Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE A MAGYARORSZÁGI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN Budapest, 2005 Készítette: Pintér Balázs

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az Európai Unió regionális politikája és a közösségi kezdeményezések Az EU regionális politikája A LEADER közösségi kezdeményezés Célkitűzések, intézményrendszer A LEADER előzményei A LEADER Az INTERREG közösségi kezdeményezés Célkitűzések, intézményrendszer Az INTERREG előzményei Az INTERREG III Területfejlesztés Magyarországon Az Országos Területfejlesztési Koncepció, kapcsolódási lehetőségek a LEADER és az INTERREG számára Átfogó területpolitikai célok 2020-ig, lehetséges kapcsolódási pontok Országos területi célok és lehetséges kapcsolódási pontok A LEADER és az INTERREG kapcsolódási lehetőségeinek értékelése A LEADER+ Magyarországon A magyarországi Helyi Akciócsoportok és a kedvezményezett térségek A LEADER+ intézményrendszere Magyarországon Támogatható tevékenységek: Helyi Akciócsoportok felkészítése a LEADER+-ra Az AVOP LEADER+ első fordulójának tapasztalatai Sikeres kísérleti LEADER-programok Magyarországon További támogatható tevékenységek a LEADER+ keretén belül Az INTERREG III Magyarországon Az INTERREG III-ban résztvevő területek Az INTERREG IIIA Magyarországon A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program Az Ausztria-Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program

3 5.3. Az INTERREG IIIB Magyarországon Magyarország és a CADSES térség Magyarország és az ESPON Az INTERREG IIIC Magyarországon Magyarország és az INTERREG IIIC EAST Magyarország és az INTERACT Befejezés, értékelés Mellékletek Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az Európai Unió két közösségi kezdeményezése, a LEADER és az INTERREG magyarországi területfejlesztésre gyakorolt hatása. Azért választottam ezt a témát, mivel érdekelnek a közösségi kezdeményezések keretén belül elnyerhető fejlesztési támogatások, ugyanakkor e kezdeményezések kis mérete és alacsony ismertsége miatt a hazai potenciális pályázók még nem eléggé ismerték fel ezek jelentőségét, a kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Ehhez természetesen hozzájárul a meglehetősen gyenge kommunikáció is, valamint az, hogy az Operatív Programok esetében is viszonylag lassan haladnak a szerződéskötések, valamint a kifizetések. Ennek elsősorban a LEADER esetében van jelentősége, hiszen ez a kezdeményezés jelenleg az Agrár- és Vidékfejlesztési Program egyik intézkedéseként valósul meg, igaz, ez is csak lassan történik. Azért éppen a LEADER-t és az INTERREG-et választottam ki a közösségi kezdeményezések négyeséből, mert úgy gondolom, hogy ezek azok a kezdeményezések, amelyeket felhasználva a lehető legjobb eredmény érhető el a hazai területfejlesztésben. Magyarország településeinek túlnyomó többsége vidéki térségben található, számukra a területfejlesztés eddigi gyakorlatában alkalmazott decentralizált források nyújtottak segítséget, amelyek felhasználásának módját nem tudták minden esetben befolyásolni ezek a települések. A LEADER azonban helyi szintre helyezi a fejlesztési stratégia kialakítását, a fejlesztési tervek kialakításának feladatát, így a kezdeményezésben résztvevő települések és az ezekből megalakuló akciócsoportok teljesen, egyedileg a saját, helyi igényeikhez tudják igazítani a fejlesztési célra használható eszközöket, amelyek hatékonysága messze felülmúlhatja a decentralizált fejlesztési forrásokét. Az INTERREG esetében a határmenti, transznacionális együttműködések szerepe elsősorban a modern, hatékony projektmenedzsment, a tapasztalatok átadása és a közösen megvalósított fejlesztési projektek szempontjából jelentős. A több ország, régió összefogásával megvalósuló programok, projektek a fejletlenebb területek számára új fejlesztési források megjelenését jelentik, emellett lényegesen könnyebben tudják megvalósítani projektjeiket, hiszen a nemzetközi együttműködés keretén belül a felmerülő problémákra kész megoldásokkal szolgálnak az együttműködések. 5

5 Szakdolgozatom első fejezetében bemutatásra kerül a két közösségi kezdeményezés célrendszere, működési intézményrendszere, eddigi története, majd ezt követi részletesebben a jelenleg futó kezdeményezések (LEADER+, INTERREG III) bemutatása. Ezek területfejlesztésben betöltött (vagy a későbbiekben betölthető) szerepének megismerését szolgálja a második fejezet, amelyben az Országos Területfejlesztési Koncepciót mutatom be, felvázolva azon átfogó területpolitikai és országos területi célokat, amelyek esetében az e két kezdeményezés keretén belül megvalósított fejlesztési programok, projektek hozzájárulhatnak a felvázolt célok eléréséhez, ezáltal a hazánkban található területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. A szakdolgozat következő két fejezetében részletesebben bemutatásra kerül a kezdeményezések hazai megvalósítása. A terjedelmi korlátok miatt törekedtem arra, hogy egy olyan térség példáján keresztül mutassam be ezek működését, amely térség mindkét kezdeményezésben részt vesz, vagy korábban részt vett. Ezért a Nyugat- Dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) területén megvalósuló programok és projektek adták az alapját a kezdeményezések bemutatásában. A LEADER esetében mivel a kezdeményezés teljes egészében még nem valósult meg Magyarországon- a megvalósítás ismertetését egy Kísérleti Program elemzése szolgálja, míg az INTERREG esetében azon együttműködések kerülnek elemzésre, amelyben a Nyugat-Dunántúli Régió részt vesz. A szakdolgozatot a kezdeményezések jelenlegi és jövőbeni szerepének értékelése zárja. 6

6 2. Az Európai Unió regionális politikája és a közösségi kezdeményezések Szakdolgozatom témája a LEADER és az INTERREG közösségi kezdeményezések helye és szerepe a magyarországi területfejlesztési stratégiában. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen e kezdeményezések Magyarországon betöltött szerepe, célszerű áttekinteni az Európai Unió regionális politikájának alapelveit, valamint a közösségi kezdeményezéseket, ezen belül is részletesebben a szakdolgozat tárgyát képező LEADER és INTERREG eddigi történetét, felépítését és célkitűzéseiket Az EU regionális politikája A Közösség regionális politikájának kezdetei az EGK első bővítéséig nyúlnak vissza, hiszen 1973-ban az addig gazdasági fejlettségét tekintve viszonylag homogén EGK-hoz olyan országok csatlakoztak (pl. Írország), amelyek az EGK átlagához viszonyítva rendkívül elmaradottnak számítottak. Bár a hatvanas években is támogatták az elmaradottabb régiókat az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Szekciója révén, csupán 1975-től létezik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek célja a regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentése, strukturális intézkedéseken keresztül megvalósuló szerkezetátalakítás támogatása 1. Ezen alapokhoz csatlakozott 1993-ban a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE), létrehozva ezzel a strukturális alapok négyesét, amelyek az 1993-ban létrehozott Kohéziós Alappal együtt a közösségi regionális politika alapját képezik. A regionális politika legfőbb feladata az elmaradott régiók fejlettségi szintjének növelése, jövedelmek elosztása a leginkább rászoruló térségek között, ami (az elmaradott régiók támogatásán keresztül) együtt jár a tagállamok közötti szolidaritás növekedésével, az integráció belső kohéziójának erősödésével, amely elsősorban az Unió tagállamai kevésbé fejlett térségei fejlettségi színvonalának emelkedésében, a régiók közötti együttműködésben nyilvánul meg. A regionális politika hatékonyságát mutatja, hogy a strukturális alapokból érkező támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak a tagállamok gazdasági növekedéséhez. Az 1994 és 1999 között 1 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 p

7 folyósított támogatások eredményeképpen Spanyolország GDP-je 1,5%-kal, Görögországé 2%-kal, Írországé mintegy 3%-kal, míg Portugália GDP-je 4,5%-kal volt magasabb, mint a támogatások nélkül lett volna. 2 A regionális politika keretein belül a közösségi források felhasználásáról, a támogatásra jogosult területek kiválasztásáról az alábbi célkitűzések alapján döntenek 3 : 1. A fejlődésben leginkább elmaradott régiók fejlesztése és strukturális átalakítása. Ide tartoznak azon régiók, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb a közösségi átlag 75%-ánál, valamint a távoli, ritkán lakott területek. Az 1. célkitűzésre az alapok költségvetésének mintegy 70%-át fordítják. 2. A szerkezetváltási nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításnak támogatása. Ide elsősorban a hanyatló mezőgazdasági, nehézségekkel küzdő városi, valamint a halászattól függő területek tartoznak, erre a célkitűzésre az alapok költségvetésének mintegy 13 %-át fordítják. 3. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálásának és modernizálásának támogatása. Ez a horizontális célkitűzés minden tagállam számára biztosít forrásokat, így a leggazdagabbak is részesülhetnek a strukturális alapokból. A harmadik célkitűzésre a strukturális alapok költségvetésének mintegy 12%-át fordítják. A regionális politika célkitűzései közül a harmadik célkitűzés egy részének kivételével elsősorban földrajzi szempontok alapján határolják le a támogatandó területeket. Mellettük létezik a közösségi kezdeményezések csoportja, amely elsősorban szakmai szempontok alapján jelöli ki a támogatható projekteket, programokat től négy közösségi kezdeményezés működik, amelyek a strukturális alapok költségvetésének 5%-ának megfelelő összeggel gazdálkodnak: az URBAN, az EQUAL, az INTERREG és a LEADER. A szakdolgozat elsősorban a LEADER és az INTERREG hatásaival foglakozik, így a két másik kezdeményezést itt nem kívánom bemutatni. 2 Harmadik Bizottsági Jelentés a gazdasági és szociális kohézióról, 3_summary_de.pdf ( :14:41) 3 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002, p

8 2.2. A LEADER közösségi kezdeményezés Célkitűzések, intézményrendszer A LEADER program elnevezése 4 a francia Liasion Entre Actions pour le Development de l' Économie Rurale kifejezésből származik, amely jelentése Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Ennek megfelelően a LEADER elsődleges feladata, hogy segítse a vidéki közösségek életminőségének és gazdasági jólétének javítását, innovációs képességük növelését, amely magában foglalja a strukturális-regionális politika eszközeinek használatát, de olyan területekre is kiterjed, mint a természeti és kulturális értékek védelme, a perifériák és vidéki területek felzárkóztatása. A LEADER a többi kezdeményezéshez hasonlóana munkavállalási környezet és a vidékfejlesztés eszköze, ám esetében a hangsúly a vidéki, nem városias területekre tolódik. Ezekre a közösségekre többnyire a mezőgazdasági termelés a jellemző, az adott ország gazdasági és ipari központjaitól távol helyezkednek el, nem rendelkeznek komoly gazdasági súllyal az adott országban. Emellett kevés vállalkozás működik ezekben a közösségekben, amelyek innovációs képessége meglehetősen alacsony. Magyarországra jellemző, hogy a civil szervezetek jelen vannak ugyan e térségekben, de lehetőségeik a térség vidéki jellegéből adódóan (a csekély gazdasági szerepből és aktivitásból adódó forráshiány, a képzettebb rétegek elvándorlása, a helyi összefogás hiánya, alacsony közösségformáló erő stb.) erősen korlátozottak. Ugyanakkor a vidék olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek nincsenek megfelelően kihasználva, mint a kulturális és természeti örökség, a hagyományok, a működő vállalkozásokban felhalmozódó speciális, egyedi szaktudás. Ezeket az adottságokat kihasználva olyan területeken érhető el fejlődés, mint a vidéki területek természeti adottságaira épülő turizmus, a kulturális örökség védelme és az ehhez kapcsolódó turisztikai igény kihasználása, a vidéki kis- és közepes vállalkozások fejlesztése azokon a területeken, ahol a hagyomány, a személyes tapasztalat kiemelt fontosságú. Így lehetőség nyílik a 4 A LEADER közösségi kezdeményezés bemutatása : ( :35:04) 9

9 kevésbé városiasodott területeken is a gazdaság fellendítésére, amely így e térségek elzártságát, viszonylagos elmaradottságát csökkenti, de egyben pozitívan befolyásolja az ott élők életminőségét, munkavállalási lehetőségeit is. A LEADER közösségi kezdeményezés intézményi felépítését 5 tekintve három szintet különíthetünk el. A legfelső szinten található a LEADER+ Kapcsolattartási és a Megfigyelési Pont, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG for Agriculture and Rural Development) alá tartozik. Ez a csoport koordinálja és irányítja a tagállamokban végrehajtott LEADER+ programokat, amelyek közvetlenül a tagállami nemzeti Irányító Hatóságok felügyelete alá tartoznak. Az Irányító Hatóságok (IH) vezetik az egyes Nemzeti Hálózati Egységeket, amelyek ezen a középső szinten az IHval közösen hálózati szervezőként segítik a legalsó szinten található egységek, a Helyi Akciócsoportok munkáját, az információk és tapasztalatok cseréjét. 1. ábra A helyi akciócsoportok felépítése Forrás: LEADER Hírlevél testületet, valamint egy adminisztratív feladatokat ellátó A Helyi Akciócsoportok a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnersége, amely felügyeli a helyi vidékfejlesztési elkészítésének terv és végrehajtásának folyamatát. A Helyi Akciócsoportok magukban foglalnak egy irányító és döntéshozó szervezetet, a gesztort is. A Helyi Akciócsoportok működését befolyásoló szabályokat a LEADER+ Működési Kézikönyv tartalmazza. (A Helyi Akciócsoportok felépítéséről és működéséről részletesebben ld. a 4.1. pontot) 5 A LEADER+ hivatalos honlapja: ( :32:11) 10

10 A LEADER előzményei 6 A LEADER I 1991 és 1993 között 217 helyi akció- vagy fejlesztési csoportot támogatott mintegy 400 millió ECU értékben. 7 Támogatásban elsősorban homogén, mezőgazdasági területek részesültek, ahol minimum ember él. A LEADER I keretén belül Olaszországban és Görögországban a korszerű gazdálkodási ismeretek elterjesztését, míg Német-, Francia- és Spanyolországban az adminisztratív és finanszírozási akadályok leküzdését támogatták, elsősorban olyan projektek révén, mint a vidéki turizmus szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A LEADER I sikerének kulcsa a helyi szereplők aktivizálása volt, az a tény, hogy a helyi szereplők decentralizált formában tudták felmérni saját környezetük fejlesztési szükségleteit, valamint ennek megfelelően a lehetséges fejlesztési programokat. A LEADER II ( ) keretén belül éppen ezért a korábbi kezdeményezés keretének mintegy négyszeresét, 1,7 milliárd ECU-t 8 biztosítottak a tagállamok. A kedvezményezettek az akkori célkitűzések szerinti besorolás alapján az 1. (Fejlettségben elmaradott területek), az 5b. (Nehézségekkel küzdő mezőgazdasági területek) és a 6. célkitűzés (Gyéren lakott területek) alá eső területeken található akciócsoportok voltak. A LEADER II kezdeményezés során három intézkedés részesülhetett támogatásban, amelyek végső kedvezményezettjei a Helyi Akciócsoportok és a vidéki térségek helyi szintű állami vagy magánszektort képviselő kollektív szereplői, mint pl. a kamarák, szövetkezetek, szakmai érdekképviseletek. A támogatott intézkedések: 6 A LEADER Austria honlapja: ( :02:42) valamint Forman Balázs: AZ Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 p LEADER Hírlevél, 1.szám, Forrás: ( :26:38) 8 LEADER Hírlevél, 1.szám, Forrás: ( :26:38) 11

11 A intézkedés - A vidékfejlesztés területét érintő szaktudás megszerzése: A stratégiai tervezéshez szükséges ismeretek elsajátításának támogatása. Elérendő cél, hogy a helyben lakók is képesek legyenek meghatározni saját környezetük erősségeit, lehetőségeit, és ennek megfelelően önállóan tervezzék meg lakóhelyük fejlesztésének lehetséges stratégiai irányait. B intézkedés - A vidéki területeken megvalósított innovációs programok: A helyi népesség által létrehozott innovatív jellegű fejlesztési stratégiák végrehajtásának részfinanszírozása. Elérendő cél a stratégiai szintű tervezés megvalósítása a helyi lakosok bevonásával, új szolgáltatások bevezetése, a vidéki területek kulturális identitásának kiaknázása. C intézkedés - Nemzetek közötti együttműködés: Az intézkedés célja, hogy a helyi csoportokat képessé tegye a nemzetközi együttműködésre, a határokon átívelő programok lebonyolítására és 1999 között elsősorban olyan programokat támogattak, mint a szakmai képzések, a vidéki turizmus és a kisvállalkozások fejlesztése, a nemzeti halászat, mezőés erdőgazdaság termékeinek feldolgozása és értékesítése, a környezet és az életminőség fenntartása és javítása. A LEADER I és II jelentősége a közösségi kezdeményezés szempontjából abban rejlik, hogy hozzájárult egy újfajta vidékfejlesztési szemlélet elterjesztéséhez, amelynek alapgondolata, hogy növelje a helyi szereplők szerepvállalását az adott vidéki térség fejlesztési stratégiájának kialakításában. Emellett az olyan, a legtöbb uniós tagállamban így hazánkban is - jelenlévő problémákra jelent megoldást, mint a vidéki civil és gazdasági társaságok szerepének erősítése, amely elsősorban a helyi akciócsoportok irányítási és adminisztrációs rendszerének köszönhető. A LEADER keretén belül ezen szervezetek képviselői komoly beleszólási jogot kaphatnak a területfejlesztési irányok kijelölésébe, a támogatandó tevékenységek meghatározásába. A LEADER-ben való újabb részvétellel lehetőség nyílik a fejlesztési irányok újabb célokkal való bővítésére, ami arra ösztönzi e szervezeteket, hogy ne csupán eseti jelleggel vegyenek részt a kezdeményezésben. A rurális területeken található gazdasági társaságok számára ez pl. azt jelenti, hogy az országos gazdasági központoktól való távolságból adódó kereskedelmi és gazdasági versenyhátrányt csökkenteni tudják a saját igényeikből 12

12 adódó vidékfejlesztési programok végrehajtásával. 9 A vidéki területek civil szereplői számára a LEADER lehetőséget teremt arra, hogy álláspontjukat, elképzeléseiket érvényesíthessék a területfejlesztést illetően, ami a legtöbb esetben egybeesik a lakosság igényeivel, hiszen ezek a szervezetek többnyire a lakosság egyes rétegeinek érdekképviseletét látják el. Az Európai Bizottság a LEADER ezen pozitív hatásait a kezdeményezés további működése során is igyekezett szem előtt tartani, ugyanakkor módosított célkitűzések és a LEADER feltételrendszerének megváltoztatása mellett a kezdeményezést igyekezett hatékonyabbá tenni, valamint a kedvezményezett térségek számát bővíteni. A LEADER hatékonyságát csökkentette, a finanszírozási rendszert pedig bonyolította, hogy három alap az ERFA, az ESZA és az EMOGA- finanszírozta a tevékenységeket, így az átláthatóság érdekében 2000-től kizárólag az EMOGA finanszírozza azokat. Emellett bevonták a támogatható területek körébe az összes olyan területet, ahol a népesség alacsonyabb, mint 120 fő/km 2, hogy ezáltal is növeljék a LEADER pozitív eredményeiből potenciálisan részesülő területek számát A LEADER+ 10 A LEADER+ közösségi kezdeményezés 2000 és 2006 között 2 milliárd eurós költségvetéssel 11 kerül megvalósításra, hogy a megemelt költségvetés révén jobban segíthesse az olyan problémák megoldását, mint a vidéki térségek hátrányait tovább erősítő erózió, a helyi közigazgatási egységek, a vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti gyenge együttműködés, a partnerség hiánya. A felsorolt szereplők közötti együttműködés során a szervezettség gyenge, a közösségi részvétel esetleges, a térségeknek nincsen jellemző arculatuk, közös identitásuk, amennyiben mégis megvalósulnak fejlesztések, úgy e kezdeményezések egymástól elszigetelten történnek. 9 Egy ilyen helyi fejlesztési program eleme volt a görögországi Epirosz körzetében egy helyi tuirstavonat-vonal kiépítése, amellyel az akciócsoport a turisták számára elérhetővé tette a kevésbé ismert, tengerpart nélküli görög hátországot, ezzel növelve a térség turisztikai vállalkozásainak bevételeit. (LEADER+ Magazin, 2005/1, p. 6) 10 A LEADER+, NFH ( :07:50) 11 LEADER Hírlevél, 1.szám, Forrás: ( :26:38) 13

13 A fent felsorolt tényezők közül a három legjelentősebb szorosan összefügg egymással. A vidéki közösségek eróziója alatt elsősorban a munkaképes korú fiatalok nagyvárosokba való elvándorlását érthetjük. A fiatalok számára a rurális területek, a vidéki élet nem jelent akkora vonzerőt és biztos megélhetést, mint a nagyvárosok. Emellett a közösségek eróziójához járul hozzá a helyi civil szervezetek gyenge érdekképviseleti képessége, ami elsősorban a források hiányának, valamint az általuk képviselt álláspontok nem kellő mértékű figyelembe vételének tudható be, s amely egyben a vidéki közösségek összetartó, közösségformáló erejének alacsony szintjét is jelenti. A vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés hiányát éppen ez a hiányzó közösségtudat és az együttműködési keretek hiánya okozza: ha a vidéken működő vállalkozások és civil szervezetek számára nincsenek lehetőségek és szervezeti keretek közös programok megvalósítására, akkor nem is várható, hogy a későbbiekben közösen fognának össze saját környezetük fejlesztése és a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében. A közös identitás, arculat hiánya pedig azt eredményezi, hogy amennyiben valahol mégis sikeres fejlesztési programok valósulnak meg, azok egymástól függetlenek, hatékonyságuk messze elmarad egy esetleg közösen megvalósított projekt hatékonyságától. Mivel a vidéki térségek lakóiban nem tudatosul kellőképpen, hogy hasonló adottságokkal rendelkező települések lakóiként alapvetően hasonló problémákkal küzdenek, így nem merül fel a lehetősége a települések közötti szorosabb együttműködésnek, közös fejlesztési programok, beruházások megvalósításának. A LEADER+ közösségi kezdeményezés éppen e problémák csökkentését tűzi ki elérendő célnak, mindezt egy háromszintű célrendszerbe ágyazva, amelynek elemei a globális, a specifikus és az operatív célok. A globális célkitűzések az alábbiak: A vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése Életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése Munkahelyteremtés és megőrzés Jól látható, hogy a globális célok rendszere a korábban felvázolt hármas problémacsoport megoldására irányul: a közösségek eróziója csökkenthető a vidéki élet- 14

14 és munkalehetőségek javításával, új munkahelyek teremtésével, megfelelő jövedelemszintek biztosításával, ezzel megakadályozható a rurális területekről való elvándorlás mértéke. A vidéki életkörülmények javulásával, a vidéki települések élhetőbbé tételével, az egységesebb térségi arculat kialakításával elérhető az életképes közösségek kialakítása, míg a szervezettség javítása magában foglalja a közösségek közötti együttműködés létrejöttét, a közös fellépést, amelyhez elengedhetetlen a vidéki közösségek összefogása. A globális célokat kisebb, specifikus célokra lehet osztani, amelyek egyfajta megoldási lehetőséget jelentenek a globális célok rendszerében megfogalmazott problémák számára. A LEADER+ kezdeményezés specifikus céljai az alábbiak: A gazdasági tevékenységek diverzifikációja Helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása Új, vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kifejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez Megfelelő módszerek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében A helyi szereplők fejlesztésekben való részvételének ösztönzése az alulról jövő (bottom up) kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében Jól látható, hogy ezek a specifikus célok mely globális célok megvalósulását segítik elő. A vidéki közösségek számára elsősorban a többnyire mezőgazdasági jelleg miatt elengedhetetlenül fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben diverzifikálják gazdasági tevékenységeiket. Ez az igény már a LEADER I és II keretén belül is megfogalmazódott, ott azonban elsősorban a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását támogatták. A LEADER+ keretén belül már nagyobb hangsúlyt kap pl. a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. Ehhez hasonlóan jelentős cél a vidéki területek önálló identitásának kialakítása a helyi termékek kifejlesztésén keresztül, amelyek a klasszikus áruk mellett magukban foglalják a helyi adottságokra alapozó rendezvényeket, kulturális fesztiválokat és ezek marketingjét is. Az új szolgáltatások, rendezvények hozzájárulnak e közösségek megtartó erejének növeléséhez, a térség vonzóbbá, élhetőbbé tételéhez. 15

15 A specifikus céloknak megfelelően, az azokban foglalt várható eredmények elérését segítendő került kialakításra az operatív célok rendszere, amely már a célok eléréshez szükséges tevékenységek szűk lehatárolása is egyben. Ennek megfelelően alakították át a LEADER II keretén belül támogatott tevékenységek körét, így 2000 és 2006 között a LEADER+ esetében az alábbi főbb tevékenységi körök részesülhetnek támogatásban: Térségi közösségi együttműködések felkészítése Helyi Akciócsoportok kialakítására és a LEADER megközelítésének megfelelő működtetésére: (Adott térségről szóló tanulmányok készítése, a helyi lakosság informálása és képzése, bevonásuk a fejlesztési folyamatba, a helyi fejlesztési partnerségek, létrehozásának támogatása, helyi közösségek, közösségi vezetők, tagok és szakértők kapacitásai fejlesztésének támogatása, módszertani anyagok elkészítésének támogatása) Korlátozott számú akciócsoport létrehozásának és működtetésének támogatása A vidéki térségek egymás közötti hazai és más tagállamok vidéki térségei közötti együttműködésének fejlesztése: (Kettő vagy több térség együttműködésével kialakított és megvalósított fejlesztés támogatása) Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten: Támogatást kap a nemzeti koordinációs egység létrehozása, a vidéki térségek hálózatba történő bekapcsolása és a hálózat folyamatos és hatékony működtetésének biztosítása. A LEADER+ keretén belül számos, a célkitűzéseknek eleget tevő projektet finanszíroznak 2000 és 2006 között és Magyarországon is megjelent kísérleti jelleggel a LEADER+ az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program egyik intézkedéseként, így 2004 és 2006 között hazánk is részt vesz ebben a közösségi kezdeményezésben. (A LEADER+ magyarországi megvalósulásáról részletesebben ld. a 4. pontot.) 16

16 2.3. Az INTERREG közösségi kezdeményezés Célkitűzések, intézményrendszer Az INTERREG közösségi kezdeményezést ben indította útjára az Európai Bizottság, hogy elősegítse a régiók közötti együttműködést az EU belső és külső határai mentén erre utal a kezdeményezés elnevezése is (INTER REGions). A kezdeményezés elsődleges célja, hogy az országhatárok által egymástól elválasztott, de földrajzi, kulturális és történelmi szempontból egységes területek közösen dolgozzanak ki különböző programokat problémáikra, amelyek elhelyezkedésük és közös múltjuk miatt meglehetősen hasonlóak. Az INTERREG ily módon hozzájárul a programban résztvevő határmenti régiók periférikus helyzetéből adódó hátrányos gazdasági helyzet csökkentéséhez. Az INTERREG programokban résztvevő határmenti régiók hátrányos helyzete elsősorban a tagállamok fővárosától és gazdasági központjától való távolságnak betudható gazdasági fejlettségbeli elmaradás formájában jelentkezik. Az EU számos tagállamában (különösen igaz ez a közép- és kelet- európai államokra) a legfontosabb gazdasági, ipari központok a főváros és az egyes közigazgatási egységek (tartományok, megyék stb.) székhelyének közelében találhatóak, míg a határmenti régiók és az ottani települések az elmaradottabb területek közé tartoznak. A fejlettségbeli lemaradás leküzdésére a régiók közötti együttműködés, a közös gazdaságfejlesztési programok, kisebb infrastrukturális beruházások, közösen kifejlesztett és megvalósított oktatási, szakképzési és kulturális programok reális megoldást jelentenek, hiszen ezek olyan problémák megoldására törekszenek, amelyek e területek esetében hasonlóak, és amelyekre korábban már hatékony megoldást találtak a fejlettebb régiók. Az INTERREG szempontjából további fontos elem, hogy a határmenti régiók gyakorta hasonló földrajzi, kulturális adottságokkal rendelkeznek, korábban egy 12 Az INTERREG közösségi kezdeményezés rövid bemutatása: ( :10:17) 17

17 egységet alkottak, míg most a határok és az eltérő közigazgatási rendszerek elválasztják őket egymástól. Emellett a határmenti régiókban hagyományosan magas az etnikai kisebbségek létszáma, amelyek egy kulturális egységet képeznek. Az INTERREG ezen a területen is elősegíti az együttműködést az egyes régiók között. 2. ábra Az INTERREG intézményi felépítése Forrás: saját szerkesztés Az INTERREG közösségi kezdeményezés intézményi felépítését 13 tekintve a legfelső szinten a regionális politikáért felelős biztos és a Regionális Politikai Főigazgatóság (DG for regional policy) áll az Európai Bizottság képviseletében. A következő szintet képviselik az Irányító Hatóságok (IH), amelyek feladata a programokban megvalósuló tevékenységek közötti koordináció és koherencia biztosítása, de az IH hatáskörébe tartozik egy, a végrehajtáshoz kapcsolódó, pénzügyi és statisztikai információkat szolgáltató rendszer kialakítása, az információk továbbítása az Európai Bizottsághoz. Az IH mellett a másik legfontosabb szerv a Közreműködő Szervezet, amely az INTERREG operatív irányítását látja el olyan feladatokkal, mint az ellenőrzés, a támogatási szerződések megkötése, a projektek pénzügyi elszámoltatása, stb. Az intézményi felépítés egyik legfontosabb szereplője a Kifizető Hatóság, amely értelemszerűen a támogatandó projektek számára biztosítja a források megérkezését. A kezdeményezés intézményi struktúrájához tartoznak még a Közös Titkárságok, a Közös Irányító Bizottságok és a Közös Monitoring Bizottságok. Ezek a szervezetek a projektekben résztvevő területek képviselőiből vegyesen állnak össze olyan feladatok ellátása érdekében, mint a közös projekt adatbázis frissítése (Titkárság), a projektek felügyelete, monitoringja (Monitoring Bizottság) vagy a támogatandó tevékenységek előzetes kiválasztása (közös Irányító Bizottság). Az intézményrendszer láncolatának 13 Nagy Zsófia: Az INTERREG bevezetése Magyarországon, BGF-KKFK, Budapest,

18 alján foglalnak helyet az egyes projektek megvalósítói, maguk a pályázók, amelyek többnyire valamely regionális fejlesztési ügynökség vagy társulás formáját választják a projektek lebonyolítása során Az INTERREG előzményei Az INTERREG első szakaszát az 1990 és 1993 között megvalósuló INTERREG I jelentette, amelynek elsődleges célja a szomszédos határmenti régiók együttműködésének ösztönzése és a problémák közös megoldása volt. Az INTERREG I támogatta a több országból származó partnerek által közösen megvalósított projekteket, a meglévő kapcsolatok elmélyítését, a régiók közötti együttműködés skálájának bővítését. Emellett jelentős szerepe van még az közötti REGEN kezdeményezésnek 14, amelynek célja a kedvezőtlen fekvésű régiók meglévő transzeurópai energiahálózatokhoz való bekapcsolása volt. A REGEN kezdeményezés keretében támogatható hasonló tevékenységeket a későbbiekben beillesztették az INTERREG II keretei közé. Az INTERREG II közösségi kezdeményezést és 1999 között bonyolították le. A program három pillérre osztható, az alábbiak szerint: INTERREG IIA: Az országhatárok mentén található régiók együttműködésének erősítése (lényegében a korábbi INTERREG I folytatása) INTERREG IIB: Az energiahálózatok kiegészítése a tagállamok számára (a REGEN folytatása) INTERREG IIC (1997 és 1999 között): Együttműködés a területi tervezés, az árvizek ellenőrzése és az elsivatagosodás területén Az INTERREG IIA program konkrét célkitűzése a határmenti térségek elszigeteltségének oldása volt, ennek megfelelően a határmenti együttműködés számos formája részesülhetett támogatásban, többek között a gazdaság- és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi projektek, együttműködések az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén. A IIA pillér különösen vonzóvá vált hazánk és a közép- és 14 Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban, VÁTI Kht., 2000 p Az INTERREG II hivatalos honlapja: ( :24:32) 19

19 kelet-európai államok számára Ausztria 1995-ös csatlakozását követően, hiszen így lehetőség nyílt számos új közös program megvalósítására is. A IIA pilléren belül támogatták pl. az Ausztria-Magyarország közötti együttműködést is. (Ld pont) Az INTERREG IIB program a REGEN folytatásaként továbbra is a tagállamok közötti energiahálózatok fejlesztését tűzte ki célként. A IIB pilléren belül támogatott programokra jellemző volt, hogy major project formában valósultak meg, tehát a strukturális alapokból származó támogatás meghaladta az 50 millió eurót, és a projektek jól körülhatárolható gazdasági hatásokkal rendelkeztek. Új elemként található meg az INTERREG programban a IIC pillér, amely speciális, transznacionális együttműködéseket támogatott. A IIC pillér célja az EU területén a területi különbségek csökkentése, valamint az együttműködés a több tagállamot is érintő problémák közös megoldása érdekében. Így a IIC pillérben három akcióterületet különböztethetünk meg: az általános, országok közötti együttműködést, az árvizek ellenőrzése prioritást és az elsivatagosodás által veszélyeztetett területeken végrehajtott programokat. Az INTERREG I és II működése során a közösen megvalósított programokban résztvevő régiók hatékonyabban tudtak olyan problémákkal is szembenézni, amelyek több tagállam területét érintik, ugyanakkor a pusztán tagállami intézkedések nem biztosítottak megfelelő megoldást, megvalósulhatott a problémák megoldása során szerzett tapasztalatok cseréje, ami új gondolkodásmódok, intézményi struktúrák, módszerek bevezetését jelentette az elmaradottabb régiókban Az INTERREG III 16 Az INTERREG közösségi kezdeményezés jelenleg a harmadik szakaszban tart, 2000 és 2006 között valósul meg az INTERREG III, amely elődjéhez hasonlóan szintén három pillérrel rendelkezik, amelyek azonban immár más tartalommal rendelkeznek, emellett a kezdeményezés kiegészült két új programmal is. A pillérek és a programok az alábbiak: 16 Az INTERREG III hivatalos honlapja: ( :10:32) 20

20 INTERREG IIIA: Szomszédos határrégiók közötti határon átnyúló együttműködések támogatása, beleértve a külső és egyes tengeri határokat is. (Határmenti együttműködés) INTERREG IIIB: A Közösségen átívelő harmonikus területi integráció elősegítése (Transznacionális együttműködés) INTERREG IIIC: A regionális fejlesztési és kohéziós politikák és technikák tökéletesítése (Interregionális együttműködés) ESPON-program: Az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat (European Spatial Planning Observation Network). A program célja, hogy előmozdítsa a kapcsolatteremtést a területfejlesztés szakmai szervezetei között a területfejlesztéssel kapcsolatos kutatási és tervezési együttműködésen keresztül. INTERACT-program (A program célja, hogy elősegítse az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés terén felhalmozódott tapasztalatok egymás közötti cseréjét) Az INTERREG IIIA program keretében a Közösség külső és belső szárazföldi határain található NUTS III szintű régiók, valamint néhány tengerparti terület támogatható. Az A pillér keretében támogatott prioritások közé tartozik: a városi, vidéki és tengerparti területek fejlesztése a vállalkozókészség, a kis- és középvállalkozások és az idegenforgalom fejlesztése a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása a munkaerő-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést elősegítő projektek a kutatás, technológiai fejlesztés, oktatás, kultúra, egészségügy és közbiztonság területeit érintő együttműködések együttműködés a jogi és közigazgatási ügyekben, a közlekedés, a kommunikációs és információtechnológiai hálózatok esetében a környezetvédelmi, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttműködések Az INTERREG IIIA pillére 2000 és 2006 között a közösség kezdeményezés összes költségvetésének mintegy 67%-át kapja forrásként. A szakdolgozat írásakor 62 projektet támogattak az A pillér keretén belül milliárd eurónyi összeggel. A támogatott programok testesítik meg a hagyományos határmenti együttműködéseket, 21

21 amelyek elsődleges célja továbbra is a hasonló problémákkal küzdő, de a határok másmás oldalán található régiók közötti kölcsönös segítségnyújtás. Az INTERREG kezdetén az együttműködések elsősorban a gazdaság, a beruházások területén valósultak meg, kisebb mértékben szerepelt a kulturális, tudományos vagy környezetvédelmi célú együttműködés. A programok megvalósítása során olyan nehézségekbe ütköztek a résztvevők, mint az eltérő közigazgatási struktúrák, jogi háttér, ezért az INTERREG III-ban már e területek is megjelennek. Az INTERREG IIIB transznacionális együttműködés célja, hogy az európai térség kiegyensúlyozottabb fejlődése érdekében magasabb szintű integrációt érjenek el az együttműködő térségek. A B pillér területén belül a Közösséget 13 jogosult területre osztották fel (ld. 1. sz. melléklet), azzal az elképzeléssel, hogy az így kialakított területeken található országok zöme hasonló problémákkal küzd, így a megoldást is közösen tudják a leghatékonyabban megtalálni. Emellett az egyes területeken található országok maguk dönthetnek arról, hogy melyek azok a prioritások, amelyeket támogatni szeretnének, kiindulva saját, egyedi fejlesztési igényeikből. Ilyen prioritások az alábbiak: Területi fejlesztési stratégiák kidolgozása transznacionális szinten, beleértve a városi és vidéki területek közötti együttműködést is Közlekedési és kommunikációs rendszerek fejlesztése a kisebb szigetek és peremterületek elérhetőségeinek és kommunikációs infrastruktúrájának javítása a cél A környezet és az erőforrások (elsősorban a vizek) védelme Az INTERREG III B pilléréhez tartozik az ESPON-program 17 is, amelynek célja, hogy javítsa az EU-n belüli területi tervezési szaktudás színvonalát, előmozdítsa az összeurópai térség egységes területi fejlődését, és erősítse a területi összetartás elvét. Az ESPON-program olyan területekre koncentrál, mint a területfejlesztési szempontok szerepeltetése a közösségi politikákban, a területfejlesztés szakmai szereplői közötti hálózatok kiépítése, vagy a technikai segítségnyújtás egyes projektek megvalósítása esetén. Minderre az ESPON-program keretein belül 6 millió eurós támogatási keretet különítettek el, míg az egész B pillér az INTERREG III kezdeményezés 17 Az ESPON hivatalos oldala: ( :00:30) 22

22 költségvetésének 27%-a felett rendelkezik. (Az ESPON programról és a magyar részvételről részletesebben ld. az pontot) A B pillér legnagyobb előnye, hogy az egyes tagállamok közösen határozhatják meg a területre jellemző legnagyobb problémák körét, valamint az azokra adható optimális válaszokat, hiszen pl. Békés megye problémái nem vethetőek össze Bordeaux és környékének problémáival. További pozitívum, hogy a B pillérbe bevonják azon országokat is, amelyek jelenleg nem tagjai az EU-nak, de a csatlakozást célként fogalmazták meg, így pl. a Balkán-félsziget teljes területe akcióterületként vesz részt az INTERREG programban. A B pillér hátránya, hogy az akcióterületek kialakítása nem tökéletes, az akcióterületek nagy területet fednek le, amelyben a résztvevő államok igen eltérő fejlesztési szükségletekkel rendelkeznek, ezért várhatóan a későbbiekben számos jogosult terület átalakítására kerül sor. Célszerű lenne pl. egy közép- és kelet-európai térség kialakítása, amely jelentősen javíthatná a térség versenyképességét A harmadik pillér, az INTERREG IIIC program lényege az interregionális együttműködés, a régiók közötti együttműködés annak érdekében, hogy meginduljon, ill. fejlődjön a tapasztalatcsere. Cél az olyan átfogó regionális fejlesztési politikák létrehozása és fejlesztése, amelyek elősegítik Európa fejlődését. A program megvalósítása érdekében a Közösséget négy részre osztották: északi, déli, keleti és nyugati zónára (ld. 2. sz. melléklet). Ezeken a területeken az INTERREG IIIC az alábbi prioritásokra koncentrál: Tapasztalatok és sikeres kezdeményezések cseréje a tagállamok és tagjelöltek között az INTERREG IIIA és IIIB programjait illetően Együttműködés olyan területeken, mint a kutatás, technológiai fejlesztés, vállalkozói készség, információs társadalom, turizmus, kultúra, környezetvédelem Az INTERREG IIIC része az INTERACT-program 18, amely feladata a gazdasági és szociális kohézió, valamint az EU és a szomszédos államok közötti együttműködés pozitív hatásainak erősítése. Az INTERACT-program megvalósítása során négy tevékenységre koncentrálnak: 18 Az INTERACT program oldala: ( :25:14) 23

23 Az INTERREG projektmenedzsmentjének támogatása: Az INTERACT támogatja a tapasztalatok és a példaértékű intézkedések cseréjét az INTERREG kezdeményezéssel kapcsolatban. Az INTERREG kezdeményezés továbbfejlesztése: Az INTERACT tevékenységéből eredően kapcsolatba kerül az INTERREG mindhárom alprogramjával, így folyamatosan továbbfejleszti azokat, javítja kisebb hibáikat. A csatlakozó országokkal szomszédos régiók támogatása az átmeneti időszakban Technikai segítségnyújtás Az INTERACT-program költségvetése 2000 és 2006 között 35 millió eurót tesz ki, amelyből a közösségi hozzájárulás 25 millió euró. Az INTERREG IIIC program a teljes INTERREG-költségvetés 6%-ával gazdálkodik. Az INTERREG IIIC és az INTERACT szerepe elsősorban az Európai Unió regionális politikája jövőjében jelentős, hiszen az INTERACT egyik célkitűzése az INTERREG továbbfejlesztése, míg a C pillérben támogatott közös programok elősegíthetik egy egységesebb, európai regionális fejlesztési politika kialakulását. A tapasztalatcsere és információáramlás révén csökkenhetnek a Közösségen belüli fejlettségi különbségek, csökkenthető a közösen megvalósított programok során kialakuló problémák száma, hiszen kész megoldások, javaslatok közül választhatnak az egyes szereplők. Az INTERREG közösségi kezdeményezés határokon átívelő jellegéből adódóan már jóval hazánk csatlakozása előtt hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország megismerkedhessen a Közösség kezdeményezéseivel, területfejlesztési stratégiájával, támogatási rendszerével, és a tapasztalatcserének és hálózatépítésnek köszönhetően korán megismerkedhetett a modern területfejlesztési és menedzsment módszerekkel. Magyarország jelenleg az INTERREG III közösségi kezdeményezés mindhárom alprogramjában részt vesz, a magyarországi részvételről részletesebben ld. az 5. pontot. 24

24 3. Területfejlesztés Magyarországon 3.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció, kapcsolódási lehetőségek a LEADER és az INTERREG számára 19 A magyarországi terület- és vidékfejlesztés szempontjából kiemelkedő fontosságú az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 35/1998. számú országgyűlési határozat. Az OTK feladata, hogy olyan célokat tűzzön ki a hazai terület- és vidékfejlesztés elé, amelyek teljesítése hozzájárul a magyarországi területi különbségek csökkentéséhez, az ország elmaradott térségei hátrányának leküzdéséhez. Az OTK több évtizedre előre megfogalmazza ezen célokat, a célok eléréséhez szükséges megvalósítandó tevékenységeket, valamint az ország egyes területeinek addigra elérendő állapotát Az OTK felépítését tekintve két referenciadátumot jelöl meg a terület- és vidékfejlesztési intézkedések eredményeinek vizsgálatára. A hosszú távú, átfogó területpolitikai célokat 2020-ig, a rövidebb országos területi célokat 2015-ig határozza meg előre. Mindegyik csoportban találhatóak olyan elemek, amelyekhez kapcsolódva a LEADER és az INTERREG kezdeményezések segíthetik a felsorolt területi célok hatékonyabb vagy gyorsabb teljesülését, amennyiben megfelelően kapcsolódnak a kezdeményezésekhez, a megvalósítandó programok esetében számolnak e két közösségi kezdeményezéssel. A szakdolgozat szempontjából nem szükséges az OTK teljes ismertetése, hiszen a cél, hogy bemutassam a LEADER és az INTERREG területfejlesztésben jelenlegi és a jövőben betölthető szerepét. Ehhez meg kell vizsgálni azon kapcsolódási pontokat az átfogó területpolitikai célok és az országos területi célok esetében, ahol e két közösségi kezdeményezés célkitűzései találkoznak az OTK-ban megfogalmazott elképzelésekkel, és így kölcsönösen erősíthetik egymás hatását. 19 Az OTK legfrissebb munkaverziójának teljes szövege megtalálható a címen ( :51:27) 25

25 Átfogó területpolitikai célok 2020-ig, lehetséges kapcsolódási pontok 20 Az OTK hosszú távú célkitűzései olyan átfogó célokat tűznek ki, mint a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható fejlődés és az örökségvédelem, a területi integrálódás Európába vagy a decentralizáció és a regionalizmus erősítése. Ezen a téren kiemelendő a területi felzárkózás kérdésköre 21, amelyet a Koncepció a tartósan leszakadó és perifériális térségek gazdasági-társadalmi dinamizálásán (munkahelyteremtés, kkv-fejlesztés, oktatás és képzés) keresztül kíván megvalósítani. Itt elsősorban a számottevő városi központ nélküli rurális térségeket érintő programok támogatása a cél. Ezen térségek legnagyobb problémái a nehéz elérhetőség, az alacsony foglalkoztatottság, a munkaképes korú és magasabb képzettséggel rendelkező lakosság folyamatos elvándorlása a távolabb lévő városi térségekbe. Az OTK a negatív folyamatok megállítása és hatásuk csökkentése érdekében olyan célokat határoz meg, mint a foglalkoztatottság növelése, a helyi vállalkozások megerősítése, a térségi igényekhez igazodó képzési rendszer megteremtése, a falvak népességmegtartó képességének erősítése vagy az integrált város és vidéke rendszer megteremtése. Ezek a célok túlnyomó többségükben megegyeznek a LEADER céljaival is (a vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, munkahelyteremtés- és megőrzés), így a helyi igényeken alapuló, a LEADER keretén belül megvalósított programok hozzájárulhatnak az átfogó területpolitikai célok megvalósulásához. Így ezen célkitűzés keretén belül pl. a térségi identitás erősítésének egyik eszköze lehet a LEADERakciócsoportok kialakítása. A sikeres projektek megvalósításához szükséges az érintettek együttműködése, a közös problémafelismerés és megoldás, ami az akciócsoportok keretén belül megvalósulhat. A sikeresen lebonyolított projektek pedig megerősítik a helyi léptékben való gondolkodást, komoly közösségformáló erőt képviselnek, és javítják a térségi életkörülményeket, ami segíthet a vidéki térségek népességmegtartó erejének növelésében. A különböző helyi sajátosságokra alapozó oktatási, képzési programok növelik a helyi lakosság elhelyezkedési esélyeit amellett, hogy az OTK céljainak megfelelően a térségi igényekhez igazítja a vidéken élő 20 Országos Területfejlesztési Koncepció, p Országos Területfejlesztési Koncepció, p

26 munkavállalók képzettségét. Az integrált város és vidéke rendszer kialakítása célkitűzés megvalósulását a LEADER keretén belül a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásával a helyi sajátosságokra alapozó projektek segítik elő, hiszen így a vidéki területek erősíthetik a városlakók számára jelentős pihenési és rekreációs funkciójukat. Az átfogó területpolitikai célok között található területi integrálódás Európába 22 célkitűzés elsősorban az INTERREG számára jelenthet kapcsolódási lehetőséget, hiszen itt elsősorban a nemzetközi kutatási, tervezési programokban való magyar részvétel jelent továbbfejlődési lehetőséget, kiemelten a CADSES-térség (ld. 5.pont) keretein belül. Az OTK hosszú távú területpolitikai céljai kifejezetten számolnak az EU támogatási programjaiból származó segítséggel a határmenti és határon átnyúló együttműködések lehetőségeit illetően. Az INTERREG IIIA pillér keretén belül olyan területeken képzelhető el az együttműködés, mint pl. közös (határmenti) kis- és középvállalkozás fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása. Ezek a programok amellett, hogy a bennük résztvevő vállalkozások számára új piacokat nyitnak meg és könnyebbé teszik a nemzetköziesedést, az együttműködő területeken értelemszerűen csökkentik a vállalkozások versenyhátrányát, növelik a terület fejlettségi szintjét, összességében pedig csökkentik az országban meglévő területi fejlettségbeli különbségeket, amely az OTK elsődleges célja. További INTERREG IIIA programként jelentkezhet a közös munkaerő-piaci programok megvalósítása, amely magában foglalja a közös képzéseket, nyelvtanfolyamokat a másik országban található régióban vagy a Közösség más tagállamaiban való elhelyezkedés megkönnyítéseként. Az INTERREG IIIB pillérben elsősorban a CADSES-térség (ld. 5.pont) keretén belül megvalósuló közös kutatás-fejlesztés, környezetvédelmi együttműködés jelenthet a vidéki térségek számára fejlődési lehetőséget, míg a hálózati együttműködési képességének erősítése és tapasztalatcsere (INTERREG IIIC pillér keretén belül megvalósuló projektek) révén Magyarország hozzájárulhat a jelenlegi tagjelöltek fejlődéséhez és csatlakozásuk felgyorsításához, valamint harmadik államok gazdaságának fejlesztéséhez. Emellett nevesített cél a határmenti együttműködések 22 Országos Területfejlesztési Koncepció, p

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül

A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A településfejlesztés megvalósításának gyakorlata és annak bemutatása 2007-2013 között Kehidakustány község példáján keresztül Belső konzulens:

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

5. A végrehajtás intézményrendszere

5. A végrehajtás intézményrendszere 5. A végrehajtás intézményrendszere Az EMOGA Garancia Alapból finanszírozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásainak hatékony kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás kialakítása, a megfelelő

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására

FELHÍVÁS. az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására FELHÍVÁS az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására Szemléletformálási programok KEHOP-5.4.1 Magyarország Kormányának felhívása civil

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Budapest 2009. március 24. 1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 BÖRZSÖNY-DUNA-IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 A Helyi Fejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence,

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA

PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Európai Unió szak Levelező tagozat Szakirányú továbbképzés PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA AVAGY A MAGYAR-ROMÁN MAGYAR ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Regionális Marketingstratégiát Megalapozó Felmérés Nyugat-Pannon (WESTPA) EU Régió Eredmények Budapest 00. augusztus Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1.1 Előzmények és célok... 1. Metodika.... Összefoglaló,

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN

A PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése ÉRTÉKELÉSI JELENTÉS V2 (2005. november 11-i állapot) 2006. február TARTALOMJEGYZÉK 1.1 A DOKUMENTUM BEMUTATÁSA... 3 1.2

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET)

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 219-269. p. Tér és Társadalom 1997 1: 219-269 AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) (Regional Development Strategy of North-West Transdanubia)

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Regió-portálok Magyarországon

Regió-portálok Magyarországon Regió-portálok Magyarországon Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajz-Környezettani Tanszék A tanulmány megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke és

Részletesebben

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása

LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása LEADER Helyi Akciócsoportok önértékelési rendszerének kidolgozása Készítette: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület 2473 Vál, Vajda János utca 2. Projekt szám: 1647/2013/NAKVI A projekt

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SZOMBATHELY, 2015. augusztus 27. 1 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 Vezetői összefoglaló (Bevezető)... 6 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok...

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben