A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán"

Átírás

1 A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány közreműködésével Témavezető: Hárs Ágnes Résztvevők: Hárs Ágnes Nagy Katalin Nagy Ágnes Vakhal Péter Budapest, december 1

2 Készült az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Foglalkoztatási Hivatal megbízásából (székhelye: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.) Kapcsolattartó: Kövi László EU projekt koordinátor Tel.: (1) /120, Fax: (1) Megbízott: Kopint-Datorg Zrt. (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Tel: ) Munkaszám: A tanulmány kidolgozásában közreműködött a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 6. Tel.: ) 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása Módszertani megjegyzések A határmenti partnerségi régió definiálása A régió demográfiai sajátosságai A régió etnikai összetétele A régión belüli kapcsolatok bemutatása A régió főbb mutatói NUTS3 szinten A határmenti régió gazdasági jellemzői A határmenti régió munkaerő-piaci jellemzői A szlovák és a magyar munkaerőpiac strukturális eltérése A határmenti régió két oldalának munkaerő-piaci sajátosságai Munkaerő-piaci változások a határmenti régió két oldalán között Bérkülönbségek a régió két oldalán A határon átnyúló munkapiac határmenti migrációs pool A határon átnyúló munkavállalás munkavállalási célú migráció Push és pull hatások a munkavállalási célú migráció ösztönzői A migrációs pool terjedelme A határon átnyúló munkaerőpiac szerkezete A munkaerőpiac szerkezete a határmenti régióban Kereslet és a kínálat a határmenti régióban A külföldi munkavállalók ágazati és foglalkozási szerkezete Közlekedés és elérhetőség Határátkelők a kialakítandó partnerségi régió területén Becslés az elérhetésre A határátkelés lehetséges bővítése Hagyományos, történeti kapcsolatok a régiók között A határon átnyúló partnerség jövője, kilátások, lehetőségek 64 Irodalomjegyzék 69 Függelék 71 Mellékletek 74 3

4 Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke 1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán, ábra A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon 3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, ábra A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában, ábra A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, ábra Munkaerő-piaci mutatók alakulása Szlovákiában és Magyarországon, ábra Ágazati bérek és az átlagos bérek aránya Magyarországon és Szlovákiában 9. ábra Ágazati bérarányok a határmenti magyar megyékben, versenyszféra, ábra Munkavállalási céllal legálisan Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok 11. ábra Az összes és a szlovák munkavállalás dinamikája Magyarországon 12. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak ágazati szerkezete, TEÁOR, ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak alágazati szerkezete, TEÁOR, ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete, FEOR, ábra Magyar határszakaszok forgalmának változása, ábra Az észak-dunántúli határátkelőhelyek utasforgalmának változása 17. ábra Szlovák települések és magyarországi ipari parkok közötti közúti útszakaszokon a lehetséges átlagsebesség, becslés 18 ábra Ipari parkoktól való átlagos távolság 19. ábra Eltérő ütemű felzárkózás 20. ábra A szlovák magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve 2. táblázat Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, táblázat Határmenti régió népességének korstruktúrája, táblázat Határmenti régió népességének iskolázottsága, táblázat Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és táblázat Határmenti régió népességének munkaerő-piaci helyzete, táblázat A foglalkoztatottak ágazati szerkezete a határmenti régió két oldalán, %, táblázat Bérek a régió két oldalán (GDP alapú PPS) 12. táblázat Bérek a régió két oldalán (fogyasztói ár alapú PPS) 13. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák 14. táblázat A szlovák munkavállalás az iparban alágazatonként, TEÁOR,

5 15. táblázat A szlovák munkavállalás foglalkozásonként, FEOR, táblázat Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok és a határátkelésig szükséges idő 1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége 2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele 3. térkép Határmenti régió foglalkoztatottsági aránya, térkép Határmenti régióban foglalkoztatottak ágazati szerkezete, térkép Határmenti régió munkanélküliségi rátája és dinamikája, térkép A szlovák állampolgár munkavállalók koncentrálódása Észak Magyarországon 7. térkép A szlovákiai magyar népesség és a vendégmunka jellege Magyarországon, térkép A szlovák állampolgár vendégmunkások elterjedtsége Magyarországon, létszámuk alapján, településenként 9. térkép A szlovák vendégmunka elterjedtsége és aránya az összes külföldi vendégmunkáshoz 10. térkép Határátkelőhelyek és lehetséges határátkelőhelyek a leendő régióhatáron 11. térkép Vonzáskörzetek változása a határ menti területeken M. 1. táblázat Határmenti szlovák régió nagysága M. 2. táblázat Határmenti magyar régió nagysága M. 3. táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 4. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 5 táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának korstruktúrája M. 6. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának korstruktúrája M. 7. táblázat Határmenti szlovák régió 15 év feletti népességének iskolai végzettsége 2001 M. 8. táblázat Határmenti magyar régió népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában és a továbbtanulási arány M. 9. táblázat A magyar nemzetiségűek aránya a szlovákiai állandó népességben, 2001, % M. 10. táblázat A szlovák nemzetiségűek aránya a magyar állandó népességben, 2001, % M. 11. táblázat A határmenti magyar régió vállalkozásainak legfőbb mutatói (2004) M. 12. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Szlovákiában, 2001 M. 13. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Magyarországon, 2001 M.14. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió magyar oldal, %, 2001 M. 15. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió szlovák oldal, %, 2001 M. 16. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók M. 17. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók megoszlása a vizsgált régión belül M. 18. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák a régió magyarországi területén 5

6 Bevezetés A határmenti partnerség célja és lényege a régióban érintett partnerek együttműködése a határon átnyúló foglalkoztatási térségben, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatási és egyéb feladatokban. A partnerség célja az EURES alapokmány értelmében olyan határmenti együttműködési formák kialakítása, mindenekelőtt a közös munkaerő-piaci lehetőségek kihasználása érdekében, melyek képesek hatékonyan kooperálni a munkaközvetítés, álláspályázatok, élet-és munkakörülmények és egyéb kapcsolódó, munkaerő-piaci szempontból releváns információk cseréje, az információáramlás javítása, szakképzési lehetőségek és ezek fejlesztése területén, és a határmenti régiók munkaerőpiacának javítását szolgáló projektekben való közreműködést is szolgálják. A határmenti régiók olyan foglalkoztatási térségek, amelyekben az ingázás jelentős méreteket ölt, vagy adottak a lehetőségei fogalmazza meg az EURES kézikönyve a körülhatárolandó terület kritériumait. 1 A szlovák-magyar határon kialakítandó határmenti partnerség (EURES-T) a magyar oldalon az észak-nyugati határszakaszt, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom valamint Pest megye határhoz közeli régióit érinti, míg szlovák oldalon dél-nyugat szlovákiai a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határmenti járásait. A tanulmány a tervezett határmenti régió gazdasági, történeti, munkaerő-piaci összetartozását, az egymáshoz kapcsolódó területek összetartozásának szorosságát és tartósságát, összességében tehát a határmenti régió megvalósításának lehetőségét vizsgálja. A terület definiálása után bemutatja a régió két oldalának főbb mutatóit, demográfiai sajátosságait. Ezt követően a magyar és a szlovák oldal közötti kapcsolatok elemzésére kerül sor, elsőként a régió gazdasági sajátosságainak bemutatására és a két oldal összehasonlító elemzésére kerül sor, majd a határ két oldalának munkaerőpiacát vizsgáljuk meg. A régión átnyúló munkapiac elemzése kitér a munkavállalási célú migráció elemzésére, helyére és szerepére és várható alakulására a régió munkaerőpiacán. Megvizsgáljuk a migrációs pool kiterjedését, az ösztönző és akadályozó tényezőket, az elérés lehetőségeit és a hagyományos kapcsolatok fontosságát. Végül mindezek alapján prognózist fogalmazunk meg az együttműködés várható jövőjéről. 1 EURES Kézikönyv, III. 1. 6

7 1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása Módszertani megjegyzések A határon átnyúlói partnerségi régiót a pályázat kiírása alapján NUTS3 szintű területekre lehet megfogalmazni. 2 A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelő szintű szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határmenti régió kialakításában magyar részről a nyugat magyarországi határ mellett fekvő Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. A kérdéses régió vizsgálata alapján egyértelműnek mutatkozott, hogy a terület így túlságosan nagy, és heterogén gazdasági és munkaerő-piaci egység lenne ezért célszerű a valóban összekapcsolódó területeket és nem a teljes NUTS3 régiót bevonni a határmenti partnerségi együttműködésbe. A szlovák oldalon a közigazgatási határok kialakítása úgy történt, hogy a kerületek nagyon eltérő területeket ölelnek fel, ami elfedi a ténylegesen összekapcsolódó térség gazdasági és munkaerő-piaci sajátosságait. A magyarországi határmenti megyék területének egy része pedig túlnyúlik a határmenti területen, kapcsolódásai nem indokolják, hogy a megye egésze bekapcsolódjon a határmenti régióba. Ezért szűkebb területben határozhatjuk meg a határmenti régiót, a tényleges kapcsolatokat figyelembe véve NUTS4 régiók alapján. A magyar NUTS4 régióknak az ún. kistérségek, míg a megfelelő szlovák NUTS4 régióknak a nagyobb kiterjedésű járások (okresy) felelnek meg. 3 A régió határait úgy kellett kialakítanunk, hogy azok a határmenti régió adminisztrációját és érdemi ügyintézését végző munkaügyi szervezet által felölelt szervezetekkel egybeessenek. A magyar munkaügyi szervezet megfelelő szintű szervezetei a 2 Az EUROSTAT által kidolgozott közös statisztikai besorolási rendszer, a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Terrioriales Statistiques) alapján történik, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködve. A különböző NUTS szinteket a népesség nagysága alapján határolják le. Így a NUTS I szint 3-7 milliós népességet takar, a NUTS II 800 ezertől 3 millióig, míg a NUTS III szint 150 ezertől 800 ezerig. 3 A régióhatárok sok esetben nem felelnek meg a gazdaságilag, történetileg és kulturálisan egységes területeknek, a határok kialakítása erősen függ a kialakítás pillanatában érvényes politikai és államigazgatási elképzelésektől. Tekintettel a két ország határainak többszöri átalakulására, és arra, hogy a határon átnyúló régió kialakítása szempontjából fontos a ténylegesen összetartozó régió definiálása, figyelemmel kell lennünk a két ország közigazgatási rendszerének a kialakítására is. A jelenlegi szlovák regionális beosztás 1996-ban alakult ki, Szlovákia különválását követően, a kerületek és a járások lehatárolását élénk vita kísérte a délszlovákiai területen. A jelenlegi beosztás így kedvezőtlenül és logikátlanul megalkotott 8 megyés felosztás, amelyben a megyehatárok kevéssé igazodnak a történelmi régiókhoz, a történelmi vármegyékhez (vö. Ádám J. I. (2004/b). Ezáltal a közigazgatási lehatárolás és a viszonylag nagy NUTS4 területek megnehezítik a régió pontos definiálását. A jelenlegi magyar közigazgatási egységek, a megyehatárok kialakítására 1950-ben került sor, a mai megyék és megyeközpontok kialakításával, a néha túl nagy régiók a ténylegesen összetartozó vagy az 1918 utáni határok hatására átalakult és többé-kevésbé összetartozó területeket fűznek egybe. (Kovács 1990). A magyarországi kistérségek statisztikai egységek, kialakításuk célja az egész országot lefedő, földrajzilag összefüggő, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. (A területfejlesztési-statisztikai kistérségek, 1994) Kialakítására 1994-ben került sor, azóta több módosításon ment keresztül, a jelenlegi január 1-je óta érvényes állapotot vettük figyelembe a tanulmányunkban. 7

8 munkaügyi kirendeltségek, így azokat meg kellett feleltetnünk a NUTS regionális hierarchiájába illeszkedő megfelelő NUTS4 régióknak. Ezt a megfeleltetést a tanulmány I. Függelékében tárgyaljuk. Elemzésünk bemutatja az ily módon kijelölt régió sajátosságait, és arra a határozott következtetésre jut, hogy a kijelölt régió tényleges, múltban gyökerező és jövőbemutató kapcsolatokkal rendelkezik A határmenti partnerségi régió definiálása A határmenti partnerségi régió Szlovákia dél-nyugati és Magyarország észak-nyugati határán, a Duna két oldalán fekvő, a két ország közötti teljes Duna-menti határszakaszt mintegy km szélességben felölelő közel 10 ezer km 2 nagyságú terület, ahol több mint 1,2 millió ember él. A régió a szlovák oldal két kerületének összesen 4 járását, és a magyar oldal három megyéjének összesen 12 kistérségét öleli fel, pontosabban és részletesebben az alábbi, gazdasági, közigazgatási területen: A régió szlovák oldalán: A Nagyszombati (Trnavsky) kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda), valamint a Nyitrai (Nitriansky) kerülethez tartozó Komáromi (Komarno), Érsekújvári (Nové Zámky), valamint a Lévai (Levice) járás. A régió magyar oldalán: A Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, a Komárom-Esztergom megyéhez tartozó Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai, valamint a Pest megyéhez tartozó Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A régió két oldala közel hasonló kiterjedésű, a különbségek éppen a régió magyar és szlovák oldalának eltérő karakteréből adódnak. A terület valamivel több mint a fele, 52 százaléka a szlovák oldalra esik, 48 százalék a magyar oldalra, míg a tervezett partnerségi régió népességének nagyobb részét a magyar oldal adja, a 2001-es népszámlálás adatai alapján a tervezett régióban élő népesség 60 százaléka a magyar településeken él, 40 százaléka Szlovákiában. 4 A két régió kiterjedését összesítve az 1. táblázat mutatja be ben egységesen volt népszámlálás Magyarországon és Szlovákiában is, az alapvető mutatók összehasonlításához ezért a közös időpont adatai szolgáltak alapul. Az elmúlt öt év változásait természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, a évi népszámlálási adatokat kiindulópontként megtartva írjuk le a változásokat. A népszámlálás adatai alapján történő összehasonlítás egyébként a tanulmánytól előzetesen várt feladat is volt, az összehasonlíthatóság érdekében. 8

9 1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve Mutató Terület (km 2 ) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Régió Szlovák Magyar Együtt Szlovák Magyar Együtt Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Megoszlás, % Arány, % Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Forrás: Magyar ill. szlovák népszámlálás, 2001 A régió terület és népességszám szerinti megoszlásában tapasztalt jelentős eltérés abból adódik, hogy a szlovák oldal határmenti régiója alacsony népsűrűségű terület, a határ magyar oldala viszont határozottan magas népsűrűségű. Összességében a szlovák oldal alacsonyabb népsűrűségű, míg a magyar terület magasabb népsűrűségű NUTS3 régiókat ölel fel. A határ két oldala ezen belül is határozottan eltérő: a szlovák oldal határmenti járásainak a településein élőkhöz képest a magyar oldalon a határmenti régióban átlagosan a népsűrűség több mint másfélszerese a szlovákénak (97, illetve 158 fő/km 2 ). A régió tágabb, NUTS3 régiókkal definiált területének azon régióiban viszont, amelyek már kívül esnek a partnerségi régión, a két oldalon nagyjából azonos a népsűrűség (143 vs. 137 fő/ km 2 ). Ez másként azt jelenti, hogy a magyar oldalon a megyék nagyobb népsűrűségű, míg a szlovák oldalon a kerületek kisebb népsűrűségű területei esnek a régióba, ami a két terület határozott komplementaritására utal. A régió határon átnyúló területét és a népsűrűség szerinti különbségeket az 1. térkép mutatja be. 9

10 1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége Forrás: Magyar illetve szlovák népszámlálás,

11 1. 3. A régió demográfiai sajátosságai A határmenti régió két oldalán élők létszáma, a régiók népsűrűsége, mint láttuk, jelentősen eltér. Eltérő a régió két oldalának településszerkezete, és az ott élők demográfiai szerkezete is. A partnerségi régió magyar oldala városias terület, a határmenti régióban élők 65 százaléka él városban, ami alig marad el az országos átlagtól. (Az országos átlag kialakulásában Budapest meghatározó súlya nagy szerepet játszik) A NUTS3 szintű régiókkal definiált három megyéből álló tágabb régión belül a népsűrűség különbségei arra utalnak, hogy a magyar oldalon a definiált partnerségi régióba esnek a megyék különösen városias részei, a megyék régión kívül maradó területein ugyanis a népességnek már csak 50 százaléka él városban, a különbség szembeszökő. Fontos megemlíteni, hogy a határmenti régió magyar oldalán a városias településszerkezet egyben viszonylag sok nagyobb várost takar, hiszen a fenti arányok mellett a megye közel 50 települése közül a régióba mindössze 18 tartozik, éspedig határozottan nagy települések, Győr mellett több nagyobb ipari központ is a régióba esik. A régió szlovák oldala kevésbé városiasodott terület, amint azt a 2. táblázat első oszlopa mutatja. Sajnos egymásnak pontosan megfeleltethető bontású adatokat nem tudunk bemutatni, a magyar adatok a határ menti kistérségekre vonatkoznak, a szlovákok csak a nagyobb NUTS4 egységekre De a kerületekre illetve kistérségekre rendelkezésre álló adatok alapján is láthatjuk, hogy a szlovák oldalon a két érintett kerületben, melyeknek kisebb népsűrűségű részei találhatóak a határ mentén, a városi népesség aránya lényegesen elmarad a magyarországi érintett területtől. Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, 2001 Városi népesség aránya, % Régió Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói 62 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 50 Érintett NUTS3 régiók 55 Nyitrai kerület 48 Nagyszombati kerület 50 Országosan Forrás: magyar adatok KSH Népszámlálás, 2001, Szlovák adat a Szlovák KSH honlapján. 2. táblázat A régióban élők korstruktúrája nem nagyon különbözik egymástól a határ két oldalán, a évi népszámlálás időszakában a 14 év alattiak aránya a népességben a régió mindkét oldalán 17 százalék volt, ez Magyarországon megfelel az alacsony országos átlagnak, elmarad viszont Szlovákiában az átlagtól, s a határmenti régióban mindkét oldalon alacsonyabb a gyermekek aránya, mint a NUTS3 térség régión kívül eső többi területén. A szlovák oldalon 11

12 az országos átlaghoz képest valamivel idősebb a régió településeinek a népessége, a magyar oldalon valamivel fiatalabb. A két ország közötti, eltérően definiált aktív életkori határt is figyelembe véve a régió két oldalán tapasztalt eltérés nem jelentős. 5 (Vö. 3. táblázat.) Határmenti régió népességének korstruktúrája, táblázat 0-14 évesek aránya % Aktív korúak aránya % Aktív kor felettiek aránya % Régió Szlovák* Magyar Szlovák Magyar Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió Érintett NUTS3 régiók Országosan * Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 A magyar és a szlovák oldal lakosságának iskolázottsága nagyon eltérő. Sajnos a megfelelő összehasonlításra alkalmas adatot nem találtunk, de azt meg tudjuk mutatni, hogy a szlovák illetve a magyar oldalon a megfelelő régiókban a képzettségi szint nagyon eltérő. Ezt összegzi a 4. táblázat. A szlovák oldalon a partnerségi régióba tartozó településeken az átlagost jóval meghaladja az aktív korú legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, különösen a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban magas az alacsony képzettségűek aránya a népszámlálás időpontjában, 2001-ben. A felsőfokú végzettségűek aránya megerősítve az általánosan elmaradott iskolázottsági szintet fordított képet, a felsőfokú végzettségűek alacsony arányát mutatja. A partnerségi régió szlovák oldalán minden járásban határozottan alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint az országos átlag, az elmaradottság ismét a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban a legnagyobb, de nem sokkal kedvezőbb a határmenti régió többi járásában sem. Határozottan azt látjuk, hogy a régióban minél magasabb a magyar népesség aránya, annál alacsonyabb az iskolázottság (vö. 2. térkép a későbbiekben). A magyar oldalon a partnerségi régióba tartozó területeken viszont a megyéken belül is határozottan kedvezőbb az iskolázottság szintje. A magyar adatok a megfelelő korosztályok már befejezett iskoláira vonatkoznak, azt tudjuk tehát, a 15 évnél idősebbek közül a valószínűleg tovább nem tanulók aránya a tervezett régióban lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag, és jelentősen elmarad a régióból kívül eső területekhez képest is. Ennek 5 Az aktív korú népesség Szlovákiában a éves nőket és a éves férfiakat jelenti, Magyarországon a kilencvenes években a nyugdíjkorhatárhoz kötődő hasonló kategóriahatárt megváltoztatva az aktív korúak a évesek. 12

13 megfelelően a továbbtanulók aránya magasabb a határmenti régióban, és hasonlóképpen a felsőfokúak esetében is. Ezek az arányok inkább utalnak a továbbtanulásra, mint a teljes megfelelő népességben a végzettség szintjére, de jól mutatják, hogy a régió magyar oldalán kvalifikáltabb népesség él. Határmenti régió népességének iskolázottsága, 2001* Aktív korú ált. isk. végzettsé gű aránya % 15-X ált iskolai végzettséggel a teljes népességből % Aktív korú középfokú végzettsé gű aránya % 18-X éves középfokú és 15-X alapfokú végzettség űek aránya, % Aktív korú felsőfokú végzettségű aránya % 4. táblázat 25-X éves felsőfok ú és 15- X alapfokú végzettsé gűek aránya % Régió Szlovák* Magyar Szlovák Magyar Szlovák Magyar Dunaszerdahelyi 18,9 8,0 Komárnói 18,9 8,6 Érsekújvári 15,1 9,2 Lévai 14,6 10,2 Országosan 12,4 13,1 Határmenti régió NUTS4 régiói 41,7 44,2 14,2 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 49,5 39,0 11,5 Érintett NUTS3 régiók 46,3 41,1 12,6 *15-59 éves férfiak és éves nők Forrás Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 Az iskolázottsági szint és a munkaerő-piaci helyzet természetesen szorosan összefügg. Lelkes (2004) tanulmánya az alacsony képzettség és a foglalkoztatottságban jelentős agrárium jelenlétére utal. Ugyanakkor szerkezetváltás megy végbe az agrárágazaton belül, ahol nő a kvalifikáltabb agrármunkaerő aránya, ami a fenti statisztikai adatokból ugyan nem látszik, de a szlovák régió gazdasági aktivitására, a mezőgazdaság modernizálódására és foglalkoztatási képességének megújulására kedvezően hat A régió etnikai összetétele A kialakítandó határmenti partnerség olyan régió, amely etnikai arányai alapján is szoros kötődést mutat. A régió szlovák oldalán fekvő járások magyar etnikumhoz tartozó népességének az aránya rendkívül magas, és a magyar oldalon inkább a határhoz közel élnek olyanok, akik magukat szlovák nemzetiséghez tartozónak, a szlovák hagyományokhoz kötődőnek vallják. Nem tekinthető azonban azonos jelentőségűnek a két oldalon az etnikai hovatartozás. 13

14 A határon átnyúló régió szlovák oldalán a évi népszámlálás adatai szerint meghatározó a magyarok aránya. Szlovákiában a valamikori Magyarországhoz tartozó területeken magas a magyar nemzetiséghez tartozók aránya, országosan összesen közel 10 százalék. A kialakítandó régiót tartalmazó Nagyszombati kerületben 24 százalék, ezen belül a partnerségi régióhoz tartozó Dunaszerdahelyi járásban 83 százalék, a Nyitrai kerületben 28 százalék, s a partnerségi régióhoz tartozó részen 44 százalék, ezen belül is nagyok az eltérések a járások között: Komáromban közel 70 százalék, a többi járásban ennél alacsonyabb, de meghatározó az arány, az Érsekújvári járásban 38, a Lévai járásban 28 százalék. Az ország keleti kerületeiben, a magyar határhoz közel fekvő részeken, bár számottevő, de dél-nyugat Szlovákiához képest lényegesen alacsonyabb a magyar lakosság aránya: a Besztercebányai és a Kassa-vidéki járásban alig 10 százalék, másutt lényegesen kevesebb. A tervezett határmenti régió magyar oldalán élő szlovákok aránya lényegesen kisebb, ami természetesen a történeti tények alapján korántsem meglepő. A szlovák nemzetiségűek jelenléte a határmenti régióban mégis fontos eleme a határmenti régió két oldalán kialakítandó partnerségnek. A Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek aránya országosan 0,2 százalék, ami töredékes, ebből a régió által érintett magyar megyék közül Komárom megyében a legmagasabb a szlovákok aránya, 1 százalék, Pest megyében 0,3 százalék, Győr-Moson- Sopron megyében viszont lényegében nincsenek szlovák nemzetiségűek. Ahol élnek a régióban szlovákok, arányuk ott is egy-két település kivételével legfeljebb 1-5 százalékot ér el. A megvalósuló határmenti régióban mindazonáltal határozottan magasabb a szlovák nemzetiségűek aránya, mint az érintett megyékben összesen. Valamivel magasabb ez az arány akkor, ha nem a nemzetiséghez, hanem a szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődést vizsgáljuk, az országos arány így is mindössze 0,3 százalék, a tervezett régió átlaga viszont 1,1 százalék, míg a régiókból kimaradó, s az érintett megyékhez tartozó településeken mindössze 0,2 százalék, Pest és Komárom megye határmenti régióhoz tartozó területén 1,6 százalék. Azt mondhatjuk tehát, hogy a határ magyar oldalán is élnek a régió szlovák oldalához kulturális hagyományaik alapján kapcsolódó kisebbségek, és az arány Győr-Moson-Sopron megye kivételével a tervezett határmenti térségben koncentrált. Ezt mutatjuk be a 2. térképen. A határon átnyúló régió két oldalának eltérő településszerkezetéből valószínűsíthető a régió magyar oldalának gazdasági vonzereje és dominanciája, a demográfiai mutatók is hasonló irányba mutatnak. Az állítás igazolásához azonban további elemzésre van szükség, amire a következő fejezet vállalkozik. 14

15 2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele Magyar kisebbséghez, illetve szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődők aránya * Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás

16 2. A régión belüli kapcsolatok bemutatása A megvalósíthatósági tanulmány a kialakítandó határmenti régión belüli sajátos, gazdasági, munkaerő-piaci, migrációs kapcsolatok és specifikumok bemutatására koncentrál. A régió meghatározásakor a határmenti NUTS3 régiókon (megyéken illetve kerületeken) belüli NUTS4 régiók (kistérségek, illetve járások) közötti kapcsolatok bemutatására vállalkozunk, az elemzés során a viszonyítási pont az országos, illetve a NUTS3 szintű régió lehet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy minél alacsonyabb területi szintet vizsgálunk, annál nehezebb elemzésre és összehasonlításra alkalmas, egymásnak megfeleltethető adatokat találni. Éppen ezért az elemzés során arra törekedtünk, hogy a határmenti régió legmarkánsabb jellemzőit emeljük ki, és kiragadjuk azokat az elemeket, amelyre egy határon átnyúló együttműködés építhet A régió főbb mutatói NUTS3 szinten A Duna-menti régiót első és nagyon általános mutatók alapján vizsgálva jelentős különbségeket tapasztalunk. A magyar oldal, megyei mutatók alapján, kedvező munkaerőpiaci helyzetű régió, ahol egyes területeken és szakmákban közismerten munkaerőhiány is tapasztalható, a munkanélküliség viszonylag alacsony. Az egy lakosra eső GDP alapján a fővárost követő leggazdagabb megyék esnek bele a régióba, különösen Győr-Moson-Sopron és Komárom megye. Pest megye az országos rangsorban a 7., a határmenti régióba a megye határ-közeli része tartozik. A határ túloldalán, a szlovák részen kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet, magas a munkanélküliség (vö. 5. táblázat.), és kisebb a jólét a magyar területekhez viszonyítva. Ugyanakkor a NUTS3 szintű vizsgálódás fölértékeli a régió jóléti-gazdasági helyzetét, különösen a Nagyszombati kerületét, a közvetlenül a határ szélén elterülő járások a kerület átlagánál szegényebbek. Ahogy az 1. ábra jelzi, NUTS3 szinten a Pest megyei és a Győr- Sopron megyei térségek azok, amelyek látványosan nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, a határmenti régió másik három térsége azonban nagyjából azonos szinten van, azzal a különbséggel, hogy a mezőgazdaság súlya a szlovák oldalon nagyobb. A évi adatokat az összehasonlítás kedvéért választottuk: a magyar adatok jelzik, hogy a Komárom- Esztergom megyei térség felzárkózása tovább erősödött, és az utóbbi időben mindhárom megye GDP-hez való hozzájárulása nőtt, az ország többi régiójával szemben. A szlovák oldal magyar többségű járásai közül a Dunaszerdahelyi és a Nyitrai részesül a főváros-központú fejlődés húzóhatásaiból, és esik bele a befektetők, és nem utolsó sorban a külföldi befektetők érdeklődési körébe. 6 A nyugati határon fekvő főváros, ahol a legfejlettebb az infrastruktúra, ahol az összes minisztérium és fontosabb központi hatóság székhelye 6 Vö. Ádám János Imre (2004/a) 16

17 megtalálható, és amely az EU országokhoz közel fekszik, vonzó célpont volt a külföldi befektetők számára, akik 1998 után kezdtek érdeklődni a szlovák lehetőségek iránt. A határmenti régióhoz tartozó többi járás már kevéssé élvezi ezt a hatást. A magyar többségű dél-szlovákiai régió Szlovákiában a munkanélküliség által leginkább sújtott és gazdaságilag is a legelmaradottabb területek közé tartozik. Ez számos helyi adottság mellett a szlovák gazdaságfejlesztés Pozsony-központúságának, illetve a vizsgált térséget háttérbe szorító területfejlesztési koncepciónak a következménye. Ezt a gazdasági koncentrálódást a főváros, Pozsony körül jól mutatja a 2. ábra bal oldala is. Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán 5. táblázat Nuts3 régió Havi bruttó átlagkereset * Munkanélküli ráta * Egy lakosra jutó bruttó hazai termék ** Euro (PPS) országos %-a % ezer euro (PPS) országos %-a Győr-Moson-Sopron ,3 16,5 116 Komárom-Esztergom ,5 16,0 112 Pest ,9 12,7 89 Országosan ,5 100 Nyitrai ,4 10,1 86 Nagyszombati ,2 12,2 104 Országosan ,4 8,3 100 * Magyarország. 2005, Szlovákia 2004, ** Magyarország. 2004, Szlovákia 2003 Forrás: KSH STADAT online adatbázis, 17

18 1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán (2003) 8000 mio euró GDP folyóáron NACE A-B NACE C-F NACE G-P Pest Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Magyarország Szlovákia Forrás: Eurostat Megjegyzés: Az adatok folyóáras GDP-t, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott értéket tartalmazzák folyó euró árakon. NACE A-B = mező-és erdőgazdaság, halászat NACE C-F = bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar, gáz-, vízellátás, építőipar NACE G-P = kereskedelem, vendéglátás, szállítás, pénzügyi szolgáltatások, közigazgatás, oktatás, egyéb szolgáltatások A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon 2. ábra Szlovákia Magyarország 70,0 70,0 Összes működőtőke = ,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10, összes működőtőke= ,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10, ,0 Bratislavský Trnavský Trenčiansky Nitriansky Žilinský Banskobystrický Prešovský 0,0 Budapest Pest Győr- Moson Sopron Komárom- Esztergom Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, KSH, APEH 18

19 2. 2. A határmenti régió gazdasági jellemzői Miközben makrogazdasági szinten felzárkózási folyamat ment végbe, Magyarországon belül a különbségek az elmúlt években nem csökkentek. A magyar fejlesztési régió (NUTS2) szintű különbségeket elemezve megállapítható, hogy a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régió között 2,6-szeres a különbség (1 főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján számítva, 2003), ami nagyjából megfelel a jelenlegi EU tagországokban is tapasztalható különbségeknek 7. A statisztikai adatok tanúsága szerint a Közép-Magyarországi régió, illetve ezen belül a főváros meghatározó súlya tovább nőtt. A nálunk jellemző különbségek ugyanakkor nagyon hasonlítanak a nemzetközileg is megfigyelhető trendekhez, illetve a néhány újonnan csatlakozott EU-tag ország (pl. Cseh Köztársaság vagy Szlovákia) hasonló mutatóihoz. A hazánkkal közvetlenül határos NUTS2 szintű régiók összehasonlító adatainak elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az egymással közvetlenül határos régiók hasonló fejlettségi jellemzőket mutatnak, továbbá nyugatról keletre haladva a fejlettségi szint csökken. Mindennek fontos szerepe lehet a régiók közötti, határon átnyúló együttműködési lehetőségek kiaknázásában. Az elemzésünk tárgyát képező határmenti régió magyar oldala hazai összehasonlításban is viszonylag fejlett, sőt az elmúlt években pozícióját javítani tudó kis térségekből áll. A KSH besorolása szerint kialakított öt összevont fejlettségi térségtípus 8 közül egyetlen stagnáló vagy lemara dó sem található a határmenti régió magyar oldalán. Az 7 Az eg yes régió k ga zdasági potenciálján ak összehasonlítása három alapvető tendenciára hívja fel a figyelmet: a) a főváros-vidék, illetve a központi régió kontra egyéb régiók közötti szakadék továbbra is jellemző; b) ugyanakkor a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régió lassú felzárkózása megindult; c) a nyugat kontra kelet, illetve déli régiók közötti diszparitás tovább nőtt. Régió szinten is egyértelműen megmutatkozik, hogy a növekedés alapvető motorja, illetve a különbségek magyarázata a külföldi tulajdonú vállalatok exporttevékenysége. Annak ellenére, hogy az export mintegy egyharmada a közép-magyarországi régió vállalatainál realizálódik, az egy vállalatra jutó exportárbevétel a két dunántúli régió vállalatai esetében jóval nagyobb, és csak az elmúlt években kezdett némileg csökkenni. Számításaink azt igazolják, hogy míg az ország nyugati részében egyértelmű felzárkózás indult meg legalábbis a gazdasági teljesítmény oldaláról, addig ez a keleti régiókról már nem állítható. Sőt inkább az olló szétnyílása mutatkozik. Egy-egy kistérség, illetve egy-egy város esetében természetesen tapasztalható kiugrás, de összességében minden mutató arra enged következtetni, hogy míg az egyik oldalon a gazdaság egészének versenyképessége javult, és megindult a felzárkózás a fejlettebb európai régiókhoz, az országon belüli különbségek, amelyeknek az elmélyülése a transzformáció egyik természetes velejárója, szemmel láthatóan rövidtávon nem lesznek csökkenthetőek. 8 A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazott a KSH: 1. Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; 2. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; 3. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2002; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, ; 8. Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra,

20 országban lehatárolt 23 dinamikusan fejlődő kistérség 9 közül 6 található a határmenti régióban, és a felzárkózó kistérségek közül is a Szobi kistérség korábban a stagnáló kategóriába tartozott, és az utóbbi időben lépett előre. Ld. 6. táblázat. 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása Megnevezés Pest megye Győr-Moson- Sopron Komárom- Esztergom Dinamikusan fejlődő Szentendrei, Dunakeszi Győri Esztergomi, Komáromi, Tatai Váci Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai Tatabányai Szobi Dorogi Forrás: Faluvégi (2004/a, 2004/b) Korábbi tanulmányaink is azt igazolják, hogy kiemelkedő kistérségi fejlődés ott valósul meg, ahol négy tényező nevezetesen: külföldi tőkével működő nagyvállalat(ok), nagyváros, mint vállalkozási centrum, Budapesthez, mint európai léptékű agglomerációs centrumhoz tartozás, valamint a jó közlekedési kapcsolat (elsősorban autópálya) legalább egyike jelen van. 10 Kombinációjuk esetében a teljesítmény nagyobb. Ezen túlmenően természetesen egy-egy térség tartósan sikeres vállalati teljesítményét számos, településszerkezeti, illetve egyéb társadalmi-szociális keretfeltétel is magyarázza. A határmenti régió gazdasági jellemzőit az APEH vállalati adatbázisának aggregált adatai felhasználásával kíséreljük meg jellemezni. Az elemzés elején szeretnénk felhívni a figyelmet a statisztikai adatok bizonyos hiányosságaira. Mindenekelőtt az adatszolgáltatás vállalati székhely és nem telephely szerint történik. Az elemzés alapjául szolgáló adatok a 2004-ben kettős könyvvitelt vezető valamennyi TÁSA-alany vállalkozás, amelynek a székhelye (egy telephellyel rendelkező vállalkozás esetében a telephelye) az általunk vizsgált kistérségben volt. 11 Az adatok elemzése abban mindenképpen segítséget nyújt, hogy képet kaphassunk a határ mentén elhelyezkedő magyar kistérségek gazdasági potenciáljáról. 9 Dinamikusan fejlődőnek tekintenek egy kistérséget, ha a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal haladja meg a vidéki átlagot. A fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják. (Lásd: ) 10 Lásd részletesen: A 2010-ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004) 11 Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdasági teljesítménye, miután körük 2004-ben, a számviteli törvény korábbi módosítása következtében, már országosan mindössze néhány ezer volt, teljesen jelentéktelen. 20

21 A 7. táblázat adatai jelzik, hogy a határmenti régió magyar oldala a vizsgálatban érintett három megye gazdasági potenciáljának mintegy felét lefedi. A évi adatok jelzik, hogy a határmenti régió szerkezetében, súlyponti struktúrájában jelentősebb átrendeződésre az elmúlt években nem került sor. A táblázat adatai, illetve a 3. ábra egyértelműen mutatják, hogy a gazdaságilag legerősebb kistérség az általunk vizsgált határmenti kistérségek közül a Győri kistérség. Itt termelődik meg a határmenti régió összes árbevételének 39,2 százaléka, ide jut az exportértékesítés 46 százaléka, a külföldi működőtőke 22 százaléka, a régióban jegyzett vállalati tőke 36 százaléka. Itt foglalkoztatják a határmenti régió munkavállalóinak 32 százalékát. A másik két, a határmenti régió gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásoló kisrégió a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi kistérség. Az előbbire jut a határmenti térség összes nettó árbevételének 21 százaléka, exportárbevételének 28 százaléka. A megfelelő adatok az Esztergomi kistérségre vonatkozóan már jóval szerényebbek: 8,6 és 7,4 százalék. A határmenti régió magyar oldalán letelepedett tőke 19,6 százaléka jut az Esztergomi, és 9,6 százaléka a Komárom-Bábolnai kistérségre. A külföldi működőtőke szempontjából az Esztergomi régió a legmeghatározóbb az általunk vizsgált határmenti övezetben (33%), míg a Komárom-Bábolnai kistérségre 10,7 százalék jut. A határmenti régió szempontjából meghatározó vállalatok elhelyezkedése is magyarázza a gazdasági teljesítmény koncentrált megjelenését: az Esztergomi Ipari Parkban letelepedett Magyar Suzuki Rt, a Komáromi Ipari Parkban található Nokia Komárom Kft, és a Győrben megtalálható AUDI Hungária Motor Kft. tekinthető a régió meghatározó gazdasági szereplőjének. 12 A határ másik oldaláról lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, de a vállalatszámok összehasonlítása is jelzi, hogy kisebb a gazdasági potenciál, amit a makroszintű adatok (GDP, foglalkoztatás) is megerősítenek. Valamennyire összehasonlítható adat NUTS3 szinten adott, ebből arra következtethetünk, amint azt az 5. táblázat is megerősíti, hogy a gazdasági aktivitás, illetve potenciál a határ magyar oldalán erősebb, mint a vizsgált szlovák kistérségekben. Ugyanakkor egyéb források azt is megerősítik, hogy a határ mentén közvetlenül elhelyezkedő kistérségek még annál is szegényebbek, mint amit a NUTS3 szintű adatok sejtetni engednek. Ahogy a 2. ábra is jelzi, a működőtőke, amelynek a szerepe a 12 Komáromi Ipari Park: NOKIA Komárom Kft., Perlos Műanyag Tervező Kft., Savcor Hungary Kft., Foxconn Hungary Gyártó Kft., Kayser Automotive Hungary Kft.Sunarrow Kft. Esztergomi Ipari Park Magyar Suzuki Rt., Tyco Elektronics Hungary Kft., Rába Mór Kft.,Diamond Electric Mo. Kft. Tatabányai Ipari Park Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., FCI Connectors Hungary Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Euro Wire & Cable Hungary Kft., ALPLA Műanyag Csomagolóip.Kft., Worldmark Magyarország Kft., Colorplast Hungary Kft., Raflatac Kft., AGC Hungary Kft., Bridgestone Tatabánya Ipari Terület: Sanmina SCI Hungary Kft., Zenon Kft., Grabofloor Kft. Dorogi Ipari Park: SANYO Hungary Kft., Sellcom Italy Kft. Győri Ipari Park: Audi Hungaria Kft, Philips, Rudolph Logistics, Cooper Tools, Austrotherm, Erbslöh, Büchl Hungaria, Owens- Illinois Plastics, Hydro Alumínium Győr, Robust Plastik Assembling, Győri Keksz stb. 21

22 szlovák járások esetében is meghatározó, elsősorban Pozsony környékén talál helyet, és az utóbbi időben észak-keleti irányú elmozdulás is megfigyelhető, amelyből azonban a határmenti járások mint Komárom vagy Érsekújvár kimaradnak. 13 Ez utóbbi két járás egyébként is a 7 legelmaradottabb közé tartozik Szlovákiában. Ugyanakkor a Nagyszombati kerület északabbra fekvő részein híradástechnikai ágazatok (Sony Slovakia), vagy gépipari vállalatok (Skoda Slovakia) is megt alálhatók, míg a délebbi részeken a mezőgazdasági tevékenységnek nagyobb a súlya. 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői (me goszlási viszonysz ámok, adatok %-ban, 2001 és 2004) Régió Vállalkozá sok száma (%) Foglal- koztatot- tak megosz- lás a(% ) Értékesítés nettó árbevé- (%) tele Export nettó árbevé- (%) tele Jegyzett tőke (%) Külföldi jeg yzett tőke (%) 2001 Győri 26,5 32,6 37,9 41,8 38,4 32,2 Esztergomi 5,6 7,0 6,7 5,4 19,5 29,8 Komárom-Bábolnai 4,4 8,6 13,9 15,6 11,2 10,5 Határmenti régió együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében 43,1 48,7 54,2 82,3 48,2 46, Győri 26 32,3 39,2 45,9 36,1 22,2 Esztergomi 6,8 7,7 8,6 7,4 19,6 33 Komárom-Bábolnai 4,2 8,6 20,9 27,5 9,6 10,7 Határmenti régió együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében 41,6 44,7 48,6 76,3 44,8 40,3 Forrás: APEH, aggregált adatok, Lásd Morvay Károly (2004) 22

23 3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, 2004 Vállalati és exportpotenciál területi különbségei Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei 1000 HUF Értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele GYŐR- MOSON- SOP RON KOMÁROM- ESZTERGOM MEGYE PEST MEGYE Forrás: APEH,2004 Forrás: APEH, aggregált adatok A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában (2004) 4. ábra hattármenti régió összesen=100 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Exportértékesítés területi eloszlása Külföldi működőtőke területi eloszlása 0,0 Esztergomi Győri Komáromi Tatabányai Váci Dunakeszi Mosonm agyaróvári S zentendrei Dorogi Szobi Tatai Pa nnonhalmai Forrás: APEH, aggregált adatok,

24 A külföldi működőtőke meghatározó szerepét az exportteljesítmény alakulásában jelzi, hogy a határmenti régióban az exportbevételek 78%-a a 100%-ban külföldi tulajdonban levő vállalatokra jut, és a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok adják az összes exportbevétel több mint 80 százalékát (vö. 4. ábra). A vállalati méretstruktúrát vizsgáló adatok az o rszág egészéhez hasonlóan jelzik, hogy a gazdasági teljesítményt döntően kevés (2004-ben 80 darab 250 főnél többet foglalkoztató) nagyvállalat nyújtja. Ezek adják a határmenti régió vállalati bevéte lének 63 százalékát, az export 91 száza lékát, rájuk jut a jegyzett tők e 62 százaléka és a határm enti régióban letelepedett külföldi működőtőke 80 százaléka. A külföldi jegyzett tőke aránya az összes vállalati jegyzett tőkén belül ebben a vállalatkategóriában a legmagasabb (2004-ben 72%). A foglalkoztatás ban betöl tött sze repük ennél szerén yebb, csupán 34 százalék. Ez a helyzet az elmúlt években nem változo tt (vö. 8. táblá zat). Nemcsak helyi, hanem ors zágos probléma, hogy az alacsony termelékenység és a piaci kapcsolatok hiánya következtében a KKV-k exportkapacitása is alacsony, sőt az utóbbi időben csökkenő tendenciát is mutatott. 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és 2004 Vállalati méretkategóriák mikró vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat ( fő) nagyvállalat (250 főtől) Határmenti régió összesen Vállalatok száma (db) Részesedés a határmenti régió teljes nettó árbevételében (%) Részesedés a határmenti régió nettó export árbevételében (%) Részesedés a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőkében (%) ,5 11,8 2,1 1,1 2,8 5, ,2 12,8 1,9 2,6 6,5 6, ,6 12,5 4,8 5,2 9,8 8, ,8 62,9 91,1 91,0 80,9 79, ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: APEH, aggregált adatok, 2001, 2004 Az ágazati szerkezet alapján történő összehasonlítás is megerősíti, hogy a vállalatok teljesítményében, akárcsak a foglalkoztatásban, a feldolgozóiparé a döntő szerep. Az 5. ábra még inkább rámutat a Győri, az Esztergomi és a Komárom-Bábolnai kistérség növekedési pólus funkciójára, és arra a tényre, hogy ebben a folyamatban a külföldi működőtőke nemcsak meghatározó szerepet játszik, hanem sérülékennyé is teszi ezeket a térségeket a külföldi befektetők rövid távú döntéseivel szemben. A feldolgozóiparon belül a külföldi működőtőke súlya az átlagosnál jóval nagyobb, és az említett növekedési pólusokban százalék között mozog. 24

25 A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, ábra 1000 HUF D Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem I Szállítás K Gazdasági szolgáltatás T Többi szektor Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Forrás: APEH, aggregált adatok ábra A foglalkoztatás ágazati szerkezete kistérségenként, 2004 fő D Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem I Szállítás K Gazdasági szolgáltatás T Többi szektor Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Forrás: APEH, aggregált adatok 2004 A gazdasági tevékenység területi koncentrációját mutatja az is, hogy a működő vállalkozások jelentős része a megyeszékhelyeken (jelen esetben Győrben és Esztergomban) 25

26 található. Ennek egyértelműen az a magyarázata, hogy az ipari, építőipari vállalkozások esetében a letelepedést, illetve a későbbi működést elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége. A szolgáltató szektorban, a magasabb urbanizáltsági szintnek köszönhetően is, a nagyobb piac elérhetősége elsősorban a nagy, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. Ezek a A határmenti régió magyar oldalán az ipari parkok kialakítása, illetve a klaszterek kiépítése terén kedvezőek voltak a tapasztalatok. A klaszteresítés célja a vállalati együttműködések elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok és az azokhoz fejlesztési irányok támaszkodni tudtak a magasan képzett munkaerőre, a viszonylag fejlett technológiára és műszaki infrastruktúrára is, és elsősorban a térségben már működő gazdasági szereplők mobilizálásával, új vállalkozások elindításával próbálták a klaszteresítést elősegíteni. 14 Az első klaszterek egyike a 2000-ben létrehozott Győri PANAC volt az autóipar területén. 15. A szakmai alapítók az Audi Hungaria Motor Kft., a Magyar Suzuki Rt., az Opel Magyarország Autóipari Kft., LuK Savaria Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. voltak. A Komárom-Esztergom megyében levő kistérségek közül a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi helyzete javult az utóbbi években, ami elsősorban a külföldi működőtőke remobilizációjának tudható be. A klasztereresedés itt is megindult, de ahogy különböző felmérések jelezték, elsősorban a nagyvállalatok a haszonélvezői. A KKV-k felé integrátori funkciót ellátni képes nagyvállalatok száma csekély, és inkább az ország belseje felé haladva, mint a határszélen található. 16 Az Esztergomi Ipari Park, ahol a Suzukin kívül még három jelentősebb külföldi tőkével rendelkező cég telepedett meg, valódi gazdaságszervezői funkciókat lát el. A gazdasági súlyukat tekintve kisebb kistérségek, mint a Tatabányai, a Dorogi, a Tatai is számos befektetőt tudott odavonzani. Az ipari parkok kialakulását a szlovák oldalon nehezíti a fejletlen infrastruktúra, a telkek tisztázatlan tulajdonosi helyzete, az érintett önkormányzatok kedvezőtlen pénzügyi helyzete, a képzett munkaerő elvándorlása, az ipari parkok állami ösztönzésének kialakulatlan intézmény- és eszközrendszere. Ezeket a problémákat jól példázza a Lévai Ipari Park, amelynek a fejlődését az elérhetőség és a tulajdoni viszonyok is gátolják. 17 A határmenti magyarlakta területek 14 Lásd Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) 15 Érdemes megjegyezni, hogy míg Nyugat-Európában a klaszter képzés kezdeményezése valóban a KKV-k köréből indul, tehát alulról felfelé történő építkezés jellemzi, addig nálunk és a hozzánk hasonló országokban a multinacionális vállalatok helyi cégei, leányvállalatai próbálkoznak ezzel. Ebből következően elsősorban ott alakultak ki klaszterek, ahol volt egy-két meghatározó multinacionális vállalat, vagy ahol a régiófejlesztés országos szinten kiugróan fejlett és átgondolt, mint például a Nyugat-Dunántúlon. (Lásd részletesen: A ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004)) 16 Lásd Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) 17 Morvay Károly (2004) alapján 26

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171 A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ CÍMŰ PROJEKT BEMUTATÁSA- HUSK/1101/1.2.1/0171 NAGY KATALIN KLÁRA A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG 53. VÁNDORGYŰLÉSE MUNKAÜGYI SZEKCIÓ MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról Az osztrák-magyar

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciálja tanulmány 3 Helyzet és legjobb gyakorlat

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében 57 Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Vajay Zsuzsanna 4 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron ABSZTRAKT A közép-dunántúli

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

TÉNYKÉP / REPORT. A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása

TÉNYKÉP / REPORT. A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása Tér és Társadalom / Space and Society 25. évf., 1. szám, 2011 TÉNYKÉP / REPORT A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása The mobility of the population of health tourism

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök

A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök Írásom természetesen az ország gazdasági térszerkezetéről szól. A felhasznált adatokat, képeket a napokban (2011. december) megjelent

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben