Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

Átírás

1 Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, szeptember 29.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői Gazdálkodók bevételeinek alakulása A költségek alakulása Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői... 3 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői A bevalló létszám alakulása Összevont jövedelmek alakulása Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Külön adózó jövedelmek alakulása Összes adókötelezettség alakulása TOP jövedelmek jellemzői... 5 III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A kisvállalati adó (KIVA)... 6 IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról... 6

3 I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői A társaságiadó-bevallások összesített adatai 1 pozitív változást tükröznek a Nyugat-dunántúli Régióban és ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében évben. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások száma ugyan némileg csökkent, melynek oka elsősorban az, hogy az új adózási formát kínáló lehetőségek (KIVA, KATA) sok adózó számára voltak vonzóak. Pozitívumként értékelhető, hogy több a nyereséges és kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elért vállalkozás. A foglalkoztatottak számát tekintve, a főt meghaladó növekedés következtében, a régió alkalmazottjainak több mint fele Győr- Moson-Sopron megyében vállalt munkát. 1. Gazdálkodók bevételeinek alakulása A gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele évben az előző évhez képest, az országos növekedést meghaladva, 7,3%-kal bővült. A megye társaságai által realizált 4.015,5 milliárd Ft nettó árbevétel a régió teljesítményének több mint kétharmadát adta, mellyel az országos értékhez 5,6%-kal járult hozzá. Az összes vállalkozás mintegy 0,4%-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták a bevétel 61,9%-át, ahol 8,2%-os növekedés jelentkezett. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a nettó árbevétel 5,8%-os bővülése volt tapasztalható. Az egyes ágazatok teljesítményét vizsgálva meghatározó a feldolgozóipar, ahol az árbevétel közel kétharmada realizálódott, ez a részarány némileg (+1,3%pont) több az előző évinél. Ezt követte a kereskedelem 14,7%-kal, a többi ágazat részesedése külön-külön nem érte el az 5%-ot. A feldolgozóiparban megyei átlagot meghaladó növekedés (+9,4%) figyelhető meg, míg a kereskedelemben 3,3%-kal bővült a nettó árbevétel. A legnagyobb mértékű, 34,0%-os gyarapodás az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások körében regisztrálható, majd ezt követi az építőipar 15,3%-os emelkedéssel. Az értékesítés relációnkénti összetételében évek óta az export dominál 60% körüli részaránnyal. A belföldi értékesítés összegét tekintve 58,0 milliárd Ft-tal (+4,1%) nőtt. Az export bővülése ennél magasabb, 213,8 milliárd Ft (+9,2%) volt, így aránya az árbevételen belül 1,1%ponttal 63,2%-ra emelkedett. Az árbevétel és a vállalatméret kapcsolatát vizsgálva elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével jellemzően növekszik a határon túli értékesítés aránya. Míg a mikrovállalkozásoknál 1,5%, addig a kisvállalkozásoknál 3,8%, a középvállalkozásoknál 11,4% volt a részesedés. Az export döntő hányadát, 83,3%-át a nagyvállalkozások realizálták. 2. A költségek alakulása A költségek és ráfordítások évi összege 3.991,5 milliárd Ft volt, 8,2%-kal több, mint előző évben. A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt (79,0%) az 1 Tájékoztatónk a Nyugat-dunántúli Régióban működő db, ezen belül db Győr-Moson-Sopron megyei naptári évvel azonos üzleti éves kettős könyvvitelt vezető vállalkozás évben elért teljesítményeit mutatja. A korábbi évekhez hasonlóan külön kerültek megjelenítésre azon speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek, belföldi tevékenységet nem végeznek. Ezen vállalkozások adatai elemzésünkben nem szerepelnek. 1

4 anyagjellegű ráfordítások képezik, összegük 3.152,1 milliárd Ft volt. A személyi jellegű ráfordítások összege 2013-ban 8,8%-kal növekedett. A 395,0 milliárd Ft több mint kétharmadát (69,6%) a bérköltség tette ki, 9,2%-os bővülés mellett. Az értékcsökkenés aránya az összes ráfordításon belül 5,6%, összege 222,6 milliárd Ft volt. Az egyéb ráfordítások értéke 2,8%-os visszaesést követően 221,8 milliárd Ft-ot tett ki, amely az összes költség 5,5%-a. A foglalkoztatottak száma az elmúlt év alatt pozitívan változott, összesen fővel (+4,1%) bővült Győr-Moson-Sopron megyében. A nagyvállalkozásnál megyei átlagot meghaladó (+10,7%) növekedés jelentkezett. A mikro-, kis- és középvállalkozások körében a foglalkoztattak száma némileg meghaladta az előző évi szintet. 3. Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása A tevékenységek jövedelmezőségét kifejező üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 198,9 milliárd Ft volt évben, mely 2,6%-kal több az előző évinél. A pénzügyi műveletek eredménye az előző évi 10,6 milliárd Ft nyereségről 13,8 milliárd Ft veszteségre változott. Ehhez elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő nagyvállalatok járultak hozzá. A rendkívüli eredmény 2,6 milliárd Ft veszteség volt, azonban nagyságrendje miatt nem volt lényeges befolyással az adózás előtti eredményre. Pozitívumként értékelhető, hogy évben 3,5%-kal több a nyereséges és 9,4%-kal kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás. Összességében az adózás előtti eredmény 182,5 milliárd Ft volt, mely a régiós érték 55,3%-át, az országos adózás előtti eredmény 6,7%-át adta. Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű az adózás előtti eredmény változása. Míg a mikro- és középvállalkozások eredménye bővült (+3,8%, illetve +7,6%), addig a kis- és nagyvállalkozások nyeresége mérséklődött (-13,0%, illetve -16,3%) előző évhez viszonyítva. A társas vállalkozások évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 118,6 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely az előző évi érték 89,3%-át adta. A pozitív adóalap után számított adó 13,8 milliárd Ft-ot tett ki. A számított adót 2,5 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó, melyeknek összege a évi érték 67,6%-a volt. Ennek oka elsősorban a látvány-csapatsport támogatások összegének csökkenése volt. Míg évben az e címen igénybe vett adókedvezmény 2,7 milliárd Ft volt, 2013-ban közel felére mérséklődött, mindössze 1,3 milliárd Ft-ot tett ki. Egyre népszerűbb az előadó-művészeti szervezetek támogatása, melynek összege 14,1%-ka nőtt, így részaránya 23,8%-ra bővült. A fejlesztési kedvezmények összege 42,2%-kal emelkedett, így részesedése 16,3%-ot ért el. A kedvezmények figyelembevétele után 11,3 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett a megyében, mely 2,1 milliárd Ft-tal, 15,7%-kal mérséklődött az előző évhez képest. A régióban a társaságiadó-kötelezettség 5,4%-kal csökkent, országosan előző évi szinten alakult. 2

5 4. TOP nyereség, társasági adó és foglalkoztatottság jellemzői A legmagasabb adózás előtti nyereség évben Győr-Moson-Sopron megyében 93,7 milliárd Ft volt, amelyet egy járműgyártás ágazatba tartozó vállalkozás ért el. A második legnagyobb összeg 6,4 milliárd Ft, melyet egy könnyűfémöntés ágazatba tartozó társaság realizált. A harmadik helyen egy villamosenergia-elosztással foglalkozó vállalkozás szerepelt, 5,7 milliárd Ft-os nyereséggel. A legtöbb társasági adó 1,2 milliárd Ft volt, amelyet egy könnyűfémöntéssel foglalkozó vállalkozás fizetett. A második legmagasabb adó évben 0,3 milliárd Ft volt, melyet egy fafeldolgozás ágazatban tevékenykedő társaság fizetett. A harmadik helyen egy központi fűtési kazán, radiátor gyártó vállalkozás szerepel, 0,2 milliárd Ft-tal évben a legmagasabb foglalkoztatotti létszám fő volt, melyet egy járműgyártó társaság vallott. Ezt követte egy összetett adminisztratív szolgáltatással foglalkozó vállalkozás fővel. A harmadik helyen egy helyközi vasúti személyszállítás területén működő cég áll fős foglalkoztatotti létszámmal. A TOP50 vállalkozás közé jutáshoz legalább 247 főt kellett alkalmazniuk a társaságoknak. II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői 1. A bevalló létszám alakulása Győr-Moson-Sopron megyében a 2013-as adóévről előző évivel közel azonos számú összesen 214,5 ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás, adónyilatkozat és munkáltatói elszámolás került feldolgozásra. A régiós bevallások 45,9%-a Győr-Moson-Sopron megyei adózóktól érkezett, amely az országos 4,8%-ának felelt meg. A bevallást benyújtók 82,5%-a, mintegy 177 ezer fő önadózóként adott számot a évi jövedelméről. Önbevallói körben a legnépszerűbb a csökkentett adattartalmú bevallás volt, az önadózók 52,5%-a, mintegy 93 ezer magánszemély élt az áttekinthetőbb, kevesebb sort tartalmazó bevallás kitöltésének a lehetőségével. A legnagyobb, közel 50,0%-os emelkedést az adónyilatkozatot benyújtóknál tapasztaltunk. Előző évinél közel 900 fővel több, mintegy 11 ezer magánszemély kérte az adóhatóság közreműködését adóbevallása elkészítésében, melynek következtében az összes bevallás 5,0%-a az adóhatóság által elkészített egyszerűsített bevallás. Ez az arány előző évben 4,5%, azt megelőző évben 3,5% volt. A folyamatos darabszám növekedésében szerepet játszott az egyszerűsített bevallással kapcsolatos adminisztráció évi egyszerűsítése is, amely szerint az ajánlattal való egyetértés esetén nem szükséges annak visszaküldése. Munkáltatókon keresztül közel 27 ezer személyijövedelemadó-bevallás érkezett, mely közel fős növekedést jelentett az előző évhez képest. 2. Összevont jövedelmek alakulása A megye adózói összesen 414,8 milliárd Ft összevont jövedelemről adtak számot a személyijövedelemadó-bevallásaikban, mely 5,1%-os növekedést jelentett a évi adatokhoz képest, 1,1%ponttal haladta meg az országos átlagot. Az országos jövedelem 4,7%- át Győr-Moson-Sopron megyei illetőségű adózók adták. 3

6 Az átlagos havi összevont jövedelem évben 178,5 ezer Ft-ot tett ki, több mint 10 ezer Ft-tal meghaladva az előző évit, amely az országos átlagot is közel 7 ezer Ft-tal felülmúlta. Ezzel a megye az országos listán a Főváros és Pest megye után a vidéki 1. helyen szerepel. Az összevont jövedelmeken belül meghatározó a nem önálló tevékenységből származó jövedelem aránya, amelyek között továbbra is a legnagyobb, 96,1%-os hányaddal a munkaviszonyból származó jövedelem szerepel ban összesen 381,7 milliárd Ft bérjövedelem keletkezett, melynek egy főre jutó átlagos éves összege ezer Ft volt. Ebből következően az egy főre eső havi átlagos munkabér összege 182 ezer Ft-ot tett ki, ez átlagosan havi 10 ezer Ft-os béremelkedésnek felelt meg. A térség fejlettségi szintjét és a kedvező munkaerő piaci adottságát jól mutatja, hogy a munkabérek kiemelkedő 5,7%-os emelkedésének köszönhetően a megyei munkavállalók 2013-ban havonta 8 ezer Ft-tal kerestek többet az országos átlagnál. Az önálló tevékenységből származó jövedelemmel a bevallást benyújtók közel 12,0%-a rendelkezett, az egy főre vetített éves nagysága 641 ezer Ft-ot tett ki, amely 39 ezer Ft-tal haladta meg a az országos átlagot. A bevallott adatok alapján elmondható, hogy a megyei munkavállalók kedvező jövedelmi viszonyai mellett 2013-ban még mindig az összevont jövedelmet vallók 32,0%-a minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezett. 3. Kedvezmény jellegű tételek jellemzői Adóalap csökkentő kedvezmények Családi kedvezményt 49,4 ezer adózó az összevont jövedelmet vallók több mint egynegyede tudott érvényesíteni. Az általuk kimutatott adóalap mérséklésből számított adó egy főre jutó összege havi Ft megtakarítást jelentett a családos, illetve gyermeküket váró magánszemélyek számára. A gyermekvállalási kedv növekedésének köszönhetően a megyében élő magánszemélyek évben előző évinél 3,6%-kal több magzat után igényelték a családi kedvezményt, mely közel érvényesített kedvezményt mutat. Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb összegű kedvezményt egy 5 gyermekes családapa érvényesítette, aki 11,5 millió Ft-tal csökkentette összevont adóalapját. Adócsökkentő kedvezmények Az adócsökkentő kedvezmények körében és mértékében évre nem történt lényegi jogszabályváltozás, ugyanakkor az előző évinél 7,4%-kal több, összesen 847 millió Ft kedvezmény érvényesítésére került sor. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra történt befizetések után a bevallást benyújtók 10,5%-a érvényesített adókedvezményt 455 millió Ft összegben évben előző évinél 4,6%-kal több magánszemély tartotta fontosnak az öngondoskodás ezen formáját, melynek következtében 6,1%-kal, összegszerűségében 26 millió Ft-tal nőtt a pénztárak javára utalt összeg. 4. Külön adózó jövedelmek alakulása Külön adózó jövedelemmel a bevallást benyújtók 8,7%-a rendelkezett, akik évre összesen 31,2 milliárd Ft különadózó jövedelmet vallottak, előző évinél 5,8%-kal többet. 4

7 Ezen jövedelmek után 5,7 milliárd Ft adófizetési kötelezettség keletkezett, melynél 5,6%-os növekedést mértünk. A korábbi évek tendenciáját követve ez évben is a legnagyobb, 61,9%-os részarányt az osztalék típusú jövedelmek képviseltek 19,3 milliárd Ft összegben 1,6 milliárd Ft-tal meghaladva a évit. Az osztalékok után 3,1 milliárd Ft személyi jövedelemadó került bevallásra, mely 10,7%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az ingatlanpiac élénkülését jól mutatta, hogy a megye adózói évben az előző évinél 40,0%-kal több 1,4 milliárd Ft jövedelmet vallottak ingatlan átruházásából, részesedésük ezáltal 3,4%-ról 4,5%-ra nőtt. 5. Összes adókötelezettség alakulása Az elszámolandó adót csökkentő kedvezmény jellegű tételek növekedése miatt a megyei adózóknak az előző évinél 1,3%-kal kevesebb, 62,9 milliárd Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett. Egy magánszemély adózó évben keletkezett jövedelmei után átlagosan 336,9 ezer Ft-tal járult hozzá az adóbevételekhez. A évi összevont jövedelmek adóterheléséről elmondható, hogy az összesített adóteher 2013-ban 13,8 %-os, mely 1,0%ponttal alacsonyabb az előző évinél. 6. TOP jövedelmek jellemzői évben az összevont jövedelem első helyezettje Győr-Moson-Sopron megyében 352,0 millió Ft volt, mely több mint 200 millió Ft-tal haladta meg az egy évvel korábbit. A megyei második legnagyobb összeg 271,7 millió Ft, a harmadik pedig 160,3 millió Ft volt. Mindhárom TOP jövedelem munkaviszonyból származó bérjövedelem. A TOP 100-as megyei listán az átlagos összevont jövedelem 54,3 millió Ft, 7,1 millió Ft-tal több, mint tavaly. A megye legnagyobb elkülönülten adózó jövedelme vállalkozásból kivont jövedelem, összege 773,9 millió Ft, amely 892,7 millió Ft-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az érintett magánszemély a külön adózó jövedelme mellett 5,4 millió Ft összevonás alá eső jövedelemmel is rendelkezett, jövedelmei után 124,7 millió Ft adókötelezettsége keletkezett, ezáltal a megye és a régió legnagyobb adófizetője is ő volt. A megyei külön adózó jövedelmek TOP listájának második helyezettje jövedelmét döntően osztalékból, illetve árfolyamnyereségből (400,8 millió Ft), a harmadik helyezett osztalékból szerezte (300,0 millió Ft). Az elkülönülten adózó TOP 100-as megyei átlagos jövedelmek összege 99,9 millió Ft volt, a listába történő bekerüléshez pedig 42,8 millió Ft-ot kellett elérni. III. A KATA és a KIVA adózók évi bevallásának kiemelt jellemzői 1. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) év végén Győr-Moson-Sopron megyében működő KATA adóalanyt tartottunk nyilván (az országos 4,9%-a), melyből 90,7% egyéni vállalkozó, 9,3% gazdasági társaság. A vállalkozások által befizetett KATA összege millió Ft volt. Az év során a KATA hatálya alá tartózó vállalkozások által realizált árbevétel 10,3 milliárd Ft volt, átlagosan az egy főre jutó vállalkozási bevétel közelítette a 2,5 millió Ft-ot. Győr- 5

8 Moson-Sopron megyében 162 vállalkozás árbevétele meghaladta a 6 millió Ft-ot, mely után a hatályos jogszabályok szerint összességében, 69 millió Ft kötelezettség keletkezett. 2. A kisvállalati adó (KIVA) év végén 277 KIVA alanyt tartottunk nyilván Győr-Moson-Sopron megyében, amely az ország 3,7%-a. Az adóalanyok közel háromnegyede kft.-ként, 23,1%-a betéti társaságként, 2,6%-a egyéb gazdasági társaságként működött évben a KIVA nettó bevétele 443 millió Ft volt. IV. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. tv.) alapján a magánszemélyek 1997 óta ajánlhatják fel a befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át, illetve 1998 óta a befizetett személyi jövedelemadójuk 1+1%-át. A személyi jövedelemadó 1+1%-ról idén az adófizető magánszemélyek kedvezményezettre rendelkeztek érvényesen, amelyek közül civil kedvezményezett (egyesületek, alapítványok, közalapítványok, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, az Szf. tv. által nevesített intézmények pl. országos közgyűjtemények, Magyar Tudományos Akadémia, országos szakmúzeumok, felsőoktatási intézmények, stb.), 31 technikai számmal rendelkező egyház (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény mellékletében szereplő, technikai számmal rendelkező bevett egyházak száma), 1 kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program). A Nyugat-dunántúli Régióban az adóhatóság 467,2 ezer adófizető magánszemély személyijövedelemadó-bevallását, adónyilatkozatát, munkáltatói elszámolását dolgozta fel, illetve egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallását készítette el. A tényleges adófizetéssel bíró magánszemélyek a bevallást benyújtó 467,2 ezer adózó 88,3%-át tették ki, ők nyilatkozhattak volna érvényesen adójuk 1+1%-áról. Győr-Moson-Sopron megyében a 214,5 ezer fő szja-bevallóból 186,7 ezer adózó nyilatkozhatott volna nulla forintnál magasabb összegről. Rendelkező nyilatkozatot az adófizetési kötelezettséggel rendelkezők 58,6%-a tett. A Nyugat-dunántúli Régióban a évi személyijövedelemadó-bevallás teljesítése során magánszemély tett az 1+1%-os felajánlásáról rendelkező nyilatkozatot. Megye Győr Vas Zala Régió Nyilatkozó magánszemélyek (fő)

9 Az adózók egy vagy két nyilatkozatot tehettek, így a civil és az egyházi szervezetek/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozatok, az alábbi táblázat szerint alakultak: Megye Civil szervezetek részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Egyházi szervezet/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozat (db) 1253-as bevallással 1353-as bevallással Változás (2013/2012) % Civil szervezetek Egyházi szervezetek =2/1 6=4/3 Győr ,3 95,3 Vas ,8 96,2 Zala ,6 94,4 Régió összesen ,7 95,3 Felhívó tájékoztató levél Az adóhatóság a rendelkező magánszemélyek érvényes nyilatkozataiban megjelölt szervezetek részére szeptember 1-jéig postázta a tájékoztató, illetőleg a felhívótájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívó-tájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. Amennyiben ezen szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követően 30 napon belül igazolják a törvényi feltételek meglétét, hatóságunk a részükre felajánlott összeget 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig átutalja. Ha a szervezet korábban sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét a létesítő okirat másolatának, illetve a jogerős bírósági végzés másolatának csatolását mellőzheti, azonban a 1437A adatlap kitöltése ebben az esetben is szükséges. Győr, szeptember 29. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 7