A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012"

Átírás

1 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében készült SZAKISKOLA_2012 Budapest, június

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás finanszírozását az MKIK GVI és az MKIK között január 12-én létrejött szerződés biztosította, amely szerződés előzménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött MPA-KA-NGM-10/2011. iktatószámú támogatási szerződés. A kutatás terepmunkáját irányította: Makó Ágnes (MKIK GVI) Az online kérdőív fejlesztési munkáit végezte: Uhrin Tamás Az adatfelvétel kérdőívét készítette: Révész Erika, MKIK GVI Makó Ágnes, MKIK GVI A matematikai-statisztikai elemzést készítette és a tanulmányt írta: Makó Ágnes, elemző (MKIK GVI) Kutatásvezető: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI A kézirat lezárva: június 4. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: internet: 2 / 166

3 Tartalom Összefoglaló Bevezetés Az adatfelvétel A minta jellemzői A megkérdezettek alapjellemzői Iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények A családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása Jelenlegi munkaerő-piaci pozíció A családi háttér munkaerő-piaci pozícióra gyakorolt hatása Munkanélküliség a szakképzettek körében Továbbtanulás a szakképzettek körében Költözés, migráció, mobilitás Tervek, tervezett munkaerő-piaci érvényesülés Szakmából kilépés, kilépési arányok Következtetések Függelék Melléklet: az adatfelvétel kérdőíve / 166

4 Ábra- és táblajegyzék 1.1. ábra: Adott időszakokban megvalósult interjúk (darab), 2012, N= ábra: Megvalósult és tervezett interjúk aránya az adott időpontokban (százalék), 2012, N= táblázat: A minta megyék szerinti megoszlása, 2012, N= táblázat: A minta régiók szerinti megoszlása, 2012, N= ábra: A megkérdezettek apjának iskolai végzettsége, százalék, 2012, N= ábra: Ha újból szakmát és iskolát kellene választania, hogyan döntene? (százalék), , N 2009 =2899, N 2010 =2916, N 2011 =2919, N 2012 = ábra: Idegennyelv-ismeret a szakiskolát végzettek körében (százalék), , N 2009 =2899, N 2010 =2916, N 2011 =2919, N 2012 = ábra: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = ábra: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = ábra: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = ábra: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = ábra: Vélemények a szakmáról (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = ábra: Vélemények a szakmáról (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = ábra: Munkavégzésében mennyire veszi hasznát annak, amit a szakiskolában tanult? (százalék), , N 2009 =1297, N 2010 =1171, N 2011 =1326, N 2012 = ábra: Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), 2010, N= ábra: Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), , N 2011 =1359, N 2012 = ábra: A szakmaválasztásban szerepet játszó tényezők gyakorisága (százalék), , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ), N 2009 =2386, N 2010 =2556, N 2011 =2283, N 2012 = / 166

5 ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ), N 2009 =2498, N 2010 =2633, N 2011 =2373, N 2012 = ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ) N 2009 =2417, N 2010 =2556, N 2011 =2303, N 2012 = ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ), N 2009 =2535, N 2010 =2639, N 2011 =2391, N 2012 = ábra: A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), , N 2009 =2884, N 2010 =2911, N 2011 =2915, N 2012 = ábra: A megkérdezettek megoszlása munkaszerződésük típusa szerint (százalék), , N 2009 =1257, N 2010 =1089, N 2011 =1280, N 2012 = ábra: Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), , N 2009 =1422, N 2010 =1247, N 2011 =1359, N 2012 = ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010, N= ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011, N= ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012, N= táblázat: A munkahellyel való elégedettség, ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2010, N= ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2011, N= ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2012, N= ábra: A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), 2010, N= ábra: A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya a szerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), , N 2011 =1235, N 2012 = ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint, , N 2009 =2489, N 2010 =2661, N 2011 =2422, N 2012 = ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint, , N 2009 =2617, N 2010 =2742, N 2011 =2521, N 2012 = táblázat: A jelenlegi munkaerő-piaci státusz az apa iskolai végzettsége szerint, 2012, N= ábra: A szakiskola után továbbtanulók aránya az apa iskolai végzettsége szerint, százalék, , N 2009 =2711, N 2010 =2786, N 2011 =2733, N 2012 = / 166

6 táblázat: A megkérdezett jelenlegi munkaerő-piaci státusza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (százalék), 2012, N= ábra: Az álláskeresés átlagos hossza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (hónap), , N 2009 =1168, N 2010 =1106, N 2011 =1229, N 2012 = táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, / 166

7 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, ábra: Milyen feltétellel költözne másik városba egy jobb álláslehetőség kedvéért? (az említések százalékában), , N 2009 =2147, N 2010 =2126, N 2011 =2042, N 2012 = ábra: Hol szeretne a későbbiekben továbbtanulni? (százalék), , N 2009 =1404, N 2010 =1561, N 2011 =1573, N 2012 = táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, táblázat: A karrier szempontjából szükségesnek tartott tényezők, , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = táblázat: Kilépési definíciók táblázat: Kilépési definíciók / 166

8 8.3. táblázat: Kilépési definíciók ábra: A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), , N 2009 =2762, N 2010 =2284, N 2011 =2401, N 2012 = táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, táblázat: Kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, F1. ábra: A szakképzés tipikus útjai (feltételezve, hogy a diák elvégzi a megkezdett képzést) 128 F1. táblázat: A 2012-es kutatásba bevont szakmák listája F2. táblázat: A jelenlegi munkaerő-piaci státusz az apa iskolai végzettsége szerint, 2009, N= F3. táblázat: A jelenlegi munkaerő-piaci státusz az apa iskolai végzettsége szerint, 2010, N= F4. táblázat: A jelenlegi munkaerő-piaci státusz az apa iskolai végzettsége szerint, 2011, N= F5. táblázat: A megkérdezett jelenlegi munkaerő-piaci státusza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (százalék), 2009, N= / 166

9 F6. táblázat: A megkérdezett jelenlegi munkaerő-piaci státusza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (százalék), 2010, N= F7. táblázat: A megkérdezett jelenlegi munkaerő-piaci státusza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (százalék), 2011, N= F8. táblázat: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), F9. táblázat: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), F10. táblázat: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), F11. táblázat: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), F12. táblázat: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), F13. táblázat: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), F14. táblázat: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), F15. táblázat: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), F16. táblázat: Vélemények a szakmáról (pontátlag), F17. táblázat: Vélemények a szakmáról (pontátlag), F18. táblázat: Vélemények a szakmáról (pontátlag), F19. táblázat: Vélemények a szakmáról (pontátlag), F20. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F21. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, F22. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F23. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, F24. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F25. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, F26. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, F27. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, F28. táblázat: Kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, F29. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F30. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, / 166

10 F31. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F32. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, F33. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, F34. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, F35. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, F36. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, F37. táblázat: Kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, F38. táblázat: A vizsgált esetek szakmák és szakmacsoportok szerinti bontása, F39. táblázat: A szakmacsoportok összetétele a vizsgált szakmák szakmacsoportonkénti, / 166

11 Összefoglaló A tanulmány a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat kívánja feltérképezni. A kutatás 1872 tanuló körében végzett kérdőíves adatfelvétel adataira támaszkodva a 2011 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra. A vizsgálat a több régióban kiemelten támogatott, illetve a kutatásba a korábbi években bevont szakmákra korlátozódott. Az adatelemzés eredménye az elmúlt évekhez hasonlóan azt mutatja, hogy a 2012-ben megkérdezettek 5%-a 20 év alatti fiatal, 89%-uk 20 és 23 év közötti, 6%-uk pedig ennél idősebb, így átlagos életkoruk 21,3 év. Válaszadóink 91%-a férfi és 9%-a nő. 4%-uk Budapesten él, 56%-uk egyéb városban, 41%-uk pedig községben ben a tavalyi adatfelvétel eredményeihez képest némileg romlottak a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A legfrissebb adatok szerint a kérdezés időpontjában, tehát 9 hónappal szakmájuk megszerzése után a fiatal szakképzettek 46%-a dolgozott alkalmazottként, 0,4%-uk vállalkozóként és közel 2%-uk alkalmi munkásként. Munkanélküli volt 28%-uk (mely jelentős növekedés a tavalyi 23%-os adathoz képest), továbbtanult 23%-uk (tavaly 29%) és egyéb inaktív státuszról számolt be 1%-uk. A megkérdezettek jelentős részének (42%) még egy munkahelye sem volt életében. A végzés óta eltelt 9 hónap során legalább egyszer munkába állt szakképzettek 70%-a abban a szakmában dolgozott, amelyet tanult, míg 30%-uk ettől eltérő szakmában tudott elhelyezkedni. Adataink 2012-ben is alátámasztották azt az összefüggést, mely szerint a családi háttér nagyban befolyásolja a felnövekvő gyermek iskolai, valamint munkaerő-piaci előmenetelét. Ezt a kapcsolatot elemzésünkben idén is a megkérdezett apjának iskolai végzettségén és munkaerő-piaci pozícióján keresztül vizsgáltuk meg, és azt tapasztaltuk, hogy a fenti magyarázó változók változatlanul jelentős hatást gyakorolnak a megkérdezettek iskolai tanulmányi átlagára, álláskeresésük időtartamára és a végzést követő 9. hónapban mért munkaerő-piaci státuszára. Az elemzés eredményei szerint a szakiskolai, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekei különösen nagy arányban szereznek ilyen képesítést, emellett az apa iskolai végzettségének emelkedésével magasabb a fiatal szakképzettek általános iskolai és szakiskolai tanulmányi átlaga is. 11 / 166

12 A szakképzett pályakezdők iskolájukkal és szakmájukkal a korábbi évek eredményeihez hasonlóan idén is elégedettnek mondhatóak, sőt, 2012-ben tovább javultak az elégedettséget mérő mutatóink. Az eddigi adatfelvételek során a legmagasabb arányban (63,5%) jelezték a tanulók, hogy ha újra dönteniük kellene, újra ugyanazt a szakmát és iskolát választanák, mint korábban. Szintén tovább emelkedett azok aránya (90%-ra), akik olyan szakmát tanultak a szakiskolában, amellyel később is szívesen foglalkoznának. A gyakorlati képzőhellyel kapcsolatban szintén elmondható, hogy még az elmúlt években tapasztalt, kedvező eredményekhez képest is javult a megkérdezettek véleménye. A szakképzett pályakezdők legtöbbje úgy véli, a gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról remek szakemberek keze alatt, és korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgozhatott. Igen sokan számoltak be arról is, hogy jól tudják használni a gyakorlati képzőhelyen megtanultakat munkájuk során is. Az eredmények azt mutatják, hogy képzőhelyükkel minden szempontból elégedettebbek azok a tanulók, akik vállalathoz (is) jártak gyakorlati képzésre, mint azok, akik csak az iskolai tanműhelybe jártak. A szakmában elérhető jövedelemmel kapcsolatos vélemények 2009 és 2010 között megfigyelt javulása 2011-ben megtört, de 2012-ben ismét pozitív változást mutatnak az adatok: azon vélemény elterjedtsége, mely szerint kiemelkedően jól lehet keresni a szakmával, enyhe növekedést mutat, és kevésbé erősen jelent meg az a vélemény, mely szerint a szaktudást nem fizetik meg kellőképpen és 2012 között a szakiskolában elsajátított tudás munkahelyeken történő hasznosíthatósága enyhén javult az adatok szerint. A kérdezés időpontjában dolgozó fiatalok 68%-a számolt be arról, hogy a szakiskolában tanultaknak legalább a felét hasznosítani tudja munkája során (tavaly 65% volt ez az arány). A tavalyi adatokhoz képest változatlanul 21%-ra tehető azok aránya, akik egyáltalán nem tudják munkahelyükön hasznosítani az iskolában tanultakat. Emellett azok aránya, akik szinte minden megtanult dolognak hasznát veszik, az utóbbi három év növekedő tendenciája után 2012-ben enyhe csökkenést mutat (23%). A munkába állt tanulók 10%-a jelezte, hogy a szakiskolában mindent megtanult, amire a munkahelyén szüksége van, 90%-uk viszont arról számolt be, hogy volt olyan készség, amit munkahelyén kellett elsajátítania. Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a megemlített készségek legnagyobb arányban a rutin, gyakorlat munka közben történő megszerezésére vonatkoztak. A korábbi eredményekhez hasonlóan idén is azt mutatják az adatok, hogy a legtöbb szakképzett fiatal azért választotta szakmáját, mert tehetséget érzett magában hozzá. Ezen kívül sokan jelezték, hogy az elegendőnek érzett előzetes ismereteik alapján, illetve a biztos 12 / 166

13 megélhetés reményében választották meg szakmájukat. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szakmaválasztás előtt álló fiatalok továbbra is inkább informális úton tájékozódnak, és csak igen kevesen fordulnak hozzáértő személyhez (pl. tanáraikhoz, vagy a pályaválasztási tanácsadó-rendszer munkatársaihoz). A szakképzettek nyelvtudásával kapcsolatban idén kissé kedvezőtlenebb eredmények születtek, mint a megelőző két év adatfelvételei során. A megkérdezettek 69%-a (tavaly 72%) jelezte, hogy beszél a magyaron kívül más nyelven is. Mind a négy, szakképzett pályakezdők körében végzett adatfelvételünk eredményei arra utalnak, hogy a későbbi elhelyezkedési esélyek, illetve a vállalkozás indítása, vagy a továbbtanulás ténye szorosan összefügg az általános iskolai és főként a szakiskolai tanulmányi eredményekkel. A végzést követő körülbelül 9 hónapban elhelyezkedni tudók, a vállalkozók, illetve a továbbtanulók a 2012-es eredmények szerint is rendre jobb tanulmányi eredményeket értek el korábban, mint akik munkanélküliek lettek, vagy alkalmi munkákból tartják fenn magukat. A foglalkoztatottak körében a munkahellyel való elégedettség immár harmadik éve mutat töretlen javulást. Az elmúlt év eredményeihez hasonlóan idén is azt találtuk, hogy azok a szakképzettek, akik a szakmájukban tudtak elhelyezkedni, átlagosan elégedettebbek munkahelyükkel, mint a teljes minta, a tanulttól eltérő szakmában dolgozók pedig átlagosan minden szempontból kevésbé elégedettek azzal. A kérdőív költözésre, mobilitásra, valamint jövőbeli tervekre vonatkozó kérdéseket is tartalmazott es eredményeink szerint immár nem növekedett tovább a más településre ingázók aránya, viszont 30%-ról 27%-ra csökkent azon megkérdezettek aránya is, akik semmilyen feltétellel nem költöznének el lakóhelyükről másik magyarországi városba egy jobb álláslehetőségért. A többi megkérdezett 66%-a (tavaly 72%) magasabb, a jelenlegi fizetésüket átlagosan 102 ezer forinttal meghaladó összeg reményében már fontolóra venné az elköltözést. A megkérdezettek jövőbeni karrierjük szempontjából az elmúlt három évhez hasonlóan ben is azt tartják a legszükségesebbnek, hogy fejlesszék idegennyelv-tudásukat. A szakképzett fiatalok továbbra is a felsőoktatásban való részvételt tartják a legkevésbé fontos tényezőnek, ráadásul a pontátlag ebben az esetben 2009 óta folyamatosan csökken. Az elmúlt négy évben a szakképzettek körében folyamatosan nőtt a további szakképzésben, szakirányú továbbképzésben való részvétel igénye, ezzel párhuzamosan azonban a felsőfokú tanulmányok egyre kevésbé szerepelnek a távlati tervek között. 13 / 166

14 A szakmájukból kilépő, tehát a nem dolgozó, vagy nem a saját szakmájukban dolgozó végzett szakképzettekre az idei adatelemzés során is különös figyelmet fordítottunk, mivel ez megmutatja a hiányszakmák és a túlképzés újabb fontos vetületét. Az adatelemzés azt mutatta, hogy az utóbbi három évben csak igen enyhén mérséklődött a nem saját szakmájukban, vagy egyáltalán nem elhelyezkedő szakképzettek aránya, mely 2012-ben körülbelül 65%-ra tehető (2009-ben 70%, 2010-ben 67%, 2011-ben pedig 66% volt a megfelelő adat) és 2012 között legjelentősebb mértékben faipar szakmacsoportban végzettséget szerzettek között csökkent a kilépési arány, a legnagyobb növekedést pedig a gépészet és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban tapasztaltuk. A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a tavalyi felmérés adataihoz képest a kilépési arány jelentősen csökkent a Dél- Dunántúlon, számottevő növekedést pedig Észak-Magyarország esetében tapasztaltunk. Így a legmagasabb kilépési arány 2012-ben Észak-Magyarországot jellemzi, a legalacsonyabb pedig a Nyugat-Dunántúlt. A különböző, finomabb megkülönböztetésre is lehetőséget adó kilépési mutatók azt jelzik, hogy 2012-ben a szakképzett fiatalok mintegy 75%-a (tavaly 74%) valamilyen formában részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak, de csak 49%-uk (tavaly 48%) használta munka vagy tanulmányok során 2011-ben megszerzett szakmáját. Emellett a megkérdezettek 55%-ának (tavaly 56%) esetében valószínűsíthető, hogy végzés után el tudnak helyezkedni saját szakmájukban. 14 / 166

15 Bevezetés Az alábbi tanulmány a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket kívánja feltérképezni. A kutatás a 2011 nyarán szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséget tehát szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét veszi górcső alá, azt vizsgálva, hogy a szakmaszerzés óta eltelt mintegy 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra, valamint el tudtak-e helyezkedni saját szakmájukban. A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzetét feltérképező kutatás 2009 nyarán indult el, és 2010-ben, valamint 2011-ben kisebb változtatásokkal folytatódott es kutatásunk a korábbi évekhez képest csökkentett mintaelemszám ellenére szerves folytatása a korábbi évek vizsgálatainak, így legfrissebb adataink összevethetőek a korábbi évek megfelelő eredményeivel. Az idei tanulmányban az elmúlt három év alatt bekövetkezett változásokra helyezzük a hangsúlyt, azonban eredményeink óvatosan, fenntartásokkal kezelendőek. A változásra vonatkozó állításokat nem interpretálhatjuk valós tendenciákként, ezek inkább csak változási irányokat jelölnek. Ennek oka egyrészt az, hogy négy adatfelvétel eredményei még nem elégségesek ilyen következtetések levonására, másrészt a változást jelző eredmények mögött tényleges folyamatok is meghúzódhatnak, de a mintavételi hibából adódó eltérések is közrejátszhatnak. Ez utóbbiak tesztelésére a minta specialitása (szakmánkénti és nem véletlen mintavétel) miatt sajnos nincs módunk. A vizsgálat 2012-ben is a kiemelten támogatott szakmákra koncentrált 1, melyekről a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) döntöttek. A döntés alapját egyrészt a régiónként jogszabályban rögzített hiányszakmák, másrészt a tavalyi vállalati felmérés eredményei képezték, tehát utóbbi szerint azok a szakmák kerültek a kiemelten támogatottak közé, melyek esetében a jövőbeli várható kereslet jelentősen meghaladja a beiskolázási létszámot. (A pontos kritériumok régiónként eltérnek.) A kutatásba bevont szakmák listája megtalálható a tanulmány függelékében. Az elemzés a szakképző intézményekben tanulók családi hátterét is figyelembe vette, mivel ezek igen fontos magyarázó változók az iskolai és munkaerő-piaci pályafutás vizsgálatában. A felmérés során több, mint 2000 frissen végzett szakmunkást kérdeztünk meg (a korábbi 1 Idén azon szakmák kerültek be a kutatásba, melyeknek legalább egy elágazása legalább három régióban kiemelten támogatott volt (kivéve azokat, melyekben túl kevesen végeztek a 2010/2011-es tanévben), emellett az összehasonlíthatóság érdekében a listát bővítettük egyes további szakmákkal, melyeket a korábbi években vizsgáltunk. 15 / 166

16 években 3000 fős volt a minta), ami kellőképpen nagy minta ahhoz, hogy a 2012-ben végző szakmunkások várható viselkedésére tudjunk ebből következtetni. A Szakiskolai férőhelyek meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKBk) részére című kutatási program 2008-ban indult el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésével és irányításával, a Munkaerő-piaci Alap anyagi támogatásával. A kutatási program 2009-ben kibővítve került megvalósításra, így ekkor nyílt először lehetőségünk a vállalati kereslet felmérése mellett a pályakezdő szakképzettek munkaerőpiacra történő belépésének feltérképezésére is ben és 2011-ben a kutatási program folytatódott, így alkalmunk nyílt a vállalatok esetében a harmadik és negyedik, a szakképzett fiatalok körében pedig a második és harmadik adatfelvételi hullám lebonyolítására ben immár az ötödik vállalati és negyedik tanulói felmérést végeztük el. A szakképzett pályakezdők körében végzett újabb vizsgálattól azt reméljük, hogy jelentősen elősegíti a kellően megalapozott döntéshozatalt a szakképző évfolyamok keretit illetően, mivel ezen felmérés révén az egyes képzések minőségével kapcsolatos információknak is birtokába jutunk. A pályakezdők mintájának kialakításánál nem változtattunk a korábbi évek koncepcióján: a kritériumoknak megfelelő, kiemelten támogatott szakmát elvégzett, és a képzés ideje alatt tanulószerződéssel rendelkező fiatalok sokaságából szakma és megye szerinti arányok alapján vettünk mintát. Az adatfelvétel szakmai koncepciójának kialakítását, a mintavételt és a kérdőív összeállítását az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) végezte el. Az adatfelvételt a GVI szervezte, annak lebonyolítását részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) területi hálózata, részben a GVI irányította. Az adatfelvétel eredményeit a GVI elemezte. A 2012-es kutatást az előző évek tapasztalatainak figyelembevételével alakítottuk ki amellett, hogy az alapvető cél változatlan maradt: tapasztalati adatokra és a munkaerő-piaci szereplők várakozásainak felmérésére építve becslést adni a versenyszektor várható munkaerőkeresletéről és a szakképzett munkaerő kínálatának várható alakulásáról. Ez a kutatás a jövőben tovább folytatódva megteremtheti a pontosabb előrejelző rendszerek kiépítésének lehetőségét. 16 / 166

17 1. Az adatfelvétel A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében lezajlott kérdőíves adatfelvétel során 2016 frissen végzett szakképzett fiatalt kerestek fel a kérdezőbiztosok. A szakképzettek mintájának alapját az ISZIIR adatbázis képezte. Az alapsokaságba azok a pályakezdő szakmunkások kerültek be, akik a nyilvántartás szerint azon szakmák egyikében végeztek a 2010/11-es tanévben, melyeknek legalább egy elágazása legalább három régióban kiemelten támogatott volt 2, és a képzés ideje alatt rendelkeztek tanulószerződéssel. Kutatásunk összesen 30 szakmára terjedt ki. Az alapsokaságból vett minta összetételét szakma és megye szerinti arányok alapján határoztuk meg. A kérdezést lebonyolító szervezetek február 3. és április 2. között végezték el a kérdőíves adatfelvételi munkát. Az 1.1. ábrán látható, hogy a megkérdezettek döntő többségét a március eleje és április eleje közötti időszakban keresték fel a kérdezők ábra: Adott időszakokban megvalósult interjúk (darab), 2012, N=2016 darab Adott időszakokban megvalósult interjúk (darab), február 3- február 12. február 13- február 19. február 20- február 29. március 1- március 11. március 12- március 18. március 19- március 25. március 26- április 2. Forrás: KERESLET_TANULO_ A kutatásba bevont szakmák listáját alapvetően a fenti kritérium alapján határoztuk meg, azonban ezek közül kihagytunk néhány olyan szakmát, melyekben túl kevesen végeztek a 2010/2011-es tanévben, valamint az összehasonlíthatóság érdekében a listát bővítettük egyes további szakmákkal, melyeket a korábbi években vizsgáltunk. 17 / 166

18 Az 1.2. ábrán az látható, hogy a körülbelül hetenként megadott időszakokban a végső minta mekkora része került már lekérdezésre és mennyi volt még hátra abból ábra: Megvalósult és tervezett interjúk aránya az adott időpontokban (százalék), 2012, N=2016 százalék 100 Megvalósult és további tervezett interjúk aránya az adott időpontokban százalék), , , , , ,8 február 3- február ,4 február 13- február ,9 február 20- február 29. március 1- március 11. március 12- március 18. március 19- március 25. március 26- április 2. elkészült hátralevő Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

19 2. A minta jellemzői A területi kamarák hálózata segítségével összesen 2016 szakképző iskolát (szakiskolát vagy szakközépiskolát) végzett fiatalhoz jutottak el a kérdezőbiztosok, tehát az előző évek mintájához képest a mintakeret 2012-ben jelentősen csökkent: 3000 főről 2000 főre. A kutatás célja a 2011-ben szakképző iskolát végzettek munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata, ezért csak azon eseteket vizsgálhattuk, akik 2011-es szakképző iskolai végzettségről számoltak be. Kérdezői hiba miatt a kritériumnak nem megfelelő alanyok is bekerültek az adatbázisba, ezért az elemzésből ki kellett hagynunk 144 esetet. Közülük 15 fő nem kiemelten támogatott szakmában szerzett szakképesítést, 14 fő egyáltalán nem szerzett szakmát 2011-ben, 115 fő esetében pedig nem ismerjük a megszerzett szakmát. Ezen 144 eset közül 79 fő nem 2011-ben szerezte utolsó szakmáját, hanem néhány évvel korábban, 31 fő esetében pedig nem ismerjük a végzés évét. A statisztikai számítások során figyelembe vett elemszám így végül 1872 főt tartalmazott. A minta megyék szerinti megoszlása 3 a 2.1. táblázatban látható. Tolna megye (19 fő) és Nógrád megye (31 fő) kivételével minden megyében legalább 50 tanuló töltötte ki a kérdőívet, a legnagyobb esetszámot Pest megye (157 fő), Bács-Kiskun megye (149 fő) és Borsod-Abaúj- Zemplén megye (133 fő) esetében tapasztaltuk. A régiók szerinti megoszlás kiegyenlítettebb, a Dél-Dunántúl kivételével (195 fő) minden régió esetében legalább 240 fős az elemszám. Legnagyobb számban a dél-alföldi régióhoz kötődő fiatalok válaszoltak kérdőívünkre (323 fő). (lásd a 2.1. és 2.2. táblázatokat) 3 A megye nem a szakképzett fiatal lakóhelyét jelöli, hanem azt, hogy melyik megyei kamarával kötött tanulószerződést a képzés során. 19 / 166

20 2.1. táblázat: A minta megyék szerinti megoszlása, 2012, N=1872 Megye Elemszám Százalék Baranya 91 4,9 Bács-Kiskun 149 8,0 Békés 78 4,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 133 7,1 Budapest 124 6,6 Csongrád 96 5,1 Fejér 85 4,5 Győr-Moson-Sopron 120 6,4 Hajdú-Bihar 114 6,1 Heves 77 4,1 Jász-Nagykun-Szolnok 92 4,9 Komárom-Esztergom 83 4,4 Nógrád 31 1,7 Pest 157 8,4 Somogy 85 4,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 108 5,8 Tolna 19 1,0 Vas 59 3,2 Veszprém 98 5,2 Zala 73 3,9 Összesen , táblázat: A minta régiók szerinti megoszlása, 2012, N=1872 Régió Elemszám Százalék Közép-Magyarország ,0 Közép-Dunántúl ,2 Nyugat-Dunántúl ,5 Dél-Dunántúl ,4 Dél-Alföld ,3 Észak-Alföld ,8 Észak-Magyarország ,9 Összesen ,0 20 / 166

21 3. A megkérdezettek alapjellemzői A megkérdezettek alapjellemzőinek tekintetében számottevő változást nem tapasztaltunk a korábbi évek adatfelvételeinek eredményeihez képest. A kérdőíves kutatás során megkérdezettek 5%-a 20 év alatti fiatal, 89%-uk 20 és 23 év közötti, 6%-uk pedig ennél idősebb, így átlagos életkoruk 21,3 év. A mintában a nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a válaszadók 91%-a férfi és 9%-a nő. Budapesten él a megkérdezettek 4%-a, egyéb városban lakik 56%-uk, 41%-uk pedig községi lakos. A mintába legnagyobb gyakorisággal a karosszérialakatos szakmát végzettek kerültek be (113 fő), valamint legalább 100 főt sikerült elérni a bolti eladó, a kőműves, a bútorasztalos, a szakács,valamint az autószerelő szakmát végzettek közül is. A tavalyi adatfelvételhez képest jóval kevesebb festő, mázoló és tapétázó végzettségű fiatalt sikerült felkeresni (2011-ben 184 főt, 2012-ben 75 főt). A megkérdezettek apjának iskolai végzettsége a válaszadók 16%-ának esetében legfeljebb 8 általános, döntő többségük (58%) esetében szakmunkásképző, 15%-uknál szakközépiskola vagy technikum. 7%-uk végzett gimnáziumot és 4%-uk főiskolát vagy egyetemet (lásd a 3.1. ábrát). 21 / 166

22 3.1. ábra: A megkérdezettek apjának iskolai végzettsége, százalék, 2012, N=1771 A megkérdezettek apjának iskolai végzettsége (százalék), általánosnál kevesebb 1,0 8 általános 15,4 Szakmunkásképző 57,9 Szakközépiskola, technikum 15,4 Gimnázium 6,5 Főiskola vagy egyetem 3,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 százalék Forrás: KERESLET_TANULO_2012 A megkérdezettek apja 8%-uk esetében önálló vagy vállalkozó, 2%-uknál vezető beosztású, 4%-uk esetében beosztott értelmiségi és 3%-uk apja irodai alkalmazott. Kiemelkedően magas, 42%-os azok aránya, akiknek apja szakmunkásként dolgozik, 11% esetében segédmunkás vagy betanított munkás, 1%-uknál pedig alkalmi munkás. A válaszadók 10%-ának apja munkanélküli, 9%-uk apja pedig egyéb okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas). A megkérdezettek 5%-a nem válaszolt a kérdésre. A fenti arányok csak igen enyhe eltérést mutatnak a tavalyi és tavalyelőtti adatokhoz képest. A megkérdezettek döntő többsége (79%, tavaly 80%, tavalyelőtt 83%) számolt be arról, hogy apjának van szakképesítése, tehát elmondható, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekei különösen nagy arányban szereznek ilyen képesítést. 22 / 166

23 4. Iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények A szakképzett pályakezdőket az elmúlt évekhez hasonlóan megkérdeztük iskolai eredményeikről, középiskolai pályafutásukról és szakképzettségük megszerzésének körülményeiről. 4 Ez azért képezte vizsgálatunk fontos részét, mert ezáltal kiderülhet, hogy az iskolában elért eredmények milyen hatást gyakorolnak a későbbi munkaerő-piaci pályafutásra. Emellett több kérdés segítségével próbáltuk meg feltárni a fiatal szakképzettek szakiskoláról és szakmájukról alkotott véleményét ben gyűjtött adataink összehasonlíthatóak a korábbi adatfelvételek eredményeivel, így feltérképezhetjük az esetleges változásokat is, azonban mivel még négy adatfelvételi időpont is kevés valódi trendek megállapításához eredményeink értelmezésénél továbbra is óvatosan kell eljárni. A megkérdezett tanulók általános iskolai utolsó éves tanulmányi átlageredménye az összes válaszadó átlagában 3,48 volt, mely szinte azonos a 2011-es és 2010-es értékekkel (rendre 3,46, illetve 3,42) és megközelíti a 2009-es szintet (3,49). Középiskolai tanulmányait a 2012-ben megkérdezett tanulók 67%-a szakiskolában kezdte (tavaly 71%, tavalyelőtt 75%, 2009-ben pedig 70% volt a megfelelő arány). 28%-uk (2011-ben 25%, 2010-ben 22%, 2009-ben 25%) szakközépiskolába, 4,6%-uk (2011-ben 4,4%, tavalyelőtt 4%, 2009-ben 5%) pedig gimnáziumba járt az általános iskola befejezése után. A gimnáziumban tanuló 87 fő 63%-a (55 fő) érettségi bizonyítványt szerzett, 37%-uk (32 fő) pedig még végzés előtt abbahagyta a gimnáziumi képzést. Ezután mind a 87 fő részt vett szakképzésben is (így kerülhettek be mintánkba): 71 fő szakiskolában tanult tovább, 14 fő szakközépiskolában vagy technikumban, 2 fő pedig egy másik gimnáziumban. (Ez a 2 fő később a harmadik középiskolájában szerzett szakmunkás bizonyítványt.) A gimnáziumi érettségivel rendelkező 55 tanulóból 48 fő szakiskolában, 7 fő pedig szakközépiskolában szerzett szakmát. A gimnáziumi tanulmányait félbehagyó 32 főből 29-en szakiskolában, hárman pedig szakközépiskolában szereztek szakmunkás képesítést. Első középiskolájában a megkérdezett fiatalok 66%-a (2011-ben 68%, 2010-ben 72%, ben 68%) szakmunkás bizonyítványt szerzett. 14%-uk (2011-ben és 2010-ben 12%, 2009-ben 4 A megkérdezettek szakiskolában, szakközépiskolában, illetve TISzK-ben szerezhettek szakmát. A szakiskola olyan középfokú oktatási intézmény, ahol az iskolai rendszerű szakképzésben olyanok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek érettségivel. A évfolyamon közismereti képzés is folyik, de emellett nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, később pedig a szakmai előkészítés és a szakmai alapozás. A 10. évfolyam elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után lehet elkezdeni a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészülést. A szakközépiskola olyan középiskola, ahol a évfolyamon közismereti, az érettségire felkészítő képzés folyik. Emellett az első két évben szakmai orientációs, a második két évben pedig szakmai alapozó tantárgyakat is tanítanak. A tanulmányok befejeztével az érettségi megszerzését követően kezdődik a szakmai képzés, mely után a tanult szakmából szakmai vizsga tehető. A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISzK-ek) pedig szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására. /Forrás: 23 / 166

24 13%) érettségi bizonyítványt, 7%-uk (tavaly 6%, tavalyelőtt 3%, 2009-ben 10%) mindkettőt, 13%-uk (2011-ben 14%, 2010-ben 13%, 2009-ben 9%) pedig végzés előtt abbahagyta a képzést. Az érettségi bizonyítványt szerzők 78%-a szakközépiskolában, 22%-a pedig gimnáziumban végzett (utóbbiak később szereztek szakmát egy másik iskolában). A 2012-ben megkérdezett 1872 tanuló közül 580 fő járt második középiskolába is. Ebből 333 fő az első középiskola elvégzése után tanult tovább, 247 fő pedig iskolát, illetve iskolatípust váltott (az első befejezése nélkül). Az első iskola befejezése után továbbtanulók 64%-a szakiskolában, 35%-uk szakközépiskolában vagy technikumban, 1%-uk pedig gimnáziumban tanult tovább. A végzés előtt középiskolát váltók 88%-a szakiskolában, 11%-a szakközépiskolában, 1%-uk pedig gimnáziumban folytatta tanulmányait. A megkérdezettek utolsó éves középiskolai tanulmányi átlaga (az összes megkérdezett átlagában) 3,8 volt, mely kissé jobb eredmény, mint a 2011-es 3,7-es, illetve a 2010-es és 2009-es 3,6-es átlagértékek. A szakiskolából gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy technikumba a megkérdezett szakképzettek 13,5%-a próbált meg átkerülni, mely az eddigi felmérési eredmények között a legalacsonyabb: 2011-ben 14%-uk, 2010-ben 17%-uk, 2009-ben pedig még 18%-uk számolt be ez irányú szándékról. (A tipikus szakképzési pályafutásokat a függelékben található F1. ábra mutatja be.) 24 / 166

25 A szakiskolát végzettek a korábbi évek eredményeihez hasonlóan idén is szakmájukkal való elégedettségüknek adtak hangot, sőt, eredményeink szerint tovább javultak az elégedettséget mérő mutatóink. Még a 2009-es 84%-nál, a 2010-es 87%-nál és a 2011-es 89%-nál is magasabb arányban válaszoltak igenlően arra a kérdésre, hogy olyan szakmát tanultak-e a szakiskolában, amivel később is szívesen foglalkoznának: idén 90%-os volt ez az arány. A tanulók szakmájukkal és iskolájukkal való általános elégedettsége továbbra is magasnak mondható. Az eddigi adatfelvételek során 2011-ben és 2012-ben jelezték a tanulók a legmagasabb arányban (rendre 63,4% illetve 63,5%), hogy ha újra választaniuk kellene, újra ugyanazt a szakmát és iskolát választanák (2010-ben 60%, 2009-ben pedig 57% volt a megfelelő arány). A tavalyi és 2010-es eredményekhez hasonlóan 2012-ben is a tanulók 5%-a maradna szakmájánál, de másik iskola mellett döntene (2009-ben 6%), és 11%-uk választana más szakmát, de ugyanazt az iskolát (2010-ben és 2011-ben 12%, 2009-ben 10%). A megkérdezettek 14%-a keresne új szakmát és új iskolát, ha újra döntési helyzetbe kerülne, mely arány 2011-ben szintén 14%, 2010-ben 16%, 2009-ben pedig 15% volt. A megkérdezettek 6%-a (tavaly 5%, tavalyelőtt 9%, 2009-ben 12%) nem tudott választ adni a kérdésre (lásd a 4.1. ábrát) ábra: Ha újból szakmát és iskolát kellene választania, hogyan döntene? (százalék), , N 2009 =2899, N 2010 =2916, N 2011 =2919, N 2012 = ,5 57,4 Ha újból szakmát és iskolát kellene választania, hogyan döntene? (százalék) ,4 63, ,1 4,7 5,2 5,1 10,2 11,8 11,6 11,4 14,7 15,5 14,2 13,9 11,5 8,7 5,4 6,1 0 Ugyanezt a szakmát és iskolát választaná Ezt a szakmát, de más iskolát választana Más szakmát, de ezt az iskolát választaná Más szakmát és más iskolát választana Nem tudja, hogyan döntene Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

26 Az érettségivel rendelkező megkérdezettek (415 fő) 61%-a nem felvételizett sem egyetemre, sem főiskolára (tavaly 66%, 2010-ben 69%, 2009-ben pedig csak 51% volt ez az arány). 35%- uk felvételizett és fel is vették, mely arány jelentős növekedést mutat: tavaly 30%-uk jelezte ezt, 2010-ben 26%-uk, 2009-ben pedig csupán 3%-uk. A megkérdezettek 5%-a sikertelen felvételi vizsgáról számolt be 2011-ben ez az arány 4%, 2010-ben 5%, 2009-ben pedig 16% volt. A szakképzettek nyelvtudásával kapcsolatban idén kissé kedvezőtlenebb eredmények születtek, mint a megelőző két év adatfelvételei során. A megkérdezettek 69%-a (tavaly 72%, tavalyelőtt 71%, 2009-ben 60%) jelezte, hogy meg tudja értetni magát a magyaron kívül más nyelven is. Angolul 39%-uk beszél, németül 36%-uk (2011-ben rendre 40% és 38%, 2010-ben 39%, illetve 37%, 2009-ben pedig csak 33%, illetve 31% voltak a megfelelő arányok). Franciául, spanyolul, olaszul, oroszul, illetve egyéb nyelven csak igen kevés megkérdezett (0-24 fő) beszélt mind a négy vizsgálati időpontban (lásd a 4.2. ábrát) ábra: Idegennyelv-ismeret a szakiskolát végzettek körében (százalék), , N 2009 =2899, N 2010 =2916, N 2011 =2919, N 2012 = Idegennyelv-ismeret a szakiskolát végzettek körében (százalék), ,8 39,0 39,3 32,9 31,2 37,2 38,0 35, ,5 0,3 0,1 0,5 0,3 0,6 0,2 0,5 0,8 1,5 1,4 0,0 0,1 0,1 0,9 0,3 0,1 0,3 0,3 0,9 angol német francia spanyol orosz olasz egyéb nyelv Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

27 A szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban a korábbi években tapasztalt magas elégedettségi szinthez hasonlóan kedvező képet mutatnak az adatok és több szempont szerint további javulásnak lehetünk tanúi. 5 A megkérdezettek a 4.3. ábrán látható állításokat 1-től 5-ig osztályozták (az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással). A legmagasabb átlagos pontszámot 2012-ben a korábbi évekhez hasonlóan a sok tudást átadó és lelkiismeretesen tanító szakiskolai tanárokkal kapcsolatos állításoknál mértük, valamint a képzőhelyen rendelkezésre álló eszközökkel (gépekkel, anyagokkal) is igen elégedettek voltak a végzett tanulók. A vélemények 2011-hez képest a legtöbb szempont szerint csak igen enyhe elmozdulást, vagy stagnálást mutatnak, a 2009-es eredményekhez képest azonban mind a pozitív, mind a negatív tartalmú állításokkal többen értettek egyet ábra: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag), A szakiskolai tanároktól sokat tanult A szakiskolai tanárok lelkiismeretesen tanítottak A képzőhelyen rendelkezésre állnak a képzéshez szükséges eszközök (gépek, anyagok) A szakiskola olyan tudást ad, ami hasznos a munkahelyén 4,2 4,1 4,1 4,0 4,2 4,1 4,1 4,0 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 3,9 3,9 3,9 A szakiskola megfelelően felkészít az életre 3,7 3,7 3,6 3,4 A szakiskolában tanult szakma önmagában nem elegendő, szükség van mellette egy második szakmára is A szakiskola korszerűtlen, elavult szakmai tudást ad 2,2 2,2 2,2 2,1 3,5 3,4 3,5 3, ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 pontátlag Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_ Megjegyzés: lehetséges, hogy eredményeinket torzítja, hogy felmérésünk csak a kiemelten támogatott szakmákat tanulókra vonatkozott. Elképzelhető, hogy a nem kiemelt szakmákat tanuló fiatalok kevésbé elégedettek a szakképző intézménnyel. 27 / 166

28 4.4. ábra: Vélemények a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = A képzőhelyen rendelkezésre állnak a képzéshez szükséges eszközök (gépek, anyagok) A szakiskola olyan tudást ad, ami hasznos a munkahelyén A szakiskolában tanult szakma önmagában nem elegendő, szükség van mellette egy második szakmára is A szakiskola korszerűtlen, elavult szakmai tudást ad teljes minta Vélemények a a szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012 A szakiskolai tanárok lelkiismeretesen tanítottak csak iskolán kívülre járt A szakiskolai tanároktól sokat tanult A szakiskola megfelelően felkészít az életre részben az iskolai tanműhelybe, részben az iskolán kívülre járt csak az iskolai tanműhelybe járt Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_2012 2,2 2,1 2,2 2,3 3,7 3,7 3,6 3,8 3,5 3,5 3,6 3,4 4,2 4,2 4,2 4,0 4,2 4,2 4,2 4,0 4,1 4,1 4,0 4,0 3,9 3,9 3,9 4,1 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 pontátlag A megkérdezettek 70%-a véli úgy, hogy a szakiskolában az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya megfelelő volt ez enyhe romlást jelent a megelőző évekhez képest (tavaly 72%, ben 74% volt a megfelelő arány), de még mindig sokkal magasabb érték, mint a 2009-es (63%). A válaszadók 26%-a (2011-ben 24%, 2010-ben 22%, 2009-ben 33%) szerint túl sok volt az elméleti oktatás, és az elmúlt két év eredményeivel megegyező módon mindössze 4%-uk sokallta a gyakorlati oktatást (2009-ben 5%). Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett fiatalok körében a szakmai gyakorlati képzés havi óra az utolsó tanévben átlagosan 86,5 óra volt (2011-ben 89,4 óra, 2010-ben 89,5 óra, 2009-ben 86 óra) ben szakiskolai tanulmányai során a megkérdezettek 31%-a csak az iskolai tanműhelybe járt gyakorlati képzésre, 38%-uk csak céghez járt, 31%-uk pedig mindkét helyre től azonban a mintavételünk alapját a képzése során tanulószerződéssel rendelkező fiatalok sokasága alkotja, így az idei mintában a megkérdezettek 69%-a járt céghez gyakorlati képzésre, 25%-uk pedig iskolai tanműhelyben és cégnél is végzett gyakorlatot (2011- ben a megfelelő arányok 73% és 24%, 2010-ben pedig 73% és 25% voltak). A megkérdezettek 28 / 166

29 6%-a számolt be arról, hogy kizárólag az iskolai tanműhelybe járt gyakorlati képzésre, ezek az esetek a pótkérdezés során kerültek a mintába. A végzett tanulók gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban még az elmúlt években tapasztalt igen kedvező véleményeknél is pozitívabb képet festettek. Az adatok szinte minden vizsgált szempont szerint javulást mutatnak. A megkérdezett szakképzett pályakezdők legtöbbje úgy véli, a gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról remek szakemberek keze alatt, és korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgozhatott. Igen sokan számoltak be arról is, hogy jól tudják használni a gyakorlati képzőhelyen megtanultakat munkájuk során is. A 2009-es, 4 körüli átlagpontok után 2010-ben 4,2-4,3 pont körül alakultak az átlagértékek ben és 2012-ben csak igen enyhe (statisztikailag valószínűleg nem szignifikáns), 1-2 századpontos javulást mutattak az adatok. A legmagasabb elégedettségi szintet mind a négy évben a gyakorlati képzőhelyeken dolgozó szakemberekkel kapcsolatban mértük (lásd a 4.5. ábrát). A gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos véleményeket megvizsgáltuk aszerint is, hogy a tanuló csak az iskolai tanműhelybe járt gyakorlati képzésre, vállalathoz járt, vagy mindkét típusú képzésben részt vett. Az eredmények azt mutatják, hogy képzőhelyükkel minden szempontból elégedettebbek azok a tanulók, akik vállalathoz (is) jártak gyakorlati képzésre. A csak iskolai gyakorlati képzésben részt vett megkérdezettek pontátlagai 4-4,2 között szóródnak 2012-ben, a többi tanulóé pedig 4,3-4,4 között (lásd a 4.6. ábrát). Ebből azt a következetést vonhatjuk le, hogy a vállalatoknál korszerűbb gépek használatára van mód, mint az iskolai tanműhelyekben, és az ott elsajátított tudást a munka során jobban használhatóbbnak érzik a szakképzettek. A 4.4. és 4.8. ábrákon látható, hogy a fenti kategóriák szerinti felosztás nem mutat egyértelmű különbséget a szakiskolai tanulmányokról, illetve magáról a szakmáról alkotott vélemények esetében. 29 / 166

30 4.5. ábra: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag), ,41 A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak 4,30 4,40 4,08 A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni 4,01 4,31 4,28 4,32 A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról 4,04 4,28 4,30 4,28 A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak 3,88 4,21 4,18 4, ,6 3,8 4 4,2 4,4 4,6 pontátlag Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

31 4.6. ábra: Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012 A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak 4,23 4,41 4,43 4,41 A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni 4,10 4,32 4,34 4,32 A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról 4,08 4,29 4,31 4,26 A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak 3,97 4,25 4,27 4,27 teljes minta 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 csak iskolán kívülre járt részben az iskolai tanműhelybe, részben az iskolán kívülre járt csak az iskolai tanműhelybe járt Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_2012 A szakmáról alkotott vélemények egyöntetű javulást mutatnak a korábbi évek adataihoz képest. A tanulók jelentős része 2012-ben is úgy látja, szakmáját tisztelik az emberek és szülei büszkék rá, amiért ezt a szakmát választotta. Igen kevesen gondolják azt, hogy szakmájuk miatt lenézik az emberek, bár a korábbi évek csökkenő tendenciája 2012-ben megtört és igen enyhe növekedést mutat. A jövedelemmel kapcsolatos benyomások 2009 és 2010 közötti javulása 2011-ben megtört, de 2012-ben újfent javulást mutatnak az adatok. Csökkent azok, akik úgy látják, hogy más szakmákhoz viszonyítva alacsony a jövedelmük, illetve szakmájukból nehezen lehet megélni. Azon vélemény elterjedtsége, mely szerint kiemelkedően jól lehet keresni a szakmával, enyhe növekedést mutat hez képest kevésbé erősen jelent meg az a vélemény, mely szerint a szaktudást nem fizetik meg kellőképpen (lásd a 4.7. ábrát). 31 / 166

32 4.7. ábra: Vélemények a szakmáról (pontátlag), , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = Vélemények a szakmáról (pontátlag), A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre 3,2 3,2 3,1 3,1 3,6 4,3 4,2 4,1 4,0 4,0 4,0 3,8 Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni Más szakmákhoz viszonyítva alacsony a jövedelme A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni A szakmája miatt az emberek lenézik 1,5 1,4 1,5 1,8 3,2 3,3 3,1 3,2 3,2 3,1 3,0 2,8 2,9 3,0 3,0 3,1 2,8 2,9 2,9 3, ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 pontátlag Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

33 4.8. ábra: Vélemények a szakmáról (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012, N 2012 = A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta Más szakmákhoz viszonyítva alacsony a jövedelme teljes minta A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni csak iskolán kívülre járt Vélemények a szakmáról (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012 A szakmája miatt az emberek lenézik részben az iskolai tanműhelybe, részben az iskolán kívülre járt csak az iskolai tanműhelybe járt 1,5 1,5 1,4 1,5 3,2 3,2 3,1 3,2 3,2 3,3 3,1 2,7 3,2 3,2 3,1 3,4 2,9 2,9 2,6 2,9 2,8 2,8 2,8 2,5 4,3 4,3 4,2 4,4 4,0 4,1 3,8 3,9 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 pontátlag Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

34 A szakiskolában elsajátított tudás munkahelyeken történő hasznosíthatósága az adatok szerint a 2010-ben és 2011-ben megfigyelt tendenciával ellentétben némileg javult 2011 és 2012 között. (Ahogy azt a fejezet elején is megjegyeztük, a négy adatpontból csak igen óvatos következtetéseket vonhatunk le és ebben az esetben sem állíthatjuk biztosan, hogy pozitív trendnek vagyunk szemtanúi.) A munkába állt tanulók 68%-a számolt be arról, hogy a szakiskolában tanultaknak legalább a felét hasznosítani tudja munkája során tavaly ez az arány 65% volt, 2010-ben 66%, 2009-ben pedig 77% hez képest változatlanul 21%-ra tehető azok aránya, akik egyáltalán nem tudják munkahelyükön hasznosítani az iskolában tanultakat (2010-ben 20%, 2009-ben pedig még csak 9% volt ez az arány). Az adatok arra utalhatnak, hogy az utóbbi években növekedett azon tanulók, akik végzettségüktől eltérő szakmában tudtak csak elhelyezkedni, és így a szakiskolában elsajátított tudást egyáltalán nem tudják hasznosítani. Emellett azok aránya, akik szinte minden megtanult dolognak hasznát veszik, az utóbbi három év növekedő tendenciája után 2012-ben enyhe csökkenést mutat (23%, 2011-ben 26%, 2010-ben 22%, 2009-ben 19%) (lásd a 4.9. ábrát) ábra: Munkavégzésében mennyire veszi hasznát annak, amit a szakiskolában tanult? (százalék), , N 2009 =1297, N 2010 =1171, N 2011 =1326, N 2012 = Munkavégzésében mennyire veszi hasznát annak, amit a szakiskolában tanult? (százalék), , ,2 28,3 26, ,7 20,7 19,6 23,4 23,3 21,7 18,8 23, ,8 14,2 14,3 16,8 15,7 16,3 11,5 10 8,9 5 0 Egyáltalán nem veszi hasznát Csak a kisebb részének veszi hasznát Kb. a felének veszi hasznát A nagyobb részének hasznát veszi Szinte mindennek hasznát veszi Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

35 A 2010-es adatfelvétel során kérdőívünk első ízben tért ki arra a témára, hogy a kérdezés időpontjában dolgozó válaszadóknak mely készségeket kellett a munkahelyükön elsajátítaniuk ahhoz, hogy ott jól elláthassák feladataikat, tehát mely szükséges készségeket nem tudták megtanulni szakiskolai tanulmányaik alatt. Az eredmények szerint a válaszadóknak a legtöbb esetben (az összes említés 54%-a) konkrét feladatot, feladatcsoportot (pl. gépkezelés, hegesztés, adatrögzítés) kellett megtanulniuk munka közben. Az említések 18%-ában általános tulajdonságot kellett elsajátítaniuk. A megkérdezettek 14%-ának mindent a munkahelyen kellett megtanulnia, mivel nem eredeti szakmájában helyezkedett el. 8%-uknak helyi szokásokat és az adott munkahelyhez kötődő ismereteket kellett megtanulnia, 5%-uknak rutint kellett szereznie, 0,6%-uk pedig egyéb választ adott (lásd a ábrát) ábra: Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), 2010, N=1359 Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), 2010 Konkrét feladatok, feladatcsoport 54,4 Általános tulajdonság, fejleszthető készség 18,4 Nem a tanult szakmájában dolgozik, mindent a munkahelyen tanult meg 13,5 Helyi szokások, adott munkahelyhez kapcsolódó ismeretek 7,7 Rutin, gyakorlat megszerzése 5,4 Egyéb válasz 0, százalék Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

36 2011-ben 6 a kérdésre 1359, a kérdezés időpontjában dolgozó fiatal válaszolt. Közülük 166-an (12%) azt jelezték, hogy semmit nem kellett a munkahelyükön megtanulniuk, mivel a szakiskolában mindent megtanultak. További 1193 fő arról számolt be, hogy volt olyan készség, amit a munkahelyén kellett elsajátítania. A 2012-es adatfelvételkor 903 alkalmazotti státuszú megkérdezett válaszolt a kérdésre, közülük 91 fő (10%) jelezte, hogy minden szükséges dolgot megtanult az iskolában, 812 fő pedig beszámolt olyan készségekről, melyeket munkahelyén tanult meg. Az adatelemzés eredménye azt mutatja (lásd a ábrát), hogy 2012-ben a legnagyobb arányban (27%) a rutint, gyakorlatot kellett munka közben megszerezniük a szakképzett fiataloknak ez az arány csak 23% volt 2011-ben. A helyi szokásokat és az adott munkahelyhez kötődő speciális ismereteket mindkét évben a válaszadók körülbelül 24%-ának kellett megtanulnia munkahelyén. A megemlített, munkahelyen elsajátított készségek konkrét feladatra, illetve feladatcsoportra (pl. gépkezelés, hegesztés, adatrögzítés) vonatkoztak az esetek 23%-ában (tavaly 25%). A fenti arány 15% az általános tulajdonságok, készségek (pl. precizitás, önálló munkavégzés) fejlesztése területén (tavaly 14% volt). A válaszadók 11%-a jelezte, hogy mindent a munkahelyén tanult meg, mivel nem saját szakmájában helyezkedett el (tavaly 14% volt a megfelelő arány). 6 Ezen kérdés esetében a 2010-es és 2011-es eredmények nem hasonlíthatóak össze, mivel a 2010-es kérdőívben nyitott, a 2011-esben pedig zárt kérdés segítségével jutottunk az adatokhoz, és emiatt azok jelentős eltérést mutatnak. A 2011-es és 2012-es adatok viszont az azonos módszertan miatt összehasonlíthatóak. 36 / 166

37 4.11. ábra: Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), , N 2011 =1359, N 2012 =1094 Mi az, amit a munkahelyén kellett megtanulnia ahhoz, hogy jól elláthassa a feladatát (az összes említés százalékában), Rutin, gyakorlat megszerzése 23,4 27,1 Helyi szokások, adott munkahelyhez kapcsolódó ismeretek 24,4 24,0 Konkrét feladatok, feladatcsoport 22,5 24,7 Általános tulajdonság, fejleszthető készség 13,9 14, Nem a tanult szakmájában dolgozik, mindent a munkahelyen tanult meg 11,2 13, Forrás: KERESLET_TANULO_ százalék Először a 2010-es kutatásban kérdeztük meg a szakképzett fiatalokat a szakmaválasztásukban szerepet játszó tényezőkről. Ezáltal képet kaphatunk arról, hogy az általános iskola befejezése után a szakmát választók általában milyen hatások eredőjeképpen döntenek későbbi szakmájukról, valamint megtudhatjuk, hogy milyen információforrásokat, tanácsadókat vesznek leginkább igénybe a fiatalok. (A válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek.) A kérdést 2011-ben újfent feltettük és két új válaszlehetőséget is megadtunk: a szakma kiválasztásában szerepet játszó tényezők között így már szerepelt a családi, vagy ismerős vállalkozásban történő elhelyezkedés és a tanulószerződéses munka lehetősége is ben a 2011-eshez képest változatlan formában ismételtük meg a kérdést. 37 / 166

38 Az adatok azt mutatják, hogy bár az említések aránya csökkent az előző évekhez képest a legtöbb szakképzett fiatal idén is azért választott egy adott szakmát, mert tehetséget érzett magában ahhoz (72%, tavaly 74%, 2010-ben 79%) ben a megkérdezettek kicsivel több, mint fele jelezte, hogy a biztos megélhetés reményében választotta meg szakmáját és a szempont megjelenése enyhe csökkenést mutat (2012-ben 51%, 2011-ben 53%, 2010-ben 51%). A pályakezdő szakmunkások 43%-a választotta szakmáját elegendőnek érzett előzetes ismeretei alapján a megelőző két évben még 51% volt ez az arány. A válaszadók 42%-a választott szakmát szülei tanácsára (tavaly 38%, 2010-ben 39%). Az iskolai eredmények pedig 34%-uk esetében befolyásolták a szakmaválasztást (tavaly 37%, tavalyelőtt 40%). Barátai, ismerősei példája alapján szintén 34% választott szakmát, mely tényező folyamatos csökkenést mutat (tavaly 39%, tavalyelőtt 43%). A tanulószerződéses munka lehetősége 29%-uknál jelent meg mint befolyásoló tényező (tavaly 38%). Viszonylag kevesen számoltak be arról, hogy tanáraik tanácsa alapján döntöttek (16%, tavaly 15%, tavalyelőtt 13%). A lakhatási problémák megoldása a megkérdezettek 14%-a esetében, a családi, vagy ismerős vállalkozásban való munkalehetőség pedig mindössze 11%-uknál játszott szerepet a pályaválasztáskor. Nem volt más választása a válaszadók 10%-ának, valamint a választott iskolában nem tudott más szakmát választani 5%-uk. A pályaválasztási tanácsadók javaslatai és a hirdetések is keveseknél (mindkettő 3%) nyújtottak támpontot. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szakmaválasztás előtt álló fiatalok továbbra is inkább informális úton tájékozódnak, és csak igen kevesen fordulnak hozzáértő személyhez (pl. tanáraikhoz, vagy a pályaválasztási tanácsadó-rendszer munkatársaihoz) (lásd a ábrát). 38 / 166

39 4.12. ábra: A szakmaválasztásban szerepet játszó tényezők gyakorisága (százalék), , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = A szakmaválasztásban szerepet játszó tényezők gyakorisága (százalék), Tehetséget érzett ehhez a szakmához Ez látszott biztos megélhetésnek Ezt ismerte eléggé Szülei tanácsolták Iskolai eredménye ezt tette lehetővé Barátja, ismerőse példájától kapott kedvet A tanulószerződéses munka lehetősége* 43, ,3 33,9 36,7 39,6 33,7 39,3 42,8 28,6 38, ,7 50,5 51,1 51,4 71,5 73,8 78,6 15, Tanárai tanácsolták 15,1 12, Így nem volt probléma, hogy hol lakjon, amíg tanul 20,3 19,3 Családi, vagy ismerős vállalkozásban így kaphatott 11 11,4 munkalehetőséget* 10,3 Nem volt más lehetősége 11,7 12,2 4,7 A választott iskolában nem volt más lehetősége 7,4 3,2 8,5 * Két válaszlehetőség a 2010-es adatfelvételnél A pályaválasztási tanácsadó javasolta 3,6 még nem szerepelt, csak 2011-ben került be 2,8 a kérdőívbe 2,7 Hirdetésre jelentkezett 2,6 2,6 százalék Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

40 4.1. A családi háttér iskolai előmenetelre gyakorolt hatása A családi (kulturális) háttér nagyban befolyásolja a felnövekvő gyermek iskolai (és később munkaerő-piaci) előmenetelét. Ezt a kapcsolatot jelen elemzésben a megkérdezett apjának iskolai végzettségén és munkaerő-piaci pozícióján keresztül vizsgálhatjuk meg. Adataink összehasonlíthatóak az elmúlt három év adatfelvételeinek vonatkozó eredményeivel. Az adatok az elmúlt évekhez hasonlóan 2012-ben is azt mutatják, hogy a megkérdezettek apja iskolai végzettségének emelkedésével nő a fiatal szakképzettek általános iskolai tanulmányi átlaga. A 8 általánosnál alacsonyabb, illetve 8 általános végzettségű apák gyermekeinek körében 2011 óta nem történt változás, az átlageredmények 3,4 körüliek. A szakmunkásképzőt végzett apák gyermekeinek átlageredménye javult 2011-hez képest (3,4-ről 3,5-re). A szakközépiskolát vagy technikumot végzett apák gyermekeinél 3,62-ról 3,56-ra csökkent az átlagos általános iskolai tanulmányi eredmény. A gimnáziumi érettségivel rendelkező apák gyermekeinek körében igen enyhén (3,55-ról 3,52-ra) csökkent az átlageredmény, a felsőfokú végzettségűek gyermekeinek csoportjában pedig 3,7-en stagnált. Az adatokból látható, hogy az apa iskolai végzettsége főként a felsőfokú végzettségű szülők esetében gyakorol jelentős hatást a gyermek iskolai eredményeire: a szakmunkásképzőt, a szakközépiskolát és a gimnáziumot végzett apák gyermekeinek esetében szinte megegyeznek a 2012-es átlagok, a felsőfokú végzettség esetében jóval magasabb ez az érték (lásd a ábrát). 40 / 166

41 ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ), N 2009 =2386, N 2010 =2556, N 2011 =2283, N 2012 =1468 4, Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ) 3, ,87 3,7 3,5 3, ,35 3,39 3,37 3,35 3,37 3,35 3,28 3,44 3,43 3,47 3,41 3,66 3,62 3,56 3,51 3,63 3,40 3,55 3,52 3,72 3,73 3,55 3,1 3,11 2,9 2,7 2,5 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola, Gimnázium Főiskola vagy technikum egyetem Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

42 A szakiskolai utolsó éves tanulmányi átlag esetében hasonló képet mutatnak az adatok: az átlag itt is nő az apa iskolai végzettségének emelkedésével. A 2012-es adatfelvétel tanúsága szerint az elmúlt évi pozitív tendencia folytatódott és a legtöbb kategóriában növekedtek az átlagértékek a tavalyi eredményekhez képest. A legjelentősebb emelkedés a szakiskolai eredmények esetében a szakmunkásképzőt és a gimnáziumot végzett apák gyermekeinél tapasztalható (3,7-ről 3,8-re). A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű apák gyermekeinek körében csökkenés tapasztalható (3,7-ről 3,6-re). A 8 általánost végzett apák gyermekeinek átlagos szakiskolai eredménye 3,6-ről 3,7-re emelkedett (2009-ben még csak 3,4 volt, 2010-ben 3,5), a szakközépiskolát vagy technikumot végzett apák gyermekeinek körében pedig 3,7-ről 3,8-re növekedett az átlag. A főiskolát vagy egyetemet végzett szülők gyermekeinél viszonylag jelentős csökkenést tapasztaltunk 2012-ben (3,9-ről 3,8-re). (lásd a ábrát) ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ), N 2009 =2498, N 2010 =2633, N 2011 =2373, N 2012 = ,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3, ,43 3,66 Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa végzettsége szerint ( ) 3,56 3,40 3,51 3,63 3,71 3,59 3,59 3,69 3,79 3,86 3,80 3,79 3,77 3,77 3,74 3,69 3,65 3,64 3,65 3,64 3,61 3,3 3,28 3,2 3,1 3 2,9 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola, Gimnázium Főiskola vagy technikum egyetem Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

43 Az apa munkaerő-piaci státusza is fontos magyarázó tényező az iskolai eredmények tekintetében. 7 A legjobb iskolai eredményekkel 2012-ben a vezető beosztású és az irodai alkalmazott apák gyermekei rendelkeznek, a legrosszabbal pedig a munkanélküliek, valamint a segéd- és betanított munkások gyermekei. (Az összefüggésben az apák iskolai végzettsége is közrejátszik.) Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb vizsgált csoportban 2009 és 2010 között romlott, majd 2010 és 2011 között javult a fiatal szakmunkások által jelzett átlagos általános iskolai eredmény, 2011 és 2012 között pedig folytatódott a pozitív tendencia. Jelentősebb visszaesést csak a beosztott értelmiségi (3,7-ről 3,6-re) és a munkanélküli (3,43-ról 3,36-ra) apák gyermekei esetében tapasztaltunk. A legnagyobb emelkedést a vezető beosztású (3,6-ről 3,8-re), az irodai alkalmazott apák (3,6-ről 3,7-re), valamint az alkalmi munkások gyermekei (3,3-ről 3,4-re) esetében mutatják az adatok (lásd a ábrát) ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ) N 2009 =2417, N 2010 =2556, N 2011 =2303, N 2012 =1471 Vezető beosztású Irodai alkalmazott Önálló vagy vállalkozó Beosztott értelmiségi Más okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas) Szakmunkás Alkalmi munkás Munkanélküli Segéd/betanított munkás Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ) 3,21 3,27 3,40 3,38 3,46 3,46 3,49 3,46 3,47 3,49 3,47 3,44 3,47 3,39 3,36 3,43 3,31 3,45 3,36 3,34 3,36 3,31 3,52 3,62 3,57 3,57 3,57 3,59 3,57 3,54 2,9 3 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,62 3,65 3, ,76 3,75 3,75 Forrás: KERESLET_TANULO_ Azon megkérdezettek esetében, akiknek apja önálló vagy vállalkozó, az eredmények az alacsony esetszámok miatt fenntartásokkal kezelendők. 43 / 166

44 A szakiskolai utolsó éves átlagosztályzatok esetében is megfigyelhető a szinte általános emelkedés a 2011-es adatfelvétel eredményeihez képest. Jelentős pozitív elmozdulást tapasztaltunk az alkalmi munkások (3,4-ről 3,7-re), a segéd- és betanított munkások (3,6-ről 3,7-re), a szakmunkások (3,7-ről 3,8-re) és a vállalkozók (3,8-ről 3,9-re) gyermekei esetében. A vezető beosztású apák gyermekei között igen nagy visszaesést mértünk (3,9-ről 3,55-ra), melynek következménye, hogy a tavaly még a legmagasabb átlagértékkel jellemzett csoport egy csapásra az utolsó helyre került, a munkanélküli apák gyermekeivel megegyező értékkel (lásd a ábrát) ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ), N 2009 =2535, N 2010 =2639, N 2011 =2391, N 2012 =1555 Önálló vagy vállalkozó Irodai alkalmazott Szakmunkás Beosztott értelmiségi Más okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas) Segéd/betanított munkás Alkalmi munkás Munkanélküli Vezető beosztású Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények az apa munkaerő-piaci státusza szerint ( ) 3,38 3,39 3,42 3,47 3,45 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4 Forrás: KERESLET_TANULO_2012 3,46 3,52 3,55 3,57 3,60 3,62 3,63 3,63 3,63 3,59 3,57 3,55 3,58 3,63 3,66 3,65 3,68 3,68 3,76 3,75 3,75 3,77 3,75 3,72 3,73 3,77 3,81 3,79 3,84 3,86 3, / 166

45 5. Jelenlegi munkaerő-piaci pozíció Vizsgálatunk gerincét 2012-ben éppúgy, mint az elmúlt három évben a fiatal pályakezdők munkaerő-piaci pozíciójának feltárása képezte. Kérdőívünk ismét végigkövette a fiatalok pályáját az iskola elvégzése és az adatfelvétel között eltelt körülbelül 9 hónapban, minden munkahelyet számításba véve. Az elemzés során ismét megvizsgáltuk a munkaerő-piacra történő belépést, az esetleges kilépést (inaktívvá válás), különös figyelmet szentelve a munkanélkülivé vált, illetve a szakiskola (szakközépiskola) után továbbtanuló fiataloknak. A szakma elhagyását külön fejezetben tárgyaljuk (8. fejezet). A megelőző évi adatfelvételből származó adatokkal történő összehasonlításra ismét jelentős hangsúlyt helyezünk, de miként az iskolai előmenetellel foglalkozó 4. fejezetben, itt is ügyelünk arra, hogy a mindössze négy időpontra kiterjedő adatfelvételből ne vonjunk le túlságosan messzemenő következtetéseket. A 2012-es adatfelvétel eredményei szerint a megkérdezettek között 45%-ról 46%-ra nőtt az alkalmazottak aránya (2009-ben 45%, 2010-ben 39% volt ez az arány). Azonban ezzel egyidejűleg a munkanélküliek aránya is növekedett, méghozzá nagyobb mértékben: 23%-ról 28%-ra (2009-ben 20%, 2010-ben 24% volt a megfelelő arány). Mintánkban a megkérdezés időpontjában a tanulók aránya jelentős csökkenést mutatott és a felmérés történetének legalacsonyabb értékét vette fel (23%, tavaly ugyanez az arány 29% volt, 2010-ben 32%, ben 29%). A vállalkozók aránya stagnált, az alkalmi munkásoké kissé növekedett, az egyéb inaktívaké pedig enyhén csökkent az előző évhez képest (lásd az 5.1. ábrát). A kutatásba bevont szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy a korábbi évek eredményeihez hasonlóan idén is a szerszámkészítő és a gépi forgácsoló szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a legnagyobb arányban alkalmazottként a kérdezés időpontjáig. Ezen kívül a gépgyártástechnológiai technikus és a szerkezetlakatos szakmát végzettek között tapasztaltunk magas elhelyezkedési arányokat. A legritkábban a bolti eladó, a burkoló és az autószerelő szakmát végzettek dolgoztak alkalmazottként a kérdezés idején. Munkanélküliségről leggyakrabban a burkoló és a pék végzettségűek számoltak be. 45 / 166

46 5.1. ábra: A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), , N 2009 =2884, N 2010 =2911, N 2011 =2915, N 2012 =1868 százalék A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), ,0 44,6 44, , , ,3 29,0 29, ,9 24,1 23,2 22, ,8 0,8 0,4 0,4 3,9 3,2 1,3 1,9 1,8 0,6 1,1 0,7 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

47 A 2012-es adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak 72%-a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozott, mely némi csökkenést jelent a tavalyi értékhez (74%) képest. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya gyakorlatilag változatlan maradt (25-26%) mind a négy vizsgált időpontban. A megbízási szerződéssel alkalmazottak aránya enyhén növekedett (1%-ról 2,5%-ra) (lásd az 5.2. ábrát) ábra: A megkérdezettek megoszlása munkaszerződésük típusa szerint (százalék), , N 2009 =1257, N 2010 =1089, N 2011 =1280, N 2012 =838 százalék A megkérdezettek megoszlása munkaszerződésük típusa szerint (százalék), ,0 72,5 73,8 71, ,9 25,5 25,4 25, ,1 1,9 2,5 0,9 Határozatlan idejű munkaszerződés Határozott idejű munkaszerződés Megbízási szerződés Forrás: KERESLET_TANULO_2012 A megkérdezettek jelentős részének (42%, 787 fő) még egy munkahelye sem volt életében. Ez az arány csökkent az elmúlt évekhez képest (2011-ben 44%, 2010-ben 49%, 2009-ben 47%). A válaszadók 47%-ának (tavaly 43%, tavalyelőtt 39%, 2009-ben 41%) egy munkahelye volt, 9%- uk számolt be két munkahelyről (2011-ben 10%, 2010-ben és 2009-ben 9%), 2,4%-uk (2011- ben 3,3%, 2010-ben 2,8%, 2009-ben 3,6%) pedig ennél több munkahelyen dolgozott már. Végzésük, tehát a 2010/11-es tanév vége és 2012 tavasza között eltelt, körülbelül 8-10 hónapos időszakban az elmúlt évekhez hasonlóan a foglalkoztatott státuszú válaszadók 81%-ának egy munkahelye volt, 15%-uknak kettő, 3%-uknak pedig ennél több. 47 / 166

48 Az első munkahelyre vonatkozó kérdésekre 1099-en válaszoltak. Ezen csoport 30%-a (2011- ben 29%, 2010-ben 34%, 2009-ben 40%) járt korábban gyakorlati képzésre a céghez és nettó havibérük átlagosan forint volt itt (tavaly forint, a megelőző két évben forint volt az átlag). A második munkahelyre vonatkozóan 196 választ elemeztünk, mely esetben a megkérdezettek 9%-a (2011-ben 6%, 2010-ben 7%, 2009-ben 13%) járt a céghez gyakorlati képzésre és átlagos nettó bérük forint volt (tavaly forint, a megelőző két évben forint). A harmadik munkahelyre vonatkozó kérdésre mindössze 37 fő válaszolt, közülük pedig csak ketten jártak a céghez gyakorlati képzésre. Az adatokból az elmúlt évekhez hasonlóan 2012-ben is az a következtetés vonható le, hogy a gyakorlati képzés általában csak az első munkahely esetében jelent munkalehetőséget a végzett tanulók számára. A 2012 tavaszán megkérdezett 1872 fiatal közül 903 fő volt foglalkoztatott, őket arról is megkérdeztük, hogy milyen módszereket vettek igénybe álláskereséskor. (A válaszadók több módszert is megjelölhettek.) Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan idén is családtagok, ismerősök segítségével talált munkát a legtöbb szakképzett fiatal, sőt, arányuk 54%-ról 56%-ra nőtt (2010-ben 54%, 2009-ben 47%). Azok aránya, akik korábbi tanulószerződésük alapján vették fel a kapcsolatot munkaadójukkal, 22%-ról 23%-ra nőtt (2010- ben 23%, 2009-ben 22%). Az újsághirdetések segítségével állást keresők aránya 9%-ról 7%-ra csökkent (2010-ben 7%, 2009-ben 10% volt). Idén némileg többen vették igénybe az internetet álláskeresésük során: a tavalyi 5%-ról 6%-ra nőtt az arány (2010-ben és 2009-ben 3% volt), bár még ez is relatíve kevésnek számít. A munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek segítségét az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a megkérdezettek alig 3%-a vette igénybe. Egyéb módszert a megkérdezettek 7%-a alkalmazott (a korábbi években 9%) (lásd az 5.3. ábrát). Az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az álláskeresés informális útja több év távlatában is a legnépszerűbb álláskeresési módszer a szakképzett fiatalok körében, emellett a tanulószerződésen keresztül kiépített kapcsolatok is fontos lehetőséget jelentenek a későbbi munkavállalás szempontjából. Az internetes álláskeresés azonban csak igen lassan terjed a szakképzettek között. 48 / 166

49 5.3. ábra: Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), , N 2009 =1422, N 2010 =1247, N 2011 =1359, N 2012 =903 százalék 60 54,2 53, ,4 40 Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), , ,6 21,7 22,7 21,5 10 9,5 8,7 6,9 6,6 6,3 4,9 3,0 2,7 2,3 2,5 2,9 2,9 9,6 9,2 8,9 7,2 0 Családtagok, ismerősök segítségével Tanulószerződés alapján Újsághirdetés útján Internetes állásközvetítő útján Munkaügyi központ/kirendeltség segítségével Egyéb módon Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

50 2012-ben a megkérdezett pályakezdők átlagosan 1,9 hónapos álláskeresési időszakról számoltak be, mely viszonylag alacsonynak mondható. A legfrissebb adatok szerint az átlagos álláskeresési idő enyhén csökkent a tavalyi (2,2 hónap) és a tavalyelőtti (2,4 hónap) értékekhez képest, de még mindig magasabb, mint a 2009-es adat (1,5 hónap). Az enyhén csökkenő tendencia a gazdasági válság negatív hatásainak további enyhülésével és a szakképzett munkaerő iránti fokozott kereslettel magyarázható. Az élénk munkaerő-piaci keresletet az is mutatja, hogy a kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között változatlanul jelentős arányt képviselnek azok, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan (egy hónapnál rövidebb idő alatt) el tudtak helyezkedni: az arány a 2011-es értékkel megegyezően 51% (2010-ben 46%, 2009-ben 59%). A megkérdezettek 10%- a (2011-ben 5%, 2010-ben 8%, 2009-ben 11%) egy hónapig keresett állást, 34%-uk (2011-ben 36%, 2010-ben 38%, 2009-ben 28%) pedig 2 és 6 hónap közötti ideig. Fél évnél hosszabb ideig a megkérdezettek 5%-a keresett munkát, mielőtt elhelyezkedett (tavaly 8%, 2010-ben 9%, 2009-ben 2%). A szakmák szerinti adatelemzésből az derült ki az, hogy a leggyorsabban (átlagosan 1,1 hónapos munkakeresés után) a szerkezetlakatos, a szerszámkészítő és a hegesztő szakmát végzettek tudtak elhelyezkedni a szakiskola elvégzése után. Továbbá viszonylag gyorsan (átlagosan 1,3-1,4 hónap alatt) munkát találtak a szakács és a gépgyártástechnológiai technikus szakmában végzett tanulók is. A munkakeresés átlagos időtartama a bútorasztalos (2,9 hónap), a géplakatos (2,8 hónap) és a pék (2,8 hónap) végzettségűek esetében volt a leghosszabb (lásd az 5.6. ábrát). 8 8 Az elektronikai műszerész, az épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, a vízvezeték- és vízkészülékszerelő, a tetőfedő, a hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő, a mechatronikai műszerész, valamint az elektronikai technikus szakmákban végzettek adatai az alacsony esetszámok miatt nem szerepelnek az ábrán. 50 / 166

51 5.4. ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010, N=1099 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010 Húsipari termékgyártó Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Gépi forgácsoló Villanyszerelő Pék Pék-cukrász Ács, állványozó Kőműves Szerszámkészítő Hegesztő Szakács Ruházati eladó Burkoló Asztalos, bútorasztalos Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Festő, mázoló és tapétázó Járműfényező Autószerelő Élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő Karosszérialakatos Autóelektronikai műszerész Szerkezetlakatos 0,8 1,0 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 1,8 1,9 2,1 2,2 2,3 2,4 2,4 2,6 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 3,1 3,1 4,1 Forrás: KERESLET_TANULO_ hónap ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011, N=1237 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011 Szerkezetlakatos Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Pék Hegesztő Húsipari termékgyártó Pincér Szakács Autóelektronikai műszerész Villanyszerelő Bútorasztalos Kőműves Festő, mázoló és tapétázó Karosszérialakatos Bolti eladó Autószerelő Gépgyártástechnológiai technikus Ács, állványozó Géplakatos Burkoló Járműfényező Pék-cukrász 1,3 1,8 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 2,0 2,0 2,0 2,3 2,3 2,5 2,5 2,5 2,6 2,7 2,7 2,7 2,8 3,0 3,1 Forrás: KERESLET_TANULO_ ,5 1 1,5 2 2,5 3 hónap 3,5 51 / 166

52 5.6. ábra: Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012, N=852 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012 Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Hegesztő Szakács Gépgyártástechnológiai technikus Húsipari termékgyártó Kőműves Gépi forgácsoló Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Járműfényező Karosszérialakatos Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Villanyszerelő Festő, mázoló és tapétázó Autószerelő Pék-cukrász Épületasztalos Burkoló Bolti eladó Géplakatos Pék Bútorasztalos 1,1 1,1 1,1 1,3 1,4 1,5 1,5 1,7 1,7 1,7 1,8 1,9 1,9 1,9 2,1 2,1 2,3 2,4 2,4 2,6 2,8 2,8 2,9 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 hónap 3,5 Forrás: KERESLET_TANULO_2012 A munkahellyel való elégedettség vizsgálata során a fiatal szakképzettek körében idén is majdnem minden tekintetben magasabb átlagos elégedettségi szintet tapasztaltunk, mint tavaly: az adatok csak a munkatársak értékelésénél mutatnak enyhe csökkenést (de így is ez a szempont mutatja a legmagasabb átlagértéket). Így elmondható, hogy immár harmadik éve töretlen az átlagos elégedettségi szint javulása. A megkérdezettek az elmúlt évek adataihoz hasonlóan idén is leginkább munkatársaikkal vannak megelégedve, valamint magas szintű elégedettséget tapasztaltunk a munkavégzés körülményeivel és a berendezések, gépek állapotával kapcsolatban is. A legkevésbé magas elégedettség a korábbi évek eredményeihez hasonlóan a továbblépési lehetőségekhez kapcsolódik, továbbá viszonylag alacsony elégedettségi szintet mértünk a fizetések tekintetében is (lásd az 5.1. táblázatot). 52 / 166

53 5.1. táblázat: A munkahellyel való elégedettség, A válaszolók Pontátlag A válaszolók Pontátlag A válaszolók Pontátlag A válaszolók Jelenlegi munkakörrel való elégedettség , , , ,24 A munkaidővel, műszakbeosztással , , , ,20 való elégedettség A munkavégzés körülményeivel, a berendezések, gépek , , , ,30 állapotával való elégedettség A munkatársakkal való elégedettség , , , ,50 A fizetéssel való elégedettség , , , ,52 A továbblépési lehetőségekkel való , , , ,41 elégedettség Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozhatták, az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással Pontátlag Az elmúlt két év eredményeihez hasonlóan idén is majdnem minden vizsgált szempontra igaz, hogy azok a szakképzettek, akik a szakmájukban tudtak elhelyezkedni, átlagosan elégedettebbek munkahelyükkel, mint a teljes minta, a tanulttól eltérő szakmában dolgozók pedig átlagosan kevésbé elégedettek azzal. Ebből arra következtethetünk, hogy a szakmájukon kívül elhelyezkedők több nehézséggel és konfliktussal találják szembe magukat munkájuk során például az adott szakmában hiányosnak számító tudásuk miatt ben és idén a nem saját szakmában dolgozók csoportján belül megkülönböztettük az ugyanazon szakmacsoport másik szakmájában munkát vállalókat és a teljesen eltérő szakmában elhelyezkedőket. Ez a megkülönböztetés megmutatta, hogy a munkatársakon kívül minden szempontból elégedettebbek azok a fiatalok, akik saját szakmájukhoz hasonló, szakmacsoporton belüli szakmában helyezkedtek el, mint akik teljesen eltérő szakmában dolgoznak. A fizetéssel való elégedettség tekintetében pedig az azonos szakmacsoportban elhelyezkedők még a szakmájukban dolgozókat is felülmúlták (lásd az ábrákat). 53 / 166

54 5.7. ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2010, N= A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2010 A munkatársakkal való elégedettség A munkavégzés körülményeivel, a berendezések, gépek állapotával való elégedettség Jelenlegi munkakörrel való elégedettség 3,7 4,3 4,4 4,5 4,0 4,1 4,2 4,0 4,2 A munkaidővel, műszakbeosztással való elégedettség 3,8 3,9 4,0 A fizetéssel való elégedettség A továbblépési lehetőségekkel való elégedettség 3,2 3,4 3,4 3,1 3,3 3,4 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 pontátlag Utolsó munkahelyén nem a szakmájában dolgozik Teljes minta Utolsó munkahelyén a szakmájában dolgozik Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

55 5.8. ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2011, N= A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2011 A munkatársakkal való elégedettség A munkavégzés körülményeivel, a berendezések, gépek állapotával való elégedettség Jelenlegi munkakörrel való elégedettség A munkaidővel, műszakbeosztással való elégedettség A fizetéssel való elégedettség A továbblépési lehetőségekkel való elégedettség 4,1 4,0 4,2 4,3 3,8 3,7 4,1 4,3 3,8 3,8 4,1 4,2 3,2 3,2 3,4 3,6 3,0 3,1 3,3 3,5 4,5 4,4 4,5 4,6 Forrás: KERESLET_TANULO_ ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Utolsó munkahelyén teljesen eltérő szakmában dolgozik pontátlag Utolsó munkahelyén nem a szakmájában, de azonos szakmacsoportban dolgozik Teljes minta Utolsó munkahelyén a szakmájában dolgozik 55 / 166

56 5.9. ábra: A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2012, N= A munkahellyel való elégedettség aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (pontátlag), 2012 A munkatársakkal való elégedettség A munkavégzés körülményeivel, a berendezések, gépek állapotával való elégedettség Jelenlegi munkakörrel való elégedettség A munkaidővel, műszakbeosztással való elégedettség A fizetéssel való elégedettség A továbblépési lehetőségekkel való elégedettség 3,0 4,4 4,4 4,5 4,6 4,1 4,2 4,3 4,4 3,9 4,2 4,2 4,4 4,0 4,1 4,2 4,3 3,2 3,7 3,5 3,6 3,4 3,4 3,6 Forrás: KERESLET_TANULO_ ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 Utolsó munkahelyén teljesen eltérő szakmában dolgozik Utolsó munkahelyén nem a szakmájában, de azonos szakmacsoportban dolgozik Teljes minta Utolsó munkahelyén a szakmájában dolgozik pontátlag 56 / 166

57 Ezzel összhangban azt is megfigyelhetjük (lásd az ábrákat), hogy a szakmájukban munkát találók kisebb arányban terveznek munkahelyváltást a következő fél év során, mint a többi pályakezdő. A munkahelyváltást fontolgatók aránya 15% azok között, akik 2011-ben szerzett szakmájukban dolgoznak (tavaly 17%). Ez az arány 33% azok körében, akik egy régebben szerzett szakmájukban vállaltak munkát (2011-ben 25%), 24% a más szakmában, de azonos szakmacsoportban elhelyezkedők között (tavaly 33%) és 34% a teljesen eltérő szakmában munkát vállalók esetében (tavaly 37%). Az eredményekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a saját szakmában történő elhelyezkedés nagyobb eséllyel jelent hosszabb távú munkavállalást az adott cégnél, a másik szakmában való munkavállalást pedig a fiatal szakképzettek gyakran szánják ideiglenes állásnak, mely a saját szakmában történő munkakeresés idejére biztosítja a megélhetést ábra: A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), 2010, N=1044 százalék 45 A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya aszerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), , , , Abban a szakmában dolgozott, amit ben szerzett Egy régebben szerzett szakmájában dolgozott Nem a szakmájában dolgozott Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

58 5.11. ábra: A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya a szerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), , N 2011 =1235, N 2012 =805 százalék A következő fél évben munkahelyváltást tervezők aránya a szerint, hogy a megkérdezett a szakmájában dolgozik/dolgozott-e az utolsó munkahelyén (százalék), ,3 33,3 36,6 34, ,7 25, ,6 14, Abban a szakmában dolgozott, amit tavaly szerzett Egy másik szakmában dolgozott, ami ugyanabba a szakmacsoportba tartozik, mint amit tavaly szerzett Egy régebben szerzett szakmájában dolgozott Teljesen eltérő szakmában dolgozott Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

59 Mindhárom, szakképzett pályakezdők körében végzett adatfelvételünk eredményei arra utalnak, hogy a későbbi elhelyezkedési esélyek, illetve a vállalkozás indítása, vagy a továbbtanulás ténye szorosan összefügg az általános iskolai és főként a szakiskolai tanulmányi eredményekkel. A végzést követő körülbelül 9 hónapban elhelyezkedni tudók, a vállalkozók, illetve a továbbtanulók rendre jobb tanulmányi eredményeket értek el mindhárom adatfelvétel tanúsága szerint, mint akik munkanélküliek lettek, vagy alkalmi munkákból tartják fenn magukat. Az ábrán látható, hogy 2011 és 2012 között a munkanélküliek csoportjától eltekintve (ahol stagnálást tapasztaltunk) minden munkaerő-piaci státusz szerint képzett csoportban javultak az átlagos általános iskolai (utolsó éves) tanulmányi eredmények. A legjelentősebb pozitív elmozdulást a továbbtanuló (3,47-ról 3,54-ra) és a vállalkozóként dolgozó (3,51-ról 3,58-ra) fiatalok között tapasztaltuk. Az elmúlt két év eredményeihez hasonlóan a legjobb általános iskolai átlageredményeket a vállalkozóként dolgozó, a továbbtanuló és az alkalmazásban álló fiatalok érték el. A leggyengébb átlagot (3,37) idén is a GYES-en, vagy GYED-en levők körében találtuk. 59 / 166

60 5.12. ábra: Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint, , N 2009 =2489, N 2010 =2661, N 2011 =2422, N 2012 =1536 3,8 3, Átlagos általános iskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint ( ) 3,69 3,6 3,5 3,4 3, ,41 3,36 3,32 3,37 3,46 3,42 3,41 3,35 3,37 3,31 3,40 3,43 3,52 3,44 3,48 3,50 3,54 3,49 3,47 3,46 3,43 3,51 3,58 3,2 3,1 Egyéb Munkanélküli Alkalmi munkás Alkalmazott Tanuló Vállalkozó (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

61 Az ábrán láthatjuk, hogy a szakiskolai utolsó éves eredmények az általános iskolai eredményeknél nagyobb szórást mutatnak a munkaerő-piaci státusz kategóriái között és 2012 között a vállalkozók csoportjának kivételével minden, munkaerő-piaci státusz szerint képzett kategóriában javult a szakiskolai átlagos eredmény, legnagyobb mértékben az alkalmazottak csoportjában (3,71-ról 3,87-ra). A vállalkozók között igen jelentős visszaesést (3,94-ról 3,63-ra) tapasztaltunk, melynek következtében a tavalyi első helyről a negyedik helyre estek vissza. Továbbra is igaz azonban az az elmúlt évekre jellemző tendencia, mely szerint a legjobb szakiskolai átlageredményeket az alkalmazásban álló és a továbbtanuló fiatalok körében tapasztaltuk (rendre 3,87; 3,79) ben az alkalmi munkások körében megfigyelhető további növekedésnek (3,63-ról 3,68-ra) köszönhetően ez a csoport a vállalkozókat megelőzve a harmadik helyre lépett elő. A leggyengébb átlagot továbbra is a GYES-en, vagy GYED-en levők (3,48) és a munkanélküliek (3,60) csoportjában mértük ábra: Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint, , N 2009 =2617, N 2010 =2742, N 2011 =2521, N 2012 = ,9 3,8 3,7 3, Átlagos szakiskolai tanulmányi eredmények jelenlegi munkaerő-piaci státusz szerint ( ) 3,55 3,57 3,60 3,71 3,71 3,94 3,63 3,63 3,68 3,63 3,61 3,79 3,75 3,65 3,62 3,71 3,87 3,5 3,48 3,46 3,48 3,44 3,4 3,37 3,38 3,35 3,3 3,2 3,1 3 Egyéb Munkanélküli Vállalkozó Alkalmi munkás Tanuló Alkalmazott (GYES, GYED, háztartásbeli stb.) Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

62 5.1. A családi háttér munkaerő-piaci pozícióra gyakorolt hatása A családi (kulturális) háttér a fiatalok munkaerő-piaci előmenetelére is jelentős hatást gyakorol, mely összefüggés kutatásunk adataiból mindhárom vizsgálati időpontban jól érzékelhető. Vizsgálatunk során az apa iskolai végzettségét használtuk magyarázó változónak, mely az elmúlt három évhez hasonlóan 2012-ben is fontos magyarázó tényezőnek bizonyult. Mintánkban az alkalmazotti státuszúak apja 2009-ben leggyakrabban (47-48%) szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségű volt, 2010-ben azonban a felsőfokú végzettségű apák gyermekei szerepeltek legnagyobb arányban (46%) az alkalmazottak között ben ismét a szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségű apák gyermekei között találtunk a leggyakrabban (47-48%) alkalmazásban állókat ben a 8 általánost (48%), illetve a szakközépiskolát (47%) végzett apák gyermekei helyezkedtek el a leggyakrabban alkalmazottként. A munkanélküli státusz a 8 általánost végzett apák gyermekei között volt a leggyakoribb a korábbi adatfelvételi években (2009-ben 31%, 2010-ben 34%, 2011-ben 32%) ben azonban a felsőfokú apák gyermekei között találtuk a legtöbb munkanélkülit, mely arány jelentős növekedést (16%-ról 39%-ra) mutat 2011-hez képest (lásd az táblázatot és a Függelék F2-F4. táblázatait) táblázat: A jelenlegi munkaerő-piaci státusz az apa iskolai végzettsége szerint, 2012, N=1768 Apja iskolai végzettsége Jelenlegi munkaerőpiaci státusz 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola vagy egyetem Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Alkalmazott 6 35, , , , , ,3 Vállalkozó 0 0,0 0 0,0 4 0,4 2 0,7 2 1,7 0 0,0 Alkalmi munkás 0 0,0 10 3,7 17 1,7 5 1,8 2 1,7 1 1,5 Munkanélküli 9 52, , , , , ,4 Tanuló 2 11, , , , , ,8 Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli) 0 0,0 3 1,1 6 0,6 3 1,1 1 0,9 0 0,0 Összesen , , , , , ,0 62 / 166

63 2009-ben azt tapasztaltuk, hogy a szakiskola után továbbtanuló fiatalok aránya apjuk iskolai végzettségével nő ben ez a tendencia nem volt teljesen egyértelmű, mivel a felsőfokú végzettségű apák gyermekei között a továbbtanulási arány 52%-ról 33%-ra esett vissza, így a szakközépiskolát vagy technikumot és a gimnáziumot végzett apák gyermekei között magasabb volt a továbbtanulók aránya, mint a főiskolát vagy egyetemet végzett apák gyermekei között ben ismét a papírforma szerinti összefüggés érvényesült: minél magasabb az apa iskolai végzettsége, annál nagyobb a gyermekek között a továbbtanulók aránya ben a felsőfokú végzettségű apák gyermekei körében jelentősen csökkent a továbbtanulók aránya, így a gimnáziumi érettségivel rendelkező apák gyermekei között magasabb a fenti arány és 2012 között a továbbtanulók aránya minden vizsgált csoportban csökkent, legjelentősebben a felsőfokú végzettségű (41%-ról 29%-ra), a 8 általánost végzett (23%-ról 14%-ra) és a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű apák (21%-ról 12%-ra) gyermekei körében. Az adatok szerint a szakmunkásképzőt, illetve szakközépiskolát végzett apák gyermekeinek körében mintegy 24% a továbbtanulók aránya, a gimnáziumi érettségivel rendelkező apák gyermekei esetében pedig a legmagasabb, 29% ez az adat (lásd az ábrát). 63 / 166

64 ábra: A szakiskola után továbbtanulók aránya az apa iskolai végzettsége szerint, százalék, , N 2009 =2711, N 2010 =2786, N 2011 =2733, N 2012 =1768 százalék A szakiskola után továbbtanulók aránya az apa iskolai végzettsége szerint (százalék), , ,7 36,1 36, ,8 29,2 32,2 28,6 27,7 33,2 32,8 31,3 29,4 30,4 28,8 29, ,1 21,4 19,6 23,3 23,7 24,3 11,8 13, általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola, Főiskola vagy technikum egyetem Gimnázium Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

65 Az adatelemzés eredménye mindhárom adatfelvételi időpontban azt mutatta, hogy az apa munkaerő-piaci státusza is jelentős hatást gyakorol a gyermek munkaerő-piaci helyzetére ben a legtöbb alkalmazott a szakmunkás (49,5%), illetve az irodai alkalmazott (46%) apák gyermekei közül került ki, 2010-ben az önálló (vállalkozó) apák gyermekei között volt a legnagyobb ez az arány (44%), 2011-ben pedig az önálló (vállalkozó) és szakmunkás apák gyermekei között (49%) ben a legtöbb alkalmazotti státuszú fiatalt a szakmunkás (49%), illetve a segéd- és betanított munkás (51%) apák gyermekei között találtuk. Az elmúlt években az önálló (vállalkozó) apák gyermekei között volt a legtöbb vállalkozó (2009- ben 2,7%, 2010-ben 1,8%), 2011-ben azonban a vezető beosztású apák gyermekei között mértük a legmagasabb arányt (1%) ben az önálló vagy vállalakozó és a beosztott értelmiségi apák gyermekei között találtuk a legtöbb vállalkozót (mindkét csoportban 1,4%). Mind a négy évben az alkalmi munkások gyermekei között találtuk relatíve a legtöbb alkalmi munkást, de a tendencia csökkenést mutat (2009-ben 12%, 2010-ben 11%, 2011-ben 10%, 2012-ben 8%). Második helyen a munkanélküli apák gyermekeinek csoportja áll (2012-ben 3%). Az alkalmi munkás, illetve a munkanélküli apák gyermekei voltak a legnagyobb arányban munkanélküliek az első három kérdezés időpontjában (2009-ben rendre 32% és 30%, 2010-ben 42% és 31%, 2011-ben pedig 35% és 40%) ben a munkanélküliek, valamint a segéd- és betanított munkások gyermekei között találtuk a legtöbb munkanélkülit (rendre 38% és 32%). A tanuló státuszú gyermekek (akik szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányaik után továbbtanultak) az elmúlt két évben legnagyobb arányban a vezető beosztásúak (2009-ben 45%, 2010-ben 37%) és a beosztott értelmiségiek (2009-ben 37%, 2010-ben 40%) családjából kerültek ki ben viszont az irodai alkalmazottak (49%) és a beosztott értelmiségiek (43%) gyermekei között találtuk a legmagasabb arányokat ben ismét a vezető beosztásúak (30%) és a beosztott értelmiségiek (31%) gyermekei között láthatjuk a legmagasabb továbbtanulási arányokat (lásd az táblázatot és a Függelék F5-F7. táblázatait). 65 / 166

66 táblázat: A megkérdezett jelenlegi munkaerő-piaci státusza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (százalék), 2012, N=1783 Jelenlegi munkaerő-piaci státusz Apja munkaerő-piaci Egyéb státusza (GYES, Alkal- Alkalmi Munkanélküli Vállalkozó Tanuló GYED, Összesen mazott munkás háztartásbeli stb.) Önálló vagy vállalkozó 44,0 1,4 2,1 22,7 29,1 0,7 100,0 Vezető beosztású 46,7 0,0 0,0 23,3 30,0 0,0 100,0 Beosztott értelmiségi 38,9 1,4 2,8 26,4 30,6 0,0 100,0 Irodai alkalmazott 47,5 0,0 1,7 22,0 28,8 0,0 100,0 Szakmunkás 49,1 0,4 2,0 26,8 21,1 0,5 100,0 Segéd/betanított munkás 51,2 0,0 0,5 32,0 15,8 0,5 100,0 Alkalmi munkás 37,5 0,0 8,3 25,0 29,2 0,0 100,0 Munkanélküli 37,1 0,0 3,4 38,3 20,6 0,6 100,0 Más okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas) 41,8 1,2 0,6 27,9 26,7 1,8 100,0 66 / 166

67 Az álláskeresés átlagos időtartamát a különböző családi háttérrel rendelkező csoportok esetében vizsgálva láthatjuk, hogy a legrövidebb átlagos időtartamot (1,5 hónap) 2012-ben az elmúlt két év eredményeihez hasonlóan a vezető beosztású és a beosztott értelmiségi apák gyermekei között mértük. Emellett a nyugdíjas apák gyermekei között is 1,5 hónapra rövidült az átlagos álláskeresési időtartam a tavalyi 2 hónapról ben a beosztott értelmiségi apák gyermekei igen gyorsan, átlagosan 1,1 hónap alatt tudtak elhelyezkedni, 2010-ben ugyanez a csoport keresett legtovább állást (3,1 hónap), ben pedig jelentősen, 1,8 hónapra rövidült az átlagos időtartam ebben a körben ben tovább csökkent az átlagos álláskeresési idő ebben a csoportban (1,5 hónapra) és 2012 között a vezető beosztású, az önálló vagy vállalkozó, valamint a segéd- és betanított munkás apák gyermekeinek csoportján kívül minden kategóriában rövidebb lett az átlagos álláskeresési időszak. A legjelentősebb javulás az alkalmi munkás apák gyermekeinek körében tapasztalható (4,9 hónapról 2,1 hónapra). Az álláskeresés átlagos hossza az alkalmi munkás apák gyermekeinek kategóriájában mutatta a legjelentősebb mértékű emelkedést (1,8 hónapról 2,1 hónapra) (lásd az ábrát). 67 / 166

68 ábra: Az álláskeresés átlagos hossza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (hónap), , N 2009 =1168, N 2010 =1106, N 2011 =1229, N 2012 =812 Az álláskeresés átlagos hossza az apa munkaerő-piaci státusza szerint (hónap), Más okból nem dolgozik (pl. nyugdíjas) Vezető beosztású Beosztott értelmiségi Irodai alkalmazott Szakmunkás Önálló vagy vállalkozó Alkalmi munkás Segéd/betanított munkás Munkanélküli 1,0 1,1 1,5 1,5 1,3 1,5 1,4 1,5 1,8 1,5 1,5 1,6 1,6 1,6 1,9 1,8 2,0 2,2 2,3 2,4 2,1 1,8 2,1 2,1 2,5 2,4 2,1 2,3 2,3 2,8 2,6 2,7 2, hónap 3,1 3,0 4, Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

69 5.2. Munkanélküliség a szakképzettek körében 2012-ben az elemzésbe bevont 1872 megkérdezett közül 528 fő volt munkanélküli a kérdezés időpontjában. A teljes mintában ez 36,9%-os munkanélküliségi rátát 9 jelent, amely meghaladja a tavalyi 33%-os értéket és körülbelül megegyezik a 2010-es 36%-os értékkel (2009-ben csupán 29% volt a megfelelő arány, amely azonban még így is jóval magasabb az országos munkanélküliségi rátánál). Az idei negatív elmozdulás hátterében valószínűleg a gazdasági környezet kedvezőtlen hatásainak erősödése és az ennek nyomán gyengülő munkaerő-kereslet áll. A munkanélküli megkérdezettek átlagos tanulmányi eredménye a 2011-es felvétel eredményei szerint az általános iskolában 3,41, a szakiskola utolsó évére vonatkozóan pedig 3,6, ami relatíve alacsonynak számít a teljes mintához képest, de az általános iskola esetében stagnálást, a szakiskola esetében pedig igen enyhe pozitív elmozdulást jelent a tavalyi adatokhoz képest (rendre 3,42 és 3,57) (lásd az ábrákat). Az és táblázatokból látható, hogy 2009-ben és 2010-ben azon szakképzettek körében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, akiknek apja 8 általános (49%), vagy ennél alacsonyabb végzettségű 10 (46%) volt. (A megfelelő mutatók 2010-ben 49%, illetve 46%, 2009-ben pedig 41%, illetve 37% voltak.) 2011-ben (lásd az táblázatot) a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek gyermekei körében csökkent a munkanélküliek aránya, és így már azok körében legmagasabb az arány (32%), akiknek apja szakmunkásképzőt végzett. A felsőfokú iskolai végzettséggel jellemezhető családból származó fiatalok körében ritkábban tapasztaltunk munkanélküliséget, de az arány 2010 és 2011 között 23%-ról 26%-ra nőtt ben (lásd az táblázatot) a korábbi évek tendenciájával ellentétben a felsőfokú végzettségűek gyermekeinek körében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, miután a tavalyi 26%-ról 55%-ra emelkedett és 2012 között minden kategóriában növekedést tapasztaltunk, kivéve a 8 általánost végzettek gyermekeit, amely csoportban 43%-ról 40%-ra csökkent a fenti arány. 9 A munkanélküliek aránya az aktív státuszúak, azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek százalékában 10 Azok megkérdezettek esetében, akik apja 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű, az eredmények az alacsony esetszámok miatt fenntartásokkal kezelendők. 69 / 166

70 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, Az apa iskolai végzettsége Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék 8 általánosnál kevesebb (7) (36,8) (12) (63,2) (19) (100,0) 8 általános , , ,0 Szakmunkásképző , , ,0 Szakközépiskola, technikum 87 26, , ,0 Gimnázium 39 31, , ,0 Főiskola vagy egyetem 20 24, , ,0 Ismeretlen 33 28, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, Az apa iskolai végzettsége Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék 8 általánosnál kevesebb (6) (46,2) (7) (53,8) (13) (100,0) 8 általános , , ,0 Szakmunkásképző , , ,0 Szakközépiskola, technikum , , ,0 Gimnázium 32 32, , ,0 Főiskola vagy egyetem 19 23, , ,0 Ismeretlen 34 44, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 11 Az alacsony (kategóriánként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 12 Az alacsony (kategóriánként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 70 / 166

71 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, Az apa iskolai végzettsége Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék 8 általánosnál kevesebb (3) (27,3) (8) (72,7) (11) (100,0) 8 általános , , ,0 Szakmunkásképző , , ,0 Szakközépiskola, technikum 75 28, , ,0 Gimnázium 29 26, , ,0 Főiskola vagy egyetem 21 26, , ,0 Ismeretlen 39 34, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek az apa iskolai végzettsége szerint, Az apa iskolai végzettsége Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék 8 általánosnál kevesebb (9) (60,0) (6) (40,0) (15) (100,0) 8 általános 92 39, , ,0 Szakmunkásképző , , ,0 Szakközépiskola, technikum 68 33, , ,0 Gimnázium 29 35, , ,0 Főiskola vagy egyetem 26 55, , ,0 Ismeretlen 22 28, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában. 13 Az alacsony (kategóriánként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 14 Az alacsony (kategóriánként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 71 / 166

72 Megyék szerinti bontásban tavaly átrendeződést mutattak az adatok az elmúlt évekhez képest, de 2012-ben a 2011-es trendeknek megfelelően alakult a munkanélküliség területi megközelítésben ben Nógrád megyében és Heves megyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (rendre 53% és 47%), 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében tapasztaltuk a legkedvezőtlenebb adatokat (rendre 59%, illetve 47%), 2011-ben pedig a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben tanuló szakképzetteket sújtotta leginkább a munkanélküliség (az arányok rendre 59% és 53%) ben a legmagasabb munkanélküliségi rátát Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Nógrád megyékben tapasztaltuk (rendre 82%, 53%, 53%, 52%). A legalacsonyabb rátát 2010-ben Heves és Somogy megyében mértük (21%, illetve 22%), 2011-ben pedig a Dunántúl egyes területein, azaz Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben tapasztaltuk (rendre 14%, 17% és 21% a megfelelő arányok) ben ismét Győr-Moson-Sopron (17%) és Vas megye (19%) mutatja a legkedvezőbb értékeket (lásd az , , és táblázatokat). A régiók szerinti vizsgálat (a 2010-es adatokhoz hasonlóan) Észak-Magyarország esetében mutatja a legmagasabb szakképzett pályakezdők körében mért munkanélküliséget, mivel egy év alatt igen jelentős emelkedés ment végbe ebben a régióban (38%-ról 50%-ra). A második legmagasabb rátát Észak-Alföld esetében tapasztaltuk (47%), ahol 2011-hez képest nem történt változás. A legalacsonyabb adatot idén is a Nyugat-Dunántúlon végzettek körében mértük, idén a vonatkozó mutató 21%-ra nőtt 18%-ról (2010-ben 30% volt) (lásd az , , és táblázatokat). A szakmacsoport szerinti bontásból látható, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan 2012-ben is a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tapasztaltuk a legmagasabb munkanélküliségi arányt, ráadásul az adat tavaly óta 50%-ról 56%-ra emelkedett (2010-ben 53% volt). A legalacsonyabb munkanélküliség az elektrotechnika-elektronika (24%) és a gépészet (27%) szakmacsoportokra jellemző a tavalyi tendenciákhoz hasonan hez képest a munkanélküliségi arány viszonylag nagy mértékben, 33%-ról 45%-ra nőtt a közlekedés szakmacsoportban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban is jelentős emelkedést tapasztaltunk (26%-ról 39%-ra) (lásd az , és táblázatokat). 72 / 166

73 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2009 Megye Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 20 21, , ,0 Bács-Kiskun 25 18, , ,0 Békés 10 15, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 36 35, , ,0 Budapest 63 37, , ,0 Csongrád 56 36, , ,0 Fejér 16 26, , ,0 Győr-Moson-Sopron 29 24, , ,0 Hajdú-Bihar 33 33, , ,0 Heves 41 46, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 23 31, , ,0 Komárom-Esztergom 10 18, , ,0 Nógrád 32 53, , ,0 Pest 28 17, , ,0 Somogy 29 31, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 36 39, , ,0 Tolna 30 27, , ,0 Vas 10 12, , ,0 Veszprém 20 29, , ,0 Zala 20 20, , ,0 Ismeretlen 7 38, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 73 / 166

74 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2010 Megye Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 23 25, , ,0 Bács-Kiskun 49 30, , ,0 Békés 22 34, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 67 58, , ,0 Budapest , , ,0 Csongrád 43 37, , ,0 Fejér 26 31, , ,0 Győr-Moson-Sopron 36 23, , ,0 Hajdú-Bihar 50 37, , ,0 Heves 9 20, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 27 40, , ,0 Komárom-Esztergom 30 42, , ,0 Nógrád 14 46, , ,0 Pest 31 39, , ,0 Somogy 13 21, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 33 42, , ,0 Tolna 50 51, , ,0 Vas 18 32, , ,0 Veszprém 30 30, , ,0 Zala 27 39, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 74 / 166

75 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2011 Megye Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 33 35, , ,0 Bács-Kiskun 62 37, , ,0 Békés 28 41, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 44, , ,0 Budapest 50 33, , ,0 Csongrád 46 41, , ,0 Fejér 24 28, , ,0 Győr-Moson-Sopron 23 16, , ,0 Hajdú-Bihar 64 58, , ,0 Heves 32 33, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 32 30, , ,0 Komárom-Esztergom 13 20, , ,0 Nógrád 10 29, , ,0 Pest 46 25, , ,0 Somogy 26 31, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 45 52, , ,0 Tolna 39 38, , ,0 Vas 8 13, , ,0 Veszprém 27 23, , ,0 Zala 20 22, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 75 / 166

76 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2012 Megye Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 23 35, , ,0 Bács-Kiskun 28 23, , ,0 Békés 23 45, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 50 51, , ,0 Budapest 47 49, , ,0 Csongrád 29 42, , ,0 Fejér 19 32, , ,0 Győr-Moson-Sopron 18 16, , ,0 Hajdú-Bihar 46 52, , ,0 Heves 28 45, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 26 34, , ,0 Komárom-Esztergom 19 34, , ,0 Nógrád 15 51, , ,0 Pest 37 28, , ,0 Somogy 17 29, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 40 53, , ,0 Tolna 14 82,4 3 17, ,0 Vas 9 19, , ,0 Veszprém 22 28, , ,0 Zala 18 31, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 76 / 166

77 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2009 Régió Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 53 17, , ,0 Közép-Dunántúl 46 25, , ,0 Nyugat-Dunántúl 59 19, , ,0 Dél-Dunántúl 69 25, , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld 92 35, , ,0 Észak-Magyarország , , ,0 Ismeretlen 7 38, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2010 Régió Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország , , ,0 Közép-Dunántúl 86 33, , ,0 Nyugat-Dunántúl 81 29, , ,0 Dél-Dunántúl 86 34, , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország 90 47, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 77 / 166

78 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2011 Régió Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 96 29, , ,0 Közép-Dunántúl 64 24, , ,0 Nyugat-Dunántúl 51 17, , ,0 Dél-Dunántúl 98 35, , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország 89 38, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2012 Régió Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 84 37, , ,0 Közép-Dunántúl 60 31, , ,0 Nyugat-Dunántúl 45 21, , ,0 Dél-Dunántúl 54 38, , ,0 Dél-Alföld 80 33, , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország 93 49, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 78 / 166

79 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, Szakmacsoport Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Egészségügy 4 3, , ,0 Szociális szolgáltatások (1) (14,3) (6) (85,7) (7) (100,0) Vegyipar (3) (20,0) (12) (80,0) (15) (100,0) Építészet , , ,0 Könnyűipar 9 34, , ,0 Faipar 38 23, , ,0 Oktatás (0) (0,0) (2) (100,0) (2) (100,0) Művészet, közművelődés, kommunikáció (0) (0,0) (1) (100,0) (1) (100,0) Gépészet , , ,0 Elektrotechnikaelektronika 59 37, , ,0 Informatika (0) (0,0) (1) (100,0) (1) (100,0) Közlekedés 61 27, , ,0 Környezetvédelemvízgazdálkodás (1) (16,7) (5) (83,3) (6) (100,0) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 51 24, , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 37 24, , ,0 Egyéb szolgáltatások (0) (0,0) (10) (100,0) (10) (100,0) Mezőgazdaság 44 34, , ,0 Élelmiszeripar 18 30, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 15 Az alacsony (szakmacsoportonként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 79 / 166

80 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, Szakmacsoport Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Építészet , , ,0 Faipar 79 39, , ,0 Gépészet 95 37, , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , , ,0 Közlekedés , , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, 2011 Szakmacsoport Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Építészet , , ,0 Faipar 58 36, , ,0 Elektrotechnikaelektronika 39 35, , ,0 Élelmiszeripar 30 27, , ,0 Vegyipar (6) (60,0) (4) (40,0) (10) (100,0) Vendéglátásidegenforgalom 76 25, , ,0 Ismeretlen (4) (26,7) (11) (73,3) (15) (100,0) Elektrotechnikaelektronika 34 25, , ,0 Élelmiszeripar 37 35, , ,0 Gépészet 78 23, , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , , ,0 Közlekedés , , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 84 25, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 16 Az alacsony (szakmacsoportonként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 80 / 166

81 táblázat: A munkanélküli és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, 2012 Szakmacsoport Munkanélküliek a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék* Esetszám Százalék Esetszám Százalék Építészet , , ,0 Faipar 46 38, , ,0 Elektrotechnikaelektronika 24 23, , ,0 Élelmiszeripar 52 41, , ,0 Gépészet , , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 38 55, , ,0 Közlekedés , , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 33 38, , ,0 Összesen , , ,0 * Az adat az adott csoporton belüli munkanélküliségi rátának fogható fel, mely a munkanélküliek arányát jelöli az összes aktív (foglalkoztatott és munkanélküli együttesen) százalékában 81 / 166

82 5.3. Továbbtanulás a szakképzettek körében Az elemzésbe bevont 1872 válaszadó közül 423-an voltak tanuló státuszúak az adatfelvétel időpontjában, így a tavalyi 39%-ról 32%-ra csökkent a továbbtanulók foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya. Ezen fiatalok tanulmányi átlaga az összes tanuló státuszú átlagában 3,54 (tavaly 3,47) az általános iskola, és 3,79 (tavaly 3,75) a szakiskola utolsó évére vonatkozóan, ami jó eredménynek számít a teljes mintához képest (lásd az ábrákat) és 2012 között a legtöbb megyében csökkent a továbbtanulók aránya, jelentősebb növekedést csak Budapest (25%-ról 38%-ra) és Komárom-Esztergom megye (24-ról 44%-ra) esetében mutatnak az adatok. Jelentős csökkenés tapasztalható Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar és Nógrád megyékben ben bár mindkét megyében csökkent az arány 2011-hez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg (48%) és Békés (43%) megyékben volt a legmagasabb a továbbtanulók aránya. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyékben tapasztaltuk (mindkét esetben 13%). Régiók szerinti bontásban azt mutatják az adatok, hogy Közép-Magyarország és a Közép- Dunántúl kivételével minden régióban csökkent a továbbtanulási ráta. A legmagasabb arányt a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld esetében láthatjuk (mindhárom esetben 37%) annak ellenére, hogy az Észak-Alföld adatai jelentős visszaesést mutatnak (50%-ról 37%-ra). A legalacsonyabb arány nagy mértékű csökkenés után (32%-ról 20%-ra) a Nyugat-Dunántúlt jellemzi. Szakmacsoport (tehát eredeti szakképesítés) szerint 2010 és 2011 után 2012-ben is a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció területén volt a legmagasabb a továbbtanulók aránya, bár az adatok folyamatos visszaesést mutatnak (2010-ben 70%, 2011-ben 61%, ben 54%). Emellett a közlekedés szakmacsoportban is viszonylag magas volt a fenti arány (51%). A legalacsonyabb továbbtanulási ráta az építészet szakmacsoportot jellemzi (22%). A közlekedés és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportok kivételével minden kategóriában csökkenést tapasztaltunk (lásd az táblázatokat). 82 / 166

83 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2009 Megye Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 32 30, , ,0 Bács-Kiskun 56 33, , ,0 Békés 23 29, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 33 33, , ,0 Budapest 63 37, , ,0 Csongrád 38 28, , ,0 Fejér 46 50, , ,0 Győr-Moson-Sopron 36 28, , ,0 Hajdú-Bihar 26 28, , ,0 Heves 33 41, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 30 37, , ,0 Komárom-Esztergom 34 43, , ,0 Nógrád 15 34, , ,0 Pest 39 22, , ,0 Somogy 62 49, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 58 51, , ,0 Tolna 56 41, , ,0 Vas 54 42, , ,0 Veszprém 74 60, , ,0 Zala 26 24, , ,0 Ismeretlen 3 21, , ,0 Összesen , , ,0 83 / 166

84 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2010 Megye Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 32 31, , ,0 Bács-Kiskun 56 32, , ,0 Békés 42 50, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,0 Budapest 80 30, , ,0 Csongrád 42 36, , ,0 Fejér 44 43, , ,0 Győr-Moson-Sopron 55 32, , ,0 Hajdú-Bihar 50 37, , ,0 Heves 42 54, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 46 53, , ,0 Komárom-Esztergom 26 39, , ,0 Nógrád 8 33, , ,0 Pest 13 21, , ,0 Somogy 57 54, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 77 63, , ,0 Tolna 41 46, , ,0 Vas 24 38, , ,0 Veszprém 32 31, , ,0 Zala 59 59, , ,0 Összesen , , ,0 84 / 166

85 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2011 Megye Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 42 40, , ,0 Bács-Kiskun 61 37, , ,0 Békés 50 56, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 85 59, , ,0 Budapest 33 25, , ,0 Csongrád 59 48, , ,0 Fejér 42 40, , ,0 Győr-Moson-Sopron 45 28, , ,0 Hajdú-Bihar 63 58, , ,0 Heves 21 25, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 40 35, , ,0 Komárom-Esztergom 16 24, , ,0 Nógrád 10 29, , ,0 Pest 43 24, , ,0 Somogy 41 41, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 58 59, , ,0 Tolna 37 37, , ,0 Vas 23 31, , ,0 Veszprém 38 30, , ,0 Zala 42 37, , ,0 Összesen , , ,0 85 / 166

86 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek megyék szerinti megoszlása, 2012 Megye Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Baranya 25 37, , ,0 Bács-Kiskun 24 20, , ,0 Békés 25 47, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 42, , ,0 Budapest 29 37, , ,0 Csongrád 24 38, , ,0 Fejér 27 40, , ,0 Győr-Moson-Sopron 13 12, , ,0 Hajdú-Bihar 26 38, , ,0 Heves 15 31, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok 16 24, , ,0 Komárom-Esztergom 28 43, , ,0 Nógrád 2 12, , ,0 Pest 26 21, , ,0 Somogy 24 36, , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 32 47, , ,0 Tolna 2 40,0 3 60, ,0 Vas 12 24, , ,0 Veszprém 22 28, , ,0 Zala 16 29, , ,0 Összesen , , ,0 86 / 166

87 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2009 Régió Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 95 27, , ,0 Közép-Dunántúl , , ,0 Nyugat-Dunántúl , , ,0 Dél-Dunántúl , , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország , , ,0 Ismeretlen 3 21, , ,0 Összesen , , , táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2010 Régió Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 93 28, , ,0 Közép-Dunántúl , , ,0 Nyugat-Dunántúl , , ,0 Dél-Dunántúl , , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország , , ,0 Összesen , , ,0 87 / 166

88 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2011 Régió Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 76 24, , ,0 Közép-Dunántúl 96 32, , ,0 Nyugat-Dunántúl , , ,0 Dél-Dunántúl , , ,0 Dél-Alföld , , ,0 Észak-Alföld , , ,0 Észak-Magyarország , , ,0 Összesen , , , táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek régiók szerinti megoszlása, 2012 Régió Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Esetszám Százalék Esetszám Százalék Esetszám Százalék Közép-Magyarország 55 27, , ,0 Közép-Dunántúl 77 37, , ,0 Nyugat-Dunántúl 41 19, , ,0 Dél-Dunántúl 51 37, , ,0 Dél-Alföld 73 31, , ,0 Észak-Alföld 74 37, , ,0 Észak-Magyarország 52 35, , ,0 Összesen , , ,0 88 / 166

89 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, Szakmacsoport Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elemszám Százalék Egészségügy 11 9, , ,0 Szociális szolgáltatások 6 50,0 6 50, ,0 Oktatás (0) (0,0) (2) (100,0) (2) (100,0) Művészet, közművelődés, kommunikáció (4) (80,0) (1) (20,0) (5) (100,0) Gépészet , , ,0 Elektrotechnika-elektronika 62 38, , ,0 Informatika (9) (90,0) (1) (10,0) (10) (100,0) Vegyipar 13 52, , ,0 Építészet 62 22, , ,0 Könnyűipar 20 54, , ,0 Faipar 75 38, , ,0 Közlekedés , , ,0 Környezetvédelemvízgazdálkodás 11 68,8 5 31, ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 69 37, , ,0 Egyéb szolgáltatások (0) (0,0) (10) (100,0) (10) (100,0) Mezőgazdaság 90 52, , ,0 Élelmiszeripar 24 36, , ,0 Összesen , , ,0 17 Az alacsony (szakmacsoportonként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 89 / 166

90 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, Szakmacsoport Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elemszám Százalék táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, 2011 Szakmacsoport Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elektrotechnika-elektronika 55 43, , ,0 Élelmiszeripar 28 26, , ,0 Építészet 85 23, , ,0 Faipar 92 43, , ,0 Gépészet 88 35, , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , , ,0 Közlekedés , , ,0 Vegyipar (2) (33,3) (4) (66,7) (6) (100,0) Vendéglátásidegenforgalom , , ,0 Ismeretlen (8) (42,1) (11) (57,9) (19) (100,0) Összesen , , ,0 Elektrotechnika-elektronika 56 35, , ,0 Élelmiszeripar 33 33, , ,0 Építészet 95 28, , ,0 Faipar 79 43, , ,0 Gépészet 98 27, , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció , , ,0 Közlekedés , , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 76 23, , ,0 Összesen , , ,0 18 Az alacsony (szakmacsoportonként 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 90 / 166

91 táblázat: A tanuló és foglalkoztatott státuszú megkérdezettek szakmacsoportok szerinti megoszlása, 2012 Szakmacsoport Tanulók a mintában Foglalkoztatottak a mintában Összesen Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elemszám Százalék Elektrotechnika-elektronika 37 32, , ,0 Élelmiszeripar 25 25, , ,0 Építészet 46 22, , ,0 Faipar 30 28, , ,0 Gépészet 97 24, , ,0 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 35 53, , ,0 Közlekedés , , ,0 Vendéglátásidegenforgalom 21 28, , ,0 Összesen , , ,0 91 / 166

92 6. Költözés, migráció, mobilitás A kutatás az elmúlt évekhez hasonlóan 2012-ben is kitért a fiatal szakképzett munkavállalók földrajzi mobilitására. Megvizsgáltuk, hogy hányan járnak lakóhelyüktől eltérő településre dolgozni, milyen távolságot tesznek meg nap, mint nap lakóhelyük és munkahelyük között, valamint az esetleges másik településen történő munkavállalás iránti hajlandóságukat is felmértük. A földrajzi mobilitás azért fontos kérdés a szakképzettek munkaerő-piaci helyzetének szempontjából, mert az elhelyezkedés valószínűsége gyakran a lokális munkaerőpiac méretétől függ, valamint a foglalkoztatottsági szintre jelentős hatást gyakorol a munkaerő mobilitási hajlandósága mind az ingázás, mind a költözés tekintetében. A 2012-es adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy immár nem növekedett tovább a más településre ingázók aránya: a tavalyi 55%-ról 52%-ra csökkent ez az adat. (2010-ben a megkérdezettek 50%-a jelezte, hogy más településre jár dolgozni, 2009-ben pedig 45%-uk.) Az adatok azt mutatják, hogy válaszadóink átlagosan 26 kilométerre laknak munkahelyüktől (tavaly 27, 2010-ben 28, 2009-ben pedig szintén 27 kilométer volt ez az adat), és átlagosan 36 percig tart, amíg lakóhelyükről a munkahelyükre érnek (tavaly szintén 36 perc, 2010-ben 37 perc, 2009-ben 42 perc). A tavalyi eredményekkel megegyező módon a válaszadók 12%-a jelezte, hogy saját autóval jár munkahelyére, 9%-ukat pedig családtagja, munkatársa viszi be autóval. 23%-uk távolsági busszal jár dolgozni (tavaly 22%), 5%-uk helyi tömegközlekedési eszközzel (tavaly 6%), 3%-uk pedig vonattal (tavaly 4%). Ugyanúgy, mint az elmúlt években, kerékpárral, motorkerékpárral és gyalog a válaszadók 1-2%-a jár munkahelyére, egyéb eszközzel pedig 6%-uk (tavaly 5%) és 2012 között 30%-ról 27%-ra csökkent azon megkérdezettek aránya, akik semmilyen feltétellel nem költöznének el lakóhelyükről másik magyarországi városba egy jobb álláslehetőségért (2010-ben 27%, 2009-ben 26% volt ez az arány). A többi megkérdezett 66%- a (tavaly 72%, 2010-ben 73%, 2009-ben 60%) jelezte, hogy átlagosan 102 ezer forinttal (tavaly 97 ezer forint, 2010-ben 91 ezer forint, 2009-ben 90 ezer forint) magasabb fizetésért elköltözne, 37%-uk (tavaly 38%, 2010-ben 39%, 2009-ben 34%) pedig akkor költözne, ha a munkaadója biztosítana szállást számára. 10%-uk (az elmúlt években 9%) akkor költözne el, ha rokonainál, ismerőseinél tudna lakni, 10%-uk (tavaly 15%, 2010-ben 11%, 2009-ben 9%) pedig egyéb feltétellel költözne másik városba jobb álláslehetőségért (lásd a 6.1. ábrát). 92 / 166

93 6.1. ábra: Milyen feltétellel költözne másik városba egy jobb álláslehetőség kedvéért? (az említések százalékában), , N 2009 =2147, N 2010 =2126, N 2011 =2042, N 2012 = Milyen feltétellel költözne másik városba egy jobb álláslehetőség kedvéért? (az említések százalékában), ,0 71,8 66, , ,2 39,3 37,9 36, ,0 10,5 8,8 9,1 8,6 9,6 10,4 8,6 0 Ha rokonoknál, ismerősöknél tudna lakni Egyéb feltétellel Ha a munkaadó biztosítana szállást Ha magasabb lenne a fizetése Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

94 7. Tervek, tervezett munkaerő-piaci érvényesülés Kérdőívünk 2012-ben is tartalmazott a fiatal szakképzettek jövőbeli terveire vonatkozó kérdéseket, mely téma azért fontos kutatásunk szempontjából, mivel ezáltal következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy a szakiskolát végzettek átlagosan milyen mértékben tervezik a szakmájukon túli új ismeretek megszerzését. Magasabb esetszámok birtokában a szakmacsoportonkénti különbségek feltárásával azt is megbecsülhetnénk, hogy a végzettek mekkora része fog várhatóan saját szakmájában elhelyezkedni, de ezen kutatás keretei közt nem volt módunk ilyen becslést végezni. Az adatok azt mutatják, hogy a fiatal szakképzettek között tovább csökkent a továbbtanulási szándékról beszámolók aránya: 2012-ben ez az arány 57% tavaly 61% volt, 2010-ben 63%, 2009-ben pedig 62%. Abban azonban nagyobb eltérések mutatkoznak, hogy a továbbtanulási szándékot jelző fiatalok milyen típusú iskolát választanának későbbi tanulmányaik során. 19 Míg 2009-ben a legtöbb válaszadó szakközépiskolában, technikumban (37%), illetve főiskolán vagy egyetemen (34%) szeretett volna továbbtanulni és gimnáziumban csak 17%-uk, 2010-ben már a gimnáziumot jelölte meg a legtöbb megkérdezett (32%) és a felsőfokú képzésben való részvételt tervezők aránya jelentősen csökkent (19%-ra) re újra a szakközépiskola és a technikum vált a legnépszerűbb továbbtanulási iránnyá (35%). Emellett 16%-ról 20%-ra nőtt a szakiskolát megjelölők aránya is. A gimnáziumi érettségit fontolgatók aránya 27%-ra mérséklődött, a felsőfokú képzésben való részvételt tervezők aránya pedig tovább csökkent (17%-ra). Bár 2012-ben a szakközépiskola, illetve a technikum népszerűsége 35%-ról 27%-ra esett vissza, az előző évhez hasonlóan még mindig ez a továbbtanulási irány volt a legnépszerűbb a gimnázium mellett (ez utóbbit szintén a válaszadók 27%-a említette tervei között). A szakiskolát megjelölők aránya tovább nőtt, ráadásul jelentős mértékben (20%-ról 25%-ra), tehát a szakképzésben való további részvétel tervei még mindig hangsúlyosan jelennek meg a pályakezdők körében. A főiskolai vagy egyetemi képzésben való részvételt tervezők aránya tovább csökkent (17%-ról 15%-ra). Az egyéb oktatási intézmények (pl. iskolarendszeren kívüli felsőfokú képzések, nyelvtanfolyamok) népszerűsége enyhén csökkent (7%-ról 6%-ra). Tehát elmondható, hogy az elmúlt négy évben a szakképzettek körében folyamatosan nőtt a további szakképzésben, szakirányú továbbképzésben való részvétel igénye, ezzel párhuzamosan azonban a felsőfokú tanulmányok egyre kevésbé szerepelnek a tervek között (lásd a 7.1. ábrát). 19 A megkérdezettek több intézményt is megjelölhettek. 94 / 166

95 7.1. ábra: Hol szeretne a későbbiekben továbbtanulni? (százalék), , N 2009 =1404, N 2010 =1561, N 2011 =1573, N 2012 =900 százalék Hol szeretne a későbbiekben továbbtanulni? (százalék), ,5 35, , ,7 30, ,1 27,3 27,1 24, ,3 19, ,9 15,2 13,1 15,8 17, ,9 5,8 7,4 6,4 0 Egyéb helyen Főiskolán vagy egyetemen Szakiskolában Szakközépiskolában, technikumban Gimnáziumban Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

96 Szakmacsoport szerint vizsgálva a továbbtanulási szándékokat az adatok azt mutatják, hogy a 2011-es eredményekhez hasonlóan a leggyakrabban az építészet szakmacsoportban szakmát szerzett tanulók terveznek további szakiskolai tanulmányokat. A szakközépiskolai továbbtanulás leginkább a közlekedés és a gépészet szakmacsoportokban végzettek tervei között szerepel. Gimnáziumi érettségit legnagyobb arányban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (tehát bolti eladó), a faipari és az élelmiszeripari végzettségűek terveznek ben a tavalyi eredményekkel megegyezően a közlekedési szakmákat végzettek közül jelezték a legtöbben, hogy főiskolán vagy egyetemen szeretnének továbbtanulni hez képest a továbbtanulni szándékozók nőtt az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar és a gépészet szakmacsoportokban, csökkenést pedig a kereskedelemmarketing és üzleti adminisztráció, valamint a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban tapasztaltunk (lásd a 7.1., 7.2. és 7.3. táblázatokat az alacsony esetszámok miatt százalékos megoszlást nem, csak esetszámokat közlünk) táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, 2009 Szakmacsoport Szakiskola A továbbtanulás iránya Szakközépiskola Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen / 166

97 7.2. táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, 2010 Szakmacsoport Szakiskola A továbbtanulás iránya Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közlekedés Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom Összesen táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, 2011 Szakmacsoport Szakiskola A továbbtanulás iránya Szakközépiskola Szakközépiskola Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közlekedés Vendéglátás-idegenforgalom Összesen / 166

98 7.4. táblázat: A továbbtanulni szándékozók szakmacsoport szerint, 2012 Szakmacsoport Szakiskola A továbbtanulás iránya Szakközépiskola Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közlekedés Vendéglátás-idegenforgalom Összesen / 166

99 Az adatelemzés eredményei azt mutatják, hogy a 2012-ben megkérdezettek közül kevesebben tervezik, hogy a következő fél év során munkahelyet váltanak, mint tavaly, tehát a csökkenő tendencia tovább folytatódik melynek oka többek között a bizonytalan munkaerő-piaci környezet lehet ben a foglalkoztatott státuszú megkérdezettek 21%-a (171 fő) jelezte ezt, tavaly pedig 24%-uk (303 fő). (2010-ben a megfelelő érték 25% és 271 fő volt, 2009-ben pedig csupán 14%, ami 166 főt jelent.) A 171 főből 9-en akár a jelenlegi bérüknél alacsonyabb összegért is elhelyezkednének, 85-en legalább ugyanannyit szeretnének keresni, mint jelenlegi munkahelyükön, 76-an pedig aktuális keresetüknél többet szeretnének kapni (átlagosan 53 ezer forinttal, mely érték tavaly 52 ezer forintot, 2010-ben 45 ezer forintot, 2009-ben pedig 46 ezer forintot tett ki), egy megkérdezett pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezettek jövőbeni karrierjük szempontjából az elmúlt három évhez hasonlóan ben is azt tartják a legszükségesebbnek, hogy fejlesszék idegennyelv-tudásukat, ráadásul idén a kérdésre adott pontok átlaga emelkedett. A szakképzett pályakezdők emellett továbbra is igen fontosnak tartják a szakmai továbbképzéseken való részvételt, bár az átlagos pontszám ezen szempont esetében enyhén mérséklődött a tavalyi eredményekhez képest. A pontszámok átlaga azt mutatja, hogy a szakképzett pályakezdők karrierjük szempontjából a fentieknél kevésbé tartják fontosnak, hogy jobban értsenek a számítógéphez, illetve hogy leérettségizzenek (a pontátlagok az előbbi esetben nőttek, az utóbbi esetben csökkentek hez képest). A megkérdezett fiatalok továbbra is a felsőoktatásban való részvételt tartják a legkevésbé fontos tényezőnek, ráadásul a pontátlag ebben az esetben 2009 óta folyamatosan csökken (lásd a 7.4. táblázatot). 99 / 166

100 7.5. táblázat: A karrier szempontjából szükségesnek tartott tényezők, , N 2009 = , N 2010 = , N 2011 = , N 2012 = A válaszolók Pontátlag A válaszolók Pontátlag A válaszolók Pontátlag A válaszolók Pontátlag Jobb idegen nyelvtudás , , , ,31 Szakmai továbbképzéseken való részvétel , , , ,19 Jobb számítógépes tudás , , , ,83 Érettségi , , , ,82 Továbbtanulás felsőoktatási intézményben , , , ,99 Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 4-ig osztályozhatták, a 4-es jelentette, hogy nagyon szükségesnek tartja, az 1-es pedig azt, hogy teljesen szükségtelennek tartja 100 / 166

101 8. Szakmából kilépés, kilépési arányok 20 A szakmájukból kilépő, tehát nem a saját szakmájukban dolgozó végzett szakképzettekre mind a négy adatfelvételi időpontban különös figyelmet fordítottunk, mivel ez a hiányszakmák újabb fontos vetületéről ad tájékoztatást. Belátható, hogy a jelentős kilépési aránnyal jellemezhető szakmákban hiába végez megfelelő számú tanuló, a munkaerőpiacon mégis hiány (túlkereslet) fog megjelenni. A 2009-es adatfelvétel hiányosságaiból okulva 2010-ben és a további adatfelvételi időpontokban a korábbiaknál pontosabb adatokhoz jutottunk a tanult szakmában, illetve az attól eltérő szakmában való elhelyezkedést illetően. Ennek köszönhetően pontosabban definiált, finomhangolt kilépési arányokhoz jutottunk, így 2010 óta már összesen négyféle kilépési arányt számolunk. Erre azért van szükség, mert az adatfelvétel eredményei alapján többféle megközelítésben is vizsgálható a szakmában maradás kérdése. Ezen különböző megközelítések eltérő pillanatképet nyújtanak a szakiskolát végzettek sokrétű és dinamikusan változó munkaerő-piaci, iskolai, és munkaerőpiacon kívüli egyéb tevékenységeiről. Ugyanakkor a felvételből kapott adatok alapján csak megközelítőleg lehet bemutatni, hogy pontosan mi zajlik le a szakiskolát végzettek életpályája során. Ezt a kérdést csak egy ismételt követéses vizsgálat segítségével lenne lehetséges megválaszolni, amely ugyanazokat az egyéneket követi végig pályájuk során, így szolgáltatva gazdag információt az összes előforduló élethelyzetről ben tovább finomítottuk kilépési mutatóinkat, de csak kisebb változtatásokat hajtottunk végre, így a tavalyi eredmények összehasonlíthatóak a korábbi adatokkal óta a nem saját szakmában munkát vállalókról azt is megtudjuk, hogy a legutoljára megszerzett szakmájukkal azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, vagy teljesen eltérő szakmában dolgoznak. Így a korábbi, túlzottan szigorú megkötést tartalmazó kilépési mutatókat a realitásokhoz közelítve módosítottuk: a hasonló szakmában elhelyezkedők nem számítanak kilépőnek. Ezen kívül a kérdezés időpontjában tanulói státuszú megkérdezettek esetében 2011 óta pontosabb adatokat gyűjtünk arról, hogy az illető saját szakmájában tanul tovább, másik szakmát tanul, vagy nem tanul szakmát. Ezen információkat is felhasználtuk a kilépési mutatók kiszámolásakor. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát 2012-ben is négy, alább részletezendő megközelítésben készítettünk kilépési mutatót a 2011-es módszertannal megegyező módon. Mindegyik egy-egy kutatási kérdéshez köthető, melyek fontos közpolitikai relevanciával is 20 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Fazekas Mihálynak a fejezethez nyújtott szakmai segítségért. 101 / 166

102 bírnak. A korábbi adatokkal történő összehasonlíthatóság érdekében a 2009-es Kilépés 1 mutatóval összehasonlítható kilépési arányt is szerepeltetjük a fejezetben. 1. Az effektív munkakínálat mutatója Kutatási kérdés: részét képezi-e a szakiskolát végzett egyén az adott szakmában megjelenő effektív munkakínálatnak a szakmaszerzést követő 9 hónap során? Ennél a mutatónál az adott szakmában megjelenő munkakínálatba azok számítanak bele, akik legalább egyszer már dolgoztak saját, 2011-ben szerzett szakmájukban, vagy azzal azonos szakmacsoportba tartozó szakmában. Akik még soha nem dolgoztak, nem számítanak bele a kilépési arányba, tehát sem a kilépők, sem a nem kilépők számát nem növelik. Ezt a csoportot azért vettük ki a számításokból, mert nem lehet pontosan tudni, hogy aktívan keresnek-e munkát, és ha igen, akkor a saját szakmájukban, vagy másikban teszik ezt. Ez a mutató a munkaerő-piaci megközelítésre helyezi a hangsúlyt. 2. A társadalmi hasznosság mutatója Kutatási kérdés: használta-e valaha a szakiskolát végzett egyén a 2011-ben megszerzett szakmáját? Ez a mutató azt jelzi, hogy az illető használta-e valaha a 2011-ben megszerzett szakmáját akár a munkaerő-piacon (legalább egyszer már dolgozott saját, 2011-ben szerzett szakmájában, vagy azzal azonos szakmacsoportba tartozó szakmában), akár tanulmányai során (pl. továbbtanulás az adott szakmában szakiskola után szakközépiskolában). Ez a mutató egy sajátos társadalmi megközelítést alkalmaz, mely az adott szakiskolai képzés társadalmi hasznosságát vizsgálja. 3. Az elhelyezkedési valószínűség mutatója Kutatási kérdés: mekkora a szakiskolát végzett egyén saját szakmában való elhelyezkedési valószínűsége? Ennél a mutatónál azok számítanak kilépőnek, akik még soha nem dolgoztak, illetve akik még soha nem dolgoztak a saját szakmájukban, vagy azzal azonos szakmacsoportba tartozó szakmában. A korábban szerzett szakmájukban továbbtanulók nem számítanak bele a kilépési arányba, tehát sem a kilépők, sem a nem kilépők számát nem növelik. Ez a mutató a szakiskolát elvégzett diák szemszögét veszi alapul, azt mutatja, hogy az adott szakma mennyire segíti a végzett diákot a szakmájában való elhelyezkedésben. 102 / 166

103 4. A 2009-es Kilépés 1 mutatóval összehasonlítható kilépési arány Ennél a mutatónál azok számítanak kilépőnek, akik nem a saját szakmájukban dolgoznak, a munkanélküliek, a GYES-en, GYED-en levők, valamint a korábbi szakmájuktól eltérő szakmát iskolarendszerben (szakiskola, szakközépiskola) tanulók. A saját szakmában továbbtanulók, valamint az iskolarendszeren kívül továbbtanulók (saját, vagy egyéb szakma esetén) nem számítanak bele az arányba, tehát sem a kilépők, sem a nem kilépők számát nem növelik. Ezt a mutatót annak érdekében számítottuk ki, hogy a 2009-es, kevéssé részletes megközelítéssel közvetlenül összehasonlítható arányszámot is bemutathassunk a tanulmányban. (A négyféle mutató részletes definíciójáról lásd a 8.1., 8.2. és 8.3. táblázatokat.) 103 / 166

104 8.1. táblázat: Kilépési definíciók 2009 Munkaerő-piaci pozíciók Saját szakmájukban Kilépés 1 Kilépés 2 nem dolgozók 1. Aktív a munkaerőpiacon Saját szakmájában dolgozik nem kilépő nem kilépő nem kilépő 1.2. Nem a saját szakmájában dolgozik kilépő kilépő kilépő 1.3. Munkanélküli kilépő kilépő nem számít bele az arányba 2. Inaktív a munkaerőpiacon GYES, GYED, háztartásbeli kilépő kilépő nem számít bele az arányba 2.2. Tanuló Saját szakmájában iskolarendszerben nem számít bele nem számít bele kilépő (szakiskola, szakközépiskola) tanul az arányba az arányba Saját szakmájában iskolarendszeren nem számít bele nem számít bele kilépő kívül tanul az arányba az arányba Más szakmában iskolarendszerben (szakiskola, szakközépiskola) tanul kilépő kilépő kilépő Más szakmában iskolarendszeren nem számít bele nem számít bele kilépő kívül tanul az arányba az arányba 104 / 166

105 8.2. táblázat: Kilépési definíciók 2010 Esetszám Effektív munkakínálat mutatója Társadalmi hasznosság mutatója Elhelyezkedési valószínűség mutatója Jelenleg dolgozik - legalább egyszer dolgozott már saját, 2009-ben szerzett szakmájában - még soha nem dolgozott saját, 2009-ben szerzett szakmájában - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2009-ben szerzett szakmájában Jelenleg munkanélküli 801 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 325 kilépő kilépő kilépő még soha nem dolgozott dolgozott és legalább egyszer dolgozott már saját, 2009-ben szerzett szakmájában - dolgozott és még soha nem dolgozott saját, 2009-ben szerzett szakmájában - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2009-ben szerzett szakmájában Jelenleg tanul - még soha nem dolgozott és szakközépiskolában tanul még soha nem dolgozott és nem szakközépiskolában tanul - már dolgozott, és legalább egyszer dolgozott már saját, 2009-ben szerzett szakmájában - már dolgozott, de még soha nem dolgozott saját, 2009-ben szerzett szakmájában, szakközépiskolában tanul - már dolgozott, de még soha nem dolgozott saját, 2009-ben szerzett szakmájában, nem szakközépiskolában tanul - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2009-ben szerzett szakmájában Jelenleg Gyes-en van, vagy egyéb okból inaktív - még soha nem dolgozott 15 - dolgozott és legalább egyszer dolgozott már saját, 2009-ben szerzett szakmájában - dolgozott és még soha nem dolgozott saját, 2009-ben szerzett szakmájában - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2009-ben szerzett szakmájában Nem ismerjük jelenlegi munkaerő-piaci pozícióját 5 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba kilépő nem számít bele az arányba kilépő 122 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 68 kilépő kilépő kilépő Összesen 2916 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem kilépő kilépő nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba 62 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 10 kilépő nem kilépő kilépő 19 kilépő kilépő kilépő 4 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba kilépő nem számít bele az arányba kilépő 3 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 0 kilépő kilépő kilépő 0 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba 105 / 166

106 8.3. táblázat: Kilépési definíciók Esetszám Effektív munkakínálat mutatója Társadalmi hasznosság mutatója Elhelyezkedési valószínűség mutatója Jelenleg dolgozik - legalább egyszer dolgozott már saját, 2010-ben szerzett szakmájában - legalább egyszer dolgozott már 2010-ben szerzett szakmájával azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, de saját, 2010-ben szerzett szakmájában még nem dolgozott - még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2010-ben szerzett szakmájában, vagy azonos szakmacsoportba tartozó szakmában Jelenleg munkanélküli - még soha nem dolgozott dolgozott és legalább egyszer dolgozott már saját, 2010-ben szerzett szakmájában - dolgozott és legalább egyszer dolgozott már 2010-ben szerzett szakmájával azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, de saját, 2010-ben szerzett szakmájában még nem dolgozott - dolgozott és még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában - dolgozott, de nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2010-ben szerzett szakmájában, vagy azonos szakmacsoportba tartozó szakmában Jelenleg tanul - még soha nem dolgozott és a korábban szerzett szakmájában tanul tovább - még soha nem dolgozott és nem a korábban szerzett szakmájában tanul tovább - még soha nem dolgozott és nem tudjuk, hogy milyen szakmában tanul tovább - már dolgozott, és legalább egyszer dolgozott már saját, 2010-ben szerzett szakmájában - már dolgozott és legalább egyszer dolgozott már 2010-ben szerzett szakmájával azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, de saját, ben szerzett szakmájában még nem dolgozott - már dolgozott, de még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, a korábban szerzett szakmájában tanul tovább 870 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 100 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 322 kilépő kilépő kilépő 67 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba kilépő nem számít bele az arányba kilépő 118 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 14 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 66 kilépő kilépő kilépő nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem kilépő kilépő nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba 50 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 5 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 2 kilépő nem kilépő kilépő A táblázat a következő oldalon folytatódik 106 / 166

107 - már dolgozott, de még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, nem a korábban szerzett szakmájában tanul tovább - már dolgozott, de még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, nem tudjuk, hogy milyen szakmában tanul tovább - már dolgozott, de nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2010-ben szerzett szakmájában, vagy azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, és nem tudjuk, hogy milyen szakmában tanul tovább Jelenleg Gyes-en van, vagy egyéb okból inaktív Esetszám - még soha nem dolgozott 27 - dolgozott és legalább egyszer dolgozott már saját, 2010-ben szerzett szakmájában - dolgozott és legalább egyszer dolgozott már 2010-ben szerzett szakmájával azonos szakmacsoportba tartozó szakmában, de saját, 2010-ben szerzett szakmájában még nem dolgozott - dolgozott és még soha nem dolgozott saját, 2010-ben szerzett szakmájában, sem ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában - nem tudjuk, hogy dolgozott-e saját, 2010-ben szerzett szakmájában, vagy azonos szakmacsoportba tartozó szakmában Nem ismerjük jelenlegi munkaerő-piaci pozícióját 4 Összesen 2919 Effektív munkakínálat mutatója Társadalmi hasznosság mutatója Elhelyezkedési valószínűség mutatója 12 kilépő kilépő kilépő 0 9 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba kilépő nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba kilépő 4 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 0 nem kilépő nem kilépő nem kilépő 1 kilépő kilépő kilépő 0 nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba nem számít bele az arányba 107 / 166

108 2009-ben a teljes mintában 69,8% volt a Kilépés 1 mutató értéke, 2010-ben az ezzel összehasonlítható mutató 66,9%-os, 2011-ben 66,1%-os, 2012-ben pedig 65,3%-os arányt mutat, tehát elmondható, hogy az utóbbi három évben csak enyhén mérséklődött a nem saját szakmájukban elhelyezkedő szakképzettek aránya. A szakiskolát végzettek esetében a mutató értéke 2009 és 2010 között 70%-ról 67%-ra csökkent, 2011-ben ugyanezen a szinten maradt, 2012-ben pedig 66%-ra csökkent. A mutató értéke a szakközépiskolát végzettek körében 2009 és 2010 között 68%-ról 67%-ra mérséklődött, tehát a két végzettség közötti különbség gyakorlatilag eltűnt, 2011-re 63,3%-ot ért el, 2012-ben pedig tovább csökkent 58,5%-ra, így elmondható, hogy a 2010-es év kivételével minden évben a szakközépiskolát végzettek körében tapasztalható az alacsonyabb kilépési arány. A szakmánkénti elemzés 21 szerint 2009 és 2010 között a húsipari termékgyártó és a pékcukrász szakmákban végzettek között csökkent legnagyobb mértékben az összehasonlítható kilépési arány, a legjelentősebb növekedést pedig a járműfényező végzettségűek körében tapasztaltuk és 2011 között a kilépési arány a szerkezetlakatos, a járműfényező, valamint a gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakmákban mutatta a legjelentősebb csökkenést (rendre 39, 17 és 16 százalékpont). A nem saját szakmájukban elhelyezkedő szakképzettek arányának legnagyobb mértékű növekedését a pék-cukrász, az ács, állványozó, a vízvezeték- és vízkészülék-szerelő és a burkoló szakmák esetén tapasztaltuk (rendre 27, 18, 16 és 11 százalékpont) és 2012 között az összehasonlítható kilépési arány az autóelektronikai műszerész, a burkoló és a bolti eladó szakmákban mutatta a legnagyobb mértékű csökkenést (rendre 39, 37, 28 százalékpont). A kilépési arány a szerszámkészítő és a szerkezetlakatos szakmákban növekedett a leginkább (rendre 62, 46 százalékpont) (lásd a táblázatot). 21 Az elemzést azon szakmákra korlátoztuk, melyek minden kutatásban egyaránt 20-nál nagyobb esetszámmal szerepeltek. 108 / 166

109 Szakmacsoportokat tekintve 2009 és 2010 között az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban végzettek között láttuk a kilépési arányok jelentős csökkenését, a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, valamint a közlekedés szakmacsoportokban pedig növekedett a mutató értéke és 2011 között a legjelentősebb mértékben a gépészet (11 százalékpont) és az elektrotechnikaelektronika (9 százalékpont) szakmacsoportokban javult a saját szakmájukban elhelyezkedettek aránya. Ugyanebben az időszakban a leginkább az élelmiszeripar (17 százalékpont) és az építészet (7 százalékpont) szakmacsoportokban növekedtek a kilépési arányok és 2012 között a faipar szakmacsoportban csökkent legjelentősebben az összehasonlítható kilépési arány (25 százalékpont), a legnagyobb növekedést pedig a gépészet és a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportokban tapasztaltuk (rendre 27 és 24 százalékpont) (lásd a táblázatot). Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szakmacsoportonkénti elemzést egyes esetekben torzíthatja, hogy a rendelkezésre álló adatok sajátosságai, tehát a kutatás adott régiókban kiemelten támogatott szakmákra korlátozása miatt bizonyos szakmacsoportokba csak kevés szakma volt sorolható. Két esetben ez a probléma különös figyelmet érdemel, mivel a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokba csak egy-egy szakma került (rendre: bolti eladó, illetve szakács). A kilépési mutató értelmezése és országos viszonyokra vetítése ezekben a szakmacsoportokban csak igen korlátozottan lehetséges, mivel az egy-egy szakmában való elhelyezkedési esélyeket nagyban befolyásolja az adott szakma iránti specifikus kereslet, de ugyanez a tendencia nem feltétlenül igaz a szakmacsoport egyéb szakmáira. Ezekből az inkább csak tájékoztató jellegű adatokból tehát nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. A szakmacsoportok összetételéről, tehát a vizsgált szakmák szakmacsoportonkénti számáról lásd az F38-F39. táblázatokat. A 8.1. ábrán a fenti információkat ellenkező megközelítésből láthatjuk: az elhelyezkedési arány a szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulóknak a szakmában végzett teljes évfolyamhoz képest vett arányát jelenti. Az ábrán látható, hogy a tanult szakmájukban elhelyezkedők aránya 2009 és 2010 között a legjelentősebb mértékben az építészet (31%-ról 37%-ra), az elektrotechnika-elektronika (19%- ról 37%-ra), az élelmiszeripar (20%-ról 51%-ra) és a vendéglátás-idegenforgalom (36%-ról 53%-ra) szakmacsoportban nőtt. A mutató a legjelentősebb csökkenést a közlekedés (34%-ról 18%-ra), valamint a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció (32%-ról 18%-ra) szakmacsoportban mutatta és 2011 között a tanult szakmájukban elhelyezkedni tudók 109 / 166

110 aránya viszonylag jelentősen nőtt a gépészet (35%-ról 46%-ra) és az elektrotechnikaelektronika (37%-ról 46%-ra) szakmacsoportokban, a legnagyobb visszaesést pedig az élelmiszeripari szakmák esetében figyeltük meg és 2012 között a tanult szakmájukban elhelyezkedők aránya legnagyobb mértékben a faipar (22%-ról 26%-ra) szakmacsoportban nőtt, jelentős csökkenést pedig a vendéglátás-idegenforgalom (54%-ról 42%-ra) és az elektrotechnika-elektronika (46%-ról 42%-ra) szakmacsoportokban mutat (a többi kategóriában stagnálást tapasztaltunk). Az elhelyezkedési arány 2012-ben a gépészet szakmacsoportban érte el a legmagasabb értéket, a legalacsonyabb arányt pedig (2011-hez hasonlóan) a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportban (tehát a bolti eladók között) mértük. A régiók szerinti vizsgálat 2010-ben azt mutatta, hogy a 2009-es felmérés adataihoz képest az összehasonlítható kilépési mutató jelentősen csökkent a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, számottevő növekedést pedig Közép-Magyarország esetében tapasztaltunk és 2011 között a kilépési arányok a legnagyobb mértékben Észak- Magyarországon és Közép-Magyarországon csökkentek, a legjelentősebb növekedést pedig a Dél-Alföld esetében láthattuk és 2012 között a fenti mutató a legnagyobb mértékű csökkenést a Dél-Dunántúlon mutatta, a legnagyobb növekedést pedig Észak-Magyarország esetében tapasztaltuk. A legmagasabb kilépési arány 2012-ben Észak-Magyarországot jellemzi, a legalacsonyabb adatokat pedig a Nyugat-Dunántúl esetében tapasztaltuk (lásd a táblázatot). 110 / 166

111 A finomabb megkülönböztetésre is lehetőséget adó háromféle kilépési mutató árnyalja ezt a képet. Az effektív munkakínálat mutatója 22 szerint 2010-ben a szakképzett fiatalok 70%-a képezte részét a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak és 30%-uk hagyta el ezt a munkapiacot. A 2011-es adatok szerint a helyzet némileg javult: immár a megkérdezettek 74%- a részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak és csak 26%-uk lépett ki onnan ben újfent enyhe pozitív elmozdulást mutatnak az adatok: a megkérdezettek 75%-a képezi részét a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak és 25%-uk lépett ki erről a munkaerőpiacról. A társadalmi hasznosság mutatója 23 szerint 2010-ben a fiatal szakképzettek 51%-a használta valamilyen formában 2009-ben megszerzett szakmáját és ilyen szempontból 49%-uk számított kilépőnek ben a megkérdezett fiatalok 48%-a használta szakmáját a munkaerőpiacon vagy további tanulmányai során, 52%-uk pedig a kilépők közé került ben enyhén javult a társadalmi hasznosság mutatója: a fiatalok 49%-a hasznosította szakmáját és 51%-uk számít kilépőnek. Az elhelyezkedési valószínűség mutatója 24 szerint 2010-ben a frissen végzett diákok 51%-os valószínűséggel helyezkedtek el a saját szakmájukban, ez a mutató tehát 49%-os kilépési arányt jelzett ben ennél kedvezőbb eredményeket mutatnak az adatok: a szakképzett pályakezdők 56%-os valószínűséggel helyezkedtek el saját szakmájukban vagy ezzel azonos szakmacsoportba tartozó szakmában a végzést követő 9 hónap során, a kilépési arány ebben az évben tehát mindössze 44% volt ben a mutató enyhén romlott: a megkérdezett szakképzett fiatalok 55%-os valószínűséggel helyezkedtek el szakmájukban (vagy azzal azonos szakmacsoportba tartozó szakmában) a vizsgált időszakban, a kilépési arány tehát 45%-ra nőtt. Az effektív munkakínálat, a társadalmi hasznosság és az elhelyezkedési valószínűség mutatóinak részletesebb, szakma és szakmacsoportok szerinti bontását a táblázatok tartalmazzák, a 2010-es és 2011-es megfelelő adatok a tanulmány függelékében, az F20-F34. táblázatokban találhatók. A három mutató közvetlen összehasonlítását szakma, szakmacsoportok és régiók szerinti bontásban a 8.10., és táblázatok teszik lehetővé. 22 Részét képezi-e a szakiskolát végzett egyén az adott szakmában megjelenő effektív munkakínálatnak a szakmaszerzést követő egy év során? 23 Használta-e valaha a szakiskolát végzett egyén a 2011-ben megszerzett szakmáját? 24 Mekkora a szakiskolát végzett egyén saját szakmában való elhelyezkedési valószínűsége? 111 / 166

112 8.1. ábra: A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), , N 2009 =2762, N 2010 =2284, N 2011 =2401, N 2012 = , ,1 18,4 18,8 A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), ,5 36,9 30,7 27,2 26,1 24,5 21,9 21, ,3 29,9 20,0 51,3 53,3 35,7 33,9 34,0 53,6 41,5 41,5 19,0 37,2 45,8 45,8 35,1 33,1 47,4 33,9 34,7 33,1 30, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Közlekedés Faipar Építészet Élelmiszeripar Vendéglátásidegenforgalom Elektrotechnikaelektronika Gépészet Országos átlag Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

113 8.4. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, 2012 Kilépés oka Szakma megnevezése Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Autószerelő Bolti eladó Burkoló Bútorasztalos Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Épületasztalos Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-sze Festő, mázoló és tapétázó Gázfogyasztóbere ndezés- és csőhálózat-szerelő Gépgyártástechnol ógiai technikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Húsipari termékgyártó Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szere Járműfényező Karosszérialakatos Kőműves Mechatronikai műszerész Pék Pék-cukrász Szakács OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , A táblázat a következő oldalon folytatódik 113 / 166

114 Szakma megnevezése Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Tetőfedő Villanyszerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek , , , , , Összesen , táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az effektív munkakínálat mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, 2012 Szakmacsoport megnevezése A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYES-en, GYEDen levők és háztartásbeliek Építészet , Faipar , Elektrotechnikaelektronika , Élelmiszeripar , Gépészet , Kereskedelemmarketing, üzleti , adminisztráció Közlekedés , Vendéglátásidegenforgalom , Összesen , / 166

115 8.6. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, 2012 Kilépés oka Szakma megnevezése Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Autószerelő Bolti eladó Burkoló Bútorasztalos Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Épületasztalos Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-sze Festő, mázoló és tapétázó Gázfogyasztóberend ezés- és csőhálózatszerelő Gépgyártástechnoló giai technikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Húsipari termékgyártó Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szere Járműfényező Karosszérialakatos Kőműves Mechatronikai műszerész Pék Pék-cukrász Szakács OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , A táblázat a következő oldalon folytatódik 115 / 166

116 Szakma megnevezése OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek Szerkezetlakatos , Szerszámkészítő , Tetőfedő , Villanyszerelő , Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő , Összesen , táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók a társadalmi hasznosság mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, 2012 Szakmacsoport megnevezése A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYES-en, GYEDen levők és háztartásbeliek Elektrotechnikaelektronika , Élelmiszeripar , Építészet , Faipar , Gépészet , Kereskedelemmarketing, üzleti , adminisztráció Közlekedés , Vendéglátásidegenforgalom , Összesen , / 166

117 8.8. táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmák szerinti bontásban, 2012 Kilépés oka Szakma megnevezése Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Autószerelő Bolti eladó Burkoló Bútorasztalos Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Épületasztalos Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-sze Festő, mázoló és tapétázó Gázfogyasztóberend ezés- és csőhálózatszerelő Gépgyártástechnoló giai technikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Húsipari termékgyártó Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szere Járműfényező Karosszérialakatos Kőműves Mechatronikai műszerész Pék Pék-cukrász Szakács OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , A táblázat a következő oldalon folytatódik 117 / 166

118 Szakma megnevezése OKJ-kód A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYESen, GYED-en levők és háztartásbeliek Szerkezetlakatos , Szerszámkészítő , Tetőfedő , Villanyszerelő , Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő , Összesen , táblázat: Szakmából kilépők és a szakmában dolgozók az elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint, szakmacsoportok szerinti bontásban, 2012 Szakmacsoport megnevezése A mutató számításánál figyelembe vettek a mintában Nem kilépők Kilépők Kilépési arány (százalék) Más szakmában dolgozók Munkanélküliek Kilépés oka Tanulók GYES-en, GYEDen levők és háztartásbeliek Elektrotechnikaelektronika , Élelmiszeripar , Építészet , Faipar , Gépészet , Kereskedelemmarketing, üzleti , adminisztráció Közlekedés , Vendéglátásidegenforgalom , Összesen , / 166

119 8.10. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, Szakma megnevezése Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők Ács, állványozó 24, , ,2 21 Autóelektronikai műszerész 32, , ,8 30 Autószerelő 33, , ,9 27 Bolti eladó 34, , ,3 46 Burkoló 36, , ,8 40 Bútorasztalos 33, , ,6 41 Elektronikai műszerész (54,5) (6) 73,9 17 (70,6) (12) Elektronikai technikus (14,3) (1) (28,6) (4) (33,3) (3) Épületasztalos 50, , ,5 27 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-sze (9,1) (1) 61, ,4 8 Festő, mázoló és tapétázó 31, , ,2 31 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 27, , ,7 15 Gépgyártástechnológiai technikus 7,7 3 24, ,3 7 Gépi forgácsoló 0, ,6 31 0,0 24 Géplakatos 39, , ,2 32 Hegesztő 11,1 6 36, ,3 24 Húsipari termékgyártó 3,8 1 39, ,2 13 Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szere (30,8) (4) 62,5 15 (40,0) (6) Járműfényező 25,0 7 58, ,2 22 Karosszérialakatos 39, , ,3 50 Kőműves 25, , ,3 43 Mechatronikai műszerész (20,0) (2) (42,9) (6) (33,3) (4) Pék 37, , ,8 29 Pék-cukrász 28,6 8 58, ,4 22 Szakács 13,8 9 44, ,6 31 Szerkezetlakatos 10,0 4 33, ,2 8 Szerszámkészítő 4,8 1 4,3 1 4,8 1 Tetőfedő (20,0) (1) (33,3) (2) (33,3) (2) Villanyszerelő 8,9 5 38, ,3 13 Vízvezeték- és vízkészülékszerelő (36,8) (7) (66,7) (26) 58, Az alacsony (összesen 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 119 / 166

120 8.11. táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők szakmák szerint, Szakma megnevezése Kilépés 1 arány (százalék) 2009 Kilépés 1 kilépők 2009 Kilépés 1 arány (százalék) 2010 Kilépés 1 kilépők 2010 Kilépés 1 arány (százalék) 2011 Kilépés 1 kilépők 2011 Kilépés 1 arány (százalék) 2012 Kilépés 1 kilépők 2012 Ács, állványozó 64, , , ,2 69 Autóelektronikai műszerész 78, , , ,9 36 Autószerelő 58, , , ,0 42 Bolti eladó 63, , , ,1 40 Burkoló 77, , , ,4 21 Bútorasztalos 73, , , ,2 20 Elektromos gépés (50,0) (6) - - készülékszerelő Elektronikai műszerész 96,2 25 (75,0) (9) (66,7) (8) 68,9 31 Elektronikai technikus (41,2) (7) (82,8) (77) Épületasztalos ,7 22 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó, , kereskedő Épület- és építménybádogos (100,0) (2) (57,1) (4) Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő 73,8 31 (50,0) (6) 66, ,7 36 Festő, mázoló és tapétázó 74, , , ,9 13 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő , , ,2 26 Gépgyártástechnológiai , ,1 25 technikus Gépgyártósori gépkezelő, (100,0) (1) - - gépszerelő Gépi forgácsoló 72,0 72 (50,0) (9) 39, ,4 67 Géplakatos 61,4 62 (66,7) (4) 63, ,7 4 Hegesztő 62, , , ,2 15 Húsipari termékgyártó 61, , , ,3 6 Hűtő- és klímaberendezés -szerelő, karbantartó (20,0) (1) (55,6) (10) (100,0) (5) 43,7 31 A táblázat a következő oldalon folytatódik 26 Az alacsony (összesen 20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 120 / 166

121 Szakma megnevezése Kilépés 1 arány (százalék) 2009 Kilépés 1 kilépők 2009 Kilépés 1 arány (százalék) 2010 Kilépés 1 kilépők 2010 Kilépés 1 arány (százalék) 2011 Kilépés 1 kilépők 2011 Kilépés 1 arány (százalék) 2012 Kilépés 1 kilépők 2012 Járműfényező 39, , , ,9 41 Karosszérialakatos 76, , , ,3 32 Kőműves 65, , , ,2 63 Központifűtésés csőhálózatszerelő - - (68,8) (11) Mechatronikai műszerész (70,0) (7) (69,2) (9) (52,9) (9) (60,0) (36) Mezőgazdasági gépüzemeltető, (85,7) (12) (66,7) (4) gépkarbantartó Műszakicikk eladó , Pék 77, , , ,6 54 Pék-cukrász 91, , , ,6 48 Pincér , Ruházati eladó , Szakács 52, , , ,5 55 Szerkezetlakatos 60, , , ,0 47 Szerszámkészítő 54,3 19 (66,7) (8) (0,0) (0) 61,5 8 Tetőfedő (80,0) (4) (100,0) (5) (50,0) (2) (75,4) (46) Vegyipari gépésztechnikus (91,7) (11) (91,7) (11) Villanyszerelő 74, , , ,9 22 Vízvezeték- és vízkészülékszerelő , , ,9 10 Megjegyzés: az üres cellákhoz tartozó szakmák az adott évben nem szerepeltek a kutatásba bevontak között 121 / 166

122 8.12. táblázat: Különböző kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, 2012 Szakmacsoport megnevezése Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők Elektrotechnika-elektronika 16, , ,4 32 Élelmiszeripar 25, , ,5 64 Építészet 28, , ,8 137 Faipar 38, , ,2 68 Gépészet 17, , ,6 142 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 34, , ,3 46 Közlekedés 33, , ,6 129 Vendéglátás-idegenforgalom 13,8 9 44, ,6 31 Összesen 24, , , / 166

123 8.13. táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők szakmacsoportok szerint, Szakmacsoport megnevezése Kilépés 1 arány (százalék) 2009 Kilépés 1 kilépők 2009 Kilépés 1 arány (százalék) 2010 Kilépés 1 kilépők 2010 Kilépés 1 arány (százalék) 2011 Kilépés 1 kilépők 2011 Kilépés 1 arány (százalék) 2012 Kilépés 1 kilépők 2012 Építészet 69, , , ,9 99 Faipar 75, , , ,6 246 Elektrotechnikaelektronika 81, , , ,0 95 Élelmiszeripar 80, , , ,1 209 Gépészet 66, , , ,2 69 Kereskedelemmarketing, üzleti 68, , , ,2 201 adminisztráció Közlekedés 66, , , ,5 55 Vegyipar (81,3) (13) (91,7) (11) ,0 95 Vendéglátásidegenforgalom 64, , , ,1 209 Összesen táblázat: Kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, 2012 Régió Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Effektív munkakínálat mutatója szerint kilépők Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Társadalmi hasznosság mutatója szerint kilépők Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők aránya (százalék) Elhelyezkedési valószínűség mutatója szerint kilépők Közép-Magyarország 18, , ,0 91 Közép-Dunántúl 24, , ,6 83 Nyugat-Dunántúl 23, , ,4 72 Dél-Dunántúl 25, , ,6 68 Dél-Alföld 26, , ,1 111 Észak-Alföld 24, , ,5 116 Észak-Magyarország 31, , ,1 108 Összesen Az alacsony (20 alatti) esetszámok miatt a százalékos adatok egyes esetekben fenntartással kezelendők, ezeket zárójellel jelöltük. 123 / 166

124 2012 Régió Kilépés 1 arány (százalék) 2009 Kilépés 1 kilépők 2009 Kilépés 1 arány (százalék) 2010 Kilépés 1 kilépők 2010 Kilépés 1 arány (százalék) 2011 Kilépés 1 kilépők 2011 Kilépés 1 arány (százalék) 2012 Kilépés 1 kilépők 2012 Dél-Alföld 64, , , , táblázat: Összehasonlítható kilépési arányok és a kilépők régiók szerint, Közép- Magyarország 54, , , ,8 155 Közép-Dunántúl 74, , , ,2 148 Nyugat- Dunántúl 65, , , ,8 125 Dél-Dunántúl 74, , , ,8 103 Észak-Alföld 73, , , ,3 178 Észak- Magyarország 81, , , ,9 147 Összesen / 166

125 Következtetések 2012-es kutatásunk eredményeképpen újfent sok értékes információ birtokába jutottunk a szakképzett pályakezdők szakmánkénti munkaerő-piaci helyzete és az azt meghatározó tényezők (iskolai előmenetel, családi háttér, területi és szakmaspecifikus hatások) tekintetében. A várható munkaerő-piaci kínálat feltérképezésénél ismét figyelembe vettük a kérdezettek jövőbeni terveit, továbbtanulási szándékait, hogy érvényesebb adatokkal tudjuk segíteni az RFKB-k beiskolázási keretszámokra vonatkozó döntéseit. Az adatelemzés eredményeiből 2012-ben éppúgy, mint az elmúlt három évben azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szakképzettség magas arányban továbböröklődik a családban: ha az apa szakképzett, akkor ez azt valószínűsíti, hogy a gyermek is szakképzettséget, vagy magasabb iskolai végzettséget szerez, és végül szakképzettként helyezkedik el a munkaerőpiacon. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a családi háttér erősen befolyásolja a fiatalok iskolai előmenetelét és munkaerő-piaci pályafutásukat is, beleértve ebbe az elhelyezkedési esélyeket, az álláskeresés időtartamát, a továbbtanulásra vonatkozó ambíciókat és a munkanélkülivé válás kockázatát is. Emellett mind a négy adatfelvételünk eredményei arra utalnak, hogy a későbbi elhelyezkedési esélyek, illetve a vállalkozás indítása, vagy a továbbtanulás ténye szorosan összefügg az általános iskolai és főként a szakiskolai tanulmányi eredményekkel. Tehát elmondható, hogy a családi háttér az iskolai eredményeken keresztül, közvetve gyakorol hatást a munkaerő-piaci érvényesülésre. Az adatok tanúsága szerint a szakiskolát végzettek általában elégedettnek mondhatóak mind szakmájukkal, mind szakiskolai tanulmányaikkal, mind pedig gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban. Az eredmények szerint utóbbival minden szempontból elégedettebbek azok a tanulók, akik vállalathoz (is) jártak gyakorlati képzésre, mint azok, akik csak az iskolai tanműhelybe jártak. A szakmában elérhető jövedelemmel kapcsolatos benyomások 2009 és 2010 közötti javulása 2011-ben megtört, de 2012-ben ismét pozitív változást tapasztaltunk: kevésbé erősen jelent meg az a vélemény, mely szerint a szaktudást nem fizetik meg kellőképpen. Az elemzés több pontján is megmutatkozik a gazdasági válság negatív hatásainak érezhető enyhülése, de több mutató egyelőre még nem érte el a válság előtti szintet. A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci pozíciója enyhén romlott a tavalyi felvétel óta: bár a megkérdezettek között enyhén nőtt a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliek aránya ennél jelentősebb növekedést mutat. Az álláskeresés időszakának átlagos hossza viszont tovább mérséklődött. 125 / 166

126 A földrajzi mobilitást tekintve a szakképzett fiatalok viszonylag rugalmasak: mind a négy év adatai szerint a mintába került foglalkoztatottaknak körülbelül fele ingázik munkahelyére (bár idén megtört a korábbi évek növekvő tendenciája), emellett a válaszadók több, mint 70%-a elköltözne lakóhelyéről másik magyarországi városba egy jobb álláslehetőségért. Ez a helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy a tömegközlekedés fejlődésével, az úthálózat korszerűsödésével egyre inkább számításba kell venni a megyéken és a régiókon átnyúló kapcsolatokat a várható kereslet és kínálat becslésénél. A felvétel eredményei azt mutatják, hogy a továbbtanulási szándék továbbra is figyelmet érdemlő mértékben jelenik meg a szakképzett pályakezdők tervei között, és 2012-ben a szakközépiskola és a technikum, valamint a gimnázium volt körükben a legnépszerűbb továbbtanulási irány. Az elmúlt négy évben a szakképzettek körében folyamatosan nőtt a további szakképzésben, szakirányú továbbképzésben való részvétel igénye, ezzel párhuzamosan azonban a felsőfokú tanulmányok egyre kevésbé szerepelnek a tervek között. A kutatás fontos eredménye, hogy a szakképzett pályakezdők között 9 hónappal az iskola elvégzése után a saját szakmájukban nem dolgozók ( kilépők ) aránya továbbra is igen magas (körülbelül kétharmados), és az utóbbi három évben csak igen kevéssé mérséklődött ez az arány. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a szakmát váltók munkahelyükön tanulnak bele új szakmájukba, a szakképzés fontos feladata az általános tanulási készség és a tudásmegújítási képességek fejlesztése. A 2010-ben definiált különböző, finomabb megkülönböztetésre is lehetőséget adó kilépési mutatók azt jelzik, hogy 2012-ben a szakképzett fiatalok mintegy 75%-a valamilyen formában részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak, de csak 49%-uk használta munka vagy tanulmányok során 2011-ben megszerzett szakmáját. Emellett a megkérdezettek 55%- ának esetében valószínűsíthető, hogy végzés után el tud helyezkedni saját szakmájában. Az adatelemzés során tehát az derült ki, hogy a szakiskolai kibocsátás a továbbtanulás, az átképzés, a munkaerő-piacról történő rövid, vagy hosszú távú kilépés, valamint a szakmaváltás elterjedt gyakorlata miatt nem tekinthető közvetlenül tényleges munkaerő-piaci kínálatnak. Azt tapasztaltuk, hogy a szakmaváltás, illetve a munkanélkülivé vagy inaktívvá válás jelentős mértékben függ a pályakezdő családi hátterétől és iskolai eredményeitől, emellett azt is fontos kiemelni, hogy az adatok szakmák, szakmacsoportok és megyék (régiók) szerint is jelentős eltérést mutatnak. Ezért a kereslet és a kínálat összehasonlításán alapuló döntéshozatal továbbra sem hagyatkozhat kizárólag a szakiskolákban végzettek és a vállalatok által jelzett 126 / 166

127 munkaerő-kereslet különbségeire. A megalapozott döntés szempontjából igen kívánatos lenne, ha figyelembe vennék a szakképzettek életpályájának sajátosságait is melyeket leginkább egy követéses vizsgálat lenne képes feltárni, így egy differenciáltabb előrejelző rendszer kiépítése lehetővé tenné a várható kereslet és a kínálat pontosabb illesztését. 127 / 166

128 Függelék F1. ábra: A szakképzés tipikus útjai (feltételezve, hogy a diák elvégzi a megkezdett képzést) Megjegyzés: a halványabb színek a nem szakképzésbe tartozó képzéseket jelölik Forrás: KERESLET_TANULO_ / 166

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐK ÉS FOGLALKOZTATÓIK KÖRÉBEN - Image: Tina Phillips / FreeDigitalPhotos.net TARTALOM Bevezetés... 3 Foglalkoztatók... 4 Ifjúságsegítők...

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

2004-05-09-2004-05-15 2009-09-13-2009-09-19. Forrás: Google Trends 2007-02-11-2007-02-17. Forrás: Google Trends

2004-05-09-2004-05-15 2009-09-13-2009-09-19. Forrás: Google Trends 2007-02-11-2007-02-17. Forrás: Google Trends Gazdasági Havi Tájékoztató 212. október A GVI ad-hoc konjunktúrakutatási projektje keretében készült elemzés a kivándorlási hajlandóság változását mutatja be bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Tájékoztatás a roma integrációt segítı támogatásokról, programokról Somogy megyében

Tájékoztatás a roma integrációt segítı támogatásokról, programokról Somogy megyében 1 Tájékoztatás a roma integrációt segítı támogatásokról, programokról Somogy megyében Somogy megye gazdasági és foglalkoztatási helyzete régiós és országos viszonylatban is kedvezıtlen, az utóbbi években

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL Intézményi fejléc (neve stb.) és arculat: az intézmény adja meg! I.1/a. Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? LÉNYEGES SZŰRŐ KÉRDÉS! Ha a válasz 1 HALLGATÓI ÉS VÉGZETT

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. szeptember 16-i üléséről

Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. szeptember 16-i üléséről Jegyzőkönyv A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. szeptember 16-i üléséről Időpontja: Helyszíne: 2014. szeptember 16. (kedd) 9 óra Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szeged,

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317]

napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] napi.hu Törékeny fellendülésban bíznak az exportáló cégek 2012.05.16 05:47.43 - [22767317] Optimistábbak lettek tavaly októberhez képest a magyar vállalkozások, ami elsősorban a német ipar 2012 második

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I.

Központi Statisztikai Hivatal. AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Központi Statisztikai Hivatal AZ 1999/2000. évi életmód-időmérleg felvétel módszertani dokumentációja I. Budapest, 2001 1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályán a T33

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04 2009. 1. oldal Bevezetés A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. több mint fél évszázados tapasztalattal, szakmai hírnévvel, az egész országot lefedı hálózattal rendelkezı

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12% gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. szeptember A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak.

Részletesebben

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben