ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA
|
|
- Gyöngyi Bognárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
2 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Nyomdai kivitelezés: Eurotronik Zrt.
3 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 Módszertan... 5 Adatelemzés... 5 Stratégiai dokumentumok elemzése... 5 I. Fejezet: Az Északalföldi régió társadalmigazdasági helyzete... 6 A régió településszerkezete és népessége... 6 A régió demográfiai helyzetének alapvető jellemzői... 7 A régió gazdasági helyzete Vállalkozási környezet Beruházások Foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelem Idegenforgalom Kutatásfejlesztés Oktatás II. Fejezet: A szakképzési adatok elemzése Általános adatok elemzése ek Fenntartói összetétel Intézményi összetétel A szakképzés tanulólétszámai Szakképző évfolyamok adatainak elemzése A régió létrejött jeinek elemzése III. Fejezet: A regionális szakképzést érintő problémák IV. Fejezet: Stratégiai célok I. Európa Uniós alapelvek II. A szakképzésfejlesztés területei III. Stratégiai célok...59 V. Fejezet: Stratégiai feladatok A szakképzés eredményességének növelése A munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő szakképzésirendszer és képzési kínálat kialakítása Munkaerőpiacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál Hatékony pályaorientációs rendszer kialakítása Tanulószerződések általánossá tétele A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása Pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra Képzési kínálat racionalizálása Az alternatív szakképzés bevezetésének támogatása
4 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2. Az esélyteremtés biztosítása A nők esélyegyenlőségének biztosítása A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk A régió felzárkóztatásának erősítése Minőségpolitika alkalmazása Regionális tervezés megvalósítása a minőségi fejlesztés érdekében Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása Humánerőforrás biztosítása Korszerű tananyag kidolgozása a szakképzésben Fenntartói együttműködés en belüli megteremtése A szakmai oktatók képzésének korszerűsítése Finanszírozhatóság biztosítása A MPA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása Hazai és EUs források feltérképezése A források hatékony felhasználása Fejlett információs rendszer kialakítása Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli) Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntéselőkészítésnél VI. Fejezet: Javaslatok Regionális prognózisok elkészíttetése A tanulói pályakövetési rendszerek kialakításának, bevezetésének és minél szélesebb körű alkalmazásának támogatása Kollégiumi rendszer bővítés Melléklet Melléklet Melléklet
5 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA BEVEZETÉS Jelen stratégia célja, hogy meghatározza a szakképzés szereplői számára a szakképzéssel kapcsolatos stratégiai célokat, feladatokat és a végrehajtásukhoz rendelhető eszközöket. A stratégia készítésekor fokozott figyelmet fordítottunk a dokumentum összhangjának megteremtésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Terv alapján készített Regionális Operatív Programmal. MÓDSZERTAN Adatelemzés Az adatelemzés során a gazdasági és foglalkoztatási adatok mellett elemeztük a régió szakképzésére vonatkozó általános adatokat is. A felhasznált adatok részben a nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) valamint a KIRSTAT adatai jelentették. Az adatok feldolgozásakor minden esetben igyekeztünk a legfrissebb, legújabb felmérések eredményeivel dolgozni. Stratégiai dokumentumok elemzése Jelen stratégia szerepe szerint felöleli a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) teljes kapcsolati rendszerét eszközeit és erőforrásait. A dokumentum középtávon jelentős befolyással van a régió szakképzésének fejlődésére, a szakképzési célok megvalósulásának lehetőségeire. A körülmények, jogi, jogszabályi keretek és az országos hatályú szakképzéssel kapcsolatos dokumentumok elemzése nélkül azonban megkérdőjeleződne a koherencia és a régiós irányok összhangja az országos szintű elképzelésekkel. A magasabb szintű dokumentumok elemzése tehát elengedhetetlen feltétele a stratégiakészítésnek. Az általunk vizsgált dokumentumok a következők voltak: o az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) középtávú közoktatásfejlesztési stratégiája 2004 o szakképzésfejlesztési stratégia 2013ig o a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú szakképzési stratégiája A dokumentumok problémafelvetéseit és az azokra adandó válaszokat a mellékletek között egy táblázatos rendszerben mutatjuk be részletesen. 5
6 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA I. FEJEZET: AZ ÉSZAKALFÖLDI RÉGIÓ TÁRSADALMIGAZDASÁGI HELYZETE A RÉGIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETE ÉS NÉPESSÉGE Az Északalföldi régió az ország keleti felének délnyugatiészakkeleti irányban hosszan elnyúló térsége. Három országgal Ukrajnával, Romániával és egy kis szakaszon Szlovákiával határos. Területe közel 18 ezer km 2, lakónépessége január 1jén 1 millió 502 ezer fő volt; az ország területének 19%át foglalja el, népességének pedig 15%át adja. A települések száma a régióban 389, ebből jelenleg 64 városi rangú, melyeknek több mint 10%a az utóbbi években lett város. Az ország településeinek 12%a található az ÉszakAlföldön, a települések átlagos népességszáma az országos vidéki átlagot 48%kal meghaladja. A városok lakónépessége megközelíti a 970 ezer főt, ami a régió össznépességének 64%a, a régió városlakóinak több mint négytizede HajdúBiharban él, amiben meghatározó a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecen jelenléte. 1. táblázat. A régió településszerkezetének alapvető jellemzői, január 1. Megye, régió Ebből város A települések száma népességnagyságkategóriák szerint 499 Település HajdúBihar JászNagykun Szolnok SzabolcsSzatmár Bereg ÉszakAlföld Országosan Forrás: KSH A régió térszerkezetét vizsgálva szembetűnő, hogy az 1000 fő alatti lakónépességű települések aránya az országostól lényegesen elmaradó. Míg országosan ebben a népességnagyságkategóriában a települések aránya eléri az 55%ot, addig a régióban az apró és a törpefalvak együttes aránya csupán 34%. A régión belüli különbségek viszont figyelemre méltók, mert az 1000 fő alatti települések aránya SzabolcsSzatmárBereg megyében 43%, míg HajdúBihar megyében 23%, JászNagykunSzolnok megyében pedig mindössze 18%. Az 1000 lélekszám alatti települések aránya különösen a régió legkeletibb határ menti részében jelentős, vannak olyan kistérségek, amelyben az arányszám meghaladja a 80%ot. 6
7 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Társadalmigazdasági szempontból a kistelepülések aránya, főleg a versenyképesség szempontjából fontos tényező. Azokban a térségekben, amelyekben magas az aprófalvak aránya általában érvényesülő összefüggés a kedvezőtlen versenyképesség. A magyar településhálózat sajátosságaiból következően a kistelepülések elérhetősége, megközelíthetősége igen gyakran kedvezőtlen, az ilyen típusú települések eltartó képessége alacsony, intézményhálózata fejletlen. A RÉGIÓ DEMOGRÁFIAI HELYZETÉNEK ALAPVETŐ JELLEMZŐI A munkaerő, mint az egyik termelési tényező, közvetlenül hat a térségek versenyképességét meghatározó két legfontosabb alapkategóriára, a munka termelékenységére és a foglalkoztatottságra, melyek jövedelmeket meghatározó szerepük révén nagyban befolyásolják a térségben élők életszínvonalát, aminek a javítása a gazdasági növekedés végső célja. A humán erőforrás nem független a demográfiai jellemzőktől, hiszen a korstruktúra a munkaerőkínálat volumenét, az iskolázottság pedig a kínálat minőségét befolyásolja. ÉszakAlföld 1,5 millió fős lélekszámával az ország népességének 15%át adja. Közép Magyarország után az ország második legnagyobb lakosságszámú régiója, amely a rangsorban közvetkező DélAlföldnél is mintegy 200 ezer fővel népesebb. Egyegy térség népességszámát a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándormozgalmi események együttesen alakítják. ÉszakAlföld népességének fogyásában mind a születések és halálozások negatív egyenlege, mind a vándormozgalmi veszteség szerepet játszott a kétezres években. A természetes fogyás évente átlagosan 3200 fővel, a vándorlások pedig mintegy 1300 fővel mérsékelték a régió népességét. A népmozgalmi arányszámok ugyanakkor mind országos, mind vidéki összehasonlításban a térségben mutatnak kisebb mértékű természetes fogyást, ehhez azonban nagyobb mértékű vándorlási hiány társul, így a népességfogyás üteme között összességében kissé meghaladta az országost. A év eleji 1 millió 514 ezer fős lélekszám 2,9%kal maradt el a évitől. A régióban a korstruktúra az országosnál fiatalosabb. A gyermekkorúak a 014 évesek aránya 17,1%, ami közel 2 százalékponttal magasabb az országosnál. Száz gyermekkorúra így 83 időskorú jutott, szemben az országos 102 fővel. A régión belül a fiatalosabb korstruktúra elsősorban SzabolcsSzatmárBereg megyét jellemzi. 7
8 2. táblázat. A legfontosabb népmozgalmi adatok alakulása a régióban, annak megyéiben Megye, régió Lakónépesség dec. 31. Lakónépesség változása dec.31hez képest (%) Természetes szaporodás, ill. fogyás A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra HajdúBihar ,6 1,8 1,4 JászNagykun Szolnok ,6 4,4 3,0 SzabolcsSzatmár Bereg ,9 1,1 4,0 ÉszakAlföld ,9 2,2 2,8 Országosan ,3 3,6 Forrás: KSH ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A korstruktúra hatással van a népesség iskolázottsági színvonalára, hiszen az oktatás különböző szintjein a részvételi arányok nagyobb korosztályok szerint vizsgálva eltérően alakulnak. A legmagasabban iskolázottak, az egyetemet vagy főiskolát végzettek megfelelő korcsoporton (25 évesek és idősebbek) belüli aránya a évi mikrocenzus adatai szerint a régióban 11,3% volt, ami a korábbi cenzusok adatánál lényegesen jobb, az országos átlagnál (14,7%) azonban kisebb. Vidéki régiók szerinti összehasonlításban az ÉszakAlföld adata jól illeszkedik a többihez, hiszen régiónként az arányszám kis intervallumban (10,812,2%) szóródik. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők a 18 évesek és idősebbek 35,2%át adták, ami országos összehasonlításban (42,6%) szintén mérsékeltnek számít, ez esetben azonban vidéki viszonylatban sem elhanyagolható a térség legfejlettebbektől mért lemaradása (NyugatDunántúl arányszáma 40,7%). Ennek oka elsősorban az, hogy az ÉszakAlföldön a középiskolai végzettséggel rendelkezők körén belül az érettségizettek terhére jelentősebb az a szakmunkásréteg, amely nem szerzett érettségit. A legkevésbé iskolázottak, a 10 éves és idősebb népességből az általános iskola első osztályát sem elvégzők aránya ma már csupán 0,8%, ugyanakkor ez vidéki viszonylatban is a magasabbak közé tartozik. A régmúltban gyökerező hátrány az időskorúak természetes fogyásával csökken, ugyanakkor e réteg kisfokú újratermelődése napjainkban a régióban is megfigyelhető, és valószínűleg intenzívebb is, a hátrányos helyzetű népcsoportok a térségben meglévő nagyobb arányú jelenlétéből adódóan. Az utóbbi évek tendenciái alapján ÉszakAlföld az ország fogyó népességű régiói közé tartozik. A közötti időszakot tekintve a népességfogyás üteme az országos átlagnál nagyobb volt, ami évente mintegy 6000 fős veszteséget jelentett. A csökkenéshez a vándormozgalom 8
9 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA mellett a természetes fogyás, a születések és halálozások negatív egyenlege is hozzájárult, amely csak kissé maradt el a vándormozgalmi veszteségtől. A népességmegtartó képesség egyik kiemelt jelzőszáma a vándormozgalom, ami szorosan korrelál a térség nyújtotta életminőséggel. A migrációban a belföldi vándorlás a meghatározó, hiszen a nemzetközi vándormozgalom nyeresége szerény mértékű. Az ÉszakAlföldön a belföldi vándorlások 2007ben mintegy 78 ezer fős veszteséget eredményeztek, ami ezer lakosonként 5,2 főt jelent. Eközben a fejlett régiók relatíve hasonló nagyságú belföldi vándorlási nyereséget könyvelhettek el. A régió mindhárom megyéje negatív belföldi vándorlási egyenleget mutatott, összefüggésben azzal, hogy az ország gazdaságának területileg differenciált növekedésével párhuzamosan felerősödött migráció a kevésbé fejlett térségek népességét mérsékelte. Elsősorban a mobilabb, képzettebb réteg elvándorlása jellemző. 1. ábra. Demográfiai mutatók Az életminőség változásának kiemelten fontos, komplex mutatószámának tekinthető a születéskor várható átlagos élettartam alakulása. 2000ben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében országosan 67,11 év, a régióban 66,43 év volt, a nők esetében a két adat 75,59, illetve 75,05 év. 9
10 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2007re a mutató értéke emelkedett, országosan közel két évvel. Ebben az évben a férfiak születéskor várható átlagos élettartama országosan 69,19 évre, a régióban 68,19 évre emelkedett. A nők mutatószáma 77,34, illetve 77 évre változott a hét év alatt. A régióban mind a férfiak, mind a nők várható átlagos élettartamának mutatószáma kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Ez az összefüggés a régió mindhárom megyéjére különkülön is igaz, mind a férfiak, mind a nők születéskor várható átlagos élettartama az országos átlagnál alacsonyabb. A RÉGIÓ GAZDASÁGI HELYZETE A bruttó hazai termék (GDP), valamint az egy főre jutó GDP az a becslési és összehasonlítható mutatószám, amely a nemzetgazdaság, a régiók és a megyék gazdasági teljesítményét tükrözve alkalmas az országok és a térségek gazdasági fejlettségbeli különbségeinek és arányainak kifejezésére. A gazdasági fejlettség mérőszámai arról tanúskodnak, hogy ÉszakAlföld kedvezőtlen versenyhelyzetben van az ország több régiójához képest. A térségben az ország GDPjének egytizedét állították elő 2007ben, ami jóval alacsonyabb a régióban élő népesség és a foglalkoztatottak arányánál. 3. táblázat. Az egy főre jutó GDP alakulásának legfontosabb jellemzői a régióban és a régió megyéiben az országos átlag %ában Az egy főre jutó GDP a megyék átlagának %ában A megyék (régiók) közötti sorrend az egy főre jutó GDP alapján Hajdú Bihar 72,2 73,9 71,9 71,4 91,3 96,0 95,5 93, Jász Nagykun 67,0 62,4 65,5 65,0 84,9 80,8 86,4 85, Szolnok Szabolcs Szatmár 55,5 54,5 52,9 53,5 70,2 70,9 70,4 70, Bereg Észak Alföld 64,5 63,5 63,0 63, ,5 83,6 83,5 VII VII VII VII Forrás: KSH 10
11 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Az egy lakosra jutó GDPt tekintve ÉszakAlföld mutatója 2007ben az európai uniós átlag 40,8, az országos átlag 63,1, a Budapest nélkül számított vidéki átlagnak pedig 83,6%át érte el, tehát a térség lemaradása hazai szinten is jelentős. A régió az országos rangsorban Közép Magyarországtól és a két fejlettebb dunántúli régiótól jelentősen leszakadva, a többi térséggel nagyságrendileg közel azonos szinten helyezkedik el. A 13 évre visszatekintő területi GDP számítások során az ország hét régiója közül ÉszakAlföld ÉszakMagyarországgal minden évben az utolsó két hely egyikét foglalta el váltakozó sorrendben. A régióhoz tartozó három megye gazdasági teljesítménye és ebből következően gazdasági fejlettségi szintje jelentősen eltér egymástól. A megyék közül HajdúBihar gazdasági teljesítménye a legmagasabb, a évi egy lakosra jutó GDP alapján a megyék középmezőnyében helyezkedik el, helyezése a korábbitól kismértékben romolva a 11. A legalacsonyabb fejlettségi szintű SzabolcsSzatmárBereg az országos rangsorban csak Nógrád megyét előzi meg, és ebben a megyében az egy főre jutó GDP a HajdúBihar megyeinek csupán 74%a. JászNagykunSzolnok a megyék sorrendjében évek óta a 1617., ugyanakkor gazdasági teljesítménye HajdúBihartól sokkal kisebb mértékben marad el, mint SzabolcsSzatmár Bereg megye. A régió relatív helyzete kettős értelemben is kedvezőtlenül alakul: egyrészt a régió lemaradását jelzi, hogy az egy lakosra jutó GDP mindhárom megyében folyamatosan elmarad nem csupán az országos átlagtól, hanem a vidék átlagától is; másrészt a évi egy főre jutó GDP a régióban valamivel nagyobb mértékben marad el az országos átlagtól, mint 2000ben. A régió gazdaságának sajátosságai megfigyelhetők az egyes gazdasági ágak bruttó hozzáadott értékhez történő hozzájárulása alapján. A gazdaság belső szerkezetét tekintve 2007ben ÉszakAlföld bruttó hozzáadott értékének 60%a szolgáltatásokból származott, az iparból és az építőiparból együtt 32%, míg a mezőgazdaság hozzájárulása 8% volt. ÉszakAlföldön állítják elő az ország mezőgazdaságból származó hozzáadott értékének ötödét (20%át), aminél csak DélAlföld részesedése nagyobb. JászNagykunSzolnok megyében az országos arányt jelentősen meghaladó súlyú az ipar, építőipar teljesítményének aránya (37%), ugyanakkor a szolgáltatások súlya ebben a megyében az országos átlagtól 12 százalékponttal elmaradó. A bruttó hozzáadott érték összetétele mindhárom megyében a természeti adottságokból is következően a mezőgazdaság viszonylag nagy súlyát mutatja. Míg országosan a mezőgazdaság részesedése a GDPből 4%os, addig a régióban ez az arány meghaladja a 8%ot, tehát a mezőgazdaság aránya a régiós GDPben több mint kétszerese az országos átlagnak. 11
12 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2. ábra. Az egy főre jutó GDP Az elmúlt két évtizedben a társadalmigazdasági rendszerváltozás időszakában szükségessé vált az országban kialakuló térszerkezet vizsgálata a megyénél kisebb területi egységekben is. A statisztikai kistérségek a centrumperiféria elvén meghatározott területi egységek, amelyek fejlettségét, ellátási viszonyait, azok időbeli változását és egymással való összehasonlítását statisztikai adatokon alapuló elemzésekkel lehet vizsgálni. Az országban megfigyelhető területi különbségek leginkább a kistérségi struktúrán keresztül mutathatók be, mert az adatok szerint egy megyén belül is lényegesen eltérő fejlettségi ellátási mutatói vannak a kistérségeknek. A KSH utoljára évben készítette el azt az elemzését, amely alapján az ország akkor még 167 kistérségét a rendelkezésre álló adatok szerint 5 kategóriába sorolta fejlettségi típusai szerint gazdaságitársadalmi helyzetük komplex mutatószáma alapján. Ezzel a mutatószámrendszerrel mérni lehet a térségi munkavállalók munkaerőpiaci és jövedelmi helyzetét, a jövedelmi pozícióik változását, a vállalkozói szféra aktivitását, alkalmazkodási képességét, a gazdasági fejlődést leginkább befolyásoló tényezők módosulását. 12
13 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 4. táblázat: Az Északalföldi régióba tartozó kistérségek besorolása társadalmigazdasági helyzetük komplex mutatószáma alapján Dinamikusan fejlődő Debreceni Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Nyíregyházai Jászberényi Derecske Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Polgári, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisvárdai, Nagykállói, Tiszavasvári Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Püspökladányi, Karcagi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi Forrás: KSH A táblázat adatai jól tükrözik a régió legsúlyosabb gazdaságitársadalmi problémáit: a dinamikusan fejlődő és a fejlődő kategóriába csupán négy kistérség, a három megyeszékhelyű és a hajdúszoboszlói székhelyű tartozik és a felzárkózó kategóriába is mindössze egy, a jászberényi. Az összes többi kistérség a stagnáló, illetve a lemaradó csoportba sorolt, ami azt jeleneti, hogy ezekben a kistérségekben jelenleg hiányoznak azok a gazdasági tényezők, amelyek elősegíthetnék a felzárkózást, illetve meggátolnák a lemaradást, leszakadást. Különösen aggasztó, hogy ebben a régióban magasabb a lemaradó kistérségek száma, mint az ország többi régiójában összesen. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET A jogszabályi változások 2008ban rendkívül jelentős mértékben átrendezték a vállalkozási aktivitásra vonatkozó statisztikai adatokat és mutatószámokat. Ebben az évben a regisztrált vállalkozások rendkívüli mértékű növekedése következett be, országosan és regionálisan egyaránt. A mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelőknek tevékenységük folytatásához vállalkozói igazolvány kiváltása vált szükségessé és ez az előírás országosan és térségi szinteken is átrendezte a vállalkozások struktúráját. 2007ben még a Magyarországon regisztrált vállalkozások közel 11%ának, csaknem 140 ezernek volt a székhelye ÉszakAlföldön. A területét és népességét tekintve is az ország második legnagyobb régiójában a vállalkozási aktivitás relatíve alacsony, 1000 lakosra 84 regisztrált vállalkozás számítható, ami az országos átlag héttizede, és a vállalkozásokat 13
14 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA kimagaslóan koncentráló Középmagyarországi régió nélkül számított megyék átlagától is elmarad 15%kal. 2008ban viszont az országban regisztrált vállalkozásoknak közel 15%ának, több mint 248 ezernek volt a székhelye ÉszakAlföldön. Ebben az évben már a vállalkozási aktivitás mutatószáma az országos átlaggal lényegében megegyező, 1000 lakosra 164 regisztrált vállalkozás jut. Azokban a megyékben, amelyekben a mezőgazdasági tevékenység aránya az országos átlagnál magasabb, a vállalkozási aktivitás növekedése értelemszerűen meghaladta az országosat. Az átrendeződés hatására az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma SzabolcsSzatmárBeregben 191, HajdúBiharban 163, míg JászNagykunSzolnokon 128. Tehát két megyében is meghaladja a vállalkozási aktivitás mutatószáma az országos átlagot. 2007ben a vállalkozási aktivitás mutatószáma a három megyében és a régió kistérségeiben is viszonylag nagy intervallumban ingadozott. A vállalkozási aktivitás kistérségenként jelentős eltéréseket és esetenként nagyfokú koncentrációt mutatott. Mivel az átrendeződésnek a kistérségi hatásai még nem ismertek, csupán feltételezhető, hogy az eltérések mértéke csökken, mert a döntően mezőgazdasági tevékenységet folytató kistérségekben, amelyekben a mutatószám korábban alacsony volt a jogszabályi változás következtében jelentősen emelkedett a vállalkozások, meghatározóan az egyéni vállalkozások száma. A regisztrált vállalkozások száma mellett kiemelkedően fontos mutatószám a vállalkozások aktivitása szempontjából a működő vállalkozások számának és összetételének alakulása. A működő vállalkozásokról a legfrissebb statisztikai adatok is csak 2007re vonatkozóan állnak rendelkezésre, ezért ezekben az adatokban a 2008as változások hatása még nem érzékelhető. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a változások döntő mértékben az 19es létszámkategóriába tartozó vállalkozások számának lényeges emelkedésével jártak. 14
15 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 5. táblázat. A működő vállalkozások száma létszámkategória szerint, 2007* Megye, régió fős és nagyobb Összesen Működő vállalkozás 1000 lakosra HajdúBihar JászNagykun Szolnok Szabolcs SzatmárBereg ÉszakAlföld Országosan Forrás: KSH * Az Eurostat ajánlásának megfelelően 2007től a 0 és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások kategóriája a működő vállalkozások esetében megszűnt. Az eddig ebbe a létszámkategóriába tartozó vállalkozások átkerültek az 19 fősök közé. A társas vállalkozások az egyénieknél általában nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk, tőkevonzó képességük jelentősebb, ezzel összefüggésben nem lényegtelen, hogy milyen arányt képviselnek a vállalkozások között. A társas vállalkozások száma az utóbbi években a régión belül az egyéniekénél dinamikusabban bővült, így arányuk az összes vállalkozáson belül növekedett, de országos összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. A foglalkoztatotti létszám alapján a régió működő vállalkozásainak 95%a mikrovállalkozásnak számít, azaz kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat. Mindössze 94 vállalkozás sorolható a nagyvállalatok közé, abba a kategóriába, amelyben a foglalkoztatottak szám a 250 főt meghaladja. A régió tőkevonzó képessége a három megyeszékhely, valamint Hajdúszoboszló térségére koncentrálódik, amelyből következően körvonalazható a régió gazdasági profilja is. A megyeszékhelyek és körzeteik dinamizálódó, fejlődő ipari centrumoknak tekinthetők, a szolgáltató szektor kiemelkedő koncentrálásával és a mezőgazdaság átlagosnál alacsonyabb jelenlétével. A megye gazdasági szerkezetéből következően a régióban a regisztrált vállalkozások 8%a a mezőgazdaságban tevékenykedik, amely adat az országosat lényegesen meghaladja. 15
16 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Ugyanakkor az iparban és az építőiparban regisztrált vállalkozások aránya kisebb az országosnál. 3. ábra. Működő vállalkozások BERUHÁZÁSOK A beruházások a versenyképesség alapkategóriáit közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők körébe sorolhatók, amelyek tudatos fejlesztésével javulhat a régió versenyképessége és felgyorsítható a gazdasági fejlődés. Elsősorban a területen kívülről jövő befektetések igazolhatják egy régió versenyképességét azáltal, hogy odavonzzák a jövedelmező termelési tevékenységeket, ugyanakkor a régióban működő gazdasági szervezetek tevékenységének, sikerének és jövőre vonatkozó várakozásainak mércéjeként is tekinthetők az adott terület beruházásai. A beruházások révén teremtődik meg a versenyképességhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér és újul meg a termelési technológia, valósulhat meg az innováció, javulhat a termelékenység és/vagy bővülhet a foglalkoztatás. A 2000es évek beruházási adatainak elemzése egyértelműen igazolják, hogy a régió gazdasági pozíciója szorosan összefügg korlátozott tőkevonzó képességével. Közismert és máig ható tény, hogy a rendszerváltozást követően az ország különböző térségeinek tőkevonzó képessége jelentősen eltérő. A fejlettebb infrastruktúrával, a jó közlekedési kapcsolatokkal 16
17 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA rendelkező döntően északdunántúli és a fővárosi térségek kedvezőbb feltételrendszerrel rendelkeztek abban a versenyben, amelyek a korszerűbb gazdasági szerkezetet megalapozó fejlesztéseket eredményeztek a külföldi tőkebefektetések révén. Az Északalföldi régióra, az alacsonyabb tőkevonzó képesség, a vállalkozások fejlődését korlátozó tőkehiány az elmúlt 20 évben szinte folyamatosan jellemző. Az Északalföldi megyék közül a 2000es években egyedül HajdúBihar megyében haladta meg a gazdasági szervezetek beruházási teljesítményének egy lakosra jutó értéke a főváros nélkül számított országos átlagot. A régió másik két megyéje gazdaságának fejlődését is korlátozta a beruházások alacsony szintje. 6. táblázat. A gazdasági szervezetek beruházási teljesítményének egy lakosra jutó értéke az Északalföldi régió megyéiben és országosan évi átlag (Ft) HajdúBihar JászNagykunSzolnok SzabolcsSzatmárBereg ÉszakAlföld Országos átlag Országos átlag főváros nélkül Forrás: KSH A 2000es években a régióban az egy lakosra jutó beruházások teljesítményének értéke az országos átlagtól 27%kal, a főváros nélkül számított megyei átlagtól pedig 17%kal maradt el. Ezeknek az adatoknak az ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy között a beruházások egy lakosra jutó értéke alapján számított régiók közötti rangsorban az Északalfölditől csak a Délalföldi régióé kedvezőtlenebb. A gazdasági szervezetek beruházásainak ágazatok közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy a lemaradás elsősorban az ipar, építőipar és a termelő szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás) esetében jelentős, az állami forrásokhoz köthető szolgáltatások és a mezőgazdaság esetében viszont nem maradt el az országos átlagtól. 17
18 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG, JÖVEDELEM A rendszerváltozás óta eltelt közel két évtizedben a régió legsúlyosabb gondjai a foglalkoztatottság alacsony szintjéből, a magas munkanélküliségi rátából következtek. Az 1990es évek elején a foglalkoztatottak száma régiós átlagban 26%kal csökkent, amely adat a régió kistérségeiben 1340%os intervallumban szóródott. Ennek a rendkívül negatív folyamatnak az okai és következményei napjainkban is meghatározzák a régió gazdasági helyzetét, a lakosság életviszonyait. Az országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliség, illetve alacsony foglalkoztatottsági szint kialakulásának okai egymást erősítő negatív kumulatív folyamatként hatottak: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesése, a mezőgazdasági termékek hagyományos Szovjet piacának átalakulása az ágazatban foglalkoztatottak körében magas munkanélküliséghez vezetett, a régiónak azokban a részeiben, amelyekben hagyományosan magas volt főleg az építőiparban a napi és a távolsági ingázás megugrott a munkanélküliség, a fővárosi székhelyű nagyvállalatok telephelyeinek egy jelentős részét bezárták, a korábban ott foglalkoztatott betanított munkásoknak más munkahelyeken történő elhelyezkedési esélye minimális, a válság elhúzódó és tartós jellegéből következően főleg a keleti, határ menti kistérségekben a munkahelyteremtést a tőkehiány akadályozza, a régió munkaerőkibocsátóvá vált, a magasan kvalifikált pályakezdők elsősorban a főváros irányába orientálódnak. A munkaerő mobilitását ugyanakkor számos tényező főleg a lakáshelyzet az ország más térségeihez hasonlóan gátolja. 18
19 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 7. táblázat. A foglalkoztatottság, a munkanélküliség és a keresetek alakulása az Északalföldi régióban, 2008 Hajdú Bihar Jász Nagykun Szolnok Szabolcs Szatmár Bereg Észak Alföld Országosan Foglalkoztatottak (1000 fő) 187,9 149,3 175,9 513,1 3879,4 Munkanélküliek (1000 fő) 18,4 13,9 37,4 69,7 329,2 Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 206,3 163,2 213,3 582,8 4208,6 Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 206,0 140,5 216,9 563,4 3501,6 Aktivitási arány (%) 50,0 53,7 49,6 50,8 54,6 Foglalkoztatási arány (%) 45,6 49,2 40,9 44,8 50,3 Munkanélküliségi ráta (%) 8,9 8,5 17,5 12,0 7,8 Alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft) Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete (Ft) Forrás: KSH A leírtakból következően a gazdaságilag aktív népesség, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya, valamint a foglalkoztatási arányszám a régióban lényegesen elmarad az országostól. A foglalkoztatottak aránya 5 százalékponttal alacsonyabb az országostól és ez a különbség SzabolcsSzatmárBereg megye esetében közel 10%. A munkanélküliségi ráta a régióban 4,2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, de SzabolcsSzatmárBereg megyében az országos 7,8%os munkanélküliséggel szemben 17,5%os adatot mértek a év átlagában. A régiók sorában ÉszakAlföld foglalkoztatási aránya ÉszakMagyarország után a második legkedvezőtlenebb érték, amely a legfejlettebb régiókhoz viszonyítva mintegy 10 százalékpontos hátrányt jelent. A régióban vannak olyan kistérségek, amelyekben a KSH munkaerőfelvételének adatai szerint a munkanélküliségi ráta a 20%ot is meghaladja. Ez a mutatószám még nagyobb lenne akkor, ha a gazdaságilag inaktívnak minősülők közül azokat is figyelembe vennék munkanélküliként, aki azért nem keres állást, mert lakóhelye közelében reménytelennek ítéli elhelyezkedési esélyét. Az ország más térségeihez hasonlóan elsősorban a képzetlenebb réteg szorul ki a foglalkoztatásból, de a képzettebb réteg munkanélkülisége is növekvő. Mivel a régióban a mezőgazdaság súlya az országos átlagot lényegesen meghaladja, ezért a foglalkoztatottakon belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya magasabb, mint országosan. Ugyanebből a sajátosságból következően az alkalmi munkavállalók részaránya is magasabb (mezőgazdasági idénymunka). Érdekes sajátosság, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a foglalkoztatottakon belül kisebb ugyan az országosnál, de a vidéki átlagot meghaladja. Ennek oka elsősorban az, hogy a közszféra foglalkoztatottsági szintje a települések méretéből 19
20 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA és a három megyeszékhely sajátosságaiból következően az országosnál erőteljesebb. Ebben azonban szerepet játszik az is, hogy a vállalkozói szféra kiterjedtsége az országos átlagtól elmaradó. 4. ábra. Foglalkoztatottság Mivel a munkaerő kínálat a keresletet meghaladja, ezért az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlagtól 21, illetve 16%kal alacsonyabb, a főváros nélkül számított megyei átlagtól kismértékben marad el. A keresetek alakulása a gazdasági ágak szerint meghatározó különbséget mutat a versenyszféra és a közszféra szervezeteinél foglalkoztatottak estében. Szinte minden, a versenyszférába tartozó gazdasági ágban a keresetek a régióban az országos és a megyei átlagtól egyaránt elmaradnak. Ezekben a gazdasági ágakban a fejlettebb megyék gazdasági szervezeteiben elérhető keresetek nem ritkán jelentősen meghaladják az alföldi megyékben működő vállalkozásoknál fizetett jövedelmeket. A közszférához tartozó szervezeteknél részben az erőteljes központi illetményszabályozás miatt a régió adatai lényegében megegyeznek más régiók adataival. A közszféra intézményei elsősorban a régióhoz tartozó három megye székhelyén biztosítanak az alkalmazottaknak kedvezőbb jövedelmi pozíciókat. Ezekben a szervezetekben a felsőfokú végzettségű dolgozók aránya a megyei átlagnál értelemszerűen magasabb. A régió átlagkereseti adatainak értékelése során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindhárom megyében magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya és ebben a gazdasági ágban a keresetek jelentősen alacsonyabbak más gazdasági ágakhoz viszonyítva. 20
21 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Egy adott régió jövedelmi helyzetének alakulása az adófizetők számával, illetve az adóköteles jövedelmek nagyságára vonatkozó adatokkal jellemezhető. A mutatók alakulását a kereseti szintek különbségén túl befolyásolja a gazdasági aktivitás mértéke, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. 8. táblázat. Személyi jövedelemadó, 2007 Megye, régió Személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem egy adófizetőre, Ft Személyi jövedelemadó HajdúBihar JászNagykunSzolnok SzabolcsSzatmárBereg ÉszakAlföld Országosan Forrás: KSH A táblázat adatai jól tükrözik a régió gazdasági nehézségeivel összefüggő, az országosnál kedvezőtlenebb gazdasági pozíciónak a háztartások, a családok életviszonyaira kiható következményeit. A személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra jutó száma a régióban 41 fővel, 10% kal alacsonyabb az országos átlagnál. Különösen kedvezőtlen ez a mutató Szabolcs SzatmárBereg megyében, ahol az országos átlagtól való elmaradás mértéke 16% os. A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem az országos átlagnál 15%kal alacsonyabb. Az országoshoz viszonyítva tehát 1000 főre vetítve egyrészt kevesebben fizetnek adót, másrészt adóalapjuk is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az egy főre jutó személyi jövedelemadó 26%kal marad el az országos átlagtól. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy a mezőgazdasági tevékenység adózási sajátosságai más ágazatoktól eltérőek. 21
22 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 9. táblázat. Nyilvántartott álláskeresők, december Megye, régió A nyilvántartott álláskeresők közül legfeljebb 8 osztályt végzett középfokú végzettségű Ebből: diplomás nő diplomás Nyilvántartott álláskereső Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők HajdúBihar Jász Nagykun Szolnok Szabolcs Szatmár Bereg Észak Alföld Országosan Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal A nyilvántartott álláskeresőkön belül folyamatosan emelkedik a középfokú végzettségűek aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy a munkaképes korú népességen belül jelentősen növekedett a középfokú végzettségűek aránya, de befolyásolja ezt az adatot a munkaerőpiaci követelményekkel összhangban nem álló képzési szerkezet is. Az adatok sokkal kedvezőtlenebbek lennének akkor, ha nem csupán a nyilvántartott álláskeresőket tartalmaznák, hanem azokat is főleg nőket akik már feladták az elhelyezkedési lehetőséget. A már meglévő középfokú végzettség ugyanakkor kedvező feltételt jelent a munkaerőpiaci átképzésekhez. A régióban is, mint az ország más részein, kimutatható a diplomások munkanélkülisége is, bár ennek mértéke jóval kisebb, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Mindhárom megyére jellemző a diplomások elvándorlása, különösen erős ez a folyamat SzabolcsSzatmárBereg megyében. 22
23 IDEGENFORGALOM ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA ÉszakAlföld természeti adottságai közül a legnagyobb vonzerőt a régió három megyéjét érintő Tisza folyó, valamint a bőséges termál és gyógyvízkészlet jelentik. A Tisza és partszakasza kellemes környezetet biztosít a vízi sportok, a lovaglás és a természetjárás kedvelőinek. A Tisza folyó mentén üdülőkörzetek sora alakult ki, közülük a Tiszató, ettől északra a FelsőTisza szakasz, délre a szolnoki Tiszaszakasz a legjelentősebbek. Országos kiemelt gyógyhelynek minősül Debrecen, Hajdúszoboszló és gyógyvize alapján Szolnok. Minősített gyógyvízzel további 29 település rendelkezik. A régió teljes földterületének 8%a, azaz 147 ezer hektár országos jelentőségű védett terület. Ebből 81 ezer hektárral nemzeti parkok, 58 ezer hektárral tájvédelmi körzetek, 8 ezer hektárral természetvédelmi területek részesednek. A védett területek közül kiemelkedő a régió két megyéjét (Hajdú Bihart, Jász NagykunSzolnokot) érintő Hortobágyi Nemzeti Park, mely a Világörökség része. A térség idegenforgalmában kiemelkednek a megyeszékhelyek, a kistérségek közül pedig a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlói mellett a Tiszafüredi is, amely egyre jobban használja ki a Tiszató közelségében rejlő lehetőségeket. ÉszakAlföld kereskedelmi és magánszálláshelyein 2008ban több mint 61 ezer férőhely várta a vendégeket, ami az országos fogadókapacitás 12%a. Az idelátogató több mint 810 ezer vendég 2,5 millió vendégéjszakát töltött el. A szálláshelyeken összesen 40 férőhely és 1620 vendégéjszaka számítható 1000 lakosra, ami az országos mutatószám kétharmadát jelenti. A régión belül a kereskedelmi szállásférőhelyek közel fele 4 kistérségben a Hajdúszoboszlói, a Debreceni, a Tiszafüredi, a Nyíregyházi található. A kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevő vendégek közel negyedrésze (24,1%a) érkezett külföldről. A külföldiek aránya az országos átlagnál alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy a szálláshelyek inkább a belföldiek körében népszerűek. A leglátogatottabb kistérségekben a külföldiek 2137%os részvétele figyelhető meg a vendégéjszakák alapján. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki, a külföldről érkezők jellemzően hosszabb idejű ittléte mellett. A külföldi turisták körében különösen kedveltek a gyógy és termálvízzel rendelkező üdülőhelyek, így a Hajdúszoboszlói és a Kunszentmártoni kistérségekben az átlagosnál lényegesen magasabb, 3337%os arányt tettek ki a külföldi vendégéjszakák, és a vendégek is hosszabb ideig, általában 45 napig maradtak. 23
24 KUTATÁSFEJLESZTÉS ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A kutatásifejlesztési tevékenység a gazdaság fejlődésének, a versenyképesség javításának fontos mozgatórugója. Egy régió versenyképességének tartós növekedését a beruházásokon keresztül elsősorban az eredményes K+F tevékenység, az eredmények gyakorlati hasznosítása, az eredményes innovatív tevékenység segíti elő. ÉszakAlföldön a 2000es években a kutatóhelyek száma között, a kutatásfejlesztéssel foglalkozóké fő között ingadozott. A régióban a tudományos kutatás leglényegesebb jellemzőit vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy minden tekintetben (kutatófejlesztő helyek, K+F létszám, kutatási témák, ráfordítások) dominálnak a felsőoktatási kutatóhelyek. A felsőoktatási kutatóhelyek közül érvényesül a debreceni kutatóhelyek dominanciája, amelyből következően a kutatások jellegében az alapkutatások aránya az országosnál magasabb. 10. táblázat. A kutatásfejlesztés ráfordításai a GDP százalékában* Régió, nagyrégió KözépMagyarország 1,27 1,42 1,46 1,32 KözépDunántúl 0,38 0,44 0,48 0,50 NyugatDunántúl 0,20 0,32 0,40 0,60 DélDunántúl 0,41 0,45 0,45 0,36 Dunántúl 0,32 0,40 0,44 0,50 ÉszakMagyarország 0,23 0,34 0,39 0,41 ÉszakAlföld 0,64 0,87 0,79 0,84 DélAlföld 0,62 0,76 0,81 0,84 Alföld és Észak 0,51 0,67 0,68 0,71 Ország összesen 0,78 0,94 1,00 0,96 KözépMagyarország nélkül 0,41 0,54 0,60 0,65 Forrás: KSH * Részben számított adat A táblázat adatai szerint a kutatásfejlesztés ráfordításai a régiós GDP százalékában Észak Alföldön, a KözépMagyarország nélkül számított régiós átlagot jelentősen meghaladják. Ez az adat még annak ismeretében is kedvező, hogy a régióban az egy főre jutó GDP értéke az országos átlagtól lényegesen elmaradó. A kutatások színvonalának és főleg eredményeik tudományos jelentőségének megítéléséhez a statisztikai adatok önmagukban nem nyújtanak kellő alapot és csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy társadalmi, gazdasági hasznosíthatóságukat, kisugárzásukat, versenyképességre gyakorolt hatásukat a régióban megítélhessük. Ugyanakkor megállapítható, hogy az innováció alapjául szolgáló kutatásfejlesztés legtöbb számszerűsíthető tényezőjében (kutatói létszám, 24
25 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA tudományos fokozattal rendelkezők száma, K+F ráfordítás) az ÉszakAlföld országos összehasonlításban KözépMagyarország és DélAlföld kivételével a többi régiónál kedvezőbb helyzetben van. Bár direkt módon nem igazolható, a reálgazdaság legtöbb mutatójából mégis arra következtethetünk, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest jelentős kutatási ráfordítások (K+F/GDP arány 2. hely) a gazdasági eredményekben nem mutatkoznak kellően. Szerepe lehet ebben annak, hogy a régióban jelentős szellemi és anyagi erőforrást koncentráló orvostudományi kutatások eredményeinek gazdasági hasznosulása a gyógyszeriparon kívül a régió gazdaságában kevésbé érzékelhető. A régióban folyó ipari és mezőgazdasági célú kutatások országos összehasonlításban is jelentős volumene magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a tudomány és a reálgazdaság kapcsolata ezeken a területeken intenzívebbé váljon. OKTATÁS 5. ábra. Kutatásfejlesztés A régió településszerkezete SzabolcsSzatmárBereg megyét kivéve kedvező feltételrendszert jelent az alapfokú intézményhálózat működtetéséhez. Viszonylag kevés az apró és törpefalú, a települések döntő része képes önálló intézmény fenntartására és működtetésére. A kistérségek központjai általában erős vonzással rendelkező középfokú ellátási centrumok, amelyekben megfelelő kapacitású középiskolai rendszer épült ki. A régió középiskoláiban a es tanévben 308 feladatellátási helyen közel 67 ezer tanulót oktattak, akiknek 25
26 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 46%a gimnáziumban, 54%a szakközépiskolában tanult. A szakképző intézményekben az oktatás az érettségit adó képzés irányába tolódott az elmúlt másfél évtizedben a szakiskolai képzés rovására. Figyelemre méltó ugyanakkor az a tendencia, amely szerint az utóbbi években a szakközépiskolai tanulók száma nem változott, a szakiskolásoké viszont emelkedett. Napjainkban a szakközépiskolai oktatásban már többen tanulnak, mint a gimnáziumokban. A jelenlegi tanévben egyetemi, főiskolai képzésben nappali tagozaton a szülők állandó lakhelye szerinti számbavétel alapján a régióból 34 ezren tanultak, ami az országosból a népességi aránynak megfelelő részesedést jelent. A felsőfokú oktatás 1990es évek második felétől zajló expanzióját jól mutatja, hogy a jelenlegi létszám az 1990es évek háromszorosa az ÉszakAlföldön. Az előbbinél is intenzívebb volt a levelező tagozatos oktatás méreteinek bővülése, elsősorban a felnőttképzés révén, és e forma méretét tekintve ma már csak mérsékelten marad el a nappali tagozatétól. A régióban működő felsőoktatási intézmény hallgatói létszáma a évi adatok szerint közel 52 ezer fő, melyből 27 ezren a HajdúBihar megyei intézmények képzéseiben vesznek részt. HajdúBihar megyeszékhelyén, Debrecenben, nagy hagyománya van a felsőoktatásnak. A Debreceni Egyetem az ország legszélesebb spektrumú, és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Fontos szellemi, oktatási központ, 15 karán magas színvonalú oktatókutató munka folyik. Legnagyobb létszámban a tanárképzésben vesznek részt. Nagy múltra tekint vissza az általános orvos, fogorvosképzés, a bölcsészképzés, a természettudományok, mezőgazdaságtudományok oktatása. A debreceni Református Hittudományi Egyetemet és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolát a református egyház működteti. SzabolcsSzatmárBereg megye főiskoláin 16 ezren tanulnak. A Nyíregyházi Főiskola öt karán természettudományi, bölcsészet és társadalomtudományi, gazdasági, műszaki és mezőgazdasági szakemberek képzése folyik, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán pedig szociális munkás, ápoló, védőnő stb. képzés zajlik. JászNagykunSzolnok megyében 7 ezren vesznek rész főiskolai képzésben, a térség legnagyobb intézményében, a Szolnoki Főiskolán több mint 5 ezren tanulnak kereskedelmi, idegenforgalmi, nemzetközi gazdálkodási, külgazdasági, pénzügyi és számviteli szakokon. 26
27 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA II. FEJEZET: A SZAKKÉPZÉSI ADATOK ELEMZÉSE ÁLTALÁNOS ADATOK ELEMZÉSE EK A szakképzés elemzését először az általános ismérvek alapján végezzük el, majd ezután vesszük figyelembe a régióban kialakult új integrációkat, azok jellemzőit az Oktatási Hivataltól megkapott információk alapján, illetve a KIRSTAT adatbázisa alapján. A régió országos összehasonlításban is jelentős szerepet játszik a szakképzésben, összesen 151 intézmény működik a régióban. 6. ábra. A régióban működő intézmények számának alakulása Az egyes intézmények többféle feladatot is elláthatnak (szakiskolai, speciális szakiskolai, szakközépiskolai feladatok stb.). A legmagasabb azon intézmények aránya, amelyek csak egy feladatot vállalnak fel /2010es tanévre vonatkozó adat 27
28 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 11. táblázat. Az intézmények feladatellátása Feladatellátás HajdúBihar JászNagykun Szolnok SzabolcsSzatmárBereg 1 feladatot lát el feladatot lát el feladatot lát el feladatot lát el Fenntartói összetétel Az alábbi két ábrán az látszik, hogy HajdúBihar megyében sokkal kevésbé diverzifikált a fenntartói struktúra, mint a másik két megyében. Mindemellett az egész régióban kiemelkedő szerepet játszanak az alapítványok (elsősorban HajdúBihar megyében), illetve az önkormányzati (városi, megyei) fenntartású intézmények, főként JászNagykunSzolnok megyében, ahol viszont a másik két megyéhez viszonyítottan a megyei jogú város súlya kisebb. Debrecen kiemelkedő intézményszáma egyértelműen a régió legnagyobb szakképzési központjává emeli a várost, amelyhez jó gyakorlati alapot szolgáltat a 2004ben indult által fejlesztett Központi Képzőhely. Ez azt mutatja, hogy HajdúBiharban a leginkább koncentrált a szakképzés szerkezete, míg JászNagykunSzolnok megyében jellemző a legkisebb centralizáció (a városi önkormányzatok szerepe itt a legnagyobb) ábra. Az egyes fenntartói típusok intézményei
29 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A régió nagy fenntartói természetesen a megyei jogú városi önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzatok, és kisebb mértékben a városi önkormányzatok. Egy nagy létszámú iskolát tart fenn a XXI. Század Szakképzéséért Alapítvány. Szolnok és Mátészalka integrációs törekvései megmutatkoznak az átlagos intézményméret számaiban, és negatív irányba térnek el az átlagos intézménymérettől a megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák. Fenntartó 12. táblázat. A régió nagy fenntartói Intézmények száma Tanulólétszám Átlagos intézményméret Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Mátészalka Város Önkormányzata Berettyóújfalu Város Önkormányzata SzabolcsSzatmárBereg Megye Önkormányzata XXI. Század Szakképzéséért Alapítvány Jászberény Város Önkormányzata JászNagykunSzolnok Megye Önkormányzata Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Kisvárda Város Önkormányzata Törökszentmiklós Város Önkormányzata Hajdúnánás Város Önkormányzata Karcag Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Vásárosnamény Város Önkormányzata Életen át tartó tanulásért KHT Intézményi összetétel A feladatellátási helyek következő szempontú vizsgálata azok típusa szerint történhet. A 13. táblázat azt mutatja, hogy arányait tekintve a speciális szakiskolák száma alacsony, illetve a tanulói létszámok is elég alacsonyak (az átlagos tanulólétszám az ilyen típusú feladatellátási helyeken 64 fő). Meglepő, hogy JászNagykunSzolnok megyében mindössze 2 ilyen feladatot ellátó intézmény van. 29
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre
Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenFOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE
A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenA 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó
M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenSOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.
SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján
KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenCSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE
CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi
Részletesebben2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS
Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenÖtven év felettiek helyzete Magyarországon
LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI
Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégiája
Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
Részletesebben(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban
A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenA gazdaság fontosabb mutatószámai
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...
RészletesebbenÓzd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás
RészletesebbenA tanulószerzıdések igényfelmérése
A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)
RészletesebbenBukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenNYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata
" NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést
RészletesebbenHuszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS
MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.
RészletesebbenJászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013
Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenBudapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenEgyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenCSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,
RészletesebbenHajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 1 Készítette: Dr. Teperics Károly Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor A kézirat lezárva: 2013. 03. 25. 2 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Vezetői összefoglaló...
RészletesebbenZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S
Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenA PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA
A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenA szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete
A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint
Részletesebben