Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna"

Átírás

1 Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest,

2 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési problémákkal az eddigi kutatások és szakmai programok nem foglalkoztak. Jelen tanulmány a kutatási feltételek korlátozottsága miatt nem vállalkozik arra, hogy ezt a hiányt teljes mértékben pótolja, arra azonban kísérletet tesz, hogy felvázolja egy jövőbeni átfogó kutatás alapjait jelentő koncepcionális kereteket. A külföldi tanulók oktatása döntően két területen jelent(het) problémát az iskolák és a pedagógusok számára: Az egyik a külföldiek speciális jogi státusa és az ebből fakadó jogosultsági problémák: hol, mikor, kinek mi jár, mi adható, milyen feltételek mellett vehet részt külföldi tanuló a közoktatásban, milyen alap- és emelt szintű normatív támogatások járnak utánuk. A másik terület a külföldi tanulók speciális nevelési helyzete, és az ebből fakadó pedagógiai problémák: milyen programokkal, módszerekkel érhető el a tanuló felzárkózása azaz zökkenőmentes beilleszkedése a tanulói csoportba, milyen speciális szaktudást, oktatási-nevelési technikákat igényel ez a pedagógusok részéről, és egyáltalán, hogyan kezeli az iskola a külföldi diákok jelenlétét a tanórákon, az osztályközösségben, a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartásban. Véleményünk szerint a problémák döntően négy nagyobb témakör körül csoportosulnak, a tanulmány ezeket járja körül részletesebben, megerősítve, pontosítva, vagy esetleg cáfolva azokat: 1. A jogi státusból (vagy annak nem megfelelő ismeretéből) fakadó adminisztratív problémák hatása a tanuló iskolán belüli helyzetére. 2. A korábbi iskolai tapasztalatok, háttértudás, készségek, jártasságok kompatibilitása a magyar oktatási-nevelési rendszerrel, a pedagógiai elvárásoknak való megfelelés problémái. 3. Szocializációs, beilleszkedési problémák, az eltérő társadalmi helyzet (külföldi, idegen) okozta konfliktusok mind a tanulók, mind a szülők szintjén. 4. A továbbtanulási, integrációs vagy reintegrációs stratégiák megfelelő kezelése az iskola által. 2

3 A 2004/2005-ös tanévben az tanulóból 1 összesen külföldi állampolgárságú gyermeket tartottak nyilván a közoktatási intézmények, ami az összes tanulói létszám elenyésző hányada, csupán 0.7 százaléka. A külföldi tanulók több mint kétharmada, fő, magyar nemzetiségű, és így vélhetően magyarajkú volt. A hazai közoktatásban részt vevő magyar nemzetiségű külföldi tanulók döntő többsége a környező országokból, elsősorban Romániából érkezett. A diákok közel fele (48,9 százaléka) román állampolgár. Jelentős számban érkeztek még Ukrajnából, Szerbia- Montenegróból és Szlovákiából diákok, Szlovéniából és Horvátországból ugyanakkor nem számottevő a Magyarországra érkező magyar nemzetiségű tanulók aránya. Érdekes adat, hogy a magyar nemzetiségű külföldi tanulók több mint egytizede (13,2 százaléka) nem szomszédos európai vagy Európán kívüli államból származik. A magyar származású külföldi tanulók körében általában véve felülreprezentáltak a középiskolások, ami a gyerekeiket kifejezetten tanulási, továbbtanulási céllal magyarországi középiskolákba (és később egyetemekre) küldő határon túli magyar családok mobilitási stratégiájával magyarázhatunk. Jelentős különbség mutatkozik ebben a tekintetben a származási országok szerint, leginkább a szlovákiai magyarokra jellemző ez a trend. A távolabbi országokból származó magyarajkú diákok körében viszont kifejezetten alacsony a középiskolások aránya. Az adatokat megyék szerinti bontásban vizsgálva kiderül, hogy a fővárost és Csongrád megyét leszámítva sehol sem fordulnak elő az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban magyar nemzetiségű külföldi tanulók a közoktatási intézményekben, és számuk ezen a két helyen sem kiugróan magas. A diákok egyenletesen oszlanak el az ország településein, a fővárost és néhány vidéki várost leszámítva elenyésző számban. A területi közelség valószínűsíti, hogy a külföldi diákok a legközelebbi szomszédos államból érkeznek, a fővárosban tanulók pedig nagyjából leképezik a teljes sokaság származási ország szerinti megoszlását. Magyar nemzetiségű külföldi diákok összesen 591 településen járnak valamilyen közoktatási intézménybe. 2 Ez alapján településenként átlagosan 14 diákkal számolhatunk, ami a települések számánál lényegesen magasabb intézményszámmal kalkulálva nagyon alacsony. Ha a 23 budapesti kerületben élőket külön számítjuk, jelentősen különbség mutatkozik a vidék és a főváros között: Budapesten kerületenként átlagosan 125 magyar nemzetiségű külföldi diákot találunk, a vidéki településeken viszont csak 10 fővel számolhatunk. 1 Beleértve az óvodába járókat is. 2 A 23 budapesti kerületet külön településként kezeljük. A települések listáját a 2. függelék tartalmazza. 3

4 Az iskolaválasztási stratégiákat illetően jelentős különbség mutatkozik aszerint, hogy áttelepült migráns családok gyermekeiről van szó, vagy olyanokról akik szülőhelyükön maradva csupán gyermekeiket küldik Magyarországra tanulni. Az előbbi esetben jóval kisebb a mérlegelés, a válogatás lehetősége: az áttelepülők esetében a magyarországi lakóhelyválasztást a gyerekek iskoláztatási lehetőségénél erősebb, vagy hasonlóan erős faktorok (is) befolyásolják: a megfizethető lakóhely, a betölthető álláslehetőségek valamint az esetlegesen segítő családtagok, rokonok közelsége. Ezekben az esetekben erőteljesen érvényesülnek a hagyományos migrációs trendek: az áttelepülők jelentős része a fővárosba és nagyvárosokba költözik, az átlagosnál valamivel szerényebb körülmények közé. Bár a tanárok a külföldi gyerekek lehetséges jogi státusaival kapcsolatban meglehetősen tájékozatlanok, a határon túli tanulók beiskolázása látszólag nem jelent problémát az iskoláknak. Ugyanazokat a dokumentumokat kérik ezektől a tanulóktól is, mint a magyar állampolgároktól. Probléma nélkül elismerik a származási országukból hozott iskolai bizonyítványokat, jövedelemigazolásokat. A megkeresett tanintézmények mindegyike úgy nyilatkozott, hogy semmilyen problémát nem jelent a határon túli tanulók felvétele iskolájukba. A felvétenél az iskola igazgatója hozza meg a döntést. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről szintén ő dönt. A határon túli magyar tanulók felkészültségét, ismereteit tekintve a magyarországi iskolákban tanító pedagógusok nem észlelnek számottevő eltérést vagy elmaradást azok esetében, akik otthon megszakított tanulmányaikat folytatják a magyar közoktatásban. Ennek ugyanakkor ellentmond az a még mindig nagyon elterjedt gyakorlat, hogy a tanulmányaikat Magyarországon folytató, családjukkal áttelepülő gyerekeket a biztonság kedvéért eggyel alacsonyabb osztályfokon iskolázzák be, így kétszer járják az otthon befejezett osztályt. A tartózkodási engedélyek problematikája mellett a társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás okozza a legtöbb gondot a magyar nemzetiségű, külföldi diákokat oktató intézményeknek. Többen említették, hogy a náluk tanuló diákoknak nincs társadalombiztosításuk, ami jelentős kockázatot és anyagi terhet jelent a tanulókra és családjaikra nézve. Feltételeztük, hogy a magyar nemzetiségű külföldi gyerekek eltérő nyelvi szocializációja, nyelvhasználata problémákat okozhat mind a pedagógussal való kapcsolatban, mind pedig az osztályközösségbe való beilleszkedésben. Ezzel kapcsolatos negatív élményekről azonban sem a pedagógusok, sem a megkérdezett (volt) diákok nem számoltak be. Több problémát okoz a tanulók nemzeti identitásával kapcsolatos konfliktusok kezelése, azonban ezek sem számottevőek. 4

5 A továbbtanulási terveket illetően jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy honnan érkezett a tanuló, illetve, hogy milyen státusban van Magyarországon. A Romániából és Szerbia-Montenegróból érkezettek többsége Magyarországra akar települni, a Szlovákiából jöttek inkább visszamennének, vagy csak felsőfokú tanulmányaik befejezéséig maradnának Magyarországon. A pedagógusok a külföldi tanulók továbbtanulását nem kezelik kiemelt kérdésként, úgy tűnik, az iskola látóköre nem terjed ki a kapun kívülre illetve a ballagáson túli időszakra. 5

6 1. Előzmények, koncepcionális háttér Az ezredforduló óta eltelt néhány évben különösen Magyarország uniós csatlakozása óta egyre nagyobb a szakmai érdeklődés a külföldi tanulók közoktatásbeli helyzetét illetően. Egyfelől a bevándorlással ezen belül különösen a menekültüggyel foglalkozó intézményrendszer számára fontos, hogy megfelelő jogszabályi keretet nyújtson a hatáskörébe tartozó külföldiek tartózkodásával, társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problémák megoldásához, amelynek az oktatáshoz való hozzáférés egyik kulcskérdése. Másfelől az oktatási tárca és általában véve a közoktatási intézmények részéről fogalmazódik meg egyre gyakrabban annak igénye, hogy a külföldi tanulók oktatásával foglalkozó intézmények megfelelő szakmai segítséget kapjanak munkájukhoz. A külföldi tanulók oktatása döntően két területen jelent(het) problémát az iskolák és a pedagógusok számára: Az egyik a külföldiek speciális jogi státusa és az ebből fakadó jogosultsági problémák: hol, mikor, kinek mi jár, mi adható, milyen feltételek mellett vehet részt külföldi tanuló a közoktatásban, milyen alap- és emelt szintű normatív támogatások járnak utánuk. A másik a külföldi tanulók speciális nevelési helyzete, és az ebből fakadó pedagógiai problémák: milyen programokkal, módszerekkel érhető el a tanuló felzárkózása azaz zökkenőmentes beilleszkedése a tanulói csoportba, milyen speciális szaktudást, oktatásinevelési technikákat igényel ez a pedagógusok részéről, és egyáltalán, hogyan kezeli az iskola a külföldi diákok jelenlétét a tanórákon, az osztályközösségben, a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartásban. Az elmúlt években több úttörő jellegű kezdeményezés történt ezen a területen. Ezek egy része a helyzet feltárására, megismerésére irányuló többnyire alkalmazott kutatás volt, más része szakmai, szakpolitikai program vagy projekt ami a külföldi tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak igyekezett módszertani segítséget nyújtani. 3 Külföldi tanulókról beszélve elsősorban a Magyarországon letelepedett vagy letelepedni szándékozó, nem magyar anyanyelvű, legtöbbször Európán kívülről érkező gyerekekről esik szó. Az eddigi kutatások, programok is főként ezt a csoportot célozták meg. A közoktatási statisztikákat vizsgálva feltűnik ugyanakkor, hogy arányuk az összes külföldi tanuló között 3 A Kétnyelvű Iskolákért Egyesület, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által végzett kutatások, valamint a Menedék Egyesület pedagógusképző programjai és az OM által 2004 végén szervezett migráns konferencia és migráns munkacsoport a legfontosabbak ezek közül. 6

7 rendkívül alacsony, kevesebb, mint egynegyede. 4 Ha az EU tagállamaiból érkező nem magyarajkú tanulókat is hozzávesszük ehhez a csoporthoz, arányuk még mindig nem éri el az összes migráns tanuló egyharmadát. Miért mégis, hogy az elmúlt évek kutatásai, szakpolitikai és módszertani fejlesztési projektjei szinte kizárólag ezt a szűkebb csoportot célozták? Ennek több oka is lehetséges: Az európai uniós jogharmonizáció során a hazai joganyagba és intézményi gyakorlatba átültetendő normák a migráns tanulók eltérő anyanyelvű és kultúrájú csoportjai számára írnak elő vagy javasolnak többlettámogatásokat, így a jogalkotó és -alkalmazó mozgástere összhangban a költségvetési keretekkel eleve szűkre szabott, kizárva a támogatásokból és speciális programokból a migráns tanulók nagyobb csoportját. Az iskolák és pedagógusok számára nagyobb szakmai kihívást jelent a magyarul nem beszélő, eltérő kulturális közegből érkező tanulók iskolai integrációja, mint a magyarországi diákoktól látványosan nem különböző határon túli magyar gyerekekkel való foglalkozás. Így a migráns tanulókról általánosságban beszélve óhatatlanul hangsúlyosabban kerülnek szóba a létszámában ugyan kisebb csoporttal kapcsolatos oktatási-nevelési problémák. Különösen a bevándorlási intézményrendszer felől nézve feltűnő a menekültügyi ágazat felülreprezentáltsága. A menekültek és a menekültügyi intézmények hatáskörébe tartozó más külföldiek csupán elenyésző hányadát teszik ki a Magyarországon tartózkodó migránsoknak, a velük foglalkozó szervezetek, az általuk működtetett szakmai programok mégis meghatározó elemei a migrációs intézményrendszernek. Az oktatásügy területén sincs ez másként: az elmúlt évek migráns tanulókat célzó szakmai programjai döntően menekültügyi orientációjúak voltak, és így elsődleges célcsoportjukat nem a magyar nemzetiségű migráns tanulók alkották. A magyar nemzetiségű külföldi tanulókkal kapcsolatos oktatási-nevelési problémákkal az eddigi kutatások és szakmai programok nem foglalkoztak. Jelen tanulmány a kutatási feltételek korlátozottsága miatt nem vállalkozik arra, hogy ezt a hiányt teljes mértékben pótolja, arra azonban kísérletet tesz, hogy felvázolja egy jövőbeni átfogó kutatás alapjait jelentő koncepcionális kereteket. A tanulmány arra igyekszik választ találni, hogy miként kezeli a magyar közoktatás a határon túli, magyarajkú tanulók beiskolázásából fakadó sajátos oktatási-nevelési helyzeteket. 4 A statisztikai adatokkal a tanulmány első fejezete foglalkozik részletesen. 7

8 Kiinduló hipotézisünk, hogy bár az eddigi tapasztalatok (és az ezekre alapuló szisztematikusabb vizsgálatok) alapján a távolabbi régiókból érkező, nem magyar anyanyelvű diákok oktatási-nevelési problémái bizonyulnak a külföldi diákok oktatatásának legégetőbb problémáinak, a határainkon túlról érkező tanulók (a közoktatásban tanuló diákok legnagyobb részét ők teszik ki) oktatása is több területen problémákat vet fel. Véleményünk szerint a problémák döntően négy nagyobb témakör körül csoportosulnak, a tanulmány ezeket járja körül részletesebben, megerősítve, pontosítva, vagy esetleg cáfolva azokat: 5. A jogi státusból (vagy annak nem megfelelő ismeretéből) fakadó adminisztratív problémák hatása a tanuló iskolán belüli helyzetére. 6. A korábbi iskolai tapasztalatok, háttértudás, készségek, jártasságok kompatibilitása a magyar oktatási-nevelési rendszerrel, a pedagógiai elvárásoknak való megfelelés problémái. 7. Szocializációs, beilleszkedési problémák, az eltérő társadalmi helyzet (külföldi, idegen) okozta konfliktusok mind a tanulók, mind a szülők szintjén. 8. A továbbtanulási, integrációs vagy reintegrációs stratégiák megfelelő kezelése az iskola által. A tanulmány hátteréül szolgáló adatgyűjtés során korábbi kutatások eredményeinek másodelemzésével azok hiánya miatt nem tudtunk foglalkozni. Az Oktatási Minisztérium közoktatási statisztikai adatbázisának elemzése mellett interjúkat készítettünk olyan pedagógusokkal, akiknek iskoláiba nagyobb létszámban járnak magyar nemzetiségű külföldi tanulók, olyan határon túli magyar szülőkkel akiknek gyermekei jelenleg járnak magyarországi általános iskolákba, valamint olyan Magyarországon már állampolgárként vagy letelepedettként élőkkel, akik általános és középiskolai tanulmányaikat még külföldiként végezték. Az interjúkból nyert információk mellett nagy segítségünkre volt a Menedék egyesület munkatársainak tapasztalata, akik több éves szakmai tevékenységük során számos alkalommal foglalkoztak magyar nemzetiségű külföldiek iskolai problémáival. A tanulmány két nagyobb részre tagolódik: elsőként a közoktatási statisztikák adatainak elemzésével mutatjuk be a Magyarországon tanuló, magyar nemzetiségű külföldi diákok helyzetét, összetételét, intézménytípusonkénti és területi megoszlásait. A tanulmány második részében az adatgyűjtés során készített interjúk, szakértői beszélgetések alapján mutatjuk be azokat a problémákat, tapasztalatokat amelyek a magyarajkú külföldi tanulók magyarországi oktatását jellemzik. 8

9 2. Magyar ajkú külföldi tanulók a közoktatásban a statisztikai adatok alapján 5 A 2004/2005-ös tanévben az tanulóból 6 összesen külföldi állampolgárságú gyermeket tartottak nyilván a közoktatási intézmények, ami az összes tanulói létszám elenyésző hányada, csupán 0.7 százaléka. A külföldi tanulók több mint kétharmada, fő, magyar nemzetiségű, és így vélhetően magyarajkú volt. Ha a közoktatási intézmények típusa alapján vizsgáljuk a külföldi és ezen belül is a magyarajkú tanulók arányát, valamivel árnyaltabb képet kapunk. Az adatokat összefoglalva az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: Külföldi tanulók aránya a közoktatási intézmények típusa szerint a 2004/2005-ös tanévben Intézmény típusa Tanulók létszáma Ebből külföldi Ebből magyarajkú Fő Fő % Fő % Óvoda , ,26 Alapfokú (1-8 osztály) , ,33 Középfokú , ,71 Összesen , ,45 Forrás: Az OM adatai alapján saját számítások Noha a külföldi tanulók aránya egyik intézménytípusban sem éri el az egy százalékot, látható, hogy a magasabb szintű, középfokú képzésben lényegesen nagyobb arányban vannak jelen. Fokozottan igaz ez a magyar nemzetiségű külföldi tanulókra: létszámuk az óvodai képzésben alig haladja meg a külföldi gyermekek felét, a középfokú oktatásban részt vevő külföldiek döntő többsége viszont már közülük kerül ki (lásd 1. ábra). 5 Az adatok forrása az Oktatási Minisztérium közoktatási statisztikai adatbázisa. Az adatbázis alapján készült a minisztérium honlapján is elérhető 2004/2005-ös Oktatás-statisztikai évkönyv, amelynek ik oldala összefoglalóan tartalmazza a migráns tanulókra vonatkozó adatokat. Az itt szereplő számok lényegében megegyeznek a jelen tanulmány által használtakkal, azonban a középfokú oktatásra vonatkozó adatok tekintetében a szerzők által nem ismert korrekciók miatt elhanyagolható eltérés mutatkozik. 6 Beleértve az óvodába járókat is. 9

10 1. ábra: Magyar nemzetiségű tanulók aránya a közoktatásban tanuló külföldiek között, intézménytípusonként 100% 80% 60% 40% 20% 0% Óvoda Ált. isk. Középfokú Magyar Nem magyar Forrás: Az OM adatai alapján saját számítások Ez jól tükrözi azt a kettősséget amit a közoktatásban részt vevő külföldiek esetében tapasztalunk: az alacsonyabb szintű (óvodai, általános iskolai) képzésben elsősorban olyanok vesznek részt akiknek családjai Magyarországra települtek át, vagy szülei huzamosabb ideig vállalnak itt munkát. A magasabb érettségit vagy szakmát adó középfokú képzési formákban egyre növekvő számban jelennek meg azok is, akik számára a gyermek magyarországi iskoláztatása különválik a letelepedéstől, és döntően társadalmi tőkeberuházásként fogható fel. Ezekben az esetekben a családok nem települnek át Magyarországra, csupán a gyermek jár itt iskolába, amelyek befejeztével vagy hazaköltözik és származási országában tanul tovább, vagy és ez a gyakoribb a magyarországi felsőoktatásban folytatja tanulmányait. 7 A 2004/2005-ös Oktatás-statisztikai évkönyv adatai szerint a felsőoktatásban a közoktatásnál lényegesen nagyobb arányban vannak jelen külföldiek, a nappali tagozatos hallgatók 4,4 százaléka (9.946 fő) külföldi. Ez a szám még 7 Az iskolaválasztással és továbbtanulással kapcsolatos stratégiákkal a tanulmány negyedik fejezete foglalkozik részletesebben. 10

11 akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy ezeknek a hallgatóknak kevesebb, mint fele érkezett a szomszédos országokból, ami a magyar nemzetiségűek jóval kisebb arányát valószínűsíti. A hazai közoktatásban részt vevő magyar nemzetiségű külföldi tanulók döntő többsége a környező országokból, elsősorban Romániából érkezett. A diákok közel fele (48,9 százaléka) román állampolgár. Jelentős számban érkeztek még Ukrajnából, Szerbia- Montenegróból és Szlovákiából diákok, Szlovéniából és Horvátországból ugyanakkor nem számottevő a Magyarországra érkező magyar nemzetiségű tanulók aránya. Érdekes adat, hogy a magyar nemzetiségű külföldi tanulók több mint egytizede (13,2 százaléka) nem szomszédos európai vagy Európán kívüli államból származik. 8 A tanulók származási országok szerinti megoszlását az egyes intézménytípusokban vizsgálva további érdekes megfigyeléseket tehetünk. 2. táblázat: Magyar nemzetiségű külföldi tanulók létszáma származási ország és intézménytípus szerint Származási ország Intézmény típusa Óvoda Alapfokú (1-8 osztály) Középfokú Összesen fő % fő % fő % fő % Ukrajna 69 5, , , ,8 Románia 396 9, , , ,9 Szerbia-Montenegró 29 3, , , ,8 Szlovákia 13 1,4 86 9, , ,0 Szlovénia 2 5,4 6 16, ,4 37 0,4 Horvátország 7 8, , ,8 79 0,9 Más ország , , , ,2 Összesen: 834 9, , , ,0 Forrás: Az OM adatai alapján saját számítások A magyar nemzetiségű külföldi tanulók oktatási típusok szerinti megoszlását vizsgálva látható, hogy több mint felerészben (55,8 százalék) középfokú oktatásban vesznek részt. Valamivel több, mint egyharmaduk (34,3 százalék) általános iskolába jár, és csupán egytizedük (9,9 százalék) óvodás. Ez jelentősen eltér a magyarországi közoktatásban tanuló 8 Az OM statisztikájában Ausztria nem szerepel külön kategóriaként, az innen érkező gyerekeket az EU országokból érkezők között tartják nyilván, ahol viszont nem szerepel Szlovénia és Szlovákia. Fenti állításunk a távolabbi országokból érkezőkkel kapcsolatban ezért óvatosan kezelendő. 11

12 összes magyar és külföldi állampolgárságú gyermek intézménytípusonkénti megoszlásától. Az 1. táblázat adatai alapján látható, hogy az összes tanulónak csupán 35,3 százaléka ( fő) jár középiskolába, az általános iskolások aránya viszont 47,4 százalék ( fő), az óvodásoké pedig 17,3 százalék ( ). A magyarajkú külföldi diákok felülreprezentáltsága a magasabb fokú közoktatási intézményekben tovább valószínűsíti azt a feltevést (amit a tanulmány készítéséhez kapcsolódóan végzett interjúk is alátámasztanak), hogy a külföldi gyerekek jelentős része csak felsőbb évfolyamokon, többnyire középiskolában kapcsolódik be a magyar közoktatásba, rendszerint úgy, hogy a családok nem költöznek Magyarországra. Ez teljesen más pedagógiai helyzetet jelent, mint azoknak a döntően letelepedett vagy huzamos ideig Magyarországon munkát vállaló családoknak az esete ahol a gyerekek már óvodás vagy kisiskolás kortól jelen vannak a közoktatási intézményekben. 9 A pontos megoszlásokat és a tényleges helyzetet nem ismerjük, a magyar közoktatási rendszerben eltöltött évek számáról nincs adatgyűjtés a külföldi tanulók esetében, erről csak egy átfogó empirikus kutatás keretében kaphatunk képet. A 2004/2005-ös tanévre vonatkozó Oktatás-statisztikai évkönyv idősoros adatait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a szomszédos országokból érkező tanulók száma jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben, noha a növekedés távolról sem olyan jelentős, mint az egyéb európai vagy Európán kívüli országokból érkezettek esetében. Az általános iskolába járóknál az összes külföldi diák létszáma közel duplájára, főről főre nőtt az 1995/1996-os tanév óta. A középiskolásoknál a növekedés még jelentősebb: a tíz évvel ezelőtti fő helyett az elmúlt tanévben diákot regisztrált a statisztikai évkönyv. A szomszédos országok közül a legnagyobb növekedést a Romániából és Szlovákiából érkezett középiskolások mutatták. Az előbbiek létszáma 792 főről főre, az utóbbiaké 271-ről 843-ra nőtt az elmúlt tíz évben. mindkét esetben nagyjából háromszoros a növekedés. Csökkent ugyanakkor valamelyest a Horvátországból és Szerbia-Montenegróból érkezettek létszáma, ezt a volt Jugoszlávia politikai helyzetének viszonylagos stabilizálódásával magyarázhatjuk. 10 Visszatérve a 2. táblázathoz látható, hogy a Romániából és Ukrajnából érkezettek esetében nincs jelentős eltérés az iskolatípusonkénti megoszlásokat illetően, a teljes sokaságban tapasztalható arányokért döntően ez a két csoport felelős, ahonnan a Magyarországon tanuló 9 A közoktatási statisztikai adatokban mutatkozó megoszlásbeli eltérések jelentőségét tovább erősíti az a tény, hogy a külföldi tanulók egy része néhány év magyarországi tartózkodás után állampolgárságot szerez (különösen gyors ez a magyar felmenőjű letelepedettek kedvezményes honosítása esetén) és így eltűnik a közoktatási statisztikából. Feltételezhető tehát, hogy a magasabb évfolyamokon még nagyobb azoknak az aránya, akik a szomszédos országok állampolgáraként kerültek Magyarországra. 10 Az adatok forrása az Oktatás-statisztikai évkönyv oldala. Az itt hivatkozott számok és a 2. táblázat adatai közötti minimális eltérést a már említett korrekciók okozzák. 12

13 magyarajkú külföldi diákok közel kétharmada (64,6 százaléka) kerül ki. A fő tendenciától két irányban mutatkozik jelentősebb eltérés, amit az érintett közösségek eltérő migrációs és iskolaválasztási stratégiáival magyarázhatunk. Az első csoportba a Szerbia-Montenegróból és Szlovákiából érkezettek tartoznak, esetükben az átlagosnál lényegesen magasabb a középiskolai tanulók aránya. A szerbia-montenegrói állampolgárságú magyar származású diákok 69,5 százaléka, a szlovákiaiak 89,4 százaléka tanul középfokú oktatási intézményben. Erre a két csoportra jellemző leginkább, hogy a közoktatásban részt vevő tanulók nem letelepedettként, családjaikkal élnek Magyarországon, hanem kifejezetten iskolai elsősorban középfokú tanulmányaik miatt jöttek ide. Tapasztalataink szerint a szlovákiaiak esetében kevésbé jellemző a végleges áttelepülés, a Szerbia-Montenegróból érkezettek közül viszont csak kevesen térnek haza. Ezzel ellentétes migrációs stratégia húzódik meg az európai és Európán kívüli országokból érkezett magyar származású gyermekek iskolatípusonkénti megoszlása mögött. Esetükben a csoport egészére jellemző tendencia megfordul, a középiskolába járók aránya messze alatta marad a várható értéknek (csupán 26,5 százalék). Az óvodások aránya viszont jóval meghaladja a többi magyar származású külföldi gyerek között mért szintet, sőt, 28,5 százalékos értékével jelentősen magasabb a teljes magyarországi lakosság körében mért aránynál is. Ebbe a csoportba vélhetően a Nyugat-Európából és a tengerentúlról át- és hazatelepült, Magyarországon munkát vállaló vagy vállalkozó, magyar származású vagy vegyes házasságban élő szülők nem magyar állampolgárságú gyermekei tartoznak. Természetesen megfelelő részletességű adatok hiányában ezek a következtetések hipotetikusak maradnak, a tényleges helyzetre csupán egy célzott és átfogó adatfelvétel deríthet fényt. Összefoglalva tehát: a magyar származású külföldi tanulók körében általában véve felülreprezentáltak a középiskolások, ami a gyerekeiket kifejezetten tanulási, továbbtanulási céllal magyarországi középiskolákba (és később egyetemekre) küldő határon túli magyar családok mobilitási stratégiájával magyarázhatunk. Jelentős különbség mutatkozik ebben a tekintetben a származási országok szerint, leginkább a szlovákiai magyarokra jellemző ez a trend. A távolabbi országokból származó magyarajkú diákok körében viszont kifejezetten alacsony a középiskolások aránya, ez vagy azzal magyarázható, hogy egy később beindult migrációs folyamatról van szó, és a jelenség még felfutóban van, vagy azzal, hogy ebben a csoportban csak a teljes család (külföldi családtagok) áttelepülésével jön létre migráció, és a gyerekek magyarországi iskolákba küldése nem jellemző. 13

14 Jelen tanulmány keretei között érdemes még területi szempontból megvizsgálni a közoktatást igénybe vevő magyar származású külföldi tanulók megoszlását. A migráns tanulók közoktatásbeli helyzetével foglalkozó szakmai, szakpolitikai programok számára folyamatos nehézséget okoz, hogy számarányát tekintve elhanyagolható a migráns tanulók jelenléte a magyarországi iskolákban. Az intézmények fenntartói által szolgáltatott adatokból az derül ki, hogy a tanulói létszám néhány kivételtől eltekintve sehol sem koncentrálódik egy településen vagy iskolában. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mutatkozik-e különbség az ország egyes régióiban (megyéiben) szignifikáns különbség a magyarajkú külföldi tanulók arányát tekintve, illetve, hogy melyek azok a települések, ahol az átlagosnál lényegesen nagyobb számban és arányban vannak jelen ezek a tanulók. 3. táblázat: Magyar nemzetiségű külföldi tanulók létszáma megyénkénti bontásban Megye Összes tanuló Magyar származású külföldi tanuló fő % fő % Bács-Kiskun , ,1 Baranya , ,6 Békés , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,9 Budapest , ,9 Csongrád , ,8 Fejér , ,7 Győr-Moson-Sopron , ,2 Hajdú-Bihar , ,4 Heves , ,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 95 1,1 Komárom-Esztergom , ,6 Nógrád , ,8 Pest , ,6 Somogy , ,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,9 Tolna ,4 83 1,0 Vas ,5 59 0,7 Veszprém , ,4 Zala ,7 95 1,1 Összesen , ,0 Forrás: Az OM adatai alapján saját számítások 14

15 A megyék szerinti adatokat vizsgálva látható, hogy a migráns tanulók több, mint 50 százaléka a fővárosban és Pest valamint Csongrád megyében jár iskolába. Legkevesebben Tolna és Vas megyében élnek, a két megyéből kevesebb, mint két százalékuk kerül ki, de ezekben a megyékben a teljes tanulólétszám is nagyon alacsony. A várhatónál lényegesen magasabb arányban Budapesten és Csongrád megyében, lényegesen kevesebben pedig Jász-Nagykun- Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járnak magyar nemzetiségű külföldi tanulók iskolába. A budapesti kiugróan magas létszámot (a magyar nemzetiségű migráns tanulók 33,9 százaléka jár itt iskolába, szemben a teljes tanulólétszám 16,8 százalékával) a főváros és általában a nagyvárosok migrációra gyakorolt erőteljes szívóhatásával magyarázhatjuk. Ezt támasztja alá az is, hogy a klasszikusan bevándorlónak/letelepedőnek feltételezett Európából vagy tengerentúlról érkezett magyar nemzetiségű külföldiek aránya Budapesten és még inkább a fővárosi agglomerációt magába foglaló Pest megyében jócskán meghaladja az országos átlagot: a fővárosban 17,0 százalék, Pest megyében pedig 31,1 százalék, szemben az országos 13,2 százalékos aránnyal. A Csongrád megyei adatot a Vajdaságból döntően a szegedi középiskolákba beiskolázott diákok magas számával magyarázhatjuk. A megye magyar nemzetiségű külföldi diákjainak közel kétharmada (61,2 százaléka) szerbmontenegrói állampolgár, noha az innen érkezők csupán 9,8 százalékát teszik ki országos szinten a magyar nemzetiségű külföldi diákoknak. 11 Azt, hogy az egyes megyékben a várhatóhoz képest mekkora a migráns tanulók jelenléte, a 2. ábrából láthatjuk. 11 Még érzékletesebb, hogy a Magyarországon tanuló 832 magyar származású szerb-montenegrói állampolgár közül 506-an (60,8 százalék) Csongrád megye közigazgatási intézményeibe jártak a 2004/2005-ös tanévben. Ezek és a fenti adatok megtalálhatók az 1. függelék táblázataiban. 15

16 2. ábra: Migráns tanulók számarányának eltérése az összes tanuló létszámának arányától az országos tanulólétszámhoz viszonyítva Az eltérés százalékpontban Budapest Pest Tolna Zala Vas Somogy Heves Baranya Az ábra a 3. táblázat adatait mutatja, valamivel szemléletesebben. Ha a migráns tanulók egyenletesen oszlanának el a tizenkilenc megye és a főváros közoktatási intézményeiben, a diagram értéke minden megyénél nulla lenne. Minél inkább eltér az érték a nullától pozitív irányba, annál inkább túlreprezentáltak a migráns diákok, negatív irányú eltérés pedig alulreprezentáltságot mutat. Magyar nemzetiségű külföldi diákok összesen 591 településen járnak valamilyen közoktatási intézménybe. 12 Ez alapján településenként átlagosan 14 diákkal számolhatunk, ami a települések számánál lényegesen magasabb intézményszámmal kalkulálva nagyon alacsony. Ha a 23 budapesti kerületben élőket külön számítjuk, jelentősen különbség mutatkozik a vidék és a főváros között: Budapesten kerületenként átlagosan 125 magyar nemzetiségű külföldi diákot találunk, a vidéki településeken viszont csak 10 fővel számolhatunk. Ha azt vizsgáljuk, hogy hány településen tanul száznál több magyar nemzetiségű külföldi diák a közoktatásban, tizekét fővárosi kerületet és nyolc vidéki várost találunk. Esetükben a diákok megoszlását a 4. táblázat mutatja. 12 A 23 budapesti kerületet külön településként kezeljük. A települések listáját a 2. függelék tartalmazza. 16

17 4. táblázat: Magyar nemzetiségű külföldi tanulók létszáma szempontjából legnépesebb települések és a tanulók megoszlása intézménytípus és származási ország szerint Település Tanulók száma Összesen Ebből Legjellemzőbb származási ország óvodás általános középiskolás iskolás Budapest II Románia és Európán kívüli államok Budapest III Románia és Ukrajna Budapest VII Románia és Szerbia-Mont. Budapest Románia VIII. Budapest IX Románia Budapest X Románia Budapest XI Románia és Európán kívüli államok Budapest XII Európai és Európán kívüli államok Budapest Románia XIII. Budapest Románia XIV. Budapest XV Románia Budapest XX Románia és Ukrajna Debrecen Románia és Ukrajna Diósd Európán kívüli államok Esztergom Szlovákia Győr Szlovákia Gyula Románia Miskolc Szlovákia Nyíregyháza Ukrajna Szeged Szerbia-Mont. Összesen Forrás: Az OM adatai alapján saját számítások 17

18 A legnagyobb számban Szegeden tanulnak magyar nemzetiségű külföldi diákok, számuk jelentős még Budapest VIII. XIV. és XIII. kerületében, valamint Debrecenben. Furcsának tűnhet Diósd község szereplése a listán, itt működik az alapítványi fenntartású Budapesti Nemzetközi Keresztyén Iskola, ami döntően külföldi tanulókat oktat. A származási országok szerinti megoszlás összhangban van a földrajzi elhelyezkedéssel, a határokhoz közeli városokban rendre a legközelebbi szomszédos ország magyar nemzetiségű tanulói jelennek meg nagyobb számban. A már említett Diósd mellett Budapest jobb módú (II. XI. és XII.) kerületeiben jelennek meg a távolabbról (Európából vagy a tengerentúlról) érkezett magyar származású külföldiek, ami a csoport migrációs stratégiájával kapcsolatos hipotézisünket tovább erősíti. Összegezve elmondható, hogy a fővárost és Csongrád megyét leszámítva sehol sem fordulnak elő az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban magyar nemzetiségű külföldi tanulók a közoktatási intézményekben, és számuk ezen a két helyen sem kiugróan magas. A diákok egyenletesen oszlanak el az ország településein, a fővárost és néhány vidéki várost leszámítva elenyésző számban. A területi közelség valószínűsíti, hogy a külföldi diákok a legközelebbi szomszédos államból érkeznek, a fővárosban tanulók pedig nagyjából leképezik a teljes sokaság származási ország szerinti megoszlását. Az erős szétszóródottság nem kedvez a szakmai, szakpolitikai programok beindításának, a külföldi tanulók jelenléte többnyire ingerküszöb alatti, problémáik ha vannak nem artikulálódnak általános szinten. A tanulmány további része ezeket a feltételezett vagy észlelt problémákat és a rájuk adott intézményi válaszokat tekinti át. 18

19 3. Adminisztratív, jogi és intézményi háttér 3.1. Felvétel, iskolaválasztási stratégiák Az eddigi statisztikai áttekintés alapján láthatjuk, hogy a Magyarországon tanuló külföldi diákok túlnyomó többsége a szomszédos országokból érkezett, és számuk az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett. Noha ezek a tanulók nemzetiségük szerint többnyire magyarok, mégsem magyar állampolgárok. Emiatt a külföldiek tartózkodását szabályozó törvények hatálya éppúgy kiterjed rájuk is, mint a többi nem magyar nemzetiségű külföldi tanulóra. A pedagógusokkal készített interjúkból azonban kiderült, hogy ezeket a tanulókat mégsem tartják egyértelműen külföldieknek, magyar nemzetiségük miatt helyzetüket számos ellentmondás jellemzi. A jelenleg hatályos jogszabályi keret erre az ellentmondásos helyzetre nem elég érzékeny. A közoktatási és a szakképzésről szóló törvény, a bevándorlási jogszabályok, a nemzetközi rendelkezések vagy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény csak részben érinti a magyar ajkú, de nem magyar állampolgárságú külföldi tanulókat, a legtöbb vonatkozásban nem tesz különbséget köztük és az egyéb Magyarországon hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodó külföldiek között. A gyakorlatban viszont úgy tűnik, hogy az oktatási intézmények igazgatói és a pedagógusok a meglévő törvényeket és rendelkezéseket legtöbb esetben betartva, mégis különbséget tesznek a külföldi magyar és nem magyar tanulók között. A helyzet mindenképpen tisztázásra szorul, hiszen egyfelől jogszabályi alap nélkül eltérő (kedvező) bánásmódban részesíteni a tanulók egy csoportját a közoktatásról szóló törvény által is megfogalmazott alapelveket sért. Ezen alapelvek szerint a közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. Az Alkotmány ugyanakkor kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. De ugyanilyen fontos a magyarországi pedagógusok, iskolaigazgatók helyzetét, kapacitását, intézményeik feltételeit is figyelembe venni e tanulók beiskolázását, oktatását illetően. A megkeresett iskolákban tanító pedagógusok szerint, az oktatási intézmények egyike sem hirdeti a szomszédos országokban a náluk történő továbbtanulás lehetőségét. A családok, a 19

20 tanulók egymásnak adják át az információkat, amelynek következtében egyre többen keresik meg iskolájukat, kollégiumukat. Szájhagyomány útján terjed iskolánk jó híre ( ) Ez sok esetben többet jelent, mintha hirdetéseket adnánk fel. A családok nagy része személyes ismeretségeken keresztül jut el az intézményhez. Ha egy családnak beválik az iskola szívesen ajánlja másoknak is. A pedagógusok szerint nincs is szükség az iskola szolgáltatásainak hirdetésére, a külföldi tanulók toborzása nem célja az intézményeknek, a kezdeményezés a határon túli magyar családok felől jön. Úgy tűnik azonban, hogy az iskolák nem bánják ezt, a határon túli tanulók jelenléte pozitívum, vagy legalábbis semleges jelenség számukra. Van azért kivétel is: az alapítványi fenntartású és nemzetközi oktatásra specializálódott iskolák sokszor kifejezetten külföldiek körében hirdetik szolgáltatásaikat, az esetleges magyar származás az ő esetükben inkább véletlen egybeesés. Tudomást szereztünk olyan nyugat-magyarországi, tizenkét osztályos általános és középiskoláról, amely felvételi lehetőséget hirdet szlovákiai településeken az ott élő magyar nemzetiségűek körében. Az iskola kifejezett célja, hogy ezzel biztosítson utánpótlást a demográfiai okokból egyre csökkenő tanulói létszámhoz, valamint, hogy szélesebb felvételi bázist kialakítva nagyobb eséllyel tudjon megnyerni jobb képességűnek tartott tanulókat. A kezdeményezés még új, eredményekről egyelőre nem tudunk beszámolni. Az iskolaválasztási stratégiákat illetően jelentős különbség mutatkozik aszerint, hogy áttelepült migráns családok gyermekeiről van szó, vagy olyanokról, akik szülőhelyükön maradva csupán gyermekeiket küldik Magyarországra tanulni. Az előbbi esetben jóval kisebb a mérlegelés, a válogatás lehetősége: az áttelepülők esetében a magyarországi lakóhelyválasztást a gyerekek iskoláztatási lehetőségénél erősebb, vagy hasonlóan erős faktorok (is) befolyásolják: a megfizethető lakóhely, a betölthető álláslehetőségek valamint az esetlegesen segítő családtagok, rokonok közelsége. Ezekben az esetekben erőteljesen érvényesülnek a hagyományos migrációs trendek: az áttelepülők jelentős része a fővárosba és nagyvárosokba költözik, az átlagosnál valamivel szerényebb körülmények közé. Jól illusztrálja ezt a jelenséget a Budapest VIII., IX., X. és XIII. kerületében tanuló magyar nemzetiségű, román állampolgárságú diákok magas száma. 13 A másik stratégiát követők esetében megfigyelhető valamiféle elitesedés bizonyos iskolák elsősorban a középfokú oktatásban divatossá válnak a határon túli magyarok körében és egyre nagyobb arányban 13 Vö.: 4. táblázat adatai. 20

21 küldik gyermekeiket oda tanulni, továbbtanulni. Jól megfigyelhető ez a jelenség Szeged és Gyula, vagy a Dunántúlon Győr és Esztergom középiskoláiban. A határon túli tanulók beiskolázása látszólag nem jelent problémát az iskoláknak. Ugyanazokat a dokumentumokat kérik ezektől a tanulóktól is, mint a magyar állampolgároktól. Probléma nélkül elismerik a származási országukból hozott iskolai bizonyítványokat, jövedelemigazolásokat. Azok fordíttatásához sem ragaszkodnak mindenképpen. A bizonyítvány, mindenütt bizonyítvány ( ) mivel a hozzánk jelentkező diákok nagy része eddig is magyar nyelvű iskolába járt, nem tapasztalunk semmi különbséget. Közöttük is vannak tehetséges és kevésbé tehetséges tanulók. Általánosságban elmondható, hogy sokszor nagyobb bennük a teljesíteni akarás, a motiváció, hiszen nekik a későbbi magyarországi egzisztenciájuk megteremtése függhet a középiskolai teljesítményüktől Erről a közoktatási törvény is hasonlóan rendelkezik. A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban - nemzetközi szerződés alapján - egyenértékűnek elismert bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel egyenértékű iskolai végzettséget tanúsít, és ehhez igazodó továbbtanulásra, való jelentkezésre jogosít, illetve szakképesítést tanúsít, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít. A kollégiumokba való felvételnél sem alkalmaznak megkülönböztetett eljárást határon túli jelentkezők esetében. Bár nem látom át pontosan, de úgy gondolom, hogy iskolánk számára nem jelent gondot a határainkon túlról érkező diákok beiskolázása. A tapasztalataink zömében pozitívak ( ) mivel ezek a tanulók anyanyelvüket tekintve magyarok, gyakorlatilag nincs különbség köztük és a magyar állampolgárságú gyerekek közt A pedagógusok nagyon keveset tudnak a beiskolázás jogi hátteréről. Úgy tudják, hogy az iskola a magyar állampolgárságú tanulóknak megfelelő állami normatívát határon túli tanulók után is igényli. A normatíva folyósításának tartózkodási jogosultság alapján meghatározott feltételeivel általában nem foglalkoznak, ha a tanuló Magyarországon van, vélhetően van valamilyen jogcíme is erre. 14 Felemás helyzet, hogy sok esetben a normatíva folyósításának alapjául szolgáló tartózkodási engedély kiállításának jogcíme maga a tanulói jogviszony, a merev és betű szerinti jogalkalmazás itt komoly gondokat okozhatna, hiszen addig nem lehetne beiratkozni, amíg nincs tartózkodási engedély, amit viszont iskolalátogatási 14 A tanulói normatíva igénylésének gyakorlata, a jogosultsági feltételek megléte vagy hiánya olyan témának bizonyult, amiről interjúalanyaink nem szívesen nyilatkoztak információhiányra hivatkozva. A kutatás keretein belül nem volt lehetőség, hogy a beiskolázás adminisztratív aspektusaival foglalkozó szakembereket is felkeressük akár az iskolákban, akár a fenntartónál. 21

22 bizonyítvány és tanulóvízum (valamint a magyarországi megélhetés hitelt érdemlő igazolásának) hiányában nem állít ki az idegenrendészeti hatóság. A megkérdezett pedagógusok nagy része, bár egyáltalán nem ismeri a Magyarországon való jogszerű tartózkodás feltételeire vonatkozó szabályozást, a hatósági ügyintézéssel kapcsolatban negatív tapasztalatokról számol be: Kérik az iskolától az igazolást, és ennek segítségével intézik a tartózkodási engedélyüket ( ). Az utóbbi időben vannak tanulók, akik csak 3 hónapra kapnak tartózkodásit. Ez problémát jelent, mert háromhavonként hiányoznak az iskolából, napokig tart az ügyintézés. Nem jártunk még utána, hogy mi ennek az oka. Nem értem, hogy mi értelme van ennek... hogy ha tanuló, akkor miért nem kaphatja meg legalább egy évre a tartózkodási engedélyét. Az ideális az lenne, hogy ha három éves a képzés, akkor arra az időre kapnának tartózkodási engedélyt, azzal, hogy évenként kellene igazolni, hogy az adott diák az iskola tanulója ( ) Előlegezzük meg a bizalmat, ha már fogadjuk! 3.2. A tanulók családi, szociális háttere, státusa A tanulók családi hátterével kapcsolatban nagyon különbözőek a tapasztalatok. A különbségek az iskolatípusokból illetve az ott tanulók életkorából fakadnak. Volt iskola, ahol a pedagógusok szoros kapcsolatról és a szülők részéről nagy motiváltságról számoltak be, más iskolákban a szülőkre nem igazán jellemző a szoros kapcsolattartás. Természetesen a család/szülők iskolával való viszonyát az is befolyásolja, hogy a szülők Magyarországon tartózkodnak-e. A bevándorolt, letelepedett gyerekek esetében, mivel az egész család Magyarországon tartózkodik a kapcsolattartás nem speciális. Ezen alcsoport nem is nagyon jelenik meg külföldi magyarként. Itt él az egész család Magyarországon ( ) részt vesznek a szülői értekezleten, rendszeresen járnak fogadóórákra. Volt egy tanítványom - Erdélyből jöttek az édesanya évekig a Szülői Munkaközösség vezetője volt. ( ) Persze nem mindenki ilyen aktív ugyanúgy vannak köztük olyanok is, akiket nem igazán érdekeli, hogy mi van a gyerekével. Azokban az esetekben, amikor csak a gyerek tartózkodik Magyarországon a pedagógusok eltérő tapasztalatokról számolnak be Családtól, gyerektől függ: van aki túlkompenzál, úgy gondolja, hogy a fizikai távolságot aktív érdeklődéssel ellensúlyozza. Levélben, telefonon érdeklődik Van, aki megnyugszik, hogy jó kezekben van a gyerek( )őket maximum az évnyitón és az évzárón látni és évközben is megelégszenek az ellenőrző alkalmankénti aláírásával. 22

23 A tanulmány megírásához szükséges adatgyűjtés kezdetén úgy véltük, hogy a határ menti régiókban találunk olyan gyerekeket akik ingáznak a magyarországi iskola és a szomszédos országbeli lakóhelyük között. Ez főként a könnyen átjárható magyar és szlovák határ viszonylatában tűnt életszerűnek, de nem bizonyult valósnak. A határ még jelenlegi állapotában is nehezen átjárható, a távolsági tömegközlekedés fejletlensége miatt aránytalanul nagy terheket róna a gyerekekre a naponkénti ingázás. A hazai demográfiai folyamatok miatt a kollégiumi férőhelyek miatt sem kell aggódni, a családjuktól távol élő határon túli magyar diákok többsége általános vagy középiskolai kollégiumokban lakik és az otthon távolságától, a vízumpolitikától és a közlekedési és határőrizeti infrastruktúra fejlettségétől függően hetente (Szlovákia), havonta (Szerbia-Montenegró) vagy ritkábban (Románia) jár haza. Különösen a Romániából érkezett, kollégiumban lakó diákok körében merült fel problémaként, hogy az állami ünnepek alatt néhány napra, általában egy hosszú hétvégére bezáró kollégiumokból haza kell utazni, ha nem sikerül magyarországi rokonnál vagy ismerősnél szállást találni, ami aránytalanul nagy terhet ró családjaikra. A magyarországi közoktatásban rendre felbukkannak még illegálisan vagy fél-legálisan itt tartózkodó családok gyerekei is. Az 1980-as évek elejétől 2001-ig közismert jelenségnek számított, hogy Magyarországon számos olyan külföldi tartózkodott, aki ugyan nem rendelkezett huzamos tartózkodási engedéllyel, de életvitelszerűen mégis Magyarországon élt, turistaként. Mindezt az idegenrendészeti törvények betartásával tették. Ők voltak a 30 naponként ingázók. 30 naponként átlépték az országhatárt, majd egy-két napon belül, vagy akár azonnal visszatértek. Ezt a megoldást inkább egyedülálló személyek választották, egyrészt a kényszer hatására, mert ugyan dolgoztak, de a foglalkoztatóik nem voltak halandóak legálisan bejelenteni őket. Másrészt így próbálták elkerülni a tartózkodási engedély ügyintézésének nehézségeit, anyagi terheit. Ezt a legális tartózkodási formát kisebb mértékben ugyan, de gyermekes családok is választották, ahol a gyermekek az esetek többségében magyarországi iskolákba jártak. Egy azóta már letelepedett interjúalanyunk így emlékezik vissza: Havonta mentünk pecsételtetni a határra, nekem ez így volt természetes. Gyerekfejjel nem is gondoltam volna, hogy más legális módja is lehet a magyarországi tartózkodásunknak. ( ) Az iskolában nem firtatták a dolgot, magyar vagyok és kész. Egy megkérdezett pedagógus tapasztalata is alátámasztja a fent idézetteket: Volt, hogy csak akkor derült ki egy tanítványomról, hogy nem magyar állampolgár, amikor a többiek személyi igazolványt kaptak ( ) Volt is belőle bonyodalom. Adatgyűjtésünk során találkoztunk olyan személlyel, aki huzamos tartózkodási engedély nélkül a gimnáziumtól egészen az egyetem befejezéséig eljutott. 23

24 A magyar közoktatásban tanuló, magyar nemzetiségű külföldi gyermekek lehetséges státusait, azok tartalmát a 3. függelék foglalja össze. A számos státus ellenére a pedagógusok többsége szinte kizárólag a tanulói vízummal rendelkező, valamint a menekültügy hatáskörébe tartozó tanulókat sorolják a határon túli vagy külföldi kategóriába. Azokat, akik már évek óta itt élnek, többnyire bevándorlási, letelepedési engedéllyel, vagy akik családjukkal együtt magyar állampolgárságot szereztek már nem tekintik külföldinek. 15 A pedagógusoknak és az iskolaigazgatóknak fontos ugyanakkor ismerni a külföldi tanulónak az országban való tartózkodására vonatkozó jogcímét és a tartózkodásra jogosító okiratának típusát, mert ez is része a közoktatási intézményben kötelezően kezelt, nyilvántartott tanulói (személyes) adatoknak. 16 Az adatgyűjtés során tapasztalt tájékozatlanságot és esetleges érdektelenséget figyelembe véve nem árt némileg óvatosan kezelni a közoktatási statisztika adatait. Biztos, hogy a nyilvántartottnál nagyobb arányban járnak magyar nemzetiségű külföldi tanulók a magyarországi közoktatási intézményekbe, megfelelően célzott empirikus adatfelvétel híján csak remélhető, hogy az eltérés nem szignifikáns Előzetes tanulmányok, felzárkóztatás A megkeresett tanintézmények mindegyike úgy nyilatkozott, hogy semmilyen problémát nem jelent a határon túli tanulók felvétele iskolájukba. A felvétenél az iskola igazgatója hozza meg a döntést. A középfokú oktatási intézményekben a külföldön szerzett iskolai bizonyítványokat minden esetben elfogadják, a közoktatási törvény ide vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 18 a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az előzetes tanulmányi tapasztalatokkal kapcsolatban az interjúalanyok véleménye megegyezett abban, hogy a Romániából érkezett diákok általában magasabb színvonalú tudással rendelkeznek a reál tárgyakból. Többen említették, hogy a határainkon túlról érkezett tanulók történelmi ismeretei nincsenek minden esetben összhangban a magyarországi történelemórákon tanítottakkal, erőteljesebbek a soviniszta, revizionista felhangok. Ez ugyanakkor sokaknál nem a származási ország tananyagának, hanem inkább a családi, közösségi szocializációnak tulajdonítható. Összességében elmondható, hogy a magyarországi 15 Az állampolgárrá lett külföldieket a közoktatási statisztika sem tartja nyilván. 16 A nyilvántartandó adatok listáját a Köt. melléklete tartalmazza. 17 A tanulmány szerzői is tudnak olyan nyugat-magyarországi kistelepülésről, ahol jár magyar nemzetiségű külföldi tanuló a községi általános iskolába, a település mégsem szerepel az Oktatási Minisztérium nyilvántartásában (a 2. függelék listájában). 18 Köt

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenırzésérıl Budapest, 2015. május Témafelelős: Vincze Tibor Szűcs Csaba NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 106/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Értékelés Budapest Főváros IX.

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal

2009. Perfekt Képzési Terv FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04. Képzési Terv 2009. 1. oldal FAT: 0036 FNYSZ:01-0507-04 2009. 1. oldal Bevezetés A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. több mint fél évszázados tapasztalattal, szakmai hírnévvel, az egész országot lefedı hálózattal rendelkezı

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

MELLÉKLET. Iránymutatás

MELLÉKLET. Iránymutatás HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról

Részletesebben

Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 203054 Tisztelt Képviselő-testület! A Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG

Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Oktatási mobilitás OKTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG Az oktatási mobilitással kapcsolatos konkrét tervek és attitűdök bemutatása előtt lépjünk egyet vissza és nézzük meg, hogy Európában, illetve azon belül

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:

Útközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából: Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Regió-portálok Magyarországon

Regió-portálok Magyarországon Regió-portálok Magyarországon Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajz-Környezettani Tanszék A tanulmány megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke és

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

5. A végrehajtás intézményrendszere

5. A végrehajtás intézményrendszere 5. A végrehajtás intézményrendszere Az EMOGA Garancia Alapból finanszírozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásainak hatékony kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás kialakítása, a megfelelő

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 70. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) Postacím:.. Székhely:.. Aláírásra jogosult képviselője:....

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben