INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS"

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS április. Módosítva: május. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÖSSZEFOGLALÓ NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN NAGYKŐRÖS TÉRSZERKEZETI JELLEMZŐI, ELÉRHETŐSÉGE NAGYKŐRÖS SZEREPE A TÉRSÉGBEN ÉS FUNKCIÓI NAGYKŐRÖS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA NAGYKŐRÖS DINAMIKAI JELLEMZŐI NAGYKŐRÖS JELLEMZÉSE A VÁROSI FUNKCIÓK ALAPJÁN NAGYKŐRÖS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁG Ágazati szerkezet Vállalkozások helyzete K+F helyzete Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés Telekommunikációs infrastruktúra TÁRSADALOM Demográfia Képzettség Foglalkoztatás-munkanélküliség Egészségügyi helyzet KÖRNYEZET Természeti és épített környezet Műemlékek, helyi építészeti értékek Lakásállomány Települési infrastruktúra KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás-nevelés Egészségügy Tömegközlekedés Szociális ellátás Hulladékgazdálkodás Közművek VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZERE BELVÁROS BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET KÜLTERÜLET VÁROSRÉSZEK SWOT ELEMZÉS STRATÉGIA NAGYKŐRÖS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE CÉLHIERARCHIA Átfogó célok Tematikus célok Városrészek kitűzött céljai ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Anti-szegregációs helyzetelemzés Demográfiai mutatók

3 Iskolai végzettség szerinti megoszlás Foglalkoztatottság Szociális ellátórendszer A közszolgáltatások elérhetősége Oktatás-nevelés Lakhatás Közműellátottság Nagykőrös külterületének főbb jellemzői Szegregátumok meghatározása, azonosítása A helyi CKÖ szerepe Az alacsony státuszú roma lakosság képzése-foglalkoztatása Szociális munka, helyi civil segítők a leromlott területeken Lakáskörülmények bemutatása Az IVS és egyéb fejlesztési programok hatása a leromlott területeken élők helyzetére Anti-szegregációs beavatkozási terv Tervezett beavatkozások között Általános célok, etikai elvek Kockázatok és kockázatkezelés Foglalkoztatási integráció Lakhatási integráció Oktatási-nevelési integráció AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KONZISZTENCIÁJA Összhang a településszerkezeti tervvel A szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkedése Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása ÉVEK SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK SZEMPONTJAI Történelmi belváros komplex fejlesztése Belvároson kívüli belterület akcióterületei Kórház és környéke fejlesztési terület Cifrakert és környéke fejlesztési terület Kárpát utca és térsége fejlesztési terület Akcióterületekhez szorosan nem köthető fejlesztések ELŐZETES PÉNZÜGYI KONCEPCIÓ AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK TERVEZETT ÜTEMEZÉSE A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK ESZKÖZEI ÖNKORMÁNYZATI ESZKÖZÖK INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV PARTNERSÉG VÁROSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI RENDSZERÉBEN MONITORING RENDSZER KIÉPÍTÉSE MELLÉKLETEK

4 1. Bevezetés Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A as időszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a város rehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetően azonosak minden régióban. A Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program keretében a középvárosok részére kétfordulós pályázati kiírás jelent meg a város rehabilitációra. A funkcióbővítő város rehabilitációs akciók célja a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, központi térrel nem rendelkező városok ill. városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves beillesztése. A város rehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkozás együttes alkalmazásával. Nagykőrös Város Képviselő-testülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében már 2006-ban Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. A tervezési munka eredményeként alapos Helyzetfeltárás készült, amelynek révén sikerült objektíven feltárni a város adottságait, erősségeit és gyengeségeit, illetve a települést befolyásoló külső tényezőket. Ez a helyzetfeltárás volt a tényleges tervezői munka alapja, kiindulópontja. A helyzetfeltárást követően elkészült a Településfejlesztési Koncepció. A koncepció szolgált arra, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva, a tervezési időszakra (hosszú távon évre) vonatkozóan számba vehető lehetőségek és veszélyek függvényében felrajzolják a lehetséges fejlődési forgatókönyveket. A forgatókönyvek segítségével sikerült kialakítani Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. 4

5 A fejlesztési koncepció után elkészült a Stratégia Program, amelyben a döntéshozók és a lakosság véleményeit is figyelembe véve a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez komplex programok kerültek megfogalmazásra középtávra vonatkozóan (7 év). A Stratégiai Program részletesebb bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A Stratégiai Program alapján elkészült egy rövid távra (3 év) vonatkozó Operatív Program, amely cselekvési és ütemtervkén szolgál a város döntéshozói számára. Azon programok kerültek itt részletes kidolgozásra, amelyek megvalósítására rövid távon sor kerülhet. Nagykőrös elkészítette Településszerkezeti Tervét is, amely tartalmazza településszerkezet átalakítását és a terület-felhasználás távlati módjának meghatározását a tervezett területi elemekre, infrastrukturális fejlesztésekre és helyi sajátosságokra építve. Nagykőrös településszerkezeti terve meghatározza azokat a beépítésre szánt területeket, amelyeken fejlesztési akcióprogramok valósíthatók meg: lakóterületek, településközpont vegyes területek, gazdasági területek és különleges területek. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a korábban elkészült Stratégiai Program, valamint a Településszerkezeti Terv alapján készült, figyelembe véve az IVS-val szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket 1. 1 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium: Városrehabilitáció ban; Kézikönyv a városok számára. Budapest, október 5. 5

