FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, április Gazdaságelemzés. Budapest, április FAGOSZ

Átírás

1 Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca Tel: (1) , Fax: (1) info@fagosz.hu web: e r d é s z e t, f a i p a r, fakereskedelem, beszállítók FAGOSZ FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia Tihany, 28. április Gazdaságelemzés Budapest, 28. április 1

2 2

3 A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 21. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 23. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron , Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 28. jan. 28. jan.-jan. Ipari termelés Σ 9,9 8,1 6,4 6,4 b) Értékesítés Fafeldolgozás 2, -2,4 6,3 6,3 Bútorgyártás 14,3 12,2 29,2 29,2 Ipar belföldi ért. Σ 3,8 2,7,, Fafeldolgozás -8, -7,2 1,5 1,5 Bútorgyártás 16, 17,4 51,1 51,1 Ipar export ért. Σ 14,4 16,2 1,8 1,8 Fafeldolgozás 11,4-1,3 22,6 22,6 Bútorgyártás 11,9 4,8 6,7 6,7 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -1,5-14,1-27,4-27,4 Ebből: Szerkezet-kész ép. -1,2-19,4-31,6-31,6 Ép. gépészeti sz. -,2-1,6-12,7-12,7 Befejező építés -6,2-3,3-43,7-43,7 Új szerződések -2,1-9,9 49,5 49,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , 1.532, millió EUR 6.338, ,9 6.,5 6.,5 Kivitel milliárd Ft , , , ,4 millió EUR , ,3 5.93, 5.93, Egyenleg milliárd Ft -522,4-77,5-16,6-16,6 millió EUR ,2-37,6-7,5-7,5 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 6,5,2 4,3 4,3 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 1,8 1,8 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 4,4 4,4 Export árak 5,2-4,8 -,5 -,5 Építőipar árindexe 7,2 6,3 28-tól negyedévenként jelenik meg 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= febr. jan.-febr. 3,9 8, 6,9 7, Forrás: KSH elenti 26/12, 27/12, 28/1 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 28. január, Építőipar 28. január Külkereskedelmi Termékforgalom 28. január, 27. január-december 3 27-ben a GDP növekedési üteme 1,3%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés üteme az év folyamán fokozatosan csökkent, az első negyedévi 2,7%-kal szemben az év utolsó negyedévében mindöszsze,8%-ot tett ki. A GDP növekedési ütemének lassulásához mind a termelési, mind a felhasználási oldal egyes elemei hozzájárultak. A termelő ágazatok közül az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő 6,2%-os, ezen belül a feldolgozóipar 6,8%-os növekedése adta a növekedés alapját. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaság 13,3%-os és az építőipar 11,6%-os teljesítmény csökkenését. A növekedés húzóereje és a változatlanul dinamikus exportbővülés forrása továbbra is az ipar hozzáadott érték növekedése volt. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlaggal azonos mértékben, 1,3%-kal emelkedett. Az éven belül a növekedés mértéke a IV. negyedévben volt a legmagasabb. A GDP volumenindexei % (előző év azonos időszaka=,) Év I. II. III. IV: I-IV ,2 14,3 14,6 14,4 14, ,3 14,3 14,4 14,6 14, ,6 15,1 14,9 14,6 14, , 14,5 14,2 14,7 14, ,5 13,5 13,9 13,7 13, ,7 11,2,9,8 11,3 A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 2,1%-kal visszaesett, elsősorban a természetbeni juttatások jelentős mérséklődése miatt. A közösségi fogyasztás éves szinten 3,2%-kal csökkent. A visszaesés üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, így a negyedik negyedben már növekedés volt tapasztalható. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 27-ben 1%-kal nőtt, elsősorban a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás, posta és távközlés beruházásainak emelkedése miatt. negyedéves növ. Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve =, előző év=) A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %) A megtermelt GDP 14,4 14,2 14,8 14,1 13,9 11,3 Mezőgazdaság 9,2, 153,4 98,6 93, 86,7 Ipar összesen 11,8 15,8 13,8 13,6 15,9 16,2 Feldolgozóipar 13,8 17,2 14,1 15,4 16,7 16,8 Építőipar 112,9 96,4 13,3 13,3 99,9 88,4 Szolgáltatások összesen 15,3 14,1 12,6 14,8 14,3 11,3 A felhasznált GDP 14,3 14,1 14,9 14,2 13,9 Háztartások fogyasztási kiadása 11,6 18,3 12,5 13,4 11,9 99,7 Közösségi fogyasztás 15,3 15,1 99,9 99,9 16,6 96,8 Végső fogyasztás összesen 19,2 17,5 12,4 13,1 12,6 97,8 Beruházások 11,2 12,2 17,6 15,3 97,2 11, Export 13,9 16,2 115,6 111,5 118,9 114,2 Import 16,8 19,3 113,4 16,8 114,5 112,2 GDP összesen 14,4 14,2 14,8 14,1 13,9 11,3 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 27. folyamán,3%-kal emelkedett 26. azonos időszakához képest. Ezen belül a gép- és berendezésberuházások a feldolgozóipar beruházásának köszönhetően 1,9%-kal, a kis súlyú egyéb beruházások volumene 8,3%-kal bővült, míg az építési beruházásoké 6,8%-kal visszaesett. Negyedéves bontásban az I-II-III éves növekedés

4 negyedévben a beruházások teljesítménye lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest, javulás az utolsó negyedévben mutatkozott 2,4%-os bővüléssel az egy évvel korábbihoz és 1,9%-os emelkedéssel az előző negyedévhez képest. A beruházási adatok 27 évi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: a feldolgozóipar beruházásai a beruházásokon belül ¼ súlyt képvisel - kiemelkedő mértékben, 23,9%-kal növekedtek, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 9,5%-kal bővültek. a kis súlyú bányászat beruházási teljesítménye 24,8%- kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 2%-os visszaesés következett be. Ez az út- és autópálya-építések csökkenésére, illetve a távközlési beruházások mérséklődésére vezethető vissza. az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai,5%-kal mérséklődtek, de visszaesés volt a többi közepes és kis súlyú nemzetgazdasági ágban. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, % előző év azonos időszaka = Kód Nemzetgazdasági ág A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat IV. negyedév ,7 78,7 89,1 C Bányászat 85,8 121,8 124,8 D Feldolgozóipar 94,9 113,7 123,9 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 93,9 19,9 95,3 F Építőipar 96, 9,5 89,7 G Kereskedelem, javítás 99,2 94, 96,1 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16, 115,7 19,5 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 15,6 119,3 98, Pénzügyi tevékenység 13,8 91, 93,5 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 95,9 12,8 99,5 11,3 71,5 68,8 M Oktatás 11,2 91, 86,5 N Egészségügyi, szociális ellátás 16, 79,4 87,7 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 98,7 86, 89,4 Összesen 98, 12,4,3 Ebből: Építés 98,1 96,1 93,2 Gép, berendezés 98,7 11,4 11,9 Forrás: KSH Az ipari termelés 27. egészében az előző évhez képest 8,1%-kal bővült, a növekedés mértéke 2 százalékponttal elmaradt az előző évben mért ütemtől. A termelésbővülés motorját változatlanul a beruházási javakat és a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, ezen belül is export orientált gépipari ágazatok jelentették. Az év folyamán, a termelés növekedése nem volt egyenletes, az év elején és júliusban volt a leggyorsabb, augusztustól a növekedés üteme lefékeződött, legerőteljesebben az év utolsó két hónapjában. 28. januárjában az ipar termelése 6,1%-kal, a feldolgozóiparé 6,2%-kal a fafeldolgozó-iparé 18%-kal bővült. Az ország mind a hét régiójában nőtt az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 15%- 4 os növekedés a Közép-Dunántúlon volt. A Dél- Dunántúlon 8,3%-os volt az ipari termelés bővülése, a többi régióban átlag alatti volt. A legkisebb ütemű növekedés az észak-magyarországi régióban volt, az egy évvel korábbi 15%-os emelkedést 27-ben mindössze 1,3%-os bővülés követte. Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (25+ fős) bővítették termelésüket (8,9%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (17%), belföldi eladásaik 1%-kal visszaestek. Az 5-49 fős vállalkozások termelése 8,3%-kal, hazai eladásuk 17%-kal exportjuk pedig 25%-kal növekedett. A középvállalkozások (5-249 fő) termelése 5,1%-kal emelkedett, belföldi értékesítése 27%-kal, exportja 9%- kal bővült. 13 ces havi index Országos szinten az ipar hazai eladásai 2,7%-kal bővültek 27 folyamán. A feldolgozóipar belföldi eladásai 3,1%-kal elmaradtak 26. egészéhez képest. Az ipar belföldi eladásának növekedéséhez elsősorban az energia szektor járult hozzá. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (,9%) belföldi eladásai 3,9%-kal mérséklődtek, ami 4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban havi indexs Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 21-től 2. év havi átlaga = ) Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Az ipari termelés indexei 9 9 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Havi index 12 havi index A 14 szakágazat közül négyben növekedett az eladás az év során, a legnagyobb ütemű növekedés a gép, berendezés gyártás alágazatban következett be (18,5%). A 28 januári adatok szerint az ipar belföldi értékesítése az egy évvel korábbival azonos volt, a feldolgozóiparé 6,7%-kal visszaesett, a fafeldolgozó-iparé 1,5%-kal bővült. Az ipari export 16,2%-kal bővült 27. januárdecemberben, 26. azonos időszakához képest. A teljes ipari értékesítés 54%-a, a feldolgozóipari értékesítés 67%-a került exportra. A múlt évi ipari termelés bővülésének motorja továbbra is a kivitel volt. A feldolgozóipari kivitel 15,6%-kal volt magasabb, mint az

5 előző évben. 28. januárjában folytatódott az export dinamikus növekedése. Az ipari export 1,9%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 11,4%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar kivitelbővülése 22,6%-os volt. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,7 98,2 117, ,4 97,6 95, ,8 19,3 123, , 95,7 118, ,4 93,4 118, ,8 11, 99, ,4 13,5 16, ,6 94,1 96, , 92, 111, ,6 98,7 92,8 Forrás: KSH A fafeldolgozó-ipar 27. évi termelése 2,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 28 januárjában 18%-os bővülés következett be, ami az előző évi közel 4%-os visszaesést követte. A szakágazat hazai értékesítése 27 egészében 7,2%-kal csökkent. 28 januárjában, mint azt korábban már említettem 1,5%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi közel 7%-os növekedést követően. Az exportértékesítés 1,3%-kal mérséklődött 27 folyamán. 28 januárjában a szakágazat kivitele 22,6%- kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 26 januárjában a 12 havi index 1,3%-os csökkenést mutatott. A hazai bútoripar termelése 12,2%-kal nőtt a múlt év folyamán, 28 januárjában pedig 29,2%-kal. A belföldi értékesítés 27. január-decemberi időszakban 17,4%-kal emelkedett, 28 első hónapjában 51,1%-kal bővült. A bútoripar kivitele az év második felében lelassult, így a második félévi alacsony dinamikát követően 27 egészében a bővülés üteme megközelítette a 5%- ot. 28 januárjában a kivitel bővülése 6,7% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,9 116,8 117, ,7 92, 99, ,6 12,9 127, ,7 113, 126, ,6 143,8 95, ,2 68,4 9, ,, 121, ,3 12,4 17, ,3 116, 111, ,2 117,4 14,8 Forrás: KSH 27-ben az ipar termelékenysége 9,2%-kal emelkedett, a létszám,9%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (8,8%) termelékenységi mutatója kissé elmarad az ipari átlagától, míg a fafeldolgozó-iparban (6,2%) 3 százalékpontos elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest. Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=) Fafeldolgozás 19,7 11,9 11,7 18,1 14,5 16,2 Feldolgozóipar 15,2 11,6 112, 111,2 112,4 18,8 Ipar 15,1 11,2 111,6 11,7 111,9 19,2 % Termelékenység a fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=) Fafeldolgozás Feldolgozóipar ben az építőipar termelése 14%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az év első félévében februárban és májusban még növekedést mértek az ágazatban, a termelés visszaesése a második félévben volt erőteljesebb. Az épületek építése az előző évi 3,9%-os növekedést követően 9,8%-kal csökkent 26. azonos időszakához képest. Az egyéb építmények építése 19,4%-kal esett vissza az előző évi 7,5%-os csökkenést követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópályaépítés ütemének mérséklődése volt. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (65,2%-os súly) volumene 2%-kal, az épületgépészeti szerelésé (25,2%-os súly) 1,6%-kal, a befejező építésé (9,6%-os súly) 3,3%-kal mérséklődött 26. egészéhez képest. 28 januárjában 27,4%-kal maradt el az építőipar teljesítménye 27 januárjához képest. Az épületek építése az év első hónapjában 6,1%-kal, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 52%-kal csökkent % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= 6 l l l l l l l l l l l l Az építőipari vállalkozások 27. januárdecemberben 9,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 9,1%-kal nőtt, az egyéb építményeké csaknem 3%-kal csökkent az előző évi bázishoz képest. Az építményeknél megfigyelt emelkedés elsősorban a kereskedelmi és irodaépületekre kötött nagy értékű szerződéseknek köszönhető. Az egyéb építményeknél a visszaesés oka az úthálózat fejlesztésére kötött szerződések volumenének csökkenése. 5

6 Az építőipari vállalkozások 27. év végi szerződésállományának volumene 29%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 9%-kal meghaladta, az egyéb építményekre kötötteké 53%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építőipari vállalkozások 28 január végi szerződésállományának volumene 29%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A januárban kötött új szerződések volumene 49,5%-kal magasabb volt mint tavaly ilyenkor. Ezen belül az építések építésére kötött új szerződések állománya 25%-kal csökkent, az egyéb épületek építésére kötötteké 185,6%-kal emelkedett. Ennek fő oka az M6-os autópálya folytatására kötött szerződés volt. Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,5 2, 1,5 1,,5, Épületek Épületek, vol.index Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint Az unióban a legdinamikusabb építőipari növekedés a balti államokban, valamint Romániában és Bulgáriában ment végbe. Németországban a hosszabb ideje tartó recesszió megszűnni látszik, 26-ban a csökkenés növekedésbe váltott és ez 27-ben is folytatódott Mrd Ft l 1999 Egyéb építmények E. építmények, vol.index Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként l 2 Szerkezetkész épület Ép. gépészeti sz. Befejező építés l 21 l 22 l 23 l 24 l 25 l 26 l l előző év azonos időszaka= 27-ben 7%-kal nőtt a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások száma valamennyi város típusban emelkedett, ezen belül a fővárosban 17,2%-kal, a megyei jogú városokban 9%-kal, az egyéb városokban 2,6%-kal. A községekben stagnált a használatba vett lakások száma. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma tavaly országosan 1,2%-kal visszaesett. Budapesten 3,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 8,9%-kal, községekben pedig 1%-kal több engedélyt adtak ki, mint 26-ban. A többi városban volt a legnagyobb arányú az új engedélyek kiadásának visszaesése (-6,2%). Az új lakások 46%-át építették gazdasági vállalkozások, 52%-át pedig a lakosság. A kivitelezésben a lakossági házilagos kivitelezés 23%-kal, az építőipari 72%-kal részesedett. Stagnált a családiházas és a lakóparki építkezés, mindeközben 41%-kal több lakás épült új csoportházban és 18%-kal több új többszintes többlakásos épületben. Az épített lakások alapterülete 87m 2. Ez kb. 2 m 2 -rel kisebb, mint az előző évben. Leginkább a 6 m 2 -nél kisebb lakások száma nőtt (14%), az ennél nagyobbak volumenének növekedése az átlag alatt maradt. Az új lakások 46%-a a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt, erős fővárosi túlsúllyal (27, illetve 19% Budapest és Pest megye részaránya). A 27-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már a fele ide fog koncentrálódni, de Budapest és Pest megye között arányosabb megoszlásban. ezer db Kiadott lakásépítési eng. É ít tt l ká k Lakásépítés 27. január-decemberben 2%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 16%-kal kevesebb alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Az ipari és a szálláshelyszolgáltató, vendéglátó célú ingatlan-beruházások területén mutatkozik a legnagyobb visszaesés (2-3%-os) A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok. 27. folyamán a külkereskedelmi forgalomban az export növekedési üteme meghaladta az importét, mind forint, mind euró alapon számítva. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene euróban 16%-kal, a behozatalé 12%- kal bővült 26-hoz képest. Az éven belüli adatokat nézve mind a kivitel, mind a behozatal volumene negyedévről negyedévre lassuló ütemben nőtt; a növekedés mértéke az I. negyedévben közel duplája volt a negyedik negyedévinek. A hiány összege 38 millió euró volt, ami 2.72 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és az importban egyaránt 5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a cserearány változatlan maradt. A forint a főbb devizákhoz képest 6%-kal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest közel 5, a dollárhoz viszonyítva pedig 13%-os felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalomalakulása, Az előző év azonos Érték Megnevezés időszaka= Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,9 116,2 112,2 Millió dollár 93.83, ,6 126,7 122,3 Milliárd forint 17.27, ,3 11,4 16,5 Forrás: KSH 6

7 A 27-ban a kivitel összessége arányban, a behozatalé 7-3 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (24-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelemben az import 14%-os, az export 2%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 28,6%-kal, az import 16,5%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 12%-kal nőtt, az import pedig 9,6%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 15,7%-kal a behozatal 1,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 17,9%-kal, a behozatal 15,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, -,5-1, Import Export Egyenleg Külkereskedelmi forgalom mrd $, 23-tól mrd euró A fa alapanyagok 27. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akár csak a megelőző években, mértéke azonban 2,4 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 7,8%-kal növekedett. Fa alapanyag kivitelünk 3,3%-kal emelkedett. A fatermékek kivitele 27-ben 1,6%-kal emelkedett, míg behozatalunk 15,4%-kal nőtt. E termékcsoportban a kivitel bővülése átlagos, a behozatal azonban azt meghaladó volt Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 27-től millió Euró Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru Import Export Egyenleg 27-ben a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme kissé gyorsult és 1,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a múlt évben jelentősen lelassult, 3,8%-kal volt magasabb, mint 26-ban. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közöljük. Ennek oka, hogy 27-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-december Időszak Behozatal Kivitel Egyenleg Érték, M Ft %-os vált. előző év= Érték, M Ft %-os vált. előző év= Érték, M Ft 24 Fa és parafa , 11, , 94, , ,7 17, ,1, , ,9 115, ,7 95, , , 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 17, ,1 13, ,2 63 Fa-és parafaáru , 123, , 13, , ,5 114, ,7 11, , ,5 15, ,4 14, , ,3 98, ,2 19, 13.97, ,3 121,2 9.69,9 118, , ,3 115, , 11, ,7 82 Bútor és bútorelem , 116, , 99, , , 18, ,1 15, , , 18, ,7 13, , ,5 14, ,5 98, , ,2 19, ,3 11, , ,8 11, ,2 13, ,4 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 27-ben,2%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A belföldi értékesítési árak éves átlagos emelkedése 6,4%-os volt. Az exportértékesítési árak 4,8%-kal csökkentek. Ezzel függ össze a termelői ár ütemének lassulása. A fafeldolgozó ipar termelői ára 27-ben 8,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak a múlt évben, 26-hoz képest 9,7%-kal emelkedtek. Az export értékesítés árai a múlt évben 6,6%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest Az ipar árindexei, % (előző év azonos időszaka = ) Termelői Belföldi Export Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 27 decemberében 4,3%-kal, ezen belül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,6%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 3,3%-kal, a befejező építés árai pedig ugyancsak 4,6%-kal emelkedtek. Éves szinten az építőipar termelői ára 6,3%-kal, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 6,7%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 4,8%-kal, a befejező építés árai 6,4%-kal növekedtek. 7

8 125 % Építőipari árindex előző év azonos időszaka= A fogyasztóiár-index 27-ben 8%-kal volt magasabb, mint 26 január-decemberében. Ez számottevő növekedés az előző évhez képest. A gyorsulás részben a gazdaságpolitika egyensúlyjavító szándékaiból fakadt, és közvetlenül kapcsolódott a 26. évi adóváltozásokhoz, valamint a 27. január-februártól érvényes hatósági árintézkedésekhez. Emellett nem várt nemzetközi piaci hatásokkal és belföldi okokkal is összefüggött (élelmiszerek árainak gyors emelkedése, aszály hatása a mezőgazdaságra). Ugyanakkor fékezte az áremelkedést a forint árfolyamának erősödése. Változás az előző hónaphoz képest (%) 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, -,5 Fogyasztói árindex A hazai lakásállomány alakulása Építőipar Infláció ,2 Az épített lakások átlagos nagysága, m ,8 63,8 84,1 97,1 94, 113, Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 18,9 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. 94,9 17,5 15, 12,5 1, 7,5 5, 2,5, -2,5 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, Vált. az előző év azonos időszakához (%) Új lakóparki épületben 87,4 8 A fafeldolgozó és bútoripar 27. január-december Az alább következő elemzés az elmúlt tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 22. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát , ,9 Fafeldolgozás Bútorgyártás 76,5 116,8 112,2 97,6 98,2 97,6 92, 144, A fa- és bútoripar volumenindexei, % (előző év azonos időszaka = ) 117,4 117,9 117,1 A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 2) 27. évi termelési értéke 165 Mrd Ft, belföldi árbevétele 71,3 Mrd Ft, export árbevétele 93,7 Mrd Ft volt. Múlt évi eredményeiben elsősorban a megszorító intézkedések tükröződtek és kevésbé a 26-ban megindult európai növekedés. A feldolgozóipari termelés 27. évi 8,7%-os bővülése mellett az ágazat 2,4%-os visszaesést mutat. Az év első felében 6% feletti volt a termelés csökkenése, a III. negyedévben stagnált, a negyedikben már kismértékű (2,4%) emelkedést mutatkozott a megelőző év azonos időszakához képest. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 27-ben 1,3%-kal visszaesett az előző évi 8%- os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 26. évi 11,4%-os emelkedést követően 27-ben 7,2%-kal visszaesett a kivitel volumene. 28 januárjában a termelés 18%-kal, a belföldi értékesítés 1,5%-kal, az export értékesítés pedig 22,6%- kal emelkedett. A bútorgyártás (TEÁOR 361) 27. évi termelési értéke 152 Mrd Ft, belföldi árbevétele 84 Mrd Ft, export árbevétele 68,1 Mrd Ft volt. Előző évi termelésének növekedési üteme, kismértékben lassult, a 26 évi 14,3%-kos emelkedést követően 27-ben 12,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kevésbé biztató évkezdetet követően valamennyi negyedévben emelkedett a növekedés üteme, az első negyedévi 4,3%- ról 14,6%-ra az utolsó negyedben. A bútoripar hazai eladásai a 26. évi 16,1%-nál valamivel gyorsabb ütemben 17,4%-kal nőttek 27-ben. A kedvező irányú 92,8 127,2 95,4 98,7 Termelés Hazai értékesítés 68,5 Export értékesítés ,3 14,8

9 változás az import folyamatos bővülése, valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak megjelenése mellett következett be. A bútoripari export növekedési üteme 27-ben jelentősen lassult, 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés és belföldi értékesítés éven belüli növekvő tendenciájával szemben az export negyedéves számai csökkenő tendenciát mutatnak, a IV. negyedévben 3%-os volt visszaesés mértéke. 28 első hónapjában a bútoripar termelése 29,2%- kal, belföldi értékesítése 51,1%-kal, export értékesítése 6,7%-kal bővült. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás 22. óta tartó termeléscsökkenése 26-ban megállt, sőt 15%-ot meghaladó volumennövekedést ért el. 27-ben a növekedési ütem lényegesen lelassult, éves szinten 4%-ot ért el. Az első három negyedévben 1 és 1 % közötti volt a bővülés üteme, az utolsó negyedévben azonban már minimális,,3%-os visszaesés következett be. A hazai értékesítés 1,5%-kal, az export 4,7%-kal nőtt. 27-ben a hazai eladások negyedévenként ingadozó teljesítményt mutatnak, az első és harmadik negyedévben 5% feletti növekedést, a második és negyedik negyedévben,7, illetve 2%-os visszaesést mértek. A kivitel teljesítménye is változó képet mutat negyedéves bontásban. A második negyedévben 2,5%-os visszaesés volt, a többiben 3-15%-ig terjedő emelkedés következett be. A havi adatokat áttekintve, az első félévben a februári 29,8%-os növekedést kivéve a termelés csökkent. 27. júliusnovemberben 2-25%-os termelésbővülés volt, majd decemberben 16%-ot meghaladó visszaesés következett be. A kedvezőtlen évzárást követően 28. januárjában a termelés 32,4%-kal, a belföldi értékesítés 16,7%-kal, az exportértékesítés 54,7%-kal nőtt 27. januárjához képest. A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés 3%-át adja, termelése 27-ben stagnált. A belföldi értékesítés 19%-kal mérséklődött, az export 2,9%-kal bővült. 27-ben első félévében a szakág termelése 5%- ot meghaladó mértékben visszaesett, a második félévben közel 6%-kal nőtt. A belföldi eladások 26-hoz hasonlóan 27-ben is igen kedvezőtlenül alakultak. A hazai eladások az egész év során elmaradtak az előző évitől. A mélypont márciusban volt, ettől kezdve a viszszaesés üteme lassult. A kivitel növekedésének üteme - a második negyedévi csökkenéstől eltekintve valamennyi negyedévében meghaladta az egy évvel korábbi szintet üteme növekvő. 28. januárjában a termelés 3%-kal bővült, a belföldi értékesítés 11%-kal, az exportértékesítés 5%-kal visszaesett Mrd Ft Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk 9 A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában folytatódtak a kedvezőtlen tendenciák. Mrd Ft Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek A termelés 1,4%-kal visszaesett, éven belül a második félév volt kedvezőbb, ebben az időszakban kismértékű, 1,1%-os bővülés következett be. 27-ben a hazai eladások már harmadik éve csökkentek, mértéke 4,1% volt. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export stagnálása kísérte 27-ben is. A kedvezőtlen mutatók mellett némi reménységet nyújt a kivitel negyedik negyedévi 5%-ot meghaladó bővülése. 28. első hónapjában a termelésben és kivitelben jelentős emelkedés ment végbe (19%, illetve 32%) A belföldi eladások tekintetében azonban folytatódott a kedvezőtlen tendencia, a visszaesés mértéke közel 7% volt. A tároló fatermékek termelése 27-ben 16%-kal visszaesett az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi eladások (- 11%) esetében is. Az exportértékesítésben még az előzőeknél is kedvezőtlenebb tendenciák mutatkoznak, éves szinten 27,7%-os visszaesést mértek. A 28. januári adatok igen biztatóak, a emelés 52%-kal, a belföldi értékesítés 19%-kal, az export 228%-kal bővült. 4 Mrd Ft Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. A szakágak súlya az ágazaton belül folyamatosan változik, ezt illusztrálja az alábbi táblázat: 2 27 Fűrészáru gyártása 21,8 18, Falemezgyártás 27, 32, Épület-asztalos ipari termékek gyártása 35,4 37, Tároló fatermékek gyártása 8, 8, Fatömegcikk gyártása 7,1 4, Parafa, fonott áru gyártása,6 1, Fatömegcikk Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként Tároló fatermékek Fatömegcikk

10 A faipar szakágazatainak súlya, 27 Falemez 32% Ép.aszt. ipari term. 37% 4, 35, 3, 25, 2, 15, Mrd Ft Bútoripar belföldi értékesítése szakáganként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét 1, 5, BÚTORIPAR 27-ben tovább növekedett a bútorgyártás közel 5%-át kitevő ülőbútorok termelése, mértéke 19,1%. A hazai értékesítés 51,2%-kal emelkedett, míg a kivitel stagnált éves szinten. Az év első felében a termelés kismértékben visszaesett, a második félévben azonban közel 41%-kal bővült. A belföldi értékesítésben a termeléshez hasonló tendenciák voltak tapasztalhatók, a I. félévi 7% körüli csökkenést a második félévben %- os növekedés követte. Az ülőbútorok kivitele éven belül ingadozott, az első és harmadik negyedévben növekedett, a második és negyedik negyedévben visszaesett. 28. anuárban a termelés 61,7%-kal, a belföldi értékesítés 188%-kal bővült. A kivitel növekedése lényegesen elmaradt az előbbiektől, mértéke 3,6% volt. 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, Fűrészáru 18% Parafa, fonott áru Fatömegcikk 1% 4%, Mrd Ft Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét Bútoripari termelés szakáganként Tároló fatermékek 8% Az irodabútorok gyártása 27. január-decemberben 6,3%-kal visszaesett. A hazai értékesítés 6,6.%-kal, a kivitel 8,9%-kal csökkent ebben az időszakban. Az év minden negyedévében csökkent a termelés, üteme azonban mérséklődött. A hazai értékesítés az első háromnegyed évben 3-19% közötti mértékben esett vissza, a IV. negyedévben azonban 1,7%-kal emelkedett. Az irodabútorok kivitele 27. januárjában és júliusában kiugróan megnövekedett (42,5% és 21,3%), az év többi hónapjában azonban csökkent az előző év azonos időszakához képest. 28. első hónapjában kiemelkedően magas volt mind a termelés (26,8%), mind az hazai (28,9%) és exportértékesítés (35,5%) bővülésének üteme. A magas ütem a korábbi évek kedvezőtlen eredményeit követően, alacsony bázison következett be. 1, A konyhabútorgyártás kismértékben visszaesett 27-ben (-2,2%) 26-hoz képest. A belföldi értékesítés 11,4%-kal nőtt, míg az export 28,7%-kal mérséklődött. A féléves adatok szerint a termelés az év első felében még közel 2%-kal emelkedett, a második felében azonban 15%-kal csökkent. A belföldi értékesítés növekedése az év első hat hónapjában meghaladta 2%-ot, az év második felében üteme jelentősen, 3% körülire lassult. A kivitel az első félévi közel 1%-os bővülést követően, az év második felében a felére esett vissza. 28. januárjában a konyhabútor termelés 2%-kal, a belföldi értékesítés 24%-kal emelkedett, míg az export volumene további 3%-kal csökkent. Az egyéb bútorok gyártása 27-ben ami közel 35%-át teszi ki a bútorgyártásnak tovább emelkedett (13,9%). A hazai értékesítés (5,4%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (21,1%). A termelésben, a hazai eladások és az export esetében is folyamatosan lassult a növekedés üteme az év során. A termelés minden hónapban növekedett, a belföldi értékesítés decemberben 7%-ot meghaladó mértékben csökkent, míg az export esetében már novemberben is 2%-ot meg nem haladó visszaesés mutatkozott. 28. első hónapjában a termelés 6,6%-kal, a hazai értékesítés 27,6%-kal csökkent. Az export 44%-os bővülése valamelyest ellensúlyozta a termelésben és belföldi eladásokban mutatkozó kedvezőtlen tendenciát. 45, 4, 35, 3, 25, 2, 15, 1, 5,, Mrd Ft Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét Bútoripar export értékesítése szakáganként ben az ágybetétgyártás termelése 1,8%-kal, a hazai eladások 12,3%-kal visszaestek, az export 5,6%- kal nőtt. A részletes havi adatok szerint a termelés csak januárban emelkedett, az év további 11 hónapjában pedig csökkent. A belföldi értékesítésben is a termelés alakulásában mutatkozó tendenciák érvényesültek. A kivitel növekedési üteme 27 folyamán erősen ingadozott, a visszaesés mélypontja áprilisban 5%-ot meghaladó volt, a növekedés októberben 78%-kal csúcsoso-

11 dott ki. 28. anuárban a termelés 3,8%-kal, a belföldi értékesítés 7,3%-kal, az export pedig 44%-kal bővült. Egyéb 34% A bútoripar szakágazatainak súlya, 27 Ágybetét 2% Ülő 49% A szakágak megoszlásában folyamatos változás mutatkozik, ezt a következő táblázat illusztrálja: 2 27 Ülőbútorok gyártása 4, 49, Irodabútorok gyártása 12,7 8, Konyhabútorok gyártása 8,6 7, Egyéb bútorok gyártása 38,4 34, Ágybetét gyártása,2 2, Konyha 7% Iroda 8% REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA A FA- ÉS BÚTORIPARBAN FAFELDOLGOZÓ IPAR Szervezetek száma (db) Ebből: Időszak Összesen Ismeretlen 1-4 fő 5-9 fő 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + és fő A fafeldolgozó ipar regisztrált szervezeteinek száma óta kb. 2.3-zal csökkent. 24-től a létszám kategóriák szerinti összetételében lényeges változás az ismeretlen és főt foglalkoztató vállalkozások számának jelentős mértékű csökkenése, ami a következő 2 kategóriában az 1-4 fő -t és az 5-9 fő -t foglalkoztató vállalkozások megjelenő vállalkozások számának jelentős emelkedésével járt. Az adatokból is látszik, hogy számukat tekintve meghatározóak a mikro vállalkozások, a 2-49 főt és az főt foglalkoztatók száma kissé csökkent, a 25 főt és annál többet foglalkoztató vállalkozások száma negyedével visszaesett. BÚTORIPAR Időszak Összesen Szervezetek száma (db) Ebből: Ismeretlen 1-4 fő 5-9 fő 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + és fő A gazdasági szervezetek száma összességében kismértékű csökkenést mutat a bútoriparban. Ezen belül az főt, illetve a 25 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma egyértelműen csökken. Növekszik viszont a kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozások száma. Az ismeretlen és fő kategóriából a vállalkozások az adatok szerint 11

12 egyre inkább az 1-4 fő -s kategóriába kerülnek át, különösen 24 után. A kategóriák közül ez utóbbi a legjelentősebb, 26-ban, a többi kategóriában található vállalkozások száma összesen nem éri el az ebben a kategóriában lévőkét. ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT FAFELDOLGOZÓ IPAR Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 6 munkaóra teljesítés Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma Időszak 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + Összesen 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + Összesen Az alkalmazásban állók létszáma kb. 2%-kal csökkent 27-ben, 23-hoz viszonyítva. A legnagyobb visszaesés a 2-49 főt, illetve a több mint 25 főt foglalkoztató vállalkozások létszám adataiban következett be. Az ágazatban a munkavállalók zömét teljes munkaidőben foglalkoztatják. Lényeges változás e téren a 25 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál ment végbe, ahol a korábbi 11%-kal szemben 3%-ra nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. BÚTORIPAR Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 6 munkaóra teljesítés Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma Időszak 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + Összesen 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő + Összesen Az alkalmazotti létszámot tekintve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak teszik ki a létszám több, mint 9 százalékát. Az összes foglalkoztatottak létszámában ingadozások a konjunktúra függvényben tapasztalhatók. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak arányában jelentős változás a bútoripar vállalkozásai esetében nem mutatkozik. ÁTLAGKERESETEK ALAKULÁSA A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT A vállalkozásoknál foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 177.4,- Ft volt 27-ben, országosan. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 114.,- Ft volt. Mind a faipar, mind a bútoripar esetében a 1 főnél többet foglalkoztató vállalkozások kereseti adatai állnak rendelkezésre, létszám-kategóriák szerinti bontásban. FAFELDOLGOZÓ IPAR Időszak Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő fő 2-49 fő fő 25 fő Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az országos átlagot meghaladó bruttó és nettó átlagkereset csak a 25 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások esetében mértek. Az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében jelentős az elmaradás mind a bruttó, mind a nettó keresetek esetében. BÚTORIPAR Időszak Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 1-19 fő 2-49 fő fő 25 fő fő 2-49 fő fő 25 fő , A bútoripar vállalkozásain esetében egyik létszám kategóriában sem érik el a keresetek a nemzetgazdasági átlagot, még a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató kategóriában is 1-15%-os elmaradás mutatkozik. Ugyanakkor a két ágazat kereseti szintjét összevetve a 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében a bútoripar kereseti szintje meghaladja a faiparét. 12

13 FATÁ Online Fagazdasági tematikájú (erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, fa-bútor-asztalosipar, faanyag- és fatermék kereskedelem, beszállítók, stb) elektronikus hírfolyamunk, napról-napra friss hírekkel, információkkal bővül. A közzétett anyagokat hazai és nemzetközi sajtókapcsolatainktól, társ-szervezetektől, vagy közvetlenül a cégektől kapjuk. Az anyagokat, jellegétől függően, változtatás nélkül, vagy többé-kevésbé tömörítve tesszük közzé. Minderről heti rendszerességgel FATÁ-Online hírlevelet küldünk szét már csaknem 88 címre közvetlenül. Látogasson el az oldalra, böngésszen a hírek között, szerezzen szakmailag, üzletileg is jól hasznosítható információkat! Ha közzétételre alkalmasnak vélt híre van, küldje nyugodtan a szerkesztőségre! Szerkesztőségi fataj@fagosz.hu 13

14 14