VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA"

Átírás

1 VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

2 VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

3 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az its szakhatósági felülvizsgálatában résztvevő szakértőket és titulusukat. A személyeket mi jelen pillanatban nem ismerjük. 3

4 Tartalomjegyzék Aláírólap... 3 Tartalomjegyzék... 4 Ábrajegyzék... 5 Táblázatjegyzék... 7 Vezetői összefoglaló HELYZETFELMÉRŐ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Területrendezési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Szomszédos települések hatályos településszerkezeti tervének vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Településrendezési tervi előzmények vizsgálata (tervtípus bemutatása) Társadalom vizsgálata Humán infrastruktúra Település gazdasága Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége és intézményrendszere Településüzemeltetési szolgáltatások Táji és természeti adottságok Zöldfelületi rendszer vizsgálata Épített környezet vizsgálata Közlekedés Közműhálózat Környezetvédelem Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A város helye a településhálózatban A település társadalmi folyamatai A település gazdasági folyamatai Környezeti folyamatok

5 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek elemzése, szintézis Probléma és érték térkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Ábrajegyzék 1. ábra: Vésztő elhelyezkedése (forrás: ábra: Magyarország funkcionális térségei (forrás: OFTK 2030) ábra: Országos városhálózat és városgyűrűk (forrás: OFTK 2030) ábra: Országos stratégiai kapcsolatok (forrás: OFTK 2030) ábra: Térségi kapcsolatok és települési hierarchia (saját szerkesztés) ábra: Magyarország elmaradott térségei (forrás: OFTK 2030) ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi jellegű specifikus céljainak kapcsolódása az uniós és hazai célkitűzésekhez (forrás: OFTK 2030) ábra: Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai és prioritásai (forrás: Békés megye MTrT) ábra: Békés megyei stratégiai célok kistérségi összefüggései (forrás: Békés megye TFK) ábra: Szeghalomi járás SWOT elemzése (forrás: Békés megyei TF Operatív Program) ábra: Országos területrendezési terv részlete (forrás: OTrT) ábra: Forrás: OTrT ábra: Békés megye területrendezési terve, részlet (forrás: Békés MTrT) ábra: Forrás: Békés MTrT ábra: Forrás: Békés MTrT ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: Természetes szaporodás és fogyás alakulása Vésztőn (forrás: KSH, TEIR) ábra: Öregedési mutató (forrás: KSH, TEIR) ábra: Vándorlási egyenleg (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%), 2011 (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR)) ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában (forrás: KSH, TEIR) ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (forrás: KSH, TEIR) ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában (forrás: KSH, TEIR) ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR)

6 30. ábra: Házi gyermekorvosi és háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma (forrás: KSH, TEIR) ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Vésztő közúti és vasúti megközelíthetősége (forrás: ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján ábra: Térségi kapcsolatok és kiváló szántóterületek közötti összefüggések (saját szerkesztés) ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (forrás: KSH, TEIR) ábra: Működő vállalkozások száma ezer lakosra (forrás: KSH, TEIR) ábra: Társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások bruttó hozzáadott értéke (1000 Ft) egy lakosra vetítve (forrás: KSH, TEIR) ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR)) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) ábra: Vésztő önkormányzatának kiadásai és bevételei (Ft) (forrás: Vésztő Város Önkormányzata) ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (forrás: OtrT) ábra: Természetvédelmi területek Vésztő mellett (forrás: ábra: Az Alföldi Kéktúra útvonala (forrás: ábra: Országos ökológiai hálózat elemei (forrás: Békés MTrT) ábra: Vésztő az első katonai felmérés térképén ábra: Forrás: ábra: Magyarország közlekedési hálózata (forrás: ábra: Buszos tömegközlekedés hálózata (forrás: ábra: Országos kerékpárúthálózat (forrás:www.openstreetmap.hu) ábra: Ivóvízhálózat (forrás: ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Közműolló (%) (forrás: KSH, TEIR) ábra: Csapadékvíz elvezetés (forrás: ábra: Villamosenergia-hálózat (forrás: ábra: Szénhidrogén hálózat (forrás: ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (fő), száz lakásra (forrás: KSH, TEIR) ábra: Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (részlet) (forrás:www.kvvm.hu) ábra: Szennyezőanyagok (forrás: OKIR 2013) ábra: Szeizmikus zónatérkép (forrás: ábra: Sérülékeny térségek (forrás: OTrT) ábra: Érték és probléma térkép (forrás: saját szerkesztés)

7 71. ábra: Városrészek (forrás: saját szerkesztés) Táblázatjegyzék 1. táblázat: Szomszédos települések fejlesztései (forrás: saját szerkesztés) táblázat: Vagyonszerkezet (forrás: Vésztő Város Önkormányzata) táblázat: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése (forrás: saját szerkesztés) táblázat: forrás: táblázat: 14/2006. (III. 28.) számú rendelet az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról (részlet) táblázat: Műemléki védettséget élvező építészeti emlékek (forrás: Vésztő város helyi építési szabályzata)

8 Vezetői összefoglaló A as programozási időszak megújult keretrendszerében a településfejlesztés metodikája is megváltozott, melynek eredményeként a 314/2012. (XI. 8.) 1 kormányrendeletben rögzítésre került az Európai Uniós fejlesztési irányokhoz kapcsolódó integrált településfejlesztési stratégia (röviden: ITS) dokumentuma. Az ITS célja, hogy keretet adjon a város középtávú, 7-8 éves fejlesztési elképzeléseinek. A tevékenységek integrált megvalósítása kiemelt szempont, amely egyesíti az egyes szakterületek problémáinak kezelését. A lehetőségek kiaknázását egymásra épülő, térben és időben összehangolt módon kell megvalósítani. A fejlesztési dokumentum hozzájárul ahhoz, hogy a város maximálisan kiaknázhassa fejlődési potenciálját a as támogatási időszakban. Az ITS célrendszere hozzájárul, hogy együttműködés jöjjön létre a település társadalmi és gazdasági szereplői között, amely magában foglalja a köz- és magánszféra kapcsolatát is. A közös érdekek mentén megfogalmazódó együttműködések kialakításához, közös kommunikációs is szükséges, amelynek kiváló alapja az ITS. Az integrált településfejlesztési stratégia két részdokumentumból épül föl. 1. A stratégia célrendszerének és területi jellegű beavatkozásainak megfogalmazásához Megalapozó vizsgálat készült, mely helyzetfelmérésből, helyzetelemzésből és helyzetértékelésből áll. A felmérés főként a település társadalmi és gazdasági folyamatainak jellemzőire koncentrál, de emellett megvizsgálja a természeti és környezetvédelmi, valamint infrastrukturális, építészeti adottságokat, tendenciákat is. A helyzetelemzés összegzi a felmérés megállapításait, melyekből a helyzetértékelés a SWOT analízis módszerével csoportosítja a levont következtetéseket a bennük rejlő potenciális erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szerint. 2. A második rész a szűkebb értelemben vett, operatív jellegű (megvalósítás orientált) stratégia, amely tematikus, egész városra vonatkoztatható tematikus célokat, valamint városi egységekre vonatkozó területi célokat fogalmaz meg. A területi célok szerves részét képezik a város szintű tematikus céloknak, és mindkettőnek illeszkednie kell a magasabb szintű, megyei, regionális, országos és Európai Uniós fejlesztési célkitűzések rendszerébe. 1 A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló rendelet. 8

9 1. HELYZETFELMÉRŐ MUNKARÉSZ 9

10 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban Vésztő Magyarország délkeleti részén, a Dél-alföldi régióban, Békés megyében a Szeghalomi járásban, tájegységileg a Kis-Sárrétben található a román határ közelében. Északi közigazgatási határával a Sebes Körössel, s a túlparton Hajdú-Bihar megyével érintkezik ha kiterjedésű közigazgatási területe Szeghalom, Körösladány, Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Sarkad és Újiráz településekkel határos. A Szeghalomi járásban 7 település található: Szeghalom (város), Füzesgyarmat (város), Körösladány (város), Vésztő (város), Bucsa (község), Kertészsziget (község) és Körösújfalu (község). A megyeszékhely Békéscsabától való távolsága közúton 35 km, a fővárostól való távolsága pedig 220 km; legközelebbi szomszédja Okány, mely 7 km-re található. 1. ábra: Vésztő elhelyezkedése (forrás: Az országos fő közlekedési hálózatokhoz közúton a Szeghalom Körösladány Gyomaendrőd Szarvas útvonalon a 44-es főútvonalhoz, a Gyomaendrőd Mezőtúr Törökszentmiklós útvonalon pedig a 4-es számú főútvonalhoz van rájutási lehetőség a főváros irányba, ám viszonylag jó megközelítési lehetőség adódik Szeged, Debrecen irányába tartó főútvonalakhoz is. 10

11 Vésztő a mellékvonali vasúti közlekedés egyik csomópontja. A Lőkösháza Békéscsaba Szolnok Budapest vasúti fővonalhoz a Békéscsaba Kötegyán Vésztő Gyoma mellékvonalon Békéscsabán és Gyomán egyaránt csatlakozni lehet, valamint a Békéscsaba Kötegyán Vésztő Szeghalom Püspökladány mellékvonalról a Nyíregyháza Debrecen Budapest vasúti fővonalhoz. A tagállamok közötti jó közlekedési kapcsolatok kialakítására törekedő transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) IV. folyosója (a legnagyobb tranzit áruforgalmat bonyolító vasútvonal az országban) halad át a településtől délre Békéscsaba érintésével (főbb magyarországi állomásai: Győr Komárom Budapest Szolnok Békéscsaba), mely délkeletre lép ki az országból, Kürtös és Temesvár felé. (Vésztő Város környezeti állapota, 2010) Az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott térszerkezeti jövőkép jelöli ki a sajátos tematikájú lehetőségeket hordozó és kihívásokkal küzdő beavatkozási térségtípusokat és térszerkezeti elemeket, valamint megadja a városias és vidékies terek fejlesztésének prioritásait. Az ország térszerkezeti jövőképét összesítve kirajzolhatók azok a funkcionális térségek, amelyek arculatában egy-egy nemzeti szinten is meghatározó gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladat ellátása szerepel. Vésztő és környező térségét jó mezőgazdasági adottságú területként pozícionálja, túlnyomóan települési funkciójú területekkel és természetközeli gazdálkodásra alkalmas területekkel határosan (2. ábra). VÉSZTŐ 2. ábra: Magyarország funkcionális térségei (forrás: OFTK 2030) A koncepció szerint Vésztő városa a külső gyűrű városai között, a békés megyei helyi fejlődő agglomerációs térség határán fekszik. A nagyvárosi gyűrű városai jelentős térszervező adottságokkal bírnak, melyek vonzásában Vésztő is aktív szerepet vállalhat. Az 11

12 országhatáron túl az egykor vasúti összeköttetésen keresztül is kapcsolatban álló Nagyvárad és térsége felé nyithat a város (3. ábra). VÉSZTŐ 3. ábra: Országos városhálózat és városgyűrűk (forrás: OFTK 2030) Magyarország térszerkezete erősen centralizált, Budapest központú, a nagyvárosok közvetlenül kapcsolódnak hozzá a köz- és vasúti hálózat mentén. A párizsi béke előtti déli összekötő vasútvonal kiesésével az ország periférikus részei közötti horizontális átjárás megszűnt. A külső gyűrű nagyvárosi vonzáskörzetének kialakításához és a gyűrű kis- és nagyvárosai közötti funkciómegosztáshoz elengedhetetlen a városok közötti közlekedési kapcsolatok erősítése, a közösségi közlekedés, a közúthálózat és vasúthálózat infrastrukturális fejlesztésén keresztül. Emellett elengedhetetlen a sérült térszerkezet helyreállításához, és egy dinamikus fejlődésre képes struktúra kialakításához a térségi városi kapcsolatok Budapesttől független szerkezeti elemeinek fejlesztése is. Békés megye vonatkozásában, amíg a Szegedet Békéscsabával összekötő tengely fejlettebb, jelentősebb városokat (Hódmezővásárhely, Orosháza) fűz fel, addig a Békéscsaba és Debrecen között húzódó városcsoport, melyhez térségi szinten Vésztő is tartozik, már sokkal kevésbé jelentős, amely főként a Nagyvárad szervező erejének és tengelyszerepének elvesztéséből adódik. A stratégiai fejlesztési elképzelések ábrájából (4. ábra) kiderül, hogy Békéscsaba irányában, így Vésztő felé is, bár a szerkezet hiányossága indokolná, a kapcsolatok erősítését az OFTK nem tervezi, amely hátrányos a térség fejlődésének jövőjére nézve. 12

13 4. ábra: Országos stratégiai kapcsolatok (forrás: OFTK 2030) A külső városgyűrű várostérségeinek fejlesztési irányai az OFTK szerint: Innováció alapú gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi és szolgáltatási potenciál minőségi fejlesztése, regionális (esetenként országos és nemzetközi) gazdasági kapcsolatokkal és hatással, megyei, esetenként regionális foglalkoztatási vonzással. Országos szintű állami intézmények vidéki központokba történő telepítése. A gazdaságpolitikában e térségek kiemelt kezelése, a befektetési környezet javítása. Az egyes városok kialakult termelési lehetőségeihez, erőforrásaihoz igazodó ágazati szakosodás és a városok közötti munkamegosztás támogatása, összehangolt városi gazdasági profilok kialakítása. A térségközpont nemzetközi (nagyvárosi) hálózatokba való intenzívebb bekapcsolódásának ösztönzése, a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás (egyetemi központok nemzetközi oktatási-kutatási együttműködéseinek és képzési formáinak ösztönzése), fejlesztési-tervezési információcsere területén. Nemzetközi szinten a központi település imázsának erősítése, sajátos arculat kialakítása, a városi környezetminőség javítása, fokozott térségi és települési marketing- és márkaépítési tevékenység ösztönzése. Minőségi munkahelyek biztosítása a magasan kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a központban. 13

14 A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel). Indokolt esetben közszolgáltatási és foglalkoztatási centrum szerepkör szerinti funkcionális alközpontok erősítése a nagyvárosok vonzáskörzetén belül. Békés megye (a dél-alföldi régiót alkotó Bács-Kiskun és Csongrád megyéhez hasonlóan) az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. A megye 75 településéből Békéscsaba megyei jogú város (MJV), további 21 település városi rangú, köztük Vésztő is. A megye legjelentősebb centruma egyértelműen a megyeszékely Békéscsaba. A város szolgáltató funkciói, közlekedési csomóponti szerepe térségileg is kiemelkedő. Mivel Békéscsaba felsőfokú szerepköre hiányos, Szeged és Debrecen vonzása is érvényesül a megyében. A megyeszékhely mellett, Vésztő szempontjából további gazdasági-szolgáltató-ellátási funkciókkal rendelkező csomópont Gyula. Békéscsaba és Gyula mellett Békés település együtt alkotják a térség agglomerálódó, főként települési funkciójú magját, melynek peremvárosai Mezőberény és Sarkad. A települési térség a megye népességének 42%-át tömöríti, és mind elsődleges közigazgatási, foglalkoztatási vonzerővel bír. Szeghalom, mint járásszékhely, az alakuló agglomeráció mellett helyi, főként közigazgatási vonzerőt gyakorol a településeire, így Vésztőre is (5. ábra). 5. ábra: Térségi kapcsolatok és települési hierarchia (saját szerkesztés) 14

15 Az OFTK kimutatása szerint Vésztő a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (6. ábra). Kedvezőtlen a korösszetétel, a képzettség, a gazdasági aktivitás. A települést negatív vándorlási mutató és demográfiai erózió jellemzi, vagyis a nagyfokú elvándorlás mellett a településre beköltözők főként az alacsonyabb társadalmi státuszú, képzetlenebb csoportokból kerülnek ki. Az elmúlt években kezdődött gazdasági világválság nyomán a korábbi húzóágazat, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar jelentősen visszaesett, nehéz helyzetbe hozva a település lakosságát és a helyi vállalkozókat. A település helyzetét tovább rontja, hogy a megközelítését szolgáló vasútvonalak egy részét, így összeköttetését a romániai Nagyváraddal is, részben felszámolták. 6. ábra: Magyarország elmaradott térségei (forrás: OFTK 2030) A város szoros kapcsolatban áll a szomszédos Körösújfaluval, mellyel közös Önkormányzati Hivatalt tartanak fent. A helyi Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde 4 óvodai tagintézménnyel (Komlódi-falvi óvoda, Körösparti Óvoda, Központi Óvoda, Tarlódombi Óvoda), valamint egy bölcsődével működik. A távolabb élő általános iskolás fiatalokat rendszeres iskolai buszjárat szállítja a Szabó Pál Általános Iskolába. Vésztő három testvértelepülési kapcsolatot ápol az erdélyi Igazfalva (Dumbrava), Vargyas (Virghis) és Székelyszáldobos (Doboseni) községekkel. Már a megállapodások megkötése előtt, több alkalommal segítette Vésztő az erdélyi településeket különböző adományokkal. A ma is élő együttműködés főleg kulturális és művelődési területre terjed ki, ezen belül is tanügyi, zenei, irodalmi terület, valamint a csereüdültetés. Jelentősebb települési ünnepekre, évfordulókra kölcsönösen meghívják egymást. (www.veszto.hu) 15

16 Az OFTK Békés megyére vonatkoztatott megállapításai Békés megyében a közép- és kisvárosok viszonylag egyenletes rendszere dominál, a településhálózat központi eleme a lakosság 40%-át tömörítő Békéscsaba-Békés-Gyula településegyüttes. Jelentős természeti értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A megye kulturális örökségét a nemzetiségek színesítik. A kiemelkedően jó agráradottságok miatt kiemelkedő mezőgazdasága elsősorban gabonatermesztéséről, zöldségtermesztéséről és bizonyos állatfajták tenyésztéséről ismert, kapcsolódó feldolgozóipar nélkül. Kül- és belföldi tőkevonzó képessége egyaránt alacsony, az egy főre jutó GDP-t tekintve a harmadik legrosszabb helyzetű. A rendszerváltás óta a megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget. A foglalkoztatottak folyamatosan és jelentősen csökkenő aránya az utóbbi években csekély növekedést mutat, amelyhez minimálisan javuló munkanélküliségi mutatók társultak. 16

17 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU Stratégia Az EU az Európai Unió 2020-ig tartó, minden tagállamra kiterjedő kohéziós politikája. A kohéziós politika területi szemléletű, minden régióra és városra kiterjed, célja a területi társadalmi és gazdasági különbségek felszámolása. A programban a városok kiemelt szerephez jutnak, hiszen a stratégia a munkahelyteremtést, az üzleti versenyképességet, a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődést és a lakosok életminőségének javítását támogatja. Alapelve, hogy a forrásokat integrált módok kell hasznosítani, együttesen kezelve a várostérségeket érintő társadalmi, gazdasági, környezeti konfliktusokat. A stratégiát minden strukturális és beruházási alap támogatja, az alább megfogalmazott, 11 tematikus témakörben: 1) A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció erősítése 2) Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3) A KKV-k, (EMVA esetén) a mezőgazdasági, (ETHA esetén) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének fokozása 4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6) Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának segítése 7) A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10) Beruházás az oktatásban készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11) Az intézményi kapacitások ás a közigazgatás hatékonyságának fokozása Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi adottságait, lehetőségeit figyelembe véve hosszú távú jövőképet és fejlesztéspolitikai célokat és elveket fogalmaz meg. Célrendszerét hosszú ( )- és középtávon ( ) alakítja ki, és magában foglalja a nemzeti fejlesztéspolitika és területi politika egészét. 17

18 A koncepció négy fő átfogó fejlesztési célt határoz meg 2030-ig: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közép- és az alsóközép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében a koncepció további, 13 specifikus célt határol le, amelyek átfogó ágazati és területi témaköröket foglalnak össze. A specifikus célok közül 7 ágazati, 6 területi jellegű célkitűzés. 18

19 Ágazati-, szakpolitikai célok: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság: A cél a magyar gazdaság újrapozícionálása és kedvező helyzetének visszaszerzése, kiépítése a hazai és külföldi piacokon egyaránt. A gazdasági ágazatok és hazai erőforrások fenntarthat ó használatára alapozva növelni kell az ország versenyképességét, gazdasági termelését az import kiváltására, a foglalkoztatás ösztönzését és a megélhetés biztosítását. 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság: Cél az egészségügyi szolgáltatások és -ellátások biztosítása, az egészséges életmódra való törekvés ösztönzése, kiemelt tekintettel a sportra, a rekreációra és az egészséges táplálkozásra. 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás: A cél a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében a magyar táj értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság megteremtése, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I: A céla képességekre és tudásra építő értékteremtés, ennek érdekében az információs-kommunikációs háttér javítása, az ehhez szükséges megfelelő és korszerű képzési rendszer létrehozása, ami biztosítja a piacképes és gyakorlati tudás megszerzését, illetve kedvező szellemi és innovációs környezetet biztosít a fejlesztéseknek. Ezáltal egy kezdeményező, akár egész életen át tartó, önálló tanulásra képes, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat teremthető meg az országban. 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom: A cél egy olyan szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő és valló társadalom kialakítása, amelyik képes mind a helyi közösségi, mind a nemzeti szintű megújulásra. 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság: A cél a magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság és a tudás szolgálatában. 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A cél a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, így a fenntartható energia- és hulladékgazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások (a víz, a talaj, az ásványkincsek) fenntartható használata, a biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, és a környezetbiztonság erősítése. További cél a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. 19

20 A 7. ábrán a koncepció 6 területi szemléletű, városokra alkalmazható specifikus céljai láthatóak, valamint azok illeszkedése uniós és hazai célkitűzésekhez: 7. ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi jellegű specifikus céljainak kapcsolódása az uniós és hazai célkitűzésekhez (forrás: OFTK 2030) A koncepció Vésztő számára releváns területi prioritásai a városstratégiák, a helyi gazdaságfejlesztés és a Nemzeti Vidékstratégia. A városstratégia koncepciója egy többszintű magyarországi településhálózat fejlesztését és kiegyensúlyozott működtetését irányozza elő. Célja a korszerű várospolitika és városfejlesztés kialakítása, a városok közötti kapcsolati rendszer javítása, a térszerkezet funkcionális javítása, többközpontúvá alakítása. Ezek eléréséhez szükség van egy olyan közlekedési struktúra kialakítására, amely társadalmi mobilitást, a különböző területi szintek gyors elérhetőségét, kialakítva egy olyan dinamikus térségi kapcsolatrendszert, amely révén valamennyi szolgáltatás elérhetővé válik egy település vagy térség szűkebb vagy tágabb környezetének egyaránt. Így biztosítható, hogy az egyes térségek képességeikhez és adottságaikhoz mérten a leghatékonyabban ki tudják aknázni gazdasági potenciáljukat, erősítve a piaci versenyképességüket. 20

21 A helyi gazdaságfejlesztés célja a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése. Célja továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Emellett feladatául tűzi ki a kiemelkedő táji értékeket képviselő térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztését, a táji értékekben rejlő potenciál kibontakoztatását és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelését. Nemzeti Vidékstratégia A Nemzeti Vidékstratégia integrált vidékfejlesztési politikát fogalmaz meg; a gazdaságfejlesztés területi célkitűzései mellett kiemeli a területi különbségek csökkentésének fontosságát, a térségi felzárkóztatást és gazdaságösztönzést. Cél a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése különféle speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával. A stratégia a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, és a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaságot részesíti előnyben. Célként fogalmazza meg a tájak tudatos megőrzését, a lakosság jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel való ellátását, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, az ivóvízbázisok, a talaj, az élővilág és a környezet védelmét. Átfogó célkitűzése az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg: 1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, 2. sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, 5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. Az OFTK Békés megyére vonatkozó fejlesztési irányai: Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, a térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett. Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. 21

22 Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, -újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszer alapanyag előállítására és feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra. Békés megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja Az OFTK célrendszerét szervesen egészítik ki a megyei területfejlesztési koncepciók és programok, amelyek az OFTK célrendszerét figyelembe véve, helyi és térségi fejlesztési igényeket fogalmaznak meg (8. és 9. ábra). 8. ábra: Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai és prioritásai (forrás: Békés megye MTrT) 22

23 9. ábra: Békés megyei stratégiai célok kistérségi összefüggései (forrás: Békés megye TFK) Békés megye gazdaságának hozzáadott értéke elmarad az országos átlagból; az alacsony tőkefelhalmozás, az alacsony beruházási ráta, továbbá az országos átlagtól jóval kisebb K+F+I ráfordítások miatt. A megye fenntartható növekedésének megteremtéséhez szükség van az innovatív kkv-k megerősítésére, a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás, a K+F+I ráfordítások növelésére és kutatóhelyek fejlesztésére, törekedve a környezeti állapot megóvására. A megye járásai között jelentős gazdasági és területi különbségek alakultak ki, különösen a perifériás helyzetű településeken. Legnehezebb helyzetben a Békési, Sarkadi, Mezőkovácsházai és Vésztőt is magába foglaló Szeghalmi járás településein élők vannak. Ezeken a területeken az alábbi problémák enyhítésére kell koncentrálni: az alacsony aktivitási ráta, arzén, bór, fluorid, nitrit, ammónium határértéknek nem megfelelő közüzemi vízellátás javítása az ivóvíz minőség elérése érdekében, alacsony szintű képzettség, periférikus helyzetű települések rossz minőségű bekötő úthálózata. 23

24 A megyében kialakult egyenlőtlenségek mérséklését és felszámolását célozzák a helyi (települési és térségi szinten) kidolgozott és piaci forgalomba hozott brandek is. Békés megye épített és természeti öröksége emellett olyan gazdasági potenciált hordozó forrás, amely mind település- és térségfejlesztésre, gazdasági jelentőségén túl (munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés) a közösségépítésben is fontos szerepet tölthet be. A megye operatív fejlesztési programja három részprogramból áll (gazdaságfejlesztési, járás-fejlesztési és ágazat fejlesztési). A gazdaságfejlesztési részprogramban 6 projektcsomag került lehatárolásra, melyekben az alábbi projektjavaslatokkal jelenik meg Vésztő: 1. Békés megye komplex vállalkozásfejlesztése TOP-hoz kapcsolódó projektek: a. Inkubátorház létrehozása b. zöldség- és gyümölcsfeldolgozó létrehozása c. ipari rostnövény feldolgozó építése d. rostnövény feldolgozás és hasznosítás fejlesztése e. szolgáltató központ létrehozása f. magas nyereségű napcellák fejlesztése GINOP-hoz kapcsolódó projektek: a. napcella összeszerelő üzem kialakítása b. orvosi eszköz összeszerelő üzem kialakítása c. elektronikai hulladék szétszerelő üzem kialakítása d. fémmegmunkáló üzem kapacitásbővítése és infrastruktúrafejlesztése VP-hoz kapcsolódó projektek: a. Olajnövény feldolgozás fejlesztése 2. Békés megye integrált beszállítói rendszerének fejlesztése TOP-hoz kapcsolódó projektek: a. Ipari kiszolgáló út építése b. Kereskedő- és szolgáltató ház létrehozása c. kerékpármegőrzők, kölcsönzők létrehozása d. telekocsi szolgáltatás beindítása GINOP-hoz kapcsolódó projektek: a. Megújuló anyagok autóipari hasznosítása 24

25 3. Békés megye komplex agrárfejlesztése TOP-hoz kapcsolódó projektek: a. Állattartó telep kialakítása b. Növényház kialakítása, hidrokultúra létrehozása VP-hoz kapcsolódó projektek: a. helyi mezőgazdasági képzés fejlesztése b. mezőgazdasági tájékoztató és információs rendszer létrehozása c. helyi termékismertető és szemléletformáló akció d. húsfeldolgozó üzem építése e. üvegházak kialakítása f. gombafeldolgozó üzem kialakítása 4. Békés megye komplex turizmusfejlesztése Vésztő rendelkezik turisztikai fejlesztési javaslatokkal, úgymint a gyulai TDM szervezethez való társulás, Bagolyvár és Vésztő-Mágor fejlesztése, valamint a helyi-térségi kerékpáros turizmus szolgáltatási- és infrastrukturális fejlesztése de ezek tételes átemelése nem történt meg a megyei területfejlesztési programba, összefoglalóan kulturális és természeti vonzerő fejlesztésként jelennek meg. 5. Békés megye komplex humán erőforrás fejlesztése TOP-hoz kapcsolódó projektek: a. Bérlakások építése pályakezdők részére b. Köz- és munkahelyi étkeztetés fejlesztése c. Óvoda fejlesztése d. Gyermekszolgálati rendszer kiépítése e. Egészségcentrum kialakítása, infrastruktúrafejlesztés A járási fejlesztési részprogramban a TOP-hoz kapcsolódóan a Szeghalomi járás részére 5 intézkedés kerül megfogalmazásra: 1. Komplex járási településfejlesztési program (településfejlesztési és környezetfejlesztési részprogramok) 2. Járási turisztikai fejlesztési program (turisztikai vonzerő fejlesztése, természeti-, kulturális-, történelmi értékek megőrzése) 3. Járási közlekedésfejlesztési program (közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése) 4. Környezetvédelmi és energetikai fejlesztések a Szeghalomi járásban (önkormányzati energetikai korszerűsítés, megújuló energiaforrások hasznosítása, szeghalmi Fenntartható Energia Akcióprogram létrehozása) 5. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a Szeghalomi járásban (egészségügyi és szociális infrastruktúra, egyéb önkormányzati feladatellátás alá tartozó intézménynek fejlesztése, szociális városrehabilitáció) 25

26 10. ábra: Szeghalomi járás SWOT elemzése (forrás: Békés megyei TF Operatív Program) A Szeghalmi járás részprogramjában megjelenő vésztői projektjavaslatok: 2. prioritás: Települési környezet fenntartható fejlesztése Utcakép felújítása, városközpont rekonstrukció Kulturális és történelmi vonzerő fejlesztése 3. prioritás: Alacsony-szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Buszmegálló, buszforduló felújítás és kialakítás Bel- és külterületi kerékpárút felújítása, építése, tervezése Önkormányzati intézmények felújítása energetikai korszerűsítése 4. Prioritás: társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Házi orvosi rendelő felújítása Szociális bérlakás építése, felújítása 26

27 1.3 Területrendezési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. tv.) Az ország szerkezeti terve Az összefoglaló jellegű tervlap a terület-felhasználásokat és az infrastruktúrák térbeli elrendezését jeleníti meg. VÉSZTŐ 11. ábra: Országos területrendezési terv részlete (forrás: OTrT) 27

28 Az Országos területrendezési terv Vésztőhöz kapcsolódó térképi mellékletei: Országos ökológiai hálózat övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi övezet területe 12. ábra: Forrás: OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 28

29 Békés Megye területrendezési terve (MTrT) A megye szerkezeti terve A megyei szerkezeti terv az országos terv részletesebb, pontosított kidolgozása. 13. ábra: Békés megye területrendezési terve, részlet (forrás: Békés MTrT) 29

30 Békés Megye területrendezési tervének Vésztőt érintő térképi mellékletei: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Történeti települési terület övezete Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvíz járta övezet 14. ábra: Forrás: Békés MTrT Széleróziónak kitett terület övezete 30

31 Országos Ökológiai hálózat Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Zöld: Magterület Sárga: Pufferterület Narancssárga: Ökológiai folyosó 15. ábra: Forrás: Békés MTrT 31

32 Békés megye területrendezési tervének fejlesztési megállapításai Vésztőhöz kapcsolódóan: Közút Vésztő térségi jelentőségű mellékúthálózat vonalán fekszik; ezek a típusú mellékutak biztosítják a központi szerepű települések kapcsolatát a nem főúti irányokban. Ezek az útvonalak az alábbiak: Szeghalom Vésztő Doboz (4234.j. összekötő út) Vésztő Okány 4219.j. út (4235. és 4236.j. ök. úttal) Új, kiépítendő térségi jelentőségű mellékútként Vésztőt Körösladánnyal kötné össze a terv. Vasút A megye tengelyében áthaladó nemzetközi és közvetlen fővárosi kapcsolatot biztosító 120. sz. Budapest-Szolnok-Békéscsaba Lőkösháza (Románia) vonal rekonstrukciós programja a teljes vonal kétvágányúsítását, a 160 km/h-s sebességű közlekedést irányoz elő, magában foglalva az állomások rekonstrukcióját, P+R parkolók kialakítását is. A megyei területrendezési terv megállapítása szerint a Vésztőt is érintő 127. sz. Gyomaendrőd Dévaványa Kőrösladány Szeghalom Vésztő, valamint a 126. sz. Püspökladány Szeghalom Vésztő Okány Kötegyán vonalon a személyszállítás színvonalának emelésére, valamint a Vésztő Kőrösharsány Nagyvárad felé vezető vonal helyreállítására van szükség a nemzetközi kapcsolatok bővítésének igényéből kifolyólag. Kerékpár Az OTRT által meghatározott országos kerékpárutak közül a megyén áthaladó útvonal: Alföldi kerékpárút: Tiszafüred Karcag Bucsa Füzesgyarmat Szeghalom Vésztő Doboz - Sarkad 32

33 1.4 Szomszédos települések hatályos településszerkezeti tervének vonatkozó megállapításai Település Szeghalom Kapcsolódó fejlesztés Ipari park Körösladány Bélmegyer Tarhos Sarkad Okány Körösújfalu Komádi (Hajdú-Bihar megye) Kerékpárút Kishajó kikötő Ipari park Tornacsarnok és Tanuszoda Kishajó kikötő 1. táblázat: Szomszédos települések fejlesztései (forrás: saját szerkesztés) 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A város településfejlesztési koncepciója határozza meg az itt élők életminőségének javítását eredményező részletes feltételrendszert. Általános célokként az alábbiakat határozza meg: A gazdaságfejlesztést, A humán erőforrások fejlesztését, Az önkormányzati intézményrendszer fejlesztését, A településkép és településszerkezet alakításával kapcsolatos koncepciókat, A műszaki infrastruktúra fejlesztését, A környezet- és természetvédelmi feladatokat, A kistérségi intézményrendszer kiterjesztését, Az EU regionális követelményeihez szükséges alkalmazkodás feltételeit. Részletes településfejlesztési célok: Gazdaságfejlesztés: o agrárágazat komplex fejlesztése (növénytermesztés és állattenyésztés) o iparfejlesztés o kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés o idegenforgalmi fejlesztés o az önkormányzat szerepvállalása a helyi gazdaság fejlesztésében Humán erőforrás fejlesztése 33

34 o iskolai végzettség emelése o a munkanélküliség csökkentése Az önkormányzati intézményrendszer fejlesztése o oktatási intézmények o művelődési intézmények o egészségügyi intézmények o szociális intézmények A településkép és településszerkezet alakítása Műszaki infrastruktúra o közlekedés o vízellátás o elektromos energia ellátás o gázellátás o csapadékvíz-elvezetés o szennyvízelvezetés- tisztítás o távközlés o kábeltelevízió o hulladékgazdálkodás környezet- és természetvédelem o földvédelem o vízvédelem o levegőtisztaság védelme o zöldfelületi rendszer fejlesztése o roncsolt felszínű, rekultiválandó területek o zajvédelem o táj- és természetvédelem o az épített környezet védelme A hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A város jelenleg nem rendelkezik az évi LXXVIII. törvényben foglalt településfejlesztési és településrendezési szerződésekkel. Gazdasági Program városfejlesztési, városrendezési megállapításai Vésztő Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve, a évi CLXXXIX. törvény szerint, az önkormányzati ciklusra gazdasági programot készített. A március 18-án elfogadott Gazdasági Program a korábban elkészült Településfejlesztési 34

35 Koncepciót, az érvényben lévő szakági terveket és programokat is figyelembe veszi, és a város középtávú, 2015-től 2019-ig szóló intézkedéseit foglalja össze. A Gazdasági Program céljai között megfogalmazza a város infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésének igényét és az élhetőbb környezet kialakítását. A programban foglalt kerékpárút fejlesztés projektje 2015 júniusában sikeresen befejeződött. A jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések: Közlekedésfejlesztés: belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése, turisztikai célú külterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése, közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése, közlekedésbiztonsági fejlesztések, közútfelújítás, járdásítás, vasútállomás és környezetének rendezése, hasznosítása. Közműellátottság fejlesztése: szennyvízcsatorna-hálózat és ivóvízhálózat rekonstrukciója és bővítése, csapadékelvezető rendszer rekonstrukciója. Környezet- és természetvédelmi fejlesztések: elhanyagolt telkek tereprendezése, hasznosítása, fásítási, virágosítási program folytatása. Vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés: ipari csarnok, inkubátorház, szolgáltatóház igény szerinti létrehozása, külterületi öntöző csatornahálózat kiépítésének szorgalmazása. Szolgáltatásfejlesztés: Új temetőrész kialakítása, temető kerítés építése, bevásárló központ építésének szorgalmazása, kereskedő centrum létrehozása. Idegenforgalom, turizmusfejlesztés: Bagolyvár ifjúsági szálláshelyként történő felújítása, Vésztő-Mágor fejlesztése. Egészségügyi ellátás: új egészségügyi centrum kialakítása. Közművelődés: könyvtár épületének teljes felújítása, bővítése, Sinka Múzeum és Metykó Múzeum létrehozása lakóházaik felújításával, tájház és környezetének fejlesztése, fedett zenepavilon a ligetben. Szociális ellátás és családvédelem: szükséglakás és szociális bérlakás kialakítása, Borostyánkő idősek otthona igény szerinti bővítése. Oktatás: általános iskola felújításának II. üteme. Ifjúság és sportfeladatok: Sportcsarnok és tanuszoda áttervezése, sportcsarnok megépítése, kézilabda- és kosárlabda pálya megépítése a sporttelepen, sporttelep fejlesztése, futópálya felújítása a sportpályán, streetball- és gördeszka pálya megépítése a Művelődési központ mellett, új játszótéri elemek kihelyezése és két új játszótér kialakítása, grund focipályák kialakítása a város több pontján. 35

36 1.6 Településrendezési tervi előzmények vizsgálata (tervtípus bemutatása) Településfejlesztési Koncepció:az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 19/A. 80 (1) pontja szerint a településfejlesztési koncepció hosszú távon határozza meg az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Településszerkezeti Terv: az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (1) pontja szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Helyi építési szabályzat: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 13. (1) pontban foglaltak szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Szabályozási Terv: a terv a helyi építési szabályzat melléklete, a településrendezési terv azon eleme, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajzos formában ábrázolja. A szabályozási terv jogszabály (rendelettel fogadja el a települési önkormányzat képviselő-testülete), rendelkezései mindenkire kötelezőek. A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell állnia, eltérés esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (www.e-epites.hu) 36

37 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök A településrendezés eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat. Vésztő Város Településszerkezeti Tervét (TszT) a 124/2004 (IX.27.) képviselő-testületi határozat döntésének értelmében, 2004 szeptemberében, helyi építési szabályzatát és Szabályozási tervét a 31/2004 (IX.28.) sz. rendelettel hagyták jóvá ben lakossági megkeresések és saját fejlesztések megvalósítása érdekében a képviselő testület megindította a helyi szabályozás módosítását néhány területre és témában. A módosítási szándék bejelentésre került az államigazgatási és szakigazgatási szervek felé, valamint a lakosságot is értesítették; jelenleg még nem kerültek véglegesítésre a változtatások A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A 124/2004 (IX.27.) képviselő-testületi határozattal jóváhagyott, hatályos Településszerkezeti Tervben és a 31/2004 (IX.28.) sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatban rögzítették a Településfejlesztési Koncepcióba illeszkedő területfelhasználások rendjét, a belterület határait és a települési infrastruktúra szerkezetét, továbbá az építés helyi rendjének szabályait az épített és természeti környezet védelmére való tekintettel. A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket támasztja: az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségletét, a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, (a fiatalok, az idősek) a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, a környezet, a természetvédelem, a tájhasználat és tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta- és hírközlés, az ellátás, különösképpen az 37

38 energia- és vízellátás, a hulladékeltávolítás és elhelyezés, a szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, a honvédelem és a polgári védelem érdekeit, a területtel és termőfölddel való takarékos gazdálkodást, az arra alkalmas természeti adottságok hasznosításának elősegítését és védelmét. Lakóterületekre vonatkozó megállapítások A lakóterületek fejlesztését a vizsgálatban is deklarált enyhe népességnövekedés, valamint az egy lakásra jutó lakosszám csökkenése indokolja. Az új lakóterületek feltárása a közlekedési területek szabályozását igényli. Településközpont vegyes területre vonatkozó megállapítások A településközpont sokszínű szerepköre miatt olyan vegyes terület került kialakításra, amely egyaránt képes befogadni a jelen (2016) települési intézményi funkciókat és a lakófunkciót. Új vegyes területek kialakítására nincs szükség. Gazdasági területekre vonatkozó megállapítások A településen nagyrészt beépítésre kerültek a szabad felhasználású gazdasági területek, azért a jelentkező igényeknek megfelelően új területek kijelölésére van szükség. A külterületen lévő és tervezett gazdasági területek belterületbe vonása nem szükséges. A belterület DK-i határán tervezett bővítés nagytávon tovább növelhető a 0322/4-23 hrsz-ú földrészletek igénybevételével, addig a terület hasznosítása erdőterület. Kereskedelmi- és szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó megállapítások A terv új kereskedelmi- és szolgáltató gazdasági terület kijelölését tervezi a es hrsz-ú telektől a 3626 hrsz-ú telekig. Ipari területekre vonatkozó megállapítások A 0461/4-14 hrsz-ú területen a meglévő telephely mellett bővítést, és a 0459/2-11 hrsz-ú területeken új ipari terület került tervezésre. Különleges területekre vonatkozó megállapítások A terv új rendezvényterületet és kempinget jelöl ki. A sportcsarnok területének kijelölése figyelembe vette a gyalogos és kerékpáros megközelíthetőséget, az iskolák közelségét. 38

39 Zöldterületekre vonatkozó megállapítások A településszerkezet megőrzésével, az értékes kis teresedések kihasználásával fontos a zöldfelületek fejlesztése. A társadalmi igényeknek megfelelően mennyiségi és minőségi fejlesztés is ajánlott. A város zöldfelületi rendszere nem csökkent az elmúlt évek során. Tájrendezésre vonatkozó megállapítások Mezőgazdasági területek rendeltetésszerű hasznosításának biztosítása. A táji-, természeti értékek védelme és a táj károsodásának megakadályozása. A 2012-es módosítási javaslat előterjesztése az alábbi változtatásokat jelölte meg a településszerkezeti tervben és helyi építési szabályzatban: Okány irányába vezető külterületi útszakasz környezetében lévő, a meglévő ipari gazdasági területek mellett új földrészeket tervez ipari gazdasági terület felhasználásába sorolni. A biológiai aktivitási érték szinten tartása céljából a 2088-as hrsz.-ú gazdasági kereskedelmi szolgáltató területfelhasználású földrészleten zöldterületet, az Okányi út környezetében az ipartelkek mellett gazdasági erdőterületet tervez. Lakossági megkeresés miatt módosítás, az egykori MÁV sporttelep különleges terület területfelhasználású 465 hrsz.-ú földrészlet övezeti besorolásának módosítása gazdasági területre. A városközpontban lévő 8 és 9 hrsz.-ú meglévő zöldterületek és a 283, valamint a 13 hrsz.-ú közlekedési területek egy része településközpont vegyes területfelhasználásból módosulnak, tornacsarnok és tanuszoda létesítés céljából. A Polgármesteri Hivatal előtti sáv településközpont vegyes területfelhasználásból zöldterületre (közpark) módosítja. A Békési út melletti meglévő kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület bővítéseként, a Békési út és az Előd utca által határolt 2497 hrsz.-ú zöldterület területfelhasználású földrészleten szintén kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet tervez. E zöldterület visszapótlására a 2088 hrsz.-ú kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület egy részén kerül sor. A Szabadság téri zöldterület Kossuth Lajos utca felőli sávjában és a DK-i részén, az ott kialakított telek teljes területére, illetve a Szabadság tér mellett lévő Kossuth Lajos utca közlekedési területként nem használt részén kereskedelmi szolgáltató területet tervez. A 3295/4 hrsz.-ú földrészlet ténylegesen nem képezi a közpark részét, jelenleg is kereskedelmi épület található rajta, e területek pótlása megoldható a környezetében lévő széles közlekedési terület zöldsávjainak fejlesztésével. 39

40 A helyi építési szabályzatban a településközpont vegyes területfelhasználás megengedett legnagyobb beépítési százalékát 75%-ra (50%-ról), a legkisebb zöldfelületet 20%-ra (30%-ról) kívánja módosítani, ami a városfejlesztés jövőbeni lehetőségeit szolgálja. Megvalósult elemek A szerkezeti terv alapján, a belterületi kerékpárút egy szakasza valósult meg a Kinizsi- Batthyány-Kóti utcák mentén, valamint egy kerékpáros híd és egy vasúti átkelő híd létesült. 40

41 1.7 Társadalom vizsgálata Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Vésztő közigazgatási területe ha, lakónépessége a 2011-es népszámláláskor 6986 fő volt, mely az 1970-es évektől vizsgált népesedési folyamatok vonalában a fokozatosan csökkenő tendenciába illeszkedik (16. ábra). fő Állandó- és lakónépesség számának alakulása Állandó népesség Lakónépesség Log. (Lakónépesség) R² = 0, ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) Kormegoszlás tekintetében, minden vizsgált korcsoport számában fokozatos csökkenés figyelhető meg, de eltérő mértékben (17. ábra). A 0-14 évesek száma határozott ütemben csökken, a évesek esetében a 2001-es átmeneti emelkedés után újra csökkenés figyelgető meg. A év közöttiek számának fogyása 2001-ig tartott; 2011-ben némi emelkedés fedezhető fel. A év közöttiek száma, a évesekéhez hasonlóan, a 2001-es átmeneti emelkedés után újra csökkent. A 60 év fölöttiek száma, a 0-14 évesekéhez hasonlóan fokozatosan esik, de jóval lassabb ütemben. fő Kormegoszlás alakulása év év év év 60-x év 17. ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) 41

42 Az élve születések számára vonatkozóan elmondható, hogy az 1980 óta vizsgált adatok szerint, drasztikus visszaesés következett be 2001 és 2011 között. A halálozások száma is a születések trendjét követi, de közel sem olyan kiugró, markáns értékekkel (18. ábra). fő Élve születés és halálozás számának alakulása Élve születés Halálozás ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) 19. ábra: Természetes szaporodás és fogyás alakulása Vésztőn (forrás: KSH, TEIR) 42

43 A születések és halálozások számának alakulása miatt folyamatosan nyílik az olló a trendvonalak között, uralkodó tendenciává a népesség fogyása vált, bár a fogyás mértéke 2003 óta nem haladta meg a megyei átlagot (19. ábra). Az öregedési mutató értékének emelkedése is erre a folyamatra vezethető vissza: Békés megye trendjéhez illeszkedve, folyamatosan nő a 100 fő 0-14 éves lakosra jutó 60-x éves lakosok száma (20. ábra). 20. ábra: Öregedési mutató (forrás: KSH, TEIR) Az el- és odavándorlások számát vizsgálva folyamatos negatív vándorlási különbözet jellemző a településen, mely 2008 és 2012 között jelentős mértékben meg is haladta a megyei átlagot; 2013-ban már mérséklődött az értéke (21. ábra). 21. ábra: Vándorlási egyenleg (forrás: KSH, TEIR) 43

44 Nemzetiségek népességének száma (fő) (KSH, Népszámlálás 2011) Cigány Német Román Orosz Szlovák ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) A Vésztőn megjelenő nemzetiségek közül 2011-ben 488 fő vallotta magát cigánynak, 53 fő a német kisebbséghez tartozott (22. ábra); mindkét csoport érdekeit egy-egy helyi kisebbségi önkormányzat képviseli. További három nemzetiség, a román, az orosz és a szlovák jelenik még meg a városban, elenyésző számban. 23. ábra: A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%), 2011 (forrás: KSH, TEIR) 44

45 Vésztőn a cigányság számának aránya a népességhez viszonyítva, a szomszédos települések értékeit figyelembe véve enyhén kiemelkedő, de a tágabb térségben értelmezve nem tekinthető magasnak (23. ábra). A városban a foglalkoztatottak aránya a éves lakosok között 2001-ben 40,1% volt, a megyei átlag 47,3% ben a megyei és települési arány is emelkedett; a megyei foglalkoztatás jóval nagyobb mértékben, mint a vésztői ben a foglalkoztatottsági arány Vésztőn 49,4% volt, mely így közelebb zárkózott a megyei átlaghoz (53,4%) (KSH, TEIR). A 2011-es népszámlálási adatok szerint, Vésztő mezőgazdasági jellege ellenére, a legtöbb főt a szolgáltatás szektorban foglalkoztatta, majd közel harmadát az iparban, és csak kicsiny hányadát a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (24. ábra) Foglalkoztatottak száma - Ipar, építőipar 2011 Foglalkoztatottak száma - Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 2011 Foglalkoztatottak száma - Szolgáltatási jellegű ágazatok ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR)) 25. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában (forrás: KSH, TEIR) 45

46 Vésztőn az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2012-ben magas, 41% volt, amely kétszerese a megyei átlagnak, de a környező, szomszéd településeket figyelembe véve (Körösújfalu 39,4%, Okány 34,5%, Bélmegyer 36,1%, Körösladány 43,6%, Szeghalom 38,9%), nem kiugró. A településről eljáró foglalkoztatottak (ingázók) aránya a foglalkoztatottakon belül Vésztőn 2001-ben 26,3% volt, a megyében 22,6% ben az ingázók száma a városban és a megyében tovább emelkedett, de eltérő ütemben: a megyei érték (26,4%) nagyobb emelkedést mutatott a vésztőihez képest (28,4%); így elmondható, hogy már mind megyei szinten, mind a városban a foglalkoztatottak több, mint negyede kényszerül a lakóhelyén kívül munkát vállalni. 26. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (forrás: KSH, TEIR) A regisztrált munkanélküliek száma a 2008-as gazdasági válság idején volt a legmagasabb, mely azóta látványos csökkenést mutatott (26. ábra). Emellett, a tartós munkanélküliek aránya a városban továbbra is jellemzően a megyei átlag értéke felett alakul (27. ábra). 46

47 27. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában (forrás: KSH, TEIR) A regisztrált munkanélküliek aránya tartósan a megyei átlag háromszoros értéke körül alakul, ami magasnak számít (28. ábra). A helyzetet tovább súlyosbítja, és a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra reflektál a foglalkoztatott személy nélküli háztartások számát mérő mutató, mely az összes háztartás százalékának arányában kerül megállapításra. A mutató szerint a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2001-ben a megyében 47,2%, Vésztőn számottevően magasabb, 54,4% volt ben az érték a megyében 44%-ra csökkent, Vésztőn 48,1%-ra. Az arány mégis jól mutatja, hogy a település háztartásainak közel fele nem rendelkezik aktív kereső személlyel. 28. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) (forrás: KSH, TEIR) 47

48 A lakosság végzettsége a 2001 és 2011-es népszámlálási adatok tükrében javuló tendenciájú, de továbbra is kedvezőtlen képet mutat. A legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végzettek aránya 7 éves és idősebb korosztályban 2001-ben megyei szinten 28,4%, Vésztőn magasabb, 32,2% volt, azaz a korcsoport közel harmada ben a megyei érték nem változott, ellenben a település értéke emelkedett, 1,2%-al. A legalább érettségit (általános vagy szakmai) megszerzők aránya a 18 éves és idősebb népességben 2001-ben Békés megyében 30,1%, Vésztőn csaknem a fele, 18,8% volt ben a megyei és vároi arány is jelentős mértékben javult, a megyei 10,5%-al, a vésztői 9,8%-al. A felsőfokú végzettséget megszerzők aránya a 25 éves és idősebb népesség csoportjában a megyében 2001-ben 8,1%, Vésztőn kevesebb, mint a fele, 3,6% volt. Az arány 2011-re javulást mutatott, a megyében 12,9%-ra emelkedett, Vésztőn csaknem a kétszeresére, 7%-ra. A Vésztőre vonatkozó végzettségek számszerű adatait 2011-es évre vonatkozóan a 29. ábra szemlélteti, amelyből szintén jól látható az általános iskolai végzettség dominanciája. Megszerzett végzettség Felsőfokú (főiskola, egyetem) végzettség Érettségi, szakmai oklevéllel 432 Érettségi, általános oklevéllel 1871 Általános iskola 8 osztályát elvégezte fő 29. ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) Egészségügyi állapot A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a 2000-től kezdve, a házi gyermekorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma fokozatosan csökkent, míg a háziorvosi ellátásban 2006-ig folyamatos emelkedés, majd a 2007-től kezdve tartós visszaesés figyelhető meg. 48

49 A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen ábra: Házi gyermekorvosi és háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma (forrás: KSH, TEIR) A szakemberek hiányát prezentálja a 31. ábra mutatója, amely szerint az egy házi gyermekorvosra és háziorvosra jutó lakosok száma 2010-ben drasztikusan emelkedett, és volumenét azóta is tartja, csaknem kétszeresével a megyei átlag fölött. 31. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) (forrás: KSH, TEIR) 49

50 Jövedelmi helyzet Vésztőn az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2000-től fokozatosan emelkedett, s bár nem sokkal, de mindig a megyei átlag alatt alakult (32. ábra). 32. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) (forrás: KSH, TEIR) Az 100 lakosra jutó adófizetők aránya 2000 és 2013 között hullámzó tendenciával, de fokozatosan emelkedett, fokozatosan zárkózva fel a megyei átlaghoz (33. ábra). 33. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) (forrás: KSH, TEIR) 50

51 A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül a KSH szerint 2001-ben megyei szinten 49%, Vésztőn jelentősen magasabb, 56,8 % volt, 2011-ben Békés megyében 42,2%-ra, Vésztőn 46,5%-ra esett vissza Térbeli társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A vésztői lakosságon belül markáns ellentétek, különbségek nem tapasztalhatóak, nincs jelentősebb konfliktus a település roma és nem roma lakossága között; a településen élő további kisebbségek (németek, románok, oroszok és szlovákok) harmonikus kapcsolatban élnek a helybéli lakosokkal. A társadalom térbeli rendjére vonatkozóan elmondható, hogy a jobb jövedelmi helyzetű csoportok a település középső részén, az alacsonyabb szociális státuszú csoportok a település déli részén élnek Települési identitást erősítő tényezők Szokások, hagyományok A város számos népművészeti hagyományt ápol, úgymint fazekasság, kosárfonás és szövés, fafaragás és bútorfestés, tojásfestés és mézeskalácskészítés ben alakult meg a Menyecske kórus, mely ma Nívódíjjal és Arany Páva díjjal jutalmazott, Hagyományőrző népdalkör néven működik. Vallási felekezetek Római katolikus egyház - Jézus szíve templom: a templom 1940-ben épült. Állandó lelkésze volt 1936-tól; feladatait ma a békési plébánia látja el. Esküvő rendezésére egész évben lehetőség biztosított. Református egyház Vésztői Református Egyházközség temploma: a copf stílusban, között épült református templom a Bartók Béla téren áll. A nemrég felújított épület műemléki védelem alatt áll (törzsszám:846). Esküvő rendezésére egész évben lehetőség biztosított. Adventista egyház Vésztői Keresztény Advent Közösség: a gyülekezet szombatonként istentiszteletet tart, ritkábban esküvőt. Baptista egyház Vésztő Baptista gyülekezet: a közösség egész évben tart esküvőket. Civil szervezetek 2013-ban 39 civil szervezet működött a városban, ezek közül a jelentősebbek az alábbiak: 1. "Barátság" Nyugdíjas Egyesület 2. "Szépkorúak" Nyugdíjas Egyesület 3. "Vésztő Őszidők" Nyugdíjas Egyesület 4. Pallasz Athéné Vésztő Városvédő Egyesület 51

52 5. Bartók Béla Vésztői Népdalkör Egyesület 6. Gyulai Mozgáskorlátozottak Egyesületének Vésztői Csoportja 7. Mágori Horgász Egyesület 8. Mozdonyvezetők Szakszervezete 9. Nyugdíjas Férfiklub 10. Szeghalmi Mentőalapítvány 11. Vésztő Városi Vöröskereszetes Alapszervezet 12. Vésztői Körös Sporthorgász Egyesület 13. Vésztői Népdalkör 14. Vésztői Rádióamatőrök Egyesülete (www.veszto.hu) 52

53 1.8 Humán infrastruktúra Oktatás: A 8 osztályos általános iskolai oktatást a Szabó Pál Általános Iskola és a Kiss Bálint Református Általános Iskola látja el a településen. A Szabó Pál Általános Iskolába 423 fő jár (2016), a férőhelyek száma: 620 fő. A Kis Bálint Református Általános Iskolába 227 fő jár jelenleg (2016), férőhelyeinek száma 300 fő. Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde: Az óvoda önkormányzati fenntartású összevont intézmény, négy tagóvodával működik, melyek területileg optimális elhelyezkedésűek, biztosítani tudják a 310 óvodás gyermek, valamint három csoport bölcsődés gyermek nevelését, gondozását. Az óvoda 2015-ben 220 fő gyermek ellátását biztosította. A pedagógusok munkájához nagyban hozzájárul a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, melynek munkatársaival mindennapi kapcsolatot alakított ki az intézmény. A Báthory István Középiskola és Szakiskola Vésztői Tagintézménye biztosítja az esti középiskolai oktatást azoknak a fiatal felnőtteknek, akik még nem rendelkeznek érettségivel és az érettségi után további segítséget nyújt szakmai képesítések megszerzésére is. Kulturális, sport intézmények: A város kulturális életének alapja a Sinka István Művelődési Központ és a Városi Könyvtár. lapfeladata a művelődési, oktatási és könyvtári tevékenység mellett a lakosság hagyományainak ápolása, a helytörténeti, honismereti értékek megőrzése. A település kulturális életének színhelye, melyben szinte minden korosztály megtalálja a kulturált kikapcsolódás lehetőségét. Az épület belső elhelyezése alkalmas nagy- és kistermi rendezvényekre, foglalkozásokra. Rendelkezik egy 240 fős színházteremmel, mely alkalmas színházi előadások, bálok, koncertek megtartására: kiállító-galériával, stúdióval és több kis teremmel. A különböző civil szervezetek az intézmény támogatásával rendszeresen szerveznek kulturális találkozókat más települések részvételével. A könyvtár 216 m2-en a következő részlegekkel áll a lakosság szolgálatába: zenei részleg olvasótermi részleg folyóirat olvasó gyermek- és felnőtt részleg informatikai részleg Helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, képtárak tekintetében Vésztő kiemelkedő helyet foglal el a kistérségben, ilyenek: a Mesterségek Háza és Tájház, a Kiállítóhely és Képtár. Régészeti és természetvédelmi központ egyben a Vésztő-Mágori Történelmi 53

54 Emlékhely, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványa, itt áll Szent László lovas szobra és a világon egyedülálló Népi Írók Szoborparkja. Kiemelkedő események, rendezvények: Drámafesztivál, Bartók- hét Hagyományőrző Juniális Városnapok Sárréti ízek és hagyományok ünnepe; XI. Sárréti Birkapörkölt-főző verseny és a Sziki ételek fesztiválja; Körös-Sárréti Hagyományőrző Íjászverseny Sinka-hét Szüreti Mulatság, felvonulás és Bál Vésztői Népdal és 1848-as Katona-dal Fesztivál A település sportéletének legfontosabb helye a városi Sporttelep, amely a Vésztői Sportegyesület székhelye. Alapfeladata a sporttevékenység szervezése, a labdarúgó sportág oktatása (Bozsik II. program folytatása), a sportolók sportszerű életmódra nevelése, versenyek, mérkőzések rendezése, ill. az azokon való részvétel megszervezése. Jelenleg 8 csapat működik, 5 éves kortól a felnőtt korig, amely kb. 150 főt foglal magába. A labdarúgás mellett aktív elfoglaltságot nyújt a Teniszsport Egyesület és a Marvel Team Testépítő Szabadidő Sport Egyesület. Egészségügy: A városban 3 felnőtt, 1 gyermek és 1 felnőtt és gyermekorvos látja el az alap egészségügyi ellátást. A háziorvosi praxisok vállalkozói formában működnek. A fogászati praxisok száma 2, melyek felnőtt és gyermek ellátást is biztosítanak. A város igen kiterjedt, széleskörű és folyamatosan bővülő szociális intézményi hálózattal rendelkezik. Az Önkormányzaton kívül a református egyház és alapítványok tevékenysége számottevő ezen a területen. Borostyánkő Idősek Otthona: 35 férőhelyes, teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Nefelejcs Otthon: Első sorban felnőtt korú értelmi fogyatékos személyek ápolását, gondozását végzik. Bentlakásos intézményükben az ellátottak száma 100 fő, életkorukat tekintve megtalálhatók a fiatalok és az idősek is. Ezen kívül még 15 fő napközbeni ellátását és szociális foglalkoztatását végzik. Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület: Az egyesület fenntart egy ápoló-gondozó lakóotthont és egy nappali foglalkoztató intézményt is. Vésztői Református Egyházközösség Szeretetotthona: 44 férőhelyes teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. A város gyógyszerellátását 2 gyógyszertár biztosítja. 54

55 Szociális ellátás és szolgáltatások 2015-ben települési lakásfenntartási támogatásban 4 fő részesült, összesen ,- Ft értékben. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást évente két alkalommal, utalvány formájában folyósít az önkormányzat; 2015-ben, augusztus 25-én ,- Ft és november 2-án ,- Ft értékben, az évben összesen ,- Ft-ot. Települési közgyógy-támogatásban 4 fő részesült, összesen: ,- Ft értékben. Rendkívüli települési támogatást 207 fő kapott, összesen ,- Ft értékben. Születési támogatást 43 fő kapott, összesen ,- Ft értékben. Szociális kölcsönben összesen 19 fő részesült, ,- Ft értékben. Köztemetés költsége 6 fő esetében, összesen ,- Ft értékben lett kiutalva. Szociális ellátásban részesülők aránya 2015-ben Család és gyermekjóléti szolgálat: 283 fő (település 3,93 %-a). Idősek nappali ellátása: 83 fő. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (RGYVT): 731 fő (település 10,16 %-a). Települési lakásfenntartási támogatás (LFT): 1227 fő (település 17,06 %-a). Közgyógytámogatás: 20 fő (település 0,27 %-a). Esélyegyenlőség biztosítása Vésztő Városának 2015-ben felülvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) célja, hogy a településen élő hátrányos helyzetű csoportok életminőségét javítsa és segítse a társadalomba való integrációjukat. Az esélyegyenlőség érvényesítése a város hosszú távú érdeke is, hiszen célja, hogy minden vésztői lakosnak jó minőségű közszolgáltatásokhoz jusson, vagy lehetősége legyen életminőségének javítására. Az önkormányzat a Program elfogadásával biztosítani kívánja az egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Érvényesíteni kívánja a diszkrimináció- és szegregációmentességet, valamint végrehajtani a foglalkoztatás, a szociális biztonság. az egészségügy, az oktatás és lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Vésztő esélyegyenlőségi programja célcsoportonként fogalmaz meg célkitűzéseket intézkedési javaslatokat. 1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Élethosszig tartó tanulás, munka című intézkedés 55

56 Vésztőn magas a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, ebből adódóan magas a munkanélküliség, így az intézkedés elérendő célként a közfoglalkoztatás folytatását, a munkára ösztönzést, a munkaerő-piaci lehetőségek felkutatását és a képzésekre toborzást fogalmazza meg. Tanfolyamokra képzésekre koordinálás című intézkedés Az alacsony iskolázottság magas arányának visszaszorítására az intézkedés a tanulásra, fejlődésre ösztönzést jelöli meg. 2. Gyermekek esélyegyenlősége Veszélyeztetettségi tényezők csökkentése a gyermekek körében című intézkedés A helyzetfelmérés alapján, a gyermekek körében nő a veszélyeztetettek száma, ezért ezen tényezők kialakulásának megelőzésére, hatásuk enyhítésére és a problémák feltárására koncentrál az intézkedés. Nyári napközi létesítése, nyári táborok szervezése című intézkedés A városban sok esetben ne megoldott a gyermekek nyári felügyelete, melyen az intézkedés nyári táborok szervezésével, nyári napközi igényének feltárásával kíván javítani. 3. Nők esélyegyenlősége Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. képzések, tanfolyamok szervezése. Rugalmas munkaidő kialakítása. című intézkedések A gyermeket vállaló anyák számára nehéz feladat a munkaerő-piacra való visszatérés, melyen az intézkedés a munkába állás segítésén, rugalmas munkaidő javaslatán, gyermekek nyári felügyeletére való közös megoldás keresésén keresztül kíván segíteni. 4. Idősek esélyegyenlősége Kulturális programok szervezése, kirándulások című intézkedés Az idős lakosság tagjait érinti az elmagányosodás problémája, melyre megoldást nyújthat az egyedül élő idős emberek közösségi programokba való bevonása, a hozzátartozók terheinek csökkentése. Időskorral járó megbetegedések kiszűrése című intézkedés Az intézkedés célja az idősek ösztönzése az egészségük megóvására, valamint a megbetegedések megelőzése, kiszűrése. 5. Fogyatékkal élők esélyegyenlősége 56

57 Korlátok nélkül című intézkedés A helyzetfelmérés során kiderült, hogy az intézmények akadálymentesítése nem teljes, így célként az intézkedés a teljes körű akadálymentesítést jelöli meg. A június 18-án jóváhagyott Program intézkedései folyamatban vannak, közülük jelenleg tervezett: Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. képzések, tanfolyamok szervezése. Rugalmas munkaidő kialakítása. című intézkedések Időskorral járó megbetegedések kiszűrése című intézkedés Korlátok nélkül című intézkedés 57

58 1.9 Település gazdasága Egy település társadalmi és gazdasági fejlődése, a gazdaság tőke bevonzó képessége nagyban függ a települési és térségi infrastruktúrák kiépítettségétől. Az elérhetőség alapjaiban határozza meg a külső kapcsolatok minőségét, mind a településre érkező befektetések, mind a termékek és személyek tekintetében. 34. ábra: Vésztő közúti és vasúti megközelíthetősége (forrás: Vésztő megközelíthetőség szempontjából perifériás helyzetű (34. ábra), jellegében mezőgazdasági település, ennek ellenére a helyben foglalkoztatottak döntő hányada a harmadik szektorban dolgozik (kereskedelem, szolgáltatások, közlekedés, önkormányzati intézmények). A helyi építőipari vállalkozások jellemzően javító-szolgáltató tevékenységet végeznek. A vállalkozások többségükben ma is családi jellegűek, külsős munkaerőt alig foglalkoztatnak. A város jövőbeli szándéka a helyi foglalkoztatás bővítése magasabban kvalifikált munkaerő alkalmazásával; emellett támogatni kívánja a magasabb értéket előállító új vállalkozások és üzemek letelepedését, segítve a település gazdasági előrelépését. 58

59 Nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások darabszáma (2013) Regisztrált vállalkozások száma mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma építőipar nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudomyányos, műszaki nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágazatban Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágazatban 59

60 35. ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján 2013-as mutatók esetében a regisztrált vállalkozások számát vizsgálva a nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásban a domináns egyértelműen a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászati ág, melyet a kereskedelem és gépjárműjavítás, majd az építőipari vállalkozások követnek (35. ábra). A nyilvántartás alapján az alábbi társas és egyéni vállalkozók, valamint őstermelők fizettek legtöbb adót és foglalkoztatták a legtöbb személyt a települési önkormányzat után: Társas vállalkozások KERT-LAND Kft., VETAKER Kft., BORÁBA Kft., DRÁGULY SÁNDOR Kft. (legnagyobb mezőgazdasági társas vállalkozások) EEBA Kft. (sertésnevelő telep) KER-KÖZÉP Kft. (építőipari kivitelező és kereskedelmi tevékenység) ELEKTRAPLAN TERMELŐ Kft. (fémanyag megmunkálás) PASCAL Kft (fémlemez gyártás) TECHNO-SZER Kft. (gépészeti és csőszerelő szolgáltató cég) KUONI TRADE Kft. (szállítás, raktározás) EURO COMERCIAL Kft. (haszongépjármű felépítmény gyártás) UMATO Kötöttárugyártó Kft. (női, férfi, gyermek alsó- és felsőruházati termékek gyártása) Egyéni vállalkozók Sánta István (mezőgazdaság) Szabó László (mezőgazdaság) Garzó István (vendéglátás, szállás) Lung András (felsőruházat gyártás) Ökrös Sándor (mezőgazdaság, állattartás) Dr. Tabi László (fogorvos) Ökrös Bálint (mezőgazdaság) VARGA IRÉN vendéglátás PAPP SÁNDOR vendéglátás Őstermelők Dr. Szemerey András Zoltán Eszláriné Dr. Juhász Edit Eszlári Edit Eszlári István Eszlári István Ifj. Eszlári Ágnes Eszlári Istvánné 60

61 1.9.1 Mezőgazdaság Bár a vezető gazdasági ág a településen a mezőgazdaság, a földek termőképessége gyenge, 9-25 aranykorona között változik; olaj-, rost- és ipari alapanyagként szolgáló növények termesztésére alkalmas. A 36. ábrán az OTrT-ben megjelölt, kiváló minőségű termőföldek valamint Vésztő, és a jelentősebb városok kerültek ábrázolásra. Az ábra szerint, a kiváló minőségű szántóföldek a megye déli és nyugati részén fekszenek, északon, a Kis- Sárrét vidéke nem érintett. 36. ábra: Térségi kapcsolatok és kiváló szántóterületek közötti összefüggések (saját szerkesztés) A KSH adatai szerint, 2012-ben a mezőgazdasági művelési ágak szerint a legtöbben konyhakertet (355 fő), majd szántóföldet (250 fő), végül gyepet (52 fő) és gyümölcsöst (29 fő) műveltek. A város rendelkezik gabonatárolókkal; 300 m 2 -es fóliasátrában paprikát és 61

62 paradicsomot termesztenek. Állatok közül főként sertést és baromfit tartanak, az önkormányzat juh tartásával is foglalkozik, melyek számára biztosítják a legeltetést; az állományt egy cég vásárolja fel. Nem hasznosított mezőgazdasági terület; 21,67 Gyümölcsös; 21 Szőlő; 0,35 Konyhakert; 15,6 Vésztő Használt földterület művelési ágak szerint (ha) (2012) Gyep; 499,87 Nádas; 0,3 Erdő; 32,29 Gazdasághoz tartozó egyéb területek; 156,88 Halastó; 4,73 Szántó; 8656, ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján Művelési ágak szerint, a mezőgazdaságban hasznosított földek túlnyomó hányada szántóföld, kisebb szegmense gyep, a többi mezőgazdasági területfelhasználási mód aránya elenyésző Ipar A városban jelentős, meghatározó ipari üzem jelenleg nem működik, elsősorban a kis, főt foglalkoztató vállalkozások a legelterjedtebbek. Mára a textilipar újra jelen van; az UMATO Kötöttárugyártó Kft. női, férfi, és gyermek alsó- és felsőruházati termékeket gyárt. A településen számos társas és egyéni vállalkozás, őstermelő tevékenykedik a mezőgazdaság területén, újraindult a sütőüzem, amely mellett másik kisüzem is létesült. A városba betelepült alkatrész és buszgyártásban érdekelt Csaba-Metál Zrt. speciális gépjárműfelépítmények készítésével foglakozik. Szintén autóipari hasznosításra a városban 62

63 nagyüzemben csalánt és kendert termesztenek rostalapanyagként. A városban két trapézlemez gyártó üzem is működik, emellett kisebb vállalkozások foglalkoznak mezőgazdasági gépek javításával, teher-és személyfuvarozással, gépi földmunkával, építőanyag-kereskedelemmel, építőipari szolgáltatással, valamint fűtéstechnikai eszközök gyártásával Szolgáltatás A tercier gazdasági ágakban az alábbi nemzetgazdasági ágazatok sorolhatóak be szolgáltatásként, TEÁOR 08 osztályozás szerint: G = kereskedelem, gépjárműjavítás I = szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H = szállítás, raktározás J = információ, kommunikáció K = pénzügyi, biztosítási tevékenység L = ingatlanügyletek M = szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N = adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O = közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P = oktatás Q = humán-egészségügyi, szociális ellátás R = művészet, szórakoztatás, szabadidő S = egyéb szolgáltatás T = háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U = területen kívüli szervezet Vésztő a járásközpont Szeghalomtól eltekintve, a környező településekhez képest szolgáltatásokkal a 3. legjobban ellátott település volt 2011-ben (forrás: KSH) ban 152 db, 2009-ben 133 db, 2010-ben 135 db, 2011-ben már 260 db (módszertani változás miatt) szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás működött Vésztőn ben ebben csak Dévaványa (307 db) és Szeghalom (608 db) előzte meg. 63

64 Regisztrált vállalkozások száma szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban (2013) Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban 8 db 15 db 12 db 64 db Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban - 16 db Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban 28 db 40 db Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban - Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 38. ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján A szolgáltatás ágazatában szinte minden terület megjelenik, melyek közül a kereskedelem és gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás domináns (38. ábra). 64

65 Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 39. ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján A kiskereskedelmi üzletek száma 2010 és 2010 között nem változott, 2013-ban enyhe emelkedést mutatott (39. ábra). Vendéglátóhelyek száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db) 40. ábra: Saját szerkesztés, KSH adatai alapján A városban az elmúlt években jelentősen csökkent a vendéglátóhelyek száma; számuk 2011-től a mai napig stagnál (40. ábra). A városban 3 kereskedelmi szálláshely működik; a Katica vendégház 2015 óta 22 férőhellyel, a Musli-sziget Panzió 2002 óta 10 férőhellyel, valamint a Veritas vendégház 8 férőhellyel 2010 óta Turizmus Vésztő jelenlegi turisztikai vonzerejét fennmaradt, ősi vízi élővilága, a természeti és régészeti emlékekkel bíró Mágori ikerhalom, valamint a településen Kós Károly tervei alapján 65

66 készült épületegyüttesek jelentik ban a település 8 büfével és 28 vendéglátóhellyel, valamint egy töltőállomással rendelkezett. Jelentősebb szálláshelyei: Katica vendégház, Musli-sziget Panzió & Étterem, Origó szálláshely, Varietas Vendégház, Vidra Tanya Panzió és Étterem. Vendéglátóhelyként a Monostor Étterem, a Musli-sziget Panzió & Étterem és a Varietas Vendéglő említhető. A szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákra vonatkozó adatok gyűjtésének rendszerének kialakításán dolgozik a város. Vésztő a jövőben a Gyulán működő TDM szervezethez kíván csatlakozni. Természeti értékek: A Holt-Sebes-Körös kiszélesedő medre és ártere, mai napig őrzi a vidék eredeti flóráját és faunáját; a folyók a holtágai és morotvái gazdagon szövik át a területet. A Holt-Sebes.Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai tájvédelmi körzet és a Mágori Természetvédelmi terület között. A Cifraági holtág része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön juh-, szarvasmarha-, sertés- és lótartásnak van hagyománya, továbbá gazdag lelőhelye különféle vadon termő gyógynövényeknek. Mágori ikerhalom: a Mágori domb régészeti és természetvédelmi oltalom alatt áll; északi részén több, mint 6000 éves neolit kori, és későbbi kultúrák maradványait tárták fel; a másik halmon a Csolt nemzetség alapított monostort, mely részben rekonstruált állapotában ma a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen tekinthető meg. A domb ma jelentős idegenforgalmi központ, népi írók szoborparkja, az évente megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye. Mágor területén 12 ha közösségi, 1000 ha védett terület; a terület kiválóan alkalmas az ökoturizmus fejlesztésére, úgymint lovaglás és horgászat. Építészeti értékek: Vésztői Bagolyvár műemlék: a villát Kós Károly tervezte. A családi kúriát az államosítás után TSZ irodaként, majd ifjúsági klubként, végül vendéglátó-ipari egységként hasznosították. Faksz házak: az 1925-ös árvíz nyomán a település észak részén elpusztult lakóépületek újjáépítését Kós Károly tervei alapján kezdték meg, így készültek el a Faksz házak, vagy ahogy a helyiek hívják, babás és mese házak. Református templom: a copf stílusban, között épült református templom a Bartók Béla téren áll. Wesselényi u. 30 sz. alatti tipikus parasztház. Sinka István egykori lakóháza (Sinka u. 10.). 66

67 A környező településeken megvalósult turisztikai fejlesztések A környező települések is számos értékkel, változatos jellegű turisztikai látványossággal rendelkeznek, melyek összekapcsolásával egy igen széles kínálattal rendelkező hálózat alakítható ki. Békésen a duzzasztó ipari műemléke, a kishajó-kikötő és a Dánfoki Üdülőközpont fogadja a látogatókat; Dévaványán túzokrezervátum és strandfürdő található, valamint lehetőség van vadászatra is. Több településen a horgászat és a lovaglás is megjelenik a kínálatban. A térségben Vésztő ökoturisztikai látványosságaival, különösen a Mágori halom emlékével emelkedhet ki. A települések közötti turisztikai együttműködés kiépítése mellett, a látványosságok térbeli összekötésére legalkalmasabb egy kerékpárút hálózat fejlesztése, melynek kialakítása már megkezdődött, és bővítésére folyamatosan születnek a tervek, jelezve a települések e téren való együttműködésének határozott szándékát. A helyi kerékpárút-hálózat külön erőssége lesz, hogy Vésztőn keresztül közvetlenül az Országos kerékpárút-hálózatba fog kapcsolódni Gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A KSH adatai szerint 2011-ben 22 db mezőgazdasági, 47 db ipar- építőipari, és 260 db szolgáltatás profilú vállalkozás működött Vésztőn. Ezen vállalkozások közül 1-9 főt 2011-ben 188 db, ben 174 db foglalkoztatott; fő 2011-ben 14db, 2012-ben 15 db vállalkozás alkalmazott; 50 fős létszám feletti vállalkozás jelenleg nem működik a városban és 2013 között a regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma közel fele a megyei átlagnak: 41. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (forrás: KSH, TEIR) 67

68 Működő vállalkozások számát vizsgálva ezer lakosra is a regisztrált vállalkozásokhoz hasonló arány látható, emellett visszaesés is történt: 42. ábra: Működő vállalkozások száma ezer lakosra (forrás: KSH, TEIR) Vésztőn őstermelői igazolvánnyal 2013-ban 237-en rendelkeztek ben 123 egyéni vállalkozó működött, társas vállalkozás 66 db. A KSH mutatói közül a társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások bruttó hozzáadott értékét (1000 Ft) vizsgálva egy lakosra elmondható, hogy bár az elmúlt években emelkedett, de 2013-ban is még kevesebb, mint fele volt a megyei átlagnak. 43. ábra: Társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások bruttó hozzáadott értéke (1000 Ft) egy lakosra vetítve (forrás: KSH, TEIR) 68

69 Az egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) aránya egy lakosra is hasonló módon kedvezőtlenül alakult az évek során: 44. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) (forrás: KSH, TEIR) Foglalkoztatottak száma - Ipar, építőipar 2011 Foglalkoztatottak száma - Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 2011 Foglalkoztatottak száma - Szolgáltatási jellegű ágazatok ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR)) A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Elérhetőség Vésztőről Békéscsaba megyeszékhely személygépkocsival 35 perc alatt elérhető, amely a megyei átlaghoz (40 perc) képest jónak mondható. Ezzel szemben, az autópálya csomópont 69

70 elérhetőség perifériális helyzete miatt sokkal rosszabb, 98 perc, mely emellett 18 perccel több a megyei átlagnál. A járásközpont közelsége már kedvezőbb eredményt hoz; 18 perc alatt elérhető Szeghalom, mely bár nem sokkal, de némileg több, mint egy perccel jobb a megyei átlagnál (forrás: KSH). Közvetetten játszik szerepet a térségi kerékpárúthálózat fejlesztése, mely a jellemző domborzati adottságokból fakadóan kiemelt jelentőségű, és a turisztikai látványosságok elérhetőségének javítása mellett fontos szerepe van a helyi lakosok mobilitásának biztosításában is. A kerékpáros közlekedés az elérhetőség javítása mellett, a nyújtott szolgáltatásokban (szerviz, bérlés, pihenőhely, távolsági eléréshez tárolók kialakítása vasútállomásokon és buszállomásokon) is hozzájárul a gazdaság növekedéshez. Munkaerő képzettsége Vésztő fejlődésének egyik komoly hátráltató tényezője a kvalifikált munkaerő hiánya; a kevés számú képzett munkaerő és a csak 8 általános iskolát végzett, alacsony presztízsű munkát végző munkaerő arányaiban magas száma. Emellett, magas a regisztrált munkanélküliek száma, ezen belül is külön aggasztó a tartós, vagyis 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli személyek magas aránya, mely az elmúlt években jellemzően a megyei átlag értéke fölött alakult. K+F A városban megtelepült autóipari vállalkozások tevékenységének útján elindulva kiemelt jelentőségűvé válhat a jelenleg rostalapanyagként termesztett növények további ipari jellegű felhasználásának kutatása (például a kender összetört szára vert (bio)tégla alapanyaga lehet), mely környezetbarát jellege mellett, a társadalom széles körének biztosíthat megélhetést Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet és kínálat) A KSH definíciója szerint félkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m 2 -t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m 2 -t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. Vésztőn 2001-ben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 56,8% volt, a megyei átlag ennek némileg több, mint a fele, 32,1% ben javult az arány, Vésztőn már csak 30,9%, a megyében 17,1% volt. Az összes lakásállomány száma az évek alatt nagyjából stagnált, némi visszaesés 2011-ben történt: 70

71 Db Lakásállomány (db) Lakásállomány (db) ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) A visszaesés azzal magyarázható, hogy az évek alatt arányaiban jóval több lakás szűnt meg, mint épült és 2013 között 56 új lakás épült, míg 107 megszűnt: Épített és megszűnt lakások számának alakulása Vésztőn (KSH) Épitett lakások száma Az év folyamán megszűnt lakások száma ábra: Saját szerkesztés (forrás: KSH, TEIR) 71

72 1.10 Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program A város kiadásait és bevételeit (48. ábra) az elmúlt években sok változó tényező alakította. Vésztő kiadásai a személyi juttatások és annak járulékainak kiadásai a közmunkaprogramok miatt folyamatosan nőnek ban a hivatal feladatainak egy része átkerült a járáshoz, ezen kívül az iskola fenntartása állami kézbe került, így a pedagógusok bére a Klik-nél jelentkezik, ezért ott csökkenés mutatkozott. A kiadások értéke a 2011 és 2012 közötti időszakban a szennyvízberuházások miatt kiugró. A2014-es kiugrás a felvett beruházáshoz kapcsolódó támogatás megelőlegező és rövid lejáratú folyószámla hitel visszafizetéséből adódik. A működési bevételek csökkenésének indoka, hogy a kábel tv és a szemétszállítás díjbevételét a lakosság közvetlenül a szolgáltatóhoz fizeti. A korábban sajátos bevételek, most közhatalmi bevételek között a helyi (iparűzési és építmény) és az átengedett adók jelentkeznek. Ennek 2013-tól való csökkenésének indoka, hogy az állami támogatások rendszerének átalakulása kapcsán már nem részesül az önkormányzat a település lakossága által befizetett személyi jövedelemadóból közvetlenül. A költségvetés támogatásának csökkenése adódik az általános iskola állami fenntartásba vételének következményeként. 48. ábra: Vésztő önkormányzatának kiadásai és bevételei (Ft) (forrás: Vésztő Város Önkormányzata) 72

73 A évi CXCVI. törvény az önkormányzati vagyon felosztását két csoportra bontja: a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, valamint a forgalomképes üzleti vagyonra. Vésztő város ingatlan vagyon szerkezete az alábbiak szerint alakul: Vagyonelem megnevezése Nettó érték (e Ft) Vagyonelem aránya (%) Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) ,8 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve terhelhető vagyon) ,5 Üzleti vagyon (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető) ,7 2. táblázat: Vagyonszerkezet (forrás: Vésztő Város Önkormányzata) Önkormányzati tulajdonú, illetve irányítású társasági részesedések: Alapfokú Művészeti Iskola Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár Vésztői Városfejlesztő Kft. Az önkormányzat az elkövetkező években nappali ellátóhely, éjjeli melegedő és átmeneti szállás kialakítását tervezi. A város önkormányzata kötelező és vállalt feladatait a képviselőtestület, a költségvetési szervek, valamint önkormányzati társulás (DAREH) révén látja el. Vésztő Körösújfaluval közös önkormányzatot, valamint Roma- és Német Nemzetiségi Önkormányzatot tart fenn. A település önkormányzatának szervezetfejlesztése a költségvetési szerveknél, valamint a megyei és helyi önkormányzati fenntartású intézményeknél az elmúlt években lezajlott. A Szabó Pál Általános Iskola 2013-ban állami fenntartásba került át. Az önkormányzat folyamatos működésének biztosításához, fizetőképessége fenntartásához az elmúlt években külön állami támogatást (ÖNHIKI, MÜKI) kellett igénybe vennie. Költségvetési nehézségeinek kezelésében nagy szerepet játszott a december 31-i hatállyal a fennálló tartozási összeg (2007-ben kibocsátott kötvényből még meglévő összeg, valamint önerőre felvett hitel) állami átvállalása. A város törvényi kötelezettségének eleget téve a évi CLLXXXIX. törvény szerint középtávú, 5 éves gazdasági programot készített es év közti időszakra, mely 73

74 alapját a településfejlesztési koncepció, a szakági tervek és a város jövőbeli elképzelései képzik. A program alapvető célja, hogy az önkormányzati gazdálkodás egyensúlya mellett biztosított legyen a kötelező önkormányzati feladatok maradéktalan ellátása; meg legyen a lehetőség a város lakói számára fontos helyi önkormányzati intézmények működésére; megtartsa a jelenleg biztosított ellátásokat, színvonalunk növelése mellett; gondolkodjon a város infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéséről; törekedjen az élhetőbb környezet kialakítására; segítse a vésztői munkavállalók elhelyezkedését; hozzájáruljon a városban tevékenykedő vállalkozók, cégek munkahelymegtartó, foglalkoztatást és termelést bővítő fejlesztései megvalósításhoz; csökkentse a hátrányos helyzetű családok leszakadását; biztosítja az esélyegyenlőséget az önkormányzati munkaterületeken. Az általános és az önkormányzati gazdálkodás helyzetelemzését követően a program tematizált rendben sorolja fel a fejlesztési elképzeléseket, intézkedésenként mellérendelve a szükséges becsült keretet, a lehetséges forrást és a feladat prioritását. Alábbi tematikák alá kerültek besorolásra a feladatok: a) általános célok b) önkormányzati gazdálkodás c) közlekedés, közvilágítás d) közműellátottság fejlesztése e) környezet és természetvédelem f) vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés g) szolgáltatásfejlesztés h) idegenforgalom, turizmusfejlesztés i) egészségügyi ellátás j) közművelődés k) szociális ellátás és családvédelem l) közbiztonság m) oktatás n) ifjúsági és sportfeladatok o) egyéb önkormányzati feladatok Az önkormányzat a programot március 18-án fogadta el. 74

75 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere POLGÁRMESTER ALPOLGÁRMESTER JEGYZŐ IGAZGATÁSI CSOPORT PÉNZÜGYI CSOPORT ADÓ- ÉS KERESKEDELMI CSOPORT VÁROSFEJLESZTÉSI CSOPORT KÖRÖSÚJFALUI KIRENDELTSÉG 3. táblázat: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése (forrás: saját szerkesztés) A képviselő testület két megválasztott bizottságot működtet: Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság A városfejlesztési csoport feladata az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal által benyújtásra kerülő pályázatok előkészítésével, a pályázatok teljes körű lebonyolításával és elszámolásával és a fenntartási időszakban felmerülő kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A városfejlesztési csoport közreműködik az önkormányzati és hivatali beszerzések kapcsán szükségessé váló közbeszerzési eljárások lebonyolításában. A városfejlesztési csoport feladatai közzé tartozik: a közlekedési igazgatással kapcsolatos jegyzői és polgármesteri hatáskörbe tartozó feladatok ellátása, a közlekedési igazgatással, vízügyi igazgatással, és településfejlesztéssel kapcsolatos polgármesteri hatáskörbe tartozó feladatok ellátása, a környezet és természetvédelemmel kapcsolatos jegyzői és polgármesteri hatáskörbe tartozó feladatok ellátása, a hivatal működésével kapcsolatos informatikai feladatok ellátása, az Építésügyi Szolgáltatási Pont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása (www.veszto.hu). 75

76 2015-ben lezárult beruházások, fejlesztések: 1. Kerékpárút fejlesztés: Vésztő Ft összegben európai uniós támogatást nyert kerékpárút fejlesztésére a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. A fejlesztés támogatásának mértéke 90%, a beruházás teljes költsége Ft. A tervezett kerékpárút a Kóti út II. szakaszán vasúti átjáró kialakításával -, kerékpárutas híd kialakításával a Tóhíd mellett, valamint a Kinizsi és Batthyány utcák teljes hosszában valósul meg; befejezése június Közbiztonság fejlesztés: a közbiztonság fejlesztésre a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton Ft támogatást nyert a település 2014-ben köztéri térfigyelő kamerák beszerzésére és telepítésére. A támogatás mértéke 100%os volt, befejezési határideje április Fotovoltaikus rendszer kialakítása Vésztő Város Önkormányzat közintézményein: a támogatást az Önkormányzat a Széchenyi 2020 program keretén belül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért felelős Helyettes Államtitkárságától nyerte. A pályázat 100%-osan támogatott, az önkormányzat önerőt rendel hozzá. A beruházás elszámolható költségének mértéke Ft, a befejezési határidő augusztus Gazdaságfejlesztési tevékenység 2013 júniusában Vésztő Város Önkormányzata és a német székhelyű Mattes&Ammann textilipari cég megállapodást kötött tő csalán ültetéséről, melyből a nyert növényi rostanyagot luxusautók (Mercedes és Audi) belső kárpitjának merevítő és hangcsillapító elemeinek alapanyagaként hasznosítanak. Az ültetvény telepítése és gondozása a közmunkaprogram keretén belül történik, a jövőben az 5 ha-os terület bővítését tervezik. A csalán mellett a magkender termesztése is lehetséges fejlődési irány, mely telepítése ben már megindult; a település a rostalapanyag mellett a növény további részeit földdel és mésszel keverve biotéglát préselhet, melyet az építőiparban lehet hasznosítani. Vésztő emellett 2015-ben kísérletként megkezdte a császárfa telepítését is, amely egy gyors növekedésű és jó fűtőértékkel rendelkező energianövény május 6-án egy régi épület felújításával adtak át savanyítóüzemet a településen, amelyben a közmunkaprogram keretén belül megtermelt zöldségeket dolgozzák fel. Az üzemet a helyi szociális szövetkezet működteti. Vésztő a jövőben üvegházak építésével, gyógynövények termesztésével és gombatermesztéssel is szélesíteni kívánja mezőgazdasági termelési palettáját; az új üzemépületek mellett a meglévők fejlesztését és kapacitásbővítését is tervezi. A turisztika területén a hangsúlyt legfőképp a családbarát kerékpáros turizmus megteremtésére helyezi, melyet a helyi történelmi-ökológiai szempontból jelentős értékek és szomszédos települések látványosságainak elérhetőségének javítására, és egyben a helyi 76

77 lakosok mobilitásának növelésének igényére alapoz. A kerékpárút-hálózat fejlesztését a belterületen, és együttműködésben térségi szinten is meg kívánja valósítani, a kapcsolódó támogató infrastruktúra kiépítésével együtt (információnyújtás, szerviz- és bérlési lehetőség, pihenőhely kialakítása, távolsági eléréshez tárolók elhelyezése vasútállomásokon és buszállomásokon) Foglalkoztatáspolitika 2013-ban a TÁMOP program keretén belül a Vésztői polgármesteri Hivatalon belül megtörtént a hivatal rugalmas munkahellyé való fejlesztése ben a város a Startmunka program mind a hét programelemében részt vett. A mezőgazdasági programelemben kertészeti zöldség és szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással (juh, nyúl, baromfi) foglalkozott összesen 145 fő. A programban termesztett növények egy része az európai uniós forrásból megépült helyi savanyítóüzemben került feldolgozásra, más részük az állattartásban takarmánynövényként. Csalán és magkender termesztését textil- és autóiparban hasznosítható rostalapanyagnak termesztettek, a programon belül az ültetvények telepítése, gondozása és magról nevelése valósult meg. A császárfa ültetvény a biomassza kazánok számára ad fűtőanyagot. A helyi sajátosságra épülő programban az állattenyésztésben használható önetető, önitató, karám és ketrec készítésével foglalkoztak. A település eddigi példaértékű gyakorlatának megfelelően tovább kívánja bővíteni közfoglalkoztatotti keretét. Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma * Vésztő Békés megye Szeghalmi járás 2013 év 2014 év hó Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen: Mezőgazdaság Belvízelvezetés Mezőgazdasági földutak karbantartása Bio- és megújuló energiafelhasználás Belterületi közutak karbantartása

78 -- Illegális hulladéklerakók felszámolása Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás Mindösszesen: Közfoglalkoztatási mutató 5,13% 8,69% 12,76% Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma zárónapon Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Regisztrált álláskeresők száma zárónapon % 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% 11% 12% 13% 14% 15% 16% 17% 18% 19% 20%+ Békés megyei Foglalkoztatási Paktumok 4. táblázat: forrás: A megjelent TOP pályázatok keretében külön forráskeret áll rendelkezésre helyi foglalkoztatási együttműködések kialakítására 2000 millió forint keretösszegben. A forrásból foglalkoztatási megállapodások (paktumok) létrehozása, bértámogatás, valamint munkaerőpiaci programokhoz, célcsoportok képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programok valósíthatóak meg Lakás- és helyiséggazdálkodás A város jelenleg 13 db lakóházzal, 7 db szolgálati lakással és több szociális bérlakással rendelkezik a Kossuth utca 77. szám alatt; új szociális bérlakások és szükséglakások kialakítását tervezi. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbére A B C 1. Bérlőkijelölési joggal nem terhelt lakások komfortfokozat szerint Ft/m2/hó (Áfa nélkül) 2. a.) szükséglakás b.) komfort nélküli c.) félkomfortos d.) komfortos e.) komfortos elektromos vagy gázkonvektoros fűtéssel f.) összkomfortos Bérlőkijelölési joggal terhelt lakások lakbére a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezet díjai szerint 5. táblázat: 14/2006. (III. 28.) számú rendelet az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról (részlet) 78

79 Intézményfenntartás, energiagazdálkodás A város az elmúlt években számos intézményén végrehajtott energetikai korszerűsítést, melyek az energiahatékonyság fokozására, az optimális energiagazdálkodásra és az energiaigény részben megújuló energiaforrásból való kiváltására irányultak; a jövőben további hatékonysági és takarékossági fejlesztéseket kíván megvalósítani; a Vásártér utca melletti területen, vagy a Kóti, Móra iskola területén naperőmű létesítését, valamint a könyvtár épületének és az Idősek otthonának energetikai korszerűsítését tervezi. 79

80 1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások Közös Önkormányzati Hivatal Vésztőn a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) az 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62. szám alatti székhelyén látja el közszolgáltatási feladatait. A Hivatal Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 47/2013. (III.26.) KT határozatával jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban rögzített időpontokban fogadja az ügyfeleket. Városüzemeltetési Iroda A Városüzemeltetési Iroda 5530 Vésztő, Várkonyi 35/a. szám alatti székhelyén, Vésztő város közigazgatási területén végzi feladatait. Az Iroda ügyfélszolgálattal, továbbá telefonos kábeltv hiba-bejelentési lehetőséggel áll a szolgáltatást igénybevevők rendelkezésére. Vésztő Város Önkormányzata a Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde intézményének működtetésével látja el a kötelező köznevelési feladatát. Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde A feladatellátás összevont intézményi keretek között történik az alábbiak szerint: Az óvoda önkormányzati fenntartású összevont intézmény, négy tagóvodával működik, melyek területileg optimális elhelyezkedésűek, biztosítani tudják az óvodás gyermekek, valamint három csoport bölcsődés gyermek nevelését, gondozását. A bölcsőde biztosítja a 0-3 éves életkorú gyermekek gondozását, nevelését a családdal együttműködve, segíti személyiségük kibontakoztatását, testi és pszichés szükségleteik kielégítését, valamint ellátja a korai fejlesztést, gondozást. Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár Kulturális szolgáltatást, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását, a helyi közművelődési tevékenység támogatását a Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár intézmény keretében látja el. Az Intézmény működtetésében lévő épületek a település kulturális életének színhelyei, melyekben szinte minden korosztály megtalálja a kulturált kikapcsolódás lehetőségét. Alapfeladata a művelődési, oktatási és könyvtári tevékenység mellett a hagyományok ápolása, a helytörténeti, honismereti értékek megőrzése. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás A Társulási Megállapodás alapján a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsa a szociális alap-, szakosított intézményi, gyermekjóléti feladatok ellátására július 1-től létrehozta a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményét. 80

81 Az Intézmény ellátja a társult települések közigazgatási területén az Intézmény Alapító okiratában foglalt szociális alapszolgáltatásokat és szakosított szolgáltatásokat. Az Intézmény alapítója és fenntartója Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás. Az intézmény vezetésért az irányítási joggal rendelkező intézményvezető a felelős, aki felett a munkáltatói jogokat a Társulás Elnöke gyakorolja. Az intézmény székhelye: Dévaványa, Jéggyár utca 47. A Társulás Vésztőn Szociális Alapszolgáltató Központban, az 5530 Vésztő, Rákóczi u. 2. szám alatt végzi vállalt és igényelt szolgáltatási feladatait. Városfejlesztő Kft. A Társaság mint egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság az 5530 Vésztő, Várkonyi u. 35/a. számú székhelye alatt látja el a feladat-ellátási térképen bemutatott közszolgáltatásait, egyúttal a központi ügyintézés helye is itt található. Nem önkormányzati közszolgáltatók A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ általános iskolai oktatási-nevelési feladatot lát el Vésztő Városában. Református Iskola és Szeretetotthon Alapítvány Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet az alábbi tevékenységeket látja el: - gyermek- és ifjúságvédelem, családsegítés, - hátrányos helyzetűek, szociálisan rászorulók támogatása, - a keresztyén értékrend kulturális kincseinek felmutatása, továbbadása, - szabadidő szervezés gyermekeknek és fiataloknak, napközbeni és bentlakásos ellátás biztosítása időseknek, - táborok szervezése, kulturális rendezvények támogatása, határontúli kapcsolattartás. Pietas Egyházi Temetkezési Kft. A társaság az Önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján látja el tevékenységét. A szerződés határozott ideig, december 31. napjáig érvényes. EON Zrt. A közvilágításról való gondoskodás az alapfeladata, az Önkormányzat a tulajdonos és az üzemeltető. Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. Vésztő Városa a társaság békési kirendeltségének szolgáltatási területéhez tartozik, tekintve, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény értelmében a feladatot a megye egész területén a megyeszékhely megyei jogú város 81

82 önkormányzata látja el. A társaságon belül 6 fő kéményseprő végez kéményseprő-ipari tevékenységet. A kirendeltség irodája az 5630 Békés, Durkó u. 6. szám alatt működik. Békés Megyei Vízművek Zrt. Vésztő Város Önkormányzata, mint a társaság részvényese együttműködési megállapodást kötött január. 1. napjától tartó hatállyal az önkormányzat tulajdonában lévő vízi-közművek üzemeltetésére. Alföldvíz Zrt. Az ivóvíz-ellátási szolgáltatást a társaság nyújtja. Vésztőn ügyfélpont működik az 5530 Kossuth u szám alatt. Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. A Társaság Vésztő Város Önkormányzatának belterületére kiterjedően települési hulladék szállítására, a lakosságtól való begyűjtésre és elszállításra, továbbá ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. Varga Sándor egyéni vállalkozó A Vállalkozó a települési folyékony hulladék összegyűjtésével, elszállításával kapcsolatos kötelező közszolgáltatást végzi. i-tv Digitális Távközlési Zrt. A társaság bérleti és üzemeltetési együttműködési megállapodás keretében nyújt kábeltelevíziós analóg és digitális jelszolgáltatást. A Társasház a szerződés keretében a Városüzemeltetési Irodát bízta meg az ügyfélszolgálat működtetésével, mely az 5530 Vésztő, Várkonyi u. 35/a. száma alatt található. Szombati Mihályné egyéni vállalkozó A Vállalkozó az 5530 Vésztő, Báthori u szám alatt található piactér és annak területén lévő büféből, lángossütőből, nyilvános WC-ből álló, 65,8 m2 nagyságú területet vette bérbe határozott ideig, december 21. napjától december 21. napjáig állatpiac, állatvásár rendezése céljából. 82

83 1.12 Táji és természeti adottságok Természeti adottságok Vésztő az Alföld délkeleti részén, a Berettyó-Körösvidék középtáján belül a Kis-Sárrét és a Körösmenti-sík kistájak határán található. A vízrendezések nyomán, a Sebes-Körös csatornázásával és az ősi erdők kiirtásával az addig javarészt mocsaras terület kiszáradt, csak a legalkalmazkodóbb, részben szárazságtűrő fajok maradtak fenn az eredeti élővilágból. A terület domborzatának jellegét tekintve alacsony ártéri síkság, Balti tengerszint feletti magassága m között változik. Vésztő és környékének talaja talajgenetikai szempontból heterogénnek tekinthető. A térség az Alföld egyik legmélyebben fekvő része, évezredeken át kiterjedt erdős, mocsaras vidék volt. A város határának legnagyobb részét, 75%-ban réti talajok borítják. A lecsapolást követően a mocsarak kiszáradásával szikes talaj alakultak ki jelentősebb kiterjedésben. Ezen kívül található még itt mésztelen, semleges kémhatású és mésztelen, gyengén lúgos átmeneti szikes talaj, valamint nagyobb mértékben lepadkásodott, rossz vízgazdálkodású, úgynevezett terméketlen szikes talajok. A területen csak kisebb foltokban találhatók valamennyi esetben öntésiszapon képződő, mezőségi talajok. A talaj termőképessége gyenge, 9 és 25 aranykorona között változik. A térség éghajlata szerint száraz kontinentális; éves átlagban a napfényes órák száma 2000, az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 o C szélsőséges téli és nyári ingadozással. Az éves csapadékösszeg átlaga mm körül változik. A leggyakoribb szélirány az északi és déli, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. Vízrajzi adottságai szerint, a lecsapolások nyomán a település területe csatornákkal gazdagon behálózott, mely a Sebes-körös vízgyűjtő területéhez tartozik. A település D-i részén lévő csatornák (pl. Hosszúfok-Okányi főcsatorna) a vizet a Kettős-Köröshöz, a Dió-éri, Holt-Sebes-Körösi, a Cigány foki főcsatorna és a Mágori csatorna a Sebes-Köröshöz vezetik. A terület jellegéből fakadóan belvízveszélyes, és extrém csapadékhiányos időjárás idején aszályos terület is. A kevés mennyiségű talajvíz 2-4 m mélyen található; a rétegvíz mennyisége is kevés, az artézi kutak mélysége átlagosan több, mint 200 m. (Településszerkezeti terv, Vésztő Város környezeti állapota, 2010) Tájhasználat, tájszerkezet A XIX. századi folyószabályozások és lecsapolások nyomán a település területének nagy részét művelés alá vonták, mely tartósan megváltoztatta a táj képét és szerkezetét. A szántóterületek között sűrű csatornahálózat húzódik, mely fenntartása évek óta probléma; a partvonal mentén nem megfelelően végzett talajművelés, a partvonalat és medret benövő növényzet és felgyűlő szemét, hordalék károsan hat mind a hatékonyságra és a víz minőségére, emellett összességében esztétikailag is kedvezőtlen képet fest. A tagosítások idején, amikor a termelőszövetkezet nagy egybefüggő táblákat művelt a településen, a 83

84 megnövekedett terméshozam mellett, a táblák összevonása következtében őshonos növénytársulások, gyep- és erdőfoltok tűntek el. A tájképben ma is a szántóföldek az uralkodóak, melyek között vonal- és foltszerűen maradtak fenn az egykori eredeti növénytársulások (ősgyepek és ligeterdők). A térségre jellemző alacsony magasság, kicsi szintkülönbségek és a talajok kötöttsége miatt gyakoriak a pangóvizek, belvizek megjelenése. A szántóterületek növekedésének javára lecsökkentek az állattartást szolgáló gyepterületek (rétek és legelők); szarvasmarhát, juhot és sertést jelenleg állattartó telepeken tenyésztenek. A fennmaradt gyepterületek ökológiai és természetvédelmi szempontból jelentősek, mint az egykori őshonos flóra és fauna életközösségeinek utolsó fennmaradt területei. Az egykor zártkertként ismert területek egy részét a helyiek magáncélú növénytermesztésre (zöldség és gyümölcs) hasznosítják, másik részük kis parcellás szántóterület. Meghatározó tájképi elemek a családi gazdaságok telepei, a tanyák, mely mára a megváltozott társadalmigazdasági közegben csaknem teljesen eltűnt (Településszerkezeti terv Szöveges leírása). Védett, védendő táji- természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 49. ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (forrás: OtrT) Az Országos Településrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény szerint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeti besorolása alá esnek Vésztő északi részén a Sebes-Körös, Holt-Sebes-Körös és partvonalaik mentén húzódó területek (47. ábra). Vésztő-Szeghalom környéke 10 településsel, közöttük Vésztő közigazgatási területe fontos érzékeny természeti területek térsége. 84

85 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 50. ábra: Természetvédelmi területek Vésztő mellett (forrás: A Mágor domb és közvetlen környezete (13 ha-os terület) 1978-ban került régészeti és természetvédelmi oltalom alá. A terület bővítésének eredményeként a ma 949 ha-os terület a Holt-Sebes-Körös között fekszik, Mágor-puszta elnevezéssel (5 tanösvény található itt, legutóbbit 2003 tavaszán adták át; 947 ha a 6/1978. és 4/1987. OKTH határozat, kezelőszerv KMNPI), a Körös-Maros Nemzeti Park részeként (48. ábra). A puszta védőövezete Vésztő területén 765,047 ha, ami folytatódik Szeghalom közigazgatási területén 543,315 ha-ral. A Cifraági holtág 30 ha-os területe része a természetvédelmi területnek. Natura 2000 SCI területi besorolást a Bélmegyeri Fás-puszta, a Dévaványai környéki gyepek, a Sebes-Körös és Holt-Sebes Körös partvonala kapott. Vésztő közigazgatási területének nagy része, az ún. Vésztő-Szeghalom környéke az Érzékeny Természeti Terület kategóriájába esik. Különleges táji értékek emellett a kunhalmok, melyek egykor temetkezési helyként, településhelyként, őrhelyként vagy határjelzőként szolgáltak. Helyi jelentőségű természetvédelmi emlék a Református templomkert platánfája, valamint a Kossuth utcai Általános Iskola udvarán található platán és tölgy. A vidék különleges értékei közé a szikes puszták, a holtágak, a ligeterdők növénytársulásai tartoznak. Védett növényfajok közé tartozik az erdélyi útifű (Plantago schwarznbergiana), a nyúlánk sárma (Ornitholagnum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben megtalálható az európai könyves sulyom (Trapa natans). A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a bölömbika (Botaurus stellaris). Előfordul itt a szürke gém (Ardea cinerea), a bakcsók (Nycticorax nycticorax), a kiskócsag 85

86 (Egretta garzetta). A pusztai területeken előfordul a haris (Crex crex), a fürj (Coturnix coturnix) és a túzok (Otis tarda) (Vésztő Város környezeti állapota, 2010)). 51. ábra: Az Alföldi Kéktúra útvonala (forrás: Az Alföldi Kéktúra útvonala DK-ÉNY-i irányban áthalad az északi városrészen. Ökológiai hálózat 52. ábra: Országos ökológiai hálózat elemei (forrás: Békés MTrT) 86

87 Vésztőn kiterjedt magterület (zöld), pufferterület (sárga) és több ökológiai folyosó (narancssárga) is található (52. ábra). A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosóként funkcionál a Biharugari Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. Ökológiai folyosók (folyamatos és megszakított szakaszok): a) Holt-Sebes-Körös 0,05 ha és 36,83 ha (folytonos), b) Sebes-Körös ártér 72,91 ha (folytonos), c) Földház-zug 247,84 ha (megszakított folyosó), d) Kertmeg 132,69 ha (megszakított folyosó), e) Szilad 297,16 ha (megszakított folyosó), f) Vadas 497,74 ha (megszakított folyosó), g) Vésztő erdő 102,34 ha (megszakított folyosó). Összességében elmondható, hogy Vésztő és a környező települések gazdagok természeti értékekben és látnivalókban, mely kiválóan alkalmassá teszi őket ökoturisztikai fejlesztések megvalósítására, meglévő kapacitások bővítésére, Vésztő esetében különösen a kerékpáros turizmus további fejlesztésére. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználati konfliktusokat három fő csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy melyre gyakorolt hatásuk a legdominánsabb; egy konfliktus jellemzően része legalább az egyik másik problémakörnek is. Funkcionális tájhasználati konfliktusok Funkcionális tájhasználati konfliktusokat azok az elemek okoznak, amelyek egymás rendeltetését akadályozzák, zavarják, esetben konkurálásra kényszerítik. Vésztőn ilyen konfliktus adódik a csatornák partvonala mentén végzett helytelen talajművelésből, ahol a figyelmetlen gazdák a part élének beszántásával kárt tesznek a csatornában, amely így a víz elszennyeződéséhez vezet. Ehhez adódik még a csatornák karbantartásának hiánya, mely részben ökológiai konfliktust is eredményez; a vizek elgazosodásához, hordalék és szemét felhalmozódásához vezet, károsan hatva a vizek élővilágára. A felgyülemlő szerves hulladék és egyéb szennyeződés következtében a csatornák nem tudják ellátni feladatukat, miszerint csapadékos időjárás esetén elvezessék, öntözés idején a megfelelő helyre szállítsák a vizet; ennek nyomán jelennek meg a lappangó- és belvizek, és száradnak ki aszályos időszakban a termőföldek. 87

88 Ökológiai konfliktusok Olyan konfliktusok csoportja, ahol a különböző terület-felhasználási módok egymást károsítják, egymás létére veszélyt jelentenek. Vésztőn ez a konfliktus a talajművelés és vízrendezés, valamint a helyi honos élővilág között húzódik. A már fent említett, a csatornák fenntartásának hiánya mellett kiemelendő a szántóföldek közötti kevés számú zöldfolyosó, ún. átjáró és élőhely a helyi élővilág számára. A tagosítások idején nagy számban felszámolásra került gyepek és erdőségek gazdag élővilága mára kicsiny területekre szorult vissza, amelyek között nehezebb vagy már nem lehetséges az átjárás; az életterek kicsiny, szigetszerű jellege veszélyezteti a helyi biológiai és faji diverzifikációt. Esztétikai konfliktusok A már említett, csatornák fenntartásának hiányából adódó vizuális konfliktus a település képére van káros hatással. 88

89 1.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata A zöldfelületi rendszer vizsgálata A település zöldfelületi rendszerének fő elemei a közhasználatú zöldfelületek (közkertek, közparkok, fásítások), a korlátozott közhasználatú zöldfelületek (temető, sportpálya, templomkertek, intézmények kertjei, iskolák és óvodák kertjei), valamint közhasználat elől elzárt magánkertek, illetve zárt, vállalatokhoz tartozó kertek. Kondicionáló és esztétikai előnyük mellett a lakosság számára legnagyobb értéke a jótékony egészségügyi hatással bíró és kikapcsolódást is szolgáló közhasználatú zöldfelületeknek van. Vésztőn a szerkezeti terv szerint a zöldfelületi elemek szigetszerű rendszert alkotnak, melyeket vonalas elemek (fasorok, vízfolyásokat, holtágakat kísérő zöldsávok) kapcsolnak egymáshoz. A városközpontban nagyobb kiterjedésű a Szabadság-téri zöldterület, emellett összefüggő, kiterjedt hálózatot alkot a Holt-Sebes Köröst követő sáv, mely a Kossuth út után délnek kanyarodva folytatódik a Várdomb utca mentén a Damjanich utca végén fekvő tóig. A települési zöldfelületi rendszer elemei Közkertek és Közparkok: Bartók Béla tér: A Református templom környéke, a Bartók Béla tér tekinthető a város központi közkertjének. A parkban díszkút és II. világháborús emlékmű található; a templom és az iskola jelenlétének köszönhetően sűrűn látogatott. A templom mellett található idős platán, valamint az iskola udvarán álló platán és tölgy helyi érték. Művelődési ház környéke: a területen változatos a növényállomány, és itt található a művelődési ház névadója, Sinka István szobra is. A zöldfelület az intézmény funkciójához illő szabadtéri rendezvények megrendezésére, pihenést szolgáló tér kialakítására alkalmas. Szabadság tér: a város legnagyobb kiterjedésű zöldfelülete, mely területén a víztorony is található. Ifjúsági közlekedési park: már nem közlekedési parkként funkcionál, célszerű lenne pihenőparkká fejleszteni. Deák Ferenc utca mögötti játszótér: a területen felhagyott játszóhelyek, leromlott állapotú játszószerek és kerti berendezések találhatóak. Kis teresedések: településszerkezet adottságai nyomán kialakult kis kiterjedésű, változatos alakú terek, amelyek fejlesztése egy növénycsoport esetleg térplasztika, kerti berendezések elhelyezésével megvalósítható. Vízpartok: a város legjelentősebb vízfolyása a Holt-Körös. Mellette számos további, mesterséges csatorna szeli át a település testét, amely adottság kihasználása a település kiemelt zöldfelületi fejlesztési feladata. Várdomb utcai tó környéke: a város keleti részén, a Szillér utca mentén található csatorna rendezése nyomán mesterséges tavat alakítottak ki, melyen egy fahíd vezet át; környezetének továbbfejlesztésével a település kiemelt értékévé válhat. 89

90 A belterületen jelenleg pihenést, rekreációs célt szolgáló erdő nem található; ilyen kialakítását a sporttelep és Holt-Körös mellett található gazdasági erdő átsorolásával és új funkciója szerinti rendezésével valósíthat meg a város. A lakóutcákban jellemző a fásítás, de egységes kép csak egyes utcarészeken alakult ki. Különleges területek: Sporttelep: területe rendezett, rajta két gyepes pálya, egy salakos pálya. aszfaltozott kosár- és kézilabdapálya, valamint három salakos teniszpálya található. Növényállománya gazdagítása és fiatalító jelleggel való megújítása javasolt. Jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézmények: Jelentősebb intézménykertek: Általános Iskola Óvodák Polgármesteri Hivatal Református templom kertje Szociális otthon A zöldfelületi ellátottság a városban jónak mondható, emellett azonban gondot kell fordítani az állapotuk javítására és a bennük rejlő potenciálok kiaknázására. A zöldfelületi rendszer fejlesztésénél figyelemmel kell lenni az egyes elemek közötti kapcsolatok kialakítására is. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A református templom mellett álló platánok egészségi állapota nem megfelelő, időszerűvé vált az állapotuk felmérése és a szükséges növényvédelmi intézkedések végrehajtása. A templom melletti zöldfelület kertépítészeti terv alapján fejlesztendő. A Szabadságtéren vizuális konfliktusként jelentkezik a víztorony épülete; emellett maga a tér is elhanyagolt, javasolt egy, - a többféle funkciót kiszolgáló kertépítészeti terv kidolgozása és megvalósítása. Az Ifjúsági közlekedési park területe elhanyagolt, javasolt pihenőparkká alakítása. A Deák Ferenc utcában a leromlott állapotú játszóterek és berendezések felszámolásával egy nagyobb kiterjedésű közpark kialakítása javasolt. Javasolt a településen áthaladó elhanyagolt csatornák medreinek és kísérő zöldfelületeinek rendezése, bekapcsolása a város zöldfelületi rendszerébe. A város tervei között szerepel település képének értékét emelő, és a helyi klimatikus adottságokat kedvezően befolyásoló, a település teljes utcahálózatát kísérő, jelenleg hiányos egységes fasor kialakítása, a megfelelő fajok kiválasztásával és folyamatos fenntartásával. 90

91 1.14 Épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Vésztő teljes közigazgatási területe jelenleg ha, belterülete 680 ha. A település és környezete már az újkőkortól kezdve lakott terület, a vidék első lakói a Körös-kultúra tagjai voltak. A török uralom alatt elnéptelenedett, majd 1713-ban újratelepítették bakonszegi lakosokkal. A mai város magja középkori útvonalak találkozásában alakult ki, és hamar mezővárosi rangot kapott, később község, nagyközség, majd város lett. A Kis-Sárrét déli részén fekvő város határán a folyószabályozás előtt a Sebes-Körös (ma Holt-Sebes Körös) DK- ÉNy-i irányban folyt át (53. ábra). A katonai felmérésen már jól megfigyelhető a mai településmag, a kiterjedt mezőségeket átszelő úthálózat, valamint a település északi és déli részén fekvő, nagy kiterjedésű szőlőterületek is. A Körös folyó új mesterséges medre ma a település északi közigazgatási határát alkotja. Vésztő jellegéből, történetéből adódóan nőtt település, organikus, ún halmazos szerkezetű, a szerkezetben jól elkülöníthető településmaggal. A belvárosban csoportosulnak a közfunkciók; lakóterületek kisvárosias és kertvárosias jellegűek. Gazdasági és ipari területek bel- és külterületen is találhatóak, és további bővítésüket tervezi a város. A város fő tengelyét ma az É-D irányú Kossuth út alkotja, melybe nyugaton a Wesselényi út, délkeleten a Vásártér út csatlakozik; a település utcahálózata, a régi központ kivételével, jellemzően párhuzamos kialakítású. A vasúti közlekedés 1881-ben indul meg a településen; a vasútvonal a település északi részén, a Holt-Sebes-Körösön túl halad át. A Wesselényi út kivezető szakaszán található a település temetője, a bezárt dögkút, az állati tetem átvevő- és a szennyvíztisztító telep. A Vásártér út kivezetőjénél, az egykori Állatvásártértől keletre kiterjedt, a jövőben fejlesztés tárgyát képező gazdasági terület, valamint a rekultivált szeméttelep fekszik. A Kossuth úttól nyugatra, a déli városrészben nagy területen leromlott állapotú a város épületállománya. 53. ábra: Vésztő az első katonai felmérés térképén 91

92 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 54. ábra: Forrás: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztható fel. Beépítésre szánt területek közé jellemzően a lakott, vegyes, egyéb felhasználású területeket és a külterületi gazdasági-ipari területek tartoznak: Lakóterületek Településközpont vegyes terület Gazdasági területek Különleges területek A beépítésre nem szánt területek az alábbiak: Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Különleges területek Közlekedési- és közműterületek 92

93 Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) A város mérete ellenére számos funkciót ellát, szolgáltatások széles palettájával rendelkezik. Az alapvető szolgáltatások mind elérhetőek a településen, általános iskola és óvoda is működik a városban. Szociális és egészségügyi intézményekkel is rendelkezik a város, és a jövőben ezek fejlesztését, kapacitásbővítését tervezi. Fontosabb közigazgatási ügyekben a szomszéd járásközpont Szeghalomba utaznak a lakosok. A városban jelentősebb ipari üzem jelenleg nem működik, a kisebb, főt foglalkoztató vállalkozások a jellemzőek. Alulhasznosított barnamezős területek Vésztőn 4 barnamezős terület található, melyek a jövőben, mint potenciális akcióterületek jelölhetőek ki városfejlesztési célok megvalósítására. 1. A Vörösmarty és Eötvös utca által lehatárolt terület az egykori mozi és a korábbi szennyvízátemelő helye volt, melyre a város jelenlegi tervei szerint egy sportcsarnokot kíván létesíteni. (9; 10; 11; 12/1 és 12/2 hrsz.-ú területek). 2. Martinovics és Krúdy utca által határolt állatvásártér területe a 2088 hrsz. alatt. 3. A településen található, két használaton kívüli iskola, a Móra iskola a Kossuth u sz. (1965 hrsz.) alatt, valamint a Kóti iskola" a Kóti u. 10. sz. (1150 hrsz.) és Rövid u. 2. sz. (1151 hrsz.) alatt. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A település délnyugati szegmensében, valamint keleten a Nagy Sándor utca mentén a lakosság szociális helyzetében és lakhatási körülményeiben jelentős különbség mutatkozik a város többi részéhez képest. A területen jelentősebb közfunkció nem található, az épületállomány jellemzően leromlott állapotú; a település ezen délnyugati részén nem valósult még meg a szennyvíz-csatorna beruházás. A telekstruktúra vizsgálata Vésztő középkori eredetű, központi területen fekvő városmagja organikus utcahálózatával, változatos alakú telkeivel és egyedi kiteresedéseivel elválik a külső, jellemzően párhuzamos kialakítású utcák alkotta tömbönként azonos méretű és hasonló beépítésű telkektől és úthálózattól. A telkek tulajdonlása a Magyar Állam, a helyi önkormányzat és magánszemélyek között oszlik meg. A Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanokról nem rendelkezünk pontos adatokkal. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. (1) bekezdése alapján a Magyar Állam tulajdonába tartoznak: - Vízfolyások - Vasúti pályák - Műemlékek - Országos közutak 93

94 Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzat részletes tulajdoni kataszterrel rendelkezik. A kataszter készítése és pontos nyilvántartása elengedhetetlen a település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához; a tervezett beruházások áttekinthetővé, kiszámíthatóvá válnak, a kataszter segíti a tervezők és a beruházók munkáját is. Jelenleg az alábbi rendeletek határozzák meg a települési önkormányzat ingatlangazdálkodását: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012. (II.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 14/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012. (X.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A vizsgálat elkészítéséhez nem állt rendelkezésre hivatalos földhivatali térkép. Az építmények vizsgálata A közfunkciók a településközpontban tömörülnek, a külső városrészen a lakófunkció a domináns, valamint a már külterületen is megjelenő, ipari-gazdasági területek. A lakóterületek három csoportra oszthatóak: a kisvárosias, zártabb jellegű beépítés a főforgalmi utak mentén, a kertvárosias, lazább beépítés a kisvárosias beépítés mögött fekszik; a falusias beépítés a külső városrészeken jellemző. A telkek jellemzően megnyúltak, a városszélen hosszú szalagtelkek alakultak ki. A beépítés a telkek adottságához igazodva, az esetek nagy részében oldalhatáron álló. A jellemző szintszám 1 és 2, amely a központban emelkedhet 3-ra; a tetőidomok közül a nyeregtetős és a sátortetős kialakítás a domináns Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A településen a legkorábbi fennmaradt emlékek az újkőkortól datálhatóak. A korból legjelentősebb emlék Vésztő-Mágor, melynek kettős dombja a Tiszántúl legnagyobb településének maradványa, amelyre az Árpád-korban a Csolt nemzetség monostort is épített. Területén kerültek elő Magyarországon először újkőkori koporsók; alsóbb rétegeiben egy, az ásatások alapján többször felújított lakóépületeket és csatlakozó utcákat tártak fel. A város határában az újkőkort követően, több helyszínen találtak rézkori leleteket is, főként edénytöredékeket és temetkezési helyeket. A bronzkorból, a rézkorhoz hasonlóan kisebb tárgyi leletek kerültek elő; e korban Vésztő határában a legnagyobb település Mágoron és a 94

95 Mágori-dombon volt. A szkíta korból jelenleg nem ismeretesek leletek; a következő, kelta korból pár kisebb tárgyi emlék került elő a múlt század elején; a Vésztőn megjelölt lelőhelyek közül összesen 3 köthető egykori kelta településhez. Időszámításunk után az I. évszázadban megjelenő szarmaták jelenlétére 70 feltárt helyszín utal a város területén. A honfoglalás korából sírok és különféle eszközök, viseleti tárgyak kerültek elő. A terület ekkoriban is még mocsaras, vízjárta térség volt. A korból kiemelt emlék a már említett monostor, melyet 1046 után emelt a Vatától származó Csolt nemzetség. A tatárjárás idején a Sárréti lakosság elbujdosott a mocsaras vidéken, így a pusztítás jóval kisebb mértékű volt az ország más részeihez képest. Vésztőt ezt követően, legelőször 1350-ben említi név szerint oklevél, Vejszető (Veyzetheu) néven, mely eredete a régi halászati eszközhöz, a vejszéhez köthető; a település halászfaluként jöhetett létre a XIV. század elején közlekedési és kereskedelmi útvonalak csomópontjában, a Sebes-Körös partjától délre. Az oklevél szerint a településen két sor ház húzódott, valamint a köztük húzódó utca folytatásában egy híd épült a körösön át. Vésztőn, az összeírások alapján 1560-ban 27, 1561-ben 48, 1562-ben 64 porta állt. Az 1550-es években megjelent a területen a török, s bár a vidék lakosságának száma megfogyatkozott, mindvégig lakott maradt; 1571-ben Vésztőn 48 család élt, és a templom is épen fennmaradt ban a Várad ostromához vonuló török sereg elpusztította a települést, mely 1640-re már újra benépesült. Vésztőt 1693 után hagyták el legkésőbb a lakosai ban telepítették újra a települést a Rákóczy-szabadságharc leverését követően a Bihar-megyei Bakonszegről. A település ezután fejlődésnek indult; vízimalmok létesültek a Sebes-Körösön, megjelentek az iparosok és kézművesek. A lakosság többsége református volt, a templomukat 1782 és 1783 között építik fel, 1825-ben bővítik. A település 1871-ben nagyközségi státuszt kapott. A település addigi gazdasági életében jelentős előrelépést hoztak az 1880-as évek végére befejeződött sárréti vízrendezési munkálatok, amely során nagyságrendekkel megnőtt az ármentesített területen megművelhető földterülete mérete. A szántóföld az 1860-as években 7311 katonai hold, 1895-re , 1913-ra katonai hold lett; ez a település határának 68%- a volt; a legelő aránya alig változott, 21,7 % volt, a rétből és nádasból csak töredék maradt. Vésztő lakossága 1910-ben 8918 fő volt. A vasúti közlekedés 1881-ben indul meg. A két világháború között a község képe még falusias jelleget mutatott, jellemző látvány volt a külterületeken álló nádtetős vályogház; téglaépítésű ház 1930-ban 88 volt a 2320-ból. A település képére jelentősen kihatott az 1927-ben épült villanytelep, a Wesselényi, Kossuth és Révai utca, valamint a Vásártér burkolása, a Holt-Körös új vasbeton hídjának építése és Klebersberg Kunó programja során emelt iskolaépületek. A településen ekkoriban már óvoda, és mezőgazdasági továbbképző intézet is működött. Középületeiben orvosi és kettős jegyzői lakásokkal, tűzoltó laktanyával bővült a település as évektől működött mozi is Vésztőn. Szintén ez években új településrészek jelentek meg Vésztőn; délen Komlódi-falva területe a háborút megszenvedett hazatérők részére került kiosztásra; az 1925-ös árvíz után épült újjá az északi, Kovacsics-falva néven ismert városrész. A településen 1920-ban 9373 fő, 1930-ban 10287, 1941-ben fő élt. A 95

96 lakosság 78,6 %-a 1920-ban mezőgazdaságból élt, mely arány 1930-ra 73,2 %-ra mérséklődött ban segéd nélkül 131 db, 1-2 segéddel 61, 3-5 segéddel 14, 5-10 segéddel 2 vállalat működött ig a lakosság száma folyamatosan növekedett, és elérte a főt. A külterületen élők száma 1960-ban 1166 főről 1980-ra 130 főre csökkent. A II. világháború és a rendszerváltás között, a népesség száma folyamatos csökkenésnek indult; 1990-ben már csak 7822 fő volt. A rendszerváltást követően jelentősen átalakultak a térség gazdasági és társadalmi viszonyai, amelynek egyértelmű vesztese volt Vésztő; a gazdasági termelés visszaesett, több százan váltak munkanélkülivé. Az önkormányzat tulajdonába került intézmények, középületek és közművagyonok egy részének értékesítéséből egyszeri jelentős bevételhez jutott, amelyből önerőt állított fel területfejlesztési pályázatok finanszírozásához, valamint létrehozta a kövesút építési alapot. Vésztő 1999-ben csatlakozott a vidékfejlesztési programot előkészítő SAPARD programhoz. A település 2001-ben városi rangot kapott. (Vésztő története, 2008) Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Vésztőn az örökségvédelmi hatástanulmány szerint 153 db lelőhely van nyilvántartva, melyek közül a Mágori-domb, 15. lelőhely régészeti védelem alatt áll. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A település mind egyedi szerkezeti, mind épített elemekkel rendelkezik; ezek közül számos műemléki és helyi védelem alatt áll. Szerkezeti elemei a városmag régi utcahálózata, a kiteresedő zöldfelületek és a tölcsérszerűen kiszélesedő útelágazások; épített elemei a római katolikus és református templom épülete, Kós Károly tervezte épületek, a városháza, az általános iskola és református szeretetotthon épülete, a régi malomépület, számos fennmaradt régi lakóépület és gazdaház, valamint a Kossuth utca, Kovacsicsfalva: Táncsics, Sinka, Akácos, Vasút, Úttörő és Bem utcák képe. Világörökségi és világörökségi várományos terület Ilyen jellegű területtel nem rendelkezik a város. Műemlék, műemlékegyüttes: Műemléki védettséggel az alábbi építmények rendelkeznek: Külterület: hrsz.: 0183/4 Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Bartók Béla tér 1. sz. alatti Református Templom Bartók Béla u. 1. sz. alatti Bagolyvár: Boronafalú villa Wesselényi Miklós u. 30. alatti Gazdaház A műemléki védettség folyamatban van: Bartók Béla tér 6. sz. alatti Református Szeretetotthon régi épülete Wesselényi Miklós u. 14. sz. alatti Kiss Bálint Általános Iskola A Kossuth u. 81. sz. alatti lakóház 96

97 Műemléki védettségre javasolt épület: Kossuth Lajos u. 62. sz. alatti Városháza Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Sajátos tárgyú műemlékkel nem rendelkezik a város. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Műemléki környezetek határa: Külterületen: A 0183/4 hrsz.-ú Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely műemléki környezete 018, 0183/4, 0182 hrsz.-ú földrészletek Belterületen: A Bartók Béla tér 1. sz. alatti református templom műemléki környezete: a 20/4-es hrsz.-ú, a 20/5-ös hrsz.-ú, a 20/2-es hrsz.-ú, a 21-es hrsz.-ú, a 19-es hrsz.-ú, a 18-as hrsz.-ú, a 3-as hrsz.-ú és a 4-es hrsz.-ú telkek területe Wesselényi Miklós u. 30. szám alatti Gazdaház műemléki környezete: a 3420/1- es hrsz.-ú,, a 3420/2-es hrsz.-ú, a 3419-es hrsz.-ú, a 3421-es hrsz.-ú telkek területe Bartók Béla u. 1. sz. alatti bagolyvár: Boronafalú villa műemléki környezete: az 1186-os hrsz.-ú, az 1185-ös hrsz.-ú, a 1187-es telkek területe. Nemzeti emlékhely Külterületen: hrsz.: 0183/4 Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Helyi védelem: Műemlék megnevezése Védettségi szint Azonosító szám Katolikus templom és környezete (Wesselényi u. 14. és 15. Helyi védelem sz. alatti iskolák) Kertmegi Vadászház és parkja Helyi védelem Kossuth L. u. 67. és 81. szám közötti utcakép, illetve a Helyi védelem Kossuth Lajos utca 94. sz. épület Kovacsicsfalva: Táncsics, Sinka, Akácos, Vasút, Úttörő és Bem Helyi védelem utcák Báthory u. 2. lakóépület Helyi védelem Rózsa u. 3. Lakóház (tájház) Helyi védelem Mesterségek háza (tájház) Kossuth u. Helyi védelem Móra iskola Kossuth u Helyi védelem Református iskola, Wesselényi u. 14. Ideiglenes védettség Városháza, Kossuth u. 62. Helyi védelem volt malom, Zsebengő u. Helyi védelem táblázat: Műemléki védettséget élvező építészeti emlékek (forrás: Vésztő város helyi építési szabályzata) 97

98 Az épített környezet konfliktusai, problémái Leromlott állapotú, szegregációval érintett területek a város D-Dny-i területén Használaton kívüli, barnamezős területek a központi városrészen (Vörösmarty és Eötvös utca által lehatárolt terület: az egykori mozi és a korábbi szennyvízátemelő területe; Martinovics és Krúdy utca által határolt állatvásártér területe; két használaton kívüli iskola: a Móra iskola a Kossuth úton, és a Kóti iskola" a Kóti és Rövid utcán). A település nyugati részén bezárt, de még nem rekultivált dögkút, melyet jelenleg is illegálisan használnak. Kihasználatlanul álló varroda épülete a település délkeleti részén. A Holt-sebes Körös város belterületét érintő partszakaszának környezetrendezésének hiánya. A Szabadság téri víztorony látványa. Járdahálózat állapota. 98

99 1.15 Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város perifériális helyzetéből adódóan rossz közlekedés-földrajzi helyzetben van, mely egyben gazdasági fejlődésének egyik legnagyobb hátráltatója is, melyet a környező vasúthálózat kapacitásleépítése és a közúthálózat szerkezete és állapota is tovább nehezít. A település bár közel van a járási központhoz, és átlagban jónak mondható a megyeközpont elérhetősége is, távol, kb. másfél órára fekszik a legközelebbi autópálya lehajtótól, és az áthaladó vasút is csak mellékvonali szerepű. A város a megye vérkeringésébe való bekapcsolódásához szorgalmazza a közúthálózat és vasútvonalak fejlesztését és bővítését javítani szándékozva az elérhetőséget és a lehetséges határon túli kapcsolatok kiaknázását. Közúti közlekedés Közúton az országos fő közlekedési hálózatokhoz a Szeghalom Körösladány Gyomaendrőd Szarvas útvonalon a 44-es főútvonalhoz, a Gyomaendrőd Mezőtúr Törökszentmiklós útvonalon pedig a 4-es számú főútvonalhoz van rájutási lehetőség a főváros irányba, ám viszonylag jó megközelítési lehetőség adódik Szeged, Debrecen irányába tartó főútvonalakhoz is. Közösségi közlekedés Kötöttpályás: Vésztő a mellékvonali vasúti közlekedés egyik csomópontja. A Lőkösháza Békéscsaba Szolnok Budapest vasúti fővonalhoz a Békéscsaba Kötegyán Vésztő Gyoma mellékvonalon Békéscsabán és Gyomán egyaránt csatlakozni lehet, valamint a Békéscsaba Kötegyán Vésztő Szeghalom Püspökladány mellékvonalról a Nyíregyháza Debrecen Budapest vasúti fővonalhoz. Vésztő szorgalmazza a vasúti rend helyreállítását Nagyváradig; az erre vonatkozó engedélyes szintű tervek rendelkezésre állnak. 55. ábra: Magyarország közlekedési hálózata (forrás: 99

100 Közúti: Helyi buszjárat jelenleg nem üzemel a településen, de kialakítását tervezi Vésztő; a távolsági buszos tömegközlekedést a térségben a Körös Volán Zrt. és a Hajdú Volán Zrt. biztosítja. A város a távolsági járatok menetrendjét az ingázók igényeihez kívánja igazítani. 56. ábra: Buszos tömegközlekedés hálózata (forrás: Kerékpáros és gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés minőségének javításához Vésztő a jövőben a város járdahálózatának rekonstrukcióját tervezi. Az OTRT által meghatározott országos kerékpárút Alföldi kerékpárút szakasza a Vésztőt érinti: Tiszafüred Karcag Bucsa Füzesgyarmat Szeghalom Vésztő Doboz Sarkad (57. ábra). A város az elmúlt években jelentős lépéseket tett a belterületi kerékpárútjainak felújítására és újak kialakítására, valamint a térségi kerékpárút-hálózat fejlesztésére a szomszédos önkormányzatok együttműködésében. A belterületi utak és a települések közötti összekötő szakaszok éppúgy a hozzájárulnak a helyi-térségi turizmus fejlődéséhez, mint ahogy javítják a lakosok mobilitását is. A vésztőiek számára fontos közlekedési eszköz a kerékpár, a kedvező domborzati adottságok mellett, a helyi buszos közlekedés hiánya és a távolsági buszjáratok ritkasága miatt is. A kiépítendő térségi jelentőségű kerékpárutak útvonalai között Vésztő városon kettő is áthalad: Szarvas-Gyomaendrőd-Dévaványa-Körösladány-Szeghalom (Foki híd) -Mágor- Vésztő-Bélmegyer-Doboz-Békéscsaba. Vésztő-Okány-Zsadány-Bigarugra-Körösnagyharsány. 100

101 57. ábra: Országos kerékpárúthálózat (forrás:www.openstreetmap.hu) Parkolás A parkolási lehetőségek biztosítottak a városban, Vésztő a további bővítésüket tervezi. A személyi autó parkolók mellett a kerékpártárolók építésére külön hangsúlyt fog fektetni a város az intermodális közlekedés megvalósítására (a kerékpártárolók és kölcsönzők a vasútállomás és buszállomás mellett kerülnek kialakításra, hogy könnyű legyen a váltás a közlekedési eszközök között), ami a helyiek és a kerékpáros turisták kényelmét hivatott szolgálni. 101

102 1.16. Közműhálózat Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Vésztő ivóvíz ellátottságát 1993-tól az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. üzemeltetésében, a Közép-Békési Regionális Vízrendszerről, távvezetékről biztosítják a Kevermes-Lökösháza és Medgyesbodzás vízbázisokról. A beérkező ivóvizet átmenetileg 2 darab 500 m 3 -es tározóban tartják, a megfelelő víznyomást a Szabadság téren 1970-ben felépített 44 m magas, 250 m 3 víz befogadására alkalmas víztorony biztosítja. A szétosztó hálózat az 1960-as években épült, rendkívül rossz állapotú, Nyomvonala helyenként nem ismert, ezért földmunkák esetében gyakran megsérül. A túlterhelés és elöregedés miatt törött és szivárgó vezeték a hálózatban nyomásingadozásokhoz vezet, esetben gyakran szennyeződés jelenik meg. (Vésztő Város környezeti állapota, 2010) 58. ábra: Ivóvízhálózat (forrás: Az 59. ábra szerint a városban az ivóvízvezeték fejlesztése az elmúlt években folyamatos volt, a lakások 100%-nak bekötése 2012-ben történt meg, amellyel kiemelkedik a megyei átlagból. 102

103 59. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (forrás: KSH, TEIR) Szennyvízelvezetés: A város nyomott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatának lefedettsége 82%-os, mely két pályázati forrás elnyerésével, két periódusban alakított ki. A szennyvíztisztító telep a településtől nyugatra, külterületen található; a második pályázat során bővítették (500-ról 1000 m 3 /nap kapacitásra), mellyel a település teljes, 100%-os kiszolgálása is megoldható. Gazdaságos működéséhez létfontosságú a meglévő csatornahálózat rekonstrukciója és a teljes hálózat kiépítése, valamint a telep régi SBR műtárgyának (BIOGEST reaktor) gépészeti átalakítása. A hálózat és a telep üzemeltetését a Békés Megyei Vízművek Zrt. Szeghalmi Üzemmérnöksége végzi. A szennyvízcsatorna-hálózat folyamatos bővítésének köszönhetően ma már a lakások 65,3%-a a hálózatra van kötve (60. ábra), javítva a közműolló arányát (61. ábra). A hálózat fejlesztését és rekonstrukcióját is tervezi a település. 103

104 60. ábra: Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) (forrás: KSH, TEIR) Csapadékvízelvezetés 61. ábra: Közműolló (%) (forrás: KSH, TEIR) A város csapadék- és belvízelvezetése környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, ennek ellenére fenntartása az utóbbi években sok problémát okozott. A legjellemzőbb probléma a nem megfelelő átmérőjű ereszek feliszapolódása, eldugulása. A 104

105 város több szakaszán európai uniós forrás igénybe vételével sikerült megújítani a vízelvezető hálózatot, de a fennmaradó szakaszokra is sürgető lenne a beavatkozás; a rendszer karbantartását a Városüzemeltetési Iroda végzi. 62. ábra: Csapadékvíz elvezetés (forrás: Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamos energia Vésztőn a villamos energia szolgáltatója az EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft., a város az energiát a 20 kv-os térségi vezetékről kapja; a háztartások és intézmények 100%-a be van kapcsolva a városi hálózatba. 63. ábra: Villamosenergia-hálózat (forrás: 105

106 Szénhidrogén A települési szolgáltató az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. A gázenergiaellátás Körösladány térségéből nagyközépnyomású vezetéken keresztül kapja. Az elmúlt években tapasztalható a gázfogyasztás csökkenése, amely az alternatív tüzelőanyagok használatára vezethető vissza. 64. ábra: Szénhidrogén hálózat (forrás: 65. ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (fő), száz lakásra (forrás: KSH, TEIR) 106

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció

Településfejlesztési Koncepció Gyöngyös Város Önkormányzata 3200 Gyöngyös Fő tér 13. Településfejlesztési Koncepció Megalapozó vizsgálatok Egyeztetési verzió Készítette: 2015 Bevezetés Gyöngyös Város Önkormányzata 2015-ben döntött a

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019)

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Melléklet a 22/2015. (III. 26.) KT határozathoz Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gazdasági programja (2014-2019) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail: szemart@szemart.hu

Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail: szemart@szemart.hu Megbízó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Almási István polgármester Megbízott: Grants Europe Consulting Kft. & Tér-Idő Műterem Bt. konzorciuma Grants Europe Consulting Kft.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Vidékfejlesztés 2014-2020

Vidékfejlesztés 2014-2020 Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciálja tanulmány 3 Helyzet és legjobb gyakorlat

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben