BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA JÚNIUS 12.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12."

Átírás

1 BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA JÚNIUS 12.

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN... II-17 III. TELEPÜLÉS- ÉS VÁROSTÖRTÉNET...III-18 IV. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN......IV-20 IV.1. BALATONFÜRED NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI...IV-22 IV.1.1. Testvérvárosi kapcsolatok...iv-22 IV.1.2. Balatonfüred a Managing Urban Europe 25 projekt tagja...iv-24 IV.2. BALATONFÜRED ORSZÁGOS SZEREPKÖRE...IV-25 IV.3. BALATONFÜRED TÉRSÉGI FUNKCIÓI...IV-26 IV.3.1. Balatonfüred helyzete a Közép-dunántúli régióban és a Balaton régióban IV-26 IV.3.2. Balatonfüred megyei szerepköre...iv-30 IV.3.3. Balatonfüred kistérségi szerepvállalása...iv-33 V. HELYZETÉRTÉKELÉS A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN...V-40 V.1. TÁRSADALMI JELLEMZŐK...V-40 V.1.1. A népességszám változása, demográfia...v-40 V.2. GAZDASÁGI JELLEMZŐK...V-48 V.3. KÖRNYEZETI JELLEMZŐK...V-59 V.3.1. Lakáshelyzet...V-59 V.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK...V-59 V.4.1. Humán közszolgáltatások...v-59 V.4.2. Közműszolgáltatások...V-63 V.4.3. Balatonfüred közlekedés-földrajzi helyzete...v-66 V.4.4. Kulturális és természeti örökség védelme...v-70 VI. SWOT-ELEMZÉS A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN...VI-73 VII. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ÉS SWOT-ELEMZÉSE... VII-81 VII.1. VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA... VII-81 VII.2. BALATONFÜRED VÁROSSZERKEZETE... VII-83 VII.3. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE ÉS SWOT ELEMZÉSE... VII-84 VII.3.1. Füredi városrész... VII-87 VII.3.2. Üdülőtelep városrész... VII-92 VII.3.3. Arácsi városrész... VII-96 VII.3.4. Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész... VII-99 VII.4. VÁROSRÉSZI FUNKCIÓK... VII-103 VII.5. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV... VII-105 VIII. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPÉNEK MEGHATÁROZÁSA...VIII-106 VIII.1. A JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERTANA...VIII-106 VIII.2. KIJELÖLT JÖVŐKÉP...VIII-107 IX. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA...IX-108 IX.1. CÉLOK KITŰZÉSE, STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA...IX-108 IX.1.1. Átfogó cél meghatározása...ix-108 IX.1.2. Középtávú célok meghatározása...ix-109 IX.1.3. Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása...ix-116 IX.2. A CÉLRENDSZER KONZISZTENCIÁJA, KOHERENCIÁJA...IX-121 I-2

3 IX.2.1. A célrendszer koherenciája...ix-121 IX.2.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljainak illeszkedése a Településfejlesztési Koncepció alapelveihez...ix-123 IX.2.3. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városrészi céljainak illeszkedése a hatályos településszerkezeti és szabályozási tervhez...ix-123 IX.3. A MEGFOGALMAZOTT CÉLOK KÖRNYEZETI HATÁSAI, EZEK KEZELÉSÉNEK BEMUTATÁSA...IX-124 X. A KÖZÖTT FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE...X-127 X.1. Füredi városrész...x-127 X.2. Üdülőtelep városrész...x-129 X.3. Arácsi városrész...x-131 X.4. Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész...x-133 XI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...XI-135 XI.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV...XI-135 XI.1.1. Az ingatlangazdálkodási stratégia irányvonalai és a tervezett ingatlanvásárlások...xi-135 XI.1.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok...xi-139 XI.1.3. Forgalomképes ingatlanállomány...xi-140 XI.2. A VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ, NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ISMERTETÉSE...XI-146 XI.2.1. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben...xi-146 XI.2.2. Városi marketingstratégia, együttműködés a stratégiai fejlesztési célok eléréséhez...xi-146 XI.2.3. Magántőke mozgósítása önkormányzati kedvezményekkel...xi-147 XI.3. PARTNERSÉG...XI-147 XI.3.1. Szakpolitikai területek koordinációja...xi-147 XI.3.2. A magánszféra és a közszféra közötti koordináció...xi-148 XI.3.3. Lakosság és civil szervezetek bevonása...xi-151 XI.4. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI...XI-156 XI.5. AZ IVS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAINAK BEMUTATÁSA...XI-159 XI.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA...XI-161 XII. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE... XII-163 XIII. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK...XIII-164 XIV. MELLÉKLETEK...XIV-168 XV. ZÁRADÉK... XV-169 I-3

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Alkalmazott módszertan Balatonfüred Város Önkormányzata külső szakértők (Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRt., HBF Hungaricum Kft., HDI Consulting Kft., SAMAS Kft.) igénybevételével elkészítette a város Integrált Fejlesztési Stratégiáját (IVS). Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávot (7 8 év) átölelő dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Alapvető célja a területi szemléletű tervezés megszilárdítása, valamint a város egyes városrészeire vonatkozó célok kitűzése, és középtávon történő megvalósítása. Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára című dokumentuma, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóságának útmutatásai alapján készítettük el főként Balatonfüred Város Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok felhasználásával. A dokumentum felépítése Az IVS I. fejezetében, a Vezetői összefoglalóban röviden kiemeltük az IVS fontosabb megállapításait és lényegi elemeit. A II IV. fejezetekben tártuk fel Balatonfüred történetét, szerepét a településhálózatban, rávilágítottunk nemzetközi kapcsolataira, országos, régiós, megyei és kistérségi szerepkörére. Az V VII. fejezetekben elemeztük, hogy a város egészének illetve az egyes városrészeknek milyen társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői vannak illetve milyen közszolgáltatási funkciókat látnak el, és megvizsgáltuk az egyes városrészek funkcióellátottságát is. Erre a helyzetelemzésre alapozva határoztuk meg Balatonfüred jövőképét, átfogó célját, középtávú és városrészi céljait a VIII IX. fejezetben, megvizsgálva a célrendszer koherenciáját és konzisztenciáját, valamint a célok környezeti hatásait. A X. fejezetben a városrészi célokra alapozva határoltuk le azokat az akcióterületeket, amelyekben a város az elkövetkezendő 7-8 évben fejlesztéseket akar indítani. Bemutattuk a fejlesztési tevékenységek célrendszerhez való kapcsolódását is ebben a fejezetben. A stratégia megvalósíthatóságával a XI. fejezetben foglalkoztunk, melynek keretében elkészítettük az ingatlangazdálkodási tervet, amelyben az önkormányzati forgalomképes, és a nem vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat és az önkormányzat ingatlankezelési irányelveit mutattuk be. Ebben a fejezetben ismertetjük a partnerség keretében megtett tevékenységeket, a megvalósítás szervezeti kereteit és a stratégia megvalósításának monitoring rendszerét is. A mellékletek között találhatók meg többek között az akcióterületek lehatárolását jelző térképek, az antiszegregációs terv, az akcióterületi fejlesztési tevékenységek bemutatása táblázatos formában. Balatonfüred szerepe a településhálózatban Balatonfüred város a Közép-dunántúli régióban, a Balaton tó északi partján fekszik, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik fontos egysége Veszprém megye déli, délkeleti részén. A I-4

5 Balatonfüredi kistérség központja, a kistérséghez 21 település tartozik. A város területe 4645 hektár, népességszáma jelenleg fő. Balatonfüred a statisztikai nagyságkategóriák közül a kisvárosok csoportjába tartozik, és jellemzői, városi intézményei, betöltött funkciói alapján a város az utóbbi években teljes értékű központtá fejlődött. A városok dinamikája szerint a stagnáló városok kategóriájába esik főként népességszámát tekintve, míg a funkcionális típusokat és a foglalkoztatási szerepkört megvizsgálva pedig fürdő- és műemlék város. Kiterjedt testvérvárosi hálózattal rendelkezik, kapcsolatot tart fenn a német Germering, a holland Castricum, a finn Kouvola, a horvát Opatija és a román Kovászna városokkal. Tagja a Managing Urban Europe 25 (MUE 25) elnevezésű nemzetközi környezetvédelmi projektnek, melynek célja korszerű, környezettudatos, a fenntartható fejlődést biztosító irányítási rendszer bevezetése a tagvárosokban. Balatonfüred országos viszonylatban idegenforgalma mellett sporteseményeivel hívja fel magára a figyelmet: a vitorlázás fővárosa, és a Balatonfüredi Kézilabda Club otthona. A Közép-dunántúli régióban és a Balaton régióban szintén idegenforgalmi szerepköre meghatározó, Balatonfüred Siófok és Keszthely mellett a Balaton régió szervező központja. A Balaton Fejlesztési Tanács Balaton régió részletes fejlesztési terve című dokumentuma Balatonfüredet a gyógy- és wellness turizmus egyik kiemelt fejlesztési célterületeként, a balatonfüredi-csopaki borvidéket a borturizmus program egyik kiemelt fejlesztési célterületeként és a konferencia turizmus fejlesztendő területeként jelöli meg. A Balatonfüredi kistérségben 21 település található, a központi funkciókat Balatonfüred látja el: a Kistérségi Többcélú Társulás döntés-előkészítési és végrehajtási feladatait az önkormányzat végzi. A Társulás létrejöttének alapvető indoka volt a kistérség fejlesztése, e feladata ellátásához minél több forrás megszerzése, ezzel is csökkenteni a társult önkormányzatok anyagi terheit. Mivel a Társulás központjának szerepét Balatonfüred látja el, így a város kistérségi közszolgáltató szerepköre egyre erősödik, amit jeleznek az okmányirodában jelentkező, évek óta növekvő ügy- és ügyfélszámok is. Az egészségügyi ellátás területén jelentős a Balatonfüredi Állami Szívkórház szerepe, melynek ellátási területe a kistérségben található településekre koncentrálódik. A város a közszolgáltatások szervezésében is jelentős feladatokat lát el: a hulladékgazdálkodásban a PROBIO Zrt. 32 települést szolgál ki, míg a Balatonfüredi Ivóvíz Üzemvezetőség 24 települést lát el ivóvízzel, és a Balatonfüredi Szennyvíz Üzemvezetőség 20 településen oldja meg a szennyvízelvezetési feladatokat. Helyzetértékelés a város egészére vonatkozóan Demográfia Balatonfüred állandó népességének száma noha a tíz évvel korábbinál alacsonyabb óta folyamatosan emelkedik. Ennek oka elsősorban az, hogy a bevándorlók száma meghaladja az elköltözők számát. Megállapítható tehát, hogy az állandó népesség alakulása eltér az ország vagy a megye egészére jellemző tendenciáktól. A város korösszetétele is kedvezőbb mind kistérségi, mind megyei, mind pedig országos összehasonlításban. Foglalkoztatottság A rendszerváltás után Balatonfüreden is megjelent a munkanélküliség, amely a 2001-ben, az idegenforgalom és a kiskereskedelem fellendülésének csúcspontján érte el legkisebb értékét. Azóta folyamatos emelkedés figyelhető meg, ami ugyan megfelel az országos tendenciának, I-5

6 de figyelemre méltó, hogy az emelkedés jóval magasabb az országos szintnél. E különbséghez a balatoni idegenforgalom munkaerő-igényének csökkenése is hozzájárulhatott. A város foglalkoztatottságára jellemző az idényszerűség, a szezonális munkaerő-igény, amely az álláskeresők számának havi összehasonlításában is tetten érhető. Gazdasági jellemzők Balatonfüred gazdaságának alapjait elsősorban a város gyógy- és üdülőhelyi szerepköre, valamint közvetlenül vagy közvetve ehhez kapcsolódóan létrejött vállalkozásai, intézményei adják. Ehhez ugyanakkor számottevően hozzájárul a hagyományos szőlő- és bortermelés, valamint kisebb részesedéssel az ipar, elsősorban a hajógyártás is. A lakosság jövedelmi viszonyainak mérőszáma, az egy főre jutó személyijövedelemadó-alap Balatonfüreden mind az országos, mind a megyei átlaghoz képest magasnak, ha nem is kiemelkedőnek minősül. A valós jövedelmek azonban a hivatalos statisztikai adatok által mutatottnál magasabbak lehetnek, tekintettel arra, hogy az idegenforgalomhoz szorosan kötődő területen az egyre szigorúbb szabályozások és ellenőrzések ellenére is nehéz felszámolni a feketegazdaságot. A működő vállalkozások számának alakulása a hazai tendenciákat követi, amely a rendszerváltás utáni növekedési ütem csökkenésével, majd től kezdve stagnálással jellemezhető. Lakásállomány Kedvező képet mutat a város lakáshelyzetéről, hogy mind megyei, mind pedig országos összehasonlításban kicsi az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az épített lakások száma a 90-es évek végi alacsony szintről 2000-ben, az államilag támogatott lakáshitelezés bevezetésének évében hirtelen megugrott, majd 2004-ben a hiteltámogatás feltételeinek szigorítása következtében a 2000 előtti szintre esett vissza. Ezek a hatások Balatonfüreden jóval élesebben jelennek meg, mint az ország, vagy akár a megye egészét tekintve. Oktatás-nevelés: bölcsődék, óvodák, közoktatás, felsőoktatás A város egyetlen bölcsődéjébe beírt gyermekek száma egy 2000 körüli, átmeneti visszaesés után az utóbbi években meredeken emelkedett, aminek az élveszületések 2003-tól megemelkedett száma csak részben lehet okozója. A férőhelyek 2004-es bővítése legfeljebb átmenetileg mérsékelte a kihasználtságot. Az óvodáknál, melyeket közoktatási intézményfenntartó társulás működtet, ezzel éppen ellentétes folyamat figyelhető meg. Mivel ott a születésszám változása 3-6 évvel késleltetve jelentkezik, az elmúlt tíz évben eleinte gyorsan csökkent az óvodás gyermekek száma. A fiatalok oktatásáról jelenleg három általános iskola és két középfokú oktatási intézmény a Lóczy Lajos Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, valamint a Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola gondoskodik. A középfokú képzés irányultsága jelentős részben a környék munkaerőigényének sajátosságaihoz igazodik. A nagy kulturális tradíciókkal rendelkező városban zeneiskola is található. Ez 1981-ben füredi Állami Zeneiskolaként alakult, majd 1987-ben felvette Ferencsik János nevét. Felsőfokú képzés a városban nem folyik, a város helyzete mégis szerencsésnek mondható, hiszen a közeli Veszprém egyeteme könnyen elérhető. Szociális ellátás Összességében amennyire ez a rendelkezésre álló hat év adataiból kiolvasható a támogatások eseteinek száma között meredeken zuhant, azóta azonban ismét emelkedik. A támogatások együttes számát elsősorban az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alakítja. Ugyanakkor a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma (mint az egyik legjellemzőbb mutató) a Magyarországi átlaghoz képest viszonylag alacsony, többéves adatsorokat vizsgálva jelentős tendenciák nem fedezhetők fel. I-6

7 A városban élő idősek ellátását egy bentlakásos idősek otthona és egy nappali idősklub látja el. Balatonfüreden szerencsére nem jelent problémát a hajléktalanság, ezért ellátásukra szakosodott intézményt sem találunk. Közműszolgáltatások, közlekedés A Balatonfüredi kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthető, a szennyvízhálózat kiépítettsége körülbelül 90 százalékos. Az egész kistérségre jellemző, hogy az idegenforgalomban betöltött központi szerepe ellenére viszonylag későn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe, s a jelentős fejlesztések ellenére is elmarad az országos átlagtól. Az elektromosáram-hálózat kiépültsége megfelelő, azonban folyamatos fejlesztésre mindenképpen szükség van. A város kommunális ellátása, a háztartási hulladék rendszeres gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtést Balatonfüred vezette be elsőként az országban. Balatonfüredet az országos közúthálózatba a 71. számú út két forgalmi nyomsávos másodrendű közút kapcsolja be. A főút csak rövid szakaszokon rendelkezik több sávval, habár ez nagymértékben javíthatná a közlekedés gyorsaságát és biztonságát, mivel az idegenforgalmi szezonban rendkívül túlterhelt. Balatonfüred a Székesfehérvár Tapolca (29. számú) vasútvonal mentén fekszik. A vonal egyvágányú, nem villamosított, és a tervek alapján ebben a közeljövőben nem várható változás. A pálya állagromlása miatt a menetidők egyre hosszabbak, és sok esetben a járatok érkezési-indulási időpontjai sem felelnek meg az utazóknak. A város a balatoni hajóforgalom egyik fő állomása; új, modern kikötővel. A hajózási idényben több helyről, így Siófokról, Balatonföldvárról vagy Tihanyból is rendszeresen érkeznek járatok a hajózási idényben; a tó déli partja felé ezek jelentik a létező legrövidebb és leggyorsabb összeköttetést. Az utóbbi években a kerékpáros turizmus jelentős fejlődésen ment keresztül. Balatonfüreden is keresztülfut a 71. számú főúttal párhuzamos, a part menti városokat és községeket felfűző regionális kerékpárút. Balatonfüreden jelen pillanatban 14 helyi autóbuszjárat közlekedik, a járatok menetrendje ritka. Kulturális és természeti örökség védelme Balatonfüred fő turisztikai vonzerejét a városban és környékén található számos építettkulturális, illetve természeti érték, különlegesség jelenti, melyek védelme a város elsőrendű feladata. A műemlékekben gazdag város az elmúlt években is sokat tett az épületek felújításáért, egy-egy városrész rehabilitálásáért. A Balaton és a környező táj védelme pedig nemcsak a város, hanem a kistérségi és országos feladat is egyben. Balatonfüred erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei A helyzetértékelés alapján a város következő erősségei emelendők ki: - Balaton közelsége, kiváló klimatikus viszonyok - Fejlődő turisztikai színvonal és nyitás a minőségi turizmus felé - Nagyszámú és aktív civil szervezet, lokálpatrióta lakosság - Megmaradt történelmi városrészek, védett épületek - Fejlett nemzetközi kapcsolatok - Színvonalas országos és nemzetközi szintű rendezvények - Tapasztalt szakemberekből álló önkormányzat - Stabil költségvetés. I-7

8 Balatonfüred a következő gyengeségek kiküszöbölésére és kompenzálására kell, hogy törekedjék: - Szezonalitás: nyári időszakban túlzsúfoltság és kevés parkolóhely, téli időszakban munkanélküliség arányának megugrása, kevés állandó munkahely, a szezonalitás az alkalmi és a feketemunkának kedvez - Kis értékű talaj - Öregedő lakosság, gyermekek számának csökkenése - Sok felújítandó, illetve régi épület - A főutak miatt nagy átmenő forgalom - környezetszennyezés - Kevés kerékpárút - Járdák minőségének gyors romlása, akadálymentesítés alacsony szintje - A rendezvényszervezés területén a koordinációs tevékenység javítása szükséges. A város fejlesztése során a következő lehetőségek adódnak: - Turizmus minőségi fejlesztése: gyógy- és wellnessturizmus, borturizmus, kulturális turizmus, konferencia turizmus, kerékpáros turizmus. - Környezetkímélő ágazatok letelepítése, biogazdálkodás - A város kistérségi központként történő fejlesztése - Gyermekvállalás támogatása - A szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőségek biztosítása főképp a fiatalok számára - Partnerség erősítése a gazdasági szféra helyi szereplőivel, a civil szervezetekkel és a lakossággal - Infrastruktúra fejlesztése: járdák felújítása, akadálymentesítése; parkolók építése; kerékpárutak építése; elkerülő utak építése; csapadékvíz hálózat fejlesztése, megújuló energiaforrások közösségi felhasználásának fejlesztése - Épületek rendszeres karbantartása, felújítása. Balatonfüred jövőbeni fejlődése során az alábbi veszélyekkel szembesülhet: - A külterületek túlzott beépítése, és a nagy idegenforgalommal járó természeti károsodások - Munkanélküliség növekedése - Szezonalitás erősödése - Ifjúság elvándorlása - Épített környezet romlása - Városi bevételek csökkenése, növekvő közüzemi díjak. Balatonfüred városrészei Balatonfüred területe a város történelméből adódóan több városrészre bontható. Balatonarács községet 1954-ben csatolták Füredhez, ez a két városrész azóta is elkülöníthető egymástól. A Településfejlesztési koncepció ezt kibővítve már három történeti központot különböztet meg: a Füredi, az Üdülőtelep és az Arácsi területeket. A turizmus Balaton-parti területekre való koncentrálódása miatt a lakosság körében elterjedtek a felső város és alsó város megnevezések, melyek a Füredi és az Üdülőtelep városrészekre utalnak. Mindezek mellett Balatonfüred Egységes Településrendezési Terve a város egészét a területhasználat intenzitásától illetve a jogi állapottól függően két részre osztja: belterületre és külterületre. I-8

9 A fentieket figyelembe véve Balatonfüred városában négy városrészt különítettünk el, melyek a következők: 1. Füredi városrész 2. Üdülőtelep 3. Arácsi városrész 4. Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete. Füredi városrész A Füredi városrészben él a balatonfüredi lakosság túlnyomó része (72%-a) - melyre jellemző, hogy kevés a gyermek és a fiatalkorú, így elöregedés figyelhető meg -, és itt található a lakások többsége is (71%). Ebben a városrészben a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. A többi városrésszel összehasonlítva a Füredi városrész rendelkezik a legtöbb városi funkcióval. Dominánsak a kereskedelmi funkciók, a városi funkciók (közterek, parkok funkció, közmű, közvilágítás funkció, közlekedési, távközlési funkciók), a közszféra, közösségi funkciók, a lakófunkció, és a humán szolgáltatási funkciók, melyeket kiegészítenek az idegenforgalmi és az ipari, logisztikai funkciók. Itt találjuk meg a városi központ szerepét alátámasztó intézmények többségét, így például a Városi Önkormányzatot, a Polgármesteri Hivatalt, a Balatonfüredi Körzeti Földhivatalt, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Balatonfüredi Kirendeltsége, a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központot, és a Közösségi Házat. A Füredi városrész viszont nem bővelkedik közösségi terekben, ahol a lakosság helyi rendezvényeket tarthat, és amelyek a szabadidő eltöltésének egyik szabadtéri helyszínét adná. 9 park található itt a város 22 közparkjából, összesen négyzetméternyi területen, mely 37%-át alkotja a városban található közparkok területének. A következő megoldandó feladatok, problémák láthatóak a Füredi városrészben: 1. közösségi terek hiánya 2. valódi, a hírnévnek megfelelő főutca hiánya 3. kevés gyermek a városrész lakosságszámához viszonyítva 4. elöregedő lakosság 5. ifjúság elvándorlása a munkalehetőségek számának csökkenése miatt 6. a fiatalok alkohol- és drogfogyasztásának emelkedése 7. a szociális rendszer nem tart lépést a társadalmi változásokkal 8. épített környezet romlása 9. kisvállalkozások megszűnése 10. járdák minőségének gyors romlása, akadálymentesítés alacsony szintje 11. a szükségletekhez képest kevés parkoló 12. kevés kerékpárút. Fejlesztési lehetőségei a következők: - A városrész kistérségi központként történő fejlesztése - Környezetkímélő kerékpáros turizmus élénkítése - Oktatási központok betelepülése - A szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőségek biztosítása főképp a fiatalok számára - Épületek rendszeres karbantartása, felújítása - Infrastruktúra fejlesztése: járdák felújítása, akadálymentesítése; parkolók építése; kerékpárutak építése; elkerülő utak építése; megújuló energiaforrások közösségi felhasználásának fejlesztése. I-9

10 Összefoglalva úgy látjuk, hogy a Füredi városrész a középtávon fejlesztendő városrész Balatonfüreden, melynek fő lehetőségei minőségi városközpont kialakítása kistérségi központként és közösségi terek biztosítása a lakosság számára. A városrehabilitáció elsődleges kulcsterületének tekintendő. Üdülőtelep városrész Az Üdülőtelep városrész Balatonfüred idegenforgalmi központja. Ugyan a lakónépesség csupán 11%-a él itt, a nyári szezonban az itt tartózkodó vendégekkel együtt már a város legzsúfoltabb részévé válik. A Füredi városrészhez hasonlóan itt is probléma a népesség elöregedése. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 20% a többi városrészhez viszonyítva, melyet jelentősen befolyásol a szezonalitás. Itt a legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a foglalkoztatott nélküli háztartások száma. Funkcionálisan megfelelően ellátott városrész, azonban nem rendelkezik városközpont jelleggel. Ebben a városrészben a gazdasági funkciók az uralkodóak, ezen belül az idegenforgalom és a kereskedelem jelentős szerepű, hiszen a turisták a városrész szálláshelyeit és a Balatont célozzák meg. A városrész jellemző funkciói még a városi funkciók: a Füredi városrész értékéhez közelít a helyi autóbuszmegállók száma, itt található a városrészek közül a legtöbb távolsági autóbusz megálló, a legtöbb parkolóhely, a legtöbb benzinkút, és számos park. Kiegészítő funkciók a lakó- és a közösségi funkciók. Az Üdülőtelep városrész esetében a következő megoldandó feladatok merülnek fel: 1. a szezonalitás problémája: szezonális munkanélküliség, nyári túlzsúfoltság 2. a tópart túlzott beépítettsége 3. öregedő lakosság 4. kevés gyermek 5. környezettudatosság nem megfelelő szintje 6. munkanélküliség növekedése 7. kevés kerékpárút 8. nyári szezonban kevés parkoló. Az Üdülőtelep legfontosabb jellemzője a jövőben, hogy továbbra is a város lakosságának legfőbb megélhetési forrására, az idegenforgalomra specializálódik. Ezt a városrészt a Füredihez hasonlóan kitörési pontnak tekintjük, a fejlesztési tevékenységek gyújtópontjának. Lényeges, hogy a városrész fejlesztése a kínálkozó lehetőségek irányába mozduljon el, melyek pl. a kongresszusi turizmus, a minőségi turizmus, és gyógy- valamint wellness turizmus. Szükséges azonban a szezonalitás elsimítása, azaz a nyári szezonon túl is munkahelyek biztosítása. Arácsi városrész Az Arácsi városrész falusias jellegű, külön városrészközponttal rendelkező terület. Balatonfüred lakónépességének 16%-a választotta ezt a városrészt lakhelyéül. Itt él a legtöbb éves lakos és a legtöbb 25 éves és idősebb felsőfokú végzettségű. A foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül a városi érték 26%-a. Az Arácsi városrész városrészközponti és lakófunkciói kiemelendők. A civil szervezetek ebben a városrészben aktívak és nagy a lakossági összetartás, így az egyik mellékfunkció a közösségi. Emellett fontos megemlíteni az idegenforgalmi, kereskedelmi és közterek, parkok funkciókat, melyek szintén csak kiegészítő jellegűek, de fejlesztendőek. I-10

11 A városrészben a következő megoldandó feladatokat látjuk: 1. elöregedő lakosság 2. kevés gyermek 3. munkanélküliség, kevés munkahely, kevés kereskedelmi egység 4. a főutak miatt nagy átmenő forgalom, környezetszennyezés 5. hiányos csapadékelvezetés 6. kevés kerékpárút 7. kevés parkolóhely 8. járdák minőségének gyors romlása, akadálymentesítés alacsony szintje. Az Arácsi városrész fejlődési irányának látjuk, hogy a Füredi városrész bizonyos funkcióit átveszi, illetve kiegészíti. Így például civil szervezetek és közigazgatási intézmények központjai települhetnek ide, ezzel is javítva a városrész kihasználtságát. Emellett kiemelendő az ökoturizmus ösztönzése és támogatása, melyhez megfelelő alapot szolgáltat a városrész falusias, természetközeli jellege. Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész A külterületek lakófunkciója minimális, a lakónépesség száma meglehetősen alacsony. Az aktuális (2007. évi) önkormányzati adatok alapján a kereskedelmi egységek csupán 8%-a, a vendéglátó-ipari egységek 10%-a található meg itt jelenleg. A külterületi városrészben a lakások csupán 1%-a található, azonban a városrészeket összehasonlítva itt található a legtöbb alacsony komfortfokozatú lakás. A Gazdasági, ipari és különleges területek, a város teljes külterülete városrész esetében jellemző funkciókról nem beszélhetünk. Igen kevesen élnek itt, és a szokásos városi funkciók szinte teljesen hiányoznak. Kiegészítő funkcióként vannak jelen a kereskedelmi és a mezőgazdasági funkciók. A Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrészben jellemző problémák a következők: 1. a kisszámú lakosságon belül is jellemző az elöregedés, és kevés a gyermek 2. sok az alacsony komfortfokozatú lakás 3. kis értékű a talaj 4. túlzott beépítés 5. környezetszennyezés 6. kevés kerékpárút 7. túl nagyméretű, környezetkárosító, városképet esztétikailag rontó vállalatok betelepülésének veszélye. Fejlesztésének lehetőségei: - szőlészet, borászat és borturizmus fejlesztése - kirándulóturizmus fejlesztése - környezetkímélő ágazatok letelepítése, biogazdálkodás támogatása - logisztikai központok idevonzása - munkahelyek teremtése a tevékenységek diverzifikálásával - kisipari szolgáltatók, kisebb üzemek letelepedése fejlődési és növekedési lehetőségek biztosításával pl. infrastruktúra biztosítása, fejlesztése - kerékpárutak építése - oktatási központ kialakítása. I-11

12 Antiszegregációs terv Az Integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként készül el a város antiszegregációs terve, amelynek célja, hogy a szociális helyzet elemzésen túl feltárja mindazokat a problémákat, amelyek nehezíthetik egy-egy társadalmi csoport integrációját nehezítik; elsősorban az oktatás, illetve a munkaerőpiac terén. Az antiszegergációs terv kiinduló lépéseként le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. Fontos megemlíteni, hogy a KSH-tól kapott adatok alapján Balatonfüreden nem található olyan terület, amely szegregátumnak tekinthető, azonban a város néhány része e mutatók alapján a többinél kedvezőtlenebb helyzetben van. A város fejlesztésénél mindenképpen figyelemmel kell lenni arra, hogy a változtatások és beruházások hatásai a társadalmi folyamatokat kedvezőbb irányba befolyásolják. A város jövőképe A jövőképet Balatonfüred Településfejlesztési Koncepciója határozza meg: Balatonfüred a XXI. század küszöbén olyan jövőképet fogalmaz meg, ami épít történeti hagyományaira, tudatosan képviseli és fejleszti identitását. Emellett térségét regionális központként szervező kisvárosként jeleníti meg. A város mai jövőképében a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kap a minőségi lakó-üdülő jelleg, valamint a minőségi idegenforgalmi fejlesztés. Mindezeket a városkép és a környezeti minőség fenntartásának és fejlesztésének kiemelt kezelése foglalja egységes keretbe. A helyi gazdaság szempontjából továbbra is az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltató szektor lesz a meghatározó. Balatonfüred jövőképének továbbra is meghatározó eleme a környezeti minőségre érzékeny kisváros modellje, amely a fejlesztési potenciált városformáló erőként mobilizálja. Az idegenforgalomra alapozó stratégia a szálláshely és kapcsolt szolgáltatások fejlesztésén túl a régiós együttműködést is újragondolva Balatonfüredet a Balaton egyik központjában helyezi el. A városi jövőkép markáns eleme a kulturális szervező szerep felvállalása, amely gazdag hagyományokra tekinthet vissza, és jól illeszkedik a sokszínűség és minőség filozófiájába. Jövőbeni fejlesztési irányok A célhierarchia a városi átfogó cél, a középtávú városi célok, és a városrészi célok szintjeiből épül fel. Balatonfüred évre szóló átfogó célja a következő: fenntartható fejlődés az építészeti és természeti értékeit, valamint hagyományait ápoló kisváros keretén belül, perspektivikus és vonzó környezetet nyújtva a város lakosainak, a vállalkozásoknak és a turistáknak egyaránt. Emellett a következő középtávú (7 8 éves) célokat tűztük ki: 1. Perspektivikus tevékenységek / szolgáltatások tudatos fejlesztése: borászat, gyógyturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, családi fürdőturizmus, vitorlázás, egyéb sport, horgászat, ezáltal a helyi gazdaság élénkítése 2. Szezonális munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése (több lábon állás, helyi gazdaságfejlesztés) 3. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése, közutak, kerékpárutak kiépítése, minőségük javítása I-12

13 4. Hatékony kistérségi közigazgatási központ kialakítása, a biztonságos kisváros identitás továbberősítése (mentők, tűzoltóság, rendőrség) 5. Önkormányzati tulajdonú köz- és gazdasági célú intézmények/ingatlanok energiaellátásának korszerűsítése, akadálymentesítése 6. A helyi lakosság számára is elérhető kulturális, ifjúsági, civil, vallási, aktív szabadidős és közösségépítő tevékenységek, valamint erre alkalmas szabadtéri és fedett helyszínek biztosítása, a városközpont vonzerejének növelése érdekében 7. A minőségi városkép kialakítása, az épített és a természeti környezet értékeinek megőrzése, a természetjárás feltételeinek javítása (turistautak kialakítása, kilátók, zöld folyosó program stb.) A fenti célok a városi környezet minőségi javítását, a társadalmi kohézió erősítését és a helyi gazdaság élénkítését segítik elő. Az egyes városrészek esetében is meghatároztunk célokat. Füredi városrész célja: az épített és a természeti környezetét megőrző és fejlesztő, hatékony közigazgatási, közösségi és szolgáltató központjává váljon a városnak és a kistérségnek. Üdülőtelep városrész célja: egész évben minőségi szolgáltatásokat nyújtó, kulturális, sport és szabadidős programokban gazdag idegenforgalmi központtá váljon. Arácsi városrész célja: falusias jellegét, természetközeliségét megőrző, egyre szélesebb körű és jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó települési alközponttá váljon. Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete esetében a városrészi cél: a város számára gazdaságilag, stratégiailag, városműködés szempontjából fontos, azonban a lakó- és üdülőterületbe nem integrálható funkciók települjenek ide a természeti környezet megóvásával. A célrendszer koherenciája A városrészek céljai egységes, egymást kiegészítő, támogató rendszerré állnak össze, a szomszédos városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. A célrendszer nem eredményezi zárványok kialakulását. A tervezett funkcióbővítések nem okoznak a többi városrész számára hátrányos funkciócsökkenést, ill. -vesztést. Az ipari funkció átkerülése másik városrészbe pedig a lakosság szempontjából kívánatos változás. A között fejleszteni kívánt akcióterületek Balatonfüreden 8 fejlesztendő akcióterületet jelölt ki Balatonfüred Város Önkormányzata, melyek a következők: - Füredi városrészi akcióterület (mely megegyezik a Füredi városrésszel) Üdülőtelep városrészen belül: - Reformkori akcióterület - a 71-es főút körforgalmú csomópontjának környezete akcióterület - Castricum tér akcióterület Arácsi városrészen belül: - Arácsi városközpont akcióterület - Balaton utca és a Germering utcai közúti csomópont akcióterület Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrészben: - Nyugati megkerülő út környezete akcióterület - Aszófői úti akcióterület. I-13

14 Meghatároztuk, hogy az elkövetkezendő 7 8 évben milyen forrásból mely városrészekben mely akcióterületeken milyen fejlesztési tevékenységeket tervez végrehajtani Balatonfüred Város Önkormányzata. Feltüntettük a becsült időintervallumot, melyet egy-egy fejlesztés átfog, a fejlesztés tervezett költségét, és az Önkormányzatnál jelentkező esetleges várható bevételeket. Majd a tevékenységeket priorizáltuk figyelembe véve a fejlesztés tervezett időpontját, a workshopokon és interjúkon elhangzott lakossági, civil, intézményi és vállalkozói igényeket és a végrehajthatóság feltételeit (igénybe vehető források, fenntarthatóság). Az első helyre sorolt, az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések a következők: - A Pálóczi kastély (műemlék) épületének külső felújítása, a bejutást elősegítő akadálymentesítése - A Pálóczi kastély parkjának (műemléki környezetének) rehabilitációja - Járdák rekonstrukciója a Pálóczi kastélytól a Balaton Királynője Közösségi Házig terjedő területen az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével - Az Önkormányzattal szemközti terület parkosítása az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével - Polgármesteri Hivatal A épületének külső felújítása és bejutást elősegítő akadálymentesítése (infokommunikációs is) - Polgármesteri Hivatal B épületének külső felújítása és a bejutást elősegítő akadálymentesítése (infokommunikációs is) - A Balaton Királynője Közösségi Ház felújítása, (energiahatékonysági korszerűsítése és komplex akadálymentesítése) - A Balaton Királynője Közösségi Ház előtt és mellett található egyházi tulajdonú terület rekonstrukciója - Ady u. Kossuth u. Arácsi út közúti csomópontjának felújítása, biztonságossá tétele (körforgalom kialakítása) az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével. A Kossuth Lajos utca helyrajzi számához tartozó területet a tervezett kialakítás nem érint. - Zöldterület-rekonstrukció (Vásárcsarnok előtti terület parkosítása, a közúti csomóponttól a Kovászna park felé vezető sétány kialakítása, a Kovászna park felújítása, Kéki patak Kovászna parkhoz kapcsolódó partjának rendezése) - Vásárcsarnok épületének felújítása, energiahatékonysági korszerűsítése és komplex akadálymentesítése - A Pálóczi kastély belső felújítása és belső akadálymentesítése - Az Önkormányzattal szemközti területen mélygarázs építése és komplex akadálymentesítése - Az Önkormányzattal szemközti területen két épület (irodák, üzletek, lakások) építése Ezek mindegyike a Füredi városrészi akcióterületen várható. A legnagyobb fejlesztési költséggel járó tevékenységek a következők: - SCD HOLDING (CE) ZRt magánfejlesztése Balaton Resort : luxus apartmanházak, park, szálloda építése - az Üdülőtelep városrészben, a 71-es főút körforgalmú csomópontjának környezete akcióterületen - ÉKKŐ I. projekthez (ROP 1.1) kapcsolódó magánberuházások - Üdülőtelep városrészben, a Reformkori akcióterületen - Brázay villában gyógy- és wellness központ építése magánforrásból - Üdülőtelep városrészben, a Reformkori akcióterületen - sportpálya alsó részén üzletközpont építés - az Üdülőtelep városrészben, a 71-es főút körforgalmú csomópontjának környezete akcióterületen I-14

15 - volt Huray utcai piac területe (kongresszusi központ, kiállító terem, színház illetve családi szórakoztató központ ) önkormányzati és magánforrásból - Üdülőtelep városrészben, a Reformkori akcióterületen. Ingatlangazdálkodás Balatonfüred város képviselő-testülete február 28-án tárgyalta a évi vagyongazdálkodási irányelveket, melynek a stratégiai elemei a következőkben foglalhatók össze: 1. A Képviselő-testület május 25-i ülésén úgy döntött, hogy azon ingatlan értékesítésekből befolyt pénzösszegeket, amelyek a költségvetés szempontjából többletbevételt jelentenek, egy éven belül ingatlanba fekteti. Ezt az elvet a Képviselő-testület a továbbiakban is figyelembe veszi. 2. A nagy értékű, frekventált, illetve potenciális fejlesztéseknek teret biztosító ingatlanokkal kapcsolatos előterjesztések a képviselő-testületi ülések napirendjén rendszeresen szerepelnek. Eddig az önkormányzat arra törekedett, hogy ezen ingatlanok tulajdonjogát megtartsa, emiatt több esetben az ingatlanok tulajdonjogának megtartása mellett, földhasználati jog alapításával járult hozzá új beruházások megvalósításához a magántőke bevonásával. A jövőben hasonló ingatlan hasznosítás csak új ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetén lesz lehetséges. A tervezett ingatlanvásárlások jelen fejezet 6. pontja alatt olvashatók. 3. Stratégiai ingatlanként kezeli az Önkormányzat az alábbi tulajdonait: Huray-piac (Üdülőtelep városrész, hrsz.: 117/3); PROBIO Zrt.-től átvett ingatlanok (Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész, hrsz.: 1424/4 és 1424/5); Védett szőlők (Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész, hrsz.: 02/1); Germering utcai ingatlan (Üdülőtelep városrész, hrsz.: 0195/1); Sportcsarnok melletti ingatlan (Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész, hrsz.: 08/5); Szovjet üdülő (Üdülőtelep városrész, hrsz.: 94); Hajógyári út melletti ingatlan (Gazdasági, ipari és különleges területek, valamint a város teljes külterülete városrész, hrsz.: 037/4); Brázay villa (Üdülőtelep városrész). 4. Az Önkormányzat tovább kívánja növelni a helyiségek bérbeadásából származó jövedelmét. A fentiek alapján állítottuk össze a város ingatlangazdálkodási tervét, elkülönítve a forgalomképes ingatlanokat, azok jövőbeni felhasználásának célját, illetve a nem vagy csak korlátozottan forgalomképes ingatlanokat. Partnerség A városfejlesztési tevékenységek tervezése és végrehajtása során az Önkormányzat munkatársai folyamatosan egyeztetnek a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal, a Magyar Közút Kht.-val, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatallal, az egyes Minisztériumokkal, és a Veszprém Megyei Önkormányzattal. Balatonfüred Város Önkormányzata április 21-én és 22-én a vállalkozások képviselői és külön az önkormányzati intézmények, valamint külön a civil szervezetek számára tartott workshopokat, amelyeken megvitatták műhelymunka keretében a közötti időszakban lehetséges és szükséges fejlesztési javaslatokat. A I-15

16 rendezvényeken a meghívottak megismerhették az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi terv készítésének jelentőségét, tartalmát, illetve a konkrét önkormányzati városfejlesztési elképzeléseket. Ezt követően az érintettek véleményének, szándékainak, valamint a városfejlesztési problémák és fejlesztési javaslatok feltérképezésére került sor. A workshopok mellett interjút készítettek a város vezetőivel, az intézmények, a vállalkozások, az érdekvédelmi szervek képviselőivel és a civil szervezetek képviselőivel. A konkrét fejlesztési elképzelésekről az Önkormányzat a városi honlapon ( rövid cikket helyezett el a lakosság tájékoztatása végett Két éven belül megújulhat a felső városrész és Folytatódik a fejlesztés Balatonfüreden címmel, valamint tájékoztatta a Füred TV képviselőit is, akik rendszeresen tudósítanak a városi fejlesztési tevékenységekről, és az önkormányzati képviselőtestületi ülésekről április 22-én pedig lakossági konzultációt szervezett. A vélemények minél szélesebb körének begyűjtése céljából az Önkormányzat lakossági kérdőívet is készített, melyet a Balatonfüredi Naplóban, a városi honlapon, valamint a Füred Televízió képújságjában tettek közzé. Emellett a Polgármesteri Hivatalban és a többi hivatalban (pl. Okmányiroda) is kihelyezték a kérdőíveket, melyeket folyamatosan gyűjtöttek. Az IVS végrehajtásának szervezeti keretei A városfejlesztés tervezési és végrehajtási tevékenységeiben - így az IVS megvalósításában is - a következő szervezetek, szervezeti egységek látnak el feladatokat. A városfejlesztés irányainak meghatározásával az önkormányzat Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága foglalkozik. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály látja el az Önkormányzat fejlesztéseivel, rekonstrukcióival, felújításaival, a város üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. A Vagyongazdálkodási Osztály az önkormányzat vagyonrendeletében biztosított feladatkörében eljárva végzi az Önkormányzat forgalomképes vagyonának legcélszerűbb hasznosítását és koordinálja a befektetési és vállalkozási tevékenységet. Emellett a PROBIO Zrt. végzi bizonyos területek parkfenntartási, közterület tisztítási ill. hulladékgazdálkodási feladatait, parkolók üzemeltetését, önkormányzati bérlakások kezelését, míg a Vásárcsarnok Kft. önkormányzati ingatlanok bérbeadásával és a Vásárcsarnok üzemeltetésével foglalkozik. Az IVS megvalósulásának monitoringja A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az IVS nyomon követéséért az Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztálya a felelős, mely tevékenység magában foglalja a stratégia meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatát. A Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály az IVS monitoring fejezetében meghatározott lépések szerint eljár, azaz nyomon követi a célok megvalósulását, fórumokat és munkacsoport üléseket szervez, összegyűjti a tapasztalatokat, kitölti a monitoring táblázatokat, majd átvezeti esetlegesen külső erőforrások igénybevételével az IVS-ben eszközölni szükséges módosításokat. I-16

17 II. BEVEZETÉS II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, melynek alapvető céljai a következők: a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az integrált városfejlesztési stratégiával elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Az integrált városfejlesztési stratégia (továbbiakban IVS) a város jelentős fejlesztéseinek meghatározójává válik középtávon. Feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Mindemellett legitim dokumentum, ugyanis az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Balatonfüred Város integrált városfejlesztési stratégiájának elkészítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció ban Kézikönyv a városok számára című dokumentuma, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóságának útmutatásai szerint jártunk el. Szem előtt tartottuk a partnerség koncepcióját, igyekeztünk minden érdekcsoporttal ismertetni az IVS jellemzőit, elkészítésének céljait, és véleményük, fejlesztési javaslataik figyelembevételével alakítottuk ki stratégiánkat. Az elemzések készítésekor a felhasznált adatokat a KSH és Balatonfüred Város Önkormányzata bocsátotta rendelkezésünkre, valamint a KSH és az ÁFSZ honlapján és a T-Star rendszerben található nyilvános adatokból dolgoztunk. II-17

18 III. TELEPÜLÉS- ÉS VÁROSTÖRTÉNET Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye és egyben a Balaton északi partjának fővárosa, mindemellett jelentős vitorláskikötő. Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó Füred. Tőle nyugatra Papsoka a XIV. századtól Siskének nevezik helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács. Az Arácsi városrész eredetileg királyi birtok volt környékén a tihanyi apátságnak birtokrészt adományozhattak (II. István oklevele alapján). A településen az egyházi és királyi birtokokon kívül más birtokosoknak is voltak itt területei, tekintve, hogy kitűnő szőlőtermelő vidék volt. A török elleni küzdelmek során elpusztult (a község megnevezése a XVI. sz. második felében: puszta), majd újratelepült. A lakosság többnyire mezőgazdasággal, szőlőműveléssel foglalkozott. Füred idegenforgalma századokra nyúlik vissza, és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították, 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa. A L OFFICE International de la Vignet et du Vin (OIV) Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal az 1987-es évet a Szőlészet és Borászat Nemzetközi Éveként hirdette meg. Az év során számos világhírű borvidék városa mellett Balatonfüred is pályázott a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa cím elnyeréséért. A város pályázata sikeres volt, a cím elnyerését tanúsító okiratot Rómában adták át. Ez a kitüntetés Balatonfüred és környékének bortermelőinek, borászati gazdaságainak tevékenységét ismerte el. Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, emellett a Kossuth forrásnál, a Berzsenyi kútnál, a Polányi kút Szekér Ernő kifolyójánál és a Schneider Ferenc díszpolgár által adományozott kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján. A város gazdag történeti emlékhelyekben, melyek legnagyobb részét átalakították, felújították. Számos olyan nevezetes villa és kúria található itt, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét. A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya, ma is meghatározzák a város hangulatát. Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Haladó szellemű politikusok, művészek kedvelt találkozóhelyévé vált; történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált. Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa, melyben a századforduló híres magyar III-18

19 színésznője töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként működik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdőorvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait. A felső városrész díszeiként emelkedik a magasba a Református templom, a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom. A mai óváros a régi falu és hozzászámítva az idecsatolt Balatonarácsot is még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az óvárosba vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek sorakoznak. A városnak ezen a részén még őrzik a népi formákat az alábbi jellegzetes, műemléki táblával is megjelölt épületek. A Siske utca az a része az óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik, és sétaút kezdődik. Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. század második felében). A köznemesi rend tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek. III-19

20 IV. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Balatonfüred településhálózatban betöltött szerepét az Országos Területfejlesztési Koncepció policentrikus városfejlesztési koncepcióját szem előtt tartva végeztük, és megvizsgáltuk a város közvetlen térségében betöltött és a tágabb környezetre ható szerepét is. A következő fejezetekben célunk Balatonfüred térségi funkcióira rávilágítani. Részletesebb helyzetelemzést és összehasonlítást statisztikai adatokkal alátámasztva az V. Helyzetértékelés a város egészére vonatkozóan című fejezetben végzünk. Balatonfüred város a Közép-dunántúli régióban, a Balaton tó északi partján fekszik, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik fontos egysége Veszprém megye déli, délkeleti részén. A fővárostól 140 km-re dél-nyugatra, az M7-es és a 71-es főközlekedési úton közelíthető meg. Meghatározó a Balaton tó egyedi táji és természeti adottsága, az országosnál enyhébb éghajlati jellemzővel. Átlagosan évente órát süt a nap. A város a Balatonfüredi kistérség központja, a kistérséghez 21 település tartozik. Balatonfüred területe 4645 hektár, népességszáma fő (2001-es népszámlálás adataiból továbbszámított adat, forrás: Balatonfüred Város Önkormányzati Népességnyilvántartó április). A közműellátottság szinte teljes körű (víz, elektromos hálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékcsatorna). A kiépített önkormányzati úthálózat hossza 72 km. A következő táblázatban bemutató jelleggel összefoglaltuk Balatonfüred, Veszprém megye, a Közép-dunántúli régió adatait és országos adatokat az adott egység területére, lakónépességére, természetes szaporodására, illetve fogyására, a munkanélküliségi rátára, a regisztrált vállalkozások számára, és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számára vonatkozóan. Az egyes adatok változására vonatkozó megállapításokat a fentebb említett városi helyzetértékelés alapján tettük. 1. táblázat Balatonfüred összehasonlítása néhány statisztikai adat tükrében - forrás: KSH Veszprém megyei évkönyv Megnevezés Balatonfüred Veszprém megye Közép- Dunántúl Ország Terület, km Lakónépesség az év végén, ezer fő 13, , , ,2 Ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás ( ) -4,4-3,3-3,1-3,2 Munkanélküliségi ráta, % 5,9 6,1 6,1 7,5 Regisztrált vállalkozások száma Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka Látható, hogy Balatonfüred Veszprém megye lakónépességének mintegy 3,6%-át adja, míg a Közép-dunántúli régió népességének mintegy 1,1%-át. A megyei, régiós és országos adattal is összehasonlítva Balatonfüreden a legnagyobb a természetes fogyás mértéke, míg a nagyobb egységek adatai közel egyezőek. A későbbiekben részletezett városi helyzetelemezés is rávilágít, hogy a városra másfél évtizede a változó ütemű természetes fogyás jellemző, és a korösszetétel változása pedig az elöregedés irányába mutat. A munkanélküliségi ráta 1,6 százalékponttal alacsonyabb az országos adatnál, és a megyei és régiós rátánál is kisebb. A regisztrált munkanélküliek száma óta folyamatos emelkedést IV-20

21 mutat, viszont az egyes éveken belül igen erős ingadozás tapasztalható az idegenforgalom szezonális munkaerő-igénye miatt. Balatonfüreden regisztrálták a Veszprém megyében regisztrált vállalkozások 6,8%-át, míg a Közép-dunántúli régióban regisztrált vállalkozások 2,4%-át. A működő vállalkozások számát és között ugyan nem egyenletes, de határozott fejlődés jellemezte, évente átlagosan 5%-os növekedési ütemmel, míg között viszonylagos stagnálás volt tapasztalható. A táblázatból az is kiderül, hogy a Veszprém megyében kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 28%-át, míg a régióban eltöltött vendégéjszakák 18%-át Balatonfüred adja. Összefoglalva Balatonfüred lakónépességére a természetes fogyás és az elöregedés jellemző, a munkanélküliségi ráta óta emelkedik, viszont az országosnál alacsonyabb, valamint a regisztrált vállalkozások száma évről-évre bővül. A város gazdaságának húzóágazatát az idegenforgalom adja. Balatonfüred a statisztikai nagyságkategóriák közül a kisvárosok csoportjába tartozik, hiszen lakónépessége nem haladja meg a főt. A városoknak a településhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a városhierarchiában elfoglalt helyük utal. A települések között kimutatható hierarchia, a városok hierarchikus szintje a városi alapfunkciók mennyiségétől és minőségi kombinációjától függ. Beluszky Pál 1 besorolása szerint Balatonfüred az évi jellemzői, városi intézményei, betöltött funkciói alapján hiányos szerepkörű kisváros volt. Ez azonban véleményünk szerint az utóbbi években változott, a funkciók bővültek, így a város teljes értékű központtá fejlődött. A városok dinamikája szerint a stagnáló városok kategóriájába esik - főként népességszámát tekintve -, míg a funkcionális típusokat megvizsgálva pedig fürdőés műemlék város. A foglalkoztatási szerepkör alapján üdülési-idegenforgalmi szerepkörrel rendelkezik. A komplex várostípusok között pedig szintén az üdülő (fürdő) városok csoportjához tartozik. Balatonfüred településhálózatban elfoglalt helyét a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) szintjei szerint tekintjük át. A NUTS 2 szintet Magyarországon a statisztikai régiók alkotják. Az Országos Területfejlesztési Koncepció és a Pólus program megjelöli a fejlesztések középtávú idődimenziójában az ország - lakosságarányosan is meghatározó - jelentős növekedési pólusait, melyek a következők: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr. A Közép-dunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém funkciómegosztáson alapuló szerves együttműködés révén fejlesztési társközpontokként működnek. Balatonfüred földrajzi fekvése miatt ez utóbbi két fejlesztési társközpont vonzáskörzetében található, bár Veszprém hatása domináns közelsége, egyszerű megközelíthetősége, a felsőoktatás jelenléte, a munkalehetőségek, a bővebb kereskedelmi és szabadidős funkciók miatt. Tovább erősíti Veszprém szerepét, hogy megyeszékhely - a NUTS 3 szint, a megye központja -, így számos közigazgatási funkció ellátója. A NUTS rendszer szoros kiegészítője a helyi közigazgatási egységek rendszere (LAU). A LAU 1 szintet alkotják a statisztikai kistérségek, míg a LAU 2 szint maga a település. A Balatonfüredi kistérségben a kistérségi központ funkcióit Balatonfüred látja el, betöltött szerepét a IV.3.3. fejezetben mutatjuk be részletesebben. 1 Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza, Általános rész, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs IV-21

22 IV.1. BALATONFÜRED NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI IV.1.1. Testvérvárosi kapcsolatok Balatonfüred kiterjedt testvérvárosi hálózattal rendelkezik, melyet tér és utcanevei is megörökítenek. A testvérvárosi kapcsolatok megőrzése és fenntartása érdekében évente egykét alkalommal rendeznek a városban sport és kulturális eseményeket. A külföldi partnerkapcsolat a sporton és a kultúrán kívül az önkormányzati igazgatás, a településrendezés és környezetvédelem, a turizmus, az ifjúságvédelem, a szociális és oktatási ügyek, valamint a gazdaság és egészségügy területén is gyümölcsöző. A testvérvárosokkal kialakított nemzetközi kapcsolatokat a következőkben részletezzük, valamint röviden bemutatjuk a városokat is. Németország Germering 1988-ban írták alá a két város közötti testvérvárosi szerződést, de már óta élénk kapcsolat él a mindkét városban működő testvérvárosi egyesületek között. Polgármesterük, Rudolf Bay, 1988-ban emlékfát ültetett a Szent István téren a Polgármesteri Hivatal előtt. Mindkét városban jelenleg is működik testvérvárosi egyesület. Germering München közvetlen szomszédságában fekvő, lakosú város, melyet ban Germering és Unterpfaffenhofen egyesítésével hoztak létre. A város gazdag múlttal rendelkezik, ásatások során előkerültek emlékek a kőkorból és római korból is. Jelenleg tervezik egy városi múzeum létrehozását. A mai városban két gyorsvasúti megálló van, ezzel is megkönnyítve a Münchenbe való beutazást. Több bevásárló központ, heti piac szolgálja a vásárlókat. A városközpontban fekvő Stadthalle óta ad otthont színházi és operaelőadásoknak, koncerteknek, kiállításoknak, de tartanak itt vásárokat, kongresszusokat is. Az épület mellett található a városi könyvtár. A germeringi Rosstahl kulturális rendezvényeket és színházi előadásokat tart a Rosstahl színházban. A város szélén található a Germeringi tó, amely kiválóan alkalmas fürdőzésre. Hollandia Castricum 1988-ban írták alá Castricumban a két város közötti testvérvárosi szerződést. Akkori polgármesterük, J. M. Schouwenaar, 1989-ben emlékfát ültetett a Szent István téren, a Polgármesteri Hivatal előtt. Mindkét városban testvérvárosi egyesület működik, a balatonfüredi 2003-ban ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Castricum Amsterdamtól 30 kilométerre északra fekszik januárjában bővült a város, egyesült a közeli Limmen és Akersloot településekkel, további városrészei: Bakkum, de Woude. Lakosainak száma: fő. Amsterdam könnyen elérhető, óránként három vonat közlekedik. Castricum a Nordseetől mintegy 3 km-re fekszik, saját tengeri stranddal rendelkezik, melyet dűnék választanak el a szárazföldtől. Két kemping is szolgálja a nyaralókat. Akersloot az Alkmaardersee partján fekszik, ahol vitorlázni lehet, több vitorlás kikötővel is rendelkezik. Limmen virágairól híres. A városban mozi, uszoda szaunával, könyvtárak, múzeum, idősek otthona, több középiskola, sportparkok, többféle felekezet temploma található. IV-22

23 Finnország Kouvola 1988-ban írták alá Balatonfüreden a két város közötti testvérvárosi szerződést. Kari Ikävalko polgármester 1993-ban ültetett emlékfát a Szent István téren. Balatonfüreden Testvérvárosi Egyesület működik. Kouvola Helsinkitől 130 kilométerre észak-keletre fekszik. Jelentős vasúti csomópont. A városnak lakosa van. Rendelkezik színházzal, művészeti múzeummal, központi könyvtárral, két uszodával és egy jégsport-csarnokkal. Saját szimfonikus zenekaruk is szórakoztatja a közönséget. Kouvola Finnország második legjelentősebb kultúrvárosa. II. Miklós orosz cár 1910-ben hatalmas kaszárnyát építtetett vörös téglából, amely ma az egyetemnek ad otthont. Kouvola jelentős konferencia központ, ezt segíti elő a sok kitűnő szálloda. Nagyon kedvelt a tavasztól őszig nyitva tartó szórakoztató park a Tykkimäki. Finnországnak ez a legdélebbi városa, ahol minden évben igazi kemény tél van. Kitűnő síutak találhatók a város környékén. Horvátország Opatija 1996-ban írta alá a két város polgármestere a testvérvárosi szerződést. Az akkori opatijai polgármester, Dr. Axel Luttenberger, emlékfát ültetett a Polgármesteri Hivatal előtt. Balatonfüreden Testvérvárosi Egyesület működik. A Kvarner-öbölben, ott ahol a tenger a legmélyebben hatol a szárazföldbe, az 1396 méter magas Učka lábánál fekszik a horvátországi idegenforgalmi hagyományok őrzője, Opatija. A város a mérsékelt, fölközi-tengeri éghajlat minden előnyét élvezi. Kezdetben az előkelő réteg téli üdülőhelyeként ismert Opatiját csakhamar (1889-ben) klimatikus gyógyhelyként is elismerték. Közelében vonzó kirándulóhelyeket találunk, pl. a középkori Moscenice, Veprinac, Kastav, Ičiči, Ika, Lovran, Medveja, Moscenicka Draga. Szép kirándulásokat tehetünk Pulába, Triesztbe, a Plitvicei tavakhoz és a szigetekre. Opatija az év minden szakában élményt nyújt: fesztiválokkal, vitorlás versenyekkel és horgászversenyekkel. Az Adria Kupán évek óta részt vesznek a füredi horgászok is. A vendégeket számtalan étterem, kávéház, közel 2000 férőhely magánházaknál, 6000 férőhely a korszerű szállodákban - melyek közül tíz fűtött tengervizes medencével is rendelkezik - és két kongresszusi központ várja. Románia Kovászna Balatonfüred város Önkormányzata és a romániai Kovászna város augusztus 20-án írt alá testvérvárosi alapszerződést. Ekkor került sor Balatonfüreden a testvérváros által ajándékozott székely kapu felállítására a Vásárcsarnok melletti park bejáratánál valamint a Kovászna park felavatására. Kovászna Romániában, a Kárpátok délkeleti csücskében található, szép természeti környezetben. Lakossága fő, 80%-ban magyar. A város híres szénsavas fürdőiről, mofettáiról, 700 ágyas szívkórházáról, szanatóriumairól. A város életét jelentősen meghatározza a gyógyturizmus, valamint a Déli-Kárpátok hegyei és erdei által nyújtott gyönyörű táj, a város és környékének történelmi látnivalói. Érdemes ellátogatni a Szent Anna tóhoz, megnézni a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeumot, valamint Zágonban Mikes Kelemen szülőházát és a benne berendezett múzeumot, ahol Kiss Manyi Kossuth-díjas művész emlékszobája is található, aki itt született és nevelkedett. A városhoz közel eső Kézdivásárhelyen ipartörténeti múzeum várja az érdeklődőket. A Hotel Dacia IV-23

24 gyógyszállodában megismerhető az ott alkalmazott balneo- és egyéb terápiás módszerek. A közelben található Románia legmagasabban fekvő települése, Kommandó, ahol a hegyi juhászok életével és munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók. Arpino - Olaszország szeptemberében írta alá a két település polgármestere az együttműködési megállapodást. Elkötelezték magukat és az általuk vezetett települést a kulturális tapasztaltcserére, a két kiemelkedő Európában és világszerte is egyedülálló esemény: a Certamen Ciceronianum Arpinas és a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny rendezvényeinek kiemelt támogatására. A megállapodás szól művészeti találkozók, kiállítások, könyvbemutatók szervezéséről, művészeti csoportok, zene- és énekkarok kölcsönös látogatásának ösztönzéséről is. Az olaszországi Arpino Rómától 120 km-re délre, 700 méter magasan emelkedik ki a hegyormokra és völgyekre tagolt tájegyüttesből az Abruzzo Nemzeti Park keleti részén. Cicero szülővárosát a latin nyelv központjaként tartják ma számon szerte a világon. Nyolcezres lélekszámát tekintve ugyan nem egy meghatározó jelentőségű település, ám ennek ellenére Balatonfüredhez hasonlóan a kultúra és a művészetek vonatkozásában a legjelentősebbekhez tartozik. A mintegy 3000 éves múlttal büszkélkedő kisvárosban alkotott több generáción keresztül a híres Mastroianni művészcsalád. Köztéri alkotásaikat, szobraikat ma is megcsodálhatjuk a városban és a családról elnevezett helyi múzeumban. A Municipio tér, a római út, a sikátorok, a beszédes belső udvarok és több ezer éves építészeti emlékek, a hihetetlen természetességgel épen maradt küklopsz falak magával ragadó látványa képzeletbeli időutazásra készteti az idelátogatókat. A város Marcus Agrippára, a római Panteon építtetőjére, az Arpino lovagjaként ismert Giuseppe Cesari festőre (Caravaggio mesterére) és Caius Marius római konzulra is méltán büszke. IV.1.2. Balatonfüred a Managing Urban Europe 25 projekt tagja Balatonfüred városa tagja a Balti Városok Uniója által kezdeményezett és vezetett Managing Urban Europe 25 (MUE 25) elnevezésű nemzetközi környezetvédelmi projektnek. A projekt célja korszerű, környezettudatos, a fenntartható fejlődést biztosító irányítási rendszer bevezetése a tagvárosokban. A MUE 25 program tagjai a következők: Ancona, Balatonfüred, Kaunas, Lahti, Leeds, Lewes, Ludwigsburg, Oslo, Riga, Siauliai, Siena, Siófok, Stockholm, Turku, Växjö, Ascha, Berlin-Lichtenberg, Donaueschingen, Neu-Ulm, Paderborn, Tübingen, Wiesbaden, Würzburg, County of Nordhausen. Balatonfürednek lehetősége nyílt a projekt keretében a fenti városokkal történő kapcsolatfelvételre, a tapasztalatcserére és a városok közötti prezentációkon a város részletes bemutatására. Balatonfüred Siófok várossal és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökséggel együtt indult a projektben, melynek keretében kidolgozták a város fenntartható városfejlesztési programját. A program három részből áll: a város állapotát, környezeti szempontból fontos jellemzőit egy helyzetértékelés mutatja be, melyre épül egy stratégiai program, amely a fenntartható városfejlesztés érdekében a jövőben elérni kívánt célokat, és a főbb cselekvési irányokat foglalja össze; a stratégiai terv intézkedései mentén megtenni kívánt konkrét lépéseket pedig a feladatterv összegzi. Az IVS elkészítése során az említett dokumentumok vezérfonalként szolgáltak és megállapításaikat beépítettük a stratégiai fejezetekbe. IV-24

25 IV.2. BALATONFÜRED ORSZÁGOS SZEREPKÖRE Balatonfüred idegenforgalma mellett országos viszonylatban sporteseményeivel és csapatainak teljesítményével vívta ki a figyelmet. Sok turistát vonzanak a város vitorlázási lehetőségei, míg a kézilabda a városi ifjúság számára jelenthet kitörési pontot. Vitorlázás, hajózás Balatonfüred a vitorlázás magyar fővárosa. Kora tavasztól egészen késő őszig számos vitorlásversenynek ad otthont a város. A Kékszalag verseny a legnagyobb hagyománnyal rendelkező tókerülő vitorlásverseny a Balatonon, az első versenyt 1934-ben rendezték. Útvonala: Balatonfüred Balatonkenese Tihany Keszthely Balatonfüred, távja kb. 160 km. A második világháború óta a verseny kétévente került megrendezésre, a Magyar Vitorlás Szövetség döntése értelmében a balatoni szalagversenyek ezentúl minden évben Kékszalag elnevezéssel kerülnek kiírásra ban harmadszor rendezték meg a Balatonon a háromszemélyes, nem olimpiai hajóosztály kontinensbajnokságát, azaz a Soling-EB-t. Balatonfüreden 3 vitorlásiskola működik jelenleg, melyek nyári vitorlás táborokat is szerveznek. A város jachtklubbal is rendelkezik: a Balatonfüredi Yacht Club 1999-ben nagy sikerrel rendezte meg a Cadet Európa Bajnokságot, 2004-ben Magyar DN Osztályszövetséggel a DN Európa- és Világbajnokságot, 2006-ban társrendezője volt a Balatonfüreden nagy sikerrel megrendezett Cadet Világ Bajnokságnak ben pedig öt nemzetközi versenyt is szervezett. Számos Európa- és világbajnokságot rendeztek, melyekből Balatonfüred is profitált ben a város ad otthont a J-24 hajóosztály Európabajnokságának. Az egyesület fiatal edzőket foglalkoztat, akiket folyamatosan segít a szakmai továbbképzésben. A BYC utánpótlás nevelése országosan a legjobbak között van, szép eredményeket érnek el külföldön is. Versenyrendezői csapatot képezett ki az egyesület, akik a BYC versenyei mellett a Magyar Vitorlás Szövetség és más klubok rendezői munkájába is besegítenek. Az egyesület komoly sportdiplomáciai tevékenységet fejt ki, tagjai közül vannak, akik nemzetközi vitorlás szervezetek vezetőségében tevékenykednek, de képviselőik dolgoznak a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségében, az MVSZ bizottságaiban és osztályszövetségeiben is. Balatonfüred élénken bekapcsolódik a balatoni hajóforgalomba, modern, 2003-ban átadott új kikötővel rendelkezik. Menetrend szerinti hajójáratokkal több helyről, többek között Siófokról, Földvárról, Tihanyból közelíthető meg a hajózási idényben. Újdonság, hogy a nyári szezonban egy gyorshajót állít forgalomba a Balatoni Hajózási Zrt., ezzel Füredről Siófokra 20 perc alatt lehet majd eljutni. Kézilabda A Balatonfüredi Kézilabda Club fennállása óta a legsikeresebb évét tudhatta a évvel - maga mögött. Balatonfüred történetében először került fel egy csapatjátékban a Nemzeti Bajnokság első osztályába egy füredi egyesület. Az elkövetkező év tervei között szerepel, hogy a kiváló utánpótlás-nevelésnek köszönhetően a következő évben már két serdülő csapatot versenyeztet az Egyesület. Így a városi fiatalok szabadidős tevékenységének egyik lehetőségét nyújtja a kézilabda. IV-25

26 IV.3. BALATONFÜRED TÉRSÉGI FUNKCIÓI IV.3.1. Balatonfüred helyzete a Közép-dunántúli régióban és a Balaton régióban A Közép-dunántúli régió vagy Királyi régió a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár, társközpont Veszprém. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép-Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik a Közép- Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém megye legdélebbi, Balaton-parti és Balaton-felvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi. 2. táblázat A közép-dunántúli régió kistérségei (zárójelben a január 1-je szerinti lakónépességi adatok, forrás: KSH) Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Abai kistérség (24 081) Dorogi kistérség (40 401) Ajkai kistérség (58 148) Adonyi kistérség (24 755) Esztergomi kistérség (56 077) Balatonalmádi kistérség (27 679) Bicskei kistérség (37 581) Kisbéri kistérség (21 285) Balatonfüredi kistérség (21 997) Dunaújvárosi kistérség (74 810) Komáromi kistérség (41 375) Pápai kistérség (62 806) Enyingi kistérség (21 739) Oroszlányi kistérség (27 747) Sümegi kistérség (16 224) Ercsi kistérség (23 970) Tatabányai kistérség (89 064) Tapolcai kistérség (36 892) Gárdonyi kistérség (23 825) Tatai kistérség (39 595) Várpalotai kistérség (37 662) Móri kistérség (35 086) Veszprémi kistérség (83 380) Sárbogárdi kistérség (26 251) Zirci kistérség (21 767) Székesfehérvári kistérség ( ) Demográfia Balatonfüredet a Közép-dunántúli régió három, hasonló népességszámú várossal, Bicskével, Sárbogárddal és Komárommal összehasonlítva látható, hogy Balatonfüred népessége a legmagasabb, az élveszületések száma a legalacsonyabb. A természetes fogyás mértéke ezer lakosra vetítve szintén itt a legmagasabb. 3. táblázat A Közép-dunántúli régió három hasonló városa és Balatonfüred területe, népességi adatai - forrás: KSH (Közép-dunántúli régió statisztikai évkönyve 2006.) Város Terület, km 2 fő Lakónépesség az év végén változása a év végéhez, % a megyei százalékában Népsűrűség fő/km 2 Válás Házasságkötés Élveszületés Halálozás ezer lakosra Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet Bicske ,8 2,7 151,0 4,0 1,6 9,5 10,9-1,5-1,7 Sárbogárd ,4 3,1 70,1 4,3 3,3 9,8 12,0-2,2-12,9 Komárom ,4 6,2 279,0 5,1 3,2 9,5 13,5-3,9-3,2 Balatonfüred ,8 3,6 283,9 4,0 1,8 7,6 12,0-4,4 4,5 Gazdaság Az álláskeresők számára vonatkozóan a fenti városok adatainak összehasonlítását végezzük el az alábbi táblázatban. Balatonfüreden a legmagasabb a pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, és a nyilvántartott álláskeresők aránya az országos értéknél is magasabb sárbogárdi értéknél három százalékponttal alacsonyabb. IV-26

27 4. táblázat A Közép-dunántúli régió három hasonló városa és Balatonfüred álláskeresői - forrás: KSH (Közép-dunántúli régió statisztikai évkönyve 2006.) Város A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A szellemi foglalkozásúak A pályakezdők aránya a munkavállalási korú népességből, % aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Bicske 3,3 1,0 29,9 18,9 6,4 Sárbogárd 8,9 5,2 58,1 13,7 8,2 Komárom 2,9 0,9 30,1 29,0 8,0 Balatonfüred 5,9 1,1 18,9 24,3 11,2 A regisztrált vállalkozások számát tekintve Balatonfüred áll az első helyen Bicske, Sárbogárd és Komárom adataival összehasonlítva. Az alábbi táblázatból látható, hogy a szolgáltatási ágazatból kerül ki a füredi vállalkozások túlnyomó része, viszont az ipari és mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások száma a középvonalban szerepel. 5. táblázat A Közép-dunántúli régió három hasonló városa és Balatonfüred regisztrált vállalkozásainak száma - forrás: KSH (Közép-dunántúli régió statisztikai évkönyve 2006.) Regisztrált vállalkozások száma Város mező-gazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra ágban Bicske Sárbogárd Komárom Balatonfüred Turizmus A régió meghatározó szolgáltatási ágazata a turizmus. A áprilisi KSH Statisztikai tükör kiadványában megjelent statisztika szerint az év első két hónapjában a Közép-Dunántúl kereskedelmi szálláshelyein 54 ezer vendég 118 ezer vendégéjszakát töltött el. A külföldi és a belföldi vendégek egyaránt nagyobb számban keresték fel a régiót, mint az előző év azonos időszakában, így az összes vendégforgalom 7,7%-kal növekedett. Ezzel szemben a vendégéjszakák száma 3,9%-kal csökkent, amelyet a belföldi éjszakák csaknem 11%-os visszaesése okozott. A magyar vendégek feleannyi éjszakát töltöttek el Fejér megyében, mint a január februári időszakban, és Komárom-Esztergom megyében is negyedével kevesebb belföldi éjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A vendégek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt: ezek a szálláshelyek realizálták az összes éjszaka 76%-át. IV-27

28 6. táblázat A vendégek és a vendégéjszakák számának indexe (2007. január február=100,0) forrás: KSH Statisztikai tükör, április Megnevezés Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Közép- Dunántúl együtt Vendég Külföldi 88,2 121,2 137,1 111,7 Belföldi 88,4 84,2 120,9 106,5 Összesen 88,3 94,8 123,1 107,7 Vendégéjszaka Külföldi 78,0 122,9 153,9 113,1 Belföldi 55,6 76,8 115,8 89,4 Összesen 63,6 92,9 123,2 96,1 Balatonfüredet a Közép-dunántúli régió három, hasonló népességszámú várossal, Bicskével, Sárbogárddal és Komárommal összehasonlítva látható, hogy Balatonfüreden a legmagasabb a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Szálláshelyek tekintetében is Balatonfüred áll az élen, azonban az átlagos tartózkodási idő a magánszálláshelyek esetében a legkevesebb, míg a kereskedelmi szálláshelyeken a második leghosszabb. 7. táblázat A Közép-dunántúli régió három hasonló városa és Balatonfüred idegenforgalma - forrás: KSH (Közép-dunántúli régió statisztikai évkönyve 2006.) Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Város férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka férőhely egy férőhelyre jutó vendégéjszaka vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Bicske ,1 88, ,7 59,0 Sárbogárd ,9 12, ,3 485,0 Komárom ,1 68, ,4 130,2 Balatonfüred ,0 63, ,2 2,8 Balatonfüred a Közép-dunántúli régióban található, mindemellett a Balaton régió, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része. A Balaton régió megjelenik az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban az Országos Területfejlesztési Koncepcióra hivatkozva, mint as tervezési időszakban országos szinten kiemelt fejlesztési térség. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a tervezési-statisztikai régiók mellett egyedi jogállást képvisel egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács). A Balaton régió idegenforgalma jelentős a térségben, és fejlődése számottevő, melyet a legfrissebb, áprilisi statisztikai adatok is alátámasztanak. A Balatoni üdülőkörzet szálláshelyei január-februárban 97 ezer vendéget fogadtak, 4,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az összes vendégforgalom több mint négyötödét a belföldi vendégek jelentették, számuk 7,8%-kal haladta meg a azonos időszakában regisztrált forgalmat. A Balatonnál megszálló vendégek 276 ezer éjszakát töltöttek el a partközeli és a háttértelepüléseken, amely csekély mértékű, 1,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az összes éjszaka csaknem kétharmada (a külföldi éjszakák 83%-a) a Zala megyei gyógy- és wellness-szállodákban jelentkezett. IV-28

29 1. ábra A Balatoni üdülőkörzet vendégforgalmának megoszlása, január-február - forrás: KSH Statisztikai tükör, április Balatonfüred Siófok és Keszthely mellett a Balaton régió szervező központja. E városok történelmi és idegenforgalmi hagyományaikat, valamint jellemző látogatói körüket tekintve is elkülönülnek egymástól. Balatonfüred elsősorban az ország észak-nyugati térségéből, illetve Székesfehérvár és Budapest felől érkező szabadidős-rekreációs keresletet szervezi, míg Keszthely Hévíz és térségük számára a Nyugat-Dunántúl és az osztrák-német piac a meghatározóbb. Balatonfüred Siófok mellett a Balaton régióban a vállalkozások számára különösen preferált település élénk turizmusának köszönhetően. A város nemcsak a Balatonhoz való közelsége miatt vonzó célpont az idelátogató vendégek számára, hanem történelmi emlékhelyei, savanyúvizes forrásai és borászata miatt is. A fentieknek megfelelően a Balaton Fejlesztési Tanács Balaton régió részletes fejlesztési terve című dokumentuma Balatonfüredet a gyógy- és wellness turizmus egyik kiemelt fejlesztési célterületeként, a balatonfüredi-csopaki borvidéket a borturizmus program egyik kiemelt fejlesztési célterületeként és a konferencia turizmus fejlesztendő területeként jelöli meg. Közszolgáltatások A turizmus mellett Balatonfüred szerepe a Közép-dunántúli régióban a közszolgáltatások szervezése tekintetében kiemelendő. A hulladékgazdálkodás területén a balatonfüredi székhelyű PROBIO Zrt. végzi tevékenységét Balatonfüreden és a régió további 32 településén. A cég emellett parkoló-üzemeltetési, parkgondozási, strandüzemeltetési feladatokat is ellát Balatonfüred területén, valamint a város önkormányzati bérlakásainak kezelése és a közterületek tisztítása is része tevékenységi körének. IV-29

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HÉVÍZ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. május TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. HELYZETELEMZÉS... 10 3.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI M I NISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Háttéranyag a turizmus ágazat teljesítményének alakulásáról, valamint a Turisztikai Célelőirányzat forrásából megvalósuló pályázatokról I. Az ágazat teljesítményének alakulása 1. A turisztikai

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései

Fejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az

Részletesebben

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS FELADATOK IDŐTÁVLAT ELSŐDLEGES FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS RÉSZTVEVŐK FINANSZÍROZÁS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA, INTÉZMÉNYRENDSZER RACIONALIZÁLÁSA Kötelező és nem kötelező

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben