SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
|
|
- Enikő Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002
2 2
3 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának struktúrája III. A stratégiai célok, prioritások szerkezete IV. Stratégiai és operatív ok 3
4 Bevezetés A térségfejlesztés legfontosabb tényezője maga az ember képességeivel, tapasztalataival, lehetőségeivel és céljaival -; nem csupán azért, mert meghatározza a célokat, terveket készít és végrehajtja azokat, hanem azért is, mert mindeközben a saját sorsát alakítja. A kistérség területfejlesztési jának is központi célja a térségi ember megfelelő életkörülményeinek kialakítása, hiszen a területfejlesztés alapvető célja sem más, mint hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség vagy bármely más területegység - valamennyi lakosa számára. A Sárvári Kistérség helyzetelemzésből is leszűrhető - jellemzője a több lábon állás, ami azért is jelentős, mert a fejlesztési lehetőségek közül a kedvező, az uralkodó trendeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő területeket lehet hangsúlyozni. E többoldalúság elemei a következők a Kistérségben: - Ipari termelői bázis megléte. - Turizmus lehetőségei. - Agrárgazdaság hagyományai és lehetőségei - Kedvező térségi elhelyezkedés. - Térségi humánerőforrás. A több lábon állás, a többoldalúság kínálja az együttműködésen alapuló fejlesztési stratégia követését mind tartalmi, mind módszertani oldalról. Kedvező a Kistérség fejlődési lehetőségének szempontjából az is, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban több olyan fejlesztési cél is megfogalmazódik, amelyek a Kistérség fejlesztése szempontjából is fontosak, így azok megvalósítása esetén nem csak a helyi erőforrásokra és támogatásokra lehet alapozni, hanem nagy eséllyel az ágazati források megszerzésére is. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a Kistérséget érintő fejlesztési célok a következők: - Gyógyturizmus fejlesztése. - Vízi turizmus fejlesztése. - Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonal villamosítása (megvalósult). - Szombathely-Sárvár-Celldömölk-Kisbér közút főúttá fejlesztése. - Ipari park fejlesztés. 4
5 I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja A Helyzetelemzés alapján elvégezhető a kiemelt célcsoportokra történő pozícionálás, ami a fejlesztési globális céljaiban foglalható össze. A Sárvári Kistérség átfogó (globális) fejlesztési céljaként a települések tudatos fejlesztése, és ennek következményeként a dinamikusan fejlődő kistérség határozható meg. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a fejlett települések dinamikusan fejlődő kistérség szlogenben foglalható össze, ami egyúttal a térség folyamatos versenyképességét is feltételezi. A Helyzetértékelésből meghatározható stratégiai fejlesztési irányokból, a műhelyfoglalkozáson elhangzottakból, a kormányból, a várható EU csatlakozás ismereteiből levezethető célok, a célok és alcélok megvalósítását segítő intézkedések, alintézkedések rendszerét és azok részletes tartalmi leírását mutatja be a leírás része. A végrehajtásra, pénzügyi folyamatokra, intézményi háttérre, stb. vonatkozó javaslatok a második részében kerülnek leírásra. 5
6 II. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának struktúrája A Helyzetelemzés, a helyi fórumokon, műhelyfoglalkozásokon elhangzott javaslatok, a mindenkori kormány és egyéb fejlesztési dokumentációk (megyei és régiós ok), valamint a közeljövőben minden bizonnyal valósággá váló EU-csatlakozás várható következményei, s nem utolsó sorban a globális fejlesztési cél alapján megfogalmaztuk a Kistérség fejlesztésének prioritásait. A Sárvári Kistérség területfejlesztési jának prioritásai (melyek egyben stratégiai fejlesztési irányok) a következők: A. Település-fenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség-javítás E. Környezetvédelem A stratégiai és operatív részletes struktúráját a következő oldalakon mutatjuk be. 6
7 A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK STRUKTÚRÁJA GLOBÁLIS CÉLOK TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS VERSENY- KÉPESSÉG FENNTART- HATÓSÁG RRIORITÁSOK TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS - FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS STRATÉGIAI PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS KÖRNYEZETVÉDELEM TELEPÜLÉS- FENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉS Úthálózat fejlesztés Elektromos szolg. fejlesztés Hidak, vízi létesítmények Távközlés fejlesztés GAZDASÁGFEJLESZTÉS KÖRNYEZET- VÉDELEM ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁS Humán erőforrás fejl. Hagyományőrzés Lakásépítés Szolgáltatás fejlesztés Egészségügy fejlesztés Települési tervezés Turizmus, Szennyvízhálózat fejlesztés idegenforgalom fejlesztés Település fejlesztési Agrárgazdaság fejlesztése Hulladékgazdálkodás ok Falukép (arculat) javítás Vállalkozás fejlesztés Tájfenntartás Intézmény fejlesztés Munkahelyteremtés Ingatlan gazdálkodás Energia gazdálkodás 7
8 III. Stratégiai célok, prioritások szerkezete 1. prioritás Stratégiai TELEPÜLÉS-FENNTARTÁS ÉS -FEJLESZTÉS Operatív ok Települési tervezés Településfejlesztési ok Falukép (arculat javítás) Intézményfejlesztés Ingatlangazdálkodás Fejlesztési ok Településfejlesztési koncepció Parképítési Építési szabályzat érvényesítése Teleház, telekunyhó Elhanyagolt ingatlan hasznosítás Településrendezési terv Zöldterület gazdálkodási Település tisztasági Autóbuszvárók kialakítása Információs táblák Intézményi korszerűsítés Sportcsarnok, tornaterem, sportpálya Egyházi ingatlanok közösségi célú megegyezésen alapuló hasznosítása Kastély vonzerő kihasználása Virágosítási Szociális létesítmény (idősek otthona) Arborétum Szabadidőpark és játszótér létesítés
9 2. PRIORITÁS Stratégiai INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS Operatív ok Úthálózat fejlesztés Elektromos szolgáltatás fejlesztés Hidak, vízi létesítmények Távközlés fejlesztése Fejlesztési ok Önkormányzati utak fejlesztése Közvilágítás energia takarékos fejlesztése Hidak felújítása, építése Kábel TV hálózat fejlesztés Járdafelújítás, és -építés Elkerülő utak építése Forgalomszabályozó eszközök kiépítése Kerékpárút építés Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése Településeket összekötő utak építése Hosszú távú fejlesztések energia hátterének biztosítása Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása 9
10 10 3. PRIORITÁS Stratégiai GAZDASÁGFEJLESZTÉS Operatív ok Turizmus, idegenforgalom fejlesztés Agrárgazdaság fejlesztése Vállalkozás- fejlesztés Munkahely teremtés (megtartás) Energia gazdálkodás Fejlesztési ok Termálturizmus Intenzív mezőgazdaság- fejlesztés Telephely biztosítás Helyi munkahely megtartás, létesítés Megújuló energia hasznosítás Szénsavfürdő létesítés Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése Vállalkozói ismeretek oktatás Sárvári Ipari Park fejlesztése Kerékpár turizmus Szőlőgyümölcstermesztés és feldolgozás Vállalkozói vonzerő Vízi turizmus Gyógynövény termesztés Horgász-, vadász- és lovasturizmus Falusi turizmus Szálláshely létesítés Bor és gasztronómiai turizmus Kék-túra útvonal
11 11 4. PRIORITÁS Stratégiai ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉS Operatív ok Humán erőforrás fejlesztés Hagyományőrzés Lakásépítés Szolgáltatás fejlesztés Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés Fejlesztési ok Oktatási intézmény fejlesztés Népi mesterségek felkarolása Lakótelkek kialakítása Alapellátás biztosítás Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás Oktatási rendszer fejlesztés Népszokások felújítása Lakásépítés ösztönzése Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés Nyelv- oktatás Civil szervezetek szerepének növelése Szociális bérlakások Informatikai oktatás
12 5. PRIORITÁS Stratégiai KÖRNYEZETVÉDELEM Operatív ok Szennyvízhálózat fejlesztés Hulladék gazdálkodás Táj fenntartás Fejlesztési ok Szennyvízhálózat kiépítése Szennyvíz iszap kezelés Szervezett hulladék gyűjtés kialakítása Illegális szemétlerakók felszámolása Vidékfejlesztési 12
13 IV. Stratégiai és operatív ok 1. A stratégiai és operatív területfejlesztési ok kidolgozásának módszertana A felépítése, struktúrája A stratégiai elvei Kapcsolódás más ozási dokumentumokhoz Stratégiai és operatív ok A. Település fenntartás és -fejlesztés A. 1. Települési tervezés A Településfejlesztési koncepciók A Településrendezési tervek A. 2. Településfejlesztési ok A Parképítési A Zöldterület-gazdálkodási A Településtisztasági A Virágosítási A Arborétum A Szabadidőpark és játszótér létesítés A. 3. Falukép (arculat) javítás A Építési szabályzat érvényesítése A Autóbuszvárók kialakítása A Információs táblák A. 4. Intézményfejlesztés A Teleház, telekunyhó, faluház A Intézményi korszerűsítés A Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása A Szociális létesítmények (idősek otthona) A. 5. Ingatlangazdálkodás A Elhanyagolt ingatlanok hasznosításai ja A Egyházi ingatlanok közösségi célú, megegyezésen alapuló használata A Kastély vonzerő kihasználása B. Infrastruktúrafejlesztés B. 1. Úthálózat-fejlesztés B Önkormányzati útfejlesztés B Járdafelújítás és -építés B Elkerülő utak építése B Forgalomszabályozó eszközök kiépítése B Kerékpárút építés B Külterületi önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése B Településeket összekötő út építése B. 2. Elektromos-szolgáltatás fejlesztés B Közvilágítás energiatakarékos fejlesztése B Hosszú távú fejlesztések energiahátterének biztosítása B. 3. Hidak, vízi létesítmények B Hidak felújítása, építése B Vízelvezető rendszerek kiépítése és karbantartása B. 4. Távközlés fejlesztés B Kábel TV hálózat kiépítése C. Gazdaságfejlesztés
14 C. 1. Turizmus, idegenforgalom fejlesztése C Termálturizmus C Szénsavfürdő létesítés C Kerékpáros turizmus C Vízi turizmus C Horgász- vadász- és lovasturizmus C Falusi turizmus C Szálláshely létesítés C Bor- és gasztronómiaturizmus C Kék-túra útvonal C. 2. Agrárgazdaság fejlesztése C Intenzív mezőgazdaság-fejlesztés C Hagyományos mezőgazdasági kultúrák fejlesztése C Szőlő-, gyümölcstermesztés és feldolgozás C Gyógynövénytermesztés C. 3. Vállalkozásfejlesztés C Telephelybiztosítás C Vállalkozói ismeretek oktatás C Vállalkozói vonzerő C. 4. Munkahely teremtés (megtartás) C Helyi munkahely megtartás, létesítés C Sárvári Ipari Park fejlesztése C. 5. Energiagazdálkodás C Megújuló energia hasznosítás D. Életminőség fejlesztés D. 1. Humán erőforrás fejlesztés D Oktatási intézmény fejlesztés D Oktatási rendszer fejlesztés D Nyelvoktatás D Informatikai oktatás D. 2. Hagyományőrzés D Népi mesterségek felkarolása D Népszokások felújítása D Civil szervezetek szerepének növelése D. 3. Lakásépítés D Lakótelkek kialakítása D Lakásépítés ösztönzése D Szociális bérlakások D. 4. Szolgáltatás fejlesztés D Alapellátás biztosítás D Javító, felújító szolgáltatás fejlesztés D. 5. Egészségügyi szolgáltatás fejlesztés D Gyógyszertár, orvosi ellátás szolgáltatás E. Környezetvédelem E. 1. Szennyvízhálózat-fejlesztés E Szennyvízhálózat kiépítése E Szennyvíziszap kezelés E. 2. Hulladékgazdálkodás E Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása E Illegális szemétlerakók felszámolása
15 E. 3. Tájfenntartás E Vidékfejlesztési MELLÉKLETEK
16 1. A stratégiai és operatív területfejlesztési ok kidolgozásának módszertana A Sárvári Kistérség területfejlesztési ját egy több elemből álló követelményrendszer figyelembe vételével dolgoztuk ki. Így a megalkotásánál tekintettel kellett lennünk azokra a törvényi, jogszabályi előírásokra, melyek a területfejlesztési tervek elkészítésére vonatkoznak. Építenünk kellett továbbá azokra a megállapításokra, melyek a statisztikai adatok elemzéséből leszűrhetők, s melyeket a helyzetelemzés tartalmaz. Mivel pedig unk szándékaink szerint - nem az íróasztalfiók számára készült, így kiemelt módon kezeltük azokat az észrevételeket és javaslatokat, melyeket a Sárvári Kistérségben megtartott összesen 14 - műhelyfoglalkozás során a települések polgármesterei, jegyzői, vállalkozói stb. osztottak meg velünk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy csak az a kelhet életre, azaz valósulhat meg, mely a helyi, települési elképzelésekből kiindulva, azokat mintegy egybefűzve, integrálva vázol fel fejlesztési irányokat, elképzeléseket. Ez egyben munkánk reményeink szerint egyik legfontosabb jellemzőjét is meghatározza. Ez pedig a település-centrikussága; vagyis a főbb célok és az egyes ok megfogalmazásánál a lehető legnagyobb mértékben a helyi, települési elképzelésekre kívántunk támaszkodni. Azok közül a törvényi rendelkezések közül, melyek a területfejlesztési tervekre vonatkoznak a két legfontosabb a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, a Területfejlesztési koncepciók, ok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, valamint a 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet A területfejlesztési koncepciók és ok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről. Jelen elkészítésekor a KTM rendelet által felkínált időkeretek közül (5. ) a középtávot (3-6 év) választottuk. Ez az az időtáv ugyanis, amelyre a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok, nemzetközi és hazai trendek, valamint egyéb tervezési dokumentumok segítségével viszonylag nagy biztonsággal tervezhetünk. Törekedtünk arra, hogy a megalkotott részét képezhesse a most kiépülőben lévő országos Területi Információs Rendszernek (TEIR) erre a KTM rendelet 6. -a is felhívja a figyelmet. A VÁTI által gondozott TEIR adatbázisba való betagozódás melynek felállításáról a 112/1997 (VI.27.) sz. kormányrendelet intézkedett - ugyanis rövid időn belül alapvető fontossággal fog bírni az egyes települések, kistérségek, régiók által benyújtott pályázatok elbírálását illetően. Programunk szerkezetét is alapvetően a KTM rendelet 2. számú mellékletében ( A területfejlesztési ok részletes tartalmi követelményei ) foglaltak figyelembe vételével alakítottuk ki. 2. A felépítése, struktúrája A Sárvári kistérség területfejlesztési jának végső, legfontosabb célja kell legyen ahogy azt a bevezetőben is kiemeltük -, hogy egyenlő életesélyeket biztosítson a kistérség valamennyi lakosa számára. Ezen általános megfogalmazással azt kívánjuk kifejezni, hogy az élet-, munka-, képzési-, szolgáltatási- stb. körülményeket tekintve azonos lehetőségeket és azonos színvonalat, s ezzel azonos esélyeket kell biztosítani mindenkinek függetlenül attól mely földrajzi egység (kistérség, település, stb.) lakója. Természetesen az sem lehet közömbös, hogy milyen minőséget fejeznek ki ezek az egyenlő esélyek, hiszen a cél nyilvánvalóan az egyenlően jó esélyek biztosítása. E téren középtávon összefüggésben a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában és a Nemzeti Fejlesztési Tervben is szereplő stratégiai céllal az életminőség általános javításával az EU életszínvonal megközelítése lehet a cél. Ezen meglehetősen átfogó célt a települések, és ezzel összefüggésben az egész kistérség tudatos, összehangolt fejlesztése alapozhatja meg, melynek eredményeképpen kialakulhat egy 16
17 dinamikusan fejlődő kistérség. Másképpen fogalmazva a kistérség jövőképe a fejlett települések dinamikusan fejlődő kistérség szlogenben foglalható össze. A kitűzött jövőkép véleményünk szerint az alábbi sokkal konkrétabb, de ugyanakkor még globális célrendszer segítségével érhető el: Településfejlesztés Versenyképesség Fenntarthatóság Mint látható, e globális célok közül egy vonatkozik az emberek életminőségét nagymértékben meghatározó települési környezetre, egy pedig a gazdaságra. A harmadik, a fenntarthatóság pedig olyan alapvető cél, melynek a valamennyi elemét át kell hatnia, hiszen hosszabb távon csak a fenntartható fejlődést biztosító ok, intézkedések lehetnek sikeresek. A felvázolt célokat a következő, alapvetően öt pilléren álló rendszer segítségével javasoljuk elérni: A. Településfenntartás és -fejlesztés B. Infrastruktúrafejlesztés C. Gazdaságfejlesztés D. Életminőség javítás E. Környezetvédelem Az általunk javasolt öt fő prioritás képezi egyben a stratégiai okat, melyek lebontását pedig az operatív ok jelentik. Ezen operatív ok alatt találhatók a fejlesztési ok, melyek pedig tartalmazzák a konkrét projektek és települések megnevezését. 3. A stratégiai elvei Fontos kiemelni az öt stratégiai elem összehangolt fejlesztésének szükségességét. S itt nem csupán arra gondolunk, hogy az egyes területek csak a másik területtel párhuzamosan fejleszthetők pl. hogy a gazdasági fejlesztésnek együtt kell járnia a humánerőforrás fejlesztésével. Arról sem szabad ugyanis megfeledkezni, hogy olykor egymással ellentétes fejlesztési érdekek is felmerülhetnek azaz pl. a termálturizmus kibővítését tervező Sárváron aligha fejleszthetők ezzel párhuzamosan az ipar azon ágai, melyek környezetszennyezőek (lsd. ATEV). Mindez persze nem csupán Sárvár, de más települések vonatkozásában ill. általánosságban is igaz. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy az egyes ok véghezvitele során vannak olyan kiemelt, stratégiai elvek, melyekre különös figyelmet kell fordítanunk. Ezek mintegy áthatják unkat, azaz pl. nem szerepeltetünk olyan gazdaságfejlesztési javaslatokat, melyek nyereséget termelnek és foglalkoztatást biztosítanak ugyan de pl. környezetszennyező működésükkel rontják a lakosság életkörülményeit, veszélyeztetik más gazdasági ágak (pl. turizmus) működését. A kistérségi megalkotásánál figyelembe vett alapelvek a következők: Partnerség. Ez az elv azt fejezi ki, hogy a kistérségi fejlesztésben érdekelt egyes szereplőknek mindenekelőtt az önkormányzatoknak céljaik megvalósítása érdekében össze kell fogniuk. Mindezt tapasztalataink szerint a kistérségi szereplők már nagymértékben felismerték (pl. a szennyvíz-beruházás kapcsán), bizonyos 17
18 esetekben (pl. a civil szféra bevonása) azonban még fejleszteni kell az együttműködést. Szubszidiaritás. Ezen, az EU által is oly sokszor hangoztatott alapelv kistérségi unkban úgy jelenik meg, hogy azon fejlesztések megfogalmazására került elsősorban sor, melyet a helyi döntéshozók is célul tűzhetnek ki, és reálisan megvalósíthatónak tartanak. Mindez összefügg unk készítésének már említett módszertanával is, hiszen az alkotás során nagy hangsúlyt helyeztünk a települések vezetőinek ill. lakóinak véleményére, meglátásaira. Fontos szempont továbbá, hogy lehetőség szerint - aktív módon kihasználva a trendeket -, a egyes elemeinek megvalósulása során vegyük figyelembe és aknázzuk ki a kiépülő információs társadalom és az információs technológiák kínálta lehetőségeket. 4. Kapcsolódás más ozási dokumentumokhoz Fontos jellemzője kell legyen bármely területi egység (régió, megye, kistérség) fejlesztési jának, hogy ne önmagában álljon, hanem kapcsolódjon a felette (ill. alatta) álló területi egységek hasonló terveihez. Mindezt a bevezetőben említett 184/1996-os kormányrendelet is hangsúlyozottan kiemeli (1. ); s éppen ezért unk megalkotásánál is figyelembe vettük Vas megye területfejlesztési ját éppúgy, mint a Nyugat Dunántúli Régió hasonló ját. Az általunk javasolt öt fő prioritás (mely tehát egyben stratégiai is) illeszkedik a magasabb tervezési dokumentumokban, mindenekelőtt a Vas Megye Területfejlesztési Programjában megfogalmazott célokhoz. Így az említett dokumentum az alábbi négy stratégiai prioritást állítja fel (ezek rendszerét lsd. az 1. számú mellékletben): Humán erőforrások fejlesztése A gazdaság versenyképességének erősítése Megyeépítés; külső kapcsolatok belső kohézió erősítése Az életminőség javítása Jól látható, hogy a megyei négy stratégiai prioritása közül A gazdaság versenyképességének erősítése - kis változtatással - szerepel kistérségi unkban is. Hasonlóképp fontos részét képezi unknak a humán erőforrások fejlesztése, esetünkben azonban e pont egy tágabb összefüggés részeként, az Életminőség javítása pont alatt szerepel. A megyei ban az infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem nem kiemelten, hanem pl. a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó elemek a Megyeépítés; külső kapcsolatok és a belső kohézió erősítése prioritás intézkedéseként ( Elérhetőség javítása ) szerepelnek; hasonlóképpen a szennyvíz- és hulladék az Életminőség javítása prioritás Természet és környezetvédelem alintézkedése alatt található. Jelen kistérségi ban a települési vezetőkkel tartott konzultációk tanulságaként szükségesnek láttuk a megyei ban egyébként szereplő infrastrukturális és környezetvédelmi elemek kiemelt kezelését az Infrastruktúrafejlesztés ill. Környezetvédelem operatív ok keretében. Az általunk Településfenntartás és -fejlesztés cím alatt összefoglalt stratégiai pedig azokat a részokat tartalmazza, melyek megvalósulásuk esetén szintén nagymértékben hozzájárulnának az életminőség javításához, s ezzel összefüggésben megalapozhatják a Kistérség dinamikus fejlődését. Programunk természetesen kapcsolódik a Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési jának fő célkitűzéseihez is. Az ott megfogalmazott jövőképhez ( EU szintű regionális versenyképesség ) kapcsolódó öt stratégiai közül a Versenyképesség 18
19 erősítése, valamint a Környezetvédelem és fenntarthatóság közvetlen kapcsolódást teremtenek unkhoz. (Emellett természetesen számos egyéb átfedés is érzékelhető lsd. 2. számú melléklet.) Programunk elkészítésénél a lehetséges mértékig figyelembe vettük a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv szempontrendszerét is lsd. 3. számú melléklet -, melynek végső változata azonban nem állhatott még rendelkezésünkre. Mindamellett a Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezésre álló egyeztetési változatát is beépítettük unkba az ott szereplő átfogó célok közül a Gazdasági versenyképesség növelése és a Környezetminőség javítása célok közvetlenül, míg más célok és ehhez kapcsolódóan természetesen operatív ok és prioritások közvetve kapcsolódnak unkhoz. (Így pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv Tudásalapú társadalom és szolgáltató közigazgatás névvel jelölt átfogó célját is beépítettük, amennyiben stratégiai elvként fogadtuk el az információs technológiák adta lehetőségek figyelembe vételét, s ezzel összefüggésben nevesítettünk fejlesztési okat - pl. kistérségi információs rendszer kiépítése, teleház hálózat bővítése, stb.) Túl a fent említett terveken, egyéb ozási dokumentumok megállapításait is figyelembe vettük területfejlesztési unk megalkotásánál, s ahol kapcsolódási pontokat láttunk, megállapításaikat beépítettük unkba. Ezek a dokumentumok a következők voltak: A Nyugat-Dunántúli Régió termálvízkincsének fejlesztési ja A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési ja A Sárvári Kistérség turizmusfejlesztési ja Bejcgyertyános, Ikervár, Meggyeskovácsi, Nyőgér mikrotérség stratégiai és operatív ja Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon a Régió kerékpáros jövőképe Répcelak város 2015-ös stratégiai koncepciója Sárvár város és kistérségének agrárstruktúra- és vidékfejlesztési ja (SAPARD ) Vas megye területrendezési terve (egyeztetési változat) 5. Stratégiai és operatív ok Az alábbiakban egységes szerkezetben kerülnek kifejtésre a Sárvári Kistérség stratégiai és operatív jai. Az egyes fejlesztési ok szöveges ismertetésének keretében térünk ki többek között a megvalósításának konkrét helyszínére (települések), valamint a megvalósítás időtartamára. Ez utóbbit tekintve a fentebb hivatkozott módon, összhangban a vonatkozó KTM rendelettel unk középtávon történő megvalósításával számolunk, mely esetünkben hat évet jelent ( ). A. Település fenntartás és -fejlesztés A település az ember életének lakó- és munkahelyet biztosító színtereként alapvetően meghatározza az egyes ember életminőségét. A településfejlesztés feladatkörébe tartozik a rendezett falu- ill. városkép kialakítása éppúgy, mint a település ingatlan- és egyéb vagyonával való hatékony gazdálkodás. Alapvető fontossággal bír továbbá az intézményfejlesztés, hiszen az egyes települések intézményei hordozzák azokat a funkciókat, melyek igénybe vétele szükséges a lakosság megfelelő komfortérzetének és ezzel összefüggésben megfelelő életkörülményeinek kialakításához. Természetesen nem lehetséges, 19
20 hogy valamennyi funkció valamennyi településen megjelenjék, ezért szükség lehet ezen funkciók településhálózaton belüli bizonyos fokú koncentrációjára is. A település-fenntartás és fejlesztés stratégiai ján belül a következő öt operatív ot javasoljuk megvalósítani: A. 1. Települési tervezés A. 2. Településfejlesztési ok A. 3. Falukép (arculat) javítás A. 4. Intézményfejlesztés A. 5. Ingatlangazdálkodás 20
21 A. 1. Települési tervezés A tudatos, hosszú távú tervezés alapvető feltételét képezi annak, hogy a település megfelelő arculata, összképe kialakulhasson. A települési tervezés a lakó- és gazdasági célú területek tudatos elkülönítésével alapvetően járul hozzá a jó életminőség biztosításához. Települési tervezés címszó alatt egyrészt a településfejlesztési koncepciók, másrészt pedig a településrendezési tervek elkészítését és megvalósítását értjük. Így a települési tervezés alon belül értelemszerűen - az alábbi két rész valósítandó meg: A Településfejlesztési koncepciók A Településrendezési tervek A Településfejlesztési koncepciók Indoklás: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció ideális esetben megelőzi a településfejlesztési terv elkészültét, és annak mintegy elvi alapját képezi. A településfejlesztési koncepciót a képviselő testület alkotja meg és foglalja határozatba. Általános célok: A települési fejlesztések rendszerének meghatározása Irányvonalak kijelölése, a települések funkcióinak meghatározása A településfejlesztés hosszú távú megalapozása Településfejlesztési koncepciók megalkotása. Beavatkozási terület: Az intézkedés csaknem az egész kistérséget, mindazon településeket érinti, melyek nem rendelkeznek településfejlesztési koncepcióval. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok Elkészült településfejlesztési koncepciók száma. Időterv Költségek A Településrendezési tervek Indoklás: 21
22 Az évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkezik a településrendezési tervekről, amely a törvény megfogalmazása szerint a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv együttese (2. ). Mivel a szabályozási keretterv csak a főváros esetében releváns, így a Sárvári Kistérségben a településszerkezeti terv és a szabályozási terv képezi a településrendezési tervet. A településszerkezeti terv a törvény értelmében meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A szabályozási terv a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A településrendezési tervek elkészítését különösen aktuálissá teszi az említett törvény nak 3. bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb december 31-ig alkalmazhatók. Mindez azt jelenti, hogy a települések jelentős részében egy éven belül szükséges lenne a törvény előírásainak megfelelő területrendezési tervek elkészítésére. Ugyanakkor a törvényi előírás végrehajtásához nem történt meg a megfelelő nagyságú forrás hozzárendelése. Márpedig mint azt a Helyzetelemzés fejezetben is jeleztük az önkormányzatok jelen pénzügyi helyzetükben aligha lesznek képesek ezt a problémát a törvény által előírt határidőn belül - önállóan megoldani. Általános célok: Az építés helyi rendjének szabályozása. A környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme. A tervek elkészítése során a térségi, települési és magánérdekek összhangjának megteremtése. Feladat: Településrendezési tervek elkészítése. Beavatkozási terület: A Kistérség 13 településén szükséges még a településrendezési terv elkészítése (lsd. 23. táblázat). Megvalósítók: Az intézkedés megvalósításáért a települési önkormányzatok a felelősek, a konkrét kivitelezést tervező cégek látják el megbízás alapján, az intézkedés szempontjából meghatározó települési szereplők bevonásával. Hatások,eredménymutatók: Elkészült tervdokumentumok száma. Meghatározásra kerülnek a települések összehangolt, rendezett fejlődésének térbelifizikai keretei. Időterv
23 Költségek A. 2. Településfejlesztési ok A településfejlesztési operatív azokat a konkrét intézkedéseket foglalja magába, melyek a települési tervezés által meghatározott módon közvetlenül szolgálják egy élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. A településfejlesztési ok sok tekintetben összefüggnek ill. kevéssé választhatók el a következő pont alatt tárgyalt Falukép (arculat) javítás operatív tól, hiszen a településfejlesztési ok közvetlen hozadéka túl a komfortosabb környezeten az esztétikusabb településkép létrejötte. Az operatív alatt a következő fejlesztési okat javasoljuk megvalósítani: A Parképítési A Zöldterület-gazdálkodási A Településtisztasági A Virágosítási A Arborétum A Szabadidőpark- és játszótér létesítés ja A Parképítési Indoklás: Parkok létesítése elsősorban a települések központi részén nemcsak otthonosabbá teheti a települést, de megteremtheti a lehetőséget ill. a megfelelő színteret a településen élők találkozására. Azzal, hogy a parkok helyt adhatnak a közélet egy részének is, nem csupán az egészséges környezetet biztosítják, de hozzájárulhatnak a fiatalok jobb közérzetének kialakításához is. Általános célok: A településeken belül a zöldfelületek növelése. A települések arculatának vonzóbbá tétele. Elhanyagolt településrészek új funkcióval való megtöltése. Feladat: Zöldterületek kialakítása a települések belterületén. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének olyan közterületei, melyek alkalmasak lehetnek parkok kialakítására. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok. Újonnan kialakított parkok száma. Tisztább levegő, nagyobb zöldfelületek. Szebb, igényesebb környezet. 23
24 Költségek A Zöldterület-gazdálkodási Indoklás: Szükséges nemcsak új parkok, zöldterületek létrehozása, de a meglévők fenntartása is. Ezen fejlesztési tartalmazza a közterületi parkok mellett a települések temetőinek gondozását és a külterületek gondozását is. Általános célok: Meglévő zöldterületek fenntartása, kiterjesztés, adott esetben több zöldterület közötti folyosó kialakítása A települések külterületén található zöldterületek bevonása a ba Temetők zöldterületének fenntartása Összhang biztosítása az egyéb parkosítási okkal Parkok és egyéb zöldterületek gondozása, temetők ápolása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi településének zöldterületei; parkok, ligetek, temetők. Külterületen lévő zöldterületek, amelyeknek fontos szerepe van a lakosság kikapcsolódásában és fontos turisztikai célpontot is jelenthetnek. Ide sorolható pl. a Csénye és Sárvár közötti Gyöngyös-mente rendbe tétele, mely jól kapcsolódhatna más okhoz így a lentebb említett (A ) arborétum fejlesztési hoz is. Megvalósítók: Helyi önkormányzatok, közhasznú munkások, erdészet; valamint kiemelt szerepe lehet a meglévő és újonnan kialakított zöldterületek fenntartásában a falugondnokoknak is. Tisztább, rendezettebb, esztétikusabb környezet Vonzóbb kistérségi arculat Költségek A Településtisztasági Indoklás: Az egyes települések, kistérségek vonzerejének egyik alapfeltételét jelenti a települések tisztasága. A települések rendben tartásához, tisztaságához nélkülözhetetlen a lakosság és a helyi vállalkozások bevonása a megvalósítás során. Az intézkedés során fontos a tulajdonosok ösztönzése a területek tisztaságának megteremtése és megóvása érdekében. Általános célok: 24
25 Tiszta, hulladékmentes közterületek Rendezett porták, telephelyek. ( Tiszta udvar, rendes ház. ) Összhang biztosítása a későbbiekben részletezendő Hulladékgazdálkodás mal Település köz- és (magán-) területének rendszeres tisztítása. Beavatkozási terület: Települések közterületei, magánterületek, vállalkozások telephelyei Megvalósítók: Önkormányzat, közhasznú munkások, lakosság, vállalkozók. Közterületeken kihelyezett hulladéktárolók száma (lsd. még E Szervezett hulladékgyűjtés kialakítása fejlesztési.) Vonzóbb települési környezet. Környezettudatosabb lakosság, szervezetek. Költségek A Virágosítási Indoklás: A településeknek, különösen a központnak, Sárvárnak meggyőző arculatot kell mutatnia ápolt környezetével, amely azt tükrözi, hogy itt a lakosság szeret igényes körülmények között élni, és ezért sokat tesznek. Ehhez hozzátartozik a virágos településképek kialakítása is. Az intézkedés megvalósításához mintaképül szolgálhat pl. Pácsony vagy Bük. Általános célok: Turisztikai vonzerő növelése, életkörülmények javítása Sajátos, vonzó települési környezet kialakítása. Feladat: Virágosítás. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi településének parkjai, közterületei; lakóházakhoz tartozó kertjei. Megvalósítók: Települési önkormányzatok - a elindítójaként (települési pályázat kiírása, virágpalánták engedményes biztosítása, stb.) Lakosság. Kihelyezett, elültetett virágok száma. 25
26 A mozgalomhoz csatlakozott lakók száma. Költségek A Arborétum Indoklás: A településfejlesztési ok között kerül említésre, de legalább ennyire turisztikai jelentősége is van a Sárvári Kistérség arborétumainak. Mind a sárvári, mind pedig a szelestei arborétum a maga nemében különleges. Előbbi a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet kutatóbázisa, míg utóbbi Magyarország egyetlen önkormányzati kezelésben lévő országos védettség alatt álló területe. Az arborétumok fejlesztése, így területük növelése már csak azért is előremutató, mert az tulajdonképpen erdősítési ként is felfogható márpedig uniós csatlakozásunkat követően vélhetően jelentős mezőgazdasági területeket kell kivonni a szántóföldi művelés alól, s ennek legkézenfekvőbb módja az erdősítés. A két meglévő arborétum fejlesztése. Új arborétum létrehozása (Csénye határában) Szelestén gyógy- és fűszernövény tanösvény kialakítása, mely bemutatná azokat a növényeket, melyeket a legtöbb ember csupán mint konyhai alapanyagot ismer. Csénye határában felhasználva a vállalkozói aktivitást - egy mintegy 15 ha-os (magán) arborétumi gyűjtemény létrehozása. Beavatkozási terület: Sárvár, Szeleste, Csénye. Megvalósítók: Önkormányzatok, vállalkozók. Arborétum-terület növekedése. Növényfajok számának növekedése. Időterv Költségek A Szabadidőpark és játszótér létesítés Indoklás: Egy-egy szabadidőpark ill. játszótér fontos szerepet tölthet be kisebb települések életében is; fontos terét képezheti a lakosság életének. A hasonló parkok létrehozását állami 26
27 pályázatok is segítik így valósulhatott meg a közelmúltban pl. a bejcgyertyánosi játszótér is -, ezeket a pályázati forrásokat indokolt minél inkább kihasználni. Vonzó települési környezet megteremtése a legfiatalabb korosztály (ill. szüleik) számára. Játszótér ill. szabadidőpark létesítés. Beavatkozási terület: A Kistérség hasonló létesítménnyel még nem rendelkező falvai, valamint Répcelak és Sárvár. Megvalósítók: Önkormányzatok. Felépített új játszóterek és szabadidőparkok száma. Újonnan üzembe helyezett játékok száma. Költségek A. 3. Falukép (arculat) javítás Az egységes, rendezett falukép nemcsak a település lakóinak közérzete, de a turizmus szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. E téren leginkább talán a közeli Burgenland példájára lehet hivatkozni, az ottani települések rendezettségére. Középtávon mindenképpen az ehhez hasonló településkép elérése lehet a cél. Ezen operatív a következő fejlesztési okból áll össze: A Építési szabályzat érvényesítése A Autóbuszvárók kialakítása A Információs táblák A Építési szabályzat érvényesítése Indoklás: A falukép kialakítása szempontjából mindenképpen meghatározó a helyi építési szabályzat érvényesítése. Annak megalkotásánál összhangban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. előírásaival és a közelgő EUcsatlakozás követelményeivel kiemelt figyelmet kell szentelni az épített környezet akadálymentessé tételének is. A helyi építési szabályzat érvényre juttatásával az egységes megjelenésű falukép biztosítása. 27
28 Feladat: Az építési szabályzat rendelkezéseinek betartása feletti (hatósági) felügyelet. Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Megvalósítók: Önkormányzatok. Egységes megjelenésű építési környezet. Költségek A Autóbuszvárók kialakítása Indoklás: Az autóbuszvárók kialakítását a meglévők felújításával egyetemben - az ingázók magas száma mely óvatos becslés szerint is naponta több mint háromezer embert jelent (lsd. Helyzetelemzés fejezete) - már önmagában véve is indokolja. Emellett a minden településen megtalálható buszváró a falu arculatának is meghatározó eleme. Tekintve, hogy ezek a buszvárók mindenütt megtalálhatók a kistérségben, így általános cél lehet azok közös arculatának kialakítása, a buszvárók egységes felújítása ill. kiépítése. Feladat: Települési autóbuszvárók kialakítása és felújítása. Beavatkozási terület: A Kistérség valamennyi települése. Felújított/létesített autóbuszvárók száma. Költségek A Információs táblák Indoklás: Az egységes kistérségi szintű információs táblarendszer kialakítása már csak a turizmus okán is mindenképpen szükséges. Az egységes megjelenésű táblarendszer 28
29 amellett, hogy információkat nyújt, a településkép szempontjából is nagy jelentőséggel bír ugyanis. A turisták tájékozódását megkönnyítő táblarendszer kialakítása. Feladat: A helyi, települési látnivalók és középületek mellett a szomszédos települések elérhetőségét is bemutató egységes táblarendszer kialakítása. E táblarendszer kiépítése indokolt a Régió által javasolt, a kistérséget érintő kerékpáros útvonalak mellett is. Így Szeleste-Ölbő-Rábasömjén- Sárvár; Sárvár-Ikervár-Meggyeskovácsi ill. Ikervár-Sótony-Nyőgér-Bejcgyertyános útvonalon, valamint természetesen a kisebb távolságok között, helyi kezdeményezésekre létrejövő kerékpárutak (pl. Csénye-Sárvár közt a Gyöngyös mentén) esetén is. Beavatkozási terület: Kistérség valamennyi települése. Megvalósítók: Önkormányzatok, társulások, civil szervezetek. Eredménymutatók: Kitáblázott útvonalak száma. Elhelyezett útbaigazító táblák száma. Költségek A. 4. Intézményfejlesztés Ahhoz, hogy a Sárvári Kistérség települései megtarthassák lakosságukat, mindenképpen szükség van arra, hogy egy-egy település megfelelő színvonalú közösségi szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Mindez természetesen Sárvár vonatkozásában is érvényes, hiszen az a fajta elszívó erő, ami Sárvár és kistérsége viszonyában abban nyilvánul meg, hogy a kistelepülések lakói Sárvárra járnak be a magasabb színvonalú szolgáltatásért pl. az oktatás területén -, Sárvár és Szombathely vonatkozásában (utóbbi javára) is megvan. Tehát itt ugyanez a jelenség figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy itt Szombathely tölti be azt a szerepet, amit a kistérségben Sárvár. Az intézményfejlesztés szorosan összefügg a D pont alatt tárgyalt okkal is, hiszen az alapvető módon meghatározza az egyes ember életminőségét. Intézményfejlesztés címszó alatt tárgyaljuk egyrészt az információs társadalom által megkövetelt intézmények (teleházak) kiépítését éppúgy, mint a közösségi ok lebonyolításához szükséges terek (művelődési ház, sportcsarnok) kialakítását. A kétfajta intézmény típust felesleges lenne ugyanis szétválasztani, hiszen pl. egy teleház is működhet úgy, mint a helyi művelődés központja, ill. egy művelődési házban is kialakíthatók azok a funkciók, melyeket egy teleház ellát. Az Intézményfejlesztés operatív on belül az alábbi fejlesztési okat javasoljuk megvalósítani: 29
30 A Teleház, telekunyhó, faluház A Intézményi korszerűsítés A Sportcsarnok, tornaterem építése A Szociális létesítmények (idősek otthona) A Teleház, telekunyhó, faluház Az információs társadalom és a teleházak A társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározója már középtávon, azaz az elkövetkezendő 5-10 év távlatában is - az információ birtoklása ill. az információhoz való hozzájutás képessége. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben mind több szakember foglalkozott a kiépülőben lévő információs társdalom jellemzőivel. A kiépülő információs társadalomban mely annak egyik fő teoretikusa, Castells szerint minden eddiginél kapitalistább társadalom lesz alapvető jelentőséggel fog bírni, hogy ki mennyire lesz képes bekapcsolódni az információk "áramlások tere" (space of flows) által meghatározott mozgásba. Az információs hálózatok csomópontjaiban elhelyezkedő terek, területek ugyanis prosperálni fognak, míg azok a területek, melyek kiesnek az információ globális, világméretű áramlásából, visszaesnek, jobb esetben stagnálnak. Ennek tükrében korántsem mindegy tehát, hogy egy földrajzi egység legyen az nemzetállam, régió vagy éppen, mint esetünkben, egy kistérség milyen pozíciókat foglal el a kialakuló hálózati társadalomban. Egy kistérség vonatkozásában mindez úgy csapódik le, hogy lehetőséget kell teremteni arra, hogy a lakosság minél szélesebb része számára elérhetőek legyenek mind a helyi (települési, kistérségi), mind pedig a külső információk. A helyi információk elérése még viszonylag kis költséggel biztosítható kábel TV hálózat kiépítésével ezzel később külön is foglalkozunk -, míg a külső információk és információs hálózati tartalmak elérése valamint az interaktivitás - úgy lenne legegyszerűbben megoldható, ha valamennyi háztartás rendelkezne internetes elérést biztosító személyi számítógéppel. Ez azonban jelenleg középtávon aligha reálisan megvalósítható cél. Nagy segítséget jelenthet azonban, ha sikerül egy, a lakosság széles rétegei számára szolgáltatásokat nyújtani képes kistérségi teleház-rendszert kiépíteni. A teleház: az a hely a kistelepülésen, ahol rendelkezésre állnak olyan technikai feltételek, ami a különböző információk megszerzéséhez, használatához szükségesek, beleértve a telefont, telefaxot, számítógépet, internetes hozzáférést, fénymásolót és a mindezekhez értők hatékony segítségét. A teleházban oktatást, rendezvényeket lehet szervezni, mely összehoz egy közösséget, és eddig nem tapasztalt lehetőségeket nyújt. A teleház és annak kihelyezett egysége, a valamivel kevesebb szolgáltatást nyújtó telekunyhó tehát tulajdonképpen a helyi közösség intelligenciája, mely a közösség tagjai számára végpontként szolgál a köz-, a magán- és a civil szféra hálózataiba való hatékony bekapcsolódáshoz. Az első teleházat 1985-ben a svédországi Härjedalen-ben Jämtland önkormányzata hozta létre, az elnéptelenedésnek indult kicsi hegységi faluban azért, hogy a fiatalokat otthon tartsa. Ennek ellenére nem ez, hanem a Vemdalen-i (850 lakos) vált híressé, amely a távmunkát kívánta meghonosítani a falu áruházának első emeletén - az alapító Henning Albrechtsen ezt a teleházat tette világhírűvé, mint a svéd teleház modellt. Magyarországon az első teleház 1994-ben jött létre Csákberényben a helyi önkormányzat tevékeny részvételével. Az azóta eltelt nyolc év ugrásszerű fejlődést hozott, ma már több mint kétszáz településen működik az országban teleház, s ezekhez számos telekunyhó is csatlakozik. A Sárvári Kistérség első teleháza az önkormányzat és a civil szerveződések példás összefogása nyomán - Bejcgyertyánoson jött létre, s került átadásra 2002 nyarán. 30
31 Indoklás: Az információs társadalom jelentette kihívásokra kistérségi szinten hatékony válasz lehet teleházak létrehozása. A teleházak kiépítésétől nem függetlenül, sőt ha lehet azokkal együtt kerülhetne sor faluházak kialakítására is. Így olyan faluközpontok, szolgáltató központok kialakítására kerülhetne sor, ahol párhuzamosan lenne megtalálható a faluház hagyományos funkciója, s az új, hálózati társadalom megkövetelte informatikai funkció. Egy-egy mikrokörzet, (vagy település) lakói számára internetes csatlakozás és számítógép használat biztosítása. (Két lépcsős mikrokörzet; település megvalósítás a forráslehetőségek tükrében.) A közösségi élet új színterének megteremtése. Az információs hálózatokra való rácsatlakozás biztosítása. Feladat: Teleházak, faluházak s kapcsolódó telekunyhók - létrehozása mikrotérségi szinten. (Első lépcső.) Település szintű hálózat kialakítása. (Második lépcső.) Beavatkozási terület: Kistérség egésze. Első lépcsőben egy-egy mikrokörzetet ellátni képes települések, pl. Rábapaty, Uraiújfalu; második lépcsőben valamennyi település. Megvalósító: Önkormányzatok, civil szervezetek, kistérségi társulás. Létrehozott teleházak (faluházak) és telekunyhók száma. Üzembe helyezett korszerű, internetes elérést biztosító számítógépek száma. Naprakész információs szint a térségben élők számára. Költségek A Intézményi korszerűsítés Indoklás: Teleházak, faluházak kialakítása azaz új funkciójú intézmények létrehozása - mellett természetesen legalább olyan fontos a már meglévő intézményhálózat kiemelten az iskolák - fenntartása, valamint állandó korszerűsítése. (E téren az önkormányzatok már az eddigiek során is jelentős terheket vállaltak magukra, a megfelelő intézményi körülmények biztosítása végett.) Korszerű intézmények (iskolák, művelődési házak, faluházak, egészségügyi létesítmények stb.) révén biztosítani a szolgáltatások megfelelő színvonalát. Jó munkakörülmények biztosítása az intézmények dolgozói számára. 31
32 Kisebb beruházások pl. nyílászáró-csere éppúgy ide sorolandók, mint nagyobb befektetést igénylő beruházások pl. emeletráépítés, fűtéskorszerűsítés, komplett beruházás, stb. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; valamennyi település összes intézménye. Megvalósítók: Önkormányzatok, önkormányzati intézmények. Eredménymutatók: Elvégzett korszerűsítések, korszerűsített intézmények száma. Költségek A Sportcsarnok, tornaterem építése, sportpályák kialakítása Indoklás: A fedett sportlétesítmény mind az iskolai testnevelés, mind pedig egy település sportélete szempontjából nagy jelentőséggel bír - e téren példaként említhető az ikervári létesítmény, mely magas szintű igényeket is képes kielégíteni. A kistérség iskolavezetőinek részéről több helyen felmerült a tornatermek hiányának problémája. Ennek orvoslása csak nagyobb mértékű központi és/vagy európai uniós forrás bevonásával lehetséges, ugyanakkor ezen pénzeszközök rendelkezésre állására jelen helyzet szerint középtávon meglehetősen jó esély van. A fedett sportlétesítmény mellett szükség lehet elsősorban azon településeken, ahol sem iskola, s ahhoz tartozó tornaterem, sem sportpálya nincsen szabadtéri sportpályák kialakítására is, melyek jó kihasználását jelenthetné a körzeti ill. megyei labdarúgó bajnokságban való részvétel. (Természetesen ettől függetlenül más sportágak kosárlabda, röplabda, stb. létesítményei is létrehozhatók figyelembe véve a helyi igényeket. Megfelelő körülmények biztosításával sportolási lehetőség megteremtése az egészséges életmód érdekében. Sportcsarnok építése. Tornaterem létesítés. Tanuszoda létesítés. Sportpályák kialakítása. Beavatkozási terület: A Kistérség egésze (sportpályák kialakítása); kiemelten: Sárvár és Répcelak (tanuszoda és sportcsarnok ill. tornaterem/sportpálya) Az oktatási intézménnyel rendelkező települések (Szeleste, Uraiújfalu, Ikervár, stb. - tornaterem). Megvalósítók: Önkormányzatok, iskolák, sportegyesületek. 32
33 Hatások és eredménymutatók: Létesített/felújított sportcsarnokok/tornatermek/sportpályák. A rendszeres testmozgást végzők szmának növekedése. Időterv Költségek A megvalósító önkormányzatok döntése alapján. A pontos igények ismeretében. A Szociális létesítmények (idősek otthona) Indoklás: A szociális létesítmények minden olyan társadalomban, melyre alapvetően az öregedő tendencia jellemző, kiemelt szerepet kell kapjanak ben a Sárvári Kistérség lakóinak 15,6 %-a 14 év alatti, míg 20,4 %-a 60 év feletti volt, a két mutató hányadosából számított öregségi index (1.31) pedig valamivel rosszabb a megyei átlagnál. (lsd. Helyzetelemzés 4. táblázata). A fokozatosan öregedő társadalom következményeivel mindenképpen számolni kell már középtávon is, ezért kiemelt jelentőséggel bír a szociális intézmények mindenekelőtt idősek otthona létesítése. (Éppúgy, mint a megfelelő színvonalú orvosi ellátás biztosítása.) Az öregedő lakosság részére megfelelő körülményeket nyújtó szociális létesítmények kiemelten idősek otthona biztosítása. Meglévő intézmények korszerűsítése. Új intézmények kialakítása. Beavatkozási terület: Kistérség egésze; kiemelten a szociális intézményekkel rendelkező települések. Megvalósítók: Önkormányzatok ill. azok társulásai. Felújított/létesített szociális létesítmények. A meglévő intézmények minőségi paramétereinek javulása. Az intézmények befogadó kapacitásának növekedése. Időterv Költségek Létszám adatok és igények pontos ismeretében; önkormányzati, mikrotérségi szinten. A tervek és elképzelések pontos ismeretében. A. 5. Ingatlangazdálkodás 33
Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA SZERENCSI KISTÉRSÉG
A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenMARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
RészletesebbenBABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata
HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenKazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról
Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu
RészletesebbenKAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenKISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenFELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenGyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)
Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM
ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
Részletesebbena Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
Részletesebben1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc
RészletesebbenElőterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének indokolása)
Város Polgármestere 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 6 23 31-174/213, 242 Fax: 6 23 31-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenSzajla Község Önkormányzatának gazdasági programja
Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenA NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet
A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti
RészletesebbenASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK G a z d a s á g i p r o g r a m ja a 2015-2019. időszakra 6.0 (2015-02-11) Tartalomjegyzék Preambulum: a Gazdasági program célja 1. Aszód város gazdasági
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenNAGYKŐRÖS VÁROS részére
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS
RészletesebbenLenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020
1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag
RészletesebbenVAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020
d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas
RészletesebbenPüspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete
Bevezető Püspökszilágy Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából- az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megvalósítása és megoldandó feladatok elvégzése
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010
SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági
RészletesebbenTISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata
RészletesebbenMezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
RészletesebbenDévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat
RészletesebbenII. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia
TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenKISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon
KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...
RészletesebbenVI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási
Részletesebben8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása
8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenK I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:
Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről
VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a 2014-2020. évi TOP Vas megyei program tervezeteiről A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program tavalyi elfogadása után, a Közgyűlés 2015.
RészletesebbenIkt.sz.: 911/2016/U1 Tárgy: Tájékoztatás a 2016. április és május hónapokban benyújtásra kerülő pályázatokról
Ikt.sz.: 911/2016/U1 Tárgy: Tájékoztatás a 2016. április és május hónapokban benyújtásra kerülő pályázatokról Mellékletek: kivonatok pályázati felhívásokból Szatymaz Község Képviselő-testülete Szatymaz
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi
RészletesebbenTurisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért
Turisztikai Tanácsadók Szövetsége támogató javaslata az Új Széchenyi Terv megvalósításáért Örömmel üdvözölve az Új Széchenyi Terv megalkotását, a Vitairat véglegesítéséhez alábbi javaslatainkkal kívánunk
RészletesebbenJászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013
Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenDÁVOD. Kitöltött kérdőívek: 96 db, ebből demográfiai adatokat tartalmazó: 81 db (65% nő, 35% férfi)
1. sz. melléklet DÁVOD Települési fenntarthatósági tervhez kapcsolódó kérdőívek összegzése Kitöltött kérdőívek: 96 db, ebből demográfiai adatokat tartalmazó: 81 db (65% nő, 35% férfi) SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI
RészletesebbenU-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó
SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenI. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége
I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...
RészletesebbenEgyeztetési anyag 1. változat
AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,
RészletesebbenAz Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja
Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova
RészletesebbenAz Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program
Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több
RészletesebbenM E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján
RészletesebbenBIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenHÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.
HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS
RészletesebbenA TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN
A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr
RészletesebbenBalatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február
komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő
RészletesebbenNagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015
Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvár Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 1/107 Tartalomjegyzék 1. Jelentkezési lap... 3 2. Az intézmény bemutatása... 6 3. Önértékelési
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017
Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Társasági jövőkép és küldetés Mára a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává vált, fejlődése negyedik éve töretlen. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét
Részletesebben