m Ft 64,7 m Ft 2. ÉAOP 4.1.1/B Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 2. Közművelődési intézmények felújítása Nagyiván 20 m Ft 19 m Ft 3. Általános Iskola felújítása, akadálymentesítése, eszközbeszerzése Tiszaszőlős Önkormányzat 60 m Ft 57 m Ft 4. Általános Iskola felújítása Tiszabura 400 m Ft 380 m Ft 5. A Tiszafüredi Óvodák infrastrukturális felújítása Tiszafüred Város 75,1 m Ft 71,4 m Ft 6. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Tiszagyenda 60 m Ft 57 m Ft 7. Összesen 938,9 m Ft 835,6 m Ft 16

17 ÉAOP 4.1.2/D Egészségügyi intézmények fejlesztése Orvosi rendelő és tanácsadó épületének felújítása Tiszaörs 17,9 m Ft 17 m Ft Egészségügyi intézmények felújítása Tiszaroff 50,6 m Ft 48,1 m Ft Egészségház felújítása Tomajmonostora Önkormányzat 10 m Ft 9,5 m Ft 1. Orvosi Rendelő felújítása Tiszaszőlős Önkormányzat 32,5 m Ft 30,9 m Ft 2. Egészségház kialakítása Nagyiván 50 m Ft 47,5 m Ft 3. Egészségügyi Szolgáltatások Fejlesztése Tiszagyenda 84 m Ft 79,8 m Ft 4. Egészségház felújítása Tiszaigar 15 m Ft 14,3 m Ft 5. Összesen 260 m Ft 247,1 m Ft ÉAOP 4.1.3/C Szociális intézmények fejlesztése Szociális főzőkonyha fejlesztése Abádszalók Város 85 m Ft 71 m Ft Szociális intézmény fejlesztése Nagyiván 15 m Ft 14,3 m Ft Szivárvány-Ház szociális alapszolgáltatásainak bővítése, fejlesztése Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Hivatala 95 m Ft 90,3 m Ft 1. Gondozási Központ épületének rekonstrukciója, eszközbeszerzés Tiszagyenda 10 m Ft 9,5 m Ft 2. Szociális Intézmény Infrastrukturális fejlesztése Tiszaszőlős Önkormányzat 4,7 m Ft 4,5 m Ft 3. Összesen 209,7 m Ft 189,6 m Ft 17

18 Településfejlesztés ÉAOP 5.1.1/F Funkcióbővítő településfejlesztés Funkcióbővítő településfejlesztés Kunhegyes Város 340 m Ft 289 m Ft 1. Sportcsarnok felújítása Tiszafüreden Tiszafüred Város 200 m Ft 170 m Ft 2. Összesen 540 m Ft 359 m Ft 18

19 Minőségi oktatás TÁMOP Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel Képességfejlesztés a jobb esélyekért Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola 51 m Ft 51 m Ft Találkozások A hely szelleme a tiszafüredi kistérségben (képzési program kialakítása és megvalósítása) Tariczky Endre Helytörténetihelyismereti Alapítvány 33,6 m Ft 33,6 m Ft A fateknőtől a computerig képzési program Kovács Pál Művelődés Központ Tiszafüred 60 m Ft 60 m Ft 1. Összesen 144,6 m Ft 144,6 m Ft 19

20 Foglalkoztathatóság, alkalmazkodó-képesség, társadalmi befogadás TÁMOP Foglalkoztatási programok megvalósítása, társadalmi integráció és kohézió elősegítése Taskonyi Agóra Deliberális felmérés alapú Szomszédsági Gazdaságfejlesztés Közép-Tiszai Vidékfejlesztő Alapítvány 3,5 m Ft 3,5 m Ft 5H Roma Interaktív Támogató Hálózat Kemeji Roma Re/Integrációs Konzorcium 83,6 m Ft 83,6 m Ft Szakmát felnőttkorban Regionális Fejlesztési Egyesület, Tiszafüred 150 m Ft 150 m Ft Hiányszakmák oktatása, felnőtt képző központ kialakítás Tiszaörs 39,5 m Ft 39,5 m Ft 20

21 TÁMOP Foglalkoztatási programok megvalósítása, társadalmi integráció és kohézió elősegítése Kistérségi felzárkóztató mintaprojekt Tiszafüred TKT? 247 m Ft 200 m Ft 1. Wifi Falu Internet Terjesztéséért Alapítvány 140 m Ft 140 m Ft 2. Vállalkozói alapiskola képzési program Kovács Pál Művelődés Központ Tiszafüred 60 m Ft 60 m Ft 3. Kirekesztődöttek bevonása. A társadalmi kirekesztődés dimenziói, a befogadás ösztönzésének lehetséges eszközei, módszerei a 3H-s tiszafüredi kistérségben Közép-Tiszai Vidékfejlesztő Alapítvány, Kunhegyes 4 m Ft 4 m Ft 4. Hátrányos helyzetű szakképzetlen inaktív csoportok munkaerőpiacra való visszavezetése Pro Tomajmonostora Non-Profit Kft. 30 m Ft 30 m Ft 5. Összesen 757,6 m Ft 710,6 m Ft Egészségfejlesztés, egészségügyi humánerőforrás fejlesztése 21

22 TÁMOP Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Egészséges életmódra nevelés az óvodában Abádszalók Város 153,3 m Ft 153,3 m Ft Prevenciós programok és kompetenciák a kistérség egészében Kovács Pál Művelődési Központ Tiszafüred 50 m Ft 50 m Ft Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód program Tiszagyenda 3,5 m Ft 3,5 m Ft 1. Összesen 253,5 m Ft 213,5 m Ft TÁMOP Az ÚMFT keretében megvalósult járóbeteg intézetek humánerőforrás kielégítésére vonatkozó képzés, foglalkoztatás Nem érkezett be javaslat. 22

23 Oktatási infrastruktúra TIOP Infrastrukturális fejlesztések a minőségi oktatás, az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történő elősegítése érdekében Közművelődési intézmények számítástechnikai hátterének fejlesztése Tomajmonostora Önkormányzat 4 m Ft 4 m Ft 1. Tiszagyenda Számítástechnikai Szaktantermének Eszközfejlesztése Tiszagyenda 7 m Ft 7 m Ft 2. Könyvtár és Szabadidőközpont információs infrastruktúrájának fejlesztése Tiszaszőlős 3,2 m Ft 3,2 m Ft 3. Összesen 14,2 m Ft 14,2 m Ft 23

24 Munkaerő-piaci és szociális infrastruktúra TIOP Innovatív integrált térségi szolgáltatások fejlesztése Nem érkezett be javaslat. 24