Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Átírás

1 Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány megbízásából Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft IBS Kutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1031 Budapest, Záhony u. 7. Cégjegyzékszám: Adószáma: Bankszámla száma: MKB Budapest, június

2 Tartalom Ábrajegyzék... 4 Táblázatjegyzék... 5 Vezetői összefoglaló... 7 Bevezetés A projekt céljai, adatai, pillérei A határ menti régió területének lehatárolása, projekt előzmények A határ menti régió magyar oldalának demográfiai folyamatai A népesség számának alakulása A határ menti régió korstruktúrája Iskolai végzettség szerinti szerkezet a határ menti régióban Városias vs. vidéki jelleg alakulása a határ menti régióban A cigány (roma) és szlovák népesség jelenléte a határ menti régióban A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci elemzése megyei és kistérségi szinten A KSH munkaerő-piaci mutatói Az NFSZ álláskeresőkre vonatkozó adatai A bemutatott munkaerő-piaci folyamatok értelmezése A foglalkoztatottak ágazati struktúrája a határrégió magyar szakaszának megyéiben A feldolgozóipar ágazatainak struktúrája, annak változása a határrégió magyar szakaszának megyéiben. 53 A határrégió magyar szakaszának munkaerő-piaci vizsgálata kistérségi szinten Kitekintés a évi munkaerő-piaci adatokra a határrégió magyar oldalán A bérek és keresetek szerkezetének vizsgálata A minimálbér és havi nettó átlagkereset alakulása a határrégió magyar oldalán A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagának alakulása a határrégió magyar oldalának megyéiben.. 79 A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar szakaszán A személyi alapbérek és a teljes keresetek átlagai a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, nemzetgazdasági szinten a határrégió magyar oldalán A havi bruttó bérek és a teljes keresetek struktúrája a határrégió magyar oldalán a nemzetgazdasági ágak viszonylatában, a versenyszférában A szlovák munkaerő Magyarországra történő migrációja a statisztika tükrében Munkaerő-kereslet a határrégió magyar oldalának megyéiben A határrégió magyar oldalán dolgozó migráns, szlovák munkavállalók számának meghatározása Irodalom Mellékletek melléklet: A cigány (roma) és szlovák népesség aránya a határrégió nyugati és keleti oldalán, % (2011) melléklet: Az alkalmazásban állók számának megoszlása a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint, % (2013)

3 3. melléklet: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek TOP 10-es listája a határ menti régió megyéiben

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek ábra: Az állandó népesség alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) ábra: A lakónépesség számának alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) ábra: Öregedési index alakulása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2009, 2012) ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2012) ábra: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) ábra: Határ menti megyék népsűrűsége, fő/km 2 (2007, 2009, 2012) ábra: Népesség megoszlása településtípusonként 2011-ben (%) ábra: A roma és szlovák népesség aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása a határ menti régióban, % ( ) ábra: Az alkalmazásban állók létszáma, fő (2007; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Pest megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Komárom-Esztergom megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Győr-Moson-Sopron megyében, % (2008; 2013) ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, % (2008; 2013) ábra:az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Heves megyében, % (2008; 2013) ábra: Az alkalmazásban állók aránya nemzetgazdasági áganként Nógrád megyében, % (2008; 2013) ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán, % ( ) ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a határ menti régióban, fő ( ) ábra: A minimálbér alakulása Magyarországon és Szlovákiában, euró/hó ( ) ábra: A bejelentett külföldi állampolgárok számának alakulása, fő ( ) ábra: A bejelentett külföldi munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) ábra: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának alakulása a határrégió megyéiben, fő ( ) ábra: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok számának alakulása Magyarországon, fő (2007, 2010, 2013) ábra: Biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma a határ menti régió magyar oldalának két szakaszán és az ország fennmaradó részén, fő (2007, 2010, 2013)

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió területe, km 2 (2012) táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió állandó népességének alakulása (2007, 2012) táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió népsűrűségének alakulása (2007, 2012) táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió nyugati oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió keleti oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) táblázat: A gazdaságilag aktív népesség számának alakulása és változása táblázat: Az aktivitási arány alakulása és változása táblázat: A foglalkoztatási ráta alakulása és változása táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása és változása táblázat: A munkanélküliek számának alakulása és változása táblázat: A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatója és annak változása a határrégió megyéiben (2008, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott tartósan álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió megyéiben (2007, 2010, 2013) táblázat: A közjellegű foglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma és változása régiónként ( ) táblázat: A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma a határrégió megyéiben ( ) táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió megyéiben a feldolgozóipari ágazatok szerint*, %-pont táblázat: Az alkalmazásban állók arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati és keleti oldalán a feldolgozóipar ágazataiban (%-pont) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán (2007, 2010, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán nemek szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán nemek szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán korcsoportok szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán korcsoportok szerint (2007, 2013) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió nyugati oldalán iskolai végzettség szerint, %-pont táblázat: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása a évi és a évi adatok alapján a határrégió keleti oldalán iskolai végzettség szerint, %-pont táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió nyugati oldalán ( ) táblázat: A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójának alakulása és változása a határrégió keleti oldalán ( ) táblázat: A bejelentett új állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió nyugati oldalán, % (2008; 2010; 2013)

6 32. táblázat: Az újonnan bejelentett állások számának megoszlása annak támogatott/nem támogatott jellege szerint a határrégió keleti oldalán, % (2008; 2010; 2013) táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai I. ( ) táblázat: A határ menti régiót alkotó megyék munkaerő-piaci adatai II. ( ) táblázat: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének alakulása (2007, 2010, 2012) táblázat: A személyi alapbér és a teljes kereset átlagának alakulása a határrégió megyéiben (versenyszféra), ft/fő, hó (2008, 2010, 2013) táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) táblázat: A havi bruttó bér (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2008) táblázat: A teljes kereset (ft/fő/hó) különbségeinek vizsgálata a létrehozott területi egységek között varianciaanalízis segítségével (2013) táblázat: A határrégió megyéiben a személyi alapbérek átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) táblázat: A határrégió megyéiben a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (nemzetgazdaság egésze), % (2013) táblázat: A határrégió nyugati oldalán a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % táblázat: A határrégió keleti oldalán a havi bruttó bér és a teljes kereset átlagának az országos átlaghoz viszonyított aránya nemzetgazdasági ágak szerint (versenyszféra),* % táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók aránya az összes bejelentett külföldi munkavállalóhoz viszonyítva a határrégió megyéiben, % ( ) táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán nemzetgazdasági ágak szerint, % (2009; 2013) táblázat: A bejelentett szlovák állampolgárságú munkavállalók számának megoszlása a határrégió két oldalán foglalkozási főcsoportok szerint, % (2009; 2013) táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben nemzetgazdasági ágak szerint *, % (2013) táblázat: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek számának megoszlása a határrégió által érintett megyékben foglalkozási főcsoportok szerint *, % (2013) táblázat: A biztosítotti jogviszonnyal, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező szlovák állampolgárok száma és megoszlása megyénként, fő és % (2007, 2010, 2013)

7 Vezetői összefoglaló A szlovák-magyar határ menti régió területe évi adatok alapján ,2 km 2 volt, amelyből a magyar oldal területe ,2 km 2 -ert tett ki. A régió egészében az állandó népesség száma 2,5 millió fő volt, ebből 1,3 millió főnek volt állandó bejelentett lakóhelye a magyarországi szakaszon. A határ menti régió magyar oldalát alkotó megyékben nem változott számottevően 2007 és 2012 között sem az állandó népesség száma, sem pedig a lakónépesség száma. Ezzel együtt a határrégió nyugati oldalán található megyék népességvonzó hatása egyértelműen kimutatható bizonyos területeken (pl.: Pest megye), a keleti oldalt viszont az elvándorlás, az állandó és a lakónépesség számának csökkenése jellemzi. A határszakasz magyar oldalának minden megyéjét az elöregedés jellemzi, mindenhol egyértelműen kimutatható a 60 év fölöttiek aránynövekedése mellett a legfeljebb 17 évesek részarányának csökkenése. A határrégió mindkét oldalának megyéjére igaz, hogy csak néhány kistérségben magasabb a gyermekkorúak aránya az időskorúakénál. Az iskolai végzettség kapcsán egyértelműen látszanak a határ menti régió nyugati és keleti oldala között meglévő eltérések. A nyugati területeken már az általános iskolát végzettek aránya is magasabb, a különbségek a magasabb iskolai végzettségi kategóriák felé haladva még markánsabbá válnak. Az iskolai végzettség és a korstruktúra tekintetében megjelenő differenciákban fontos szerepet játszik a két területen élő cigány (roma) népesség arányának különbsége. Míg a határ menti régió keleti megyéiben a cigány (roma) kisebbség aránya 6-8% körül alakult 2011-ben, addig a nyugati megyékben ez az arány nem érte el a 2%-ot. A cigány (roma) népesség körében jellemző magas termékenység, fiatalabb korstruktúra és alacsony iskolai végzettség problematikája hatást gyakorol a határrégió két oldala közötti területi eltérésekre. A határ menti régió munkaerő-piaci helyzetét illetően egyértelműen a határ menti régió nyugati oldalának lényegesen kedvezőbb pozíciója vált nyilvánvalóvá 2007-ben és 2013-ban is. A gazdasági válság ugyan mindkét területen negatívan érintette a foglalkoztatottság szintjét, viszont a határrégió nyugati oldalának munkaerő-piaci helyzete nagyobb mértékben romlott, hiszen ezen a területen találhatók azok az ipari, feldolgozóipari cégek, amelyek döntően exportra termelnek, szerves részét képezik a globális gazdaságnak, így nagyfokú beágyazottságuk miatt nagyobb termeléscsökkenést szenvedtek el. A keleti területeken a szóban forgó vállalatok súlya lényegesen kisebb. A válság a határ menti régió megyéiben a munkanélküliségi ráta jelentős növekedését eredményezte, ennek mértéke azonban az említett okok miatt a nyugati területeken volt nagyobb. A határrégió tényleges területének nyugati oldalán 2008 és 2009 között közel 70%-kal emelkedett az álláskeresők száma, addig ez a növekedés a keleti területen sokkal mérsékeltebb volt, 11,9%-os. A válság által generált hatások eredményeképpen a határtérség két oldala között, ha kis mértékben is, de csökkentek a munkaerő-piaci különbségek. Fontos, hogy később nem csupán a válság és annak utóhatásai járultak hozzá a differenciák változásához, hanem a 7

8 közfoglalkoztatásban résztvevők létszámának felfutása is, különösen 2011 után. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a hátrányos helyzetű térségekben vált kiemelkedően jelentőssé, így a határ menti régió keleti megyéiben is. A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma 2013-ban a határrégió keleti megyéiben elérte a 115 ezer főt, ezzel szemben a nyugati megyékben számuk alig volt több 35 ezer főnél. A közfoglalkoztatás felfutása és területi különbségei erőteljesen hozzájárultak ahhoz, hogy a határ menti régió két oldalát alkotó megyékre kiszámolt foglalkoztatási ráták közötti különbség válság utáni csökkenését, majd stagnálását 2013-ban és 2014-ben ismét csökkenés követte. Emellett a közfoglalkoztatás a keleti megyékre együttesen kiszámolt munkanélküliségi ráta hamarabb és hirtelen bekövetkező javulását okozta 2010-es évek első felétől. Ezzel szemben a nyugati megyék rátája csak 2014-ben indult csökkenésnek elsősorban a versenyszféra élénkülésének köszönhetően, ekkor viszont jelentős mértékben esett vissza, ezzel kis mértékben már növelve a határ menti régiót alkotó megyék közötti különbséget. Nagyon hasonló folyamatok rajzolódnak ki az álláskeresők munkaképes korú népességhez viszonyított relatív mutatójánál, ebben az esetben is a határ menti régió keleti oldalán látható a mutató jelentősebb mértékű javulása. Összességében azt mondhatjuk, hogy ben valamelyest kisebbek voltak a munkaerő-piaci különbségek a határ menti régió két oldalán 2007-hez képest, azonban ezek a differenciák továbbra is jelentősek. A szlovák-magyar határ menti régióban zajló migráció kapcsán az alábbi következtetéseket fogalmazhatjuk meg. A határ teljes szakaszára jellemző, hogy sem a gazdasági válságot megelőzően, sem azt követően nem bizonyult számottevőnek, elenyésző volt azoknak a magyar munkavállalóknak a száma, akik Szlovákiában vállaltak munkát. Erre vonatkozóan egzakt statisztika nem áll rendelkezésünkre, a projekt során gyűjtött információk, adatok azonban erre engednek következtetni. A szlovák munkavállalók pregnáns, határ menti régió magyar szakaszára irányuló migrációja, amely a gazdasági válságot megelőzően döntően a nyugati határszakaszra koncentrálódott, 2008 után a krízis miatt erőteljesen visszaesett. A szlovák vendégmunkások száma a későbbiekben sem indult növekedésnek, e helyett folyamatosan csökkent 2008 és 2013 között. A határ menti régió keleti oldalán a gazdasági válságot megelőzően sem volt jelentős a migránsok száma, ez a krízis után sem változott jelentősen, sőt a meglévő minimális létszám is csökkenésnek indult ben még 14,2 ezer fő volt azoknak a szlovák vendégmunkásoknak a száma, akik a határ menti régió valamely magyar megyéjében dolgoztak, ennek a létszámnak alig több mint 4%-a tartozik a keleti megyékhez ban mindössze 4,6 ezer fő dolgozott valamely általunk vizsgált megyében, ebből a keleti oldalon ingázók száma alig 300 fő volt. Megjegyzendő, hogy megyei szintű adatokról van szó, azonban korábbi kutatások és a projekt keretében gyűjtött információk alapján feltételezhető, hogy a vendégmunkások jelentős része az általunk vizsgált határrégióban dolgozott a vizsgált időpontokban. Abban a tekintetben nem történt változás, hogy továbbra is a szlovák vendégmunkások száma és aránya Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb, 2013-ban a határ menti megyék valamelyikébe ingázók 72%-a ebben a megyében dolgozott. 8

9 A szlovák munkavállalók beáramlása a feldolgozóiparba jellemző, szerepe migránsok foglalkoztatásában 2009 és 2013 között egyértelműen nőtt, amely döntően a járműgyártásnak köszönhető. A feldolgozóipar mellett a válság után még az adminisztratív pozíciók jelentősége is megragadható volt, ez azonban a vizsgált időszak végén már nem volt megfigyelhető. A szlovák-magyar határtérségben a Magyarország irányába zajló, elsősorban a nyugati területekre koncentrálódó munkavállalási célú migráció a gazdasági válságot követően erőteljesen veszített jelentőségéből, majd a vendégmunkások száma csökkenő pályára állt. A migráció szempontjából korábban sem jelentős továbbra sem vált jelentőssé a vendégmunkások jelenléte. 9

10 Bevezetés A projekt céljai, adatai, pillérei A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében kerül lebonyolításra. A projekt július 1-jével indult és június 30-ával zárul. A projekt vezető partnere a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a szlovák projekt partner pedig a Kempelen Intézet. A projekt alapvető célja a szlovák-magyar határ mentén zajló munkaerő-migrációs folyamatok vizsgálata, a várható folyamatok előrejelzése, valamint a munkaerő-áramlásból származó gazdasági kooperációs lehetőségek feltárása, tipizálása. Az általános kereteket definiáló célokon túlmenően az alábbi releváns részcélok kerültek meghatározásra: a szlovák és magyar határ menti régiók közötti munkaerő-migráció számszerűsítése, munkaerő-piaci és gazdasági adatokat tartalmazó adatbázis összeállítása a határ menti régióban, a határon átnyúló együttműködések gyakorlatainak feltárása, a határ menti régió versenyképességének elősegítése érdekében javaslatok megfogalmazása, a kutatási eredmények terjesztésére és hasznosítására vonatkozóan új struktúrák létrehozása. A projekt fontos célja, hogy a határ menti területek mindkét oldalán hozzájáruljon a következőkhöz: intézmények, szervezetek, vállalkozások közötti együttműködés elősegítése a határ menti térségben, emberi erőforrások, emberi kapcsolatok fejlesztése, tapasztalatok, kutatási eredmények terjesztésének, hasznosításának, kommunikációjának elősegítése. A projektcélok elérése érdekében több feladatcsoport meghatározása történt meg, amelyek a határrégió magyar és a szlovák oldalán egyaránt lebonyolításra kerültek: 10

11 1. A határ menti régió területének pontos lehatárolása a határszakasz mindkét oldalán. Ez a folyamat kulcsfontosságú, hiszen csak a pontos, egzakt területi határok definiálását követően lehet csak meghatározni a további feladatokat. 2. A határrégió mindkét oldalán elérhető statisztikák vizsgálata, amely biztosítja a demográfiai, a gazdasági, a munkaerő-piaci és a migrációs folyamatok elemzését. Ezáltal átfogó képet kapunk a térség helyzetéről, annak változásáról, s látjuk, hogy ebben a környezetben milyen munkaerő-migrációs tendenciák figyelhetők meg. 3. A kutatás harmadik pillére a vállalati és munkavállalói kérdőíves adatfelvétel. Céljuk a munkavállalási célú migráció fő motivációinak és sajátosságainak felmérése a vállalkozások és a munkavállalók szemszögéből. Fontos továbbá, hogy az adatfelvételek a kutatás célcsoportjairól olyan további releváns információkat adjanak, amelyek segítenek a migrációs folyamatok megértésében. 4. Szakértői interjúk készítése, melyek célcsoportját a határrégiót alkotó megyék munkaügyi központjainak, valamint kereskedelmi és iparkamaráinak szakemberei alkotják. Az interjúk célja a munkaerő-migráció motivációinak feltárása mellett a határ menti gazdasági, kulturális kapcsolatok vizsgálata. Jelen tanulmányban bemutatjuk a határ menti régió lehatárolásának folyamatát, ezt követően a régió magyar oldalának demográfiai és munkaerő-piaci elemzésére kerül sor a közötti időszakban. Az elérhető statisztikák vizsgálata során nem csupán a határ menti régió egészét vizsgáljuk, hanem a nyugati és keleti szakasz közötti különbségeket is. Elemzésünk fő célja a határ menti régió magyar oldalának legfontosabb munkaerő-piaci változásaira rávilágítani, továbbá arra a kérdésre keressük a választ, hogy a határrégió gazdasági válság előtt tapasztalható jelentős migrációs mozgásai miként alakultak, változtak 2008 és 2013 között. 11

12 A határ menti régió területének lehatárolása, projekt előzmények A határ menti régió területének pontos lehatárolásakor jelen kutatás keretében a már korábban mások által alkalmazott jó gyakorlatok követését tartjuk célszerűnek. Ennek okán az EURES-T Danubius régió kialakításához készült megvalósíthatósági tanulmányban 1, valamint ezt a módszertant továbbvivő, a szlovák-magyar határrégió helyzetfelmérő elemzésében 2 fellelhető lehatárolást alkalmazzuk jelen kutatásban is. Előbbi munka Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány közreműködésével, utóbbi pedig a Kopint-Tárki kutatócsoportja által készült. Az említett megvalósíthatósági tanulmány a tervezett határ menti régió gazdasági, történeti, munkaerő-piaci összetartozását, az egymáshoz kapcsolódó területek összetartozásának szorosságát és tartósságát, összességében tehát a határ menti régió megvalósításának lehetőségét [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):6] vizsgálta. Az elemzés célja a területi lehatárolás mellett a térség gazdasági, munkaerő-piaci, kulturális szempontú vizsgálata volt. A megvalósíthatóságra vonatkozó elemzés még csak a magyar-szlovák határ nyugati szakaszára korlátozva határozta meg a régió területét. Ennek oka, hogy az akkor kialakítandó határ menti partnerség területe (EURES-T) a magyar-szlovák közös határ északnyugati szakaszára korlátozódott. A határ menti régió meghatározására a NUTS3 szintű területi egységek voltak irányadók, amelynek Magyarországon a megyék, Szlovákiában pedig a kerületek (kraje) a megfelelői. Ennek értelmében a határ menti régió magyarországi szakaszát Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, szlovákiai szakaszát pedig a Nagyszombati és a Nyitrai kerület alkotja. Azonban a megyék és kerületek teljes terjedelmükben való bevonása a partnerségi régióba nem lett volna célszerű, hiszen mindkét területi egység önmagában véve túl nagy, illetve túl heterogén, mind gazdaságilag, mind pedig munkaerő-piaci értelemben. Ezért a határ menti régió meghatározása NUTS4 szinten történt meg, amely Magyarországon a kistérségek, míg Szlovákiában a járások (okresy) rendszerének felel meg. A határ menti régió kialakításának további feltétele volt, hogy azok a kistérségek válhatnak a régió részévé, amelyek illeszkednek a munkaügyi szervezet megfelelő szintű szerveinek, a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területének határaihoz. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó Foglalkoztatási Hivatal volt a régió kialakításának magyar partnere és a későbbiekben az ügyek intézésének felelőse. [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):7-8] 1 Hárs Ágnes Nagy Ágnes Nagy Katalin Vakhal Péter: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg, Budapest, Hárs Ágnes: Tanulmányok a határmenti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. A szlovák-magyar határrégió, Kopint-Tárki kutatócsoport, Budapest,

13 A munkaügyi szervezet a megvalósíthatósági tanulmány elkészülése előtt konkrétan megnevezett munkaügyi kirendeltségek mentén definiálta a határ menti régiót. Problémaként jelentkezett azonban, hogy a meghatározott munkaügyi kirendeltségek illetékességi területe és a kistérségek területe Magyarországon nem minden esetben egyezik meg. E problematika kiküszöbölése érdekében csak azok a kistérségek kerültek be a határ menti régióba, melyeknek területe teljes mértékben egybe esett a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területével. [Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):72] Szlovákia esetében a munkaügyi szervezet NUTS4 szintű területi szervei és a járások illetékességi területe megegyezik, így itt nem okozott gondot a határrégió szlovák oldalának definiálása. A leírtak értelmében a magyar-szlovák határszakasz nyugati részén a határ menti régió a következő kistérségek/járások mentén került lehatárolásra: A határ menti régió nyugati oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Győr-Moson-Sopron megye: Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, Komárom-Esztergom megye: Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai kistérség, Pest megye: Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A határ menti régió nyugati oldalát alkotó járások Szlovákiában: Nagyszombati kerület: Dunaszerdahelyi járás, Nyitrai kerület: Komáromi, Érsekújvári, Lévai járás. Forrás: Hárs-Nagy-Nagy-Vakhal (2006):8. Az EURES-T Danubius régió kialakításához készült megvalósíthatósági tanulmány módszertanát vitte tovább a már korábban említett, a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségéről, foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló, helyzetfelmérő elemzés. E kutatás már kiterjesztette a fókuszt a magyar-szlovák határ teljes szakaszára. A határrégió nyugati oldalának területét ebben az elemzésben ugyanazok a kistérségek alkották, mint a korábbi megvalósíthatósági tanulmányban. A határrégió keleti szakaszának meghatározása a korábbi elemzés metodikájának figyelembevételével történt kistérségi/járás alapon, tehát a definiálás során elsődleges szempont volt, hogy azok a kistérségek kerüljenek be a határrégió ezen részébe, melyek területi határai megegyeznek a munkaügyi kirendeltségek területi illetékességével. Ahogy a tanulmány írója is megjegyzi, a 13

14 kistérségek és a kirendeltségek határai nagyrészt egybeestek ugyan, de kisebb eltérések adódtak, ezek azonban nem jelentősek. Az eltérések elsődlegesen kistérségi szintű adatok esetében jelentettek problémát, a teljes régió szintjén nem. A korábbi kritériumok lazítása azért (is) vált lehetővé, mert ebben a projektben a határrégió definíciója kevésbé volt kötött, a korábbi, megvalósíthatósági tanulmányban alkalmazott lehatárolás használata sem volt kötelező 3. [Hárs (2010): 10] A határrégió keleti oldalát a helyzetfelmérő tanulmányban végrehajtott lehatárolás alapján NUTS3 szinten Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye alkotja. A szakértők ugyanakkor Heves megyét is beemelték a határrégióba, pontosabban a megye egy kistérségét, a Pétervásárait. A határrégió szlovák oldalán, a nyugati szakasz besorolása szintén megegyezett a megvalósíthatósági tanulmányban kialakítottal, a keleti szakasz meghatározásakor a munkaügyi szervezet NUTS4 szintű szervei és a járások közötti megfeleltetés nem jelentett problémát, hiszen a nyugati részhez hasonlóan területi határaik megegyeztek. A kutatás Kassa városát is beemelte a határrégióba, feltételezett gazdasági és munkaerő-piaci hatásai okán. A leírtak értelmében a következő területi egységek kerültek bevonásra a határrégió keleti szakaszát illetően: A határ menti régió keleti oldalát alkotó kistérségek Magyarországon: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Ózdi kistérség, Heves megye: Pétervásárai kistérség, Nógrád megye: Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Rétsági, Salgótarjáni, Szécsényi kistérség. A határ menti régió keleti oldalát alkotó járások Szlovákiában: Kassai kerület: Kassa-vidéki, Kassa I, II, III, IV járás, Rozsnyói, Tőketerebesi járás, Besztercebányai kerület: Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati járás, Nagykürtösi járás. Forrás: Hárs (2006):9-11. A határ menti régió pontos definiálása két ok miatt volt fontos ezekben a projektekben. Egyrészt a határ menti partnerség kialakítása, másrészt pedig a gazdaságfejlesztés, 3 A határrégió meghatározásakor Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a vele szomszédos szlovák oldal szakaszára vonatkozóan a kutatás átvette a MASLOW projekt keretében használt területi lehatárolást. Megjegyzendő, hogy ez nem volt a kutatásban kötelezően előírt tétel. 14

15 versenyképesség javítása érdekében nélkülözhetetlen volt azoknak a területeknek egzakt meghatározására, amelyek között a gazdasági, kulturális, munkaerő-piaci kapcsolatok, együttműködések múltbeli gyökere és jövőbeni lehetősége fennáll. Jelen projekt a magyar-szlovák határszakasz mindkét oldalán a már korábbi tanulmányokban alkalmazott területi lehatárolást használja. Ennek legfőbb oka, hogy a korábbi kutatások igazolták a területi lehatárolás alkalmasságát a gazdasági, munkaerő-piaci és nem utolsó sorban a demográfiai sajátosságok, különbözőségek elemzésére. Emellett a határrégió területi definíciója jó eszköz volt nem csupán a magyar és a szlovák oldal közötti különbségek és hasonlóságok feltárására, hanem az adott országon belül a határszakasz nyugati és keleti oldala közötti differenciák megragadására. A határ menti régió ilyeténképpen történő lehatárolása 2006-ban, illetve 2010-ben történt. A kistérségi besorolás utoljára 2010-ben változott, ez azonban nem érintette a határrégiót alkotó megyék egyikét sem, így a jelenlegi struktúra megegyezik a két korábbi projekt idején meglévővel. Ezzel szemben a munkaügyi kirendeltségek száma vagy illetékességi területe többször változott 2010-et követően a határrégió magyar szakaszának nyugati és keleti oldalán egyaránt. E változások egy része nem a kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területe közötti egyezőség növekedésének irányába hatott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a határ menti régió korábbi lehatárolása használhatatlan lenne számunkra. Elsősorban azért, mert jelen projektben nincs semmilyen megkötés a határrégió területének meghatározására vonatkozóan, tehát nem kell ragaszkodnunk a munkaügyi kirendeltségek illetékességi és a kistérségek területének egyezőségéhez. Másodsorban a munkaügyi szervezet számunkra releváns adatai nem csak a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területére vonatkozóan érhetők el, hanem kistérségi szintre aggregálva is. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a korábbi kutatások során már eredményesen alkalmazott területi definíciót alkalmazzuk jelen projekt keretében is kistérségi szinten, változatlan struktúra mellett, eltekintve a munkaügyi kirendeltségek illetékességi területével való egyezőség szükségességétől. 15

16 1. ábra: A határ menti régió szlovák szakaszához tartozó járások Forrás: Saját szerkesztés a Wikimedia Commons térképét felhasználva ( 2. ábra: A határ menti régió magyar szakaszához tartozó kistérségek Forrás: Saját szerkesztés a Wikipedia térképét felhasználva ( 16

17 A lehatárolt magyar-szlovák határ menti régió összterülete 2012-ben ,2 km 2 volt, ebből a magyar oldal területe ,2 km 2 -ert (ebből a nyugati szakasz: 4 744,3 km 2, a keleti szakasz 6 640,9 km 2 ), a szlovák oldal területe km 2 -ert (ebből a nyugati szakasz: 7 900,2 km 2, a keleti szakasz 5 072,8 km 2 ) tett ki. 1. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió területe, km 2 (2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Határ menti régió nyugati oldal 5 072, ,3 Határ menti régió keleti oldal 7 900, ,9 Határ menti régió összesen ,2 Határ menti régió egésze ,2 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázis adatai alapján A határrégió népességének meghatározásakor csak az állandó népességszámot tudjuk a magyar és a szlovák oldalon egyaránt figyelembe venni, a lakónépességet nem, mert a szlovák statisztikából csak előbbi áll rendelkezésünkre. A lehatárolt területen 2012-ben az állandó népesség száma több mint 2,5 millió fő volt, amelyből mintegy 1,3 millió fő a magyar oldalon, közel 1,3 millió fő pedig a szlovák oldalon volt található. A határszakasz magyar felének nyugati részén 789,2 ezer fő, keleti részén pedig 488,3 ezer fő rendelkezett állandó bejelentett lakóhellyel, szlovák viszonylatban ezek az adatok a következők voltak: nyugati rész 479,6 ezer fő, keleti rész 775,8 ezer fő. A határrégió teljes területét, magyar és szlovák oldalát egyaránt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 2007 és 2012 között összességében nem változott az állandó népesség száma. Ezzel párhuzamosan a határ menti térség két oldalán eltérő folyamatok látszanak kirajzolódni. Míg Szlovákiában a nyugati oldalon csökkent az állandó népesség száma, addig Magyarországon nőtt, ugyanakkor a határ menti térség Szlovákiához tartozó keleti oldalán növekedés, magyarországi oldalán csökkenés zajlott le. Jelen esetben a folyamatok magyarázatától eltekintünk. Elsősorban azért, mert a magyar szakasz demográfiai változásait a következő nagy fejezet elemzi, a szlovákiai folyamatokat pedig a projekt egy másik tanulmánya prezentálja. 17

18 2. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió állandó népességének alakulása (2007, 2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország 2007 (fő) 2012 (fő) Index, % Határ menti régió nyugati oldal ,2 102,0 Határ menti régió keleti oldal ,6 95,8 Határ menti régió összesen ,9 99,5 Határ menti régió egésze ,2 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisa és az Erőforrástérkép adatai alapján Az állandó népesség számában bekövetkező változások visszatükröződnek a népsűrűségre vonatkozó adatokban is: 3. táblázat: A magyar-szlovák határ menti régió népsűrűségének alakulása (2007, 2012) Területi egység Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország Határ menti régió nyugati oldal 96,2 163,1 95,6 166,3 Határ menti régió keleti oldal 94,5 76,8 98,2 73,5 Határ menti régió összesen 95,9 112,7 96,8 112,2 Határ menti régió egésze ** 104 Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások a Szlovák Statisztikai Hivatal települési statisztikái és regionális adattárából legyűjtött adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisa és az Erőforrástérkép adatai alapján Megjegyzés: a táblázat adatai állandó népesség adatain kerültek kiszámításra, a szlovák oldalon nem elérhető a lakónépességre vonatkozó statisztika **adat hiányában nem kiszámítható 18

19 A határ menti régió magyar oldalának demográfiai folyamatai Jelen fejezetben részletesen áttekintjük a határ menti régió magyar oldalának legfontosabb demográfiai adatait, folyamatait. A népesség számának alakulása A határ menti régió megyéiben az állandó népesség száma nem változott jelentősen 2007 és 2013 között; míg 2007-ben az össznépesség 31%-a rendelkezett a határ menti megyékben állandó bejelentett lakóhellyel, ez az arány 2013-ra 32%-ra emelkedett. A növekedés valószínűleg Pest megye népesség vonzó hatásával magyarázható. 3. ábra: Az állandó népesség alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) Forrás: Erőforrástérkép ben a határrégió megyéiben található népesség 62%-a rendelkezett állandó lakhellyel a nyugati megyéiben, míg 2007-ben ez az arány 60% volt. A vizsgált időszak elejéhez képest Győr-Moson-Sopron és Pest megyében emelkedett az állandó népesség száma, 4,3%-kal és 0,1%-kal, Komárom-Esztergom megyében viszont mintegy 1,5%-kal csökkent. A határ menti régió kistérségeit nézve összesen öt kistérségben láthatunk növekedést a vizsgált időszakban, melyek a következők: Dunakeszi (11,6%), Szentendrei (5,7%), Váci (2,6%), Mosonmagyaróvári (2,1%), Győri (1,2%) kistérség. A keleti határszakasz egészében 4-5%-kal csökkent 2007 és 2012 között az állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma, arányaiban Nógrád megyében csökkent leginkább, mintegy 5%-kal. A határ menti régió magyar oldalát alkotó kistérségek egyike kapcsán sem számolhatunk be növekedésről ebben az időszakban. A legkisebb mértékű 19

20 csökkenés az Encsi kistérségben (0,9%-os), a legnagyobb mértékű pedig a Bátonyterenyei (6,4%-os), a Pétervásárai (5,8%) és az Ózdi (5,4%-os) kistérségekben következett be. A lakónépesség - vagyis, azok a személyek, akik életvitelszerűen az adott területen élnek - számának alakulása tendenciájában hasonló volt a 2007 és 2012 közötti időszakban az állandó népesség alakulásához. A lakónépesség száma a határ menti megyékben nem emelkedett, az időszak elején és végén is az össznépesség 31%-a élt életvitelszerűen a lehatárolt területen. 4. ábra: A lakónépesség számának alakulása a határ menti megyékben, fő (2007, 2009, 2012) Forrás: Erőforrástérkép Keleti- nyugati összehasonlításban a lakónépességet nézve, hasonló folyamatok figyelhetők meg, mint az állandó népesség esetén. A határrégió keleti megyéiben 4-5%-kal csökkent a lakónépesség, a legnagyobb mértékben Nógrád megyében, ahol 5%-kal csökkent azok száma, akik életvitelszerűen a megyében laknak. A legnagyobb csökkenést elkönyvelő, határrégiót alkotó kistérségek között a Sátoraljaújhelyi (7,2%), a Rétsági (7%) és a Bátonyterenyei kistérség (5,9%) található. A nyugati határszakaszon Pest és Győr-Moson-Sopron megyében emelkedett a lakónépesség száma, azonban Pest megyében a vizsgált időszak végén a vizsgált demográfiai mutató értéke mintegy fővel csökkent 2009-hez viszonyítva. Összességében 2007 és 2012 között ugyanazok a határ menti kistérségek könyvelhettek el növekedést, mint azt az állandó népesség esetében láthattuk. 20

21 A határ menti régió korstruktúrája A határrégió népességének korcsoport szerinti megoszlása nem változott jelentősen a 2007 és 2012 közötti időszakban. A határszakaszra jellemző az elöregedés, valamennyi megyében csökkent a 0-17 évesek aránya és növekedett a 60 év fölöttiek részaránya. Az öregedési index 4 alapján megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves megye esetében már 2007-ben is meghaladta az időskorúak száma a gyermekkorúakét, 2009-ben pedig már Komárom-Esztergom megye öregedési indexe is elérte a 100%-ot. A határ menti régió magyar oldalához tartozó kistérségek közül egyikben sem javult az öregedési index, minden esetben visszatükröződik az elöregedés folyamata. 5. ábra: Öregedési index alakulása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2009, 2012) 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0, Forrás: Saját számítások, az Erőforrástérképről legyűjtött adatok alapján A határszakaszon az érintett megyék közül Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az időskorúak száma nem haladta meg a 14 év alattiakét még 2012-ben sem, azonban Borsod- Abaúj-Zemplénben az öregedési index értéke már 98,8% volt az időszak végén. A határrégió magyar oldalát alkotó kistérségekben egyaránt közös, hogy mind a két oldalon csak néhány olyan kistérséget említhetünk, ahol az időskorúak száma nem haladja meg a gyermekkorúakét. A nyugati szakaszon a Dunakeszi és a Szentendrei, a keleti szakaszon pedig az Encsi, a Szikszói, Bodrogközi, Edelényi, Abaúj-Hegyközi, Ózdi kistérség felel meg az imént említett kritériumnak. A keleti oldal felsorolt kistérségei kivétel nélkül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók. Ahogyan később látni fogjuk a határrégión belül ebben a megyében a legmagasabb a cigány (roma) népesség aránya, esetükben pedig jellemző a magas termékenység, a fiatalabb korstruktúra, amely itt az öregedési index 4 Az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki az adott évben. Az index értelmezése: ha egy adott évben egy adott területen élő időskorúak száma meghaladja a gyermekkorúak számát, akkor az index értéke nagyobb, mint

22 kapcsán meg is jelenik. Az említett kistérségek közül nem egy tartozik azon egykori ipari, nehézipari centrumok és azok vonzáskörzete közé ahová a cigányság a munkalehetőségek miatt tömegével telepedett le. Ilyen például Ózd, Putnok, Edelény, Szendrő, Miskolc, Kazincbarcika, Szikszó és azok környéke. Többek között ennek köszönhető ezen kistérségek fiatalabb korstruktúrája. [Dobó-Horváth (2006)] Korcsoportok szerint összességében nincs számottevő különbség a határ keleti és nyugati szakasza között. Ugyanakkor látható, hogy a keleti határszakasz nem egységes. Nógrád és Heves megyében alacsonyabb a 0-17 évesek aránya és magasabb a 60 év felettiek aránya, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A korstruktúrában megjelenő különbségeket jelen esetben is magyarázhatja, hogy a három megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb a cigány (roma) kisebbség aránya. A éves korosztály esetében nincsen jelentős differencia a megyék között. A nyugati határ részei egységes képet mutatnak, leszámítva a 18 év alattiak korcsoportot, ahol Pest megyében mintegy 2 százalékponttal magasabb volt a fiatalkorúak aránya, mint a másik két megyében. E megállapítás 2007-re és 2012-re vonatkozóan is igaz. 6. ábra: Népesség korcsoportok szerinti megoszlása a határ menti régió megyéiben, % (2007, 2012) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek évesek 60-x évesek 0-17 évesek évesek 60-x évesek Pest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: Saját számítások, az Erőforrástérképről legyűjtött adatok alapján Iskolai végzettség szerinti szerkezet a határ menti régióban A korcsoportok szerinti struktúrával ellentétben az iskolai végzettséget vizsgálva érzékelhető a keleti és nyugati határszakasz közötti különbség. Már a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező 15 évesnél idősebb korosztály esetén is a mérleg nyelve a nyugati megyék felé billen; ám jelentős különbség még nincs a két oldal között. A 15 évesnél idősebb korosztály többsége, 92-96%-a megszerezte az általános iskolai bizonyítványt a határ menti régióban. 22

23 A 18 és a 25 évesnél idősebb korosztály esetén a keleti-nyugati megosztottság jelentősebb. A legalább érettségivel rendelkező 18 év felettiek esetén már megfigyelhető a keleti régió megyéinek, valamint Komárom-Esztergom megye leszakadása. Pest megyében például 12,7 százalékponttal magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében, mint Nógrád megyében. A 25 évesnél idősebb korosztálynál a kialakult különbségek megmaradnak, folytatódik Komárom-Esztergom megye lecsúszása is, mivel Komárom-Esztergomban hasonló arányban rendelkezik a 25 évnél idősebb korosztály felsőfokú végzettséggel, mint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 7. ábra: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a határ menti régió megyéiben, % (2011) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola oklevéllel 15 éves 18 éves 25 éves Pest Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 Kistérségi szinten nézve megállapítható, hogy a határrégióhoz tartozó területi egységek a nyugati oldalon néhány kivételtől eltekintve kedvezőbb helyzetben vannak a keletihez képest. E különbségek már a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében megjelennek, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek kapcsán pedig tovább növekednek a legtöbb kistérségben. 23

24 4. táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió nyugati oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) Kistérség/megye 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Szobi kistérség 1,7 93,5 40,9 12,1 Váci kistérség 0,6 96,5 54,3 20,1 Dunakeszi kistérség 0,6 97,5 62,9 27,2 Szentendrei kistérség 0,3 97,7 63,3 31,0 Pest megye 0,5 96,0 51,5 19,8 Dorogi kistérség 0,6 95,1 39,2 11,1 Esztergomi kistérség 0,5 96,3 48,9 17,4 Komáromi kistérség 0,3 96,2 43,9 13,2 Tatai kistérség 0,7 96,5 51,3 20,2 Tatabányai kistérség 0,5 95,8 46,6 15,6 Komárom-Esztergom megye 0,5 95,9 44,7 14,7 Győri kistérség 0,4 97,6 56,9 22,9 Mosonmagyaróvári kistérség 0,3 97,0 42,6 13,1 Pannonhalmi kistérség 0,3 95,9 37,1 12,0 Győr-Moson-Sopron megye 0,4 96,8 48,7 17,4 Országos összesen 0,6 95,1 49,0 19,0 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A leírtakat alátámasztja, hogy a 15 évesnél idősebb népesség körében, a legalább általános iskolát végzettek aránya a határ menti régió nyugati szakaszához tartozó kistérségekben mindenhol 90%-ot meghaladó. Ehhez képest a keleti oldalon több kistérségben ez az arány nem éri el ezt az értéket, így például az Edelényi, Encsi vagy a Szikszói kistérségben. A határ menti térség két oldala közötti különbség növekedését jól mutatják a 18 évesnél idősebb népesség körében a legalább érettségivel rendelkezők arányának eltérései. A keleti oldal kistérségei között több olyat találunk, ahol a 18 évesnél idősebb korcsoportba tartozók kevesebb mint 30%-a rendelkezik (Bodrogközi, Abaúj-Hegyközi, Edelényi, Encsi kistérség) legalább érettségivel, de a legmagasabb százalékérték is 44,6%, a Sátoraljaújhelyi kistérségben. Ezzel szemben a határrégió nyugati kistérségeiben 50-60% feletti arányokat láthatunk (pl.: Szentendrei, Dunakeszi kistérség), ugyanakkor meglehetősen kedvezőtlen mutatóval rendelkező területek is vannak (Pannonhalmi kistérség), viszont lényegesen kisebb számban. A 25 év feletti népesség körében, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, szintén jelentős a különbség. A határ menti régió nyugati szakaszán nincs olyan kistérség, ahol 10% alatt lenne a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a keleti szakaszon ugyanakkor csak hat kistérségben találunk legalább ekkora értéket. 24

25 5. táblázat: Iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az adott korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a határrégió keleti oldalához tartozó kistérségekben, % (2011) Kistérség/megye 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel Edelényi kistérség 2,0 87,5 29,3 8,2 Encsi kistérség 1,2 87,7 29,5 9,2 Kazincbarcikai kistérség 0,6 94,5 41,0 11,4 Ózdi kistérség 0,8 91,0 32,8 8,6 Sárospataki kistérség 1,1 92,9 38,8 14,5 Sátoraljaújhelyi kistérség 0,6 95,1 44,6 14,6 Szikszói kistérség 1,1 88,3 31,4 8,4 Abaúj-Hegyközi kistérség 1,8 88,4 28,5 8,2 Bodrogközi kistérség 1,3 87,0 21,6 5,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0,8 93,1 43,1 14,2 Pétervásárai kistérség 0,6 89,2 32,5 8,2 Heves megye 0,7 93,2 43,5 14,6 Balassagyarmati kistérség 0,8 93,5 41,8 12,1 Bátonyterenyei kistérség 0,7 92,0 35,2 8,6 Rétsági kistérség 0,4 93,9 37,7 10,9 Salgótarjáni kistérség 0,5 94,0 43,6 14,5 Szécsényi kistérség 1,0 88,7 31,1 7,9 Nógrád megye 0,6 92,8 38,8 11,4 Országos összesen 0,6 95,1 49,0 19,0 Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A határrégió keleti és nyugati oldala közötti, iskolai végzettségben megmutatkozó különbség többek között jelen esetben is visszavezethető a keleti területen élő cigány (roma) népesség számosságára. A cigányság (romák) egyik nagy problémája a többségi társadalomhoz képesti alacsony iskolázottsága, ez pedig visszatükröződik a határrégió két szakaszának iskolai végzettség szerinti szerkezetében is. Városias vs. vidéki jelleg alakulása a határ menti régióban A határ menti térség településföldrajzi vizsgálata során elsősorban a városi népesség arányát és a népsűrűséget 5 érdemes elemezni. 5 Települések tipizálásánál kiindulhatunk a népességszámból, így vidékinek számíthatjuk azokat a településeket, amelyek 10 ezer főnél kevesebb lakossal rendelkeznek. Ezzel a besorolással az a probléma, hogy központi (városi) funkciók nem a településlétszámtól függnek. A települések kategorizálását a népsűrűség alapján végeztük. Az OECD besorolása szerint a 150 fő/km 2 a küszöbérték (ahol a lakosság 50%-ánál több él ennél alacsonyabb népsűrűségű területen, az alapvetően vidéki térség, ahol 15 50% között az közepesen vidékies térség, ahol 15% alatt az alapvetően városias térség). Ez Európai Unióban ezzel szemben a 100fő/km 2 értéket 25