6 2. Összefoglaló Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) az eddig elkészült anyagokra Helyzetfelmérés, Fejlesztési koncepció, Stratégiai Program, Operatív program, valamint a Településszerkezeti Terv épül. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja: o Stratégiai szemlélet alapú városfejlesztés támogatása o Fejlesztendő városi akcióterületek kijelölése o A fejlesztési területek összhangjának megteremtése o Városfejlesztés menedzsment rendszerének kialakítása A fejlesztések integráltságát biztosítja, hogy: o többféle fejlesztési tevékenységet hangol össze o a közérdekű fejlesztések összhangban vannak a helyi lakosság igényeivel és ösztönözik a magántőke beruházásait. A jelen IVS funkcióbővítő városfejlesztési program megalapozását segíti elő A stratégia készítése az alábbi alapelvek szem előtt tartásával készült: o széleskörű társadalmi egyeztetés (gazdasági, lakossági) előzze meg o integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készüljön o 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat valamint 3-4 évre operatív programokat jelöljön ki o tartalmazza a városrészek fejlesztési céljait és programjait o fenntarthatóság elve kiemelkedő szerepet kapjon (gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is) o az önkormányzat globális felelősségvállalásán alapuljon, amely a város menedzselésben nyilvánul meg (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások ösztönzés) o hangsúlyozza a városnak önmagán túlnyúló szerepét felelősségét a környező térségért o az önkormányzati források mellett egyéb források is bevonásra kerüljenek: - állami források - gazdasági szféra forrásai - egyéb, nem fejlesztési jellegű források (adóbevételek) A helyzetelemzés alapján levonható fő következtetések a város egészére vonatkozólag: Pozitívumok Történelmi múlt Jelentős számú építészeti műemlék 6

7 Kulturális hagyományok Sok zöldfelület Regionális egészségügyi szerepkör Negatívumok Földrajzilag kedvezőtlen fekvés Környező városok elszívó hatása Korlátozott helyi munkalehetőségek Vállalkozások gazdasági aktivitása alacsony Infrastrukturális hiányosságok A helyzetelemzés alapján javasolható közép távú stratégia: Emberléptékű, komfortos és urbanizált környezet kialakítása annak minden városi ellátási funkciójával együtt Pozitívumok maximális kihasználására építve Turizmus ösztönzése (egészség, kulturális) Rekreáció feltételeinek erősítése Negatívumok hatásának mérséklésére Gazdaságfejlesztés ösztönzése Infrastruktúra fejlesztés A stratégia megvalósítása során figyelembe veendő szempontok: Szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett elsősorban a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztési programok megvalósítása, szem előtt tartva a fejlesztések fenntarthatóságának a biztosítását is Városrészek céljainak összehangolása Szegregációs gócpontok megszüntetése (amelyre intézkedési terv készült) Nagykőrös funkcióbővítő városfejlesztési program keretében a belvárosban, illetve a belvároson kívüli belterületen kíván akcióprogramokat megvalósítani a közötti tervezési időszakban. A prioritást élvező akcióterület: a belváros történelmi részének átalakítása, további korszerűsítése. Az akcióterület lehatárolása Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utca- Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecskeméti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utca- Hajnal utca- Németh I. utca- Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca- Kossuth L. utca- Tabán utca- Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca. Az akcióterület fejlesztési céljai 7

8 o Nagykőrös lakossága számára a helyi identitást is erősítő korszerű központi közösségi, szolgáltató tér további fejlesztése o Nagykőrös kulturális-műemléki városnegyedének városképi fejlesztése o Belváros turisztikai célú szolgáltatásainak bővítése o Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása o Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása o Zöldövezeti pihenőhelyek, játszóterek kialakítása o A városrész gépjárművel való megközelíthetőségének javítása, körforgalom, valamint új parkolóhelyek kialakításával Pályázati program keretében tervezett tevékenységek és projektek a prioritást élvező akcióterületen: o Városkép fejlesztése a Szabadság tér Széchenyi tér Deák tér által határolt területen a közterület minőségének javítása egységes utcaburkolattal, utcabútorokkal Közösség tér kialakítása a Deák téren o Örökségvédelem Tímárház felújítása kulturális funkcióbővítéssel Református és katolikus templom külső homlokzatának felújítása, Könyvtár épületének felújítása Városháza belső terének felújítása Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása o Közlekedési célú fejlesztések Új közlekedési rend kialakítása a Városháza előtti térnél körforgalommal Gyalogos sétányok kialakítása és kerékpáros közlekedés fejlesztése Parkolóhelyek építése o Gazdaságfejlesztés Tímárház felújítása gazdasági funkcióbővítéssel Fejlesztések által érintett belvárosi részben a homlokzatok megújítása a kereskedelmi egységeknél; o Városfejlesztő társaság létrehozása o Promóciós programok kialakítása a város lakosságának széles körű bevonására a város image-nek erősítéséhez. 8

9 Pályázaton kívüli magánerőből megvalósítandó projektek a prioritást élvező akcióterületen Postapalota felújítása funkcióbővítéssel; Üzletek, kereskedelmi egységek felújítása Egyéb, jelentős fejlesztendő akcióterületek Ezen területek fejlesztése többnyire a város fejlesztési programjának egy-egy kiemelt projektjéhez kapcsolódik, ugyanakkor többféle szereplőt érint és a fejlesztésük integrált megközelítést igényel. A fejlesztendő akcióterületek. o Kórház területe mellett gyógyszálló építése a magánszféra bevonásával, turisztikai és gazdaságfejlesztő funkciók kialakításával. o Cifra-kert, csónakázó tó környékének fejlesztése funkcióbővítéssel (rekreáció, sport) o Kárpát utca és környékének fejlesztése: sportcélú fejlesztések, valamint lakásépítés Akcióterülethez közvetlenül nem köthető fejlesztések Az akcióterületeken kívül a város még számos fejlesztés megvalósítását irányozta elő, amelyek nem köthetők szorosan egy-egy akcióterülethez, de a város fejlődése szempontjából elengedhetetlenek. Egyrészt javítják az élhető város image-t, másrészt bővítik a városi funkciókat. Jelentősebb tervezett fejlesztések: o Szennyvízhálózat kiépítése a még nem csatornázott területeken o Belterületi csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása o Úthálózat fejlesztések o Kerékpárút építése Végrehajtási rendszer Az Akcióterületi tervek folyamatos nyomon követésére az önkormányzaton belül a megvalósításban érintett szervezetek vezetői, illetve felelős tisztségviselők részvételével egy koordinációs testületet felállítására kerül sor a projektek előkészítésre. A közszféra konkrét projektjeinek a végrehajtást egy Városfejlesztési Társaság fogja közvetlenül irányítani. 9

10 A Városfejlesztési Társaság esetében az önkormányzat tulajdonrésze minimálisan 51 % lesz, a magán, várhatóan többnyire pénzintézeti tulajdonrész nem fogja meghaladni a 49%-ot. A társaság nem feltétlenül fog tulajdonnal rendelkezni, alapvető elvárás lesz azonban a projekt menedzsment feladatok ellátása (projekt tervezés; beszerzések lebonyolítása; műszaki ellenőrzés, támogatásokról, hitelekről elszámolások készítése; finanszírozás szervezése; értékesítés szervezése). Az önkormányzat a jóváhagyott városfejlesztési akciótervek alapján fog megbízást adni a társaságnak az akciótervben szereplő feladatok elvégzésére. A feladatok teljesítéséről a Társaság vezetője negyedévente beszámol a Képviselő-testület illetékes Műszaki, Vállalkozási és Mezőgazdasági Bizottságának és félévente egyszer a Képviselőtestületnek az akcióterületi fejlesztések állásáról. A Műszaki, Vállalkozási és Mezőgazdasági Bizottság mellett folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt a helyi sajtón keresztül, illetve félévente a közmeghallgatások keretében. Az önkormányzat a Társaság működését a Felügyelő Bizottságba delegált tagokon keresztül is ellenőrzi. Partnerség Egyeztetés Önkormányzati Bizottságok Lakossági egyeztetések o internetes o Önkormányzati Hírek március-április Időpont februártól folyamatosan februártól folyamatosan o lakossági fórum március 25. o Vállalkozók érdekképviseletével való egyeztetés o Akcióterületek fejlesztésében érintett vállalkozókkal való egyeztetés IVS és belvárosi akcióterületi terv végső elfogadása február február április

11 3. Nagykőrös szerepének meghatározása a településhálózatban 3.1. Nagykőrös térszerkezeti jellemzői, elérhetősége Nagykőrös Pest megye délkeleti csücskében az Alföld közepén helyezkedik el. A település Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel határos, és a ceglédi kistérség része. A település elérhetősége megfelelő, ami az M5 autópálya közelségének, a városon áthaladó 441. sz. főútnak és a 140. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető. Az M5 autópálya autóval mintegy percre van a várostól. A megközelítést nehezíti, hogy a lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti csomópont csak Kecskemét belterületének érintésével keresztül érhető el. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia és Montenegró felől a legjobb az elérhetőség. Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút lassabb kapcsolatot biztosít. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon lehetséges az eljutás. 1. sz. ábra: Nagykőrös elhelyezkedése a TEN-T hálózat mentén Nagykőrös Forrás: GKM MÁVTI Kft. 11

12 A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközökkel (autóbusz) is biztosított a település megközelíthetősége. Kecskeméttel és Cegléddel autóbusz, illetve vasúti, Budapesttel vasúti összeköttetés van. A településtől északra halad a Budapest Szolnok Debrecen vasúti folyosó, amely a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) része. Nagykőrös ehhez a folyosóhoz vasúti fővonallal kapcsolódik (1.sz. ábra). Ugyancsak a TEN-T része a tervezett M8 gyorsforgalmi út, amely az osztrák-magyar határtól Szentgotthárd Veszprém Dunaújváros Szolnok nyomvonalon halad majd. A gyorsforgalmi út közvetlenül a város mellett fog elhaladni, ahhoz két csomóponttal kapcsolódik. Ugyancsak tervezett az M44 gyorsforgalmi út megépítése, amely a tervek szerint Kecskemét és Nagykőrös között fog kiágazni az M8-as útból egy új forgalmi csomópontot létrehozva Nagykőrös szerepe a térségben és funkciói Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerepkörrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. A kistérség településeinek többcélú társulásához való csatlakozásról a város Képviselő-testülete júniusában döntött. Nagykőrös térségében 10 település részvételével kezdte meg működését egy LEADER akciócsoport, melynek célja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnerségének megteremtése a vidékfejlesztés elősegítésére. Vezető szervezete a Dél- Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból is vonzza a diákok. A város gazdaságában már az 1990-es években megjelentek az iparban a külföldi befektetők (konzervipar, csomagolóipar, elektronika), akik folyamatosan fejlesztenek, és országos szinten is komoly tényezők saját ágazatukban. Új nagybefektetők vonzása azonban azóta nem sikerült. A helyi vállalkozások elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a szolgáltató szektor területén aktívak. 12

13 A mezőgazdaság a város gazdasági szerkezetében a rendszerváltást követően is megőrizte fontos szerepét. Bár a folyamatos élelmiszer-feldolgozó kapacitások leépítése miatt ma jelentősen lecsökkent volumene, de még napjainkban is magasabb arányt képvisel az országos értékeknél. A mezőgazdasági szektor azonban alacsony jövedelemtermelő képessége miatt azonban csak korlátozott mértékben tette lehetővé a versenyképes vállalkozások kialakulását. A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom adottságokhoz képest kis volumenét. A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrös számos kulturális örökséggel rendelkezik, sajátos mezővárosi arculatát a műemlékek, és városképileg fontos épületek adják. Aktívan él az Arany János kultúrkör, amely vonzó kulturális funkciót, jelleget kölcsönöz a településnek. Nagykőrös idegenforgalmi vonzerejét a természeti értékek és a régi korok műemlékei, kultúrtörténeti értékei jelentik meg jelenleg, amelyek a jövőben az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt jelenthetik a kitörési pontokat. Összességében Nagykőrös kistérségi szinten játszik elsősorban szerepet, de olyan funkció is jelen van a városban, amely regionális szerepkört biztosít a városnak Nagykőrös vonzáskörzetének bemutatása Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, mint a 100 kilométerre fekvő Budapesthez. Ezt bizonyítja például, hogy a két város között sűrű a tömegközlekedési kapcsolat. Nagykőrösre napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók. Nagykőrös térségi kapcsolatai meglehetősen hiányosak. Ennek okai részben arra vezethetők vissza, hogy a mezővárosi fejlődési jelleg és a hagyományos települési szerkezetek miatt viszonylag településhiányos a térség. Másrészt - szintén történelmi okokra visszavezethetően - a politikai-földrajzi fekvés is kedvezőtlen, ugyanis a világháborút követő megyeosztás során a város Pest megye délkeleti sarkába került. Ezzel megbomlott a hosszú időn át tartó együttműködésen alapuló közös fejlődés Nagykőrös, Cegléd és Kecskemét között. Nagykőröshöz képest mindkét másik város előnyhöz tudott jutni, ugyanis míg Cegléd fontos vasúti csomópont lett, addig Kecskemét megyeszékhellyé vált, ami nagyon sok funkciót szerzett a városnak. 13

14 2. sz. ábra: Nagykőrös elhelyezkedése a ceglédi kistérségben Forrás: GERJE-SZTŐK Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Terve Regionális szerepkörrel a rehabilitációs szakkórház révén, az egészségügy terén rendelkezik a város. Ezen kívül vonzó hatása a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre Nagykőrös dinamikai jellemzői A lakosság népességszámának változását két tényező határozza meg: a természetes szaporodás, illetve a vándorlási egyenleg. Nagykőrös az előbbi vonatkozásában határozottan fogyó tendenciát mutat, összhangban a térségi és az országos tendenciával. A város lakossága között 1404 fővel csökkent. Nagykőrös vándorlási különbözetében a kilencvenes években összességében pozitívum mutatkozott (1,8 %), ellentétben Cegléddel és a kistérség számos kisfalvaival. A település népességfogyásában az elvándorlás tehát nem játszott szerepet, a lakosság városhoz való erős kötődése némileg ellensúlyozza az egyre fenyegetőbbé váló elvándorlást, amely magas képzettséget igénylő munkahelyek hiányában elsősorban a fiatalabb, munkaképes korú generációt érinti. 14

15 A település legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a város lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken, a társadalom elöregszik. A népességfogyás mértékét valamennyire mérsékli a pozitív vándorlási egyenleg, azonban problémát jelent, hogy a bevándorlók többnyire peremhelyzetű társadalmi rétegek képviselői, míg az elvándorlók egyre inkább a magasan képzett és fiatal korosztály soraiból kerülnek ki. Mindezen jellemzőkkel együtt is Nagykőrös abba a kis-középvárosi kategóriába tartozik, amely a kisebb településekkel szemben eddig még stabilan tartotta az ezen kategórián belüli lakosságszámot, nem mutatkozott drasztikus népességcsökkenés, illetve a település vezetősége is elégedett a jelenlegi lakosságszámmal. Nagykörös a munkaképes korú lakosság aránya magasabb értéket mutat, mint az országos, a regionális és a kistérségi átlag. Problémát jelent azonban, hogy a munkaképes népesség elsősorban nők nagy része inaktív. A munkavállalási lehetőség Nagykőrösön viszonylag korlátozott, különösen mióta megszűnt a Nagykőrösi Konzervgyár. A szolgáltató szektor, illetve az új vállalkozások még nem nyújtanak jelentős munkaalkalmat a potenciális munkavállalók számára a városban. A munkanélküliség ráta ennek ellenére viszonylag alacsony 2,2-2,4 %, köszönhetően a térségben található munkalehetőségeknek, de ezzel párhuzamosan nagyon alacsony a helyi foglalkoztatottság (magas a munkaképes korú, inaktív lakosság aránya), magas az ingázók aránya. Különösen nagy problémát jelent a magas képzettséget igénylő munkahelyek korlátozott száma, ami a kvalifikált fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlásának irányába hat. A helyi ipari termelés 80 %-át három vállalkozás adja (konzervipar, elektronika, csomagolóipar), amelyek egyben a város legnagyobb foglalkoztatói. A helyi kis- és középvállalkozások számára azonban egyik vállalkozás sem jelent beszállítói piacot. A településen a beruházások száma, a külföldi működő-tőke jelenléte alacsonynak mondható a megyéhez és a szomszédos városokhoz képest. Ezt javarészben a Cegléd és Kecskemét által kibocsátott gazdasági elszívó hatásnak köszönheti. Nagyobb termelő beruházás a Sanshin Magyarország Kft. megtelepedésén és fejlesztésén kívül nem történt, a városban kevés a nagyobb volumenű fejlesztésekhez, beruházásokhoz megfelelő tőkével rendelkező vállalkozások száma. A fejlődést segítheti elő az újonnan létrehozott és kinevezett ipari park, mely kiépített infrastruktúrával várja a további befektetőket A társas vállalkozások száma növekszik Nagykőrösön, elsősorban a szolgáltató szektorban. Ennek ellenére a dinamikusan fejlődő Közép-Magyarországi Régióban a vállalkozások számának gyarapodása és a tőkebefektetések volumenének növekedése terén Nagykőrös jelentősen elmarad a régiós átlagtól. A vállalkozói készségek hiányosak, a dinamikusan fejlődő vállalkozások száma alacsony. A mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős hányada őstermelőként, családi gazdálkodóként dolgozik. 15

16 Nagykőrös mutatószámok alapján történő összehasonlítását három térségbeli várossal - Kecskemét, Cegléd, Kiskunfélegyháza a 2.sz. melléklet mutatja Nagykőrös jellemzése a városi funkciók alapján Nagykőrös jelenlegi funkcióinak vizsgálata alapján a város az egészségügy területén tölt be teljes regionális szerepkörrel bíró funkciót. Az egészségügyi és szociális ellátás magas szinten és színvonalon biztosított a település és környéke lakóinak számára. A város regionális jelentőségű rehabilitációs szakkórháza magas színvonalon, megfelelő műszaki- és humáninfrastruktúrával rendelkezik, a nagy hatáskör következtében azonban kisebb kapacitáshiánnyal is szembe kell néznie. A fejlesztési elképzelései között szerepel e kapacitásproblémák orvoslása mellett az intézmény továbbfejlesztése, profiljának kiegészítése, melyben elsőrendű szerepet szánnak a közeli jó minőségű, kiaknázható termálvízforrásnak. Egy önkormányzati és egy megyei fenntartású szociális otthon is működik a településen, magas kihasználtsággal, megfelelő munkakörülményekkel. Több olyan program is működi a városban (pl. otthonápolás, MOHA, Humánszolgáltató Központ stb.), amelyek jól kiegészítik az önkormányzati és megyei fenntartású intézmények munkáját. Az oktatásban betöltött funkciója szintén figyelemre méltó, különösen középiskolai szinten, ahol komoly hagyományokkal rendelkező iskolák vonzzák a diákokat a kistérségből. Főiskolája regionális viszonylatban is attraktív a diákok számára. A középiskolai és főiskolai képzést kiegészíti a felnőttképzés lehetősége, továbbá a helyi zeneiskola is, illetve egyéb speciális képzési formák. Az óvodák és iskolák műszaki állapota, valamint a nevelő és oktató ellátottsága is megfelelő, de mindenütt figyelmet kell fordítani a folyamatos karbantartásra, az akadálymentesítésre, valamint helyenként kisebb felújítások és kapacitásbővítés indokolt. Nagykőrös a hozzá hasonló nagyságrendű magyarországi városok között nagyon jó helyzetűnek tekinthető az oktatás szempontjából. A közigazgatásban betöltött szerepe fontos, azonban korlátozottak a jogkörei ezen a téren, mivel nem megyei jogú város, és a kistérségnek sem a központja. Közigazgatási szerepe így csak a környező települések vonatkozásában érvényesül. A városnak a gazdaságban betöltött szerepét nagymértékben befolyásolja a két szomszédvár elszívó hatása, illetve a város kedvezőtlen fekvése (nem főútvonal mellett fekszik). Gazdaságösztönző tevékenysége a 90-es években még külföldi befektetőket tudott vonzani, jelenleg azonban a befektetők más településeket preferálnak a régióban. Bár a város számos műemlékkel, természeti látványossággal rendelkezik, az idegenforgalom ösztönzésében betöltött funkciója elmarad a lehetőségektől, egyrészt a peremfekvés miatt, másrészt a megfelelő szolgáltatások nyújtásának hiányában. Összességében Nagykőrös inkább funkcióhiányos városként jellemezhető, viszont adottságai lehetővé teszik, hogy fejlesztések révén a hiányzó funkciók döntő többségét pótolják, és magas szinten lássák el a jövőben. 16

17 4. Nagykőrös egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés 4.1. Gazdaság Nagykőrös gazdaságának állapotát a következő szempontok alapján elemezzük: ágazati szerkezet, vállalkozások helyzete, kutatás és fejlesztés, turizmus, helyi gazdaságfejlesztés és információs technológia Ágazati szerkezet Nagykőrös ipari fejlesztése a rendszerváltás előtt meglehetősen egysíkú volt, mindenekelőtt a hagyományos mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar túlméretezett bázisát építették ki. A Nagykőrösi Konzervgyár a rendszerváltásig mintegy embert foglalkoztatott a városban és egyben Közép-Európa legmodernebb konzervgyára volt. A gyár a térségben megtermelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolta fel, és élelmiszeripari tevékenységére élelmiszeripari szakközépiskola is települt a városba. A rendszerváltás után a gyár három részre bomlott, a nagyobb telephely a Glóbus Rt tulajdonába került, ami 2005-ben bezárt ben a kisebb telephely a Bonduelle Kft tulajdona lett. A Bonduelle jelenleg (2007. évi adat) Nagykőrösön mintegy 135 állandó, idényben (június-november) pedig 220 szerződött dolgozót alkalmaz. A cég kizárólag zöldség-feldolgozást (kukorica, zöldborsó) és konzerválást folytat nagyfokú automatizáltság mellett és 98%-ban exportra termel. A cég 1992 óta 25 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, hosszú távú (minimum 15 év) további termelésben gondolkodik. A cég magas feldolgozottságú termékeket készít, de beszállítói hálózata nem a térségben található. A harmadik részegység a Crown Magyarország Kft tulajdonában található, és jelenleg is üzemel, exportra is termelő konzervdobozgyártást végez, kb. 200 főt foglalkoztat. A cég helyzete szoros összefüggésben van a konzervipar helyzetével. A Nagykőrösi Konzervgyár bezárása érzékenyen érintette piaci lehetőségeit. A gépgyártás is hagyományos ágazatnak nevezhető a városban, jelenleg az ÁGISZ Zrt (Általános Gépgyártó Ipari Szövetkezet, mely élelmiszeripari gépek gyártásával foglalkozik), a Transzformátor Kft (hegesztőtrafók gyártása) és a Vertikum Kft (mezőgazdasági gépgyártás) van jelen. Ez utóbbi 100 főt foglalkoztat, azonban a mezőgazdaság problémái az ágazatban visszacsapódtak a mezőgazdasági gépgyártásra is, a hazai felvevőpiac lényegesen beszűkült. Exportra is termel a cég, jelenleg a termékek %-a jut külföldi piacokra. A gazdasági átalakulás folyamatában jelentős lépés volt a városban 2000-ben megjelenő japán érdekeltségű Sanshin Magyarország Kft üzemének megnyitása, amely híradástechnikai termékek gyártását végzi. A cég folyamatosan fejleszt, közép-európai 17

18 központját Nagykőrösön építette ki december 31-i adatok alapján 464 fő dolgozik a cégnél, melynek számát 2008-ban 80 fővel kívánják bővíteni. Nagykőrös 2006 eleje óta rendelkezik kiépített üzleti infrastruktúrával, ipari parkkal óta folyamatosan pályáztak a cím elnyerésére. Az ipari park területén jelenleg öt vállalkozás működik, mintegy 200 dolgozót foglalkoztatva. Az ipari park területe 15 ha, melyhez a konzervgyár rendelkezésre bocsát mintegy 11 ha területet, illetve az önkormányzat szándéknyilatkozatot tett 4 ha terület átadására. A mezőgazdaság nagyon jelentős szerepet játszott Nagykőrös életében. A rendszerváltás után a földek nagy része magántulajdonba került, és elaprózott földbirtokok jöttek létre Nagykőrös térségében is. A hagyományos mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége következtében a vállalkozások tőkeszegénysége jellemző, amely megnehezíti a technológiai fejlesztést, a beruházások megvalósítását. A szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés évről évre nehézségekkel küszködik. A termékek feldolgozottsági foka az értékesítésnél nagyon alacsony, a korábbi években jelentősen visszaesett, ez a folyamat is a konzervgyár beszállítói hálózatának drasztikus visszaesésével, megszűnésével magyarázható. A város őstermelőinek a száma a megyében a legmagasabb, 5000 nyilvántartott őstermelővel, melyek közül 2500 minden évben regisztráltatja magát. Ez a magas szám a tradíciónak köszönhető, illetve a konzervgyár hatásának. A konzervgyár működéséig a térségből szerezte be az alapanyagokat, így a lakosok java része zöldségeket, gyümölcsöket termelt (uborka, paprika, paradicsom, stb.) a zártkerti területen. Ma sajnos a zártkertek el vannak hanyagolva, ¼ részük áll csak művelés alatt. A szolgáltató szektor a városban is erősödik. A kereskedelmi üzletek száma fokozatosan nőtt az elmúlt tíz évben, egyre több az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozó vállalkozás. A nagyobb pénz és biztosítási intézetek szintén képviseltetik magukat Nagykőrösön. A pénzügyi szolgáltatások terén a város megfelelő ellátottsággal rendelkezik mind a lakossági, mind a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások terén Vállalkozások helyzete Pest megye 15 kistérsége közül a ceglédi kistérség a 13. helyet foglalja el az egy főre jutó vállalkozások számának tekintetében. Nagykőröst a kistérségi átlagnak megfelelő érték jellemzi. Pozitív tendencia viszont, hogy míg tíz évvel ezelőtt 49 vállalkozás jutott ezer lakosra, addig ez a szám 2006-ban 72 volt (3. sz. ábra) ban összesen 1884 vállalkozást regisztráltak Nagykőrösön, ebből 573 volt társas vállalkozás(30,4 %). Ágazati megoszlás alapján 122 a mezőgazdaságban, 377 az iparban és építőiparban, 1385 pedig a szolgáltató szektorban tevékenykedett. Jogi forma szerint 274 db Kft, 274 db Bt. és 1311 egyéni vállalkozás működött. 2 2 Pest megye Statisztikai Évkönyve,

19 3. sz. ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Nagykőrös db Ceglédi kistérség Pest megye Év Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) A működő vállalkozások döntő többsége egyéni vállalkozás, de növekszik a részaránya a társas vállalkozásoknak. Összességében azonban a működő társas vállalkozások aránya még mindig alacsonynak mondható, és az egyéni vállalkozások között sok a kényszervállalkozó, akik nem tudnak hosszabb távon a gazdasági élet vérkeringésébe bekapcsolódni. Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi üzletek (4. sz. ábra) számát tekintve Nagykőrös alig marad el az országos és a kistérségi átlagtól. Az ezer lakosra jutó üzletek száma azonban az elmúlt öt évben csökkent (2006-ban 14,4 db), ami hasonló fejlődést mutatott, mint a kistérségi, vagy az országos átlag ban 365 db kiskereskedelmi üzlet működött a városban, ebből 121 élelmiszer, vagy élelmiszerjellegű üzlet volt. A vendéglátóhelyek száma 92 db volt 2006-ban. 4. sz. ábra: 1000 Lakosra jutó kereskedelmi üzletek száma 16 15,5 Db 15 14, ,5 Nagykőrös Ceglédi kistérség Pest megye 13 12, Év Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) 19

20 K+F helyzete Nagykőrösön kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmény nem található. A városban megtelepedett külföldi vállalkozások is elsősorban az anyacégtől veszik át a K+F eredményeket, önálló kutatási-fejlesztési tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak. A helyi vállalkozások tőkeerejüknél fogva nem rendelkeznek olyan pénzügyi és személyi hátérrel, amely K+F tevékenység folytatását tenné lehetővé, így ők szintén felhasználói a máshol elért K+F eredményeknek Turizmus A kistérség turisztikai, idegenforgalmi szempontból nincs szerencsés helyzetben, a térség nem tekinthető hagyományos idegenforgalmi célterületnek noha kedvező adottságaira építve, az elmúlt évtizedben rohamos fejlődést mutat ez a fejlődés azonban nagyon alacsony szintről indult. A térség főbb vonzerejét az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a fürdő turizmus és a tanyasi turizmus jelenti. Pestmegye turisztikai kínálata azonban nem erre a területre esik. A kereskedelmi szálláshelyek és vendégéjszakák számát tekintve a kistérségek között a legalsó kategóriába tartozik. A város turizmusa jelenleg még alacsony színvonalú, a célzottan a városba érkező turisták száma alacsony. A térség kulturális sokszínűsége lényegesen gazdagabb annál, mint amennyi jelenleg ebből érzékelhető. A város turisztikai adottságai jelenleg nem kihasználtak, amelyet az idegenforgalom adatai is mutatnak ban a kereskedelmi és magánszálláshelyeken a férőhelyek száma 82 db volt. Regisztrált vendég 739 fő volt, amelyből csupán 5 külföldi. Az eltöltött vendégéjszakák száma 8122, ebből a külföldi Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek (5. sz. ábra) férőhelyeinek száma, illetve az 1000 lakosra jutó vendégek száma kimondottan alacsony az országos átlaghoz képest. A városban a szálláshely szolgáltatás elsősorban az átutazó forgalomra épül. Az idegenforgalom fellendüléséhez a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt szükséges. A település szálláshely-kapacitása alacsony, egy szálloda működik mintegy 30 vendég elhelyezésének lehetőségével, illetve a városban három panzió található, melyek szálláshely- kapacitása összesen 30 fő. A szálláshelyek minősége, illetve minőségi megfelelősége nem túl magas színvonalú, prominens vendégek elszállásolására nem alkalmas. 3 Pest megye Statisztikai Évkönyve,

21 5. sz. ábra: 1000 lakosra jutó szálláshelyek száma 5 4,5 4 Db 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 Nagykőrös Ceglédi kistérség Pest megye Év Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) Az idegenforgalom alacsony szintje jórészt szervezési problémákra vezethető vissza, hiszen a város turisztikai szempontból számos attrakcióval rendelkezik. Építészeti öröksége rendkívül gazdag, műemlék házai és településszerkezete megőrizte múltbéli szépségét (bár a házak nagy része felújításra szorul). A város központja (Szabadság-tér) egyházi-kulturális látnivalókkal is büszkélkedhet (református templom, polgármesteri hivatal, tímárház, stb.). Az Arany János Múzeumban állandó kiállítás működik. A várost körülvevő tanyavilág csendje is számos turisztikai értéket hordoz magában Helyi gazdaságfejlesztés Jelentős körülményként értékelendő, hogy külföldi multinacionális cégek települtek a városba a 90-es években, s ezzel megindult a város lassú átrendeződése az ipar javára. A helyi szakképzett munkaerő a cégek által támasztott nemzetközi színvonalas termelési elvárásoknak folyamatosan meg tud felelni. Az önkormányzat a külföldi vállalkozások betelepülését adókedvezményekkel támogatja. Az ipari tevékenység bővülését szolgálja a magánszemélyek által létrehozott - Ipari Park, amely színvonalas infrastruktúrát kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. Az utóbbi években a szolgáltató szektor erősödött. Legtöbb vállalkozás ebben a szektorban jött létre, és a jövőben a szektor fejlődésének gyorsulása várható a szolgáltatások iránti kereslet fokozódó növekedésével. 21

22 Telekommunikációs infrastruktúra A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége a belterületen teljes. A szolgáltató a T-Com Zrt., a távbeszélő fővonalak száma 2006-ban 6518 db volt, amelyből ISDN vonal száma 636 db. A mobil szolgáltatók közül mindháromnak van megfelelő térereje a városban, a T-mobile-nak és Pannon GSM-nek van egy-egy bázisállomása is. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban 100 %, a központtól távolabbi részeken a hálózat kiépítettsége 40 %. A kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások száma 1979 db. 4 Az információs társadalom kialakulása hozzájárul a város gazdasági fejlődéséhez és az életminőség javulásához. Természetes munkaeszköz a számítógép, de a hozzáférés lehetősége függ a lakóhelytől és a gazdasági, szociális helyzettől. A teleházak elősegítik az egyenlőtlenségek mérséklését, Nagykőrösön több helyen is nyilvánosan használható az internet (könyvtár, Net kávézó, Ifjúsági ház). Az otthoni internet-elérésre több szolgáltató is választható a városban, azonban ma még alacsony a felhasználók aránya a magas szolgáltatási díjak miatt. Az önkormányzat informatikai lehetőségei megfelelőek és a rendelkezésre álló források keretein belül folyamatosan fejlesztik azokat. Az önkormányzat tervezi az e- önkormányzat kialakítását, de forráshiány miatt ez még várat magára. 4 Pest megye Statisztikai Évkönyve,

23 4.2. Társadalom Demográfia A település lakónépességének száma fogyó tendenciát mutat az 1990-es évek eleje óta. A 2006-os népességszám már csak 94,8 %-a az 1990-ban regisztrált népességnek óta lassú, de egyenletes csökkenés jellemezte a város lakosságszámát 1999-ig, majd egy évig stagnált a mutató értéke, aztán ismét csökkent 2002-ig ban néhány fővel növekedett a népességszám, de a következő évben ismét csökkenés következett be (6. sz. ábra) ban fő élt a városban. 6. sz. ábra: Nagykőrös lakosságszámának alakulása Lakosságszám alakulása Év Nagykőrös Fő Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) A természetes szaporodás az országos, megyei és a kistérségi tendenciákhoz hasonlóan kedvezőtlenül alakult a városban. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma tíz év alatt 11,6 főről 9,3 főre csökkent (7. sz. ábra), bár ebben a periódusban jelentős volt az ingadozás ban az élveszületések száma összesen 287 fő volt. 23

24 7. sz. ábra: 1000 lakosra jutó élve születések száma Nagykőrös Fő 6 Ceglédi kistérség 4 2 Pest megye Év Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) Az 1000 lakosra jutó halálozások számát (8. sz. ábra) tekintve is csökkenő tendencia figyelhető meg, ugyancsak az összes vizsgált területi szinten. E mutató értékeinek időbeli alakulását tekintve megfigyelhető, hogy az elemzett időszakon belül Nagykőrösön is mindvégig nagyjából a megyei és a kistérségi tendenciák érvényesültek. Az 1000 lakosra jutó halálozások száma 1993-tól 1996-ig folyamatosan csökkent Nagykőrösön, majd két éven át növekedett és 1998-ban ismét a kiindulási év értékét közelítette meg a mutató értéke. Az elkövetkező időszakban érvényesülő csökkenő tendencia mögött egyúttal a mutató értékének hullámzása figyelhető meg ban a halálozások száma összesen 342 fő volt. 8. sz. ábra: 1000 lakosra jutó halálozások száma 14,0 13,5 Fő 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 Nagykőrös Ceglédi kistérség Pest megye 10,5 10, Év Forrás: Pest megyei Statisztikai Évkönyvei ( ) 24

25 Országos jelentőségű problémát jelent a folyamatos természetes fogyás. Valamennyi vizsgált területi szinten ez a jelenség volt tapasztalható a megfigyelési időszak teljes időtartama alatt. Az élve születések és a halálozások egyaránt csökkenő tendenciája mellett az 1000 lakosra jutó halálozások száma évről évre meghaladja az 1000 lakosra jutó születések számát, akár Nagykőröst, akár a Ceglédi kistérséget, Pest megyét, vagy az országos szintet tekintve ban a természetes fogyás 55 fő volt Képzettség Nagykőrösön az 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 90, a középiskolás tanulók száma 44 fő, az egyetemi, főiskolás hallgatók száma 22 fő volt 2006-ban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve nem túl kedvező a helyzet, ugyanis a kistérség városaiban a diplomások aránya csak 62 %-a a megyei átlagnak. Nagykőrösön a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb népesség körében 8,2 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív népességen belül 31,9 % Foglalkoztatás-munkanélküliség A munkaképes korú népesség aránya (58,28 %) kedvező értéket mutat Nagykőrösön, kistérségi (55,57 %), a megyei (57,43 %) és regionális (56,64 %) összehasonlításban egyaránt. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,4 %. A humánerőforrás szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van a város, az elöregedés, mint demográfiai probléma a többi területi szinthez képest kevésbé súlyosan jelentkezik egyelőre a településen. Az egyre markánsabbá váló természetes fogyás azonban a helyzet folyamatos romlását idézheti elő. Emellett további problémát jelent, hogy munkaképes korú lakosság nagy része inaktív, akik nem regisztráltak ban a nyilvántartott álláskeresők száma 805 fő volt, aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 5,0 %. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya 2,2 %-ot tett ki. A Pest megyei átlaghoz képest 2,4 % illetve, 0,9 % - mindkét érték magasnak mondható. A nyilvántartott álláskeresőkből a szellemi foglalkozásúak aránya 17,5 %, a pályakezdőké 8,6 % volt. A szellemi foglakozásúak esetében a Pest megyei átlagnál (28,3 %) kedvezőbb az arány, míg a pályakezdőkénél (6,5 %) kedvezőtlenebb Egészségügyi helyzet A város egészségügyi ellátottsága a hasonló nagyságrendű városokkal összehasonlítva kiváló. Részben ennek és az egészségmegóvásra fordított külön figyelemnek köszönhető, hogy a város lakosainak általános egészségi állapota az országos összehasonlításban jónak mondható, nincsenek kiemelkedő egészségügyi problémák. 25

26 A legfőbb halálokok a településen - akárcsak országos tekintetben - a szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések, azonban egyik ok sem minősül kirívónak. A helyi lakosság más kórházaknak (főleg a kecskeméti és a ceglédi) leggyakrabban ortopédiai, sebészeti, baleseti sebészeti, traumatológiai, ideggyógyászati, rekonstrukciós műtéti, illetve a speciális műtéti (gerinc- szívműtét) szolgáltatásait szokták igénybe venni. Nagy figyelmet fordít a város az egészségi állapot megóvására, mely keretében évek óta életmódjavító-felvilágosító előadások kerülnek megrendezésre. Emellett indultak már urológiai, bőrgyógyászati, kardiológiai ( Szívünk világnapja ) szűrő programok, melyekhez kapcsolódott Férfiak egészséghete nevet viselő országos kezdeményezésű akció is. Kiemelt kérdésként kezelik a fiatalok egészségmegóvását is, amit jól tükröz az elkészített drogstratégia, valamint a többek között tanárokból és ifjúságvédelmi felelősökből álló, 15 tagú Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése is Környezet Természeti és épített környezet A települést a frekventált fekvésű, koncentráltan elhelyezkedő, nagyobb területű zöldfelületi egységek jellemzik, melyek nagyságuknál fogva ökológiailag kedvezőbbek. A lakóterületi teresedések aránya azonban alacsony. A települési zöldfelületekre nézve kedvező a zömmel egyedi telkes, nagy zöldfelületi hányadú beépítési mód. A települési zöldfelületek minősége általánosságban kedvező, a közterületek ápolt, gondozott képet mutatnak, azonban a zöldfelületek és járdák folyamatos felújítására, az utcabútorok pótlására, a meglévők rendbe hozatalára, a fa- és fasorpótlásra több helyen szükség van. A meglévő zöldfelületek használati funkciói sok esetben hiányosak, megfelelő minőségű játszóterek, szabadidős és rekreációs funkciók kialakítása szükséges. A településen több olyan terület található, melyek zöldfelületbe vonása lehetséges. Köztük igen értékes vizes élőhelyek is találhatóak. A település határában több olyan nagyobb zöldfelületi egység található, mely kedvező átmenetet jelent a település zöldfelületi környezete és a mezőgazdasági területek között. Ezek a zöldfelületek védelmi szerepet is betöltenek. Egyes területek helyi védelmet élveznek, és beépítési tilalom vonatkozik rájuk. A település igen értékes építészeti örökséggel rendelkezik. Az országos műemléki nyilvántartás 24 építészeti értéket tart nyilván, és a belváros műemléki környezete is védett. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint e település kül- és belterületén 38 régészeti lelőhely is található. Nagykőrös önálló értékvédelmi rendelettel ugyan nem rendelkezik, azonban a helyi szintű értékvédelem a településen hangsúlyos, hiszen a Helyi Építési Szabályzat 87 építészeti értéket, 4 faegyedet és összesen 1,3 ha természet-közeli területet helyezett helyi védelem alá. Egyedi tájérték kataszter a településen nem készült. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban más hasonló nagyságú városokhoz képest igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. 26

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010

Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Monitoring és felülvizsgálat 2010 BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2010 Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Petrovácz Rózsa Rita Somogyi Eszter Szemző Hanna Megbízó: Budapest

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Vezérigazgatói köszöntô

Vezérigazgatói köszöntô Tartalomjegyzék Vezérigazgatói köszöntő 2 A társaság vezető testületei 4 Az Igazgatóság jelentése 6 Általános gazdasági helyzet 6 A hazai biztosítási piac jellemzői 8 A Generali-Providencia teljesítménye

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XXI. KER. CSEPEL VÁROSKÖZPONT BF jelű Főtér és környezete Akcióterület Megbízó: CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest,

Részletesebben

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV

BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV BÁCSKA GYÖNGYE HELYI AKCIÓCSOPORT 2005. december 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május 1

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. március 31-i K ö z g yűlésére. Porga Gyula polgármester

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. március 31-i K ö z g yűlésére. Porga Gyula polgármester VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Szám: KÖZP 33-3 /2011. E LŐTERJ E S Z T É S Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. március 31-i K ö z g yűlésére Tárgy: A. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER

Részletesebben