PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A évi Településszerkezeti terv módosításhoz

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz"

Átírás

1 PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK 2. HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE 2.2. TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖRE 2.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK 2.4. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI 2.5. NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET 2.6. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK, INTÉZMÉNYEK, LAKÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, VÉDETTSÉGEK KÖZMŰVEK TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK 2.7. GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE 2.8. HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK 2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD 3. AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE 4. KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS 5. CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVIDTÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK 5.2. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK 5.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI 5.4. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE 5.5. AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 5.6. PINCEHEGY 5.7. MŰEMLÉK- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM 5.8. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS 5.9. KÖRNYEZETVÉDELEM PROGRAMJA 6. VÁRHATÓ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK 2

3 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK A településfejlesztési Koncepció a készülő településrendezési tervnek az előzménye, megalapozása, amely tartalmazza az önkormányzat településfejlesztési döntéseit. Az önkormányzat határozatával jóváhagyott Fejlesztési Koncepció a rendezési terv készítés következő fázisának alapját képezi. A 2002 óta hatályos településrendezési tervek alapja az azt megelőzően megalkotott Településfejlesztési Koncepció volt. Az abban megfogalmazott elvek és fejlesztési irányok felülvizsgálata időszerűvé vált, tekintettel az azóta érvénybe lépett magasabb szintű területrendezési terv (Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve) előírásaira, valamint az országos és az ezekkel összefüggő közlekedési fejlesztések figyelembe vételére. Az önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény a településfejlesztést a települési önkormányzat feladatként határozza meg, s ez az önkormányzatoktól felelősségteljes a műszaki gazdasági humán tevékenységre egyaránt kiterjedő tervező, szervező munkát igényel. A település elfogadott településfejlesztési koncepciója a törvényi alapja a településrendezési terveknek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 2. bekezdése szerint településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Páty Község Helyi Építési Szabályzata 2002-ben, 18/2002. (X.15.) Kt. sz. rendelettel került jóváhagyásra. A 2002 évi jóváhagyást követően a település számos területrészére készültek Szabályozási tervek, amely során a Helyi Építési Szabályzat többször került módosításra ben a Helyi Építési Szabályzat az azt módosító rendeletekkel egybeszerkesztésre került. Majd ezt követően 2009 szeptemberében a Helyi Építési Szabályzat és módosításainak egységes szerkezetbe foglalása újra megtörtént. Páty község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatának egybeszerkesztését követően megkezdte a HÉSz magasabb szintű jogszabályváltozáson alapuló felülvizsgálatát és ezzel új Helyi Építési Szabályzatának megalkotását. A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési tervnek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT). Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervekben megyékre, vagy ú.n. kiemelt térségekre (pl.: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölése országos területfelhasználási kategóriák figyelembe vételével történik, azok területe kerül pontosításra. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá, majd a évi L. törvénnyel módosította. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket, és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az ország szerkezeti terve térségi területfelhasználási kategóriákat állapít meg. Az övezeti tervek országos, valamint kiemelt térségi és megyei övezeteket határoznak meg. 3

4 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét az Országgyűlés a évi LXIV. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2011 LXXXVIII. törvénnyel módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (továbbiakban: BATrT) a fővárosra és Pest megyének az agglomerációba tartozó részére terjed ki. A BATrT szerkezeti terve a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastrukturális rendszereknek térbeli rendjét határozza meg. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákat határoz meg. Az Övezeti terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket határozza meg. 2. HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE A község a Buda és Bécs közti országos út közelében található. A Zsámbéki-medence keleti részén fekszik. A medencét és Budakeszit a Mézes-völgy köti össze. A pátyi völgy 180 m-en fekszik a tengerszint felett, melyet a peremvidékén m magas hegyvidék keretez. A település ősidők óta lakott hely volt. A rómaiak fürdőt építettek a Főkút-forrás mellett, a településen középbirtokot hoztak létre. A falu nevét először egy 1286-ból származó adománylevél említi. A török hódoltság alatt népessége, hosszabb-rövidebb megszakításokkal, megmarad. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak, borvidék jellege a XIX. századig megmaradt. A XX. században a település keleti domboldalai hétvégi házakkal épült be, ekkor a község alvó jellege hétvégi üdülési jelleggel egészült ki. A századfordulón, a település jó közlekedési adottságait kihasználva, az autópálya mellett gazdasági területek létesültek TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖR Páty a Zsámbéki-medence területén található, legközvetlenebb kapcsolata a medence településeivel van. Az autópálya megépülése óta a fővárossal és annak agglomerációjával is szoros kapcsolatba került, annak ellenére, hogy az autópályával és az 1.sz. főúttal csak közvetett összeköttetése van. A település alapfokú szerepkörű, alapfokú intézményi ellátása teljes körű. Az utóbbi évtizedig ún. alvó település volt, kevés helyi munkahellyel. A helyi munkavállalók a fővárosban, és más közelebbi településen találtak munkahelyet. Az utóbbi évek településfejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetően gazdasági területek kerültek kialakításra, jelentős üzemi, logisztikai, kereskedelmi létesítmények települtek a település igazgatási területére. Ezzel a település alvó jellege folyamatosan háttérbe szorult, bár még ma is a lakosok többsége a fővárosban talál munkát magának. Páty mára nemcsak növekvő számú munkalehetőségeket tud nyújtani a helyi és a térségben élőknek, hanem biztosítani tudja a teljes körű intézményi ellátást, valamint a művelődési és rekreációs lehetőségeket is KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Az országos utak közül Páty közigazgatási területét jelenleg az M1 autópálya, az 1sz. főút, a 1102, 1103j. összekötőutak, valamint a 11102, és 81106j. bekötőutak érintik. Az elmúlt években az egész térséget érintő, nagymértékű lakosságszám növekedés miatt, településünk átmenő forgalma nagymértékben növekedett, ami az országos utak mellett élők életminőségét jelentősen rontotta. Az Erkel utca mintegy első 300 méteres szakasza 11103j útként szerepel, állami tulajdonban van, így az önkormányzati felújítás lehetetlenné válik. Páty hatályos (2002-es) Településszerkezeti terve erre a problémára kereste a választ, mikor a következő elkerülő és gyűjtő utakat megtervezte. 4

5 a 81106j. út Páty belterületétől délnyugatra új nyomvonalra kerül ( Nyugati elkerülő út ), a Nyugati elkerülő út egy tervezett úton (M1-Páty összekötő út) keresztül közvetlenül kapcsolódik az M1 autópálya átépített Sasfészek tó pihenőhely/csomópontjához, A 1102, 1103 és 11102j. utak megtartják jelenlegi nyomvonalukat, a 1102 és 1103j. utak kisebb korrekciókkal. három új helyi gyűjtőút épül, az Északi gyűjtőút (a 1102j. és 11102j. utak között), a Déli gyűjtőút (a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között). A fenti tervezett utak közül az elmúlt 10 évben egy sem készült el ban szabályozási terv készült a 81106j. nyugati elkerülő útra és még korábban egy új, a 1103 és 1102 út között, Páty és Telki közötti közigazgatási határon haladó Északi elkerülő útra, mely az akkor tervezett, Pátytól északra elterülő Golfpályás lakópark feltáró útjaként is szolgált volna ben lakossági tiltakozás és eljárási szabálytalanságok miatt a korábban elfogadott szabályozási terv visszavonásra került ben a korábbi tervekben szereplő utak szerkezeti terveinek módosítása kezdődött és a nyugati elkerülő út szabályozási tervét is módosítani tervezték. Ezek az elindult eljárások máig nem fejeződtek be év végén az új képviselő testület a korábban elindított tervezési folyamatokat leállította. Új Településfejlesztési koncepció megalkotásához kezdett, aminek során felülvizsgálja a korábbi terveket, azokban megfogalmazott célokat, azok teljesülését és mai létjogosultságát TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI A tájrendezés során elérni kívánt főbb célok az alábbiak: - értékes adottságok kihasználása azok károsodásának elkerülésével és megelőzésével - környezetvédelem (talaj, víz, levegő, élővilág, települési környezet, élhetőség) - védett és védelemre érdemes értékek ne sérüljenek, megőrzésük biztosított legyen - általános tájvédelem a védett területeken kívül is - tájkarakter megőrzése - ökológiai hálózat rendszerének fejlesztése - új létesítmények, fejlesztések optimális helyének kijelölése, tájbaillesztése A koncepció a település kedvező tájképi-, természeti értékeinek védelmét, a táj karakterének megőrzését, ezen adottságoknak elsőbbséget adó fejlesztését célozza meg. A természetvédelmi tevékenység törvényi hátterét részben az évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (a továbbiakban természetvédelmi törvény) adja, másrészt az ezt kiegészítő rendeletek. A természetvédelmi törvény alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek 1 fennmaradásáról. A törvényi szabályozás új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. természeti területekre is, vagyis azon területekre, ahol az emberi beavatkozás nem volt túl jelentős, tehát a területet még természetközeli állapotúnak tekinthetjük. A természetvédelmi törvény szerint ide tartozik például az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti területek használata és fejlesztése során a táj 1 Emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. 5

6 jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Ahhoz, hogy a természeti környezet állapota javuljon, fontos lenne az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének megőrzése és sok esetben újbóli kialakítása a hagyományos tájmintázatot, tájstruktúrát közelítő területhasználati rendszer fejlesztésével, valamint ún. ökológiai folyosók rendszerének kijelölésével és fenntartásával. Ma már jól látható, hogy az egyre jobban fragmentálódott, természetes vagy természetközeli élőhelyek hosszú távú fennmaradása, a természetes biodiverzitás megőrzése csak egy egységes nemzeti ökológiai hálózat kialakításával lehetséges. Páty közigazgatási területén a következőkben felsorolt természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: - a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (Xll.27.) KvVM rendelet alapján az országos jelentőségű Budai Tájvédelmi Körzet területei, - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (Natura 2000 terület) szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Budai hegység elnevezésű, HUDI20009 jelölésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület; - a nyílt karszt területek jegyzékéről szóló 8002/2005. (Mk. 138.) KvVM tájékoztató alapján beazonosítható nyílt karszt területek. - az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló évi LXIV. törvényben (továbbiakban: BATrT) megjelent országos ökológiai hálózat övezete 2.5. NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET A település népességének változásai között Év Állandó népesség Férfi Nők Élveszületések Halálozások Áll. oda vándorlás Áll. elvándorlás Vándorlási különbözet Legújabb adat 2011 év vége szerint a bejelentkezett lakosok száma már meghaladta a 7400 főt és több száz lehet a bejelentés nélkül itt lakók száma is. A település állandó népessége az utolsó évtized elején még évente fővel nőtt, ez a növekedés egyrészt a természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási különbözetből adódott. Az utolsó években a növekedés már csak átlag 150 fő volt, mert bár a vándorlási különbözet még mindig pozitív, de csökkenő mértékű, viszont a természetes szaporodás 2007-ben természetes fogyássá változott. Ma nehezen megbecsülhető, hogy a következő években hogy alakul a népességszám. A valós keresletet nagymértékben meghaladó területek lettek kijelölve beépítésre. Ennek ellenére, lehet, hogy nem fog jelentősen növekedni a lakosságszám, ha a gazdasági válság elhúzódik, ha a közlekedési és humán infrastruktúra nem fog jelentősen javulni, vagy nem létesül a térségben jelentős számú 6

7 munkahely. Ha ezeket a problémákat sikerül kezelni, akár %-kal is növekedhet a lakosságszám a következő 15 évben TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK, INTÉZMÉNYEK, LAKÁSOK TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, VÉDETTSÉGEK A település hagyományos településszerkezete az utolsó két évtizedben jelentős módosuláson esett át. A belterület nagysága jelentősen növekedett, a külterület és a kiskertek felé, azok rovására kisebb, nagyobb területek, tömbök épültek be, főként lakóterületként, ezekben a tömbökben elsősorban kertvárosias lakóterületek jöttek létre. A beépítésre szánt területek kijelölése nem egy tudatos településfejlesztési koncepció szerint, nem is a valós igények és kereslet kielégítésére szolgáltak, hanem a terület tulajdonosainak jó érdekérvényesítő képességén múltak. A közösség, a település érdekei, ebben a folyamatban, rendszeresen háttérbe kerültek. A beépítésre szánt területeken szűkek az utcák, nincsenek közösségi terek, közintézmény számára kiszabályozott telkek, mivel az mind csökkentette volna a befektető tulajdonosok hasznát. A következmény, sűrű beépítettség, játszóterek és parkok hiánya, rosszabb életminőség. Sok esetben az eredeti tulajdonosok az önkormányzat felé, szerződésben vállalt kötelezettségeiket sem teljesítették. Nem építették meg a közműveket, vagy csak hiányosan és nagyon rossz minőségben. A következmény, perek sokasága, mely évekig húzódott, és sok terület beépítése máig nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött. A valós igényeket nagymértékben meghaladó telek kínálat az egész településen alacsonyan tartja az ingatlan árakat, és ez így is fog maradni, még jó ideig, mivel sok, korábban beépítésre szánt, szabályozási tervvel rendelkező terület beépítése még el sem kezdődött. A külterület egyéb részei is megváltoztak. A nagytáblás mezőgazdasági területekbe kisebb telekméretet is megengedő tömbök ékelődtek be, ahol amelyek egy részén gazdasági épületek mellett, lakóépületeket is lehet emelni. Jelentős területeket jelöltek ki a településrendezési tervek ipari, kereskedelmi és szolgáltatási gazdasági létesítmények számára, a külterületeken, az országos közlekedési nyomvonalak mentén, az autópálya és az 1.sz. főút mellett. A gazdasági területek kezdetben folymatos kialakulása és beépülése a 2008 óta tartó válság hatására megtorpant. A külterület keleti, hegyvidéki tájain a hasznosítás változatlan maradt, a védett természeti értékek nem károsodtak. A település belterületén a hagyományos településközpontban a lakó- és középületek megfelelő állagúak, sajátos, különleges utcakép, településkép nem alakult ki, régi falusias karakteréből valamennyit még megörzött a település régi főutcája a Kossuth Lajos utca. A megnövekedett helyi és átmenő forgalmat az utcák nehezen vezetik el. Több utcában útépítés történt szegélykővel és csapadékvíz elvezető árokkal 2008, 2009 években. AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ EGYEDILEG VÉDETT MŰEMLÉKÉPÜLETEK LISTÁJA (1) Római katolikus templom - Kossuth Lajos utca (493 hrsz.) (2) Református templom - Kossuth Lajos utca (1 hrsz.) (3) Splényi-féle (Várady-) kastély Rákóczi út (668 hrsz.) (4) Kúria - Rákóczi út (951 hrsz.) A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK LISTÁJA: (1) H1 jelű helyi védelmű épület: községháza 329 hrsz (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (2) Helyi védelem alatt álló építmények: 7

8 Splényi-(Várady-) féle kastélykert kerítése (669 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (3) Helyi védelem alatt álló tér: Hősök tere (Széchenyi tér) (948 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felülvizsgálata időszerű KÖZMŰVEK A település beépített területén még nem teljes mértékben biztosított a közműellátás. Ennek keretében település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a vezetékes távközlés, kábel televízió ellátás. Az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében a település több részén csapadékvíz elvezetési problémák adódtak. Kiderült, hogy évtizedek óta elhanyagolták az árkok, csatornák, vízfolyások, patakok karbantartását. Részben ennek, részben a meggondolatlan lakóterület kijelöléseknek következtében, sokfelé megjelent a belvíz. Ez a mélyebben fekvő lakóépületek pincéiben okozott jelentős károkat. A kiépített hálózatokra való rácsatlakozás, a jelenlegi ellátottság mértékét a statisztikai adatok mutatják: 2010.január január 1. ellátottság db % db % lakásszám Közműellátottság Villamos energiát fogyasztó lakások száma (háztartási fogyasztók száma) Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások száma (háztartási fogyasztók száma) Vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Szennyvízhálózatra csatlakozó lakások száma , , ,2 2235magán+ 121közület+ 449üdülő ,1 1757magán+ 85 közület 98,1 77,1 Távközlési hálózatra kapcsolt lakások száma 1500 (1612) 74, ,9 Kábel TV hálózatba kapcsolt lakások száma , ,2 A település vonzerejét jelenlegi közműellátottsága is alakítja, a teljes közműellátás lehetőségével, a közművek esztétikusabb megjelenésével ez a vonzerő növelhető. A település gazdasági életének fejlődésére, a népességszám szabályozott növekedésének elősegítésére csak igényes, komfortos munka- és lakóhely biztosítás esetén lehet számítani, ezért a közműveket érintő alapvető fejlesztési feladat a közműhiányok pótlása, a település szintű teljes közműellátás kiépítése. A település ivóvíz ellátása regionális vízellátó rendszerről való vételezéssel történik. A településen élők közül még 140 fő nem élvezi az egészséges ivóvíz ellátást. A számok azt 8

9 mutatják, hogy a település teljesen ellátott, aki nem veszi igénybe a szolgáltatást az a saját döntése. A település teljes közműellátásához a szennyvízhálózat fejlesztése is szükséges. A korábbi vákuumos hálózat nem vált be, annak gravitációs hálózatra való átépítési folyamatát be kell fejezni. A hálózat kiépítését település szintűvé kell tenni. Jelenleg a településen a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó mintegy 520 ingatlanban keletkező szennyvizet egyedi, döntő hányadában szikkasztóként üzemelő házi medencébe gyűjtik. Ezzel naponta átlagosan m 3 szennyvíz szikkad a talajba, veszélyeztetve a település alatt húzódó nyílt karsztvíz bázis vízminőségét. A település elsődleges közműfejlesztési feladata, ennek a szennyező forrásnak a felszámolása. A szennyvíztisztító jelenleg 50%-os kapacitással működik, a belterület gyakorlatilag ellátott, a kijelölt lakóterületek beépülését még képes kiszolgálni. A szennyvíztisztító bővítése az iparterületek beépítésének függvényében válik időszerűvé. A település területén a felszíni vízelvezetés biztosítására nyíltárkos felszíni vízgyűjtő rendszer üzemel, ami a vizeket az élővízfolyásokba vezeti. Probléma, hogy helyenként a vízgyűjtő árkok medre nem rendezett, esetenként betemetődött vagy nem kialakított, pedig a topográfiai adottságok indokolnák a gondosabb felszíni vízrendezés megoldását. A felszíni vizeket elvezető rendszer befogadója a településen áthaladó Füzes patak. A patak medre rendezetlen, amely az időjárás függvényében változó mennyiségű vizeket fogad be és szállít. A változó vízmennyiség hullámokban fut le a patak medrén. A meder vízszállító képességének növelése a meder igényesebb karbantartásával oldandó meg. A meder szállítóképességét meghaladó vizek már csak vízvisszatartással vezethetők a patakba, ezért a tervezett fejlesztéseknél már a víz visszatartását szolgáló záportározók létesítési igényével is számolni kell. Az energiaellátás a kiépített villamosenergia hálózattal és a vezetékes gázellátással megoldott. A szolgáltatás és települési ellátottság megfelelőnek mondható. A lakásállomány majd 98 %-a élvezi a vezetékes energiahordozók által biztosított automatikus üzemvitelű hőellátással az összkomfort kényelmét. A településen a megújuló energiahordozók használata messze elmarad a helyi lehetőségektől. A nap, a föld energiájának hasznosítási lehetőségét kínálja a település természeti adottsága, ezek jelentősebb mértékű igénybevételével a környezeti állapot javítása és az energiaköltségek csökkentése várható. Az elektronikus hírközlés keretében a vezetékes telefonhálózat kiépítésre került a 90-es évek végén. Akkor a lakások majdnem 90 %-a csatlakozott a hálózatra. Az időközben terjedő vezeték nélküli távközlési lehetőség hatására a vezetékes távközlés iránti igény csökkent. Ma (74,6) % körüli a vezetékes távközlésre csatlakozó lakások aránya, amellyel az ellátás teljes körünek tekinthető, mivel az igények kielégítettek. A távközlési hálózat korszerűbb elhelyezésével a település arculata javítható, s ezzel a település vonzó képessége növelhető. A településen kiépített kábeltelevízió működik 2004 óta. Ma már a lakásállomány majd (77,5) %-a csatlakozik a kábeltelevízió hálózatára, amely a helyi antennák elhelyezési igényét csökkenti, javítva ezzel az egyes ingatlanok megjelenését. A település igényesebb arculata gazdasági érték, így a kedvezőbb utcakép biztosítása érdekében a jövőben megépítésre kerülő közművezetékek helytakarékos, föld alatti elhelyezését kell szorgalmazni, szabad teret engedve az igényesebb arculatot alakító utcafásítások és utcabútorozások lehetőségének biztosítására. 9

10 TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK Az egészségügyi ellátás helyzete Év Házi orvosok Esetek száma Házi gyermekorvosok Esetek száma A település csak egészségügyi alapellátás van, az ellátás bővült, az ellátott esetek száma növekedett, így az ellátás javult. A középfokú ellátásért a településen lakóknak Budaörsig, Budakesziig, Zsámbékig kell utazniuk. Az időskorúak ellátására három idősotthon áll rendelkezésre, 105 férőhellyel, az ellátottak száma 95 fő. / Az oktatás, művelődés intézményei Óvodai ellátás ( egy óvoda van, 4 helyszínen) Év Óvodák száma Óvodai férőhely Gyermekszám Iskolai ellátás Év Iskolák száma Tanteremszám Osztályok Tanulószám A településen könyvtár működik, növekvő kötetszámmal, 2008-ban kötet volt az intézményben. A könyvtárba beiratkozók száma az utóbbi tíz évben megduplázódott, ban 730 fő volt. Mozi és múzeum nincs a településen, de működik egy művelődési ház, ban 47 kulturális rendezvényt tartottak, melyen több mint 5700 fő vett részt. Kereskedelmi ellátás Év Kiskereskedelmi üzletek száma Ebből élelmiszerüzlet

11 A kiskereskedelmi egységek száma és területe folyamatosan növekedik, a növekedő népesség ellátása biztosított. A lakásállomány alakulása 1999 és 2011 között: Év Lakások száma A település lakásállománya az utóbbi tíz év alatt évente lakással bővül ban 219 új lakás épült, ebből 155 lakás családiházban, 24 pedig többszintes, többlakásos házban létesült. Jelenleg 18 db bérlakás van az Önkormányzat tulajdonában. Ezek a településen szétszórva helyezkednek el, többségük egylakásos kertes ház, műszakilag elavult állapotúak, költségesen üzemeltethetők (gyenge hőszigetelés, elavult korszerűtlen fűtés, melegvíz készítés, stb). Folyamatosan gondot okoz, hogy a bérlők a rezsiköltségeket nem fizetik. Ezt a problémát az utóbbi időben, ahol megoldható volt előrefizető mérők felszerelésével igyekeztek orvosolni GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE A településen 2008-ban 927 vállalkozás működött, száma az utóbbi tíz évben megkétszereződött. Ebből egyéni vállalkozás 415 volt, a társas vállalkozások száma pedig 512 volt 2008-ban. A vállalkozások közül 2007-ben 9 fő alatti foglalkoztató 490 db volt, fő közötti foglalkozató 7 db volt, fő közötti foglalkoztató 9, fő közötti foglalkoztató pedig 3 volt ban 9 fő alatti foglalkoztató már 648 db, közötti 9, közötti 6, közötti 3 és 1 vállalkozás foglalkoztat 250 főnél több munkavállalót. A helyi munkaerő helyzete: Év Álláskeresők Álláskereső nők Álláskereső férfiak Fizikai foglalkozású álláskeresők Szellemi foglalkozású álláskereső Közcélú foglalkoztatásban résztvevők A helyi munkavállalók közül az álláskeresők száma csaknem megháromszorozódott, az álláskeresők háromnegyede fizikai foglalkozású. Lakásfenntartási támogatási támogatásban 2001-ben 3 fő részesült, 2011-ben már. 91 fő. Rendszeres szociális segélyben 2008-ban 12-en 2011-ben aktív korúak ellátásában: 47-en részesültek ban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 141 gyermek, 2011-ben 234 gyermek. 11

12 2.8. HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK Helyi erőforrások: - Adóbevételek, helyi adók (építményadó, iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója). - Önkormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevétel. - Önkormányzati ingatlanok hasznosításából származó bevétel /ingatlan gazdálkodás/ - Közműfejlesztési hozzájárulás. - Pályázati eszközök; a jövőben még fokozottabban, teljes mértékig kimerítve a lehetőségeket figyelni, és pályázni kell. 2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD A folyamatosan növekvő számú népesség a településen megtalálja a nyugodt, biztonságos életteret. A kertes, laza beépítésű lakóterületeket a helyi infrastruktúra, a közlekedési és közműhálózat, az alapfokú intézmények szolgálják. A nagyszámú betelepülő, igényli keresi és maga is szervezi a helyi rendezvényeket, ami elősegíti a közösségi élet erősödését. A közösség kissé megváltoztatja a helyi hagyományokat és szokásokat. A közösségi életet, a szolidaritást és az identitás erősítését leginkább a vallási élet erősíti. A református templom felújítása, valamint az új római katolikus templom építése bizonyítja, hogy a helyiek elkötelezettek a vallási és közösségi hagyományok felelevenítésében, megőrzésében. 3. AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE A település népessége növekedő, a település belterülete rendezett, az infrastrukturális, az intézményi ellátás csak alapfokon biztosított, egyes intézmények fejlesztendők, a magasabb szintű ellátás nehezen elérhető. A belterületen a vele arányos méretű és kiépítettségű településközpont nem alakult ki. A belterület és a belterület körüli közlekedési hálózat fejlesztendő, hogy az átmenő forgalomtól mentesítve legyenek a lakóterületek. A gazdasági területek bővülnek, kihasználva az adottságokat, a gazdasági területek kapcsolata a fő közlekedési nyomvonalakkal hiányzik. 12

13 A SWOT-analízis Európai Unióban kidolgozott módszere alapján az alábbiakban kerül a helyzetértékelés összekapcsolásra a célok és prioritások rendszerével: Erősségek Az első számú közlekedési nyomvonalak közelsége (M1autópálya, 1.sz. főút, első rendű Budapest-Győr-Bécs vasútvonal) Alapfokú intézményi, és teljes körű közmű-ellátottság Kedvező táji, természeti környezet Folyamatosan beépülő gazdasági területek Munkahelyek jönnek létre a település és a környék képzett munkavállalói számára Védett épített értékek találhatóak a településen Megújulási törekvések a települési és a térségi összefogásban Jó mezőgazdasági termelési adottságok Vadászati,bor és lovas turizmus számára kedvező természeti és táji adottságok Lehetőségek EU-s vidékfejlesztési támogatások elnyerése, pályázati hatékonyság növekedése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Település népességmegtartóképességének erősítése, munkahelyteremtés Vállalkozásokat segítő településfejlesztés A lakosság képzettségének, iskolázottságának javítása a meglévő és az új települési intézményhálózaton keresztül Meglévő intézményhálózat fejlesztése a lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében Üdülőterületi bővítés a kiskerti területeken Turizmus minőségi fejlesztése Gyengeségek A gazdasági területek egy részének és a belterületnek hiányzik a közvetlen összeköttetése az első rendű közlekedési nyomvonalakkal Néhány intézmény (oktatás, egészségügy) fejlesztésre szorul, a középfokú ellátás igénybevétele nehézkes Munkanélküliek vannak a településen A megnövekedő helyi forgalom mellett az átmenő-forgalom is terheli a belterületet Karakteres település-központ és az alközpontok hiánya Néhány építészeti emlék felújításra szorul Idegenforgalmi és turisztikai adottságok, lehetőségek kihasználatlansága Szállásférőhelyek, vendéglátási létesítmények hiánya Parkok. Játszóterek, sportpályák száma kevés Veszélyek A közlekedési fejlesztések elmaradása, vagy elhúzódása Az új munkahelyek létrejöttének elmaradása Az intézményfejlesztés elmaradása A közterületek, utak, közművek fejlesztésének elhúzódása A szép táji, természeti értékek károsodása a beépítések és az illegálisan elhelyezett szemét miatt További ellenőrizetlen és gyors lakosságszám növekedés 13

14 4. KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS a) A közlekedési hálózat kiépítése. b) A Közműellátás bővítése. c) A településkép rendezettebbé tétele, településközpont kialakítása d) Az intézményhálózat bővítése, alapfokú ellátás bővítése (oktatás, egészségügy, szolgáltatás), egyes középfokú ellátási létesítmény kiépítése (oktatás, egészségügy). e) A népességmegtartó erő kihasználása. f) A gazdasági területek kiépítése, munkahelyek teremtése. g) A turizmus, idegenforgalom fejlesztése a helyi értékekre építve. h) Hagyományőrző kulturális, sport, egyházi és egyéb rendezvényekkel fel kell élénkíteni a település társadalmi, kulturális és vallási életét, erősíteni kell a népesség szolidaritását, identitását, összetartozását. Népesség prognózis: fő fő fő fő fő fő A korábbi évi 3-3,5 %-os lakosságszám növekedés kissé megtorpant, de még az elmúlt években is elérte az évi 2-2,5%-ot. A közeljövőben egy szolidabb lakosságszám, évi 1-2% növekedés mellett várhatóak a fenti adatok. Bázis a 2011-es 7400 fő. 14

15 5. CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVID TÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK A rövidtávú feladatok közül az első a közlekedési és a közmű hálózatok bővítése. Ki kell építeni a település, a belterület és az elsőrendű hálózati elemek, nyomvonalak közötti kapcsolatokat. Megoldásra vár a településen belüli biztonságos kerékpárút hálózat kiépítése. A település önkormányzati kézben levő útjain a tehergépjármű forgalom behajtását engedélyhez szükséges kötni. A településről eljárók esetében a közösségi közlekedés feltételein, minőségén javítani szükéges. Be kell fejezni az iskola építését és hozzá kell látni az óvoda felújításához, építéséhez. Elő kell készíteni a településközpontnak a fejlesztését. A település lakói igénylik a helyben termelt, jó minőségű élelmiszereket, ezért állandó, fedett piactér kialakítása szükséges, ahol a helyi és környékbeli kistermelők el tudják adni a termékeiket. A közbiztonság növelése érdekében szükséges a helyi rendőrőrs kialakítása, a közterület felügyelői és a mezőőri szolgálat megszervezése. Korszerű sportpályák és kiszolgáló helyiségek építése, is szükségessé válik. Egy kisebb fedett sportlétesítmény építésére is pályázni kell. Elő kell segíteni a korábban kialakított gazdasági területek beépülését, működését, mely a település pénzügyi alapjait biztosítja. kialakítását elő kell segíteni a településrendezési tervek elkészítésével, elfogadásával, engedélyezési és kiviteli tervek készíttetésével. Tulajdoni viszonyok rendezése a közlekedési szempontból. A megkezdett és végig nem vitt szabályozások befejezése. A meglévő önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, üzemeltetésük gazdaságosabbá tétele, megújuló energiaforrások felhasználásával (nap, termálvíz, biomassza) HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK A település hosszútávon önálló, teljes körű alapfokú település lesz, bizonyos szempontokból, bizonyos ellátási területen középfokú ellátást is biztosítva. A település a munkahelyeivel, egyes intézményeivel, turisztikai fejlesztéseivel térségi vonzerővel fog rendelkezni, a Zsámbéki medence egyik alközpontja lesz. A település alvó jellege fokozatosan megszűnik, a helyi népesség nemcsak a megélhetését találja meg a településen, hanem az alap- és néhány középfokú intézményi ellátást is. A meglévő és a tervezett művelődési, a sport és a szabadidős létesítmények kiszolgálják a népesség ilyen irányú igényeit is. A környékbeli falvak egyre növekvő számú betelepülései miatt növekszik a Pátyon áthaladó forgalom. Ennek eltérítése érdekében szükség van a környező településekkel közösen elkerülő út terveztetésére és a források keresését követően annak megépítésére is. Meg kell őrizni a település kertvárosias, a régi településrész falusias jellegét. Az elmúlt évek gyors népesség növekedése le fog lassulni, később meg fog állni, új területek beépítése, a már korábban kijelölteken kívül, nincs tervezve és hosszú távon törekedni is kell rá, hogy ne történjen meg újabb területek kiparcellázása. Azokon a területeken, ahol a befektető a kötelezettsége elmulasztásával nem épített utakat vagy közműveket, az anyagi lehetőségekhez mérten, a tulajdonosokkal egyeztetve, pályázati források megfelelő rendelkezésre állása esetén az önkormányzat igyekszik segíteni megoldani a helyzetet. A település növekedésével együtt szükséges alközpontok kialakítása is, ahol a lakosság alapfokú ellátása részben biztosítható legyen (üzletek, óvoda, játszótér, park). Az önkormányzat célja az alközpontok létrehozásán kívül, hogy a településen minél több helyen nyílt rekreációs tereket (pl. park) hozzon létre, mely a közelben lakók számára mindennapi közösségi találkozási pontokat tud adni. A nyílt rekreációs terek kialakítására az 15

16 önkormányzat a mindenkori lehetőséghez képest törekszik, új vagy éppen kialakítandó területek kialakításakor azt lehetővé teszi illetve megköveteli. A jelenlegi bérlakás állomány átalakítása, energetikai korszerűsítése A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI A település igazgatási területe nem növekszik, és nem csökken. Az igazgatási területen jelentős szerkezeti változás nem tervezett, de módosítás igen. A legfontosabb szerkezeti fejlesztés a közlekedési hálózat bővítése lesz, a főközlekedési hálózattal való összeköttetés és a belterület elkerülésének kiépítése. A külterületen további területek kaptak beépítésre szánt besorolást, elsősorban különleges területek sport és szabadidő jelleggel A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE A területfelhasználás a településen egyrészt megtartja a kialakult területfelhasználási elemeket, másrészt új elemek kerülnek lehatárolásra. A belterület megtartja a falusias lakóterületeken, a településközponti vegyes területeket és a zöldterületeket, megtartandók a belterület széli kertvárosias lakótömbök besorolása is, valamint a beépítésre szánt különleges területek, a sportterület, a temető. A kiskerti területek felé elsősorban hétvégi házas üdülőterület, kis részben, egy tervezett gyűjtőút mentén, kertvárosias lakóterületek jelölhetők ki, figyelembe véve a kialakult területhasznosítást, és a mindenkori magasabb rendű jogszabályok adta lehetőségeket. A lakóterületek jelenlegi beépítés intenzitása tovább nem növelhető, ahol ez még lehetséges azon csökkenteni is lehet. A Fenyvestől délre (és a Mézeshegyen), nyugatra az önkormányzat pártolja a gazdálkodást, akár hagyományos gazdálkodást is, a patak mindkét oldalán gyümölcsösöket lehet telepíteni, ugyanis a terület eredeti jellegét így lehetne megtartani. Eredeti kerthasználat visszaalakuljon. A Mézeshegyet és más mezőgazdaságikertes övezeteket az önkormányzat nem tervezi belterületbe vonni. Megőrzendő ezen területek laza beépítettsége, ezért célszerű, a kialakult állapotokat is figyelembe véve olyan szabályozási tervet készíteni, mely elősegíti a nagyméretű, m2 nagyságú telkek kialakulását telekösszevonásokkal is. Ahol lehetőség van rá, szélesebb utcákat kell kiszabályozni, ahol nincs, ott a forgalom egyirányúsítása célszerű. A külterületeken, a belterület környékén kisebb és nagyobb telkes mezőgazdasági övezetű területek vannak, az övezetek egy részében a gazdasági épületekben lakások is kialakíthatók. További ilyen övezeti átminősítés csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz valódi életvitel szerű mezőgazdasági tevékenység kapcsolódik. A gazdasági területek a fő közlekedési nyomvonalak mentén, attól északra és délre is tervezettek, illetve kialakítandók. A tervezett sport különleges terület és a kapcsolódó létesítményei a belterülettől északra lesz található, kihasználva a környék kedvező táji és természeti adottságait. A település védelme szempontjából záportározók kialakítása szükséges mind a település északi, mind a déli oldalán. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló Budai Tájvédelmi Körzet területén, a Budai- hegység elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (Natura 2000 terület) továbbá az országos ökológiai hálózat övezetével érintett területeken a kedvező természetvédelmi helyzet, állapot megőrzése, fenntartása elsődleges területfejlesztési szempont. Ennél fogva ezeken a területeken a területhasználatot minden 16

17 esetben, úgy kell meghatározni, hogy az az említett természetvédelmi célkitűzések megvalósítását lehetővé tegye. A Füzes-patak melletti területek (0145/4, 0145/1, 0144/2, 0151/1, 0151/2) ökologiai folyosóban levő részein a természetbeni, illetve művelési ág szerinti fenntartása szükséges a Füzes-patak, mint ökológiai folyosó védelme érdekében, úgy hogy a szennyvíztisztító telep területi bővítése megoldható legyen. A 0113/4 a, b hrsz-ú ingatlanon található gyurgyalag (Merops apiaster)telep fenntartását biztosítani kell AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Páty és a Zsámbéki medence többi településének gyors lakosságszám növekedését nem követték a közút fejlesztések. Nem épült meg a Budapest körgyűrű, M0, nyugati szakasza sem, mely Budakeszi-Páty között húzódva, jelentősen csökkentené a Budajenő, Telki irányból érkező és Biatorbágy irányába távozó átmenő forgalmat. Ugyanígy jelentős az átmenő forgalom Zsámbék irányába is. Ezek mellett az országos utak mellett élők mindennapjait, a nagy forgalomból adódó levegőszennyezés, és a zaj nagymértékben zavarja. Már tíz éve megszülettek az első elképzelések, tervek, ezeknek a problémáknak a kezelésére. Egyrészt az M1 autópálya lehajtó és Páty összekötése, másrészt egy elkerülő út szerkezeti és részben szabályozási tervei készültek el. Az autópálya melletti iparterületek kijelölése, beépülése adott realitást ezeknek a terveknek, bár a 2008 óta tartó gazdasági válság megakasztotta ezt a folyamatot. Most a korábbi tervek módosítása van folyamatba, az alábbiak szerint. A közelmúltban a Nyugati elkerülő út, az M1-Páty összekötő út, és a Déli gyűjtőút engedélyezési (egyes részekre kiviteli) tervei is elkészültek. Az Északi gyűjtőút engedélyezési tervének készítése folyamatban van. 1. a Nyugati elkerülő út, az M1-Páty összekötő út szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Erre az útra már a kiviteli tervek is elkészültek. 2.Szintén folyamatban van a Déli gyűjtőút szerkezeti tervének módosítása, valamint az Északi gyűjtőút szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Az elkészült/készülő úttervek alapján, most már ki lehet jelölni az Övezeti mellékletben SSZT-vel jelölt útszakaszok szabályozási vonalait. A részletes útterveknek megfelelően a korábbi szabályozási tervek területén belüli útszakaszok szabályozását is pontosítjuk. A TELEPÜLÉSI UTAK TERVEZETT FEJLESZTÉSEI: A tervelőzmények szerint Pátyon három új gyűjtőút épül, az Északi gyűjtőút (a 1102j. és 11102j. utak között), a Déli gyűjtőút (a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között). A Szerkezeti Terv módosítása az északi gyűjtőútnak a szabályozási tervekben pontosított nyomvonalát, a déli gyűjtőútnak engedélyezési tervben kidolgozott nyomvonalát tartalmazza. Az átmenő forgalom kiszorítása érdekében az Északi gyűjtőúton forgalomcsillapítást kell alkalmazni. A Déli gyűjtőút viszont kifejezetten átmenő forgalomra tervezett, a későbbiekben akár az országos úthálózat részévé is válhat. A helyi kiszolgáló úthálózat bővítése a területfejlesztésekhez, illetve az új telekosztásokhoz kapcsolódik. A fejlesztések által nem érintett, kialakult úthálózat jellemzően megtartja szabályozási szélességét. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. 17

18 A külterületi utaknál, mező- és erdőgazdasági utaknál, a mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedése, valamint a későbbiekben esetleg szükségessé váló útszélesítés lehetősége az út menti beépítés szabályozásával biztosítható. A külterületi utak már ma is részei a Zöldút hálózatnak, melyen rendszeresen, az év nagy részében, gyalogos, kerékpáros és lovas kirándulókkal lehet találkozni. Az úthálózat továbbfejlesztése, karbantartása célszerű a civil szervezetekkel együttműködve, ezzel is növelve a térség turisztikai vonzerejét és az itt élők életminőségét. A helyi úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: Északi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C. Déli gyűjtőút: K.V.B., B.V.b-C., többi helyi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C., kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-d önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. helyi külterületi utak: K.VI.C. 18

19 Páty tervezett úthálózata A tervezett úthálózat szabályozási szintű új elemei (körforgalmú csomópontok) A tervezett úthálózat szabályozási szintű módosításra/pontosításra kerülő elemei A tervezett úthálózat szerkezeti szintű pontosításra kerülő elemei Tervezett kerékpárutak 19

20 KERÉKPÁRUTAK: Páty hatályos tervei csak a műleírás szintjén foglakoznak a kerékpárút hálózattal, mivel országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések nem érintik Pátyot. A Településszerkezeti Terv módosításának tartalmaznia kell az időközben készült tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát, továbbá a Telki út melletti területek SZT által javasolt kerékpárutak, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutak nyomvonalát is. A Szerkezeti Terv módosítása szerinti kerékpárutak közül jelen tervmódosítás tervezési területét a Füzes patak mentén, a Töki úton, a 1102j. út mentén haladó, a kis Gurgyalon át Herceghalom felé vezető, a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, a pincékhez vezető kerékpárút egész kis részben érinti. A tervezési területet érintő kerékpárutak területigénye a tervezett utak szabályozási szélességén belül, illetve meglévő helyi külterületi utakon biztosított. Kistérségi összefogás szükséges, hogy pályázati pénzek bevonásával a települések közötti kerékpárutak megtervezésre és kivitelezésre kerüljenek. El kell érni, hogy minden megépülő új út a térségben kerékpárutat is tartalmazzon. TÖMEGKÖZLEKEDÉS: A tömegközlekedési ellátást továbbra is elsősorban a helyközi autóbuszjáratok biztosíthatják. A pátyi útfejlesztések a helyközi autóbuszok útvonalának új lehetőségeket kínálnak. A távlatban a járatok megoszthatóak lesznek a településközponton áthaladó, és azt különböző útvonalakon elkerülő járatokra. GYALOGOS FELÜLETEK, KERÉKPÁRÚT, TURISTAÚT: Országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések Pátyot nem érintik. A térségben az országos hálózati elemek Biatorbágy - Zsámbék Tök útvonalon haladnak, általában a Benta patak mentén vezetve. A Szerkezeti Terv módosítása tartalmazza a tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát: a Füzes patak mentén, A Töki úton, a Kossuth L. és Mélyárok utcában, majd a 1102j. út mentén, a kis Gurgyalon át Herceghalom felé, a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, az 1sz. főút mentén. A Szerkezeti Terv módosítása az északi közigazgatási határ mentén vezetett, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutat is tartalmazza. A gyalogos közlekedést önálló gyalogutak is szolgálják. A gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés, ill. a gyalogutak kiépítése szükséges. PARKOLÁS, RAKODÁS: Jelentősebb telken kívüli parkolási igény a központban lévő helyi intézményeknél, és a temetőnél, esetleg a pincéknél jelentkezik. Az új létesítményekhez minden esetben telken belül kell biztosítani az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyeket és a rakodási lehetőséget, 20

21 ez alól csak a meglévő épületek funkcióváltásánál lehet felmentést adni. A közterületi parkolás legalizálása és szabályozása önkormányzati parkolási rendelettel történhet. VASÚTI KÖZLEKEDÉS: Pátyot a Budapest - Győr - Hegyeshalom vasúti fővonal érinti a település déli szélén. A vasútvonalon elővárosi vasúti közlekedés (is) van. Megállók csak a szomszédos településeken vannak, lesznek PINCEHEGY A pincék, présházak meghatározó részét jelenleg nem használják, elhanyagolt állapotban van. Az önkormányzat elkötelezi magát ezen helyzet megváltoztatása mellett. Egyre több présház lebontásra szorul, mert rendbetételük már nem lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években néhány gazdát cserélt pince új tulajdonosa a présház felújításba kezdett. Ezeknek az új pincéknek az arculata szervesen illeszkedik a Pincehegy képébe, így a terület egyik legnagyobb értéke az egységes arculat továbbra is megmaradt és ez a jövőben is fenntartható lehet. A pátyi pincehegy fenntartását és turisztikai, borturisztikai megújításához az önkormányzat a következő lépéseket tartja fontosnak. Infrastruktúra - elengedhetetlen a vízhálózat (és a csatorna) kiépítése (fúrt kutak rendszeréből, vagy a vezetékes közüzemi víz bevezetése) - úthálózat rendbetétele - szemetesek kihelyezése - információs táblák kihelyezése - parkoló(k) létesítése Rendszerezés, felmérés, térkép készítése - pincekataszter készítése, digitális adatbázis létrehozása, GPS koordinátákkal, helyrajzi számokkal, tulajdonosokkal, fényképekkel - profi térkép készítése - a Pincehegy köztereinek elnevezése, útjelző táblák kihelyezése A beépülést és pincehasználatot elősegítő intézkedések meghozatala - az elhagyatott pincék pontos felmérése, lehetőség szerinti kisajátítása - romló állagú pincék tulajdonosainak ösztönzése a felújításra A idegenforgalmat elősegítő lépések - gazdák képzése és összefogása (Budakörnyéki Borkultúra Egyesület) - pincehegyi rendezvények fejlesztése, reklámozása - falusi turizmus beindítása, szálláshelyek megjelenése Nagypince kihasználása - a Nagypince a központi szerepe miatt kiemelt figyelmet érdemel. Fogadóképessé alakítása fontos. Ez lehet befektető általi fejlesztés eredménye egy kölcsönösen előnyös és elfogadott szakmai terv szerint, vagy önkormányzati és civil erőből közösségi tér és borászmúzeum kialakítása A komolyabb borturisztikai célpont megvalósulásának elengedhetetlen feltétele az infrastrukturális fejlesztés mellett a hivatalos borászatok és/vagy alkalmi vendéglátóhelyek megjelenése. A komolyabb fejlesztések csakis a tulajdonosok és az önkormányzat közös teherviselése mellett elképzelhetőek, illetve befektetői, vagy pályázati források bevonásával 21

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Településrendezési és Műszaki Társulás 5001 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Tel: (56) 419-087 e-mail: tmt@chello.hu Szám: 45 / 2005. HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZ ALATTYÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 VÁMOSSZABADI Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 2 Vámosszabadi településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET 1 1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Görcsönydoboka Baranya megye keleti részén található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől jelentős. A legközelebbi városok Pécsvárad és Mohács. Ezek közül egyértelműen

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya 14/2003. (VII.30.) sz. rendelet HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez (1) E rendelet hatálya Átány

Részletesebben

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

(1) E rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(1) E rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. KÉTÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2006 (IV. 1.) RENDELETE A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL melly hatályon kívül helyezi a 4/1992 (VII. 23.) sz. Önk. rendeletet. Kétújfalu község

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

ZALASZENTGYÖRGY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (HÉSZ)

ZALASZENTGYÖRGY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (HÉSZ) ZALASZENTGYÖRGY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (HÉSZ) Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselőtestületének 9./2007.(IX.14) számú rendelete Zalaszentgyörgy Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása

I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (IX.01.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (Egységes szerkezetben a 9/2008.(IX.15.), a 8/2010.(IV.29.), a 10/2010.(VII.22.),

Részletesebben

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS

DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS DUNABOGDÁNY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. JÚLIUS Felelős tervező: DUNABOGDÁNY HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Dunabogdány Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából az A.D.U.. Építész

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. : 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. : 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. : 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. : 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello. LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. : 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. : 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu GACSÁLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. kötet TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK.9/2007(X.01) Rendelete Szőc község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya. 2.. A szabályozás

Részletesebben

Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe

Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe Forrás: CARTOGRÁFIAI Kft. térképe TAKSONY Szabályozási Tervének (belterület), és Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony 6189-es hrsz-ú út és az 541-es hrsz-ú közterület szabályozására vonatkozóan)

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről)

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről) Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Településrendezési

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

A hatályos településszerkezeti és szabályozási terv módosítása. Falusias lakóterület kijelölése az 505 és 506 hrsz-ú ingatlanokon.

A hatályos településszerkezeti és szabályozási terv módosítása. Falusias lakóterület kijelölése az 505 és 506 hrsz-ú ingatlanokon. HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2014. ÉVI 2.SZ. MÓDOSÍTÁSA M3 4. 3502 3501 " 1. 3317 Hajdúnánás 3508 " 3502 " 2. 3317 3. Településrendezési módosításra vonatkozó kezdeményezéssel érintett

Részletesebben

Bodorfa Község Településrendezési Terve HATÁROZATI JAVASLAT

Bodorfa Község Településrendezési Terve HATÁROZATI JAVASLAT HATÁROZATI JAVASLAT Bodorfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének./2005. (.) számú határozata Bodorfa Településszerkezeti leírásának és településszerkezeti tervének jóváhagyásáról Bodorfa Községi

Részletesebben

Diósjen község Rendezési terv

Diósjen község Rendezési terv Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.

Részletesebben

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben) NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT.

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához R E G I O N Á L Tervező és Fővállalkozó Kft. Salgótarján, Mártírok útja 1. Msz.: T-675/2004. TARTALOMJEGYZÉK Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÓ

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Vértesacsa Község Önkormányzata képviselő-testületének e Vértesacsa Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e VI-5/2013

ELŐTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e VI-5/2013 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE VI-5/2013 ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. február 28.-i ü l é s é r e Tárgy: Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI.

Részletesebben

KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

KIRÁLD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 e-mail: provincia@chello.hu KIRÁLD

Részletesebben

Biatorbágy Város Tópark Projekt

Biatorbágy Város Tópark Projekt Biatorbágy Város Tópark Projekt Településrendezési eszközei Településszerkezeti terve, Helyi Építési szabályzata és Szabályozási terve 2016. május hó OBELISZK Stúdió Tervező és Szolgáltató Kft. H-1056

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 104187-1-13/2015. Tárgy: IQ Kecskemét Kft. Ügyintéz : dr. Kisgyörgyei Ágnes Kecskemét, el zetes vizsgálat Lovrityné Kiss

Részletesebben

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 96.595-1-11/2013. Ügyintéz : dr. Kiss Renáta Sipos László (zaj- és rezgésvéd.) Balatonyi Zsolt (hulladékgazdálk.

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Dióskál község Önkormányzata

Dióskál község Önkormányzata Dióskál község Önkormányzata 8/2015. (X.01.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Dióskál község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a

Részletesebben

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1 Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Alsózsolca Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

BUDAPEST, XIII. KERÜLET DAGÁLY FÜRDŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI

BUDAPEST, XIII. KERÜLET DAGÁLY FÜRDŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI BUDAPEST, XIII. KERÜLET DAGÁLY FÜRDŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI TSZT és FSZKT MÓDOSÍTÁS HATÁSTANULMÁNY I. kötet: Helyzetfeltárás, helyzetértékelés EGYEZTETÉSRE Budapest 2014. április hó 1 BEVEZETÉS A FINA

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve

Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015-2019 évekre szóló gazdasági programja, fejlesztési terve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

DÁVOD. Kitöltött kérdőívek: 96 db, ebből demográfiai adatokat tartalmazó: 81 db (65% nő, 35% férfi)

DÁVOD. Kitöltött kérdőívek: 96 db, ebből demográfiai adatokat tartalmazó: 81 db (65% nő, 35% férfi) 1. sz. melléklet DÁVOD Települési fenntarthatósági tervhez kapcsolódó kérdőívek összegzése Kitöltött kérdőívek: 96 db, ebből demográfiai adatokat tartalmazó: 81 db (65% nő, 35% férfi) SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben