A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN"

Átírás

1 A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Konzulens: Horváthné dr. Kovács Bernadett, egyetemi adjunktus ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatom elkészítésével megállapítottam, hogy országosan 1992 és 2009 között csökkent a foglalkoztatottak száma, mely minden évben megfigyelhetı volt. Számuk leginkább Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régióiban csökkent. Leghátrányosabb helyzetőek Vas és Nógrád megyék, melyekben körülbelül 14%-kal esett vissza a létszám. A munkanélküliek száma folyamatosan nıtt az országban ben a munkanélküliségi ráta 5,7% volt, 2009-re pedig elérte a 10%-ot legrosszabb helyzető régiója az Észak- Magyarországi volt 15,65%-os munkanélküliségi rátával, a legjobb helyzetben Nyugat- Dunántúl volt 7,52%-kal. BEVEZETÉS Dolgozatom fı témája a foglalkoztatás, mely a lét és jövedelembiztonság kulcsfontosságú kérdése, s témaválasztásom során ez nagy szerepet játszott. Az elmúlt évtizedekben gyökeres változáson ment keresztül a foglalkoztatás. A rendszerváltozás után a legnagyobb változást a nagymértékő munkanélküliség kialakulása jelentette. A szocializmus ideje alatt a hierarchikus, központi irányítás a teljes foglalkoztatás megvalósítására törekedett. Ez azonban nem azt jelentette, hogy mindenki rendelkezik munkával, hanem hogy mindenkinek van munkahelye. Egy ember munkáját általában többen végezték el, vagy csak üldögéltek, mert kötelezı volt elhelyezkedni, viszont munka nem feltétlenül volt. A társadalmi rétegek közti szakadék így nem volt olyan mély, mert nem volt jelen a tömeges szegénység, hiszen mindenkinek volt jövedelme. Azonban ez egyáltalán nem volt hatékony, gazdaságtalan volt, valamint a piacgazdasági fejlettségtıl is messze elmaradt. Aki nem dolgozott azt közveszélyes munkakerülınek (KMK) minısítették és törvényileg büntethetı volt. Akit a rendırség tetten ért ez miatt, akár minimum 8 nap, maximum 2 hónap börtönbüntetést kaphatott (www.1000ev.hu). A munkavégzés célja az önmegvalósítás, az érdekes és változatos munka, a jó munkahelyi közösség. Ha az emberek csak a munka szeretete miatt dolgoznának nem is lenne semmi probléma, de nyilvánvaló és elsıdleges cél a jövedelemszerzés, a vállalkozók pedig minimális költségekre és maximális profitra törekednek. Hogy a költségek lefaragása mennyire fontos a vállalkozóknak, a következı cikk is tanúsítja. A HVG egyik számában egy Németországról szóló cikk keltette fel érdeklıdésemet. Egy neves drogériahálózat, a Schlecker csúnyán kitolt dolgozóival. Ezt úgy érte el, hogy több 100 Schlecker boltját bezárta és helyettük, többnyire ugyanott Schlecker-XL üzletet nyitott. Itt az alkalmazottak már 12,70 eurós órabér helyett 6,78 eurót kaptak, emellett megszőntették juttatásaikat is (karácsonyi pluszfizetés, szabadságpénz). Mindezt úgy tehette meg, hogy a cég boltbezárással megvált dolgozóitól, majd azonnal állást ajánlott az új üzletben. Ez már a Meniar munkaerı-kölcsönzı cégen keresztül történt, így a kötelezıen elıírt bértarifa- táblázat szerint ugyanezért a munkáért 1

2 feleannyit kellett fizetnie. Mivel a cég szabályosan járt el, a dolgozók nem tudtak mit tenni. Megoldás a kötelezı minimálbér bevezetése lenne, de errıl a munkaadók hallani se akarnak, s a kormányon lévı koalíció sem tervezi ennek bevezetését. Így sajnos egyre több ilyen esetrıl lehet hallani manapság. (WEYER, 2010) Témaválasztásomat azzal tudom indokolni, hogy kíváncsivá tett, hogy a megye ahol élek (Baranya), ahol tanulok (Somogy), és a szomszédos Tolna milyen társadalmi, gazdasági helyzetben van. A munkanélküliségi, foglalkoztatási helyzet elemzésével rálátok majd arra, hogy a nagybetős életben milyen lehetıségem lesz munkát találni lakhelyemen, illetve annak közelében. ANYAG ÉS MÓDSZER Dolgozatom témája a foglalkoztatás, melyet Dél-Dunántúl kistérségeire vonatkoztatva jellemzek. A Központi Statisztikai Hivatal szekunder adatokkal dolgozik, hiszen más szakstatisztikák, adminisztratív adatforrások adatait használja fel. Az, hogy az adatok milyen területi szintre vonatkozóan állnak rendelkezésre, vagy állíthatók elı, az adatfelvétel, illetve az adatgyőjtés függvénye. Így merült fel dolgozatkészítésem során az a probléma, hogy kistérségekre foglalkoztatási adat nem állt rendelkezésemre, mert csak népszámláláskor lehet ezekrıl ilyen szinten tájékozódni. A legutóbbi népszámlálás 2001-ben volt, a következı pedig 2011-ben lesz. Ezért elırejelzéssel, becsléssel én magam gyártok adatokat az egyes kistérségek foglalkoztatottjainak számáról. Elıször elemzem a gazdaságilag aktív népesség számát országos szinten, valamint a foglalkoztatást és az ezzel összefüggésben álló munkanélküliséget. Ez után megoszlási és láncviszonyszámok segítségével megvizsgálom, hogy hogyan alakult a foglalkoztatottak száma régiónként, különös tekintettel Dél-Dunántúlra. Bemutatom, hogy hogyan változott a mezıgazdaságban, az iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. Harmadik lépésként a szezonális változásokat vizsgálom (idısor elemzés, szezonális eltérések számítása), hiszen nem csak évente, hanem évszakonként is vannak különbségek. Bemutatom, hogy az egyes évszakok milyen hatással vannak a gazdaságilag aktívakra, azon belül a foglalkoztatottakra és a munkanélküliekre. A negyedik pontban a foglalkoztatottakat elemzem megyék szintjén. Ötödik lépésben a keresetek alakulását mutatom be ugyancsak megyei szinten, illetve országos szinten a nettó reálkeresetek alakulását. Hatodik lépésként következik a munkanélküliek számának elemzése térben és idıben. Erre vonatkozóan adatok mind a mai napig rendelkezésemre állnak. Végül pedig megbecsülöm, hogy ma hány fı dolgozik Baranya, Tolna és Somogy megye kistérségeiben. Dolgozatkészítésem során szekunder adatokkal dolgoztam, melyet a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) bocsátott rendelkezésemre. Ott töltött gyakorlatom során megtanultam kezelni a T-STAR adatbázist, így én magam töltöttem le a szükséges adatokat. A kistérségekre vonatkozó munkanélküliségi adatok a KSH egy másik adatbázisából kerültek elı, mely a demográfiai táblázó. További adatok pedig a KSH honlapjáról lettek letöltve, a STADAT adatbázisból. (www.ksh.hu) Dolgozatomat Microsoft Word-ben írtam, számításaimat, táblázataimat, ábráimat pedig Microsoft Excel segítségével készítettem el. A térképek az ArcView program segítségével készültek. 2

3 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. A gazdaságilag aktív népesség 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség számának alakulása 1980-tól 2009-ig Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a gazdaságilag aktív népesség száma, melyet a csökkenı lineáris trendvonal is mutat. A rendszerváltozás után csökkent a nyilvántartott aktív népesség száma, egyre több vállalatot hoztak létre, egyre többen váltak önfoglalkoztatóvá, egyéni vállalkozóvá. A gazdálkodók inkább diákokat foglalkoztattak, a nyugdíjkorhatár pedig sokkal rugalmasabb lett. A népességszám napjainkban is folyamatosan csökken, s a jobb megélhetés érdekében egyre nagyobb a külföldön szerencsét próbálók aránya. Az évek során a csökkenés szinte folyamatos volt. Az adatok 1-hez közel korreálnak (trendegyenletbıl látszik): R 2 =80,64%, mely érték azt mutatja, hogy pozitív, szoros kapcsolat van. A 80-as évek végén kialakult a nyílt munkanélküliség, számos gyár bezárt, tömeges létszámleépítésekkel (a hatékonyság növelése érdekében) kellett számolni, amely egyre nagyobb mértékő lett, s kiiktatta a kapun belüli munkanélküliség létét is. % ,9 12,1 10,8 10,3 10 8,8 7,8 7 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7, ábra: Munkanélküliségi ráta

4 A 90-es években rövid idı alatt a munkanélküliség megsokszorozódott az elızı évek kb. 0,5%-os munkanélküliségi arányához viszonyítva ben megszőnt a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), melynek hatásaként óriási volt Magyarország piacvesztése, a gazdaságban általános kereslet visszaesés volt, kialakult a konjunkturális munkanélküliség (rövid távú ingadozások hatására alakul ki, recesszióba, stagnálásba, vagy akár válságba torkollhat). A KGST-országok már nem voltak kötelesek megvenni a magyar termékeket, a nyugati országokba pedig nem nagyon lehetett szállítani, mert sok esetben nem feleltek meg a minıségi elıírásoknak. A hatékonyság és a termelékenység visszaesett, a dolgozók túl nagy terhet jelentettek a vállalatok számára. Így rengeteg embert bocsátottak el és folyamatosan nıtt a munkanélküliek száma egészen 1995-ig. Majd folyamatosan csökkenni kezdett egészen 2002-ig után a munkanélküliség újra növekedni kezdett, mely egészen napjainkig tart. A növekedésnek több oka is van. Egyrészt nıtt a külföldi munkavállalók száma, akik kevesebb bérért hajlandók elvégezni a munkát, mint a magyar munkavállalók, másrészt átalakult a piac és kialakult a strukturális munkanélküliség (egyszerre van jelen munkaerıhiány és munkanélküliség, mely problémát átképzéssel lehetne megoldani). Harmadrészt megváltozott a munkanélküliek ellátása, többen kerültek be a statisztikába, mert regisztrálással több kedvezményhez lehet jutni. Ugyancsak a növekedés létrehozója a sorkatonaság és a polgári szolgálat megszőnése. A 3. ábrán látható, hogy az évtized elején nıtt a foglalkoztatottak száma a munkanélküliségi ráta emelkedése mellett fő ,3 3770,3 3692,8 3622,8 3605,1 3610,3 3695,6 3809,3 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 3781, ábra: A foglalkoztatottak száma A csökkenı munkanélküliségi ráta mellett a foglalkoztatottság növekedésnek indult (3. ábra), így a két adatállomány együttes vizsgálatából látszik, hogy a helyzet kedvezıen alakult. Az 1990-es évek végén a foglalkoztatottak száma a gazdasági fellendülésnek, valamint a munkahelyek megsokszorozódásának köszönhetıen nıtt. A foglalkoztatottak számában csökkenés 2006-tól figyelhetı meg. A világgazdasági válság hatására a munkanélküliség újra növekedésnek indult, mely 2009-ben elérte az 1990-es évek eleji magas %-ot. Manapság is egyre többet lehet hallani gyárbezárásokról, tömeges elbocsátásokról, s a folyamatnak sajnos még nincs vége. A legveszélyeztetettebbek az alacsony végzettségőek; az idısebbek, a pályakezdık, a megváltozott munkaképességőek, a büntetett elıéletőek; s a gyerekvállalás elıtt vagy után álló nık. 4

5 2. A foglalkoztatottak számának alakulása régiónként és fıcsoportonként A foglalkoztatottak számának alakulása régiónként 1. tábla Régió Közép-Magyarország 1262, ,20 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 4028, ,90 Az adatok alapján látható, hogy mind régiónként, mind országosan a foglalkoztatottak száma csökkent. Ez a gazdasági válságnak is betudható, hiszen annak hatására sok gyár bezárt, tömeges elbocsátásokról lehetett, lehet hallani ben országos szinten 6,5%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma, míg Dél-Dunántúlon 15,6%-kal dolgoztak kevesebben. A mezıgazdaságban, az iparban és a szolgáltatói szektorban dolgozók aránya lényegében nem változott egymáshoz viszonyítva az évek során. Már 1992-tıl a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltatás, ıt követi az ipar és végül a mezıgazdaság. A 4. ábrán jól látható, hogy 2009-ben a mezıgazdaságban dolgozók aránya igen csekély, csupán 5%, míg a szolgáltatói szektorban tevékenykedık aránya 64%. Az agrárágazat hanyatlásának több oka is lehet: kis jövedelemteremtı képesség, alacsony tıkeellátottság, nincs az ágazatnak tıkevonzóképessége, nem megfelelı az agrárpolitika, túlpolitizáltság a jellemzı. Folyamatosan romlik a technikai, technológiai színvonal. Valamint sokan a feketegazdaság szereplıi lettek. 4. ábra: A foglalkoztatás fıcsoportok szerint 2009-ben Ha megnézzük, hogy szféránként hogyan változott 1992-höz képest 2009-ben a létszám megállapíthatjuk, hogy a mezıgazdaságban dolgozók aránya 11, 42%-ról 4, 65%-ra csökkent (Dél-Dunántúlon 16,30%-ról 7,99%-ra). Nem ilyen drasztikus a helyzet a többi szférában. Az iparban országos szinten 35,54%-ról 31,21%-ra csökkent, míg Dél-Dunántúlon bár nem nagy mértékben, de nıtt 32,68%-ról 33,36%-ra. A legnagyobb foglalkoztató a szolgáltatás, ahol országosan 53,04% dolgozott 1992-ben, 2009-ben pedig 64,14%. Dél-Dunántúlon is folyamatos növekedés tapasztalható, 1992-ben 51,02%, 2009-ben pedig 58,64% dolgozott szolgáltatói körben. 5

6 3. Szezonális változások a foglalkoztatásban Nyáron a diákok zöme keres valamilyen munkát magának, ilyenkor persze megugrik a foglalkoztatás. Jelentıs mértékben befolyásolja még a foglalkoztatás növekedését a mezıgazdaság, hiszen tavasszal és nyáron sok munka van a földeken vetés, permetezés, aratás, stb.-, s ilyenkor több emberre is szükség van. A mezıgazdaság mellett az építıiparnak, a kereskedelemnek, a vendéglátásnak és az idegenforgalomnak is nagy szerepe van a foglalkoztatás alakulásában. A foglalkoztatottság rendszerint a téli hónapokban esik vissza és tavasszal, nyáron van a legtöbb esély arra, hogy munkát találjunk. A diákoknak véleményem szerint a munkanélküliek számát illetıen lényegében nincs befolyásoló szerepük, hiszen ık csak, mint alkalmi munkavállalók vesznek részt a munkaerıpiacon. A munkanélküliek számának csökkenésére a tavaszi, nyári idıszakban lehet számítani. Télen a számuk általában megugrik. 5. ábra: A gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak szezonális változásai (1998.I-2009.IV.) A trendvonal illesztése alapján a trendegyenlet x változója segítségével megállapítható, hogy évente mintegy négy és félezerrel nıtt a gazdaságilag aktív népesség száma a vizsgált idıszak alatt. A trendet meglehetısen jól jellemzi a linearitás (R 2 = 0,7435, vagyis R 2 = 74,35%). A foglalkoztatottakról elmondható, hogy a számuk kb fıvel nıtt évente a vizsgált idıszak alatt. 6. ábra: A munkanélküliség szezonális változásai 6

7 Munkanélküliségi adataim segítségével trendértéket számoltam. Mindezt úgy tettem meg, hogy meglévı adataim voltak az x változók és ezeket helyettesítettem be a trendegyenletbe (y= 0,2178x 2-8,488x + 328,45). Következı lépésben kiszámoltam a munkanélküliek számának (y) és a trendértéknek (ŷ) a különbségét. Az így kapott értékeket a szezonális eltérés számításához használtam fel. A szezonális eltérés kiszámítását úgy végeztem, hogy a meghatározott negyedévekhez tartozó összes y-ŷ értéket összeadtam, végül pedig elosztottam a vizsgált évek számával, mely 12 volt. Ezt mind a 4 negyedévre vonatkozóan elvégeztem. Így kapott szezonális eltérések a következık: A munkanélküliek számának szezonális eltérései 2. tábla I. II. III. IV. Negyedévek szezonális eltérések 9, , , , Forrás: Saját szerkesztés saját eredmények alapján Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált idıszak minden elsı negyedévében átlagosan a munkanélküliek száma 9672 fıvel haladta meg a trend alapján elvárt értéket. Minden második negyedévben átlagosan 5326 fıvel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint a trendtıl elvárt érték. A vizsgált évek minden 3. negyedévében 368 fıvel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint a trendtıl elvárt érték, a negyedik negyedévben pedig 4138 fıvel volt ez kevesebb. Végül pedig a trendérték és a szezonális eltérés összeadásával megbecsültem a munkanélküliek számának alakulását egészen 2015-ig: Forrás: Saját szerkesztés saját számítás alapján 7. ábra: A munkanélküliek számának elırejelzése A trend alapján végzett elırejelzés egyáltalán nem kecsegtet semmi jóval, hiszen ez alapján 2015-ben a munkanélküliek száma eléri a fıt. Remélhetıleg ez sosem fog bekövetkezni. 7

8 4. Foglalkoztatási helyzet a megyékben Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 8. ábra: A foglalkoztatottak számának változása 2009/2000 A 8. ábrán az általam vizsgált idıszakban a foglalkoztatásban bekövetkezett változás mértékét szemléltettem megyék szerinti felbontásban. Az ábra jól tükrözi az országban végbement változásokat. A legtöbb megyében csökkent a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb negatív irányú változás Vas és Nógrád megyékben volt, melyekben 16%-os csökkenés figyelhetı meg. Csekély, 100%-hoz közeli változás Fejér és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben illetve Budapesten volt. A foglalkoztatottak száma Komárom-Esztergom és Gyır-Moson-Sopron megyékben 3%-kal, Pest megyében pedig 17%-kal nıtt. 9. ábra: A foglalkoztatás alakulása Baranyában, Somogyban és Tolnában A 9. ábra alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Baranya a legnagyobb foglalkoztató Dél-Dunántúlon. Természetesen ehhez az is hozzá tartozik, hogy ott él Dél- Dunántúl aktív népességének közel 43%-a. Így tehát már nem is tőnik olyan hátrányos helyzetőnek Tolna, ahol a régió aktívjainak körülbelül 25%-a lakik (www.ksh.hu). A lineáris trendvonal segítségével megállapíthatjuk, hogy mindhárom megye esetén csökkent a foglalkoztatás, hiszen Baranya, Somogy és Tolna trendegyenletében is jól látszik a negatív meredekség. 8

9 Somogyban figyelhetı meg a legnagyobb csökkenés, itt több mint kétszer gyorsabban ment végbe a folyamat, mint Baranyában. Somogyban - 1,1788 a trend meredeksége, vagyis évente átlagosan 1178 fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma. Baranyában ezzel szemben évente átlagosan csak 489 fıvel voltak kevesesebben a dolgozók. Tolnában évente átlagosan 718 fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma. 5. A keresetek 10. ábra: Alkalmazotti havi bruttó átlagkeresetek 2008 Az alábbi ábrán az átlagos kereset megyei mintáját szemléltettem. A legnagyobb átlagkereset Budapesten volt, ahol 2008-ban átlagosan Ft-ot lehetett havonta megkeresni. Az ábrán jól látszik, hogy ez jelentısen meghaladja a Dél-Dunántúli értékeket. Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában van a legnagyobb érték, ott a legutolsó adatok szerint Ft volt az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, Tolnában Ft, s a három közül a legelmaradottabb Somogy, ahol Ft-ot kerestek átlagosan, s így az országban ı lett a sereghajtó. A három megye keresete átlagon alulinak mondható, hiszen egyik sem haladja meg az országos átlagot, mely 2008-ban Ft volt. Évente folyamatosan növekednek az átlagkeresetek. A 2000-es adatokhoz képest Baranyában, Somogyban és Tolnában is 60%-os keresetnövekedések figyelhetık meg 2008-ban. Fontosnak tartom ebben a pontban kiemelni a reálkereseteket. 11. ábra: Nettó reálkeresetek alakulása (elızı év=100%) 9

10 1989-es adatokhoz viszonyítva (havonta 8165 Ft-ot lehetett hazavinni) 1990 és 2000 között csak az 1989-es értéknek csupán 70 és 90 %-a közti értéket keresték meg a foglalkoztatottak, miközben az átlagkeresetek évrıl évre folyamatosan emelkedtek. A nettó átlagkereset 1990-ben Ft volt (www.fn.hu), s 2000-ben már Ft-ra rúgott. A legnagyobb mértékő bérnövekedést 2002-ben lehetett megfigyelni, amikor 89-hez képest 13%-kal több pénzt vihettek haza a dolgozók re mind az elızı évhez, mind 1989-hez viszonyítva csökkenés volt tapasztalható ra az elızı évhez képest javult a helyzet, ugyanis itt már 100,8%-volt a reálkereseti index, 2009-re viszont ismét visszaesés tapasztalható elızı évhez képest 97,7%-ra csökkent. (HANTI) 6. A munkanélküliség alakulása 12. ábra: A munkanélküliség alakulása Baranya, Somogy és Tolna megyékben Az évek során Baranya és Somogy megyékben a nyilvántartott álláskeresık száma növekedett: 14,56%-kal Baranyában és 43,45%-kal Somogyban. Somogy megyében 1993-ban számuk elérte a fıt, mely 2009-re már közel a másfélszeresére duzzadt, összesen fı munkanélkülivel lehetett számolni. Ezzel szemben Tolnában kedvezıen alakult a helyzet, hiszen itt 8,62%-kal csökkent a munkanélküliek száma, 2009-ben en voltak. Meglévı adataim segítségével munkanélküliségi rátát számoltam, mely a munkanélküliek és a gazdaságilag aktívak hányadosa. A ráta segítségével rangsorolni tudtam a kistérségeket, s így megállapítottam, hogy melyik kistérségben van a legtöbb munkanélküli és melyikben a legkevesebb. Adataimat 1993-ra és 2009-re vonatkoztatva szemléltetem. 13. ábra: A munkanélküliségi ráta kistérségenként 1993,

11 Baranya megyében a munkanélküliségi ráta alapján megállapítottam, hogy a Pécsi kistérségben a legkisebb a munkanélküliség, mind 1993-ban, mind 2009-ben. Az érték 0,83%- ponttal haladta meg az 1993-as 5,23%-os rátát, mely 2009-ben 6,06%-ra nıtt. A legrosszabb helyzetben a Sellyei kistérség lakói vannak, hiszen ık a sereghajtók, s az ábrán jól látszik, hogy az ottani munkanélküliségi ráta jelentısen eltér a többi kistérség eredményétıl. Ebben a térségben 16,30%-ról 21,82%-ra nıtt a munkanélküliek aránya. Ez nagyon rossz hatással van a kistérségre, hiszen a fiatalok nagy része elhagyja ezt a területet. Erre megoldás a munkahelyteremtés lenne, ám a rendkívül rossz állapotú utak egyáltalán nem vonzzák a vállalkozókat. Fellendülést az épülı m6-os autópálya és az m60-as autóút hozhat a településnek. Baranya elemzése kapcsán szeretném még kiemelni a Mohácsi kistérség egyik települését, Bólyt, ahol a munkanélküliek száma igen csekély, ÁFSZ adatok szerint 2010-ben a munkanélküliségi ráta csupán 4,69% volt. Bóly egy dinamikusan fejlıdı kisváros, mely egyre bıvülı ipari parkkal segíti a foglalkoztatást. Nagy vonzóerıvel bír, hiszen vállalkozásösztönzı politikával, teljes infrastruktúrájú ipari park létrehozásával, ingatlanok bérbeadásával, kedvezményekkel magához vonzza a vállalkozásokat. Jelenleg 6 mőködı külföldi vállalat van jelen a parkban, s ık közel 700 fıt foglalkoztatnak (www.boly.hu). Így nem csoda, hogy itt viszonylag kicsi a munkanélküliség. Somogy megye Kaposvári kistérségében 1993-ban a megye legjobb munkanélküliségi rátáját (5,28%) mérték. Leghátrányosabb helyzetben pedig a Tabi kistérség volt 11,96%-kal re változott a helyzet, s a megye legjobb rátáját a Siófoki kistérség érte el 7,84%-kal, mely bár 2,23%-ponttal meghaladja a 93-as értéket mégis jobb, mint a Kaposvári kistérség helyzete, aki a 3. helyre szorult 8,59%-os rátájával ben a Csurgói kistérség rátája volt a legrosszabb, itt 16,28% volt a munkanélküliek aránya. Tolna megyérıl megállapítható, hogy a Paksi kistérségében a legkisebb a munkanélküliség, itt a ráta 7,97% volt 93-ban, mely 2009-ben már csak 6,94% volt, így megtartotta vezetı pozícióját megyei szinten. A sereghajtó kistérség pedig 93-ban és 2009-ben is Tamási volt, 1993-ban 13,19%-kal, 2009-ben pedig 12,91%-kal. Tolna megyében a Dombóvári kistérség (9,47%-ról, 9,98%-ra nıtt) kivételével mindenhol kedvezıbben alakult a foglalkoztatás. A három megyét összesítve megállapíthatjuk, hogy 2009-ben a Pécsi kistérségben volt mérhetı a legkisebb munkanélküliségi ráta, a legrosszabb pedig a Sellyei kistérség a 21,82%- os rátájával. 7. A foglalkoztatottak számának elırejelzése Dél-Dunántúl kistérségeiben Elızı pontokban tett megállapításaim értelmében bizton állítom, hogy a foglalkoztatottak száma minden kistérségben csökkenni fog. Kistérségi adatok hiányában megbecsültem a foglalkoztatottak számát Baranya, Somogy és Tolna kistérségeiben. Meglévı adataim segítségével a három megyére vonatkozóan meghatároztam a foglalkoztatottak arányát, melyet a foglalkoztatottak számának és a éves népesség hányadosával kaptam meg. Ezek után a trendegyenletek meredekségének segítségével megállapítottam a változás ütemét (meredekség osztva az 1999-es foglalkoztatási arány értékével). Az így kapott megyei átlagos változási ütemet használtam fel az elırejelzés kiszámításához. Következı lépésben megállapítottam, hogy a foglalkoztatás valóban csökken, hiszen mindhárom egyenlet negatív meredekségő. A 2010-es eredményekre a következıképpen jutottam: a 2001-es év adatát megszoroztam az átlagos változás ütemével, mely Baranya kistérségeinél 0,13%, Somogy kistérségeinél 0,53% és Tolna kistérségeinél pedig 0,3%. Ezt még megszoroztam a két idıszak, vagyis 2001 és 11

12 2010 között eltelt évek számával, mely 9. Végül mindezt kivontam a 2001-es adatból. Ezáltal a következı eredmények születtek: 3. tábla A foglalkoztatottak számának elırejelzése (fı) Kistérség Pécsi Mohácsi Siklósi Komlói Pécsváradi Sásdi Sellyei Szentlırinci Szigetvári Kaposvári Fonyódi Balatonföldvári Barcsi Csurgói Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Szekszárdi Bonyhádi Dombóvári Paksi Tamási Forrás: Saját szerkesztés a saját számítások alapján KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Dolgozatom elkészítése során az eredmények és értékelésük alapján a következıkre jutottam: Országos szinten 1992-ben 4028 ezer fırıl 2009-ben 3782 ezer fıre csökkent a foglalkoztatottak száma. A csökkenés minden évben megfigyelhetı volt. A foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld régióiban csökkent, ezekben a régiókban az adatok alapján több mint 5%-kal esett vissza a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel szemben Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókban csupán 1,6%-os volt a visszaesés. Tehát ezek alapján ık voltak a legjobb helyzetben az ország többi részéhez viszonyítva. Megyék esetén a leghátrányosabb helyzetben Vas és Nógrád áll, hiszen ezeken a területeken körülbelül 14%-kal esett vissza a létszám. A legjobb helyzetben lévı megye Pest megye, hiszen itt nemhogy csökkent, hanem 2000-rıl 2009-re nıtt a dolgozók száma összesen 117%- ra. Növekedés még több megyében is megfigyelhetı, a 2000-es és a 2009-es adatokat összehasonlítva Komárom-Esztergom és Gyır-Moson-Sopron megyékben 3%-al nıtt a munkások száma. Az összes többi megyében viszont csökkenés volt a jellemzı. A munkanélküliekrıl pedig elmondható, hogy országos szinten rohamosan nıtt a számuk ben a munkanélküliségi ráta még 5,7% volt, 2009-re pedig már elérte a 10%-ot. 12

13 2009-ben a legrosszabb helyzetben az Észak-Magyarországi régió volt, itt ugyanis 15,65%-os munkanélküliségi ráta volt mérhetı, ezzel szemben a legjobb helyzetben Nyugat-Dunántúl volt 7,52%-os rátával. Somogy megye helyzete sem kecsegtet túl sok jóval, itt ugyanis 7,49%-ról (1993) 11,07%-ra nıtt a ráta 2009-re. A foglalkoztatási helyzet javítására a következık a javaslataim, ajánlásaim: Elsıdleges cél a hátrányos helyzető régiók felzárkóztatása. Véleményem szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha növelnék a közmunkások számát, hiszen így megvalósulna a munkahelyteremtés és ezzel együtt a környezet is szebb lenne, az infrastruktúra is megfelelı lehetne, mely által a település magához tudná vonzani a vállalkozásokat. Leginkább a pályakezdık, az 50 éven felüliek, a munkapiacra visszatérı nık, a megváltozott munkaképességőek és az alacsony iskolai végzettségőek szorulnak támogatásra. Nekik ugyanis sokkal nehezebb munkát találni, mint a középkorú, tapasztalattal rendelkezı társaiknak. Elhelyezkedésüket támogatással lehetne segíteni, így a vállalatok is nagyobb kedvvel vennék fel ıket. Megoldás lehet még az otthon végezhetı munka, mely fıleg a szülési szabadságon lévı anyákra vonatkozna. Így a gyereknevelés mellett pénzt is kereshetnének. Motiválni, képezni kell a munkanélkülieket, mert ma már a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy nem éri meg nekik dolgozni, hiszen munkával sem kereshetnek sokkal többet, mint amennyi munkanélküli segélyt kapnak. Megoldás a bérek növelése lenne. IRODALOMJEGYZÉK (1) Hanti E.: A bérek közterheinek alakulása , (letöltés: október 23.) (2) Weyer B.: Kölcsönkenyér- Trükkös foglalkoztatás Németországban. HVG (2010) (3) Foglalkoztatáspolitika (letöltés: október 15.) (4) STADAT- táblák (letöltés: augusztus október 11.) (5) év törvényei index.php?a=3&param=7217 (letöltés: szeptember 2.) (6) A teljes munkaidıben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete, állományi létszáma, (letöltés: október 6.) 13

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface SAJTÓKÖZLEMÉNY Azonnal közölhető Budapest, 2009. január 14. Kapcsolattartó: Bellon Julianna Marketing vezető (36-1) 299 2066 vagy (36-30) 914 4042 E-mail: julianna.bellon@coface.hu 2008 a tömeges bedőlések

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Tisztelt Társulási Tanács!

Tisztelt Társulási Tanács! 18. TFT Tárgy: Tájékoztató az ıszi közmunkaprogram pályázati lehetıségeirıl Készítette: Horváth Richárd, HVI vezetı Melléklet: 1 db pályázati felhívás Ügyiratszám: 1-11/2008. Ülés idıpontja: 2008. augusztus

Részletesebben

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap

Duna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12% gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. szeptember A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat?

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat? Szakdolgozat GYIK szerző: Pusztai Csaba, adjunktus, Közgazdaságtan és Jog Tanszék, EKF, Eger Mi az a vázlat? Elvárásként szerepel a GTI szempontrendszerében az, hogy az őszi félévben a szakdolgozó elkészítsen

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben