Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis évre

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre"

Átírás

1 Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, február

2 I. Általános ismertető A felmérés célja Általános adatok a Közép-magyarországi régióról Népesség életkörülmények Gazdasági jellemzők Jellemző ágazatok Foglalkoztatás, keresetek II. A munkaerőpiac térségi jellemzői Általános áttekintés A térségek értékelése Főváros Cegléd Érd Gödöllő Szentendre Vác Budaörs Dabas Monor Nagykáta Ráckeve Zsámbék III. A munkaerő-piaci helyzet alakulása A munkaerő-piaci változások iránya A be- és kilépési forgalom alakulása A munkanélküliség relatív szintjének alakulása 3.2. A munkaerő iránti kereslet és kínálat, a munkanélküliek összetétele A keresleti oldal elemzése Regisztrált munkanélküliek struktúrája 3.3. Pályakezdő munkanélküliek A munkanélküliek ellátása A foglalkoztatási eszközök jellemzői Tartalomjegyzék

3 IV. Az adatgyűjtés főbb jellemzői A Közép-magyarországi Régió gazdasági szervezeteinek ismertetése A mintavétel értékelése A mintavétel sikeressége V. Reál és pénzügyi folyamatok Kapacitásbővítési beruházási szándékok A rendelésállomány alakulása A jegyzett tőke a külföldi tulajdonos hányad szerint A gazdálkodó szervezetek jelenlegi helyzetére és jövőbeni kilátásaira vonatkozó értékelések VI. A vállalati munkaerő gazdálkodás A mintában szereplő gazdálkodók állományi létszámának összetétele A mintában szereplők létszámváltozási tervei A tervezett állományi létszámmozgás A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalása A munkaerő kölcsönzés Az alkalmi munkaviszony A létszámleépítés értékelése A munkaerő-forgalom régió szintű kiterjesztése A létszámváltozás ágazatonkénti értékelése A foglalkoztatottak állományi létszáma A munkaerőigény megjelenítése a munkáltatók részéről A pályakezdők foglalkoztatása VII. A Közép-magyarországi Régió munkaerőpiac várható változásai A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése A regisztrált munkanélküliek becsült száma dec. 20.-án Tartalomjegyzék

4 Mellékletek: 1. sz. melléklet: A statisztikai állományi létszámban várható változás évben (ágazatok szerint) 2. sz. melléklet: A statisztikai állományi létszámban várható változás évben (ágazatok szerint) 3. sz. melléklet: A külföldi munkavállalók statisztikai állományi létszámában várható változások évben (ágazatonként) 4. sz. melléklet: A külföldi munkavállalók statisztikai állományi létszámában várható változások évben (ágazatonként) 5. sz. melléklet: A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő változása évben (ágazatonként) 6. sz. melléklet: A statisztikai létszámba nem tartozó kölcsönvett munkaerő változása évben (ágazatonként) 7. sz. melléklet: Munkaviszony megszűnésében érintettek 2008 évre várható száma (állománycsoportok és ágak szerint) 8. sz. melléklet: A létszámfelvételben érintettek évre várható száma (állománycsoportok és ágak szerint) 9. sz. melléklet: Romló pozíciójú foglalkozások - Keresett foglalkozások, szakmák - Keresett foglalkozások, amelyeknél pályakezdők felvételét tervezik a év végéig a tervezett létszámfelvételek nagyságcsoportja szerint (az egyes nagyságcsoportokon belül csökkenő sorrendben) Tartalomjegyzék

5 I. Általános ismertető 1.1. A felmérés célja őszén harmadik alkalommal került sor a Munkaügyi Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid-távú gazdasági kilátásait és munkaerő piaci döntéseit előrejelző megalapozó vállalati empirikus vizsgálatára. A felmérés épít az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) óta félévente, majd évente által készített rövid-távú munkaerő piaci prognózis tapasztalataira. A felmérés több ezer munkáltatót felölelő adatgyűjtésre épül, az adatlapok az elmúlt évek tapasztalatai alapján folyamatosan került továbbfejlesztésre. A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek mikro-vállalkozások és nagy létszámot foglalkoztató cégek. A különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket. Az interjúkészítés során a konkrét, kérdőíven megfogalmazott - gazdálkodásra és létszám adatokra vonatkozó - kérdéseken túl, a gazdálkodó szervezetek vezetőitől az előttük álló évre vonatkozó, elvárásaikra is választ várunk. Az adatok feldolgozásából, illetve a felmérés kapcsán nyert egyéb információk összegzéséből fontos következtetések vonhatók le az egyes régiók meghatározó folyamataira, többek között: a várható fő munkaerő piaci változások, a létszámgazdálkodást befolyásoló gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulására, az eltérő adottságú régiókban lezajlott gazdasági folyamatok munkaerőpiacra gyakorolt hatására, a hiányszakmák feltérképezése, a várható munkaerő-mozgásról, a gazdálkodók részéről megfogalmazott szándékok figyelembevételével, a foglalkoztatás jellegében megfigyelhető tendenciák feltárása, a munkaerő forgalomban résztvevők összetétele, létszámmozgás vizsgálata, az elemzések felhasználásával meghatározhatók a foglalkoztatási szolgálat feladatai, tervezhető a pénzeszközök átcsoportosítása, illetve az esetleg szükséges személyi, szervezeti változások Általános adatok a Közép-magyarországi régióról A hét régió közül területileg a legkisebb, az ország területéből összesen 7,4%-ot elfoglaló, de az ország társadalmi-gazdasági életében elfoglalt helyét tekintve viszont a legjelentősebb a várost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációjára, valamint a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. 4

6 Népesség - életkörülmények 1 A Közép-magyarországi régió lakónépessége január 1.-én, 2 millió 873 ezer fő volt, mintegy 17 ezer fővel több, mint az előző év azonos időpontjában. [Forrás. KSH- stadat - Idősoros éves adatok] Térség jan jan.1. Index % Budapest ,88 Pest megye ,64 KM régió ,60 Az előzetes adatok szerint Budapesten első félévében 8093 gyermek született és en haltak meg. A születések száma 1,4%-kal kevesebb, a halálozások száma alig változott, mint az előző év azonos időszakában. E két tényező együttes eredményeként a főváros népessége 3434 fővel fogyott, mely 3,3%kal haladja meg a tavaly ilyenkorit. A közép-magyarországi régió másik térségében, Pest megyében első hat hónapjában 5959 gyermek született és 6836-en haltak meg. A születések száma 2,8%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, a halálozások száma alig változott. A megye lakóinak száma a népesség természetes fogyásából adódóan 877 fővel csökkent, amely 175 fővel több az egy évvel korábbinál. fő Közép-Magyarországi régió lakónépességének alakulása I. félév A lakónépesség Természetes fogyás/szaporodás I. félév fő A régió egészében első hat hónapjában gyermek született és személy halt meg. E két tényező egyenlege eredményeként a régió népessége 4311 fővel fogyott. Azonban a migrációs folyamatok kiegyenlítik a természetes fogyás kisebb regionális különbségeit. Ennek hatására a régió népessége 0,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, 2873 ezer főre. Az országon belüli vándorlás egyik meghatározó tényezője a Budapestről történő elvándorlás, amely főleg az agglomeráció települései felé irányul. Ezzel magyarázható Pest megye jelentős belföldi vándorlási többlete. 1 Forrás: KSH: Statisztikai tájékoztató-budapest, Pest megye 2007/2; 2007/3. 5

7 A nemzetközi vándorlás némileg enyhíti a természetes fogyásból és a belföldi elvándorlásból eredő veszteséget. E téren kiemelkedő szerep jut Közép-Magyarországnak, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. A Közép-magyarországi régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe. Itt koncentrálódik az ország lakosságának 28,5%-a, melynek 59%-a él Budapesten. A térség demográfiai tendenciái nem kedvezőek, a természetes népesség fogyása és a népesség öregedési indexe messze meghaladja az országos átlagot. Megnevezés Középmagyarországi Magyarország Régió Népesség (ezer fő) Népesség megoszlás (%) 28, Terület (km2) Megoszlás (%) 7,4 100 Népsűrűség (fő/km2) Demográfiai és településszerkezeti jellemzőiben, a Közép-magyarországi régióban a lakosság négyötöde a városokban él. A régió népsűrűsége az országos átlag közel négyszerese. A régió ezen sajátosságából fakadóan a nagyvárosi urbanizáció negatív kísérőjelenségei is megtalálhatók. Pest megyén belül hiányoznak az 50 ezernél nagyobb lélekszámú települések (egyedül Érd haladja meg ezt a lélekszámot), a térséget az népességszámú települések túlsúlya jellemzi. A régió településeinek 23%-a városi ranggal rendelkezik, szemben az országos átlagnak tekinthető 10,1%-kal). Pest megye 187 településéből közigazgatási besorolás szerint 43 város, 144 község (Érd megyei jogú város). [2007. július elsejével Törökbálint, Biatorbágy és Maglód városi rangot kapott]. A Közép-magyarországi régióban negatív tendenciák jellemzik a népesedési helyzetet. A születésszám rendkívül alacsony és csökkenő, miközben a halandóság stagnál. Ennek eredménye a természetes fogyás egyre markánsabb tendenciája. Korcsoport (év) A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása január 1-én Közép-magyarországi Magyarország Régió Száma (db) megoszlása (%) Száma (db) megoszlása (%) , , , , , ,9 összesen , ,0 6

8 Szélsőségesen rossz ebben a tekintetben a régió helyzete: Budapest természetes fogyásának mértéke és a népesség öregedési indexe az országos átlagot meghaladja. Területi egység Élveszületések (fő) Halálozások (fő) Természetes szaporodás, fogyás (fő) Az eltartott népesség rátája (%) Öregedési index (%) Közép-magyarország ,1 113,8 Közép-Dunántúl ,2 100,6 Nyugat-Dunántúl ,4 111,5 Dél-Dunántúl ,3 109,4 Észak-Magyarország ,3 99,9 Észak-Alföld ,6 85,6 Dél-Alföld ,2 112,7 Országos összesen* ,2 104,9 * a területre nem bontható adatokkal együtt [Forrás. KSH- stadat - Idősoros éves adatok-2007-i-iii. negyedév] Gazdasági jellemzők Az ország észak-déli tengelyében elhelyezkedő Közép-magyarországi régió hazánk legkisebb területű, ugyanakkor legnagyobb népességű régiója. A régió az ország központi, és a főváros révén a kelet-közép-európai városhálózatba illeszkedő térsége. A Közép-magyarországi régió gazdasági-társadalmi helyzetét meghatározza centrális fekvése. A régiót két jelentősen eltérő közigazgatási egység (Budapest és Pest megye) alkotja rendkívül heterogén gazdasági szerkezettel. Budapesten az ipar visszaszorulása folytatódott: a korábban itt működő cégek megszűntek, vagy összezsugorodtak, és az újak jó része máshol épült fel. Közép-magyarországi régió jellegét meghatározza, hogy területe Pest megye mellett az ország fővárosát, Budapestet magába foglalja. A népesség, az emberi erőforrások, a gazdasági tevékenységek, a műszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékű, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentőséget és az ország többi részétől egyértelműen eltérő karaktert kölcsönöz. A régió másik sajátossága, hogy Pest megye, az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye, ezt a szerepet az ország fővárosa tölti be. Budapesten működik számos megyei intézmény mellett Pest megye önkormányzata is. Budapest és Pest megye között - természetesen átfedések mellett - markáns gazdasági és társadalmi különbségek mutathatók ki. Más, és más irányú folyamatok működnek, ugyanakkor ezernyi szálon kapcsolódnak össze és függnek egymástól, és hatással vannak egymás területi folyamataira. A növekvő város ugyanis gyakran nem talál kellő teret terjeszkedéséhez közigazgatási határai között (egyes funkciók átlépik a határokat), de a nagyváros csábító előnyei (munkaerőpiac, fogyasztópiac stb.) a kiköltözők számára is vonzóak maradnak. Így lassan a nagyváros közeli települések egyre jobban a város függvényévé válnak (például annak piacára termelnek). A régió számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer, amely Budapesthez fűzi. Ez a kötődés különösen szoros a főváros és a közvetlen körülötte elhelyezkedő 78 településből álló agglomerációs övezet között. 7

9 Jellemző ágazatok A régió mezőgazdaságának területi szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsősorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. A régió a magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-ből mintegy 10%-kal részesedik. A régió mezőgazdasági termelése elsősorban a budapesti felvevőpiac felé irányul. A mezőgazdasági alkalmazottak aránya az összes alkalmazotthoz viszonyítva Pest megyében lényegében az országos átlagnak felel meg. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-Magyarországi régióban az országos átlag alatti (1,16 MFt), alig több mint a dunántúli térségek értékének fele (2,23MFt), de meghaladja a keleti és déli régiók értékét (1,03MFt). A szolgáltató (tercier) szektor régión és országon belüli legnagyobb arányát Budapesten éri el (közel 80%). Az agglomeráció hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az agglomeráció nyugati és északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. Országosan a régióban a legnagyobb a kereskedelmi vállalkozások koncentrációja, a kereskedelmi cégek 46,8 százaléka itt található. A régió kereskedelmi vállalkozásai nagytérségi, sőt országos szintű ellátó feladatot is betöltenek. A régióra is, akár az ország egészére jellemző, hogy míg egyik oldalon a nagyszámú vállalkozás döntő része kis- és középvállalkozás, a másikon kisszámú nagyvállalat adja a régió termelésének és exportjának döntő részét. Az igazán nagy cégek székhelye Budapesten van, a viszonylag kicsi ellátó/beszállító/szolgáltató cégek pedig igen nagy számban inkább a nagyváros környékén, annak vonzáskörzetében telepednek meg. A Közép-magyarországi Régió regisztrált vállalkozásainak száma Időpont Budapest Pest megye Közép-magyarországi régió Összes Összes Összes gazdasági Ebből vállalkozás gazdasági Ebből vállalkozás gazdasági Ebből vállalkozás szervezet szervezet szervezet (db) társas egyéni (db) társas egyéni (db) társas egyéni szept szept /2006 (%) 100,2 102,3 96,3 102,9 105,9 98,1 101,0 103,1 96, szeptemberében a regisztrált gazdasági szervezetek száma az előző év azonos időszakához képest a régióban 1,0%-kal emelkedett. A regisztrált vállalkozások az ország vállalkozásainak 41%-t képezték. Szeptember végén a régióban 1000 lakosra 170 vállalkozás jutott, szemben az országos 118-as átlaggal. 8

10 A közép-magyarországi régióban szeptember végén a társas vállalkozások több mint felét képviselő kft-k száma egy év alatt 6%-kal emelkedett. A 40%-ot kitevő betéti társaságok száma Budapesten 3,7%-kal csökkent, Pest megyében viszont 2,4%-kal emelkedett. Főváros 102,3 99,8 96,3 100,0 % 120,0 100,0 80,0 % Pest megye 105,8 101,7 98,1 100,0 59,5 40,5 60,0 40,0 48,9 51,1 20,0 Társas Egyéni Összes Az összes vállalkozáson belüli aránya % Előző év azonos időszaka=100% 0,0 0,0 Társas Egyéni Összes Az összes vállalkozáson belüli aránya % Előző év azonos időszaka=100% Budapesten szeptember 30-án 373 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, számuk az előző év azonos időpontjához mérten 0,2%-kal nőtt. A gazdasági szervezetek 94,5%-a (352,5 ezer) vállalkozás, fennmaradó hányaduk költségvetési szerv, nonprofit és MRP-szervezet volt. A regisztrált vállalkozások számát ellentétes folyamatok alakították. Az társas vállalkozások száma az elmúlt 12 hónap alatt 2,3%-kal emelkedett, míg az egyéni vállalkozásoké 3,7%-kal csökkent. A társas vállalkozások körében legnagyobb hányadot képviselő kft-k száma 5,7%-kal nőtt, az arányát tekintve szintén kiemelkedő bt-ké 1,7%-kal maradt el az előző évitől. Pest megyében szeptember 30-án a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 145 ezer volt, 2,9%-kal több mint egy évvel korábban. A szervezetek 94%-t adó vállalkozások száma 1,7%-kal növekedett: a társas vállalkozásoké 5,9%-kal emelkedett, az egyéni vállalkozásoké 1,9%-kal csökkent harmadik negyedév végére a társas vállalkozások körében legnagyobb hányadot kitevő kft-k száma 9,8%-kal, a bt-ké 2,4%-kal haladta meg az előző évit. A régió gazdaságát nemzetgazdasági ágak szerint a szolgáltatások túlnyomó részaránya jellemzi. Főtevékenységet vizsgálva: Budapesten a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, ezt követően a kereskedelem, javítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban regisztráltak. A vállalkozások száma az említett gazdasági ágak közül az elsőben némileg emelkedett, az utóbbi kettőben elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari, azon belül a feldolgozóipari, valamint az építőipari vállalkozások száma csökkent. Pest megyében legtöbb vállalkozást szintén az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban regisztráltak. Ezt követi a kereskedelem, javítás, építőipar és az ipar. A vállalkozások száma a jelentősebb gazdasági ágakban elmaradt az egy évvel korábbitól, ez alól az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ág képezett kivételt, ahol 6,4%-os volt a növekedés Foglalkoztatás, keresetek 9

11 Megnevezés Alkalmazásban állók száma Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Átlag (Fő; Ft) Budapest 2007.I-III.név Index: 2006.I-III.=100% A megfigyelt legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési és non-profit szervezeteknél I III. negyedévében az előzetes adatok alapján 0,4%kal kevesebben álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában. Az alkalmazásban állók több mint héttizedének munkát adó versenyszférában kismértékű, 0,3%-os létszámnövekedés következett be, a költségvetési szerveknél 4,5%-kal csökkent a létszám. A gazdasági ágak közül számottevő létszámnövekedés a pénzügyi közvetítés (13%), az oktatás (7,6%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (6,8%) ágakat jellemezte. Versenyszféra Költségvetési szerv Átlag (Fő; Ft) Pest megye 2007.I-III.név Index: 2006.I-III.=100% Öszszes Versenyszféra Költségvetési szerv Öszszes ,3 95,5 99, ,2 97,7 103, ,8 106,5 108, ,2 104,9 108, ,0 100,9 102, ,8 99,9 102,8 A Pest megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési és non-profit szervezeteknél az év első kilenc hónapjában, az alkalmazásban állók száma 3,9%-kal több mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók nyolctizedének munkát adó versenyszférában 5,2%-os létszámnövekedés, a költségvetési szerveknél viszont 2,3%-os csökkenés következett be. A meghatározó gazdasági ágazatok közül a legnagyobb (11%) létszámnövekedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágat jellemezte. A legnagyobb visszaesés (21%) a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ágban következett be. A közép-magyarországi régióban a foglalkoztatottak létszáma a évi visszaesést követően folyamatosan emelkedett, míg az inaktívak létszámában évtől csökkenés figyelhető meg. Az inaktívak egy része a munkanélküliek, a másik része pedig a foglalkoztatottak létszámát növelte. Az aktivitási arány I-III. negyedév végén (59,1%) az országos átlagot (55,1%) 4,0%- ponttal haladta meg. ezer fő Gazdasági aktivítás a Közép-magyarországi régióban (15-74 éves) III.név Foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek Alkalmazásban állók A lakossági felmérések alapján számított munkanélküliségi ráta (4,8%) az egyik legalacsonyabb az országban, ami elsősorban Budapest hatásának köszönhető, míg a Pest megyei kistérségek esetében a munkanélküliségi ráta erőteljes szóródást mutat, de általában magasabb, mint a budapesti érték. 10

12 II. A munkaerőpiac térségi jellemzői 2.1. Általános áttekintés A Közép-magyarországi Régió területén 22 kirendeltség működik eltérő gazdasági, infrastrukturális adottságok, alakította környezetben és feltételekkel. A fővárostól való távolság, a gazdasági környezet mind jelentős hatással vannak az egyes régiók munkaerő-piaci helyzetének alakulására, s bár a megye egésze kedvező gazdaságföldrajzi adottságokkal bír, egyes területei között mégis számottevő különbségek vannak. Az ebből adódó problémák kezelésében kell helytállniuk a kirendeltségeknek. Az alábbiakban a lényegesebb eltéréseket területenként mutatjuk be, valamint rámutatunk az előző prognózis felmérés óta tapasztalt változásokra. A térségek értékelése Főváros A főváros, nemcsak földrajzi értelemben az ország közepe, hanem a fejlettség és a gazdasági jelentőség szempontjából is. Budapest területe jelenleg mintegy 52,5 ezer hektár, lakóinak száma január 1-én 1,696 millió fő, az elmúlt 5 év alatt 43 ezerrel csökkent a népesség. Budapest gazdasága sok szempontból eltér a régió többi részétől és az ország egyéb régióitól egyaránt. Budapest és a közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP 2005-ben 3568 ezer Ft, az országos átlag 163,2%-a volt 1. Ezzel a régiók sorrendjében az első helyet foglalja el, a megyék sorrendjében Pest megye a 6. helyen, míg a főváros az első helyen áll. A GDP termelésben résztvevő nagy szektorok arányát tekintve Budapest gazdasága alapvetően eltér a többi megyétől. Budapesten - számottevő piacot jelentő 1,7 milliós népessége és jó megközelíthetősége miatt - egyértelműen a kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. E szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, itt koncentrálódik leginkább a tőke, és e területeken jelentkeztek a legkedvezőbb hozamok is. A szolgáltatások aránya a fővárosban eléri a 80%-ot, ami Európai Uniós mércével mérve is jelentős. Az ipar szerepe arányának folyamatos csökkenése ellenére továbbra sem elhanyagolható a főváros és a régió gazdaságában. Kiterjedt bankrendszer és magas színvonalú szolgáltatások állnak a lakosság, a befektetők, a vállalkozók és az idelátogatók rendelkezésére. Budapesten működik az országban egyedül árutőzsde és értéktőzsde. A lakosság magas képzettsége - például az egyetemet végzettek száma, vagy az a tény, hogy a hazai tudományos kutatás-fejlesztésben dolgozók hatvan százaléka itt tevékenykedik - Budapestnek az oktatásban, kutatásban elfoglalt központi szerepét hangsúlyozza. Az 1.Forrás: KSH:stADAT- táblák; évközi adatok 11

13 iskolázottsági feltételek, képzési, tanulási lehetőségek eredményeként a fiatalabbak iskolai végzettségi színvonala jelentősen meghaladja az idősebbekét. A magas színvonalú középés felsőoktatás iránti igény évről évre nő, a fiatalok munkaerő piaci esélyeinek javítása érdekében a felvételi lehetőségek is bővültek. Mind a közép-, mind a felsőoktatás világszínvonalon képviselteti magát, a legfrissebb felmérés szerint a Budapesten működő felsőoktatási intézményeknek mintegy 100 ezer hallgatója volt. Ez a szám több mint duplája a tíz évvel ezelőttinek. Budapest nemcsak hagyományos turistalátványosság, hanem kedvelt célpontja a nemzetközi konferenciaturizmusnak, valamint - a föld mélyéből előtörő számtalan gyógyforrás révén - nemzetközi hírű fürdőváros is. Hazánk nemzetközi légi-forgalmának központja, a Ferihegyi repülőtér két terminálja is itt található, melyeket a világ harminc légitársaságának repülőgépei vesznek igénybe. Budapest gazdaságának III. negyedévi teljesítménye területenként eltérően alakult. 2 Az ipari termelés az országosnál mérsékeltebben, 2,6%-kal bővült, meghaladta a 2966 milliárd forintot. Az építőipari vállalkozások termelési értéke 414 milliárd forint volt, összehasonlító áron 7,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke jóval kisebb volt az országosnál, a fővárosi vállalkozások állították elő az országos termelési érték 44%-át. Az idegenforgalom hasonló volt 2006 azonos időszakához, a vendégforgalom 85%- át kitevő külföldi vendégek száma 0,3%-kal csökkent, a belföldieké viszont 1,6%- kal növekedett. A gazdasági szervezetek száma kismértékben (0,2) csökkent. Nőtt a kereseti színvonal, a foglalkoztatottság, csökkent az alkalmazásban állók száma első kilenc hónapjában a budapesti székhelyű szervezetek 973 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra vetítve 573 ezer forint a beruházások fajlagos nagysága, 2,5- szerese az országosnak. Pest megye gazdaságát III. negyedévben főleg kedvező irányú folyamatok jellemezték. 3 A regisztrált vállalkozások száma 1,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű ipar termelése és értékesítése az országosnál gyorsabban, 14%- kal fejlődött, meghaladta a 992 milliárd forintot. Az építőipari termelés szemben az országos tendenciával szintén bővült, összehasonlító áron 11%-kal több mint január-szeptember időszakban. 2 (Forrás: KSH Területi Statisztika-2006/3.) 3 (Forrás: KSH Területi Statisztika-2006/3.) 12

14 Az idegenforgalomi mutatók javultak: a megye kereskedelmi szálláshelyeit 4,4%- kal ezer vendég több vendég vette igénybe. Nőtt a kereseti színvonal, a foglalkoztatottság, az alkalmazásban állók száma első kilenc hónapjában a megyei székhelyű szervezetek 202 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra vetítve 172 ezer forint a beruházások fajlagos nagysága, 54 ezer forinttal kevesebb, mint az országosban átlagosan. CEGLÉD 4 Pest megye déli, délkeleti felének regionális központja Cegléd. Területe igen nagy, a magyar városok sorában a 13. helyen áll, mintegy 245 km2-en. Cegléd alapvető gazdasági lehetőségeit a főváros közelsége határozza meg. 70 km-re található Budapest, a nemzetközi repülőtér, az európai vízi út közelsége mind-mind jó adottságot jelent a városnak. Cegléd vasúti fővonalak (100-as és 120-as) találkozásánál és az M 4- es (E60) számú főközlekedési útvonal mellett, míg az M5 (E75) autópályától 30 km-re fekszik. A település Pest megye délkeleti részének regionális központja. A város lakóinak száma jelenleg fő, a Dél-Pest megyei kistérség 15 települést foglal magába, az agglomeráció közel 83 ezer fő. A körzet lakónépessége 98 ezer fő, a foglalkoztatottak száma 73 ezer fő, az inaktívak száma 21,7 ezer fő (2007. III. negyedév 5 ). A vállalkozási, részvénytársasági és egyéb formában továbbélő ipari, mezőgazdasági termelőegységek a mai nehéz gazdasági körülmények között keresik a talponmaradás lehetőségeit. Az egyéni vállalkozások száma - különösen a szolgáltatás és kereskedelem területén - ugrásszerűen megnőtt. Budapest munkaerő-felvevő hatása továbbra is jelentős, mely érinti Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd munkavállalóit is. Azok, akik az utazással járó időtöbbletet vállalni tudják, megfelelő képzettség és gyakorlat esetén lakóhelyüknél sokkal kedvezőbb feltételek között kaphatnak munkát. Mezőgazdaság: a magángazdálkodók és gazdasági társaságok évről-évre a szerény lehetőségeik szerint előrelépnek termeléstechnológiájuk fejlesztésében, gépesítésben, terménytárolásban. A legtöbb gondot a megtermelt termékek megfelelő, kiszámítható értékesítése, gazdálkodásuk érdekérvényesítésének hiánya okozza. Ipar: A következő évtized iparfejlesztésének mozgatórugói a szabad munkaerő-kapacitás mellett a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, a főváros közelsége. Az élelmiszeripar területén a konzervipar elmarad a körzet sajátosságaiból eredő lehetőségeitől, az idényjellegű foglalkoztatás is elmaradt a szokásostól. A ruházati ipar: a jelentősebb cégek, melyek főleg exportra termelnek, technológia fejlesztésével, aktívabb marketing tevékenységgel lényegében tartani tudták pozíciójukat. A munkaerő-piaci helyzetre való hatásuk továbbra is különleges, mivel itt foglalkoztatják körzetünkben a legtöbb szakképzett külföldi munkavállalót. 4 A térségekre vonatkozó adatok forrása az internet, a térségi honlapokról. 5 Forrás:FH: Munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok az ILO-szabvány szerint életkor 13

15 A kereskedelemben a kapacitás tovább nőtt, több kisebb üzlet nyílt Cegléden. A körzet egyik meghatározó hazai érdekeltségű üzletház lánca (CBA) továbbra is dinamikusan fejlődik, állja a versenyt. Ki kell emelni a kereskedelem területén a gépjármű kereskedelmet, mely egyre bővülő típusválasztékkal és színvonalas szalonokkal áll a körzet lakosságának rendelkezésére és körzeten kívüli fejlesztéseket is hajt végre. A térségben számos nagyszabású projekt megvalósult már, mint például: a Ceglédi Ipari Park 1998-ban; a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont 2003-ban nyitotta meg kapuját, amely 2004-ben aqua-parkkal, campinggel és apartman-házakkal is bővült. ÉRD Az érdi térség a budapesti agglomeráció déli-délnyugati részén, Budapesttől kb. 20 kilométerre, a Duna és az M7-es autópálya között fekszik. Az M7-es és M6-os autópályák fővárosba bevezető szakaszai fogják közre a települést, amit a szintén kivételes nagyságú forgalmú M0-ás gyűrű fog lehatárolni. Megyei jogú várossá nyilvánítása (2006.) jótékony hatással van a térség fejlődésére. Érd dinamikusan bővülő lakosságszáma 2006-ban elérte a 63 ezer állandó bejelentett lakost és évről évre tovább növekszik. A város nagy területen terül el, legnagyobbrészt kertvárosi jellegű település. A város központján kívül a természetes alközpontjai jelentős fejlesztést, beruházásokat igényelnek, hogy kielégíthessék a modern, kertvárosi lakossági igényeket. A város a közötti időszakra vonatkozó gazdasági fejlesztési elképzeléseinek alapjait az M6-os autópálya érdi szakaszának megépítése képezi, mely négy lehajtóval kapcsolódik a városhoz. Ennek mentén a gazdasági fejlesztésre kijelölt területeken várhatóan megnő a gazdasági-ipari tevékenységet végző, illetve raktározási, logisztikai területén működő vállalkozások száma. Az elővárosi vasút-program keretében több fejlesztés folyamatban van, a beruházások a vasútfejlesztési pályázaton elnyert forrásokból valósulnak meg. (vasúti megállóhelyek, P+R parkoló, aluljárók, kiszolgáló létesítmények építése.) Érd vonzereje az infrastrukturális gondok ellenére sem csökkent, s az évről-évre növekvő létszámú lakosság fokozottabb igényei jelentik az egyik legfontosabb ösztönző erőt a város fejlődésében. A napi ingázás igen jelentős, mind a főváros, mind a környező, fővárosi agglomerizációba tartozó települések irányában. Érd életének nagy ellentmondása, hogy lakosságának jelentékeny része Budapesten dolgozik és munkájuk gyümölcséből származó vállalati adóbefizetések elsősorban a budapesti kerületeket gazdagítják. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le. Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. Érden a szolgáltató centrum megnyitásával, és további fejlesztési elképzelésével nőtt a foglalkoztatást. A szabadidő létesítmény építése befejeződött, megnyitása azonban még várat magára, így a tervezett foglalkoztatási lehetőségek nem valósultak meg. 14

16 2006 tavaszán elkészült új TESCO áruház környékén további fejlesztési lehetőségekről folytat tárgyalásokat a városfejlesztés. Érdligeten a kereskedelmet érintően, megszűnt a CBA üzlete, melynek helyén a tervezett kereskedelmi tevékenységet folytató LIDL üzletház építése elmaradt. Százhalombattán épül az új Városkapu Üzletház, melyben a Spar üzletlánc fő foglalkoztatását vállalta. Az Ipari Parkban új vállalkozások települtek be: Buchen-ICS Hungary kft (ipari katalizátor kezelés), Batta-Intech Vállalkozói és Szolgáltató Központ. GÖDÖLLŐ Gödöllő város gazdasága dinamikus, szerkezete korszerű. A város gazdaságának meghatározó szereplői ipari, illetve ipari-szolgáltató jellegű cégek. A gödöllői kirendeltséghez tartozó 27 településen mintegy 130 ezer ember él, a városok száma hat. A munkáltatók 4 város - Gödöllő, Aszód, Veresegyház és Kistarcsa - köré koncentrálódnak. A Gödöllői Ipari Park hosszú távon elegendő helyet kínál a térségbe befektetni kívánó cégeknek, és munkalehetőséget biztosít a régió településein élőknek. Gödöllő városában 32,5 ezer ember él, elhelyezkedésüket 29 Rt, 570 Kft, 213 Bt, 2850 egyéni vállalkozás (2006. évi adatok) segíti. Aszód 6040 lakossal rendelkezik, a városban közel 500 vállalkozás működik. Veresegyház lakóinak száma meghaladja a 14 ezer főt, másfélezer társas és 610 egyéni vállalkozás biztosít munkát az ott élők számára. Kistarcsa lakóinak száma közel 10 ezer fő, 2000 vállalkozás többségük egyéni vállalkozás működik. A térségből az elvándorlás nem jellemző, de a lakosság több mint 50%-a ingázik. A környező falvak lakói a fent említett 4 városba, illetve a fővárosba járnak dolgozni. Ipar: Gödöllőn és vonzáskörzetében az ipar fejlődik leginkább. Az ipari foglalkoztatók főként a feldolgozóipar, gép- és berendezésgyártás, gyógyszergyártás területén tevékenykednek. A térségben található a hazai gyógyszergyártás két nagyvállalata: Veresegyházon a vitamintermékek gyártására szakosodott Pharmavit Rt, Gödöllőn pedig a TEVA Magyarország Zrt Logisztikai Központ. Mezőgazdaság A térség központja sokáig a mezőgazdaság fellegvára volt, hiszen az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) itt képezte a jövő agrárszakembereit. Mára a korábban nagy létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek többsége átalakult. Ezen a területen napjainkban mindössze 2 szövetkezet és egy tangazdaság tevékenykedik. Egészségügy A körzet egészségügyi ellátását 2 nagy kórház biztosítja Veresegyházán, illetve Kistarcsán. A Flór Ferenc kórház évi A kórházi struktúraátalakításra vonatkozó miniszteri javaslat alapján -, mint kiemelt kórház működik tovább. Az ISO szerint minősített gyógyintézet kiváló diagnosztikai lehetőségekkel, megújuló belső épületrészeivel felkészülten, szeretettel várja Pest megye és a főváros szomszédos kerületeinek rászoruló betegeit. Az intézményben több olyan szakellátási forma (pl. arcideg és nyálmirigy-sebészet) honosult meg, melyeket egyedül e kórház tud biztosítani Pest megyében. 15

17 Kereskedelem A kereskedelem ágazat fejlődik a térségben a legintenzívebben. Gödöllő körzete közlekedési szempontból igen kedvező helyzetben van, a főváros az M3-as autópályán könnyen és gyorsan megközelíthető, ami igen kedvez a vállalkozási kedvnek. Az elmúlt években több nagy bevásárlóközpont épült a térségben, (pl. Tesco, Auchan, Bricostore, Plusz), amelyek folyamatosan keresnek alkalmazottakat, mert sajnos körükben igen nagy a fluktuáció. Tapasztalat, hogy a próbaidő letelte után a dolgozók jelentős részét elküldik, és újakat vesznek fel helyettük kihasználva a munkaerő-piaci túlkínálatot. SZENTENDRE A kirendeltséghez 13 település, 3 város (Szentendre, Pomáz, Visegrád), és 10 község ill. nagyközség tartozik. A terület négy kisebb térségre osztható. Jelentősebb ipari tevékenység Budakalász, Pomáz, Szentendre területén található. Szentendre nem egy elszigetelt kis sziget, hanem ma már a Közép-magyarországi régió egyik legjelentősebb települése, helyzetéből adódóan a térség fő gazdasági, társadalmi, kulturális központja ben megszületett Szentendre város 25 ezredik lakosa, s ezzel a lélekszámmal egy más dimenzióba, a közepes város kategóriába lépett a város. A pilisi falvak Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlászló mindinkább lakótelepüléssé válik. Sokan költöznek ide Budapestről és más területekről is, jelentős munkalehetőség a területen nincs. A Leányfalutól Visegrádig terjedő terület, közte Tahi és Dunabogdány településekkel szinte teljes egészében a turizmusból, kereskedelemből és vendéglátásból él, valamint erre a területre is igaz az előző állítás, mely szerint a növekszik az ideköltözők száma. A Szentendrei-sziget településein háztáji mezőgazdaság működik, mely szezonális jellegű. A térség népessége az elmúlt években folyamatosan nő, sokan költöznek ki a fővárosból a budapesti munkahelyüket csak részben megtartva, a térség kisebb településeinek lakótelepülés jellegét erősítve. A térség gazdaságát döntően meghatározza a főváros közelsége, a viszonylag fejlett infrastruktúra. A térség minden települése Pilisszántó kivételével könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel Budapestről, vagy a térség nagyobb településeiről Pomázról és Szentendréről. Meghatározó ágazat a turizmusra épülő vendéglátás és a kereskedelem, jellemző ágazat még az építőipar, faanyag feldolgozás, de említést kell tennünk az iparról is (gépipar, írószergyártás, papíripar). Mivel a térség egyre inkább lakóövezet jelleget ölt, az eddig is jelentős építőipar szerepe egyre nagyobb. A körzetben a legnagyobb méretű munkáltatók a bevásárlóközpontok áruházai, melyek Budapest és Pest megye határán, Budakalászon találhatók. Nőtt a város önfoglalkoztató képessége, miközben majd minden régi üzem, amely korábban a város munkaképes lakosságának háromnegyedét foglalkoztatta, megszűnt vagy sorvad. (BVM, Papírgyár, PEVDI. ETI. stb.) Az ágazati struktúrában jelentősebb változások, újabb munkáltatók betelepülése az M0-s autópálya és az elkerülő utak megépüléséig nem várhatók. VÁC 16

18 Vác térsége Pest megye északi területe, közvetlenül határos a fővárossal. Az Ipoly völgyében lévő határátkelő összeköti Szlovákiával, mely lehetőséget ad a munkaerő országok közötti mozgására. A Váci Kirendeltséghez 38 település tartozik, a városok száma 6. Vác lakónépessége január 1-én 33 ezer fő, a térséghez tartozó településeken a népesség száma mintegy 125 ezer fő. A terület, foglalkoztatási szempontból nem egységes. Déli, a fővárossal határos területei kedvezőbb foglalkoztatási helyzetben vannak, mint az északi részek. Az Ipoly és a Galga folyók völgyeiben élők jelentős része a lakóhelyéhez közeli városba, vagy Budapestre kénytelen ingázni, a vasút hiánya, az autóbuszjáratok ritka indítása azonban gyakran akadálya a három műszakos munkarendnek. A városokban - különösen Vácott, Dunakeszin, Gödön, Fóton - a lakosság számára kedvezőbb az elhelyezkedési lehetőség, melynek oka a fejlettebb infrastruktúra, a nagyobb számú vállalkozás, valamint Budapest közelsége. A kirendeltség területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók főként a feldolgozóipari ágazatban, a gép- és berendezésgyártás, fémtermék előállítás, jármű-gyártás és a műszergyártás ágakban működnek. Jellemző ágazat még a személyszállítás, kis- és nagykereskedelem, vendéglátás. A jó közlekedési adottságnak és a fejlett infrastruktúrának köszönhetően az elmúlt 15 évben multinacionális nagyvállalatok telepedtek le, melyek, azóta is működnek. Mezőgazdaság A kirendeltség északi részén az apró falvak, a rossz közlekedési és infrastruktúra a jellemző. Ezek a területek leginkább mezőgazdasági termelésre alkalmasak, s az itt élők munkalehetőségei is főként a mezőgazdasági munkára korlátozódnak. Ugyanakkor a mezőgazdaságban a munkaerőigény jellemzően időszakhoz kötött, s a technológiai fejlődés is mind több munkaerőt tesz feleslegessé. Ipar A központi település, Vác közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, a terület közvetlen vasúti és gyorsforgalmi közúti kapcsolattal rendelkezik, amely közlekedési pályák a kiemelt országos és nemzetközi közlekedési útvonalak részei. Vác városa jelentős számú nagyvállalatnak ad helyet: Zollner Elektronik, IBM, GE Lighting (Tungsram), Henkel, Eichoff nagyüzeme februárjában bezárt a Forte-gyár. Kereskedelem A kereskedelem szinte minden formája megtalálható a térségben, a nagykereskedelemmel foglalkozó exportra és importra szakosodott vállalkozásoktól a kiskereskedelmet lebonyolító áruházláncokon át az egyszemélyes üzletekig. A nagy bevásárló központokat a Cora, a Metro, valamit az Auchan képviseli. Idegenforgalom A Dunakanyar, az Ipoly-mente és a Börzsöny vidéke változatos tájon várja a pihenni, kikapcsolódni vágyik. A természeti értékekben bővelkedő, gazdag múlttal, kultúrával, építészeti emlékekkel rendelkező térségbe évről-évre egyre több turista érkezik. A kedvező adottságokat a vendéglátás területén főleg a kisvállalkozások igyekeznek kihasználni, főként családi vállalkozások formájában. BUDAÖRS 17

19 A rendkívül jó földrajzi helyzetben lévő, közvetlenül a főváros nyugati szomszédságában fekvő kirendeltséghez 13 település tartozik, melyek közül Budaörs, Budakeszi, Pilisvörösvár, Törökbálint és Biatorbágy (2007.) rendelkezik városi ranggal. A térségben egyértelműen a kereskedelem szerepe a legmeghatározóbb, szinte valamennyi nagy kereskedelmi cégnek van itt működő egysége. Budaörs, illetve Törökbálint mellett egymást érik a hipermarketek, barkács-áruházak, bútoráruházak, az elektronikai cikkek szakáruházai, sportáruházak. A törökbálinti Atlanta centerben irodabútor, szőnyeg és cipőkereskedelemmel foglalkozó cégek sora található. A Raiffeisen Ingatlan Zrt. és a brit Miller Developments ingatlanfejlesztő- és üzemeltető társaságok által fejlesztett Premier Outlets Center 3. üteme utolsó negyedévében nyitja meg kapuit a látogatók előtt Biatorbágyon. Bár az ipari tevékenység közel sem fejlődik olyan ütemben, mint a kereskedelem, de javuló tendenciát mutat, többek között a térségben működő két ipari parknak köszönhetően. Budaörs és közvetlen környéke gyors ütemben fejlődik, korábban a környező településekről jártak be dolgozni a fővárosba, mára ez jelentős mértékben megváltozott. Az ingázás ma már kétirányú, az elmúlt években egyértelműen nőtt a településeinkre kijáró munkavállalók száma, és ez a jövőben valószínűsíthetően még nagyobb mértékű lesz. A Tetra Pak budaörsi üzeme évek óta a csoport egyik legsikeresebb telephelyének számít. A vállalat 2006-ban összességében 3,2 millió eurós (közel 850 millió forint) beruházást kezdett Budaörsön, ehhez természetesen a dolgozói létszámot is 200 fölé kellett emelni. Jelenleg hat különböző méretű italkartont gyártanak tíz különböző kivitelben. A termékek 85 százalékát exportálják, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra ben, zöldmezős beruházásként, tíz hónap alatt épült fel a General Electric orvosi röntgenkészülékek összeszerelésére és tesztelésére alkalmas hazai bázisa a Budaörs határában található ipari parkban. Biatorbágy: Több ipari- és üzleti parkkal is rendelkeznek, ahol szállítmányozással, raktározással, kamion-értékesítéssel és szervízeléssel, műanyag nyílászárok alapanyagok forgalmazásával, összeszereléssel, egészségügyi árucikkek gyártással foglalkoznak. Az 1800 főt foglalkoztató Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai-szállítmányozási cége Rynart Transport Hungary kft ellen, szeptember végén, felszámolás indult. Szintén Biatorbágyon rendelkezik telephellyel a Lindab, mely finomacélból készült építőipari termékek, és épületrendszerek fejlesztésével foglalkozik. ALPINE Európai Elektronikai Ipari Kft, az ipari parkban, zöldmezős beruházásként építette fel üzemét, ahol autó-hifi termékek (autórádió, központi információs kijelző, CD- lejátszó és váltó) összeszerelését végzik. Törökbálint: téglagyár és édesipari üzem (Schöller) működik, jövőre várható egy mobiltelefon gyártó cég betelepülése, valamint lakó-és szolgáltató park megépülése. Pilisvörösvár: a Terranova, mely építőipari alapanyaggyártással foglalkozik. Solymár és Nagykovácsi lakosainak száma dinamikusan fejlődik, egyre többen választják lakóhelyül. Meghatározó a kereskedelem, (Auchan, Plusz Üzlet és a Spar Áruház) tavaszára várható a téglagyár ismételt megnyitása. Budakeszi: Ipari parkjának létrehozásával és folyamatos bővítésével számos nagyvállalkozás települt ide. A működő vállalkozások acélszerkezet gyártás,, díszcsomagoló gyártás, 18

20 épületgépészet, élelmiszeripar, gyógyászati segédeszközök gyártása, betonkeverő telep, gépjármű kereskedelem, nyomda, ruhaipar területén tevékenykednek. Az iparon és mezőgazdaságon kívül egyéb ágazatok és szolgáltatások váltak meghatározóvá, melyek a településen foglalkoztatottak 75%-t kötik le. Herceghalmon konferencia központ, Pilisszentivánon új rendelő épül. DABAS A Dabasi kirendeltség térségét 15 település alkotja, Pest megye déli részén. Közülük Dabas, Gyál és Ócsa rendelkezik városi ranggal. A térséget több tranzitútvonal is érinti (5- ös út, M5 autópálya, ugyanakkor a térségen belüli tömegközlekedés színvonala igen alacsony. A térségen belüli tömegközlekedés, illetve a szomszéd körzetekbe való átjárás (Monor, Cegléd, Ráckeve) nem megoldott. A vasútvonalak 9 települést érintenek, ennek ellenére jelentősége nem meghatározó, mivel igen kevés a járatszám. A fenti néhány számadatból kitűnik, hogy akik a lakóhelyükön kívül próbálnak elhelyezkedni, nincsenek könnyű helyzetben. A térségi gazdaság átalakulásának egyik fontos jeleként fogható fel, hogy a fővárosba való ingázás mértéke a nyolcvanas évek szintjének harmadára csökkent. Dabason a gazdaság még nem stabilizálódott, az új szerkezet lassan épül ki. A város számára elsőrendű feladat a helyi gazdaság élénkítése, amelynek két pillérét a helyi vállalkozások erősítése és új, tőkeerős beruházók "becsalogatása" jelenti. Az elmúlt évben a vállalkozások számában lényeges változás nem történt, a munkáltatók 2/3 része egyéni vállalkozás, jellemzően kis létszámmal működnek, sok esetben családtagjaikat alkalmazzák. Az egyéni vállalkozások többsége kereskedelem, vendéglátás, építőipar, műanyag feldolgozás területén működik. A kis- és közepes nagyságú vállalkozások, faipar, húsfeldolgozás, nyomdaipar, fémmegmunkálás, takarmánygyártás, egyéb feldolgozó-ipar területén tevékenykednek. Mind a térség, mind a város helyzetében speciális az agrárgazdaság dominanciája, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya miatt. Annak, hogy Dabason a mezőgazdaság a kilencvenes években is stratégiai ágazatnak bizonyul, a fővárosi piacra való árutermelés erőssége mellett a helyi erős ipar hiánya az oka. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya ebben a térségben a megyei átlagnak több mint kétszerese. Dabason az egyéni vállalkozók száma: 1400, ebből ipari tevékenységet folytat 800 fő, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatást 600-an végeznek. Általában a kiskereskedelmi tevékenység a jellemző, 25 a nagykereskedelmi vállalkozások száma, 320 vegyes tevékenységet folytató társaság működik a területen. Mezőgazdasági nagyüzem nincs, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel magántermelők foglalkoznak. A térség legjelentősebb ipari vállalkozásai: REÁLSZISZTÉMA Dabasi Nyomda Rt, VITAFORT Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt, DIEGO Padlóburkoló Kft, Dabastej Kft, DAKÖV Kft, GORDIUSZ Kft, Chemitat Kft, Dabél-Ker Kft, Patina Bt, Metál 99 Kft, Trendcoop Kft. 19

21 A körzetben két ipari park is található: Újlengyelen az M5 Ipari park, valamint a Dabasi Ipari Park, mely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. Gyál a főváros közelsége és az úthálózat fejlettsége miatt kedvelt célpontja a gazdasági szervezeteknek, sorra települnek ide a raktározási, fuvarozási vállaltok. A 90-es évek elejétől fokozatosan történnek a térségben nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Kiépült infrastruktúrája, kiváló megközelíthetősége, Budapest közelsége, a helyben igénybe vehető szolgáltatások szinte teljes palettája, mind a teljes értékű vidéki élet feltételeit kínálják. Az elmúlt évben mintegy 1300 kis- és középvállalkozás, gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban, de egyre több, országos, illetve nemzetközi szinten jelentős gazdasági szervezet is Gyált választja. Itt működik többek között a Mc Donald's exkluzív ellátó vállalata, a Hungarorak Kft., az Autóker Gama Kereskedelmi Kft., itt található a Tesco központi logisztikai bázisa, a Tesco-Global Kft., az M0 és az M5 autópályák találkozásánál kialakított ipari parkban működik többek között az Akácliget Logisztikai Központ és a PRO-Logis Logisztikai Központ. MONOR Pest megye délkeleti részén fekvő 21 ezres lélekszámú Monor körzetbe 17 település tartozik, a városok száma a júliusában a városi rangot kapó Maglóddal 6-ra emelkedett. Monor Budapesttől huszonöt, a mai Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. húsz kilométerre található. A város déli szélén húzódik a 4-es számú (E 60) országos főút és a települést átszeli a Budapest-Cegléd-Szolnok villamosított vasúti fővonal. Az 1989-től várossá nyilvánított Monor kezdetben agrártípusú település volt majd fokozatosan ipari jellegűvé alakult. A körzet gazdasági struktúrájában az ipar, ezen belül a feldolgozóipar vált meghatározóvá. A korábban mezőgazdasággal foglalkozó lakosság a megváltozott gazdasági igényeknek megfelelve fokozatosan az ipari tevékenységek felé fordultak, sorra alakultak a vállalkozások, jellemzően kis- és középvállalkozások. Az utóbbi években egyre több külföldi érdekeltségű vállalat épít ki telephelyet, elsősorban raktározással, logisztikával foglalkozó cégek. Ennek alapvető okai a közlekedési lehetőségekre és a főváros közelségére vezethetők vissza. Az M0 és a Vecsést elkerülő út elkészült, a közlekedési feltételek javultak. Megépült a vecsési Market Central Ferihegy bevásárló központ, helyet adva a Praktiker, Tesco, Deichman, stb. áruházaknak. Két ipari park is van a térségben: Üllőn a Viktória Ipari Park, Vecsésen pedig az ECOpark. NAGYKÁTA A körzet infrastruktúrája az elmúlt néhány évben sokat fejlődött. A már régen kiépült víz-, villany- és részben kiépült szennyvízhálózat után megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a korszerű, digitális telefonhálózat. 20

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében 57 Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Vajay Zsuzsanna 4 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron ABSZTRAKT A közép-dunántúli

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 Szerkesztette: Nyomdai munkák: Nyomdai előkészítés: Fordítás és lektorálás: Fotók: Juhász József Kárpát Csaba Kovács János Kókai László Pál József Szikszai Katalin Dr. Zahorán

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely, 2015. szeptember 15. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete A.2 HALÁSZAT (1.3) Az intézkedés 6 db alintézkedésből áll: Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése (1.3.1) Halfeldolgozók építése, bővítése,

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2004/1.

Konjunktúrajelentés 2004/1. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március A tanulmányt készítő munkacsoport

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja

Budapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö Z L E K E D É S F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M I I. F Á Z I S Ú E R E D M É N Y D O K U M E N T Á C I Ó J A ( 2 0 0 7-2 0 1 3 ) 2006. BAFT

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben